1. § A közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról szóló 1879. évi XXXVI. tc. 3-ik, 4-ik, 5-ik, 6-ik, 17-ik, 30-ik, 31-ik, 33-ik, 34-ik, 52-ik, 55-ik és 56-ik §-ai, valamint F) kimutatása következőleg módosittatnak, illetőleg ezek helyett a következő §-ok lépnek hatályba:
Az 1879-ik évi XXXVI. tc. 3. §-a helyett:
2. § Ha egy és ugyanazon épületben legalább félszázad gyalogság vagy vadász-csapat, egy negyedszázad lovasság vagy egy külön elhelyezett lovassági utász-szakasz vagy lovassági kiegészitő-keret, félüteg tábori tüzérség, félszázad vártüzérség, félszázad utász-csapat vagy a vasuti és távirda-ezred félszázada, egy század vonatcsapat, egy honvéd gyalogszázad vagy egy honvéd lovas század beszállásolására szükséges helyiségek engedtetnek át, melyekhez azonban az ugyanazon épületben netán található tiszti lakások, raktárak, őrszobák és egyéb mellékszükségletek hozzá nem számithatók; az ily beszállásolás közös.
Ellenkező esetben a beszállásolás egyenkénti.
A közös beszállásolásra oly külön helyiségek jelölendők ki, melyek egyidejüleg más czélra nem szánvák.
Az egyenkénti beszállásolásnál a legénység lehetőleg a szállásadó lakásától különálló szobákban vagy kamarákban helyezendő el, melyek a szükséghez képest világitandók és tél idején fütendők.
Az idézett törvénycikk 4. §-a helyett:
3. § Az ezen törvényben előforduló „katonaság” kifejezés alatt a közös hadsereg, a hadi tengerészet, a honvédség és a népfölkelés értetik; a „község” kifejezés alatt pedig a törvényhatósági joggal felruházott város is.
Az idézett tc. 5-ik §-a helyett:
4. § A közös beszállásolásra felhasználandók, még pedig a következő sorrendben:
a) az állami laktanyák;
b) rendelkezésre álló és bizottságilag alkalmasaknak talált egyéb állami épületek; és
c) a vármegyék, a községek vagy magánosok által rendelkezésre bocsátott laktanyák vagy fióklaktanyák.
Különös esetekben, a pénzügyminister hozzájárulásával, az állam is bocsáthat a katonai igazgatás rendelkezésére beszállásolási czélokra szolgáló épületeket, az ezen törvényben megállapitott téritési dijaknak a katonai igazgatás által való fizetése mellett.
Laktanya oly épület, mely kizárólag beszállásolás czéljaira van szánva. A laktanya első vagy másodosztályu.
Első osztályu laktanya azon épület, mely külön e czélra épült és mely férőhelyeire és egyéb minőségére nézve a rendeleti uton meghatározandó követelményeknek teljesen megfelel.
Másodosztályu laktanya azon épület, mely férőhelyeire nézve az I. osztályu laktanyákra nézve fennálló követelményeknek teljesen, minőségére nézve azonban a rendeleti uton meghatározandó csekélyebb mérvü követeléseknek megfelel.
Fióklaktanyák ellenben a közös beszállásolásra használható oly helyiségek, melyek nem kizárólag beszállásolás czéljaira szánt épületben vannak, valamint azok, melyek férőhelyeik vagy minőségük tekintetében a laktanyákra nézve fennálló igényeknek teljesen meg nem felelnek.
Az, vajjon első- vagy másodosztályu laktanya vagy pedig fióklaktanya bocsáttassék-e a katonaság rendelkezésére, egyezség tárgya a katonai igazgatás és az illető laktanya-átengedő között.
A laktanyákra és fióklaktanyákra vonatkozó határozmányok érvényesek a betegápoló házakra és csapatkórházakra, valamint a csapatszállitó-házakra nézve is; melyek, ha valamely külön, e czélra szánt épületben vannak és minden egyéb igénynek megfelelnek, a laktanyákkal, különben a fióklaktanyákkal esnek egyenlő szabályok alá.
