1. § Az eljegyzésből nem származik kereseti jog a házasság megkötésére.
2. § Bármely teljesités kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis.
3. § Az a jegyes, a ki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, a másik jegyesnek és rokonainak a kötendő házasság czéljából tett kiadások erejéig kártéritéssel tartozik; és köteles azt, a mit neki a másik jegyes vagy annak rokona a kötendő házasság okából ajándékozott vagy az eljegyzés jeléül adott, természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, értékét gazdagodása erejéig megtériteni; a másik jegyes vagy annak rokona által a kötendő házasság okából részére tett ajándékozási igéret pedig hatályát veszti.
Az eljegyzéskor cselekvőképességében korlátolt jegyes kártéritéssel csak akkor tartozik, ha az eljegyzésbe törvényes képviselője beleegyezett.
4. § A kártéritési és visszakövetelési jog engedmény, végrehajtás és öröklés tárgyát csak akkor képezi, ha a jogosult a keresetet meginditotta.
5. § A 3. §-on alapuló keresetek az eljegyzéstől való visszalépés napjától számitott egy év alatt elévülnek.
6. § Cselekvőképtelen személy (127. §) nem köthet házasságot.
7. § Fejletlen korú nem köthet házasságot.
Férfi tizennyolczadik, nő tizenhatodik évének betöltésével éri el fejlett korát.
Az igazságügyminister felmentést adhat.
8. § Kiskorú nem köthet házasságot törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül.
Husz éven aluli kiskoru házasságához, ha törvényes képviselője nem a jogosult szülő, szükséges még ennek beleegyezése; szülő nem létében pedig a gyámhatóság jóváhagyása. Nem szükséges e jóváhagyás, ha a törvényes képviselő a kiskorúnak nagyatyja.
Ha a törvényes képviselő vagy a szülő a beleegyezést nem adja meg, ezt a gyámhatóság beleegyezése pótolja.
9. § Beleegyezésre jogosult szülő az atya, ha atya nincs vagy a gyermek törvénytelen, az anya.
Ha a szülők ágytól és asztaltól el vannak választva, vagy házasságuk felbontatott, a gondviselése alatt álló gyermekre nézve az anya, és ha ezt nem létezőnek kell tekinteni, az atya jogosult a beleegyezésre.
Testi vagy elmebeli fogyatkozás avagy távollét által tartósan gátolt, vagy az atyai hatalomtól avagy a gyámságtól megfosztott szülőt, kivéve ha a megfosztás vagyonkezelés okából történt, nem létezőnek kell tekinteni.
Azt, hogy a szülő gátolva van, a gyámhatóság állapitja meg.
Mig az örökbefogadás felbontva nincs, az örökbefogadott gyermekre nézve a vérszerinti szülő beleegyezésre nem jogosult.
10. § A gyámhatóság a kiskoru meghallgatása nélkül nem határoz és kizárólag annak érdekét tartja szem előtt.
11. § Nem köthetnek egymással házasságot:
a) vérrokonok egyenes ágon;
b) testvérek;
c) testvér testvérének vérszerinti leszármazójával;
d) az egyik házastárs a másik házastársnak egyenes ágbeli vérrokonával, a házasság megszünése vagy érvénytelenné nyilvánitása után sem.
Nem tesz különbséget sem a származás törvényes vagy törvénytelen volta, sem az, hogy a testvéreknek mindkét szülője vagy csak az egyik közös.
A c) pont esetében a király az igazságügyminister előterjesztésére felmentést adhat.
12. § Nem köthet uj házasságot az, kinek korábbi házassága meg nem szünt vagy érvénytelenné nyilvánitva nincs.
Ha a korábbi házasság semmis, a 21. §, holttányilvánitás esetében pedig a 73. és 74. §-ok rendelkezése irányadó.
13. § Nem köthetnek egymással házasságot azok, a kik közül egyik, a másikkal egyetértve, saját házastársának vagy a másik házastársának élete ellen tört.
14. § Tilos házasságot kötni annak, a ki ellen elmebetegség vagy jelekkel megértést is gátló siketnémaság okából inditott gondnokság alá helyezési eljárás van folyamatban, ha
a) részére a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelt; vagy
b) ellene a zárlat elrendeltetett; vagy
c) a gondnokság alá helyezés még nem jogerős itélettel ki van mondva.
15. § Tilos házasságot kötni a gondnok beleegyezése nélkül annak, a ki mint gyengeelméjű vagy magát jelekkel megértetni tudó siketnéma gondnokság alatt áll.
A 8. § utolsó bekezdése és a 10. § megfelelően alkalmazandók.
16. § Tilos házasságot kötni a szülő beleegyezése nélkül annak a kiskorunak, a ki huszadik évét meghaladta, akkor is, ha törvényes képviselője beleegyezett.
A 8. § utolsó bekezdése, a 9. és 10. §-ok megfelelően alkalmazandók.
17. § Tilos a házasságkötés az unokatestvérek között.
A rokonság a 11. § szerint itélendő meg.
Az igazságügyminister felmentést adhat.
18. § Tilos a házasságkötés, mig az örökbefogadás felbontva nincs:
a) az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint ennek volt házastársa között; ugyszintén az örökbefogadott és az örökbefogadónak volt házastársa között;
b) az örökbefogadó és az örökbefogadott vérszerinti leszármazója, valamint ennek volt házastársa között; ugyszintén az örökbefogadott vérszerinti leszármazója és az örökbefogadónak volt házastársa között.
A származás törvényes vagy törvénytelen volta különbséget nem tesz.
Az örökbefogadás előtt megszünt vagy érvénytelenné nyilvánitott házasság figyelembe nem jön.
A b) pont esetében az igazságügyminister felmentést adhat.
19. § Tilos a házasságkötés a gyám, valamint annak leszármazója és a gyámolt között, mig a gyámsági viszony tart.
A származás törvényes vagy törvénytelen volta különbséget nem tesz.
20. § Tilos a házasságkötés azok közt, kiket a felbontó itélet házasságtörés miatt az egymással való házasságkötéstől eltiltott.
A király az igazságügyminister előterjesztésére felmentést adhat.
