1896. évi XII. törvénycikk

az Alvincztől Nagy-Szebenen át a vöröstoronyi szoros melletti határszélig vezetendő gőzmozdonyu vasut engedélyezéséről * 

1. § Az alvincz-nagyszeben-vöröstoronyi vasut épitésére és üzletére vonatkozólag előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Utasittatik a pénzügyminister, hogy az előző § értelmében beczikkelyezett engedélyokirat 7. §-a szerint elvállalt 3.700,000 frt, szóval: hárommillió hétszázezer frt államsegélyt az állampénztári készletekből bocsássa rendelkezésére.

3. § Jelen törvény az országos törvénytárban való megjelenése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

Az engedély-okmány szövege a következő:

Az alvincz-nagyszeben-vöröstoronyi gőzmondonyu vasutra vonatkozó engedélyokirat

Oly czélból, hogy a magyar-román vasuti csatlakozások biztositása tárgyában 1891. évi márczius hó 14/2-én kötött és az 1891. évi XL. törvénycikkel törvénybe iktatott egyezményben Romániával szemben elvállalt kötelezettségnek a vöröstoronyi csatlakozást illetőleg elég tétessék s hogy e csatlakozási utirány közgazdasági jelentősége a Nagy-Szeben és Alvincz közt ma fennálló vasuti összeköttetés megröviditése által is fokoztassék: a kormány tárgyalásokat folytatott a nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekü vasut-részvénytársasággal abban az irányban, hogy mindkét feladat az állam aránylagos hozzájárulása mellett s egyuttal az Olthid-vöröstoronyi vonalszakasz megépitése tekintetében az 1891. évi julius 17-én kelt engedély-okmány 1.§-a értelmében a nagyszeben vöröstoronyi helyi érdekü vasut engedélyesei által elvállalt kötelezettség teljesitésével akként oldassék meg, miszerint a vasuttársaságot természetszerüleg megillető tulajdoni és forgalmi jogkör érintése nélkül egyfelől a román átmeneti áruforgalom kizárólag az állam részére maradjon fentartva, másfelől az állam részére az emlitett vasutvonalak épitési költségeihez való nagyobb mérvü hozzájárulása fejében ugy ezen vonalakra, mint a már forgalomban levő nagyszeben-talmács-feleki vasutvonalra is közös tulajdonjog biztosittassék.

E tárgyalások eredményekép a következő engedélyokirat adatik ki, u. m.:

1. § A nagyszeben-vöröstoronyi h. é. vasutra 1891. évi julius hó 17-én kiadott engedélyokmány 1. §-ának végrehajtásával a nagy-szeben-vöröstoronyi h. é. vasut-részvénytársaság utasittatik, hogy a már kiépitett nagyszebenfeleki részvonal kiegészitésekép a Talmács állomásból, illetve az Olt hidjától a Vöröstorony szorosba, a határszélig vezetendő folytatólagos vasutvonalat az államnak a jelen engedélyokirat 7. §-ában engedélyezett hozzájárulásával az alábbi 4. §-ban megszabott határidőig megépitse és a forgalomnak átadja.

Ezenfelül jelen engedélyokirat erejénél fogva engedélyt kap és kötelezettséget vállal a nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekü vasut-részvénytársaság arra, hogy a m. kir. államvasutak Alvincz állomásából kiágazó s Szász-Sebesen és Szerdahelyen át a m. kir. államvasutaknak Nagy-Szeben állomásába vezetendő gőzmozdonyu vasutat az államnak ugyancsak a 7. §-ban engedélyezett pénzbeli hozzájárulásával megépitse és a forgalomnak átadja.

Engedélyt kap és kötelezettséget vállal végül a nevezett vasut-részvénytársaság arra, hogy az utóbb körülirt vasutvonalat a nagyszeben-vöröstoronyi vasut már kiépitett nagyszeben-feleki és most kiépitendő Olthid-vöröstoronyi vonalaival egyesitve, azokat a jelen engedélyokirat 8. §-ában az állam részére biztositott közös tulajdonból folyó s alább részletesen meghatározott korlátozásokkal ezen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

Utóbbi határozmányból folyólag a nagyszeben-vöröstoronyi h. é. vasutra 1891. évi julius hó 17-én kiadott engedélyokmány az Olthid-vöröstoronyi és alvincz-nagyszebeni vonalak forgalomba helyezésének napjával hatályon kivül lép s a nagyszeben-feleki és Olthid-vöröstoronyi vonalakra nézve is a jelen engedélyokirat határozmányai lesznek érvényesek.