Az iránt, vajjon valamely épület első- vagy másodosztályu laktanyának, avagy fióklaktanyának felel-e meg, az alispán (polgármester) elnöklete alatt, a polgári és katonai hatóságok által egyenlő számban kiküldött tagokból alakult vegyes bizottság lelete alapján, a honvédelmi minister, az érdekelt ministerekkel egyetértőleg határoz.
Az egyenkénti beszállásolásnak csak közös beszállásolás lehetetlensége esetében van helye.
Az idézett törvénycikk 6. §-a helyett:
5. § Ha valamely (állami vagy nem állami) laktanyának vagy fióklaktanyának végleges elhagyása lényeges épitészeti vagy egészségrendőri hiányok miatt követeltetik: a végleges elhagyás szükségessége felől, vegyes bizottság lelete alapján, a honvédelmi minister, a pénzügyminister meghallgatása után, - és pedig a közös hadsereg (haditengerészet) laktanyáira vagy fióklaktanyáira nézve a közös hadügyministerrel egyetértőleg - határoz.
Az ekként mutatkozó beszállásolási szükséglet ezen törvény alapján követelhető.
Az ezen törvény 4. § c) pontja alatt megjelölt nem állami laktanya vagy fióklaktanya, a végből, hogy a beszállásolás helyett más czélra (1879. évi XXXVI. törvénycikk 7. §) használtassék fel, vagy eladassék, - kivéve azt az esetet, midőn az illető laktanya vagy fióklaktanya a katonaság állandó béke-elhelyezésének megváltoztatása folytán, beszállásolás czéljaira nélkülözhetővé válik, - csupán ugy hagyható el: ha a laktanya vagy fióklaktanya átengedője más, hasonló férőhelylyel biró laktanyát vagy fióklaktanyát ád rendelkezésre.
Az állam tulajdonát képező és beszállásolási czélokra szolgáló épületeket, - kivéve azon esetet, midőn azok, az állandó békeelhelyezésben történt változás következtében, beszállásolási czélokra nélkülözhetőkké válnak, - más, mint beszállásolási czélokra (1879. évi XXXVI. tc. 7. §-a) használni nem szabad; valamint azok el sem adhatók a nélkül, hogy más hasonértékü épület meg ne szereztessék.
A fenntebbi esetek következtében netán felmerülő ideiglenes viszonyokra nézve, de mindenkor csakis rövid időtartamra, külön szerződések utján másnemü ideiglenes intézkedések is tehetők.
Az idézett törvénycikk 17. §-a helyett:
6. § A katonaság által megszállott laktanyákban vagy fióklaktanyákban és gyakorló-helyeken levő kimérési (markotányos) helyiségekben szeszes italoknak kimérésére vagy kis mértékben való elárusitására oly községekben, hol megváltás, bérbeadás vagy kincstári kezelés utján az adószedés joga gyakoroltatik; ha az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. tc. 5. §-ában előirt kellékeknek különben megfelelnek, csak azoknak adható pénzügyi hatósági engedély, kiket az illetékes katonai parancsnokság e végre kijelöl.
Az ilyen engedményesekkel szemben italmérési illeték és adófizetés tekintetében is az 1888. évi XXXV. törvénycikk határozványai nyernek alkalmazást.
Azokban a községekben, melyekben nem az adószedés joga gyakoroltatik, hanem a kizárólagos italmérési jogosultság van haszonbérbe adva; a katonai igazgatás felhivására a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlője köteles a katonaság által megszállott minden laktanyában és fióklaktanyában és gyakorló-helyeken lévő italmérési helyiségekben markotányosokat tartani.
A bérlő által kijelölt markotányos csakis az illető katonai parancsnok beleegyezésével alkalmazható.
A markotányos a laktanyai rend és fegyelem tekintetében a laktanya-parancsnokság alatt áll.
