1. § Szabadalmazható minden uj találmány, mely iparilag értékesithető.
2. § Szabadalom nem engedélyezhető oly találmányra:
1. melynek gyakorlatbavétele törvénynyel, rendelettel vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik;
2. mely a közös hadsereg, haditengerészet vagy a honvédség hadképességének emelésére szükséges hadi fegyverekre, robbanó vagy lőszerekre, erőditésekre vagy hadi hajókra vonatkozik; a mennyiben a szabadalom megadása ellen a 34-ik § 2-ik bekezdésében foglalt határidő alatt a kereskedelemügyi minister tiltakozik;
3. tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre;
4. emberi és állati élelmezésre szolgáló czikkekre, gyógyszerekre és oly tárgyakra, a melyek vegyi uton állittatnak elő; ezek előállitásánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható.
3. § Nem tekintendő ujnak a találmány, ha az bejelentése idejében:
1. közzétett nyomtatványok vagy egyéb sokszorositások utján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt;
2. nyilvános gyakorlatba-vétel vagy kiállitás utján oly ismeretessé vált, hogy a szakértők által használhatása lehetségessé vált;
3. már szabadalom tárgyát képezte.
A találmány közzététel vagy gyakorlatbavétel daczára ujnak tekintendő, ha utolsó gyakorlatba-vétele vagy közzététele óta a találmány bejelentéséig 100 év már eltelt.
Az, hogy a külföldön megjelent hivatalos hirdetés a szabadalom ujdonságát mennyiben szünteti meg, a külállamokkal kötött szerződések szerint itélendő meg (16. §).
4. § Két vagy több egymástól különböző találmány csak akkor foglalható egy szabadalomba, ha e találmányok egy és ugyanazon tárgyra, mint ennek alkotó részeire vagy közreható eszközeire vonatkoznak.
5. § A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
Oly találmányra, melynek lényege másnak leirásából, rajzaiból, mintáiból, készülékeiből, szerkezeteiből vagy alkalmazott eljárásából van véve; a feltalálónak, vagy jogutódjának beleegyezése nélkül a szabadalom nem engedélyezhető, ha a feltaláló vagy jogutódja a szabadalom ellen felszólalt.
Ha e felszólalás folytán a bejelentés visszavonatott, vagy visszautasittatott, a felszólaló, ha az értesitéstől számitott 30 napon belül a kérdéses találmányt bejelenti; követelheti, hogy bejelentésének elsőbbsége az előbbeni bejelentés napjától számittassék.
6. § Állami vagy magánalkalmazásban álló személyek részére az alkalmazást adó állam kormánya vagy a magánvállalat felszólalása esetében megtagadandó a szabadalom engedélyezése, ha a bejelentőnek alkalmazásából vagy hivatalos állásából folyó teendője volt, vagy szerződés kötelezte őt arra, hogy szakértelmét olyan gyártási eljárások vagy ipari termékek feltalálására használja fel, mint a minőre a szabadalmat kéri.
Ily esetekben az államkormány, illetve a magánvállalat jogositva van a szabadalmat a bejelentés visszavonásáról vagy elutasitásáról vett értesitéstől 30 napon belül az első bejelentéstől számitandó elsőbbséggel maga részére igénybe venni.
7. § Oly szabadalom, mely egy már szabadalmazott vagy szabadalmazás végett bejelentett találmány javitását vagy tökéletesbitését czélozza: az eredeti találmány bejelentésétől számitandó egy év alatt csak az eredeti bejelentőnek vagy jogutódjának adható meg.
Ennélfogva harmadik személyek által bejelentett javitási találmányok iránt a tárgyalás csak akkor inditandó meg, ha az eredeti bejelentő a fentebbi határidő alatt erre vonatkozó találmányt be nem jelentett. A harmadik személyek által a fennebbi idő alatt bemutatott bejelentések hivatalosan lepecsételendők és titokban tartandók.
A szabadalmazott találmány javitását vagy tökéletesbitését tárgyazó szabadalom a törzs-szabadalom tulajdonosának az ő kivánsága szerint vagy mint pótszabadalom, vagy mint önálló szabadalom engedélyeztetik. Pótszabadalom másnak, mint a törzsszabadalom tulajdonosának nem engedélyezhető.
A pótszabadalom önálló szabadalommá válik, ha a törzs-szabadalom lemondás, megvonás vagy megsemmisités folytán érvényét veszti.
8. § A szabadalom jogos fennállása egész idejére a szabadalom tulajdonosának kizárólagos jogot ad arra, hogy találmánya tárgyát iparszerüleg készithesse, forgalomba hozhassa és iparszerüleg vagy üzemi berendezésként használhassa.
Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya, az azon eljárás szerint előállitott terményekre is kiterjed.
9. § A szabadalom, annak tulajdonosát nem menti fel a fennálló törvényekben és rendeletekben foglalt szabályok megtartása alól.
10. § Ugy a szabadalom, mint az annak megadása iránti igény a tulajdonosnak örököseire is átszáll.
A szabadalom tulajdonosa jogositva van szabadalmát élők közt egészben vagy részben átruházni, annak gyakorlatba-vételét vagy használatát megszoritással vagy a nélkül másnak engedélyezni.
A gyakorlatbavételi és használati jog, valamint az azzal összekötött kötelezettségek az örökösökre is átszállanak. A gyakorlatbavételre vagy használatra jogositott e jogát élők közt másra csak akkor ruházhatja át, ha a szabadalom tulajdonosával létrejött megállapodás szerint ez kifejezetten meg van engedve.
11. § Ha a szabadalom több személynek adatott vagy többekre átruháztatott, ezek, a mennyiben más megegyezés nem történt, egyenlő részek szerinti tulajdonostársaknak tekintendők. Mindenik tulajdonostárs szabadon rendelkezhetik saját része fölött, s a szabadalmat a 8. § értelmében használhatja.
Harmadik személynek a gyakorlatbavételi és használati jog csak a társtulajdonosok közös egyetértésével engedélyezhető.
