1. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy az alakitandó magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársasággal az ezen törvény mellékleteként beczikkelyezett szerződést az államkincstár nevében jogérvényesen megköthesse.
2. § Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
A szerződés szövege a következő:
„Szerződés,
mely egyrészről a m. kir. államkincstár részéről a kereskedelemügyi m. kir. minister, másrészről a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság között a következő feltételek mellett köttetett:
1. § Alaptőke.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság 10, azaz: tizmillió forint (20, azaz: huszmillió korona) tényleg befizetett tőkével alakul meg, mely felerészben teljesen befizetett részvények, felerészben 4 1/2, azaz: négy és fél százalékos elsőbbségi kötvények utján szereztetik be.
Ezen egész alaptőke kizárólag hajók és a hajózási üzemhez tartozó ingó és ingatlan felszerelések beszerzésére s a szükséges forgó tőkére forditható.
2. § Székhely és ügykezelési nyelv.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság székhelye Budapest, hivatalos ügykezelési nyelve a magyar. - A horvát-szlavon területen a külső ügykezelés és érintkezés nyelvére nézve a fennálló törvényes határozmányok irányadók.
3. § Igazgatóság.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság elnökének, alelnökének, ügyvezető igazgatójának vagy igazgatóinak, ugyszintén a részvényesek által választandó igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak megválasztása, a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősitését igényli.
A társaság elnökének, alelnökének és ügyvezető igazgatóinak, valamint az igazgatósági tagok legalább 3/4-ed részének magyar állampolgároknak kell lenniök.
A kereskedelemügyi és pénzügyi m. kir. ministereknek jogukban áll ezen szerződés tartama alatt a társaság igazgatóságába egy-egy tagot kinevezni.
Ezen igazgatósági tagokra a társulati alapszabályoknak az igazgatósági tagok részvénybirtokát és müködési idejét illető határozmányai nem alkalmazhatók. A kereskedelemügyi m. kir. minister által kinevezett tag az esetleg szervezendő igazgatósági végrehajtó bizottságnak is tagja.
A társaság köteles ugy alapszabályait, valamint üzletszabályzatát, továbbá évi mérlegét jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministernek előzetesen bemutatni s közgyülési és igazgatósági ülési jegyzőkönyveit is felterjeszteni.
4. § Ministeri biztos.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság a kersekedelemügyi m. kir. minister fenhatósága, oltalma és felügyelete alatt áll, ki ezen felügyeleti jogát az e czélra kinevezendő ministeri biztos által gyakorolja.
A társaság köteles a ministeri biztos dijazására ezen felügyelet czimén a jelen szerződés tartamára évi 4000, azaz négyezer forintot (8000, azaz nyolczezer koronát) minden év január 1-én a budapesti m. kir. központi állampénztárba befizetni.
A ministeri biztos a társaság müködését minden irányban ellenőrzi, e czélból a társaság üzleti könyveit és levelezéseit megtekintheti s az igazgatóság köteles neki az ellenőrzési jog gyakorlása végett megkivánt minden felvilágositást megadni.
A ministeri biztosnak joga van a társaság ügymenetére vonatkozólag javaslatokat tenni, melyeket a társaság igazgatósága legközelebbi ülésében tárgyalni s azokban határozatot hozni tartozik.
A ministeri biztos a közgyüléseken és az igazgatósági ülésekben részt vesz és a fennálló törvényekkel vagy a jelen szerződés határozmányaival ellenkező határozatok ellen óvást emelhet. Ezen óvás által az illető határozat végrehajtása 48 órára felfüggesztetik, mely idő alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.
Ha a ministeri biztos a közgyülésen vagy az igazgatósági ülésen bármely oknál fogva részt nem vehetne: a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll ezen ülésekre a ministeri biztos helyettesitése iránt intézkedni.
A társaság köteles az ügykörében előforduló minden fontosabb mozzanatról a ministeri biztost azonnal értesiteni.
A ministeri biztos ellenőrzi továbbá a társaság által teljesitendő rendes járatok szerződésszerü megtartását, a járatoknál előforduló mulasztások tekintetében az igazgatóság közbenjöttével vizsgálatot eszközöl s annak eredményéről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentést tesz.