21. § Tilos házasságot kötni, mig a korábbi semmis házasság meg nem szünt vagy érvénytelenné nyilvánitva nincs.
22. § Tilos holttányilvánitás alapján házasságot kötni, ha a holttányilvánitott házastársa, vagy az, kivel uj házasságot akar kötni, tudja, vagy ha igazolva van: hogy a holttányilvánitott a vélelmezett elhalálozás napját túlélte.
23. § Tilos házasságot kötni az egyik házastársnak azzal, a ki a másik házastárson elkövetett gyilkosság, szándékos emberölés vagy ezeknek kisérlete miatt mint tettes vagy részes elitéltetett; akkor is, ha az itélet még nem jogerős.
A király az igazságügyminister előterjesztésére felmentést adhat.
24. § Tilos a nőnek uj házasságot kötni házasságának megszünésétől vagy érvénytelenné nyilvánitásától számitott tiz hónap eltelte előtt.
Elhárul ezen akadály, ha a nő időközben szült.
Ezen tilalom nem terjed ki arra az esetre, ha a házasság az 54. § c) pontja alapján van érvénytelenné nyilvánitva.
Az igazságügyminister felmentést adhat.
25. § Tilos az egyházi felsőbbség engedélye nélkül házasságot kötni annak, a ki azon egyház szabályai szerint, melyhez tartozik, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthet.
26. § Tilos a házasságkötés a véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedély nélkül.
27. § Tilos házasságot kötni szabályszerü kihirdetés nélkül (36. §).
A közigazgatási hatóság felmentést adhat.
28. § A házasság megkötését kihirdetés előzi meg.
29. § A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni.
Polgári tisztviselő:
a) az anyakönyvvezető;
b) a törvényhatóság első tisztviselője;
c) a főszolgabiró;
d) a rendezett tanácsu város polgármestere;
e) az osztrák-magyar monarchia diplomácziai képviselője, consula és ezek helyettese a magyar kormánytól nyert felhatalmazás korlátain belül.
30. § Polgári tisztviselő előtt kötöttnek tekintendő a házasság, ha azt, a ki előtt kötötték, a közhiedelem polgári tisztviselőnek tartotta; kivéve, ha az ellenkezőt mind a két fél tudta.
Oly kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozásban sem tekintetik házasságnak.
31. § A házasságkötésnél az anyakönyvvezető csak saját kerületében, más polgári tisztviselő pedig csak saját hivatalos hatáskörének területén müködhetik közre.
A 32. § szerint illetékes anyakönyvvezető saját kerületében eljárónak tekintetik, ha egy másik anyakönyvvezetőnek felhatalmazásával ennek kerületében müködik közre a házasságkötésnél.
A 29. § e) pontjában emlitett polgári tisztviselő a házasságkötésnél csak akkor müködhetik közre, ha a házasuló férfi magyar állampolgár és az előtte kötött házasságot ugy kell tekinteni, mintha Magyarországon kötötték volna.
32. § A házasságot rendszerint azon anyakönyvvezető előtt kell megkötni, kinek kerületében a házasulóknak vagy azok egyikének rendes lakhelye és ennek hiányában tartózkodási helye van.
33. § Az előző § szerint illetékes anyakönyvvezető a házasulók kérelmére egy másik anyakönyvvezetőt felhatalmazhat a házasságkötésnél való közremüködésre.
34. § A főispán, Budapesten a főpolgármester a házasulók indokolt kérelmére megengedheti, hogy a házasságot a törvényhatóság területén a 29. § b)-d) pontjaiban emlitett azon polgári tisztviselő előtt kössék meg, kinek kerületében a 32. § szerint illetékes vagy a 33. § szerint felhatalmazott anyakönyvvezetőnek székhelye van.
35. § A polgári tisztviselőnek a házasság megkötésénél a 36. § esetén kivül csak akkor szabad közremüködni, ha a kihirdetés szabályszerüen megtörtént, vagy alóla felmentés adatott, és ha törvényes házassági akadály vagy a szabad beleegyezést kizáró körülmény nem jutott tudomására.
36. § A házasulók egyikének közel halállal fenyegető betegsége esetében a házasságot kihirdetés és felmentés nélkül is szabad megkötni; ha mindkét házasuló a polgári tisztviselő (31. §) előtt kijelenti, hogy legjobb tudomásuk szerint köztük házassági akadály nem forog fenn; erre nézve a polgári tisztviselő tőlük esküt is vehet ki.
Hogy forog-e fenn közel halállal fenyegető betegség esete, a körülmények figyelembevételével az eljáró polgári tisztviselő állapitja meg.
37. § A házasságkötés nyilvánosan, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik.
Fontos okból a polgári tisztviselőnek a házasulók kérelmére a házasságkötésnél a nyilvánosság kizárásával és a hivatalos helyiségen kivül is szabad közremüködnie.
38. § A házasságkötéshez a házasulók szabad beleegyezése szükséges. Kényszer, tévedés és megtévesztés (53-55. §) kizárja a szabad beleegyezést.
39. § A házasság akként köttetik meg, hogy a tisztében eljáró polgári tisztviselő előtt együttesen jelenlevő házasulók mindegyike két tanu jelenlétében személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot kötnek. E kijelentés sem feltételhez, sem időhöz nem köthető.
A polgári tisztviselő a kijelentés megtörténte után a házasulókat a törvény értelmében házastársaknak nyilvánitja.
40. § Házasságkötésnél tanukul csak oly egyének alkalmazhatók, a kik tizenhatodik évöket betöltötték és a házasságkötés cselekményét megérteni képesek. Tanuk lehetnek a házasulóknak vagy a közremüködő polgári tisztviselőnek rokonai is.
41. § Semmis a házasság, ha megkötése polgári tisztviselő előtt, de:
a) annak nem a saját kerületében; vagy:
b) a 39. § első bekezdésében foglalt egyéb rendelkezések bármelyikének ellenére történt.