12. § A szabadalom hatálytalan azzal szemben, a ki a találmányt, a melyre másnak szabadalom engedélyeztetett, már azelőtt, mielőtt az utóbbi találmányát bejelentette volna, a magyar korona országai területén szabadalmi oltalom nélkül használta vagy a felhasználásra szükséges berendezést létesitett.
Ily régibb jogosult a találmányt saját üzletének czéljaira saját vagy idegen mühelyekben használhatja ugyan, de e jogositványát csak saját üzletével együtt ruházhatja át.
13. § A szabadalom hatálya nem terjed ki oly szállitó eszközök szerkezeteire, melyek csak átmenőleg érkeznek a magyar korona országainak területére és oly tárgyakra, melyek külföldről, belföldi szabadraktárakba átvitel vagy isméti kivitel czéljából szállittatnak, a nélkül, hogy a belföldön forgalomba hozattak volna.
14. § A szabadalom hatálya korlátozható annyiban, hogy az a kereskedelemügyi minister rendelete alapján a hadsereg, a honvédség, vagy a haditengerészet részére, vagy az állami egyedáruság czéljaira az állam részére egészben vagy részben, a szabadalom egész tartamára vagy ennél rövidebb időre igénybe vehető. Ily esetben a feltalálónak kellő kártérités nyujtandó; melynek összege, ha megegyezés létre nem jön, birói uton állapitandó meg. A kártérités iránti per folyama az államnak fentemlitett használati jogát meg nem akaszthatja.
15. § Az, a kinek belföldön rendes lakhelye nincsen, szabadalmat csak akkor nyerhet és az ebből eredő jogokat csak akkor érvényesitheti: ha hitelesitett és a szabadalmi hivatalhoz bemutatott különös meghatalmazással ellátott, belföldön lakó képviselőt nevezett.
Az ilyen képviselő jogositva van arra, hogy megbizóját a szabadalmi hatóságok és biróságok előtt képviselje, hogy a szabadalom bejelentésére, föntartására és büntető eljárás meginditására vonatkozó inditványt tehessen, és hogy keresetekre hozott és másnemü határozatokat átvehessen.
A külföldön lakó szabadalom-tulajdonosok ellen inditandó perekben azon biróság illetékes, melynek kerületében a képviselő lakik, ha pedig képviselője nincs; a szabadalmi hivatal székhelyére nézve illetékes biróság.
Ha a külföldön lakó szabadalom-tulajdonos belföldi megbizottja a megbizásról lemondott vagy fel nem található, és a szabadalom-tulajdonosa uj megbizottat nem nevezett; vagy ha a belföldön lakó szabadalom-tulajdonos külföldre költözött vagy átalában fel nem található, a szabadalom-tulajdonos képviseletére a szabadalmi hatóságok és a biróságok ügygondnokot neveznek ki.
16. § Oly külállam honosai ellen, a mely állam honosainak irányában a szabadalmi oltalom tekintetében a viszonosságot el nem ismeri, a kereskedelemügyi minister visszatorlási intézkedéseket rendelhet, melyeket azonban az országgyülésnek bejelenteni tartozik.
17. § A szabadalmak a találmány bejelentésétől számitandó 15 évi időtartamra adományoztatnak.
Pótszabadalmak (7. §) a törzs-szabadalmakkal egyidőben járnak le.
Az önállóvá vált pótszabadalom érvényességének ideje a törzs-szabadalom bejelentésének idejétől számit. Az önállóvá lett pótszabadalom a lejárat és a dijak összege tekintetében a törzs-szabadalom helyébe lépettnek tekintendő.
18. § A szabadalom érvényét:
1. megszünés;
2. megvonás, vagy
3. megsemmisités által vesziti el.
19. § A szabadalom megszünik:
1. a 15-ik év lejártával;
2. ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmáról a szabadalmi hivatalnál irásban lemond;
3. ha az esedékes szabadalmi dijak kellő időben be nem fizettetnek.
Ha a lemondás a szabadalmi oltalom alatt álló találmánynak csak egyes részeire vonatkozik, a szabadalom a többi részekre nézve továbbra is fennáll.
Lejárat folytán a szabadalom a lejárat napját követő napon, a dij fizetésének elmulasztása esetében a mulasztást (45. §) követő napon, lemondás esetében a lemondás bejelentésére következő napon szünik meg.
20. § A szabadalom egészben vagy részben megvonható:
1. ha a szabadalom tuljadonosa elmulasztotta találmányát a magyar korona országai területén lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba venni, vagy ezen gyakorlatba-vételt igazolatlanul - szünetelés által - félbeszakitotta, vagy legalább a hazai és saját viszonyaihoz képest mindent meg nem tett, mi ezen gyakorlatba-vétel foganatositására és folytatására szükséges.
Ezen megvonás rendszerint nem mondható ki előbb, mint a szabadalom megadásának kihirdetésétől számitandó három év elmultával.
Kivételesen a megvonás előbb is kimondható, ha a szabadalom tulajdonosa, daczára annak, hogy a találmány külföldön gyakoroltatik és a belföldi gyakorlás közérdekből kivánatos, a belföldön mutatkozó szükségletet belföldi gyakorlatba-vétel által maga nem fedezi, vagy használati engedélyek által nem fedezteti, és ezen kötelezettségének, a szabadalmi hivatal által a körülmények méltányos figyelembevétele mellett kitüzendő határidő alatt meg nem felel.
2. A szabadalom kihirdetésétől számitandó három év elmultával, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmát a belföldi szükségletet kielégitő mérvben nem gyakorolja; más megbizható belföldi vállalkozók részére pedig az e végből szükséges használati engedélyt a szabadalmi hivatal által megállapitandó kellő kárpótlás és biztositék nyujtása mellett megadni vonakodik.
Ily megvonás előtt a szabadalom tulajdonosa, megfelelő határidő kitüzése mellett, megintendő.
A megvonás mind a két esetben a megvonási határozat jogérvényétől hatályos.