Ha a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlője eme kötelességének eleget nem tenne: a katonai igazgatásnak lesz joga a katonaság által megszállott minden laktanyában, fióklaktanyában és gyakorló-helyeken lévő italmérési helyiségekben, de csak a csapatok kizárólagos szükségletére, markotányosokat alkalmazni. A markotányosság bérlője tartozik azonban a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlőjével az italmérésért fizetendő kártalanitás iránt egyezségre lépni, s a mennyiben az elsőfoku közigazgatási hatóság által mindenekelőtt megkisérlendő egyezség nem sikerülne, az évi méltányos kártalanitási összeget az illetékes pénzügyigazgatóság határozza meg, melynek határozata ellen, 15 nap alatt birtokon kivül, a pénzügyministerhez felebbezésnek van helye.
A katonai csapatokat rendes állomáshelyük körletén kivül előforduló meneteléseiknél követelő markotányosok, - a mennyiben ezek az illető katonai parancsnokság által fogadtattak fel, - a csapatok kizárólagos szükségletére megkivántató szeszes italokat más beszedési körzetből is beszerezhetik; de az ilyen markotányos az egy és ugyanazon község (város) határában 48 óránál hosszabb ideig táborzó katonaságnak szeszes italokkal való további ellátását csakis az illető helybeli jogosulttal létrejött egyezség alapján gyakorolhatja; a mi, ha létre nem jönne a helybeli adószedésre jogositottat, illetőleg a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlőjét illeti meg az abbeli eljárás joga. Ez esetben az adószedésre jogositott, illetőleg a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlője köteles a csapatokat, de mindenkor a helyi árak mellett, megfelelő minőségü és megkivántató mennyiségü szeszes italokkal ellátni.
Abban az esetben, ha ezek ebbeli kötelezettségüknek megfelelni nem hajlandók vagy nem képesek: akkor az illető katonai parancsnokságok jogában áll, a katonaság szükségletét bárhonnan beszerezni és az italmérési adószedésre jogositott, illetőleg a kizárólagos italmérési jogosultság haszonbérlője semminemü kártéritésre igényt nem emelhet.
Az idézett törvénycikk 30. §-a helyett:
7. § Havi fizetésben részesülő katonai személyek lakásaiért, valamint egyéb szükségelt helyiségekért - a legénység szállásainak kivételével, - továbbá az azokban levő butorokért, a megtérités a katonai igazgatás által, a megállapitott lakbér-osztályzatok (1879. évi XXXVI. törvénycikk 19. §) szerint fizettetik.
A községeknek ezen lakbér-osztályokba való sorolását, valamint az osztályzatok mindegyikében fizetendő béreket a honvédelmi minister, - a pénzügy-, belügy- és a közös hadügyministerrel egyetértőleg - tiz évről tiz évre, a közvetlenül az az előtt lefolyt öt évben divatozott lakás- és butorárakból kinyomozandó bérátlagok alapján, állapitja meg.
Az átlag-bérösszegek kipuhatolásánál a bérlőt terhelő lakbérpótlékok (lakbérkrajczárok stb.) szintén számba veendők.
Az ezen kipuhatolásnál követendő eljárás rendelet által fog szabályoztatni.
Az 1891. évi január 1-től fogva 1895. évi deczember hó végeig jelenleg érvényben levő bértételek hatálya az 1900. év végéig kiterjesztetik.
Ha azonban a lakbérszabás érvényességének tiz évi tartama alatt, valamely községben levő havidijas egyének közül, az 1879. évi XXXVI. törvénycikk 25. § 2. bekezdése alapján, a községtől többen tényleg természetbeni lakásokat vesznek igénybe, és az ezen lakások nagyobb része után a község részéről fizetett lakbérek magasabbak azon különbözet felénél, mely a községet bérszabás szerint megillető téritési dijak és a közvetlenül magasabb bérosztályzat szerint járó lakbérek között fennáll; a község, a mennyiben az 1-ső lakbérosztálynál alacsonyabb lakbérosztályba van sorolva, a bérszabás érvényességi tartama első öt évnek lejárta után, uj osztályozást kérhet.
