A t. képviselőház 1894. évi február hó 3-án kelt határozatával, melyhez utóbb a t. főrendiház is hozzájárult, jóváhagyólag tudomásul vette hivatali elődömnek azon jelentését, mely szerint a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó részére új palotának építése iránt történt intézkedés.
E határozat alapján az új palota építésére szükséges telek megszerzésének, valamint az új palota építésének költségei eddig a pénztári készletekből előlegeztettek és csakis a belső berendezésre szükségelt kiadások nyertek az 1895:IV. törvénycikkben költségvetési fedezetet. Ennélfogva intézkedni kell az igénybe vett előlegeknek végleges elszámolásáról, a mit a kormány a bemutatott törvényjavaslattal kiván elérni.
E törvényjavaslat tehát csupán azt czélozza, hogy egy olyan ügy, a mely országos határozaton alapszik, véglegesen rendeztessék.
Midőn a volt kormány az új kormányzói palota építése tárgyában 1893. deczember hó 13-án jelentést tett, azon a nézeten volt, hogy tekintetbe véve azt, hogy a régi palotának telke 180.000 forintért értékesíthető volt, s Fiume városa az új palota környékének szabályozásához az államtól igénybe veendő terület kárpótlása fejében 25.000 forintnyi költség hozzájárulást helyezett kilátásba, az új kormányzói palotának felépítése a belső berendezés és kert nélkül az államra nem fog nagyobb terhet róni, mint a mennyibe a régi palotának gyökeres helyreállitása, került volna, vagyis az államnak megterheltetése ez esetben is 165,000 forintnál nem lesz nagyobb, - a mennyiben, az új palotához szükséges teleknek megszerzése 145.000 forinttal, a tulajdonképeni épitési költségek pedig 225.000 forinttal vétettek számitásba.
Ezen előirányzatot azonban a gyakorlati kivitelnél betartani nem lehetett.
Igy az új palotához szükséges telek, melyre 145.000 frt számittatott, tényleg ennél nem került ugyan többe, sőt az átiratási és egyéb mellékköltségekkel a valóságban csak 144.233 frt 54 krba került; azonban növelte a telek megszerzési költségeit a Fiume városa irányában vállalt az a kötelezettség, hogy a régi palotáért cserében nyert telek fejében a régi palota helyére tervezett közkert előállitásának 8.000 frtban megállapított költségeit kénytelen volt az állam elvállalni.
Az építési költségeket illetőleg mindjárt az alapozásnál kitünt, hogy az alaptalaj kedvezőtlensége miatt, melyet annak karst természetü kiszámithatlanságánál fogva előrelátni nem lehetett, az alapozást a tervezettnél sokkal költségesebb módon kell végrehajtani, mert daczára annak, hogy a beépített terület már a fölszinen sziklás volt, mégis a talajviszonyok következtében helyenkint 10 méternyi mélységre kellett az alapfalakkal lemenni.
Nagyban emelte az építési költségeket, hogy az építés folyamában az a változás tétetett, hogy a külső falak vakolat helyett kőburkolattal készittettek, a mit nemcsak az épület monumentalis jellege kivánt meg, hanem főleg ajánlatossá tett a palotának exponált s az időjárás viszontagságainak felette nagy mértékben kitett fekvése, mert ily exponált helyen vakolattal készült épület a Fiuméban uralkodó bóra miatt folytonos javitgatást és tatarozást igényelt volna.
A monumentalis külső a stylszerű összhang előállitása érdekében önként maga után vonta azt, hogy az épület belsőleg is diszesebben készittessék.
A kormány e változtatásokhoz, ámbár azok által a költségek tetemesen emelkedtek, a maga részéről hozzájárult, mert szem előtt tartotta, hogy rendes körülmények között egyedül a fiumei kormányzó a magyar államnak az a hivatalos közege, a mely a külfölddel közvetlen érintkezésbe szokott jönni s a mely akkor, midőn idegen hatalmak hadihajói a fiumei öbölben megjelennek, hivatva van a magyar államot és a magyar kormányt a külföld előtt képviselni.
E körülménynél fogva, hát valahol, hát itt kivánja meg a magyar állam tekintélye, hogy képviselője állásához méltó fénynyel is jelenjék meg. Ehhez első sorban megkivántatik, hogy a palota, a melyben a kormányzó hivatalosan lakik, ahol a külföldi vendégeket fogadja s tiszténél fogva ünnepélyeket rendez, teljesen méltó legyen azon szerepléshez, melyet teljesiteni hivatva van.
E tekintetből helytelen lett volna, ha egyedül a takarékosság szempontja vétetett volna kizárólag irányadóul és e palota építésénél figyelmen kivül hagyattak volna azon egyéb tekintetek, melyeket a magyar állam méltó képviselete követel.
