1. § Oly vállalatok, melyek a magyar korona országainak területén tengeri hajóknak épitését megfelelően berendezett telepeken iparszerüleg űzik, a jelen törvény tartama alatt épitett tengeri hajók épitéseért a következő §-ban megállapitott állami segélyekben részesithetők.
2. § A hajótestek épitésénél a fennálló köbözési rendszer szerint számitott össztonna-tartalomnak minden tonnája után a vas- vagy aczélból épült gőz- és vitorlahajókért 30 koronától 60 koronáig terjedhető, fából épült hajókért 10 koronától 25 koronáig terjedhető állami segély engedélyezhető.
Fahajóknak oly hajók tekintetnek, a melyeknek külső burkolata kizárólag fából készült.
3. § A hajtó- és mindennemü segédgépekért, kazánokért és csővezetékért, ha azokat a hazai hajótelepeken épülő hajók számára a hazai hajóépitő vállalat maga készitette, vagy más hazai gyárból szerezte be; uj gépeknél és uj géprészeknél minden 100 kg. után 10 koronától 15 koronáig terjedhető; uj kazánoknál és uj csővezetéknél pedig minden 100 kg. után 6 koronától 10 koronáig terjedhető állami segély engedélyezhető.
4. § A 2. és 3. § szerint engedélyezhető állami segélyek összege annak arányában fog megállapittatni, a mint a hajók részben vagy egészben épültek és szereltettek fel belföldi anyagból.
5. § Azon hajóépitő vállalatok, melyek ezen törvény alapján az állami segélyt igénybe kivánják venni, kötelesek magukat a kereskedelemügyi minister által megállapitandó ellenőrzésnek alávetni.
6. § Az ezen törvény alapján nyujtandó segélyek összege ujabb törvényhozási intézkedésig évenkint 200,000 koronát meg nem haladhat.
7. § Az állami segély igénybevételének módozatait s az e tekintetben követendő eljárást a pénzügyministerrel egyetértőleg a kereskedelemügyi minister rendeleti uton szabályozza; ki azon kérdés felett is határoz, vajjon és mily mérvü segélyben részesitendő valamely vállalat.
8. § Jelen törvény 1896 évi január hó 1-ével lép életbe s tiz év tartamára marad hatályban.
E törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
