Ő felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya és a svájczi szövetség közt a bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában Bernben 1896. évi márczius 10-én kötött államszerződés az ugyanott és ugyanakkor aláirt zárjegyzőkönyvvel együtt, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., stb., és Magyarország apostoli királya
és a svájczi szövetség
jónak találván, hogy a bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában szerződést kössenek, e végből meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
a kik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
A magas szerződő felek kormányai kötelezik magukat, hogy egymásnak kölcsönösen kiadják - állampolgáraik egyedüli kivételével - azokat az egyéneket, a kik ellen a szerződő felek egyikének birói hatóságai az alábbi II. Czikkben felsorolt büntetendő cselekmények valamelyike miatt az eljárást meginditották, vagy a kiket elitéltek és a kik a másik fél területén tartózkodnak.
Kiadatásnak csak olyan büntetendő cselekmény miatt van helye, a melyre a megkereső és a megkeresett állam törvényei szerint egy évi szabadságvesztés-büntetés vagy ennél sulyosabb büntetés kiszabható.
Ha a büntetendő cselekmény, a melylyel a kiadatás iránti kérelem indokoltatik, egy harmadik államban követtetett el, helye lesz a kiadatásnak, ha a szerződő felek törvényei az ilynemü cselekmények üldözését akkor is megengedik, a midőn azok külföldön követtettek el és ha a megkeresett államnak nem kell a bűnöst saját biróságai elé állitani, sem pedig azon állam kormányának kiadni, a hol a büntetendő cselekmény elkövettetett.
Azon büntetendő cselekmények, a melyek miatt kiadatásnak van helye, a mennyiben azok közönséges büntetendő cselekményeket képeznek, a következők:
1. Emberölés, gyilkosság, orgyilkosság, szülőgyilkosság, gyermekgyilkosság, mérgezés.
2. Magzatelhajtás.
3. Testi sértések és megsebesitések, veszélyes szereknek vagy méregnek alkalmazása, valamint minden más cselekmény, ha a tettes ezek által a cselekmények által husz napnál tovább tartó betegséget vagy munkaképtelenséget, vagy csonkitást, a tagok valamelyikének elvételét vagy használhatóságától való megfosztását, vakságot, félszem elvesztését vagy más maradandó fogyatkozást szándékosan, de ölési szándék nélkül okozott.
4. Gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy becsempészése.
5. Gyermek kitevése vagy elhagyása.
6. Kiskoruak elrablása.
7. Erőszakos nemi közösülés.
8. Személyen erőszakkal vagy a nélkül elkövetett szemérem elleni merénylet.
9. A szemérem elleni merénylet, ha mások szenvedélyének kielégitése végett az egyik vagy másik nembeli kiskoru kicsapongásra vagy erkölcstelenségre csábittatik; szintugy a szemérem elleni merénylet, ha ez a saját szenvedélyének kielégitése végett az egyik vagy másik nembeli kiskorunak kicsapongásra való csábitása által követtetik el, és ha az, ki e cselekményben bűnössé válik, atyja vagy anyja, gyámja vagy tanitója, vagy bármely más oly személy, a ki az elcsábitott személynek felügyeletével van megbizva.
10. Többes házasság.
11. A személyes szabadság és a magánlak megsértése.
12. Személyek vagy vagyon elleni merénylettel való fenyegetések, ha ezek meghagyással vagy feltétellel kapcsolatosan tétettek.
13. Köz- vagy magánokiratok utánzása vagy meghamisitása és ily okiratoknak használata; valamely okiratnak jogellenes megsemmisitése, megrongálása vagy eltitkolása azzal a szándékkal, hogy ez által harmadik személynek joghátrány okoztassék; másnak aláirásával ellátott kitöltetlen irattal való visszaélés.
14. A pénzhamisitás, beleértve a pénz utánzását és hamisitását, az utánzott vagy hamisitott pénznek kibocsátását és forgalomba hozatalát; bankjegyeknek, kötelezvényeknek vagy más értékjegyeknek és értékpapiroknak utánzása vagy meghamisitása, ha azok az állam által vagy az állam engedélye folytán testületek, társaságok vagy magánosok által bocsáttattak ki; az ilyen utánzott vagy hamisitott bankjegyeknek, kötelezvényeknek vagy más értékjegyeknek és értékpapiroknak kibocsátása vagy forgalomba hozatala.