42. § Az előző § a) pontja alapján nem semmis a házasság:
a) ha azt, a ki előtt kötötték, a közhiedelem az illető kerület polgári tisztviselőjének tartotta; kivéve, ha az ellenkezőt mind a két házasuló tudta;
b) ha a polgári tisztviselő a házasság megkötésénél szomszédos kerületben müködött közre; kivéve, ha mind a két házasuló tudta, hogy a polgári tisztviselő nem a saját kerületében jár el.
43. § Ha a polgári tisztviselő előtt együttesen jelenlevő házasulók mindegyike személyesen kijelentette, hogy egymással házasságot kötnek és a megkötéstől fogva egy éven át mint férj és feleség együtt éltek, házasságuk a miatt, hogy a 39. § első bekezdésében foglalt egyéb rendelkezés ellenére köttetett, nem semmis.
44. § A 6. § ellenére kötött házasság semmis.
Nem semmis a házasság, ha azt megszünése vagy érvénytelenné nyilvánitása előtt a cselekvőképtelen fél cselekvőképtelenségének megszünte után helybenhagyja.
Hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e, azt az eset körülményei szerint kell megitélni.
Hatálytalan a helybenhagyás, ha a házastársak között időközben a 11. § d) 13., vagy a 12. § akadálya keletkezett, még akkor is, ha ez utóbbi a helybenhagyás idején már megszünt.
A 7. és 8. §-ok alapján a házasság megtámadható akkor is, ha a 6. §-on alapuló semmiség elenyészett.
45. § Semmis a házasság, melyet a 11., 12. és 13. §-ok valamelyikének ellenére kötöttek.
A 11. § c) pontja alapján nem semmis a házasság, ha megszünése vagy érvénytelenné nyilvánitása előtt utólagos felmentés adatott.
46. § A semmis házasságot megszünése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmisségi perben annak lett nyilvánitva.
A semmis házasságot megszünése vagy semmissé nyilvánitása után, ugy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna.
47. § Semmisségi per inditására jogositva vannak: a házasfelek, a kir. ügyész és az, a ki kimutatja, hogy a házasság semmisségétől valamely jogi érdeke függ.
Ily per inditására jogositva vannak különösen:
a) a korábbi házastárs a véle előbb kötött házasság okából, mig ez a házasság meg nem szünt:
b) a későbbi házastárs, ha saját házasságának érvénye a korábbi házasság semmisségétől függ;
c) az, a ki a későbbi házasság érvényessége iránt jogilag érdekelve van.
48. § Cselekvőképességében korlátolt házastárs a semmisségi perben perképes.
Cselekvőképtelen házastársakra a törvényes képviselet szabályai alkalmazandók.
49. § A semmisségi pert csak addig lehet meginditani, mig a házasság meg nem szünt.
50. § A semmisségi perben keletkezett jogerős itélet mindenkivel szemben hatályos.
Ha a 12. § okából inditott semmisségi perben a korábbi házastárs részt nem vett, az elutasitó itélet hatálya reá nem terjed ki.
51. § Megtámadható a házasság, melyet valamelyik házasfél a 7. § ellenére kötött.
52. § Megtámadható a házasság, melyet valamelyik házasfél a 8. §-ban megkivánt beleegyezés, illetőleg jóváhagyás nélkül kötött.
A gyámhatósági megállapitás (9. § negyedik bekezdés) tévessége a házasság érvényére nincs befolyással.
53. § Megtámadható a házasság kényszer miatt, ha azt valamelyik házasfél fenyegetéssel előidézett alapos félelem következtében kötötte.
54. § Megtámadható a házasság tévedés miatt:
a) ha az egyik házasfél egyáltalán nem akart házasságot kötni és nem tudta, hogy kijelentésével házasságot köt;
b) ha az egyik házasfél mással kötött házasságot, mint a kivel akart és nem tudta, hogy a személy más;
c) ha az egyik házasfél már a házasság kötésekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesitésére és a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette;
d) ha az egyik házasfél a 79. §-ban vagy a 80. § d) pontjában emlitett büntetésre volt itélve és a másik házasfél ezt nem tudta és utóbbi esetben egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna;
e) ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kivül teherbe volt ejtve és ezt a férj a házasság megkötésekor nem tudta;
f) ha a holttányilvánitott házastárs az uj házasság megkötése után jelentkezik és az uj házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy a holttányilvánitott életben van.
55. § Megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, mely egy harmadiktól ered.
Nem támadható meg a házasság, ha alaposan föltehetni, hogy a megtévesztett házasfél a házasságot a megtévesztés nélkül is megkötötte volna.
56. § A megtámadásra jogositva van:
a) a 7. § ellenére kötött házasság esetében, a mig a házastárs fejletlen kora tart, az igazságügyministertől nyert felhatalmazás alapján a kir. ügyész, ezentul maga a házastárs;
b) a 8. § ellenére kötött házasság esetében a fejlett korát elért kiskoru házastárs, és a mig kiskorusága tart, az ő gyámhatósága;
c) az 53-55. §-ok eseteiben a kényszeritett, tévedő, vagy megtévesztett házastárs.
A gyámhatóság a megtámadás jogát az árvaügyész által gyakorolja.
Az a házastárs, a ki fejlett korának elérése után a házasságot helybenhagyja (44., 65. §), azt a miatt, hogy a 8. § ellenére köttetett, meg nem támadhatja.
57. § A megtámadás határideje egy esztendő.
E határidő számitandó:
a) a 7. § ellenére kötött házasság esetében a kir. ügyészre nézve attól a naptól, a melyen a házasság megtámadhatósága hivatalos tudomására jutott; a házastársra nézve, a mely napon fejlett korát elérte;
b) a 8. § ellenére kötött házasság esetében a gyámhatóságra nézve attól a naptól, a melyen a házasság megkötése hivatalos tudomására jutott (58. §); a házastársra nézve, a mely napon a házasságot kötötte, ha pedig ekkor még fejletlen koru volt, a mely napon fejlett korát elérte;
c) az 53-55. §-ok eseteiben attól a naptól, a melyen a házastárs a kényszer hatása alól felszabadult vagy a tévedést avagy a megtévesztést felismerte.
58. § A gyámhatóság tudomásával egyenlő hatályu azon törvényes képviselő vagy szülő tudomása, a kinek utólagos beleegyezése a megtámadás kizárásához elégséges.
