1. § A Magyarország és Ausztria között egyrészt Besztercze-Naszód és Máramaros vármegyék, másrészt Bukovina szélén elhuzódó országos határvonal vonal megállapitása végett az érdekelt két állam kormányai részéről kiküldött vegyes bizottságnak javaslatai az illető kormányok által jóváhagyatván: a Bécsben 1887. évi január hó 17-én és folytatva tartott bizottsági ülésekről szóló jegyzőkönyvben foglalt megállapodás szövegezése szerint az ország törvényei közé iktattatnak.
2. § A vegyes bizottsági jegyzőkönyv szövege a következő:
Bizottsági jegyzőkönyv
a m. kir. és cs. kir. belügyministerium részéről a Bukovina és Magyarország (Erdély) közötti határvillongások elintézése czéljából elrendelt s Bécsben 1887. évi január hó 17-én s a következő napokon megejtett tárgyalásokról.
A bizottság 1887. évi január hó 17-én megalakulván, annak tagjai a következők:
A cs. és kir. közös hadügyministerium képviseletében:
Fabini Lajos, cs. kir. táborkari ezredes, és a 17. számu gyalogsági dandár parancsnoka.
A m. kir. belügyministerium képviseletében:
1. Torkos László, m. kir. ministeri tanácsos.
2. Kiszely Károly, nyugalmazott m. kir. ministeri osztálytanácsos.
A cs. kir. belügyministerium képviseletében:
1. Gróf Kielmansegg Erich, cs. kir. ministeri tanácsos;
2. Pawlowski Antal, cs. kir. épitészeti tanácsos, és a bukovinai országos kormány épitészeti osztályának főnöke.
A tárgyalások kezdetén a cs. kir. belügyministerium képviselői határozottan kinyilatkoztatták, hogy a Bukovina és Magyarország (Erdély) közötti tényleges határra nézve fenlevő viszályok elintézése jelen bizottság egyedüli feladatát képezi, s a cs. kir. kormány igényeinek elismerésére nevezett országok közötti jogi határra következtetést ne képezzen; sőt inkább, hogy a cs. kir. kormány kénytelen magának fentartani, Bukovinának a jogi határra nézve Magyarország (Erdély) ellen fennálló igényeit adandó alkalommal érvényre juttatni.
A cs. kir. belügyministerium képviselői részéről kifejezett ezen fentartás ellenében, a m. kir. belügyministerium képviselői kényszeritve látják magukat kijelenteni, hogy tekintettel azon körülményre, miként a Priporu-Candri és Piatra-Dorni közötti, s jelen tanácskozás tárgyát képező határvonal kivételével, - a Bukovina és Magyarország (Erdély) közötti határvonalon, a Podu de Piatrán lévő hármas határponttól kezdve, a Bukovina, Gácsország és Magyarország (Erdély) között levő hármas határpontig, kétség nem forog fenn, de egyáltalában jelenleg viszályok sem léteznek: a Bukovina és Magyarország (Erdély) között fennálló jelenlegi határ mint valóságos országos határnak tekintendő. Ezen nyilatkozatnak indokolása a m. kir. kormány részéről azon időpontra tartatik fenn, melyben a cs. kir. osztrák kormány képviselői által a jogi határra nézve jelzett, - igényeit érvényre hozni fogja. Mindkét kormány képviselői részéről egyetértőleg megállapittatik, hogy a tényleges határvonalra nézve évek óta fennálló viszályoknak elintézésével, valamint Bukovina és Magyarország (Erdély) között és pedig Priporu-Candritól Piatra-Dorniig terjedő vonalon, egy uj országos határnak megállapitásával az országos határ egyszersmind kölcsönösen községi és kataszteri határul irányadónak tartandó ugyan; de nem lehet az egyszersmind befolyással a magánbirtok és tulajdonjogi viszonyokra, és hogy ez utóbbiakra vonatkozó esetleges perlekedések, az illetékes birósági hatóságok eldöntésének maradnak fentartva.