15. Közszolgálatra rendelt pecséteknek, bélyegeknek, fémjelzéseknek és jegyeknek utánzása vagy hamisitása; ily utánzott vagy hamisitott pecsétek, bélyegek, fémjelzések és jegyek használata; valamint a közszolgálatra rendelt valódi pecsétekkel, bélyegekkel, fémjelzésekkel és jegyekkel való visszaélés.
16. Hamis tanuzás, hamis szakértői véleményezés, hamis eskü, hamis esküre való csábitás, tanuknak, szakértőknek és tolmácsoknak hamis nyilatkozatra való csábitása.
17. Hamis vád.
18. Hivatalos hatalommal való visszaélés, közhivatalnokok által elkövetett sikkasztás és hütlen kezelés.
19. Közhivatalnokok, birák, esküdtek és szakértők megvesztegetése.
20. Gyujtogatás és robbanó anyagokkal való visszaélés.
21. Lopás és rablás.
22. Zsarolás.
23. Csalás.
24. Sikkasztás, hűtlen kezelés és bizalommal való visszaélés.
25. Csalárd bukás és a hitelezők kárára bukás által elkövetett csalások.
26. A vasuti közlekedés biztonsága ellen elkövetett szándékos merényletek; vasutaknak, ezek üzleteszközeinek, gőzgépeknek, távirdáknak és távbeszélőknek, ha ezek közhasználatra szolgálnak, megsemmisitése vagy rongálása.
27. Vizáradás okozására alkalmas szándékos cselekmények, ha ezek által emberélet vagy másnak vagyona veszélyeztetik.
28. Ingó vagy ingatlan, köz- vagy magánvagyon szándékos megsemmisitése vagy rongálása, ide értve a marháknak vagy más állatoknak megmérgezését.
29. Halált okozható, vagy az egészségre ártalmas anyagoknak élelmi szerek közé szándékos keverése, valamint ily élelmi szereknek ártalmas tulajdonságuk eltitkolása mellett áruba bocsátása vagy szétosztása.
30. Cselekmények, melyek a hajók megsemmisülését, megfeneklését, megrongálását vagy elsülyedését okozzák.
31. Orgazdaság lopott, rabolt vagy sikkasztott tárgyakra nézve.
32. Valamely büntetendő cselekmény nyomainak elenyésztetésére való segélynyujtás.
A kiadatás a kisérlet és részesség eseteiben is engedélyeztetik, ha ezek a szerződő felek törvényei szerint büntetendők.
Kiadatás politikai büntetendő cselekmények miatt nem engedélyeztetik.
Ha azonban a tett, a mely miatt a kiadatás kéretik, lényegileg közönséges büntetendő cselekményt képez, a kiadatásnak helye lesz, ha a terhelt politikai indokra vagy czélra hivatkoznék is. A megkeresett állam az ügy adatai szerint szabadon fogja mérlegelni minden egyes esetben a büntetendő cselekmény jellegét; a tényállásra vonatkozólag a megkereső államtól minden szükséges felvilágositást és bizonyitékot kivánhat.
Ha a kiadatás engedélyeztetik: a személy, a kinek kiadatása kéretett, a megkereső államban sem politikai bűntett miatt, sem pedig cselekményének politikai indoka vagy czélja miatt nem üldözhető és meg nem büntethető.
Kiadatás sem a pénzügyi törvények megszegése miatt, sem a tisztán katonai büntetendő cselekmények miatt nem engedélyeztetik.
Ha valamely személy, a ki oly büntetendő cselekmény miatt üldöztetik, mely a kiadatásnak alapjául szolgálhat, azon felül pénzügyi vagy katonai törvényt is megszeget, ez a törvényszegés nem vonhat maga után elitéltetést és nem képezhet sulyositó körülményt.
Ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló büntetendő cselekményre a megkereső állam törvénye által meghatározott büntetés: testi büntetés; ez a büntetés az eset körülményeihez képest szabadságvesztés-büntetésre vagy pedig pénzbüntetésre változtatandó át.
A jelen szerződés alapján kiadott személy fölött a megkereső államban kivételes biróság nem itélhet.