Az állam részére adott szabadalom meg nem vonható.
21. § A szabadalom megsemmisitendő és ehhez képest ugy tekintendő, mintha meg sem adatott volna:
1. ha a szabadalom tárgya szabadalmazásra alkalmatlan volt (1-3. §);
2. ha nem a valóságos feltalálónak vagy jogutódjának adatott (5. §);
3. ha valamely érvényben álló szabadalom tulajdonosa kimutatja, hogy a megtámadott szabadalom az ő korábbi szabadalmával azonos;
4. ha megállapittatik, hogy a szabadalom leirása nincs ugy szerkesztve, hogy abból a találmány lényege, tehát a szabadalom tulajdonképeni tárgya s létesitésére szolgáló eszközök, tökéletesen s oly világosan kitünjenek, hogy minden szakértő a tárgyat a leirás nyomán előállithassa (32. §).
Ha a fennebb elősorolt esetek csak részben forognak fenn, a megsemmisités részben, a szabadalom korlátozása utján, eszközölhető.
22. § Mihelyt a szabadalom megszünés, megvonás vagy megsemmisités következtében érvényét vesztette, a találmány köztulajdonná válik és a fennálló törvények és szabályok keretében mindenki által szabadon használható; föltéve, hogy ugyanazon találmányra adott más szabadalom e használatnak utját nem állja.
Az érvényét vesztett szabadalom nem léphet többé hatályba.
23. § Szabadalmi hatóságok:
1. a szabadalmi hivatal,
2. a szabadalmi tanács.
Székhelye e hatóságoknak Budapest.
24. § A szabadalmi hivatal áll elnökből, alelnökből, állandó birói és müszaki tagokból és müködési dijakat élvező, öt évre kinevezett, nem állandó birói és müszaki tagokból, valamint a kezelő személyzetből.
Az elnöknek, az alelnöknek és a birói tagoknak az 1869. évi IV. tc. 7. §-ában meghatározott minősitéssel kell birniok.
A müszaki tagok minősitésére az 1883. évi I. tc. 10. §-a irányadó.
A szabadalmi hivatal elnökét, alelnökét és állandó tagjait a kereskedelmi minister előterjesztésére Ő Felsége, - a nem állandó tagokat és a kezelő személyzetet a kereskedelmi minister nevezi ki.
A szabadalmi hivatal a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt áll, a ki e jogát közvetlenül és a szabadalmi tanács elnöke által gyakorolja.
25. § A szabadalmi hivatal két osztályban müködik. Ezen osztályok a következők:
1. a bejelentési osztály,
2. a birói osztály.
A bejelentési osztály oly hármas tanácsban határoz, melynek egy birói és két müszaki tagja van. A szabadalmi hivatal elnöke a bejelentési osztály üléseiben nem vehet részt.
A birói osztály a szabadalmi hivatal elnökének vagy helyettesének elnöklete alatt a szabadalmi hivatal két birói hivatalra képesitett és két müszaki tagjából álló ötös tanácsban határoz.
A birói osztály üléseiben nem vehetnek részt azok, a kik a felebbezett határozathozatalnál közremüködtek.
Általában a határozó tagok kizárására nézve a polgári perrendtartásnak idevágó szabályai irányadók.
Ezen osztályok mindegyike hivatalból szakértőket is hivhat meg, kik azonban szavazati joggal nem birnak.
A határozatok általános többséggel hozatnak.
Nem érdemleges határozatok elnökileg is hozhatók.
Az összes határozatok a szabadalmi hivatal nevében adatnak ki és kellőleg indokolandók.
26. § A szabadalmi tanács áll a kereskedelmi minister előterjesztésére Ő Felsége által kinevezett, az 1869. évi IV. tc. 7-ik §-ban meghatározott minősitéssel biró elnökből, továbbá a kereskedelmi minister előterjesztésére ő Felsége által, a magyar korona területén müködő legfelsőbb biróságok tagjai közül, ebbeli hivatali alkalmazásuk tartamára, és a magyar kir. müegyetem tanárai közül öt évi időtartamra kinevezett ülnökökből, valamint a kereskedelmi minister által kinevezett szükséges számu segédszemélyzetből.
Az elnök a m. kir. Curia tanácselnökével egyenlő ranggal, jelleggel és javadalmazással bir, s teljes joghatálylyal kiterjednek reá az 1869:IV. tc. 8-17. és 19. §-nak és az 1871:IX. törvénycikknek rendelkezései, azon módositással azonban, hogy az ezen törvényekben az igazságügyministernek adott hatáskör a szabadalmi tanács elnökére nézve a kereskedelmi ministert illeti.
A szabadalmi tanács elnöke évenkint hat heti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrend intézkedik.
A legfelsőbb biróságoktól kinevezett ülnökök évenkint 500 frt müködési pótlékot kapnak.
A tanács többi tagjai és a segédszemélyzet müködési dijban részesülnek, melyet a kereskedelmi minister rendeleti uton állapit meg.
A tanács határozatait az elnöknek, vagy helyettesének elnöklete alatt négy birói és két müszaki tagból alakitott hetes tanácsban hozza.
A tanács elnöke és ülnökei által elkövetett fegyelmi vétségek és a vagyoni felelősség megállapitása, valamint az elnöknek az 1871:IX. tc. II. fejezetében körvonalazott kényszernyugdijaztatása felett a magyar kir. Curia hasonrangu tisztviselőire nézve illetékes fegyelmi biróság itél (1881:LIX. tc. 104. §). A müegyetemi tanárok közül kinevezett ülnökök e tekintetben a kir. Curia biráival egyenlő rangban lévőknek tekintetnek.
27. § A felek a szabadalmi hivatal előtt ügyeikben személyesen eljárhatnak.
A szabadalmi hivatal előtt felek képviselésére csakis ügyvédek és a hatóságilag jogositott szabadalmi ügyvivők vannak jogositva.
A szabadalmak megsemmisitésére és megvonására irányuló perekben a felek és a külföldi szabadalom tulajdonosainak képviselői (15. §) ügyvéd által kötelesek magokat képviseltetni.