2. § A nevezett engedélyes részére a jelen engedélyokirat értelmében biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. tc. és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. tc. a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; világosan megjegyeztetvén, hogy az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-ában érintett bélyeg- és illetékmentesség a jelen engedélyokirat 22. §-ának második bekezdése értelmében régi czimletek helyett kibocsátandó (Lit. B.) uj elsőbbségi részvényekre is kiterjed.

Viszont engedélyes a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá, mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:

a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;

b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. szám alatt az országgyülés jóváhagyásával kibocsátandó ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. törvénycikkel beczikkelyezett és az 1887. évi XXIV. törvénycikk értelmében hatályában fentartott vám- és kereskedelmi szövetség VIII. Czikkében elfogadott vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;

c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmény és az 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzat határozmányaihoz; és végre

d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.

3. § Ugy az Olthid-vöröstoronyi, mint az alvincz-nagyszebeni vonal elsőrangu alépitménynyel s ezenfelül a határszéli vonalszakaszon a felépitmény is az elsőrangu pályák módjára lesz kiépitendő. Egyebekben a pálya épitésére és az üzlet berendezésére vonatkozó épitési feltételeket a kereskedelemügyi m. kir. minister saját hatáskörében fogja kiadni, de azok a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezendik, fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy az általa ekként kiadandó épitési feltételek alól egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen.

Ugyancsak a kereskedelemügyi m. kir. ministernek engedtetik át meghatározni, mennyiben lesznek az 1891. julius hó 17-én kelt engedélyokmány (Magyarországi Rendeletek Tára 1891. évi folyam 159. sz.) kiegészitő része gyanánt kiadott épitési és üzleti feltételek a nagyszeben-talmács-feleki vonalat illetőleg továbbra is fentartandók, avagy a megelőző bekezdésben érintett épitési és üzleti feltételekbe beilleszthetők.

4. § Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészitett épitési terveket (hossz-szelvény- és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számitandó hat hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapitott határidőre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek.

A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik.

A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratban s az ennek kiegészitő részét képező épitési feltételekben foglalt határozatokra, ugyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és a mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt, harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. tc. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja.

Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya épitése közben vagy bármikor azután is, a fentérintett tekintetekből s alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módositásokat és kiegészitéseket is, foganatositani.

Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kikérni tartozik.

A pálya épitését engedélyes 1897. évi november hó 16-ik napjáig befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik.

5. § Ezen pálya kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. tc. szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik.

6. § Az alvinczi és nagyszebeni állomásokhoz való csatlakozás és az ennek folytán szükséges új épitkezések és átalakitások eszközlése, valamint ezen csatlakozási állomásoknak közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles.

A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásokon szükségessé váló uj épitkezések és átalakitások költségeit engedélyes az uj épitési tőkéből tartozik fedezni.

Más belföldi pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes használatára (peage-jog) vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes használata (peage-jog) akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne; az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

A határszéli csatlakozási pontig kiépitendő román vasuthoz való csatlakozásra és a csatlakozási szolgálat mikénti ellátására vonatkozó szerződést az illető román vasut igazgatóságával engedélyes társaság helyett és nevében is a m. kir. államvasutak igazgatósága fogja, önként érthetőleg az illető kormányok jóváhagyásával megkötni; ugy azonban, hogy e szerződésből folyólag engedélyes társaságra sem az épités, sem a forgalom vagy üzlet tekintetében más vagy nagyobb terhek, illetve hátrányok nem róhatók, mint a melyek viselésére a jelen engedélyokirat s az annak kiegészitő részeit képező határozmányok(3. és 4. §) alapján kötelezve van.