Ezen községeknek az érvényben lévő lakbérszabás valamely osztályába való sorolása, a bérszabás érvényességi tartamának hátralevő öt évére, a községben divatozó és ezen § 2. és 3-ik bekezdése értelmében kinyomozandó bérek alapján eszköltetik.
Viszont valamely község a bérszabás érvényességi tartama első öt évének lejárta után ujra osztályozható, ha a lakbérek annyira leszállottak, hogy alacsonyabb osztályba való sorolásnak feltételei megvannak.
Uj állandó helyőrségi állomások, a mennyiben közös elhelyezésre szolgáló férőhelyek bocsátandók rendelkezésére (4. §), az ez irányu egyezség létrehozatala idején kipuhatolandó helyben szokásos bérek alapján, valamely lakbér-osztályba sorolandók. Az ehhez képest járó bérek a bérszabásnak legközelebbi általános szabályozásaig, esetleg a bérszabás érvényességi tartama első öt évének lejártáig mérvadók, és pedig a laktanyán (fiók-laktanyán) kivül rendelkezésre bocsátott havidijas-lakásokra és mellékszükségletekre nézve is. A mennyiben pedig uj helyőrségi állomásokon egyenkénti elhelyezés vétetik igénybe, a lakbérosztályba való sorolásra nézve a fentemlitett időszakok lejártáig, a csapat megérkezte után közvetlenül kipuhatolandó helyben szokásos bérek mérvadók.
Egyes községek az ezen szakaszban foglalt elvek szerint, az 1896-ik évi január 1-től fogva az 1900-ik év végéig terjedő időszakra nézve kivételesen szintén ujra osztályozhatók, ha az uj osztályozást még az 1895-ik év folyamán kérik.
Az idézett törvénycikk 31. §-a helyett:
8. § Az altisztek és a többi legénység szállásaiért, valamint az istállókért, a katonai igazgatás által fizetendő napi megtéritések következő összegekben állapittatnak meg:
I. Egy legény elszállásolásáért
| 1. Első osztályu laktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 3.5 kr. | ||
| b) a butorért | 0.2 kr. | ||
| c) a fütés- és világitásért | 1.3 kr. | ||
| d) az ágyért | 1.0 kr. | ||
| összesen: | 6.0 kr. | ||
| 2. Másodosztályu laktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 2.1 kr. | ||
| b) a butorért | 0.2 kr. | ||
| c) a fütés- és világitásért | 1.3 kr. | ||
| d) az ágyért | 1.0 kr. | ||
| összesen | 4.6 kr. | ||
| 3. Fióklaktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 1.0 kr. | ||
| b) a butorért | 0.2 kr. | ||
| c) a fütés- és világitásért | 1.3 kr. | ||
| d) az ágyért | 1.5 kr. | ||
| összesen | 3.5 kr. | ||
| 4. Az egyenkénti beszállásolásnál | 1.5 kr. | ||
| tüzelő anyag és főzőedény nem szolgáltatása esetében (1879. évi XXXVI. tc. 26. §) | 1.0 kr. |
II. Egy ló elhelyezéseért
| 1. Első osztályu laktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 3.0 kr. | ||
| b) eszközökért | 0.4 kr. | ||
| c) világitásért | 0.3 kr. | ||
| összesen | 3.7 kr. | ||
| 2. Másodosztályu laktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 1.8 kr. | ||
| b) eszközökért | 0.4 kr. | ||
| c) világitásért | 0.3 kr. | ||
| összesen | 2.5 kr. | ||
| 3. Fióklaktanyában: | |||
| a) a hajlékért | 1.5 kr. | ||
| b) eszközökért | 0.4 kr. | ||
| c) világitásért | 0.3 kr. | ||
| összesen | 2.2 kr. | ||
| 4. Az egyenkénti beszállásolásánál | 1.5 kr. |
Az alomszalmát ugy a közös, mint az egyenkénti beszállásolásnál, a katonai igazgatás szolgáltatja.
Közös beszállásolásnál a trágya a katonai igazgatásé, az egyenkénti beszállásolásnál pedig az istálló átengedőjeé marad.