A szabadalmi ügyvivői jogositványt a kereskedelemügyi minister a közigazgatási hatóság meghallgatása után oly magyar állampolgároknak adja ki, kik müszaki képesitésüket belföldi müegyetemnek vagy külföldinek honositott oklevelével igazolhatják, és ezen jogositványt fegyelmi uton vissza is vonhatja.
Ezen ügyvivők külön szakvizsga és eskü letételére kötelesek.
Az ily ügyvivői jogositvány a szabadalmi hivatal ügyvivői jegyzékébe bevezetendő.
28. § A szabadalmi hivatal szervezetét, a szabadalmi hivatalnak és a szabadalmi tanácsnak ügyviteli szabályait, a szabadalmi ügyvivők által leteendő vizsgálat tárgyát, a vizsga után szedendő dijakat, az általuk leteendő eskü mintáját, és a szabadalmi ügyvivők elleni fegyelmi eljárás szabályait a kereskedelemügyi minister rendeleti uton állapitja meg.
29. § A találmány bejelentése a feltaláló, annak jogutódja vagy igazolt meghatalmazottja által a szabadalmi hivatalnál irásban nyujtandó be.
A találmány bejelentésének elsőbbsége az iktató sorszám szerint itélendő meg. Ugyanazon tárgyra vonatkozó, egyidejüleg beérkezett bejelentésekre ezen körülmény följegyzendő.
30. § A bejelentésnek magában kell foglalnia:
a) a bejelentő nevét, állását és lakhelyét; és ha a bejelentőnek rendes lakhelye külföldön van, belföldi képviselőjének (15. §) nevét és lakását is;
b) a szabadalmazandó találmány czimét, azaz általánosságban való megjelölését, minden leirás vagy külön elnevezés mellőzésével;
c) azon nyilatkozatot, hogy a folyamodó feltalálója a szabadalmazandó tárgynak, vagy hogy ő a feltalálónak jogutódja és az utóbbi esetben:
d) a feltaláló nevét, állását és lakhelyét azon okirat megjelölésével, melyre a bejelentő jogát alapitja.
31. § A bejelentéshez csatolandók:
a) a bejelentési dij lefizetését igazoló állampénztári elismervény;
b) ha a bejelentést megbizott nyujtja be, az erre vonatkozó hitelesitett meghatalmazás;
c) a találmánynak leirása két példányban boritékba zárva, a melyen a találmány czime, a bejelentő neve és lakhelye kiteendő;
d) ha a bejelentő a feltaláló jogutódja, csatolandó az átruházást vagy átszállást tanusitó okirat is.
32. § A leirás kellékei a következők:
1. lehetővé kell, hogy tegye azt, miszerint szakértők a találmány tárgyát a leirás alapján minden kiegészités nélkül előállithassák.
Nevezetesen a leirásnak nem szabad megtévesztő kétértelmüséget tartalmaznia, sem pedig az eszközökre, a foganatositás módozataira vagy a müködés sikeréhez szükséges fogásokra nézve valamit eltitkolnia, sem drágább, vagy nem ugyanazon hatással biró szerekre vagy eszközökre hivatkoznia.
2. Azt, a mi uj és a mit a bejelentő, mint szabadalmazandót védelem alá kiván helyezni, a leirás végén egy vagy több igénypontban fel kell sorolnia.
Ha több igénypont van felsorolva, a találmány lényege azonban nem az egyes igénypontokban külön-külön felsoroltakban, hanem az összes igénypontokban felsoroltaknak összességében, vagy azok csoportonkénti összefoglalásában áll; ez a körülmény külön felemlitendő.
Az igénypontok felsorolásának hiányait a leirás egyéb részei nem pótolhatják.
3. A megérthetőségre szükséges tartós módon és a rendeleti uton meghatározandó alakban szerkesztett rajzokat kell tartalmaznia, és a mennyiben szükségesnek mutatkoznék, mintákkal vagy modellekkel is felszerelve kell lennie, végre
4. A bejelentő vagy meghatalmazottja aláirásával kell ellátva lennie.
A bejelentés közzétételéig a bejelentő a leirást és az abban foglalt igénypontokat megváltoztathatja és pótolhatja.
Ezen módositások elsőbbsége iránt a szabadalmi hivatal határoz.
33. § A bejelentést a szabadalmi hivatal bejelentési osztályának egyik tagja megvizsgálja, és a mennyiben a 30-32. §-ban emlitett kellékek hiányoznának, a bejelentőt a szükséges pótlásokra utasittatja. Ha a bejelentő ezen utasitásokra a kitüzött, vagy a bejelentő kérelmére meghosszabbitott határidő alatt nem nyilatkozik, bejelentése visszavontnak tekintendő. Ha ellenben a kifogásolt hiányt pótolja, vagy bejelentéséhez ragaszkodik, a bejelentés fölött a bejelentési osztály ülésben határoz.
Ha a bejelentési osztály a hiányokat pótoltaknak nem találja, vagy ha a jelen törvény 1. és 2. §-ai értelmében a találmány nem szabadalmazható, a bejelentést visszautasitja.
A találmány uj volta hivatalból nem tétetik vizsgálat és döntés tárgyává.
A bejelentés visszautasitása ellen a visszautasitó végzés kézbesitésétől számitott 15 nap alatt felfolyamodásnak van helye a birói osztályhoz.
34. § Ha a bejelentési osztály, vagy felfolyamodás esetében a birói osztály a bejelentést helyesnek és a szabadalom engedélyezését lehetőnek találja, a bejelentésnek közzétételét és a felhivási eljárás meginditását rendeli el.
A bejelentés közhirrététele oly módon történik: hogy a bejelentő neve, állása és lakhelye, a találmány tárgya, vagyis az, a mi a szabadalmi oltalom alá helyezni kivántatik, a szabadalmi hivatal hivatalos lapjában egyszer kihirdettetik azon figyelmeztetéssel, hogy a közzétételtől számitandó két havi határidő alatt a bejelentés ellen felszólalások adhatók be. Kihirdetendő az is, hogy a bejelentés tárgya egyelőre a jogtalan használat ellen (8. §) védelemben részesül.