A II. Czikkben emlitett cselekmények miatt üldözött személyek az illetékes hatóságnak kiadatásuk czéljából tett megkeresése alapján előzetes letartóztatásba helyezendők, ha egyuttal közöltetik akár az elitéltetést tartalmazó itélet, akár a vád alá helyező határozat, akár az elfogatási parancs vagy bármely más ezekkel egyenlő hatályu okirat.
Sürgős esetben hasonlóképen helye van az előzetes letartóztatásnak minden más értesités alapján is, mely a posta vagy a távirda utján közöltetett és a mely tanusitja, hogy a fentebb elősorolt okiratok valamelyike létezik.
Ugy az egyik, mint a másik esetben az előzetes letartóztatásra vonatkozó megkeresés diplomatiai uton intézendő a szövetség elnökéhez, ha a terhelt Svájczba menekült, és a császári és királyi külügyministeriumhoz Bécsbe, ha a terhelt Ausztriába vagy Magyarországba menekült.
Fölötte sürgős esetben helye van az előzetes letartóztatásnak közvetlen megkeresés alapján is, melyet a szerződő felek egyikének hatósága a másik fél valamely hatóságához intéz.
A VII. Czikk utolsó bekezdése esetében a letartóztatott egyén szabadon bocsáttatik, ha a letartóztatástól számitott nyolcz nap alatt a megkeresett hatósághoz értesités nem érkezett arról, hogy valamely birói hatóság elfogatási parancsot bocsátott ki.
Mindenesetre szabadon bocsátandó a VII. Czikk határozatai valamelyikének alkalmazásával letartóztatott egyén; ha elfogatásának napjától számitandó husz nap alatt a kiadatás iránt megkeresett kormánynyal a VII. Czikk első bekezdésében felemlitett okiratok valamelyike diplomatiai uton nem közöltetett.
A kiadatás iránti megkeresés diplomatiai uton eszközlendő.
A megkereséshez a VII. Czikkben emlitett okiratok valamelyike eredetiben vagy hitelesitett másolatban csatolandó.
Ennek az okiratnak jeleznie kell a fenforgó büntetendő cselekmény természetét és sulyosságát, elkövetésének idejét és helyét, valamint a megkereső államban hatályban levő büntető törvénynek azt a szövegét, a mely e cselekményre alkalmazható és meghatározza a büntetést, melyet a cselekmény maga után von.
Ha vagyon elleni büntetendő cselekmények forognak fenn, mindig megjelölendő a kár összege, melyet a bűntettes okozott vagy okozni akart.
A kiadatásra vonatkozó megkeresés a kiadatni kért egyén személyleirásával vagy személyazonosságának megállapitására szolgálható más adatokkal lehetőleg felszerelendő.
Mihelyt a megkeresett kormány a fentebb emlitett okiratokat megkapta, az üldözött egyén letartóztatása iránt azonnal rendelkezik.
Ha kétséges, hogy az üldözés tárgyát képező büntetendő cselekmény a jelen egyezményben felsorolt esetek közé tartozik-e? a megkereső államtól felvilágositások kérhetők és a kiadatás mindaddig nem fog engedélyeztetni, a mig oly természetü felvilágositások nem adatnak, melyek ezeket a kételyeket eloszlatják.
Abban az esetben, ha a most emlitett felvilágositások kérettek és ezek attól a naptól számitandó harmincz nap alatt, a melyen az erre vonatkozó felhivás a megkereső kormányhoz érkezett, a megkeresett kormánynyal nem közöltettek, a letartóztatott egyén szabadon bocsátható.
Azok a tárgyak, melyeknek birtokába a terhelt a büntetendő cselekmény folytán jutott, vagy azok, a melyek nála foglaltattak le, továbbá azon eszközök és szerszámok, a melyek a büntetendő cselekmény elkövetésére használtattak, valamint minden más bizonyiték még abban az esetben is átadandók a kiadatást kérő kormánynak; ha a már engedélyezett kiadatás a terheltnek halála vagy szökése folytán nem foganatositható.
Ez az átadás hasonlóképen kiterjed minden ugyanolyan természetü tárgyra, a melyet a terhelt a kiadatást engedélyező országban elrejtett vagy letéteményezett és a melyek később fedeztetnek fel.