Ha ehhez csak mindkettő utólagos beleegyezése elégséges és a tudomás különböző napon keletkezett, a határidőt a későbbi tudomás napjától kell számitani.
Annak, a ki időközben vált beleegyezésre jogosulttá, korábbi tudomását ugy kell tekinteni, mintha a jogosultsággal egyidejüleg szerezte volna.
59. § A 8. § ellenére kötött házasság esetében a megtámadást a gyámhatóságra nézve megállapitott határidő alatt megteheti az a törvényes képviselő vagy szülő is, kinek beleegyezése a házassághoz még hiányzik.
A megtámadás azonban hatályát veszti, ha a gyámhatóság hivatalos értesitésétől számitott három hónap alatt azt magáévá nem teszi.
60. § Ha a házastárs a megtámadás megtételében erőhatalom vagy cselekvőképtelenség által gátolva van, mig ezen akadály tart, a határidő folyása szünetel.
Ezen rendelkezés megfelelően alkalmazandó, midőn az 58. §-ban emlitett törvényes képviselő vagy szülő a gyámhatóság értesitésében gátolva van.
61. § Megtámadásnak nincs helye:
a) ha a házasság birói itélettel fel van bontva, vagy a 74. § értelmében megszünt;
b) ha a fejletlen koru, kiskoru, kényszeritett, tévedő vagy megtévesztett házastárs meghalt;
c) az 54. § f) pontja alapján, ha a holttányilvánitott meghalt vagy az uj házasság megszünt.
62. § Ha a házasság a megtámadási határidőn belül vagy a 61. §-ban meghatározott időpontok előtt megtámadva nem volt, ugyszintén utólagos felmentés, beleegyezés, jóváhagyás és helybenhagyás eseteiben is (63-66. §), a házasság megtámadhatóságát ugy kell tekinteni, mintha fenn sem forgott volna.
63. § Utólagos felmentésnek a 7. § ellenére kötött házasság esetében mindaddig helye van, a mig a házastárs fejlett korát el nem érte (66. §).
64. § Utólagos beleegyezésnek és jóváhagyásnak a 8. § ellenére kötött házasság esetében mindaddig helye van, a mig a házastárs teljes korát el nem érte (66. §).
Az utólagos beleegyezés, illetőleg jóváhagyás a mindenkori törvényes képviselőt, beleegyezésre jogosult szülőt vagy gyámhatóságot illeti meg.
Az utólagos beleegyezés, illetőleg jóváhagyás megitélésére nincs befolyással az, hogy a kiskoru időközben huszadik évét betöltötte.
Egyebekben az utólagos beleegyezésre és jóváhagyásra a 8-10. §-ok megfelelően alkalmazandók.
65. § A helybenhagyás csak akkor hatályos, ha a házastárs oly időben nyilvánitja, a midőn reá nézve az 57. § szerint a megtámadási határidő már kezdetét vette.
Hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e, azt az eset körülményei szerint kell megitélni.
A 8. § ellenére kötött házasság helybenhagyása a gyámhatóság megtámadási jogát meg nem szünteti.
66. § Felmentésnek, beleegyezésnek, jóváhagyásnak és helybenhagyásnak nincs helye, ha a házasság érvénytelenné lett nyilvánitva, vagy a megtámadott házasság megszünt, vagy ha a házasság bejelentéssel lett megtámadva.
67. § A megtámadható házasságot megtámadás esetében is megszünése előtt érvényesnek kell tekinteni mindaddig, mig megtámadási perben érvénytelennek nem lett nyilvánitva.
A megtámadható házasságot megtámadása esetében megszünése vagy érvénytelenné nyilvánitása avagy bejelentéssel történt megtámadása után, ugy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna.
68. § A megtámadás, a mig a házasság meg nem szünt, keresettel, esetleg viszonkeresettel, a házasság megszünése után a birósághoz intézett bejelentéssel történik.
A keresettel vagy viszonkeresettel történt megtámadást csak a házasság megszünéséig lehet visszavonni.
A bejelentés visszavonása hatálytalan.
69. § A házastárs házasságát csak maga támadhatja meg; a törvényes képviselőt e jog nem illeti.
Cselekvőképességében korlátolt házastárs a megtámadási perben perképes.
Ha a házastárs a 7. § ellenére kötött házasság esetében a kir. ügyésztől inditott per folyamán fejlett korát eléri, vagy a 8. § ellenére kötött házasság esetében a gyámhatóságtól inditott per folyamán teljeskoruvá lesz: a per ugy a mint van, reá száll át.
70. § A 49. és 50. §-ok rendelkezései a megtámadási perekre megfelelően alkalmazandók.
71. § A házasság megszünése után bárki érvényesitheti a házasság érvénytelenségétől függő jogait.
A jogerős itélet csak a perben állókkal szemben hatályos.
72. § A 98., 101-103. §-ok rendelkezései a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók.
Semmiségi vagy a kir. ügyész által inditott megtámadási perekben a biró a házastársak különélését a kir. ügyész inditványára vagy hivatalból is elrendelheti.
73. § A házasság megszünik:
a) az egyik házastárs halálával (74. §);
b) birói felbontással.
Holttányilvánitás esetében az a vélelem irányadó, hogy a holttányilvánitott nem élt tovább annál az időpontnál, a mely az itéletben elhunyta napjául meg van állapitva.
74. § Megszünik a házasság az által is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvánitása után házasságot köt; kivéve ha az uj házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttányilvánitott él, vagy ha az uj házasság egyéb okból semmis.
75. § A házasság csak birói itélettel és csak a 76-80. §-okban foglalt okokból bontható fel.
76. § A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa házasságtörést vagy természet elleni fajtalanságot követ el, avagy tudva, hogy házassága még fennáll, uj házasságot köt.
77. § A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott:
a) ha a házassági életközösséget megbontó házasfél a házastársának elhagyásától számitott hat hó elteltével birói határozattal az életközösség visszaállitására lett kötelezve, és e határozatnak a biróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul eleget nem tesz;
b) ha a házassági életközösséget megbontó házasfél, kinek tartózkodási helye legalább egy év óta ismeretlen, az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállitására birói hirdetmény utján felhivatott és e felhivásnak igazolatlanul eleget nem tesz.