Minek utána mindkét ministeri képviselőség első vonalban a rendelkezésére bocsátott adatokat és iratokat, névszerint az 1878. és 1879. években a helyszinére kirendelve volt vegyes ministeri bizottság iratait behatólag átvizsgálta, s mindkét részről a cs. és kir. közös hadügyministerium képviselőjének ezen adatok és iratok betekintésére alkalom nyujtatott, valamint a határvillongások eredete és fejleménye felől a szükséges értesitések megadattak; az összbizottságnak 1887. évi január 17-én tartott első összejövetele alkalmából egy bizalmas és nem kötelező eszmecsere fejlődött. A kölcsönös megvitatásokból kitünt, hogy a bizottság előtt levő különböző határ és kataszteri leirásoknak a terepre való alkalmazása, a mint azt az 1:25,000-nyi mértékben készitett bizottsági térkép láttatja, ezen leirások mindegyike különböző s egymástól lényegesen eltérő eredményre vezet. A bizottság ennélfogva feladatának tartotta, mindenek előtt a viszályos határ menetén azon állandó pontokat kipuhatolni, melyekre nézve a különböző határleirásokban több vagy kevesebb határozott és hasonnemü támpontok találhatók. Ezen feladattal legközelebb Kiszely ministeri osztálytanácsos és Pawlowski épitészeti tanácsos, a bizottságnak műszaki tagjai lettek megbizva, kik részéről tanácskozásukba a cs. és kir. közös hadügyministerium képviselője is belevonatott.
Az összbizottság a f. évi január 22-én tartott ülésében, az albizottságnak a javaslatai folytán abban állapodott meg, hogy a fentemlitett állandó pontok gyanánt a következők ösmerendők el:
1. a bizottsági térképen mint Priporu-Candri jelzett pont, mely mintegy 240 méter távolságban délnyugatnak a háromszögelési ponttól (magassági mérjegy (Cote) 1.117) fekszik, a hol a fennálló országos és kataszteri határ az államutat átmetszi;
2. a Dealu-Russ-on Poiana Tamasulni és Poiana Russului között levő s 1.113 magassági mérjegygyel ellátott pont;
3. a Zimbrului (Cifor) pataknak a Dornisora patakkal való összefolyásánál, mely mintegy 200 méter távolságban délnek fekszik a Dornisora patakon 953 magassági mérjegygyel ellátott ponttól;
4. a Piatra-Dornin, a fennálló országos és kataszteri határnak 1.650 magassági mérjegygyel ellátott háromszögelési ponttól mintegy 120 méter távolságban délnyugatnak fekvő pontja.
A tárgyalás további folyamában ily állandó pontok gyanánt, melyek a fentebbi 3. és 4. számu tételek alatt megnevezett pontok közé illesztendők, - még a következők puhatoltattak ki, illetve elfogadtattak:
a) azon hely, a hol a Borcutului patak a Dorna folyóba ömlik, a bizottsági térképen 991 magassági mérjegygyel megjelölt pontnál;
b) a bizottsági térképen megjelölt azon szögpont, mely a sub Piatra-Dorni hegyháton 1.325 magassági mérjegygyel megjelölt ponttól, mintegy 80 méter távolságban északkeletnek fekszik.
Tekintettel mindkét képviselet azon feladatára, hogy a határviszályok barátságos és előzékeny módon végleg megoldassanak, tekintettel továbbá azon körülményre is, hogy ujabbi viszályok kikerülése végett nagy mértékben kivánatos, hogy a fentebb emlitett állandó pontok között, a hol az lehetséges, a terepen könnyen felismerhető és természetes határok előállittassanak: az összbizottság egyhangulag abban állapodott meg, hogy a határvonal a többször emlitett állandó pontokon át az alantabb körülirt, s a bizottsági térképben vörös vonallal tüzetesen berajzolt módon és rendben huzassék.
Ezen határtárgyalás befejezte után, az összbizottság f. évi január hó 25-én tartott ülésében abban állapodott meg, hogy az illető kormányokhoz mindkét részről javaslat tétessék, miként a Bukovina és Magyarország (Erdély) közötti országos határra nézve minden lehető kételyek kikerülése végett a határnak necsak a Priporu-Cadri-tól Piatra-Dorni-ig terjedő része, hanem az annak egész kinyulásában is a Podu de Piatrától kezdve végig, azaz a Magyarország, Gácsország és Bukovina között levő hármas határpontig jeleztessék, s hogy az itten felállitandó határjelek a Podu de Piatrán levő hármas határponttól kezdve folyó számokkal és pedig az egyik oldalon B. (Bukovina), a másik oldalon M. O. (Magyarország) jelzéssel elláttassanak.