Mindazonáltal fentartatnak azon jogok, melyeket harmadik személyek a kérdésben levő tárgyakra szereztek és e tárgyak a bűnvádi eljárás befejezése után a jogositottaknak minden költség nélkül visszaadandók.
Az állam, a mely ezen tárgyaknak átadása végett megkerestetett, ezeket ideiglenesen visszatarthatja, ha véleménye szerint ezek valamely bűnvádi vizsgálathoz szükségesek.
Ha a kiadatni kért egyén a megkeresett államban valamely más, mint a kiadatási megkeresést indokoló büntetendő cselekmény miatt üldöztetik vagy itéltetett el, kiadatása elhalasztható mindaddig, mig az eljárás befejeztetett, vagy mig büntetését ki nem állotta, vagy ez neki el nem engedtetett.
A szerződő felek kormányai azonban a kiadatni kért egyén időleges átadását kölcsönösen engedélyezhetik egymásnak, hogy az megjelenhessen a megkereső állam biróságai előtt, azon feltétel alatt: hogy a megkeresett állam hatóságaihoz vissza fog küldetni, mihelyt a megkereső állam birósága határozott. Ilynemü esetekben az oda- és visszaszállitás költségeit a megkereső állam viseli.
Ha a kiadatni kért egyén a kiadatás által akadályoztatnék is a magánosokkal szemben elvállalt kötelezettségei teljesitésében, kiadatása mégis teljesitendő lesz; azonban ellenfeleinek fenmarad joguk, hogy igényeiket az illetékes hatóság előtt érvényesithessék.
A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett és a jelen szerződésben meg nem emlitett valamely bűntett vagy vétség miatt abban az országban, melynek részére a kiadatás engedélyeztetett, sem nem üldözhető, sem meg nem büntethető, sem pedig valamely harmadik országnak ki nem adható; kivéve, ha ugy az egyik, mint a másik esetben a bűnvádi eljárás befejezése, vagy ha elitéltetett, büntetésének kiállása avagy megkegyelmeztetése után egy havi ideje volt, hogy ezt az országot ismét elhagyhassa, vagy ha ezután ide visszatért.
A kiadott egyén a kiadatás előtt elkövetett más, habár a jelen egyezményben felemlitett büntetendő cselekmény miatt, mint a mely a kiadatás alapjául szolgált, szintén nem üldözhető és nem büntethető, hacsak ebbe a kormány, mely őt kiadta, bele nem egyez; a mely kormány, ha szükségesnek látja, megkivánhatja, hogy a VII. Czikkben emlitett okmányok valamelyike neki bemutattassék. Ennek a kormánynak beleegyezése ahhoz is kikérendő, hogy terheltnek valamely harmadik ország részére leendő kiadatását megengedje. Ez a beleegyezés mindazonáltal nem lesz szükséges, ha a terhelt, az eset körülményeihez képest, védője vagy jogtanácsosa által támogatva, önként kéri: hogy fölötte itélet hozassék, vagy hogy büntetését kitölthesse, vagy ha a fentebb meghatározott határidő alatt nem hagyta el annak az országnak területét, melynek kiadatott.
A kiadatás nem fog engedélyeztetni, ha a büntetendő cselekmény, mely miatt a kiadatás kéretett, a megkeresett állam területén követtetett el, valamint akkor sem, ha ez a büntetendő cselekmény, noha területén kivül követtetett el, mégis a megkeresett államban itéltetett el végérvényesen, vagy a bűnvádi üldözésnek itt képezi tárgyát.
Kiadatásnak helye akkor sem lesz, ha a megkeresett vagy a megkereső ország törvényei szerint az üldözésnek vagy a büntetésnek elévülése befejeztetett, mielőtt a kiadatni kért egyén letartóztattatott vagy megidéztetett volna; vagy ha a megkeresett állam törvényhozása szerint az a büntetendő cselekmény, mely a kiadatási kérelem alapjául szolgál, csak a sértett fél panaszára vagy inditványára üldözhető, hacsak nincs igazolva, hogy a sértett fél az üldözést kérte.
Ha a szerződő felek egyike által kiadatni kért terheltnek kiadatását más büntetendő cselekmények miatt egy vagy több más kormány is kéri: ez az egyén annak a kormánynak fog kiadatni, a melynek területén a legsulyosabb törvényszegést követte el és ha a különböző büntetendő cselekmények egyformán sulyosak, annak a kormánynak, a melynek megkeresése legelőbb érkezett a megkeresett kormányhoz.
