1. § Az 1875. évi XXIII. törvénycikk 3. §-a hatályon kivül helyeztetvén, helyette az alább következő 2-6. §-okban foglalt rendelkezések lépnek életbe.
2. § A székes főváros IV. kerületében (belváros) az állami házadómentesség uj épületekre és toldaléképitkezésekre, valamint a lerombolt házak ujbóli felépitéseire általában véve 15 évben állapittatik meg. Ezen adómentesség az 1905. évi deczember hó végéig lakható állapotba helyezett épületekre nézve három évvel meghosszabbittatik.
A fennálló rendkivüli adómentességek érintetlenül maradnak.
3. § Fiume város és az annak kerületét képező Plasse és Cosala községek közti határnak rendezése megindittatván, az e községek területén a házadónak eddigi kivetési módja az 1896-1898. évi időtartamra érintetlenül marad.
4. § Az 1868. évi XXII. tc. 4. §-a értelmében általános házbéradó alá tartozó azon városokban, melyek legalább 10,000 lakossal birnak, uj épületek és toldalék-épitkezések tizenöt évi, lerombolt házak ujból felépitései tizenkét évi állami házadó-mentességben részesülnek.
A lakosság száma mindig az utolsó népszámlálásról hivatalosan közzétett adatok alapján állapitandó meg.
Budapest székes főváros ó-budai részének eddigi, az uj épületekre tizenkét évben, lerombolt házak ujbóli felépitésére pedig tiz évben megállapitott állami házadó-mentessége továbbra is változatlanul marad.
5. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a 4. §-ban emlitett általános házbéradó alá tartozó oly helyeken, hol nagyobb terjedelmü és kiváló fontossággal biró városrész-rendezések szükségessé teszik, s azok 1905. évi deczember hó végeig végrehajtatnak, az addig ott felépült és lakható állapotba helyezett legalább is egyemeletes házakra nézve az előző §-ban emlitett 15, illetőleg 12 évi házadómentességet további három évvel meghosszabbithassa.
Ily esetekről a törvényhozásnak mindenkor jelentés teendő.
6. § A jelen törvény 4. §-ában nem emlitett, de általános házbéradó alá tartozó városokban az állami házadó-mentesség uj épületekre tizenkét évben, lerombolt házak ujbóli felépitéseire pedig tiz évben állapittatik meg.
Ez az adómentesség a jelen törvény hatálybalépte után Szeged városában az 1905. évi deczember hó végéig felépült és lakható állapotba helyezett házakra is kiterjesztetik.
Ha időközben az általános házbéradó Szegeden behozható lesz, attól kezdve ott is a jelen törvény 4. és 5. §-ai nyernek alkalmazást.
7. § Az 1868. évi XXII. tc. 2. §-a, valamint az 1870. évi LI. tc. 2. §-a a következőkkel egészittetik ki:
Házadó alá nem tartoznak továbbá:
o) az 1884. évi XIV. és az 1885. évi XXIII. törvénycikk értelmében megalakult ármentesitő és belvizszabályozó, illetve vizrendező és vizhasználati társulatok tulajdonát képező s az árvédelmi töltések és a belvizrendezési csatornák mentén létesitett s a társulati gát-, zsilip- és csatornaőrök lakásául szolgáló őrházak, valamint azoknak melléképületei; továbbá a vizemelő géptelepek és azok mellett a gépkezelő személyzet részére épitett lakások és melléképületek;
p) az állam tulajdonában levő szállitási vállalatok bérbeadott tárházai, ha a bérbeadás a tárház-vállalat fejlesztése érdekében történik.
8. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