A kihirdetés a bejelentő kivánságára a közhirrétételről szóló határozathozataltól legfeljebb hat hóra halasztható. Három havi halasztás meg nem tagadható.
A kihirdetés napjától kezdve a bejelentett találmány leirása minden hozzátartozó rajzzal, mintával és modellel mindenkinek megtekintésére nyitva áll.
Ha oly szabadalom forog szóban, melyet a kormány a hadsereg, a honvédség vagy a haditengerészet czéljaira jelentett be, ez esetben a kormány képviselőjének inditványára minden felhivás és közzététel elmaradhat.
35. § A közzétételtől számitandó két hónapon belül a bejelentett találmány szabadalmazása ellen felszólalás adható be.
A felszólalás két példányban és indokolva a szabadalmi hivatalnál nyujtandó be és csak a következő állitásokra alapitható:
1. hogy a találmány a jelen törvény 1-3. §-ai értelmében nem szabadalmazható;
2. hogy a leirás a 32. § 1. és 2. pontja alatt körülirt kelléknek meg nem felel;
3. hogy a találmány nem a bejelentőt illeti (5. és 6. §).
Az 1. és 2. alatti esetekben bárki, a 3. alatti esetben a sértett fél vagy jogutódja élhet felszólalással.
A felszólalás egyik példánya a találmány bejelentőjének a szabadalmi hivatal által kitüzendő határidő alatt benyujtandó nyilatkozata végett kézbesitendő.
A kitüzött határidő után a szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a feleket, tanukat és szakértőket szóbelileg kihallgatja, és a szabadalom megadása, megszoritása vagy megtagadása, valamint felmerült költségek megitélése vagy kölcsönös megszüntetése felett határoz.
A felszólaló a bejelentő költségeinek megtéritésére nem kötelezhető.
36. § A bejelentési osztálynak azon határozata ellen, melylyel a bejelentés egészben vagy részben visszautasittatik: a bejelentő, - oly határozat ellen, melylyel a szabadalom egész terjedelmében vagy legalább részben kiadatni rendeltetik, a felszólaló a végzés kézbesitésétől számitott 30 napon belül - a szabadalom kiadását felfüggesztő hatálylyal biró - felfolyamodással élhet a birói osztályhoz. A felfolyamodás két példányban nyujtandó be, melynek egyike az ellenfélnek észrevételei végett kiadatik.
A birói osztály ezen felfolyamodás, észrevételek és - belátása szerint - a felek és szakértők szóbeli meghallgatása alapján a szabadalom megadása vagy a bejelentés visszautasitása, a költségek megtéritése felett, minden további jogorvoslat kizárásával, végérvényesen határoz.
A felszólaló az általa beadott felfolyamodás esetében a felfolyamodás folytán felmerült költségekben elmarasztalható.
37. § A szabadalom engedélyezése tárgyában hozott határozat jogerejüvé váltával a szabadalmi hivatal a jogositottnak szabadalmi okiratot ad ki.
A bejelentés visszavonása, a szabadalom engedélyezése vagy megtagadása az e czélra rendelt hivatalos lapban azonnal közzé teendő.
A szabadalom megtagadásának vagy a bejelentés visszavonásának közzétételével az ideiglenes oltalom (34. §) fenn nem állottnak tekintendő.
38. § A szabadalom megvonása ugy, mint annak megsemmisitése csak irásbeli kereset alapján történhetik.
A kereset a szabadalmi hivatal birói osztályánál inditandó.
A megvonási vagy megsemmisitési kereset benyujtására a 21. § 2. és 3. pontjai eseteiben az érdekében sértett fél a 20. §, valamint 21. § 1. és 4. pontjai eseteiben bárki jogositva van. A perköltségeknek alperes kivánatára a külföldi felperes részéről biztositása tekintetében az 1893. évi XVIII. tc. 9-12. §-aiban foglalt határozatok megfelelőleg alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a biztositék mennyisége felett a szabadalmi hivatal birói osztálya határoz.
A megvonási és megsemmisitési perekben, a mennyiben a jelen törvény eltérő intézkedést nem tartalmaz: a kereskedelmi rendes eljárásnak szabályai alkalmazandók.
A birói osztálynak itéletei ellen az itélet kézbesitésétől számitott 30 nap alatt felebbezésnek van helye a szabadalmi tanácshoz, mely végérvényesen határoz.
39. § A kir. biróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek a szabadalmi hivatal és tanács megkereséseinek eleget tenni.
Az idézésre meg nem jelenő vagy vallomásaikra az esküt megtagadó tanuk és szakértők birságolását, a szabadalmi hivatal megkeresésére, a kir. biróságok teljesitik.
A szabadalmi hivatal által az eljárási költség és kiszabott birság tekintetében hozott és jogerőre emelkedett határozatok végrehajtható közokiratok.
A szabadalmi hivatal előtt letett eskü, és a tanuknak és szakértőknek ott tett vallomásai a kir. biróság előtt letett esküvel és vallomással egyenlő hatálylyal birnak.
40. § A szabadalmi peres ügyekben eljáró hatóságok és biróságok konokul perlekedő felek ellen 1000 koronáig terjedhető birságot is róhatnak ki, mely birságok az államkincstárt illetik.
41. § A szabadalom, engedélyezése után, a szabadalmi hivatalnál vezetett külön lajstromba azonnal beiktatandó.
E lajstromba bevezetendő: annak neve, állása és lakhelye, a ki a szabadalmat nyerte, továbbá megbizottjának neve és lakhelye, a szabadalom czime, az elsőbbség, a szabadalom kelte, a dijak befizetésének megtörténte, a szabadalom megszünésére, megvonására és megsemmisitésére vonatkozó adatok, végre a szabadalomnak a 14. § szerinti korlátozása és a szabadalom megvonása vagy megsemmisitése iránt inditott perek. Ezen adatokon kivül az érdekelt felek kérelmére köz- vagy teljes hitelü magánokiratok alapján a lajstromba még bejegyzendők a szabadalmaknak egészben vagy részben történt átruházásai és a gyakorlatba-vételt vagy használatot tárgyazó engedélyek.
