A budapesti közuti vasuttársaság és a budapesti villamos városi vasut-részvénytársaság engedélyt nyertek, illetőleg kötelezettséget vállaltak, hogy Budapest székes főváros területén a Gizella-tértől kiindulva a városligeti artézi fürdőig alagútban vezetendő villamos közuti vasutat épitsenek és azt a nyilvános személyforgalom közvetitésére forgalomban tartsák.
Az engedély kiadását megelőző tárgyalások folyama alatt az engedélyt kérő két részvénytársaság a vasut kiépitésével járó koczkázat némi enyhitése végett többrendbeli és hosszabb időtartamra szóló adó- és illeték-kedvezmények kieszközlését is kérte.
A kérelem egész terjedelmében ugyan nem volt teljesithető, mivel azonban egyfelől az engedélyt kérő két részvénytársaság kijelentette, hogy az emlitett vasutat csakis ily kedvezmények biztositása esetén épitheti meg, másfelől a vasut létesitésének előmozditása mellett az szólott, hogy az által a székes főváros technikailag érdekes nagyobb műnek birtokába jut, hogy az által az 1896-iki ezredéves országos kiállitás rendezése folytán előreláthatólag tetemesen növekedő közuti forgalom lebonyolitására egy további, a modern követelményeknek mindenben megfelelő forgalmi intézmény fog rendelkezésre állani és hogy végül bizonyos mérvű ily kedvezmények az államkincstárra nézve közvetlen pénzügyi áldozattal nem járnak; az engedélyt kérő két részvénytársaságnak kilátásba helyeztetett, hogy a kormány a törvényhozásnál oly törvényjavaslatot fog beterjeszteni, a mely szerint
a) az épitendő vasut részére 15 év tartamára az adó- és illeték-kedvezmények abban a keretben adatnának meg, a melyben azokat a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló 1890. évi XIII. törvénycikk a hazai ipari vállalatoknak biztositja;
b) a pénzügyminister felhatalmaztatnék, hogy a vasut fennállásának első öt évében a menetjegyek után fizetendő bélyegilletéket évi ötezer forint mérsékelt összegben átalányozhassa.
Időközben az engedélyesek az engedélyokiratban biztositott jogukkal élve, a budapesti földalatti villamos közuti vasut épitésére és üzembetartására részvénytársaságot alakitottak és a vasut épitését megkezdették, elérkezett tehát az ideje annak, hogy a fönnebb emlitett biztositás érvényesitése végett a törvényhozás felhatalmazása megszereztessék.
Midőn az erre vonatkozó törvényjavaslatot beterjesztem és annak elfogadását tisztelettel kérem, teszem ezt ugyanazokból a fönnebb előadott indokokból, a melyekből a kedvezmények kieszközlése kilátásba helyeztetett.
Az 1. § szerint adandó kedvezményekre nézve, a melyek az 1890. évi XIII. törvénycikk 2. §-a alapján gyári vállalatok számára adatnak meg, és a kereseti adó, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az általános jövedelmi pótadó, községi pótadók és községi díjak, ipar- és kereskedelmi kamarai illeték, ugyszintén az útadó fizetése, nemkülönben többrendbeli illeték fizetése alóli mentességre vonatkoznak, csak azt kivánom megjegyezni, hogy a székes főváros közönsége, a melyhez a községi köztartozások alóli mentesség engedélyezése végett az engedélyt kérő két részvénytársaság külön fordult, ezt a mentességet külön határozatával engedélyezte abban az esetben és arra az időtartamra, ha és a mely időtartamra az engedélyt kérők az állami adók és illetékek alól mentességet nyernek, ennek következtében ezuttal csak az állami adók és illetékekre, a kereskedelmi és iparkamarai illetékre és az útadóra nézve kellett intézkedni.
A 2. §-ban javasolt felhatalmazás alapján a menetjegyek után járó bélyegilleték, a mely a fennálló illetékszabályok értelmében az üzlet terjedelméhez mért átalányösszegben administrativ uton is megállapitható, a vasut fennállásának első öt évében, tekintet nélkül az üzlet terjedelmére, öt évi ötezer forinttal átalányoztatnék. A budapesti villamos városi vasut interurbán vonalainak eddigi forgalmát véve, a javasolt kedvezmény körülbelül ötven százaléknyi engedményt képvisel.
Ugy az 1., mint a 2. § alapján nyert felhatalmazással azonban csak akkor élnék, ha a vasut engedélyokiratszerűen megépittetik és a közforgalomnak átadatik.
A kedvezményekben részesitendő társaság köztartozásai egyelőre nyilvántartásba vétetnének, azután a szerint, a mint az emlitett feltételek teljesittetnek vagy nem teljesittetnek, a nyilvántartásból vagy törültetnének, vagy beszedésük iránt intézkedés történnék.