A laktanyák és fióklaktanyák után fentebb meghatározott megtéritési tételekre már megszerzett igény, az épületek használatának tartamára, akkor is épségben marad: ha a laktanyák és fióklaktanyák minőségére nézve, ezen törvény alapján, vagy a jövőben nagyobb igények támasztatnának.
A másodosztályu laktanyákban és fióklaktanyákban levő mellékszükségletek, valamint havidijas- és altiszti lakások után, minőségükhöz képest, az erre hivatott helyi vegyes bizottság javaslata és ministeri határozat alapján, a bérszabásszerü téritési dijak 2/3-ad vagy 3/4-ed része fizettetik téritésképen. Ha a másodosztályu laktanyák tiszti lakóépülete kivételesen az első osztályu laktanyákra nézve fennálló követelményekhez képest épittetik, akkor ezen tiszti lakóépület után az egész bérszabásszerü megtérités fizettetik.
Azon téritési összegek, melyek valamely laktanyának vagy fióklaktanyának rendelkezésére bocsátása idején a bérszabás szerint téritendő helyiségek után fizettetnek, az illető laktanya vagy fióklaktanya részére bitositott idő, illetőleg azok használatának egész tartama alatt, változatlanul maradnak.
Az eddigelé már rendelkezésre bocsátott laktanyákra nézve az ezen törvény életbelépte idején fizetett téritési dijak, a mennyiben ezek, egész összegben, az illető laktanyának rendelkezésre bocsátása idején megállapitva volt téritési dijakkal legalább is egyenlők, azon egész időtartamra nézve változatlanul maradnak, melyre a laktanyának szakadatlan megtéritése biztosittatott. Ugyanez áll az eddigelé már rendelkezésre bocsátott fióklaktanyákra nézve is használatuk tartamára.
Ha azonban az ezen törvény életbeléptekor fizetett téritési dijak kisebb összegre rugnának azon téritési dijaknál, melyek a laktanyának, illetőleg fióklaktanyának rendelkezésre bocsátása idején, ezek után, a bérszabás szerint megállapitva voltak, s az akkori bérszabási időszak alatt tényleg fizettettek; akkor az épület átengedője azon időtartamra nézve, melyre a laktanyának megtéritése biztositva van, - illetőleg a fióklaktanya használatának egész tartamára nézve, ezen törvény életbelépésének napjától fogva a laktanyának vagy fióklaktanyának használatba vételekor fizetett téritési dijak engedélyezését igényelheti.
Azon időtartam lejárta után, melyre a laktanya szakadatlan megtéritése biztosittatott, az ezen törvény életbelépése előtt rendelkezésre bocsátott laktanyák után, - a mennyiben a katonai igazgatásra nézve kedvezőbb megegyezése létre nem jönne, - a téritési dijak az akkor érvényben levő bérszabásnak azon osztálya szerint fizettetnek, melybe az illető község besoroltatott.
Az idézett törvénycikk 33. §-a helyett:
9. § Azon laktanyákra és fióklaktanyákra nézve, melyek ezen törvény hatálya alatt ujonnan rendelkezésre bocsáttatnak; az átengedő részére a téritési dijaknak szakadatlan fizetése 25 évig terjedhető időtartamra biztositható.
Azon naptól fogva, melyen az illető épület a katonai igazgatás használatába átadatott, az átengedő részére a laktanya (fióklaktanya) megtéritésére nézve biztositott egész időtartam alatt, a téritési dijaknak szakadatlan fizetése, - tekintet nélkül arra, hogy a laktanya (fióklaktanya) használata esetleg megszakittatott, vagy végkép megszünt, - akként történik, hogy a mennyiben az átengedővel a katonai igazgatás érdekeinek inkább megfelelő egyezség létre nem jönne; a 8. § értelmében, illetőleg a bérszabás szerint az üres hajlékra eső megtéritési összeg, a biztositott használati időtartamból még hiányzó időre tovább fizettetik.