78. § A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa élete ellen tört, vagy a kit házastársa testi épségét avagy egészségét veszélyeztető módon szándékosan sulyosan bántalmazott.
79. § A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársát a házasság megkötése után halálra vagy legalább öt évi fegyházra vagy börtönre itélték.
A házasság felbontásának nincs helye, ha a házasfél a bűntettet a házasság megkötése előtt követte el és erről házastársának a házasság megkötésekor tudomása volt.
80. § A házasság az egyik házasfél kérelmére felbontható, ha a másik házasfél:
a) a házastársi kötelességeket a 76-78. §-ok esetein kivül szándékos magaviselete által sulyosan megsérti;
b) a házastársak családjához tartozó gyermeket büncselekmény elkövetésére vagy erkölcstelen életre reábirja vagy reábirni törekszik;
c) erkölcstelen életet megátalkodottan folytat;
d) a házasság megkötése után öt évnél rövidebb tartamu fegyházra vagy börtönre, avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt fogházra itéltetett.
Ezen esetekben a házasság csak akkor bontható fel, ha a biró a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével meggyőződött arról: hogy a felsorolt okok valamelyike következtében a házassági viszony annyira fel van dulva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált.
81. § A ki házastársának vétkes cselekményébe beleegyezett, vagy abban részes volt, a házasság felbontását nem kérheti.
Az a körülmény, hogy a felbontást kérő házasfél ellen is forog fenn bontó ok, a kereseti jogot ki nem zárja.
82. § A kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselekményt megbocsátotta.
Megbocsátásnak a per folyama alatt is helye van.
83. § A 76., 78., 79. és 80. §-ok eseteiben a keresetet csak attól a naptól számitott hat hónap alatt lehet meginditani, a melyen a vétkes cselekmény, vagy a 79. § és 80. § d) pontja esetében a büntető itélet a házastárs tudomására jutott.
Ha a házastárs a kereset meginditásában erőhatalom vagy cselekvőképtelenség által gátolva van: mig ezen akadály tart, a határidő folyása ugy reá, mint a törvényes képviselőre nézve (87. §) szünetel.
A vétkes cselekmény elkövetése, illetőleg a büntető itélet jogerőre emelkedése után tiz év mulva felbontó keresetnek nincs helye.
84. § A felbontás iránti kérelem támogatására a kereset vagy viszonkereset alapjául szolgáló bontó ok kapcsán oly bontó okra is lehet hivatkozni, a melyre nézve a kereseti jog már megszünt.
85. § A felbontó itéletben az a házasfél, kinek hibájából a házasság felbontatott, vétkesnek nyilvánitandó.
Ha viszonkereset folytán mindkét házasfél hibájából történt a házasság felbontása, a biró mind a két házastársat vétkesnek nyilvánitja.
Viszonkereset nélkül is kérheti alperes, hogy a házasság felbontása esetében a felperes is vétkesnek mondassék ki, ha ellene bontó okot igazol; ezen kérelmet oly bontó okra is alapithatja, melyre nézve kereseti joga már megszünt, de a felbontás alapját képező bontó ok keletkezésekor még fennállott.
A házasságtörés okából vétkesnek nyilvánitott házastárs a felbontó itéletben eltiltandó a házasságkötéstől azzal, a kivel a házasságtörést elkövette.
86. § Cselekvő képességében korlátolt házastárs a házasság felbontása végett inditott perben perképes.
87. § Elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását.
A gyámhatóság a felhatalmazást csak akkor adhatja meg, ha a házasság felbontását az elmebeteg házastárs nyilvánvaló érdeke követeli.
88. § A házasság a felbontó itélet jogerőre emelkedése napján szünik meg.
89. § Ha az itélet csak az egyik házastársat nyilvánitotta vétkesnek: ez azon ajándékokat, melyeket a házasság fennállása alatt vagy a kötendő házasság okából azt megelőzőleg házastársától kapott, természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, értékét gazdagodása erejéig megtériteni köteles.
Azon ajándékozási igéretek, melyeket a vétlen házastárs a házasság fennállása alatt, vagy a kötendő házasság okából azt megelőzőleg, a vétkes házastárs részére tett, hatályukat vesztik.
A visszakövetelési jog engedmény, végrehajtás és öröklés tárgyát csak abban az esetben képezi, ha a jogosult a keresetet meginditotta.
A kereset a házasság felbontásától számitott egy év alatt elévül.
90. § A nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánitott férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően eltartani köteles, a mennyiben ily tartásra a nőnek jövedelme elégtelen.
A tartás készpénzben előre és rendszerint havi részletekben fizetendő.
A tartást a nő kivánságára a férj biztositani köteles.
91. § A kiszabott tartás felemelésének van helye:
a) ha a szükséges tartás nem volt a férj vagyoni helyzete miatt megállapitható, és ez időközben megjavult;
b) ha a tartás megállapitásánál a nőnek oly jövedelmei vétettek számitásba, melyektől később önhibáján kivül elesett.
92. § A tartásra nézve a házastársak szabadon egyezkedhetnek és a nő le is mondhat róla. A tartás kötelezettsége a férjnek örököseire is átszáll, ezek azonban annak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállitását kérhetik.
93. § A férj tartási kötelezettsége megszünik, ha a nő uj házasságot köt.
94. § Az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti.
A nem vétkes nő azonban férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte.
A biró köteles a nőnek ezen jogát a felbontó itéletben kimondani.
95. § A biró a felbontó itéletben a közös kiskoru gyermekek elhelyezése és tartása felől is határoz.
Ha a szülők másként nem egyeztek meg, a gyermekek hét éves életkorukig anyjuknál maradnak, ezen életkoron tul a nem vétkes szülőnek, ha mind a két szülő vétkesnek nyilvánittatott, a fiuk atyjuknak, a leányok anyjuknak gondviselésére bizatnak.