Ha a szerződő felek egyikének területén olyan egyént kell átszállitani, kinek kiadatását a másik szerződő fél részére valamely harmadik kormány engedélyezte, az első nem fogja azt ellenezni; feltéve, hogy a kérdéses egyén nem az ő állampolgára, és hogy a kiadatás alapjául szolgáló büntetendő cselekmény a jelen szerződés I. és II. Czikkében felsorolt cselekmények közé tartozik és hogy ez nem esik a III., IV. és XIV. Czikkek határozatai alá.
Arra nézve, hogy valamely vádlott átkisérése a jelen czikk értelmében megengedtessék, elégséges, ha az erre vonatkozó kérelem diplomatiai uton a VII. Czikkben emlitett eljárási okiratok valamelyikének eredetben vagy hitelesitett másolatban való csatolása mellett előterjesztetik.
Az átszállitás azon ország közegeinek kiséretével, a mely a területén való átszállitást megengedte és a megkereső állam költségére történik.
Hasonlóképen az előző czikkben körülirt feltételek alatt engedélyeztetik harmadik államban letartóztatott bűntetteseknek a szerződő felek egyikének területén oda- és vissza való átszállitása, ha a másik szerződő fél azoknak valamely üldözött egyénnel való szembesitését czélszerünek találja.
Ha a szerződő kormányok egyike nem politikai bűnvádi ügyben a másik államban lakó tanuknak kihallgatását vagy bármely más vizsgálati cselekmény teljesitését tartja szükségesnek: e végből diplomatiai uton megkereső levél küldendő át és a megkeresés teljesitendő azon ország törvényeinek megtartása mellett, a melynek területén a tanukihallgatás vagy a vizsgálati cselekmény eszközlendő.
Ha valamely tanunak személyes megjelenése nem politikai bűnvádi ügyben tartatik szükségesnek vagy kivánatosnak; annak az államnak kormánya, melynek területén a tanu tartózkodik, őt fel fogja szólitani, hogy a másik állam hatóságai részéről e tárgyban hozzá intézett idézésnek feleljen meg.
A tanu személyes megjelenésének költségét mindig a megkereső állam viseli és az e végből diplomatiai uton küldendő felhivásban megjelölendő az az összeg, mely a tanunak utazási és tartózkodási költség czimén ki fog utalványoztatni, valamint az előleg összege is, melyet a megkeresett állam a megkereső állam terhére a tanunak az egész összegből kifizethet. Ez az előleg a tanunak azonnal kifizetendő, mihelyt kijelentette, hogy az idézésnek meg akar felelni.
A szerződő felek egyikének országából idézett tanu, ki a másik fél biróságai előtt önként megjelen, ott, bármily honosságu legyen is, nem üldözhető és le nem tartóztatható, sem az előzőleg elkövetett büntetendő cselekmények miatt, vagy előzőleg történt elitéltetés alapján, sem pedig azon ürügy alatt, hogy ő részes azokban a büntetendő cselekményekben, melyek annak a pernek tárgyát képezik, a mely perben mint tanu szerepel.
Ha a szerződő felek egyikének biróságai előtt folyamatban levő nem politikai bűnügyben vádlottnak a másik fél területén fogva levő egyénekkel való szembesitése vagy bizonyitékoknak avagy birósági okiratoknak előterjesztése tartatik szükségesnek: a megkeresés e tekintetben diplomatiai uton intézendő és annak, a mennyiben különös tekintetek azt nem ellenzik, elég teendő. A letartóztatottak, a bizonyitékok és az okiratok, mihelyt lehetséges, azonnal visszaküldendők.
Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találja, hogy a bűnvádi eljárásban valamely irat a másik fél területén levő személylyel közöltessék; ez a közlés diplomatai uton eszközlendő a megkeresett állam illetékes hatósága utján, a mely ugyanezen az uton vissza fogja küldeni a kézbesitést tanusitó okiratot vagy tudni fogja az okokat, melyek azt akadályozzák. A szerződő felek egyikének biróságai által a másik fél honosai ellen hozott és büntetést tartalmazó itéletek azonban ezeknek nem kézbesittetnek. A megkeresett állam a birósági iratoknak közlése által semmiféle felelősséget nem vállal.