De ezen esetben fenmarad a katonai igazgatás joga, hogy a csapat-elhelyezésre nem szükséges épületet, a megtérités fizetésének tartama alatt, más katonai czélokra használhassa, vagy egyéb a közegészséggel és közbiztonsággal nem ellenkező czélokra bérbe adhassa.
Ha - a térités bizonyos időtartamon át való szakadatlan fizetésének biztositása mellett - rendelkezésre bocsátott épület rendkivüli események, például háboru vagy elemi csapások folytán, a kiküldendő vegyes bizottság lelete alapján, az illetékes hatóságok határozatával egészen vagy részben állandóan hasznavehetetlennek nyilvánittatott: a megfelelő megtéritésnek fizetése megszünik. Ugyanez áll azon esetre is, ha a katonai igazgatás rendelkezésére bocsátott valamely épület jókarban tartása annyira elhanyagoltatott, hogy az egészen vagy részben hasznavehetetlennek nyilvánittatik.
A jelen törvény hatálya előtt már használt laktanyákért, valamint az ugyanezen törvény hatálya alatt a katonai igazgatásnak rendelkezésére bocsátott uj laktanyákért és a térités bizonyos időtartamon át való szakadatlan fizetésének biztositása mellett rendelkezésre bocsátott fióklaktanyákért azon időtartam lejárta után, melyre a téritésnek szakadatlan fizetése biztosittatott, a katonai használatnak ideiglenes megszakitása, vagy teljes abbanhagyása esetében, a megtérités az üres hajlékra eső mértékben, még három hónapon át tovább fizettetik.
Oly fióklaktanyáknál, melyekre nézve a megtéritésnek bizonyos időtartamon át való szakadatlan fizetése nem biztosittatott, a használatnak megszünte után - a 8. § szerint járó megtéritésnek fizetése csupán egy hónapig, illetőleg a bérszabás szerinti megtérités az 1879. évi XXXVI. törvénycikk 28. §-ában meghatározott bérleti idő lejártáig teljesittetik.
Az utóbb emlitett mindkét esetben a katonai igazgatásnak használati joga szintén fenmarad.
Az idézett törvénycikk 34. §-a helyett:
10. § Ki laktanyát, vagy fióklaktanyát enged át, az ajánlatának megtétele, illetőleg az általános épitési tervezet szerkesztése alkalmával köteles nyilatkozni az iránt: vajjon a laktanyát, illetőleg a fióklaktanyát a szükséges butordarabokkal fel akarja-e szerelni, s azok fentartásáról, tisztitásáról és az utánpótlásról, valamint a főző-, fütő- és világitási eszközökről akar-e gondoskodni vagy sem.
Utóbbi esetben ezek felől a katonai igazgatás gondoskodik.
Az idézett törvénycikk 52. §-a helyett:
11. § A csupán időszaki fegyvergyakorlatok és csapatösszpontositások tartamára fasátorokban (barakkokban) átengedett helyiségekért a 8. § I. 3. és II. 3. pontjai alatt megállapitott összegek fizettetnek megtéritésképen.
Ezen megtéritési összegek kiszámitása a fejek és a beszállásolási napok száma alapján (1879. évi XXXVI. törvénycikk 46. §) történik.
Az idézett törvénycikk 55. §-a helyett:
12. § Az állandó, valamint az átvonuló beszállásolásnál szükséges gyakorlóterek, elemi lőterek valamint torna-, lovagló-terek, fürdőhelyek és lóusztatók - az 1879. évi XXXVI. törvénycikk 7. §-ának 2-ik bekezdése értelmében a szállás mellékszükségleteit képezik. E helyeknek tulajdonul vagy ideiglenes használatra leendő megszerzése végett, a katonai igazgatás a közigazgatási hatósággal egyetértőleg, a barátságos egyezséget tartozik megkisérleni.
Ha az egyezség nem sikerül, az illetékes közigazgatási hatóság fölterjesztésére, a honvédelmi minister, a szükséges terület kisajátitását elrendelheti. A honvédelmi ministernek a kisajátitást elrendelő határozata után, a kisajátitandó terület azonnal a katonaság használatába adandó.