5. § Rendes járatok.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság ezen szerződés erejénél fogva és annak tartamára kötelezi magát, hogy a következő rendes járatokat fogja fentartani és teljesiteni:
1. Pozsony és Passau-Regensburg között, Bécs, esetleg a közbenső fontosabb kereskedelmi helyek érintésével, kizárólag a teheráru-szolgálatban, s ha legalább 300 tonna rakomány rendelkezésre áll, oda és vissza hetenként két, szükség esetén három járat.
2. Vukovár és Ujvidék között Novoselló, Opatovácz, Bukin, Sarengrad, Németpalánka, Ujlak, Cserevicz, Futtak állomások érintésével oda és vissza lehetőleg naponkénti, de legalább heti hat napon át személy- és áruszállitással összekötött járatok.
3. Zimony-Belgrád, Orsova és Galacz között a következő állomások érintésével, u. m.: Pancsova, Semendria, Kubin, Dubrovicza, Kostolácz, Báziás, Gradiste, Moldova, Golubácz, Drenkova, Milanovac, Orsova, Turn-Severin, Radujevác, Kalafat, Viddin, Lom-Palánka, Bechet-Rahova, Korabia, Nikopoli, Turnu-Mugurelló, Zimnitza, Sistov, Rustsuk, Gyurgyevó, Oltenica, Silistria, Czernavoda, Gura-Zalemnicza, Braila, - hetenkint oda és vissza - személy- és áruszállitással összekötött három járat. Márcziusban, valamint október és november hónapokban ezek a járatok a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével megfelelően leszállithatók.
4. Orsova és Galacz között ezen személy- és áruszállitó rendes járatokon felül köteles még a társaság a szükséghez képest s a mennyiben megfelelő oly rakomány van, mely a személy- és áruszállitó vegyes szolgálatu hajókon el nem helyezhető, hetenkint oda és vissza még legalább két járatot fentartani.
A mennyiben az orsova-galaczi vonalon más hajózási vállalatok által eddig fentartott rendes járatok netán megszüntettetnének vagy a forgalmi viszonyok ezt a kereskedelemügyi m. kir. minister megitélése szerint szükségessé tennék és a mennyiben a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság 10 millió frtnyi (20 millió korona) tőkéjének teljes felhasználásával beszerzett hajóraja erre a czélra - a rendes járatok kellő ellátása mellett - elégséges és alkalmas: köteles a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság Orsova és Galacz között hetenkint oda és vissza meg további három személy- és áruszállitásra szolgáló járatot - a 19. §-ban megállapitott állami segély fölemelése nélkül - fentartani.
A mennyiben pedig ezen járatok megfelelő ellátása a kereskedelemügyi m. kir. minister megitélése szerint is a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság 10 millió forintnyi tőkéjéből már nem fedezhető ujabb befektetéseket tenne szükségessé: ezen járatok fentartásának módozatai a jelen szerződés szellemében kötendő külön egyezményben fognak megállapittatni.
5. Köteles a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság a Zimony-Belgrád, Orsova és Galacz közötti járatokat az „Adria” tengerhajózási részvénytársasággal, vagy a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélye mellett esetleg más vállalattal kötendő egyezmény alapján közvetlen kapcsolatba hozni a feketetengeri kikötökkel, jelesül Konstantinápolylyal fentartott vagy berendezendő járatokkal.
6. Baja és Apatin közt, Bezdán és Mohács érintésével, lehetőleg naponkénti, de legalább hat napon át, személy- és áruszállitással összekötött járatok oda és vissza.
7. B.-Rácsa, Mitrovicza és Sabátz között, M.-Rácsa, Bosut, Járák és Klenák állomások érintésével, oda és vissza lehetőleg naponkint, de legalább heti hat napon személy- és áruszállitással összekötött járatok.
8. Szolnok és Szentes közt, Várkony, Uj- és Ó-Kécske, Inoka, Ugh és Csongrád állomások érintésével oda és vissza lehetőleg naponkénti, de legalább heti hat napon személy- és áruszállitással összekötött járatok.
9. Csongrád és Szeged közt, Szentes, Csány, Szegvár, Mindszent és Algyő állomások érintésével oda és vissza lehetőleg naponkénti, de legalább heti hat napon személy- és áruszállitással összekötött járatok.
6. § Járatok módositása.
