A honalapitás ezredik évfordulójának megünneplése iránt a nemzet összes rétegeiben nyilvánult közóhajtásnak megfelelően a kormány a honalapítás nagyjelentőségű történelmi eseményének emlékezetét akképen vélte leghelyesebben megünnepelhetni, ha az ez alkalomból rendezendő ünnepségeken s azon egyéb alkotásokon kivül, melyek nem egyenesen a honalapítás ezredévi fordulójának megünneplése indokából terveztettek, de azzal befejezésük időpontjánál fogva kapcsolatba hozhatók, néhány, egyenesen a honalapitásra vonatkozó maradandó alkotás létesittetik.
Ily alkotásokul terveztettek és a Magyarország ezeréves fennállásának megünneplése tárgyában az országgyülés által kiküldött bizottság részéről ilyenekül elfogadtattak:
a) Budapesten a városligetnek az Andrássy-út és a tó közötti részében a nemzet történelmi multját megörökitő emlékmű felállitása;
b) az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő Dévény várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi, várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk hegyen emlékoszlopoknak emelése;
c) Budapesten, a várban a Nagyboldogasszonyról elnevezett koronázási templom melletti Halászbástyán, Szent István király, lovas szobrának felállitása;
d) szépművészeti muzeum létesitése és gyüjteményeinek befogadására Budapesten alkalmas helyen megfelelő épületnek emelése;
e) az ország különböző vidékein 400 új népiskolának felállitása.
A t. képviselőház már ismeri a kormánynak ezen alkotásokra vonatkozó terveit, nemcsak a volt ministerelnöknek e tárgyban tett többrendbeli előterjesztéseiből s az ennek folytán kiküldött bizottság jelentéseiből, hanem a fennebb a) alatt emlitett emlékmű kivételével a szóban levő alkotások költségei az 1896. évi, sőt a népiskolákat illetőleg már az 1895. évi állami költségvetésbe is felvétetvén, ezen alkotások az a) alatt emlitettnek kivételével már a képviselőház által is jóváhagyottaknak tekintendők.
Támaszkodva a honalapitás megünneplése tárgyában kiküldött országos bizottság véleményére, részben pedig magának a tisztelt képviselőháznak határozataira, a kormány a fennebb a)-e) alatt elősorolt művek foganatosítását saját felelősségére már meg is kezdette.
Tekintve a fennálló törvényes gyakorlatot, mely szerint a létesítendő alkotás költségeinek vagy legalább a költségek első részletének az állami költségvetés utján engedélyezésével a kormány a tervezett alkotás létesítésére megnyeri a szükséges törvényhozási felhatalmazást, voltaképen az a) alatt emlitett emlékmű kivételével nem is volna szükséges, hogy a kormány a neki e részben szükséges törvényhozási felhatalmazást még ujabban kérje s e tárgyban törvényjavaslatot terjeszszen elő. Azonban a kormány egyfelől kivánatosnak tartotta, hogy a honalapítás ezerévi fordulója indokából létesítendő alkotások egyesítve külön törvénybe foglaltassanak s ily módon az e részben alkotandó törvény is a honalapítás emlékének megörökitésére szolgáljon, másfelől czélszerűnek látszott, hogy a millenium alkalmából létesítendő maradandó alkotások költségei is összesítve kimutattassanak, s törvényhozásilag jóváhagyassanak.
A b)-e) alatt felsorolt alkotásokat itt ujabban ismertetni felesleges, mivel ezek iránt annak idejében a ministeri előterjesztésekben és bizottsági jelentésekben, valamint az 1895. és 1896. évi állami költségvetések során a szükséges előterjesztések már megtétettek, nevezetesen a volt ministerelnöknek 1893. évi deczember hó 7-én (524. sz.) és 1894. január hó 28-án (585. sz.) tett előterjesztéseiben, a Magyarország ezeréves fennállása megünneplése tárgyában kiküldött bizottságnak 1894. február hó 4-én kelt jelentésében (585. sz.), az 1896. évi állami költségvetés XX. fejezetének 29-ik kiadási czímében, továbbá az 1896. évi állami költségvetés XX. fejezetének 21-ik kiadási czímében és a Beruházások VI. fejezetének 54. czímében, végre az 1896. évi állami költségvetés átmeneti kiadások II. fejezetéhez fűzött indokolásban.
Különösebben kiemelendő itt tehát csak az a) alatt emlitett alkotás: a nemzet történelmi multját megörökitő emlékműnek Budapesten tervezett felállitása.