7. § Az itt engedélyezett alvincz-nagyszebeni és az Olthid-vöröstoronyi vasutvonalaknak együttesen 7.400,000 frt, azaz: hétmilliónégyszázezer forintra előirányzott épitési és üzletberendezési költségeihez az állam, az 1. § szerint őt megillető közös tulajdonosi minőségéből folyólag e költségek felével, vagyis 3.700,000 frt, azaz: hárommillióhétszázezer forinttal járul. Az állam számlájára eső eme tőkerészlet levonásával, de a nagyszeben-felek vonalra megállapitva volt 1.300,000 frt azaz: egymillióháromszázezer forintnyi épitési tőkével együtt, az engedélyes társaság számlájára eső tényleges tőke 5.000,000 frt, azaz: öt millió forintban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes - a szeben-feleki vonalra eső 63,400 frt betudásával - 270,400 frt, azaz: kétszázhetvenezernégyszáz forintot tartozik forditani.

Ugyancsak a tényleges tőkéből a szeben-feleki vonalra engedélyokmányilag megállpitott 20,000 frt tartalékalapon felül 130,000 frt készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényekben beruházási tartalék gyanánt kihasitandó; s ezenfelül ugyancsak készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényekben további 200,000 forint oly külön rendeltetéssel helyezendő tartalékba, hogy abból első sorban az engedélyezési tárgyalások alkalmával kilátásba vett vonalváltoztatásnak és az ezzel összefüggőleg netán szükségesekké váló egyéb teljesitményeknek esetleges több-költségei fedezhetők legyenek. Megengedtetik egyuttal, hogy a szeben-feleki vonalra eső fenti 20,000 frt tartaléktőke törzsrészvények ellenében az uj vonalak épitési költségeinek részbeni fedezésére felhasználtassék, kiköttetvén, hogy a megfelelő névértékü törzsrészvények szintén tartalékalap gyanánt lesznek kezelendők.

A fentiek szerint netán tartalékba helyezendő czimletek felhasználásuk időpontjáig osztalék élvezetére igényt nem tarthatnak, s mindhárom tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.

8. § Az előző §-ban megállapitott állami hozzájárulás fejében:

a) az állam közös tulajdonjoga nemcsak a most engedélyezett alvincz-nagyszebeni és Olthid-határszéli, hanem a már forgalomban levő nagyszeben-talmács-feleki vasutvonalra nézve is telekkönyvileg biztosittatni fog;

b) a közös tulajdont képező vasutvonalak haszonélvezete, illetve az ennek megfelelő üzleti jog akként osztatik meg, hogy az egyfelől Alvinczen vagy Nagy-Szebenben, másfelől a Verestornyon át mindkét irányban mozgó átmeneti áruforgalom ugy a dijszabások felállitása, mint a bevételek tekintetében kizárólag a m. kir. államvasutakat illeti meg; ellenben az engedélyezett vasutvonalak minden egyéb forgalma és bevétele az engedélyes részvénytársaság javára esik;

c) végül a román átmeneti forgalom összjövedelmén felül az állam számára részesedés biztosittatik a fentiek szerint az engedélyes részvénytársaság javára eső és az elsőbbségi részvénytőke 5% osztalékát meghaladó tiszta jövedelemben is, olyformán, hogy e czélra a már birtokában levő törzsrészvényeken felül 3.700,000 frt névértékü ujabb törzsrészvények fognak az államnak átadatni.

A jelen §-ban érintett közös tulajdont illetőleg végül világosan megjegyeztetik, hogy ezen közös tulajdonosi minőségéből folyólag az államot a jelen engedélyokmányban (7. § ) megállapitott kötelezettségen tul semmi más kötelezettség nem terhelheti, sem a vonalak épitéséből, sem azok üzletéből származólag.

9. § Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

10. § A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeli el.

A mennyiben az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az épitkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére azonnal el fog rendeltetni.

11. § Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 350,000 frt, azaz: háromszázötvenezer forintnyi biztositékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni.

Ezen biztositék csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztositék a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható.

Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépitését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4. §-ban megállapitott kiépitési határidő tekintetében nem tenne eleget; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztositékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépitésére felhasználni, mi által az alábbi 25. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.

12. § Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. tc. 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezi.

Engedélyes köteles az üzletkezelési szerződést oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagyható legyen.

13. § A menet- és szállitási dijak az engedélyes társaságnak fentartott forgalmakban a következőleg szabatnak meg:

a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be.

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban lévő másodosztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.

A mennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeneső osztályért személy- és kilométerenként 4 kr. dijtétel szedhető be.

b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kg-nyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kg.- és kilométerenkint 0.40 kr.-nyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad suly nem követelhető.

Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáruosztályban 0.90 kr., a II. mérsékelt darabáruosztályban 0.60 kr. és a terjedelmes áruk után 1.20 kr.

A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kg.-ként legfeljebb 0.50 kr. dijtétel mellett szállitandó.

Ugyanezen 100 kg.- és kilométerenkénti dijtétel szolgál maximális viteldij gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáruosztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.

Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 7-ik §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasutra is érvényes leend.

Engedélyes a vasut üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes:

1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;

2. hogy külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;

3. hogy az ádriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;

4. hogy a mennyiben a m. kir. államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi m. kir. minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el, a minister kivánatára engedélyes saját illető összdijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a m. kir. államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;

5. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen dijtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a m. kir. államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;

6. hogy a m. kir. államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára csatlakozni fog.

14. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasut egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.

Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal a felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.

Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.

15. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.

16. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyminister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.

Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályokra s azoknak béke idején uj épitkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.

A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. tc. 38. §-ában és az 1873. évi II. tc.-ben megállapitvák.

17. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

18. § Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasuti vonalon vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára, a m. kir. postát - a 8. § b) pontjában érintett átmenő forgalom kivételével - ingyen köteles szállitani.

A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. tc. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton fogja megállapitani; e feltételek azonban nem lesznek terhesebbek, mint a minők a helyi érdekü vasutakkal szemben általában alkalmaztatnak.

A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.

19. § Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távirdák, távbeszélők, vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. tc. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles.

A távirdák, távbeszélők és villamos jelzők felállitásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal a minister az épités, berendezés és üzletbentartás feltételeit rendeleti uton állapitja meg.

Engedélyes a vasutra vonatkozó épitési engedély kinyerése után a távirda, távbeszélő vagy villamos jelzők létesitésének engedélyezése iránt még oly időben köteles a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasut forgalomba helyezéséig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek.

A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának azon jogot, hogy az üzleti tárvirda- vagy távbeszélő-vezetéket a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző készülékekig engedélyes költségén, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság és az engedélyes közt jegyzőkönyvileg megállapitott feltételeknek megfelelően saját közegei által megépithesse.

Ez esetben, a mennyiben az üzleti távirda- vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejüleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték nem épittetnék, engedélyes köteles az oszlopok és más épitési anyagok összes árát s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig egyidejüleg állami távirda- vagy távbeszélő-vezeték is épittetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesitésére forditott aránylagos részét megtériteni. Mindkét esetben köteles engedélyes az épitkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az épitendő pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben saját költségén szétosztani.

A kereskedelemügyi m. k. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át.

Az üzleti távirda-, távbeszélő- és villamos-vezetékek és berendezések, összes alkatrészeikkel együtt, a vasut kiegészitő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 22. §-ában megállapitott esetekben és módok szerint az államra háramlanak át.

Egyébként az 1888:XXXI. tc., valamint az annak alapján kibocsátott vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesre nézve is kötelezők maradnak és lesznek.

20. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalakon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalu megitélése szerint kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyes köteles lesz mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.

Az engedélyes köteles továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére a pályán és az összes állomásokon elsőrendü vasuti szabványoknak megfelelő felépitményt alkalmazni; az összes állomásokat és azok vágányzatait pedig megfelelően meghosszabbitani, szaporitani és átalakitani arra az esetre, ha saját forgalmának kilométerenkénti évi elegybevétele 4500 forintot meghalad.

Ugyszintén köteles vasutvonalai mentén a második vágányt az esetre kiépiteni, ha a saját forgalmából eredő évi elegybevétel kilométerenként 14,000 forintot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyestől csak az alább megállapitott engedélytartam első 70 éve alatt követelhető.

A felsorolt czimeken felmerülő költségek az engedélyes társaság és a m. kir. államvasutak által egyenlő részben fognak fedeztetni, ez utóbbiaknak azonban jogukban álland akár a felépitmény átalakitását, akár a második vágány lefektetését az engedélyes társaság meghallgatása nélkül is bármikor végrehajtani, mely esetben a felmerülő költségeknek engedélyes társaság terhére előlegezett felerésze a társasági elegybevételek fentérintett feleslegéből megtéritendő lesz.