A mennyiben ezen szerződés tartama alatt a forgalmi viszonyok és a kereskedelmi érdekek alakulása következtében az 5. §-ban felsorolt járatok és teljesitmények egyikének vagy másikának módositása vagy elhagyása szükségesnek mutatkoznék: a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában álland a járatokban változtatásokat tenni olyképen, hogy az esetleg felhagyandó vagy módositandó járatok a társaság hozzájárulásával meghatározandó más járatokkal pótoltassanak.
7. § Külön járatok.
A társaságnak jogában áll az ezen szerződés 5. §-ában kikötött rendes hajójáratokon kivül, ezek kellő ellátásának biztositása mellett, a Dunán és mellékfolyóin az ország forgalmi és kiviteli érdekeinek szem előtt tartása mellett szabad hajózást üzni. Ezen forgalomban köteles azonban a m. kir. államvasutakkal egyetértve és egymást kiegészitve eljárni, mindkét részről kiköttetvén és biztosittatván a kölcsönös támogatás harmadik vállalattal szemben.
8. § Budapesti helyi és környéki személy-forgalom.
A társaság kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a Budapest székesfővárosi helyi és környékbeli személyforgalomnak, valamint élelmi czikkek szállitásának ezen szerződés keretén belül üzletkörébe leendő bevonását tanulmány tárgyává teszi s erre vonatkozólag ezen szerződés érvényre emelkedésétől számitott legkésőbb két éven belül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek megfelelő concrét javaslatot tesz.
9. § A rendes járatok meginditási ideje.
A társaság köteles oly hajókat beszerezni s hajózási szolgálatát általában akként berendezni, hogy az ezen szerződés 5. §-ában kikötött rendes járatokat fokozatos sorrendben legkésőbb az 1897. év folyamán megindithassa.
E végből kötelezi magát, hogy ezen szerződés jogerőre emelkedésétől számitott legfeljebb három hónap alatt a beszerzendő hajókra vonatkozó terveket és szerződéseket, valamint a járatok meginditására vonatkozó részletes programmot a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyás végett bemutatja.
A járatok meginditásának sorrendjét és idejét a kereskedelemügyi m. kir. minister állapitja meg s a társaság kötelezi magát, hogy a megfelelő járatokat a megállapitott sorrendben késedelem nélkül meginditja és fentartja.
A társaság általában köteles az összes hajójáratok ellátására szolgálandó hajók, uszályok, állomási és mühelyberendezések tervrajzát és költségelőirányzatát előzetesen a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása alá terjeszteni. - Ugyszintén köteles a társaság megfelelő javitó mühelyekről is gondoskodni.
10. § A társaság köteles ugy a rendes személy-, mint a rendes áruszállitásra vonatkozó menetrendek megállapitásánál a vasuti csatlakozásokra kellő figyelmet forditani.
A menetrendek jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. minister elé terjesztendők.
A társaság igazgatósága az elért összes áru- és személyforgalomról havi félévi és egész évi statistikai kimutatásokat tartozik késziteni s azokat a kereskedelemügyi m. kir. ministernek fölterjeszteni.
11. § A társaság köteles a kersekedelemügyi m. kir. minister kivánatára az ezen szerződésben megállapitott rendes járatok keretében esetleg uj állomásokat is létesiteni.
12. § Dijszabás.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság kötelezettséget vállal arra nézve, hogy ugy üzletvitelében, valamint dijszabási intézkedéseiben, a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekeket támogatni fogja s az e végből szükséges intézkedéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister felszólitására ugy a belföldi, mint kiviteli forgalomban meg fogja tenni.
A társaság elismeri a kereskedelemügyi m. kir. minister dijszabási fenhatósági jogát s minden dijszabását köteles a nevezett ministernek jóváhagyás végett előzetesen bemutatni.
Ezen dijszabásait a társaság a szükséghez mérten esetről-esetre mérsékelheti; köteles azonban e tekintetben is a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságaihoz alkalmazkodni s bárminő czimen nyujtott dijmérséklésről vagy kedvezményről köteles a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentést tenni. Ugyszintén köteles a társaság a dijmérséklésekről rendes jegyzéket vezetni s azt havonként a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez az általa megállapitandó alakban és módozatok szerint fölterjeszteni.