Kétségtelen, hogy a most emlitett tekinteteknek érvényre emelése következtében az eredetileg kilátásba vett költségvetés kerete tetemesen át lett lépve; de másfelől figyelembe veendő, hogy ennek folytán oly szolid és díszes kiállitású palota épült, mely a magyar államhoz egészen méltó, Fiume városa díszére van és a mindenkori fiumei kormányzót oly helyzetbe juttatja, hogy a magyar államot és kormányt a külföld előtt is, méltóan fogja képviselhetni, s ha e palota közvetlenül nem is képez gyümölcsöző befektetést, nem téveszthető szem elől az az erkölcsi eredmény, mely azon kedvező és jó benyomásból származik, melyet a magyar államot e helyen képviselő fiumei kormányzó palotája a külföldi államok képviselőire is kétségtelenül tenni fog.
Egyébként még más körülmények is hozzájárultak az építési költségek emeléséhez, melyek közül megemlitendőnek tartom, hogy ily palotaszerű építkezéseknél már általában véve a rendesnél magasabb egységárakat szoktak követelni, a fiumei kormányzói palota építésénél pedig különösen előállott - a fiumei helyi viszonyokból magyarázható - az az eset, hogy majdnem minden egyes munkanemet csak az előirányzott egységáraknál magasabb árakon lehetett a vállalkozóknak kiadni; hozzájárult ehhez az épités közben előfordult szerencsétlenség is, melynek következtében körülbelül 10.000 frtnyi váratlan kiadás merült fel.
A palota most már készen van s csak a belső berendezés van még hátra; de a végleszámolás még meg nem történt ennélfogva az építési költségek egész pontossággal meg nem állapíthatók, mindamellett a költségekre nézve már most oly biztos adatokkal lehet szolgálni, melyek a végleges leszámolásnál csak jelentéktelenül fognak változhatni.
| E szerint került a telekbeszerzés a Fiume városának, a régi palota helyén tervezett parkért, fizetett téritménynyel együtt, mint már fennebb emlittetett | 152.233 frt 5 krba, | |
| maga az épités | 346.514 frt 31.krba, | |
| a művezető éptész díja s egyéb mellékköltségek | 17.593 frt 15 krba, | |
| Összesen | 516.341 frt - krba. | |
| Hivatali elődömnek az országgyülés által jóváhagyólag tudomásul vett 1893. deczember hó 13-án kelt jelentése szerint a telekbeszerzés és építés | 370.000 frttal | |
| irányoztatván elő, | ||
| e szerint tehát | 146,341 frtnyi | |
| túlkiadás jelentkezik. |
A telekbeszerzés és az épitkezés költségeinek fedezésére a pénztári készletekből előlegképen már hivatali elődöm 306.233 frt 54 krt folyósított, mig a már elvállalt kötelezettségeknek megfelelőleg részemről 149.366 frt 46 kr. lett kiutalványozva.
E szerint tehát a pénztári készletekből összesen 455.000 frt már igénybe vétetvén, még 61.341 frt, vagyis kerekszámban 61.000 frt lesz kifizetendő.
Az 1-2. §-okhoz
Ezeknek az összegeknek fedezéséről és elszámolásáról intézkedik a benyujtott törvényjavaslat 1-ső §-a, mig e törvényjavaslat 2. §-ában foglalt utólagos jóváhagyás iránti javaslat az imént fölsorolt intézkedésekre vonatkozik.
Ugyancsak a 2. § bővebb magyarázatául bátor vagyok megemliteni, hogy a palota telkét, illetőleg azt a telket, melyet ezért Fiume városa cserébe adott, az „Adria” magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság 180.000 frtért megvette; azonban minthogy az „Adria” forgalmi tőkéje hajózási forgalmának fejlesztése érdekében ez idő szerint teljesen igénybe van véve, s a kormány nem kivánta a szóban levő társulat cselekvési képességét megbénitani, - hivatali elődöm beleegyezett abba, hogy az emlitett hajózási társulat a vételárt kamatmentesen 1894. deczember hó 1-étől kezdve 18 egyenlő évi részletben törleszthesse, mely törlesztési részletek a társaság állami segélyéből fognak évenkint levonatni s a pénzügyi tárcza átmeneti bevételeinek „állami javak eladása” czímén elszámoltatni.
Az új palota részére megvett telkeknek egy része térszabályozásra használtatik fel. A szabályozásra igénybe vett területért Fiume sz. kir. városa 25.000 frtnyi kárpótlásnak fizetését ajánlotta fel; azonban ezen összeg csak 1897-től számitott öt évig fog kamatmegtérités nélkül fizettetni.
E részben is tehát az előbbihez hasonló intézkedést kellett e törvényjavaslatba felvenni.
Ha az „Adria” által fizetendő 180.000 frtnyi vételárt és Fiume városának 25.000 frtnyi hozzájárulását figyelembe vesszük: akkor az a pénzáldozat, melyet az állam az új kormányzói palota megépítéseért hozott, 311.000 frtra csökken.
A tisztelettel előadott indokok alapján bátor vagyok a bemutatott törvényjavaslat elfogadását kérni.