A biró azonban a szülők vétkességének és egyéb személyes körülményeinek figyelembevételével a gyermekek nyilvánvaló érdekében a szülők egyezségétől és a fentebbi szabályoktól eltérőleg is intézkedhetik, sőt a gyermekeket harmadik személy gondviselésére is bizhatja.
A közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen.
Veszély esetén mind a biróság, mind a gyámhatóság elrendelheti a gyermekek számára megszabott tartás biztositását.
96. § Ha a biró a perben kideritett ténykörülményeket nem találja elegendőknek arra, hogy a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozzon; az erre vonatkozó rendelkezést mellőzi és a per befejeztével az ügyiratokat intézkedés végett átteszi a gyámhatósághoz.
97. § Ha a biró a felbontó itéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel: a gyámhatóság a birói határozattól eltérőleg intézkedhetik.
98. § A biró a per tartama alatt az ágytól és asztaltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérelmére elrendelni köteles.
99. § A 76., 78., és 79. §-ok eseteiben a biró a kibékülés megkisérlése czéljából a házasság felbontása előtt rendszerint a házasfelek ágytól és asztaltól való különélését rendeli el.
A különélés elrendelését csak akkor lehet mellőzni, ha a házastársak kibékülése egyáltalában nem remélhető.
A 80. § eseteiben az ágytól és asztaltól való különélést mindenkor el kell rendelni.
Az ágytól és asztaltól való különélést hat hónapnál rövidebb és egy évnél hosszabb időtartamra szabni vagy ismételni nem lehet. A felek egyező kérelmére azonban a különélés hosszabb időre is kiszabható.
100. § Ha a házastársak az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házassági életközösséget visszaállitják, vagy ha a felperes és viszonkereset esetében az alperes az ágytól és asztaltól való különélésre szabott idő letelte után három hónap alatt a házasság felbontását nem kéri: a perben érvényesitett ok alapján a házasság felbontását többé nem lehet kérni.
A 83. § második bekezdése megfelelően alkalmazandó.
101. § Az ágytól és asztaltól való különélés ideje alatt a házastársak együttélésre nincsenek kötelezve.
102. § Az ágytól és asztaltól való különélés elrendelése esetében a biró ideiglenesen intézkedik a közös kiskoru gyermekek elhelyezése és ezeknek, valamint a nőnek tartása és a szükséges tárgyaknak ez utóbbi részére kiadása iránt. A nő tartását a biró a házasfelek vagyoni és kereseti viszonyaihoz mérten állapitja meg, sőt a férjet a tartás alól fel is mentheti.
103. § A szülő a gondviselésére nem bizott gyermekével is rendszerint érintkezhetik és nevelését ellenőrizheti.
Az érintkezés módját szükség esetén a gyámhatóság állapitja meg, mely az érintkezést a gyermek nyilvánvaló érdekében ki is zárhatja.
104. § Oly esetben, midőn a házasság a jelen törvény szerint felbontható, a házasfél keresetében vagy viszonkeresetében felbontás helyett az ágytól és asztaltól való elválást kérheti.
Addig, mig az elsőfoku biró a perben nem itélt, az elválasztásra irányuló kérelem felbontó kérelemmé változtatható át.
105. § A jelen törvény 75-87., 89-92., 95-98., 101-103. §-ai az ágytól és asztaltól való elválásra megfelelően alkalmazandók.
A vagyonjogi viszonyok tekintetében az ágytól és asztaltól való elválás a felbontás joghatályával bir.
106. § Az ágytól és asztaltól elválasztott házasfelek a házassági életközösséget bármikor visszaállithatják.
Ha a házasfelek az életközösség visszaállitását a perben eljáró biróságnál bejelentették, a bejelentés időpontjától kezdve az ágytól és asztaltól való elválás jogkövetkezményei megszünnek.
107. § Ha az ágytól és asztaltól való elválás az itélet jogerőre emelkedésétől számitva két évig tartott, bármelyik házasfél kérheti, hogy a biró az ágytól és asztaltól elválasztó itéletet felbontó itéletté változtassa át.
108. § Külföldön kötött házasságok érvényességét a kor és cselekvőképesség tekintetében mindegyik házastársra nézve kizárólag hazájának, egyéb tekintetben pedig mindkét fél hazájának törvényei szerint kell megitélni; ha csak ezek más törvény alkalmazását nem rendelik, vagy a jelen törvény másként nem intézkedik.
109. § Ha magyar állampolgár férfi külföldi nővel akár külföldön, akár Magyarországon köt házasságot: a házasság érvényessége, a nő kora és cselekvőképessége kivételével, a magyar törvény szerint itélendő meg.
110. § A magyar állampolgárt, ha külföldön köt is házasságot, a jelen törvénynek 14-27. és 124. §-ai kötelezik.
111. § Magyarországon kötött házasságok esetében a jelen törvény 11., 12. és 13. §-ai a külföldiekre is alkalmazandók.
Egyebekben a 108. és 109. §-ok rendelkezései a külföldi házasulónak Magyarországon kötött házasságára is irányadók.
112. § Magyarországon rendes lakhelylyel biró kiskoru külföldi részére, ki a házasságkötéshez hazájának törvényei szerint szükséges szülői vagy gyámi beleegyezést önhibáján kivül megszerezni nem képes; a lakhely szerint illetékes magyar gyámhatóság gondnokot rendel és ennek meghallgatása után a házasságkötéshez a beleegyezést megadhatja.
113. § A házasság érvényessége a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint itélendő meg (31. § harmadik bekezdés).
A magyar állampolgárnak külföldön kötendő házasságát Magyarországon is ki kell hirdetni (27. §).
Ha külföldi Magyarországon akar házasságot kötni, a kihirdetésre a magyar törvény szabályait kell alkalmazni. A külföldi tartozik azt is kimutatni, hogy házassága hazájának törvényei szerint (108. §, 111. § második bekezdés) akadályba nem ütközik. Az igazságügyminister ennek kimutatása alól felmentést adhat.
114. § Magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság itélete hatályos.
115. § A magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött oly tények alapján, melyek a házastársak korábbi joga szerint bontó vagy ágytól és asztaltól való elválasztó okot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát a magyar biróság felbonthatja, ha azon tények a jelen törvény szerint is bontó okul szolgálnak.