Dijszabási intézkedéseiben a társaság különösen a következő kötelezettségeknek van alávetve:
1. mindazon dijtételeket és szállitási kedvezményeket, melyeket valamely külföldi czikk forgalmára engedélyez, ugyanazon feltételek mellett egyuttal a hasonló hazai termékeknek is engedélyezni fogja;
2. a társaság sem a behozatali, sem az átviteli forgalomban nem állithat fel alacsonyabb dijtételeket és egységtételeket, és pedig sem a rendes dijszabás, sem kedvezmények utján, mint a minőket hazai termékek után ugyanazon rendeltetési állomásokra egyenlő tarifkilométer távolságok és egyébként is egyenlő feltételek mellett a belföldi és kiviteli forgalmakban szed;
3. a mennyiben a kereskedelemügyi m. k. minister a m. k. államvasutakon közérdekből időnként és kivételesen különleges dijmérsékléseket rendelne el, a minister kivánatára a társaság köteles az ugyanazon czikkekre és utirányokra vonatkozó saját dijtételeit ugyanazon arányban leszállitani; mely leszállitás azonban az üzleti számlát terhelő összkiadások (ideszámitva a leirásokat és le nem vonva az államsegély összegét) alapján kiszámitott önköltségen alól nem mehet;
4. oly viszonylatokban, melyekben a m. kir. államvasutak érdekelve vannak: a társaság közvetlen dijtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a m. kir. államvasutak kivánságára mindenkor hozzá fog járulni.
13. § Átrakodási forgalom.
A m. kir. államvasutak mindazon vizmenti állomásain, melyek a hajóuttal közvetlen összeköttetésben vannak, a hajózással közös átrakodó állomások fognak berendeztetni.
Ugy ezen a m. kir. államvasutakkal közös átrakodási, valamint a két felet közösen érdeklő minden egyéb forgalmakban és mindkét részről kiköttetik és biztosittatik az egyetértő eljárás és a kölcsönös támogatás; melynek részletei a magy. kir. államvasutaknak és a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság közt külön egyezményben állapittatnak meg.
14. § Közös átrakodási dijszabások.
Az előző § értelmében létesitendő átrakodó állomások fejlesztése érdekében a m. kir. államvasutak és a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság között a forgalom igényeihez képest közös átrakodási dijszabások fognak megállapittatni; a melyekbe mindkét részről az illető czikkre és viszonylatban rendelkezésre álló legolcsóbb dijtételek fognak beszámittatni. Nevezetesen a m. kir. államvasutak abban az esetben, ha a külfölddel való közvetlen vasuti forgalomban külön dijmérsékléseket engedélyeznek, azokat ugyanazon mértékben fogják az aldunai átrakodási forgalmaknak is rendelkezésére bocsátani.
15. § A kereskedelemügyi m. kir. minister a külföldi forgalomban a magyar folyam- és tengerhajózási társaság részére lehető oltalmat és jóakaró támogatást biztosit.
16. § Teljesitmények katonai és egyéb rendkivüli czélokra.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság kötelezi magát, hogy mozgositás vagy háboru esetén a kormány felhivására hajózási vonalain a szükséghez képest hajórajának egy részét, sőt összes hajóit is, a hozzájuk tartozó üzemanyagokkal a kormány rendelkezésére bocsátja.
Ugyanezt köteles tenni a társaság, ha a kormány árviz vagy más egyéb elemi csapás következtében a társaság hajóit emberélet és vagyon megmentése czéljából igénybe kivánja venni.
Az emlitett esetekben teljesitendő szolgálatok megtéritése, valamint azon esetek tekintetében, melyekben a netalán előforduló károk költségeit az államkincstár tartozik viselni: a közelebbi határozmányok a kormány és a társaság közt esetről-esetre közösen fognak megállapittatni.
Katonai egyéneknek szolgálatban és szolgálaton kivül, valamint katonai javaknak, ugyszintén a pénzügyőrségi és közbiztonsági közegeknek, ha egyenruhában utaznak, a társaság a rendes dijszabásnál olcsóbb dijtételeket fog engedélyezni s azokat a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapitja meg.
A társaság személyszállitó hajóin az állami tisztviselők és azok családtagjai ugyanazon kedvezményben részesülnek, mint a m. kir. államvasutakon.
Végül kötelezi magát a társaság, hogy a hajózás, vagy a folyamszabályozás érdekében hivatalból, valamint a cs. és kir. közös külügyminister külön megbizásából utazó közegeket személyszállitásra berendezett hajóin dijmentesen fogja szállitani.