Ez az alkotás is azonban a volt ministerelnöknek 1894. január hó 28-án beadott pótelőterjesztéséből s az ezredévi évforduló megünneplése tárgyában kiküldött bizottságnak már fennebb is idézett 1894. évi február hó 4-én kelt jelentéséből a t. országgyülés előtt ismeretes s így szoritkozhatom annak megemlitésére, hogy czélba van véve Budapesten, a városligetben, annak az Andrássy-út és a tó között fekvő részében egy emlékműnek felállitása, mely a magyar állam megalapitásának és ezerévi fennállásának művészi symbolumát képezné. - A mű állana két jobbról és balról mérsékelt ívben hajló oszlopcsarnokból, a melynek eleje relief képekben tüntetné fel hazai történelmünk jelentékenyebb mozzanatait, az oszlopok között 14 fejedelem szobrával, tetejére a dekorativ alakokon kivül a hadi dicsőséget és a béke termékenységét feltüntető két csoportozat jönne.
A középen egy körülbelül 40 méter magas oszlop fog állani, melynek tetején Gábor arkangyal lebeg Szent István koronájával.
Ez oszlop egy szélesebb talapzatból emelkedik ki, melyen Árpád és hat vezértársa lovasszobrai nyernek elhelyezést.
Az előrebocsátottak után a bemutatott törvényjavaslathoz csatolt indokolásnak tulajdonképeni czélja csak az lehet, hogy számot adjon arról, hogy az alkotandó művek kivitele érdekében a kormány részéről milyen intézkedések tétettek, továbbá számot adjon ezen műnek költségeiről.
E részben bátor vagyok tiszteletteljesen előterjeszteni:
ad a) Az ezredéves emlékmű létesitése iránt 1895. május 10-én szerződések köttettek Zala György szobrászszal és Schickedanz Albert műépítészszel, melyek értelmében az emlékmű szobrászati részének kivitele 523.600 forintért Zala Györgyre, az épitészeti résznek kivitele pedig 279.040 forintért Schickedanzra bizatott, úgy, hogy az egész műnek létesítse 802,640 forintba fog kerülni.
Az egész műnek befejezése 1902. évre van tervezve, szerződésileg ki van kötve azonban, hogy Árpád lovas szobra és Gábor arkangyal végleges nagyságú főszmintája, valamint az egész emlékműnek, egy nyolczad nagyságú gypsmintája az ezredévi kiállitáson már látható legyen.
E műemlék költségei, - a mint már emlittetett - 802.640 forinttal irányoztattak elő, a miből 58.000 frt, már 1895. évben kiutalványoztatván, a fenmaradó 744.640 frt a szerződési feltételeknek megfelelő részletekben az 1897-1902. években volna az állami költségvetésekbe beillesztendő.
ad b) Az ország különböző vidékein felállitandó hét emlékszoborra nézve nemcsak a tervek már elkészültek, hanem a pannonhalmi emlék kivételével valamennyire nézve már a kivitel iránt szerződések is megköttettek, úgy, hogy az emlékek legnagyobb részt még a folyó évben be is fognak fejeztetni, és a leleplezési ünnepélyek megtarthatók lesznek.
Ez emlékművek költségei azonban az eredetileg kilátásba vett 200.000 forintot tetemesen meghaladják, a mennyiben a végrehajtásnál kitünt, hogyha e művek emlékszerű arányokban létesítendők, azok sokkal többe kerülnek, mint eredetileg kilátásba volt véve. Egyébiránt e körülmény az ezeréves állami fennállás megünneplése tárgyában kiküldött országos bizottságnak is bejelentetett s annak hozzájárulásával emeltettek a költségek 350.000 forintra.
Ebből az összegből 4.604 frtot már 1896. évben kellett folyósítani, s miután az 1896. évi állami költségvetés átmeneti kiadásainak II. fejezet, 3/b. czíme alatt 148.000 forint felvétetett, ennélfogva még 197.396 forintnak fedezéséről kellend gondoskodni, a mi az 1897. és következő évi állami költségvetések utján terveztetik.
ad c) Szent István lovas, szobrának Budapesten, a Nagyboldogasszonyról nevezett templom mellett a Halászbástyán felállitása érdekében 1895. május 10-én szerződés köttetett Strobl Alajos szobrászszal, melynek értelmében az öntésre kész minta előállitása a nevezett szobrász művész által 101.000 forintért végzendő; a szobor talapzatának előállitása és az érczbeöntésre 99.000 forint van előirányozva, úgy, hogy a felállitandó szobor egészben véve 200.000 forintba kerülne.