A szabadalom tulajdonjogának átruházása harmadik személyekkel szemben csakis az átruházásnak a szabadalmi lajstromba való bevezetése által válik joghatályuvá; a korábbi átruházás azonban, habár nincs is a lajstromba bevezetve, hatályos azzal szemben, a kinek akkor, a midőn a szabadalomra jogot szerzett, a korábbi átruházás megtörténtéről tudomása volt.
A bejegyzett gyakorlatbavételi és használati engedélyek a szabadalom tulajdonjogának átruházása által érvényükben és hatályukban nem érintetnek.
Az érdekeltek kérelmére eszközlendő bejegyzések sorrendje a jelen törvény 29. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint állapitandó és itélendő meg.
42. § A szabadalomhoz tartozó leirások, rajzok, minták és modellek, és az érdekeltek kérelmére eszközölt bejegyzések alapját képező okiratoknak hiteles másolatai a szabadalmi hivatal levéltárában megőrzendők.
43. § A szabadalmi lajstrom és a szabadalmi levéltár a megállapitott hivatalos órák alatt mindenki részére nyitva áll.
Szabadságában áll bárkinek saját költségén a szabadalmi lajstromról, a leirásokról, rajzokról, a mintákról, modellekről másolatokat venni és ezeket hivatalosan hitelesittetni.
A mennyiben a hadsereg, honvédség és haditengerészet czéljaira a kormány részére adott valamely szabadalomra vonatkozó közzététel elmaradt (34. §), e szabadalom leirásainak, rajzainak, mintáinak és modelleinek megtekintése vagy másolatban való kiadása tilos; kivéve, ha a kereskedelemügyi minister az illetékes szakministerrel egyetértőleg a megtekintést vagy lemásolást megengedi.
44. § A bejelentett és közzététetni rendelt találmányok (34. §), az engedélyezett szabadalmak azok leirásával és rajzaival együtt, a felszólalás folytán elutasitott találmányok czime, a szabadalmak átruházása, megszünése, megvonása és megsemmisitése az erre rendelt hivatalos lapban azonnal közzéteendő.
Ezen lapnak berendezését és kiadási módozatait a kereskedelemügyi minister rendeleti uton határozza meg.
45. § Minden szabadalomért, valamint pótszabadalomért a bejelentéssel egyidejüleg 20 korona bejelentési dij fizetendő.
A leirásnak a 32. § értelmében megengedett módositásáért 10 korona dij fizetendő.
Ezenkivül minden szabadalomért az igénybe vett oltalom tartamára való tekintettel a következő évi dijak fizetendők.
| az 1-ső évre | 40 korona | |||
| a 2-ik évre | 50 korona | |||
| a 3-ik évre | 60 korona | |||
| a 4-ik évre | 70 korona | |||
| az 5-ik évre | 80 korona | |||
| a 6-ik évre | 100 korona | |||
| a 7-ik évre | 120 korona | |||
| a 8-ik évre | 140 korona | |||
| a 9-ik évre | 160 korona | |||
| a 10-ik évre | 200 korona | |||
| a 11-ik évre | 250 korona | |||
| a 12-ik évre | 300 korona | |||
| a 13-ik évre | 350 korona | |||
| a 14-ik évre | 400 korona | |||
| a 15-ik évre | 500 korona | |||
Pótszabadalomért, a mennyiben az önálló szabadalomra át nem változik (17. §), a szabadalom egész tartamára, a bejelentési dijon kivül a 40 korona dij csak egyszer fizetendő.
Ha ezen dijakból a szabadalmi hivatal kiadásai nem fedezhetők, a kereskedelmi minister - a pénzügyministerrel egyetértőleg - a jelen törvény életbeléptétől számitott három éven belül az emlitett dijakat rendeleti uton, azonban legfeljebb 50%-kal - emelheti.
Az évi dijak évenkint előre esedékesek és vagy évenkint, vagy több évre, vagy végre mind a 15 évre lefizethetők.
Az első évre járó dij legkésőbb a találmány bejelentésének közzététele napját követő 60 nap alatt fizetendő, mert különben a találmány bejelentése visszavontnak tekintendő.
A 2-ik egész 15-ik évi dijak legkésőbben a lejáratot követő 60 nap alatt fizetendők.
A lejárattól számitandó 30 nap után teljesitett ily fizetésen kivül még 20 korona pótdij jár.
Az évi dijak minden, a szabadalom fennállásánál érdekelt féltől elfogadandók.
Oly feltalálóknak, kik szegénységüket szabályszerü szegénységi bizonyitványnyal igazolják, vagy kik mint munkások a napi keresetre vannak utalva, a bejelentési és az első évi dij, valamint a leirások kiigazitásáért járó dij hitelezhető, és ha a szabadalom a második év kezdetén megszünt, teljesen el is engedhető.
A bejelentési dij egyáltalában nem, az évi dij csak akkor térittetik vissza, ha a szabadalom megadása megtagadtatik.
46. § a fennebbi dijakon kivül még a következő esetekben külön-külön 20 korona dij előzetesen fizetendő:
1. felfolyamodás vagy felebbezés után (36-38. §);
2. szabadalmak megvonása és megsemmisitése iránti kereset után (20. és 21. §);
3. valamely fennálló szabadalom terjedelmének megállapitása iránti kérelem után (57. §);
4. szabadalom átruházásának bejegyzése után (41. §).
Mindezen dijak az illető irat benyujtása előtt fizetendők és a megtörtént befizetésről szóló nyugta a beadványhoz csatolandó; ellenkező esetben a beadvány visszautasitandó.
Az 1. alatt emlitett dij visszaadandó, ha a felfolyamodásnak hely adatott.