17. § Levél- és kocsiposta-küldemények szállitása.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság, a mennyiben azt a kereskedelemügyi m. kir. minister a postai forgalom közvetitésére felhasználja, a postaüzemhez tartozó közegeknek tekintik s mint ilyen, a postatörvényeknek és szabályoknak van alávetve.
A társaság hajóinak a postaszállitásra való igénybevétele az 1891. évi XXX. törvénycikk 24-27. §-aiban foglalt határozmányok alapján külön egyezményben fog megállapittatni.
18. § A szerződés tartama.
Ezen szerződés a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság törvényes megalakulásától számitandó 20, azaz husz évi időtartamra köttetik.
19. § Államsegély.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnak az általa ezen szerződésben elvállalt kötelezettségek fejében ezen szerződés tartamára évi 400,000, azaz: négyszázezer forint, illetve 800,000, azaz nyolczszázezer korona államsegélyt biztosit.
Ezen államsegély egyenlő havi részletekben fog utólagosan a társaságnak bélyegmentes nyugta ellenében kifizettetni.
Abban az esetben azonban, ha a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyandó mérleg szerint a részvények után 5% kamatot sem volna képes fizetni, az államsegély abban az évben 50,000, azaz: ötvenezer forinttal (100,000, azaz: egyszázezer koronával) fölemeltetik.
A társaság kötelezi magát, hogy a részvénytőke épségben tartásának biztositása czéljából az első 400,000 forintnyi államsegélyből külön tartalékalapot létesit.
Arra az esetre nézve, ha a társaságnak alapszabályai értelmében és a kereskedelmi törvény rendelkezése szerint felállitott s a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott mérlege bármely évben veszteséget mutat, ezen veszteség a fentemlitett külön tartalék-alapból fedezendő.
Azon esetben, ha az állami támogatásban részesülő más bel- vagy külföldi vállatok versenye folytán, közvetlen vagy közvetve oly viszonyok állanak be, hogy olyan tarifák képzése és beszedése lehetetlenné válik, a melyek az összkiadásokat - ideszámitva az elsőbbségi kötvények annuitását és a leirásokat magukban foglaló önköltségeket - az állami segély megfelelő tekintetbevételével fedezik vagy megfelelő árumennyiség biztositását lehetővé teszik s ennek következtében a társaság oly veszteségeket szenvedne, melyek a társaság részvénytőkéjét támadnák meg, s melyek a fentemlitett 400,000 forintnyi tartalék-alapot, - mely első sorban a tőke kiegészitésére forditandó, - meghaladják: a kereskedelemügyi m. kir. minister ezen szerződés tartama alatt - a társasági részvénytőke épségben tartása czéljából - mindannyiszor, a hányszor egy évi a fentirt módon felállitott mérleg tőkehiányt mutatna, ezen tőkehiánynak megfelelő kamatmentes előleget fog a társaságnak nyujtani.
Ezen előlegeket a társaság kizárólag a következő évek üzleti feleslegéből fogja vissza fizetni, még pedig oly módon, hogy mindazon években, a melyekben tiszta haszon éretik el, az évi osztalék 20 (husz) %-ának megfelelő összeget köteles a nyujtott előleg törlesztésére forditani.
20. § Részesedés a tiszta jövedelemben.
Arra az esetre, ha a társaság részvényosztaléka a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott mérleg szerint az 5%-ot meghaladja, a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság köteles a közgyülés által kifizetésre szánt nyereségből 5-től 6%-ig 1/4, azaz: egynegyedrészt, - 6-tól 7%-ig 1/3, azaz: egyharmadrészét, 7%-on felül a felét a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezésére bocsátani.
21. § Állami beváltási jog.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a magyar folyam- és tengerhajózási társaság összes hajóit, mindennemü berendezéseit és felszereléseit, üzletét, szóval az egész vállalatot az első 7, azaz: hét év leforgása után bármikor készpénzfizetés vagy megfelelő járadék biztositása mellett beváltani.
A megváltási ár meghatározására a társaságnak a valóságos megváltást megelőző 7, azaz: hét év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év jövedelme levonatván, a fenmaradt öt évi jövedelmi átlag 5%, azaz: öt %-kal tőkésitve képezendi a megváltás összegét.