Ha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi biróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta: a magyar biróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság a jelen törvény szerint is felbontható.
116. § Külföldiek házassági perében a magyar biróság csak az esetben járhat el, ha itélete hatályos abban az államban, a melynek a házasfelek polgárai.
117. § A nő, ki Magyarország területén külföldivel kötött házasságot közvetlenül megelőző időben magyar állampolgár volt, férje ellen a magyar biróság előtt indithat érvénytelenségi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte.
Ha a férj magyar állampolgár és a bontó okul szolgált tény elkövetése után más állam polgára lett, de neje őt külföldre nem követte, ellene a házasság felbontása végett neje a magyar biróság előtt is pert indithat.
118. § Külföldi házasfeleknek Magyarországon tartózkodása esetében a magyar biróságok a 98., 101-103. §-oknak megfelelő intézkedéseket akkor is megtehetik, ha a házassági per hatóságuk alá nem tartozik.
119. § Azon külföldinek házasságára, kinek állampolgársága meg nem állapitható: mindazon esetekben, melyekben a jelen törvény szerint a külföldi hazájának törvényei volnának irányadók, lakhelyének törvényeit kell alkalmazni.
120. § Államszerződéseknek a házassági jogviszonyokra vonatkozó intézkedései akkor is irányadók, ha a jelen törvény határozataitól eltérnek.
121. § A bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 252., 253., 256. és 257. §-ainak rendelkezései, azzal a változtatással, hogy a szabadságvesztésen felül a viselt hivatal elvesztésének büntetése is megállapitandó; a jelen törvény hatálybalépte napjától kezdve a házasságkötésnél közremüködő polgári tisztviselőre alkalmazandók.
A bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 255., 256. és 257. §-aiban emlitett felbontható vagy semmis házasság alatt a jelen törvény szerint megtámadható vagy semmis házasságot, az idézett §-okban emlitett akadály alatt pedig a jelen törvényben meghatározott érvénytelenségi okokat kell érteni.
122. § Az a polgári tisztviselő, a ki tudja, hogy a jelen törvény 14-25. és 27. §-aiban foglalt valamely akadály forog fenn, vagy hogy a házasságnál való közremüködésre nem jogosult, és a házasság megkötésénél közremüködik; vétséget követ el, és a mennyiben cselekménye sulyosabban büntetendő cselekményt nem képez, hat hónapig terjedhető fogházzal és a viselt hivatal elvesztésével büntetendő.
Az a polgári tisztviselő, ki az előbbi pontban emlitett cselekményt gondatlanságból követi el, a mennyiben cselekménye sulyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétség miatt ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ismétlés esetében a viselt hivatal elvesztése is kimondható.
123. § Azon lelkész vagy vallási szertartás teljesitésére jogositott más személy, ki egyházi összeadásnál eljár, mielőtt a felek igazolták volna, hogy a házasságot a polgári tisztviselő előtt megkötötték, vétséget követ el és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ismétlés esetében a cselekmény két hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha kiderül, hogy a házasság a polgári tisztviselő előtt előzőleg megköttetett: a cselekmény, mint kihágás háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Nem büntethető a cselekmény, ha az egyházi összeadás az egyik félnek közel halállal fenyegető betegségében történt.
124. § A ki a jelen törvényben megszabott akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére tudva köt házasságot, a mennyiben cselekménye sulyosabban büntetendő cselekményt nem képez; vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
125. § A véderőről szóló törvénynek az engedély nélküli nősülésre vonatkozó büntető határozatai érintetlenül maradnak.
126. § A fentebbi §-okban meghatározott vétségek eseteiben az eljárás a kir. törvényszék, a kihágások esetében pedig a kir. járásbiróság hatáskörébe tartozik.
127. § A jelen törvény alkalmazásában cselekvőképtelenek alatt értendők:
a) a 12. éven alul levők;
b) a kik elmebetegség miatt, vagy egyéb okból eszök használatától meg vannak fosztva, mig ezen állapotuk tart;
c) az 1877:XX. tc. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alatt lévők;
d) a kiknek gondnokság alá helyezése az 1885:VI. tc. 1. §-ához képest előzetesen el van rendelve;
e) azok, a kiknek kiskorusága az 1877:XX. tc. 28. § a) pontjával egybeeső okból meg van hosszabbitva.
128. § A jelen törvény értelmében korlátolt cselekvőképességüek alatt értendők:
a) azon kiskoruak, kik az előző § értelmében nem cselekvőképtelenek;
b) azok, a kiknek kiskorusága az 1877:XX. tc. 28. §-ának b) pontjával egybeeső okból meg van hosszabbitva;
c) azon teljeskoruak, a kik az 1877:XX. tc. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alatt állanak.
129. § Az a nő, a ki a 8. § ellenére kötött házasságot, ezen házasság megtámadására vonatkozó szabályok alkalmazásában a kiskoruakkal egyenlő elbánás alá esik mindaddig, mig a huszonnegyedik életévét be nem tölti.
Törvényes képviselőül ily esetben továbbra is azt kell tekinteni, a ki a házasság kötésekor törvényes képviselő volt. Ugyanez áll a gyámhatóságról.
130. § Az 1877:XX. tc. 5. §-án alapuló teljeskoruság, valamint a kiskoruságnak ugyanezen törvény 28. § a) és b) pontjaival egybe nem eső okból történt meghosszabbitása a jelen törvény alkalmazásában tekintetbe nem jön.
131. § Oly örökbefogadás, a melynél a vérszerinti atya az atyai hatalmat, vagy a vérszerinti anya a gyámságot föntartotta: a jelen törvény alkalmazásában tekintetbe nem vétetik.
132. § Az 1868:LIV. tc. 522. §-ának az a rendelkezése, hogy a házastárs a holttányilvánitást a házassági kötelék feloldása végett kérheti, hatályon kivül helyeztetik.