Minthogy azonban a felállitandó szobor és a koronázási templom kellő érvényesülése érdekében szükségesnek mutatkozott, hogy a templom környéke megfelelően elrendeztessék és a Halász-bástya stylszerűen kiépíttessék és az Albrecht-útról a bástyára felvezető, a székes főváros által építendő monumentalis lépcsővel is összhangba hozassék, és ennek folytán a székes fővárossal létrejött egyezmény szerint az állam magára vállalta a Halász-bástya stylszerű kiépítésének a Szent István szobor melletti, vagyis az építendő új lépcső déli oldalán levő részét: - a Szent István szobor felállitásának költségei ezen most emlitett munkálat költségeivel, melyek mintegy 100.000 forintra számithatók, még szaporodni fognak; úgy hogy az összes költség mintegy 300.000 frtra fog rugni; mely azonban ismét apadni fog azon most még teljes pontossággal meg nem határozható összeggel, mely főleg a székes fővárosnál Szent István szobrára a főváros 25.000 forintnyi adományából és annak kamataiból, valamint magán adakozások utján egybegyült s 60.000 forintot meghaladó összegben a kormány rendelkezésére fog bocsáttatni.
A Szent István szobornak elkészülése és leleplezése az 1899. évre van kilátásba véve.
A fentjelzett s 300.000 frtot tevő költségekből 12.000 forintot már 1895. évben volt szükséges folyóvá tenni, 30.000 forint pedig az 1896. évi állami költségvetés átmeneti kiadásainak II. fejezet 3/a. czíme alatt előirányozva lévén, a fenmaradó 258.000 frt az 1897-1899. évi költségvetések utján lesz fedezendő.
ad. d) A szépművészeti muzeum létesitése, mint tudva van, akképen terveztetik, hogy 2,000.000 frt. az 1895-1900. közötti hat évre felosztva a már meglevő gyüjtemények kiegészitésére és gyarapítására, régi és modern művek vásárlására fordittatnék, az ekképen szerzendő gyüjtemények befogadására pedig Budapesten, erre alkalmas helyen, 1,200.000 frt költséggel külön muzeum épittessék.
A szépművészeti muzeumba szánt gyűjtemények gyarapitása tényleg már megkezdetvén a már megvásárolt régi művekre és a millénium évében hazai művészek alkotásaira az 1896. évi állami költségvetésben előirányzott tétel szolgáltatja a programm szerinti fedezetnek első részletét; a vallás- és közoktatásügyi minister a már eddig foganatositott vásárlásokról a szépművészeti muzeum szervezetéről és a gyüjteményeinek befogadására emelendő épületről külön kimeritő jelentést fog annak idején előterjeszteni.
E muzeum költségeinek fedezésére, a mint ez már az 1896. évi állami költségvetésben is az első 572.436 frtnyi részletnek előirányzása alkalmával történt, első sorban az állami ingó vagyonhoz tartozó értékpapirok vétetnének igénybe, azokra a költségekre pedig, a melyek ezen értékpapirok értékesítéséből befolyó összegben fedeztetet már nem találnának, az évi állami költségvetésekben kellend megfelelő hitelekről gondoskodni.
ad e) A 400 népiskola fokozatos felállitása iránt a vallás- és közoktatásügyi minister intézkedvén, e helyütt csak azt tartom megemlitendőnek, hogy miután az 1895. és 1896. évi állami költségvetésekben e czélra már 275.000 frt engedélyezve lett, az 1897. évi költségvetés során még 198.000 forintnak fedezéséről kell gondoskodni.
Az előadottak szerint tehát az imént ismertetett alkotások összesen 4,850.640 frt költséget idéznek elő, a melynek fedezésére szükséges hitel engedélyezése iránt, a törvényjavaslat 2. §-ában történik intézkedés.
| Miután a szóban levő intézkedésekre vonatkozó munkálatok már az 1895. évben voltak meginditandók s ez okból ebben az évben is jelesül az ezredéves történelmi emlékműre | 58.000 frt, | |
| az ország hét pontján felállitandó emlékszobrokra | 4.604 frt, | |
| s a Szent István lovas szobrára | 12.000 frt, | |
| vagyis összesen | 74.604 frt |
költség merült fel, a mélyet megfelelő hitel hiányában kénytelen voltam a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében előirányzaton kivüli kiadásként kiutalványozni, ugyanazért a törvényjavaslat 3. §-ában az eddig tett intézkedések, illetve kiadások jóváhagyását, valamint annak az elrendelését kérem, hogy a fent számjelzett 74.604 forint a pénztári készletekből fedeztessék.
Ugyancsak a törvényjavaslat 3. §-ában felhatalmazást kérek arra is, hogy az 1897. évtől kezdődőleg felmerülő kiadások a munkálatok előhaladása szerint szükséges részletekben az illető évi költségvetésekbe felvehetők legyenek.
A törvényjavaslat 4. §-a a végrehajtási záradékot tartalmazza.