Ezen megváltási összeg fenti alapon a 100 forinttal befizetett részvény után 120, azaz: százhusz frtnál kevesebb nem lehet. - Ha a beváltás járadék mellett történik, az esetben járadékul a fentiek szerint a beváltás alapjául szolgáló tőke 5, azaz: öt %-a fizetendő.
Ellenben ha az ezen szerződés 19. §-a értelmében a 400,000 frt tartalékalap kimeritése után a kereskedelemügyi m. kir. minister által valamely évben 300,000 frtot meghaladó előleg nyujtása szükségeltetnék: jogában áll a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a vállalatot részvényenként számitott 100, azaz: egyszáz forint fizetése ellenében vagy az 5, azaz: öt százalék járadék biztositása mellett azonnal beváltani.
Mindkét beváltási módozatnál már ezuttal megállapittatik, hogy a megváltás tárgyát az egész üzlet activái és passiváival képezi és hogy a megváltásnak a kereskedelemügyi m. kir. minister erre vonatkozó nyilatkozatát követő 6, azaz: hat hónap alatt kell megtörténni.
22. § Adó-, bélyeg- és illetékmentesség.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság részére ezen szerződés tartamára biztosittatik:
a) a teljes bélyeg- és illetékmentesség, ugy ezen szerződés, mint az ebből folyólag az államkincstárral vagy a magyar királyi államvasutakkal kötendő szerződések és egyezmények, továbbá az ezen viszonyból folyó mindennemü beadványok, okiratok stb., valamint az államsegély, a részvények, elsőbbségi kötvények és czimletek kibocsátása után;
b) a teljes adómentesség a kibocsátandó elsőbbségi kötvények szelvényei s az ezen szerződésben megállapitott államsegély után.
23. § Biztositék.
A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság az ezen szerződésből folyó kötelezettségei teljesitésének biztositására ezen szerződés aláirásakor 100,000, azaz: egyszázezer forint (200,000, azaz: kétszázezer korona) biztositékot tesz le óvadékképes értékpapirban a budapesti m. kir. központi állampénztárba.
Ha ezen biztositék a kereskedelemügyi m. kir. minister által ezen szerződés valamely határozmányának meg nem tartása miatt a 24. §-ban megszabott birságok által részben vagy egészben igénybe vétetnék: a társaság köteles a biztositékot a hozzá e végből intézett felszólitás vételétől számitott 15 nap alatt a teljes összegre kiegésziteni.
Ha ezt a társaság elmulasztaná megtenni, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a hiányzó összeget az államsegély legközelebb esedékes részletéből levonni.
24. § Birság.
A társaságot az ezen szerződésben elvállalt kötelezettségei alul csakis háboru, kikötők elzárása, vesztegzár, árviz, sekélyviz és egyéb hajózási akadályok vagy az erőhatalom egyéb esetei menthetik fel. Ha az ezen szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesitésének elmulasztása bebizonyithatólag a társaság vezetését terheli, - minek megitélésére a kereskedelemügyi m. kir. minister illetékes, - a nevezett ministernek jogában áll a szerződő társaságot a mulasztás mérvéhez képest egész 3000 frtig (6000 koronáig) terjedhető pénzbirsággal sujtani.
25. § Arra az esetre, ha a kereskedelemügyi m. kir. minister az ezen szerződésben kikötött járatokon felül oly ujabb járatok berendezését és fentartását kivánná: a melyekhez az ezen szerződésben megállapitott tőkén felül további beruházások lennének szükségesek; ezen járatokra nézve a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaságnak egyenlő feltételek mellett más vállalatokkal szemben elsőbbség biztosittatik.
Ugyancsak elsőbbség biztosittatik a társaságnak arra az esetre, ha a kereskedelemügyi m. kir. minister ezen szerződés lejártával az ebben megállapitott hajójáratok fentartását továbbra is biztositani kivánja.
26. § A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság ezen szerződést csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével ruházhatja át másra.
27. § Az ezen szerződésből támadható per esetére a budapesti kir. váltó- és kereskedelmi törvényszék illetékessége köttetik ki.
28. § Ezen szerződés a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaságra a szerződés jogérvényes aláirásával, a m. kir. államkincstárra nézve pedig azon időponttól válik kötelezővé, a midőn azt a m. kir. kereskedelemügyi minister, a jelen törvényben nyert felhatalmazás alapján, aláirta.”