A szerződő felek kölcsönösen lemondanak azon költségek megtéritésének követeléséről, mely illető területeiken a terheltek, vádlottak vagy elitéltek kiadatása, továbbá a jelen egyezmény XI. Czikkében emlitett tárgyak küldése, a megkeresések foganatositása, a bizonyitékoknak és az okiratoknak megküldése és visszaküldése folytán felmerültek.
A kiadott egyének szállitási és élelmezési költségei a közbeeső államok területein a megkereső kormányt terhelik. Szintén a megkereső kormányt terhelik annak az egyénnek a másik szerződő fél területén való szállitási és élelmezési költségei, a kinek kiadatását a megkereső kormány részére valamely harmadik állam engedélyezte.
Ha a tengeren való szállitás czélszerübbnek találtatnék, a kiadandó egyén ahhoz a kikötőhöz lesz szállitandó, a melyet a megkereső állam diplomatiai ügynöke megjelöl; mindazonáltal az alatt a feltétel alatt, hogy a megjelölt kikötő a megkeresett állam határain belül fekszik. A tengeren való szállitás költsége mindig a megkereső kormányt terheli.
Szintugy megtériti a megkereső állam azon szakértőknek engedélyezett dijait is, a kiknek közbenjárása valamely bűnügyben szükségesnek találtatott.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy egymással kölcsönösen közlik a bűntettek vagy vétségek minden nemére vonatkozó mindazokat a határozatokat, melyeket a szerződő államok egyikének biróságai a másiknak honosai ellen hoztak. E közlés a jogerőre emelkedett itélet kivonatának diplomatiai uton való átküldése által történik.
A jelen szerződés értelmében a másik állam hatóságainak előterjesztett vagy közölt okiratok mindig felszerelendők hiteles német, franczia vagy olasz forditással, ha nincsenek ezeknek a nyelveknek egyikén szerkesztve.
A jelen szerződés hatályba lép a megerősitések kicserélésétől számitott három hó mulva és hatályban marad ettől a naptól fogva tiz évig.
Ha tizenkét hónappal az emlitett időszak lejárta előtt a szerződő felek egyike sem közölte abbeli szándékát, hogy a szerződés hatályát meg akarja szüntetni, az kötelező marad egy évig attól a naptól számitva, a melyen a szerződő felek egyike vagy másika azt felmondotta.
Jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitések, mihelyt lehetséges, Bernben ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
A jelen kiadatási szerződés megkötésénél az alólirottak megegyeztek, hogy a szerződő felek nevében kinyilatkoztatják, miszerint egyetértenek abban:
1. Ha a jelen szerződés III. Czikkében emlitett politikai büntetendő cselekmények más közönséges büntetendő cselekményekkel kapcsolatosak: a szerződő felek biróságai a kiadott egyének fölött hozandó itéleteikben és a büntetés kiszabásánál kizárólag csak azokat a közönséges büntetendő cselekményeket veendik alapul, a melyek miatt a kiadatás kéretett és engedélyeztetett és a melyek fölött itélni hivatva vannak. Ennek következtében az emlitett biróságok által kiszabandó büntetés semmi tekintetben sem lesz befolyásolva azok által a büntetendő cselekmények által, a melyek fölött határozni azok hivatva nincsenek.
2. A jelen szerződésben felsorolt valamennyi kiadatási esetben a szerződő felek egyike által a másiknak kiadott egyének felett az illetékes biróságok nyilvános tárgyalás alapján fognak itéletet hozni: ha csak a nyilvánosság, a közerkölcsiség vagy közrend szempontjából az illető államban hatályban levő törvények szerint ki nem zárandó.
3. A jelen szerződés V. Czikkében emlitett „testi büntetés” alatt a halálbüntetés nem értendő; a hivatkozott czikknek határozatai a halálbüntetés alkalmazását nem zárják ki.
4. A jelen szerződés nem zárja ki azt, hogy akár a viszonosság feltétele alatt, akár a nélkül a kiadatás, egyik és másik részről is, a szerződésben fel nem emlitett büntetendő cselekmények miatt is engedélyeztessék, feltéve, hogy a megkeresett állam törvényei ennek utjában nem állanak.
[Aláírások]