A 45. § utolsóelőtti bekezdésében emlitett személyeknek az 1-3. pont alatt felsorolt dijak is elengedhetők.
47. § Az ezen fejezet alatt felsorolt dijak az állampénztárba befizetendők, vagy posta utján kellő időben oda utalandók.
48. § A szabadalmi okirat ép ugy, mint a szabadalmi hivatal többi kiadmányai, nemkülönben a felszólalást (35. §) tartalmazó beadványok bélyegmentesek.
Minden egyéb tekintetben a bélyeg- és illeték-szabályok változatlanul alkalmazandók.
49. § A ki a szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül valamely szabadalom tárgyát előállitja, forgalomba hozza vagy tiltott módon használja ugy, hogy ez által a szabadalom tulajdonosának e törvényben gyökerező jogait tudva sérti: a szabadalom bitorlás kihágását követi el és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha az utolsó marasztalás jogerőre emelkedésétől két esztendő még el nem telt, két hónapig terjedhető elzárással és ezen felül hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A kiszabott pénzbüntetések az ipari (kereskedelmi) iskolai alap javára esnek.
A büntetés kiszabásánál sulyositó körülményt képez, ha a panaszlott a szabadalom tulajdonosának alkalmazottja volt, és ezen uton vagy a szabadalom tulajdonosának bizalmából szerzett értesülését és tapasztalásait használta fel a találmány bitorlására.
E szabályok akkor is alkalmazandók, ha a használt találmány ugyan még nem szabadalmaztatott, de a 34. § szerint ideiglenes oltalomban részesül.
50. § A 49. §-ban körülirt kihágás a kir. járásbiróságok hatáskörébe tartozik és csak a sértett fél inditványára üldözhető.
A szabadalmazott találmány mibenlétének megitélésére kizárólag a szabadalmi levéltárban letett találmányi leirás szolgál alapul; ennélfogva nem vehető tekintetbe semminemü utólagos, ama leirásban nem foglalt értelmezés.
A mennyiben a leirásnak értelmezése iránt vita támad, a biróság, ha szakértők kihallgatását találja szükségesnek, a szabadalmi hivatal véleményét köteles kikérni.
51. § A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kivánatára az itéletben kimondandó, hogy a vádlott birtokában talált utánkészitésnek vagy utánzatnak bizonyult tárgyak vagy alkatrészek elkobzandók, s hogy azon eszközök és készülékek, melyek kizárólag a bitorlás végrehajtására szolgálnak, az elitélt költségén e czélra használhatlanokká teendők.
Az elkobzottaknak nyilvánitott tárgyak, ha az elitélt és a sértett fél közt más megállapodás nem jött létre, megsemmisitendők.
Ha a tárgyak a közbiztonságra nézve veszélyesek lennének, a biróság megkeresésére, a veszély elháritása czéljából, az illetékes hatóság által a kellő intézkedések megteendők.
52. § A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kijelentett kivánatára, a magánjog szerint őt megillető kártérités fejében a büntető biróság az itéletben a büntetésen kivül, a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint, 20,000 koronáig terjedhető kártéritési összeget megállapithat, vagy a sértett felet kártéritési igényeivel a polgári per utjára utasithatja. Ha a büntető biróság a sértett fél kivánatára kártéritési összeget állapitott meg, további kártérités polgári per utján nem követelhető. Ha 20,000 koronát meghaladó kártéritést követel a sértett fél: egész kártéritési igényével polgári perre utasitandó.
A sértett félnek a tárgyalás folyamata alatt kifejezett kivánatára megrendelendő továbbá: hogy az itélet egész terjedelmében, indokaival együtt, az az elitélt költségén hirlapilag közzététessék. A közzététel módja és határideje, a sértett fél kivánatának tekintetbevételével az itéletben megállapitandó.
Ha ugyanazon bitorlásért többen itéltetnek el, az elitéltek a kártéritési összegért egyetemlegesen felelősek.
53. § A sértett félnek jogában áll az 51. §-ban emlitett tárgyakra, eszközökre, és készülékekre nézve, még a büntető itélet meghozatala előtt, a zárlatot, külön őrizet alá vételt s más olyan intézkedések foganatositását kérni, melyek a büntető cselekmény ismétlését megakadályozhatják.
E kérvényt a biróság azonnal elintézi, és a mennyiben a bitorlás ténye valószinü, a kért zárlatot, őrizet alá vételt, vagy másnemü biztositási intézkedéseket feltétlenül vagy a sértett fél által leteendő biztositék feltétele alatt elrendeli.
Az eljárás folyama alatt a biztositási intézkedések feltétlenül vagy a panaszlott által leteendő biztositéktól feltételezve feloldhatók.
54. § Ha a büntető eljárás folyama alatt oly előzetes kérdés merül fel, mely a jelen törvény rendelkezései szerint a szabadalmi hivatal, és a szabadalmi tanács hatásköréhez tartozó szabadalom-megvonási vagy megsemmisitési per utján döntendő el: a büntető biróság, eljárásának felfüggesztése mellett, az erre nézve előirt kereset meginditására határidőt tüz ki. A mennyiben a visszavonási vagy megsemmisitési kereset beadása a határidőn belül igazoltatik, a határozat megérkezését bevárja, és azt saját határozatának alapjául veszi, ellenkező esetben a büntető eljárást folytatja.
Ily esetekben a büntető biróság kimondhatja, hogy a foganatositott biztositási intézkedések a szabadalmi hatóságok határozatának beérkeztéig feltétlenül, vagy a sértett fél által leteendő biztositék ellenében fentartandók.
55. § A szabadalombitorlás kihágására, a mennyiben a jelen törvény intézkedést nem tartalmaz, a kihágási ügyekben követendő birói eljárás általános szabályai alkalmazandók.
E kihágási ügyek soron kivül tárgyalandók és intézendők el, s azokban az 1883:VI. tc. 7. §-ának a II. birósági itélet elleni további felebbvitelt korlátozó intézkedése nem nyer alkalmazást.