A közigazgatási hatóság ezután a szükséges adatok felvételével, esetleg a két szomszéd községből való becsüsök alkalmazásával, meghatározza a kártalanitási árt, melyet a katonaság a terület tulajdonosának fizetni tartozik. Az ezen határozattal meg nem elégedő félnek azonban jogában áll az 1881. évi XLI. törvénycikkben megállapitott birói kártalanitási eljárást követelni.
Ha a helyőrségi községben a különös czélnak megfelelő földterület és fürdőhelyek nem volnának találhatók, vagy pedig azoknak a helyőrségi község határán kivüli megszerzése - a katonai érdekek sérelme nélkül - gazdászati vagy pénzügyi tekintetből czélszerünek mutatkoznék; ez esetben azok a legközelebb fekvő községekben lesznek megszerzendők és a katonaság rendelkezésére bocsátandók.
Az emlitett terekre vezető utak, a mennyiben kizárólag a csapatok részére szükségesek, a katonai igazgatás költségén állitandók helyre.
A gyakorló-, lő-, torna- és lovagló-terek térméretei és egyéb kellékei az ezen törvény 14. §-a értelmében a honvédelmi minister által rendeletileg kiadandó kimutatásokban határoztatnak meg.
Az idézett törvénycikk 56. §-a helyett:
13. § Ha a csapat- és lőgyakorlatok megtartására a 12. § értelmében átengedett terek elégtelenek: akkor a katonai igazgatás a szükségelt földterületeket akadálytalanul használhatja.
Ezen használatnak azonban a mivelés alatt levő földeknek lehető legnagyobb kimélésével kell történni, minélfogva a terepen eszközlendő csapatgyakorlatok, különösen pedig nagyobb taktikai gyakorlatok végett történő összpontositások, nemkülönben a tartalékosok és honvédek fegyvergyakorlatai idejének meghatározásánál kellő tekintettel kell lenni arra, hogy a mezőgazdaság és erdőmivelés ne háborittassék.
Ily gyakorlatok megtartása felől az érdekelt községek lehetőleg előlegesen értesitendők.
Az ezen gyakorlatok alkalmával okozott valóságos kárt és haszonveszteséget a katonai igazgatás megtériti. A megtéritésnek lehetőleg a helyszinén katonai közegek által rögtön kell eszközöltetnie.
Ha azonban ily módon megegyezés létrehozható nem volna, akkor az okozott teljes kárt és haszonveszteséget a közigazgatási hatóság vezetése, valamint a károsultak meghivása és fölesketett becslők alkalmazása mellett, vegyes bizottság deriti ki. A bizottságnak közvetlenül a fegyvergyakorlat vagy az összpontositás bevégezte után összejönnie és feladatát megszakitás nélkül teljesitenie kell.
Azt, hogy mily időközökben történjék az állandó táborok körüli gyakorlatoknál okozott károk kipuhatolása, a közigazgatási hatóság a katonai parancsnoksággal egyetértőleg állapitja meg.
A mennyiben a barátságos egyezség a vegyes bizottsági eljárásnál sem jönne létre, a közigazgatási hatóságok (1879. évi XXXVI. törvénycikk 20. §) határoznak.
A megtéritési összeg, a katonai igazgatás által, a lehető legrövidebb idő alatt kifizetendő.
14. § Az 1879. évi XXXVI. törvénycikk F) kimutatása ezennel hatályon kivül helyeztetik, és a honvédelmi minister felhatalmaztatik, hogy a csapatok kiképzésére megkivántató gyakorló-, lő-, lovagló- és torna-terek méreteit és egyéb kellékeit, az időközönként mutatkozó változó szükséglethez képest a közös hadügyministerrel egyetértőleg, rendelettel szabályozza. Az ily intézkedésekről a honvédelmi minister az országgyülésnek utólag jelentést tartozik tenni.
15. § Végrehajtási intézkedés.
Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg, ki e végből a közös hadügyministerrel, továbbá a pénzügyministerrel egyetértőleg intézkedik.