21. § Az engedélyes köteles az engedélyezett vasut üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg-, nyereség- és veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május végeig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni.

Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatokat beszolgáltatni.

22. § Engedélyes részvénytársaság a jelen engedélyokiratban szerzett jogok és kötelezettségek érvényesitése végett ujra fog alakulni. Ezen átalakulás alkalmával a 7. §-ban meghatározott tényleges tőke fedezetére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapitja meg.

Az ekként megállapitott alaptőke erejéig az engedélyes társaságnak jogában álland az uj vonalakra megállapitott tényleges épitési és berendezési költség beszerzése, illetve a régi vonalra kibocsátott czimletek kicserélése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV-ik tc. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait, mint szintén a netán később szükségessé váló tőkefelemelések és kibocsátások módozatait is, a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapitja meg.

Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az ekként kibocsátott egy- vagy többsorozatu elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapitandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.

A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.

A kétnemü részvények (elsőbbségi és törzsrészvények) tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek, kivéve a 8. § c) pontja szerint az állam részére átengedendő 3.700,000 forint névértékü törzsrészvényeket, melyek az elsőbbségi alaptőke 5% osztalékot meghaladó fölös jövedelemben a többi törzsrészvényekkel egyenlően osztoznak ugyan, de sem törlesztésre, sem az állami megváltási jog érvényesitése esetében a megváltási tőke-, avagy járadékösszegre az alábbi 23. §-ban foglalt idevágó rendelkezés folyományakép igényt nem tarthatnak.

A jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányok az ujra alakitandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az ujra alakitandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik.

A részvénytársaság ujjáalakitásához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvények mintáival együtt, átvizsgálás s jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.

Az alapszabályokban mindenesetre felveendő, hogy az évenkinti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 7. §-a szerint az épitési tőkéből kihasitott tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

A társaság székhelye Budapest, hivatalos ügykezelési nyelve a magyar.

23. § A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat hatályba lépte napjától (27. §) számitandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg.

Ugyancsak a jelen engedélyokirat hatályba lépte napjától fognak számittatni az állami megváltási jog érvényesitésére, a szállitási és egyéb adókedvezményekre (1880. évi XXXI. tc. 5. és 6. §-ai, 1888. évi I. tc. 5. §-a) vonatkozó törvényes határidők is.

A 90 évi engedélytartam leteltével a vasut és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.

A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.

Az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-ában és az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.

Világosan megjegyeztetik azonban, hogy az állami megváltási ár kiszabásánál a fentebbi 8. § szerint az állam terhére eső 3.700,000 forintnyi tőkeösszeg sem mint ilyen, sem mint a megállapitandó megváltási évjáradék minimális megszabásának alaptényezője nem fog beszámittatni, hanem a megváltás tárgyát csakis azon vagyonérték fogja képezni, mely a fenti 8. § b) pontja szerint az engedélyes társaságot megillető forgalom átlagos jövedelmezőségének, illetve a 7. §-ban megállapitott 5.000,000 frt társasági épitési tőkének és a társaság számlájára a kormány engedélyével netalán később végrehajtandó beruházásoknak a megváltás idejében megfelel.

Ugy a megváltási, mint a szállitmányi jog érvényesitése esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakóhelyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó-házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben: ellenben az engedélyes vagy jogutódjuk megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netaláni tartalékalapot és a künlevő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak föl, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

24. § A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.

A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.

25. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokirat- és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 100 frttól 10,000 frtig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.

A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton fog behajtatni.

Az esetre, ha kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letétben levő engedélyezési biztositékból vonatnék le, engedélyes ezen biztositékot az eredeti összegre a levonás napjától számitandó 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartozik.

Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne; ugyszintén, ha a fenti 3-ik §-ban megállapitott határidők az épitési tervek benyujtása, az épités befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása, a többször idézett vasutengedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék; a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya épitésének folytatása s illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyes a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyest terhelendik.

26. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 1 forintra szabott bélyegdij alá esnek.

27. § Jelen engedélyokirat az azt beczikkelyező törvény hatálybaléptéve emelkedik jogérvényre.


  Vissza az oldal tetejére