A holttányilvánitási eljárás akár az idézett törvény 522. §-ának b) pontja szerint jogosult, akár a házastárs kéri annak meginditását: az örökösödési perben illetékes törvényszéknek vagy annak a törvényszéknek hatáskörébe tartozik, a melynek területén az örökösödési perben illetékes járásbiróság székhelye van. Házasságvédő akkor sem rendelendő, ha a holttányilvánitást a házastárs kéri.
A jelen törvény alkalmazásában az 1868:LIV. tc. 522. §-ának b) pontja szerint jogosultnak kérelmére hozott holttányilvánitó itélet egyenlő hatályu a házastárs kérelmére hozott holttányilvánitó itélettel.
133. § Azon jóhiszemü harmadik személyek előnyére, a kik érvénytelen házasságban élő házastársakkal az érvénytelenné nyilvánitásig jogügyletekbe bocsátkoztak, az érvénytelen házasság az érvényes házasság joghatályával bir.
134. § A házasság felbontása esetében a házastársak vagyonjogi viszonyaira, a mennyiben a jelen törvény mást nem rendel, az érvényben levő jogszabályok alkalmazandók.
135. § A jelen törvény alkalmazásánál Magyarország alatt ennek a törvénynek érvényességi területét, magyar biróság alatt pedig azon biróságokat kell érteni, a melyek a jelen törvény érvényességi területén birói hatóságot gyakorolnak.
136. § A házassági ügyekben való biráskodás a kir. biróságok hatáskörébe tartozik.
137. § A folyamatban levő házassági és eljegyzési perek az illetékes kir. biróságokhoz átteendők.
A biróságok ezen perekben a 138. § első bekezdése, a 139. és 143. §-ok szabályai szerint járnak el.
138. § A jelen törvény hatálybalépte előtt kötött házasságok érvényessége a korábbi jogszabályok szerint itélendő meg.
Ily házasságok azonban olyan érvénytelenségi ok alapján, melyet a jelen törvény annak el nem ismer, a jelen törvény hatályba lépte után csak akkor támadhatók meg, ha a korábbi jogszabályok szerint nem volt felmentésnek helye.
139. § A jelen törvény hatálybalépte előtt kötött házasságok a korábbi jogszabályok uralma alatt létrejött tények alapján is felbonthatók, ha ezen tények a jelen törvény szerint bontó okot képeznek; a korábbi jogszabályok szerint pedig azok alapján legalább az egyik házasfélre nézve a házasság felbontásának vagy ágytól és asztaltól való elválasztásnak volt helye.
Ily esetekben az alperes a 85. §-nak megfelelően kérheti felperesnek vétkessé nyilvánitását: ha ellene oly tényt igazol, mely a korábbi jogszabályok szerint bontó okul szolgált, habár azt a jelen törvény ilyennek nem is ismeri el.
140. § Ha a korábbi jogszabályok alapján hozott itéletben az elválasztott házasfelek egyikének házasságkötő képessége korlátoztatott: az ily korlátozásnak csak a jelen törvény 20. §-ában meghatározott esetben és csak az ott megszabott határok között van jogi hatálya.
141. § Ha a korábbi jogszabályok szerint a házasfelek oly tények alapján, melyek a jelen törvény szerint bontó okul szolgálnak, ágytól és asztaltól jogerejüleg elválasztattak; a 107. §-ban foglalt feltételek mellett bármelyik házasfél kérheti, hogy a biró az ágytól és asztaltól elválasztó itéletet felbontó itéletté változtassa át.
142. § Ha a házasság a jelen törvény hatálybalépte előtt csak az egyik házasfélre nézve bontatott fel, a másik házasfél kérheti, hogy a felbontó itélet hatálya reá is kiterjesztessék.
143. § A jelen törvény hatálybalépte előtt létrejött eljegyzések összes joghatálya kizárólag a jelen törvény rendelkezései szerint itélendő meg.
A folyamatban levő eljegyzési perekben kizárólag a jelen törvény rendelkezései alkalmazandók.
144. § Ha a felek igazolják, hogy a kihirdetés a jelen törvény hatálybalépte előtt a korábbi jogszabályoknak megfelelően megtörtént, a kihirdetés utolsó napjától számitott egy év eltelte előtt ujabb kihirdetés nem szükséges. A polgári tisztviselő azonban ily esetben is köteles megvizsgálni, nem forog-e fenn a jelen törvény szerint házassági akadály, vagy a szabad beleegyezést kizáró körülmény.
145. § Ha a jelen törvény a jogok érvényesitésére határidőt szab, és ily korlátozást a korábbi jogszabályok nem ismernek, vagy ha a félnek jogai érvényesitésére a korábbi jogszabályok alapján a jelen törvényben megszabottnál hosszabb idő áll még rendelkezésére: a jelen törvényben megállapitott határidőt kell alkalmazni és azt ezen törvény hatálybalépte napjától kell számitani.
146. § A ministerium felhatalmaztatik, hogy a jelen törvényt Fiume városában és területén rendelettel hatályba léptesse.
147. § Tekintettel az 1868:XXX. tc. 1., 47., 48. és 59. §-ainak, valamint az 1879:L. tc. 1. §-ának rendelkezésére és azok értelmében Magyarországban és Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar állampolgárok házasságára nézve a következők rendeltetnek:
Magyarországon községi illetőséggel biró magyar állampolgárnak Horvát-Szlavon országokban, mint szent István koronája alatt Magyarországgal egy és ugyanazon államközösséget képező területen kötött házasságára, továbbá Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró, mint ezen országok külön joga alatt álló magyar állampolgárnak Magyarország területén kötött házasságára a jelen törvény 108-111., 113., 115., 117., 118. §-aiban foglalt jogelvek megfelelően alkalmazandók.
148. § A jelen törvény a kihirdetés napjától számitott egy év alatt lép hatályba.
A ministerium felhatalmaztatik, hogy a jelen törvényt ezen egy év eltelte előtt rendelettel hatályba léptethesse.
A törvény hatályba lépésének napján a házassági és eljegyzési ügyekre vonatkozó fennálló jogszabályok hatályukat vesztik és helyükbe a jelen törvény határozatai lépnek.
149. § Ezen törvény a házasságkötésre vonatkozó vallási kötelességeket érintetlen hagyja.
150. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi és belügyi ministerek bizatnak meg.