56. § A szabadalmak megszerzése, átruházása, használatba vagy gyakorlatba-vétele körül elkövetett oly cselekvények, melyek a büntető törvényekben meghatározott valamely büntett vagy vétség tényállását állapitják meg, a büntető törvényeknek rendelkezései szerint itélendők meg.
Ha a cselekmény a büntető törvényekbe ütköző büntettet vagy vétséget és a jelen törvénybe ütköző kihágást képez: a büntető törvényeknek és a jelen törvénynek megtorló intézkedései elkülönitett eljárás mellett alkalmazandók.
57. § A ki valamely ellene inditandó bitorlási keresettől tart, jogositva van a szabadalmi hatóságok határozata által megállapittatni, hogy az általa előállitott vagy használt tárgy vagy eljárás valamely általa megjelölendő szabadalomba nem ütközik.
Az ez iránti kérelem, az előállitandó tárgy vagy eljárás leirásának csatolása mellett, a szabadalmi hivatalnál két példányban nyujtandó be. Az egyik példány a szabadalom tulajdonosának kiadandó avval, hogy a meghatározandó záros határidőn belül esetleges nyilatkozatát a szabadalmi hivatalnál beadhatja.
A kérelem a szabadalmi hivatal birói osztályánál tárgyaltatik, s a feleknek s szükség esetében szakértőknek meghallgatása után döntetik el. Az eljárás költségét a kérelmező viseli.
A birói osztály határozata ellen 30 nap alatt felfolyamodásnak van helye a szabadalmi tanácshoz.
A megállapitást magában foglaló jogérvényes határozat kizárja az ugyanazon tárgyra vonatkozó bitorlás iránti eljárást az ellen, a kinek kérelmére a megállapitási határozat hozatott.
Nem kérhet megállapitás iránt eljárást az, a ki ellen a büntető biróságnál ugyanazon szabadalomra vonatkozó bitorlás iránti eljárás van folyamatban.
58. § A bitorlás által sértett fél a bitorló ellen szabadalmi jogának elismerése, a bitorlás megszüntetése és kártérités iránti igényeit polgári peruton érvényesitheti:
a) ha büntető eljárás meginditását nem inditványozza, vagy inditványát visszavonja;
b) ha a büntető biróságnál kártéritést nem követelt;
c) ha a büntető biróság őt kártéritési igényével polgári perre utasitotta;
d) ha a büntető eljárás a bitorlást elkövető félnek halála folytán vagy azért nem inditható meg, mert a büntethetőség elévülés által, vagy más ok miatt elenyészett.
A sértett félnek jogában áll szabadalmi jogának elismerését, a bitorlás megszüntetését és kártéritést követelni abban az esetben is, a midőn a cselekmény elkövetőjét semmiféle büntető felelősség nem terheli. Ezen esetben a kártérités a gazdagodás erején túl nem terjedhet.
Ezen keresetek tárgyalásánál a jelen törvény 50. §-ának 2. és 3. bekezdése, valamint az 51., 53. és 54. § intézkedései megfelelően alkalmazandók.
A kártérités követeléséhez való jog elévül:
1. három év alatt azon naptól számitva, a mely napon a cselekmény a sértett félnek tudomására jutott;
2. 10 év alatt, ha a cselekmény a sértett félnek nem is jutott tudomására, vagy tudomásának napjától három év nem is telt el.
59. § A jelen törvény 14. és 58. §-aiban emlitett kártéritési, továbbá a szabadalom tulajdonjoga iránti perek, valamint - az öröklési vitás kérdéseknek kivételével - a szabadalmakra vonatkozó vitás kérdések, a melyek a jelen törvény szerint a szabadalmi hatóságok hatáskörébe utalva nincsenek, a törvényszékek, mint kereskedelmi biróságok hatásköréhez tartoznak.
60. § A jelen törvény életbeléptetése napjától fogva, minden oly szabadalom iránti kérelemre, mely akkor véglegesen még el nem intéztetett, a jelen törvény rendelkezései nyernek alkalmazást. A már befizetett szabadalmi dijak csak az esetben adatnak vissza, ha a szabadalmi kérvény visszavonatik; ellenkező esetben, a mennyiben a jelen törvény szerint magasabb dijak járnak, a szabadalom csak a különbözet pótlása után adatik ki.
61. § Ezen törvény életbeléptetésének napján mindazon szabadalmakra nézve, melyek leirása eddig titokban tartandó volt, a titokban tartási igény, a 34. § utolsó bekezdésében emlitett eseteket kivéve, megszüntnek tekintendő.
62. § A jelen törvény hatálybaléptével annak II. és IV. fejezetében, az V. fejezet 38-40. §-aiban, a VI. fejezetben, a VII. fejezet 45. §-ának 8., 9. és 10. bekezdésében, továbbá 46-48. §-aiban, a VIII. fejezetben és a IX. fejezet 61. §-ában foglalt rendelkezések a jelen törvény életbeléptetése előtt engedélyezett szabadalmakra is kiterjesztetnek. Egyebekben a régibb szabadalmakra nézve az engedélyezés idejében érvényben volt szabályok ezentul is alkalmazandók.
63. § Az Ő Felsége többi királyságainak és országainak, valamint Boszniának és Herczegovinának polgárai vagy azon személyek részére, kik ott laknak, vagy teleppel birnak, megadandó szabadalmakra az 1893. évi XLI. törvénycikk által módositott vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikke, nemkülönben az 1879. évi LII. törvénycikk 9. §-a alkalmazandó.
Az államszerződéseknek a jelen törvénytől eltérő intézkedései érintetlenül maradnak.
64. § A jelen törvény életbeléptetési idejét a kereskedelemügyi minister, egyetértve az igazságügyi ministerrel és a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal határozza meg.
65. § Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi, az igazságügyi és a pénzügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig a kereskedelemügyi és a pénzügyi minister és a horvát-szlavon- és dalmátországi bán bizatnak meg.