Tekintettel ezen javaslatra, az alább következő határleirás kiterjesztetett a jelen értekezlet tulajdonképeni tárgyát képező, a Priporu-Candritól Piatra-Dorniig terjedő vitás határvonalon túl, a Tesna Imputita-tól a Podu de Piatrán levő hármas határpontig és a bizottsági térképbe berajzoltatott; daczára annak, hogy a meghosszabbitott vonalon a tényleges országos határ eddigelé vitás nem volt.
Minthogy az utóbbi körülmény a két ország közötti határnak Tesna Imutitától kezdve a Magyarország, Gácsország és Bukovina között levő hármas határpontig északnak terjedő vonalára nézve is fennáll: az összbizottság azon nézetben van, hogy a szóban levő javaslatának elfogadása esetére, a mindkét kormány részéről kirendelendő határjelzési küldöttség a határjelzőknek a határnak északi vonalán leendő felállitását is minden akadály nélkül egyetértőleg eszközöltetheti.
Ennek utána ugyancsak az összbizottságnak f. évi január 25-én tartott ülésében a következő határleirás lőn egyetértőleg megállapitva.
Határleirás
A határvonal a Tesna-Imputita patakból a pareu Priporu-Candri-patakocskát követi s ezen patakban fölfelé a Pripor-Candri nevü magaslat azon pontjára vezet, a hol nyugatra és az ugyanott elvonuló államút előtt egy régi határdomb létezik. Innen a határ egyes vonalban az államutat keresztbe átmetszve egy második kelet felé s ezen úthoz közel fekvő határdombhoz vezet, mely utóbbi határdomb a Pripol-Candrin levő s 1.117 magassági mérjegygyel jelzett háromszögelési állandó ponttól mintegy 220 méter távolságban délnyugatnak fekszik. Ezen utóbbi határdombtól a határ egyenes vonalban délkeleti irányban a Russului patak két ágát átmetszve a Poiana-Tamasulun (Magyarországban) és Poina-Russului (Bukovinában) között fekvő Dealu-Russului hegyen levő 1.113 magassági mérjegygyel jelzett ponthoz vezet.
Ezen ponttól a határvonal kissé balra fordulva egyenes vonalban a Dornisora-Cracu patakot átszelve a Dealul-Zimbrilor tetejére 1.103 magassági mérjegygyel jelzett pontra vezet, - innen egyenes vonalban közel keleti irányban a Zimbrului (Cifor) pataknak a Dornisora patakkal összefolyásáig.
Ezen ponttól egyenes vonalban délkeleti irányban a Dealul dentre Voi hegyen keresztül a Borcutului pataknak a Dorna folyóba beömléséig vezet, 991 magassági mérjegygyel jelzett pontnál.
Innen a Borcutului patak folyása és pedig annak bal ága, mintegy 2.650 méter távolig légvonalban a Dorna folyótól képezi a természetes határt, mely határvonal az 1.068 magassági mérjegygyel jelzett ponttól északnak mintegy 80 méter távolságban vonul el; a honnan a határvonal jobbra fordulva, egy poiana Muzzi nevü helyen levő 1.224 magassági mérjegygyel jelzett ponttól mintegy 160 méter távolságban északkeleti irányban vonuló vizszakadást követi; ezen vizszakadás eredetétől a vonal egyenes irányban a sub Piatra-Dorni hegyháton levő azon ponthoz vezet, mely az 1.327 magassági mérjegygyel jelzett ponttól mintegy 80 méter távolságban északkeletnek fekszik.
Innen a határvonal ezen hegyháton vezet, északkeleti irányban Piatra-Dorni hegyre, mintegy 120 méter távolig délnyugatnak az 1.650 magassági mérjegygyel jelzett háromszögelési ponttól, azután mintegy 100 méter hosszban délkeletnek és azon túl keleti irányban és egyenes vonalban az 1.172 magassági mérjegygyel jelzett ponthoz vezet, mely pont a pareu Imprestit pataknak a Negrisora patakkal való egyesülés helyén fekszik. Innen követi a határvonal a Negrisora nevü patak ágyát fölfelé annak eredetéig, s végül a Pietri le Rosii nevü hegyen levő s Podu de Piatrának nevezett nyeregre vezet, a hol Magyarország (Erdély), Bukovina és Románia között a hármas határpont létezik.
Határjelzés
A fentebb körülirt határvonalnak megjelölése oly módon eszközlendő, hogy az alantabb megnevezett állandó pontokon, u. m. a Pripor-Candri, Dealul-Russ és Dealul-Zimbrilor nevű hegyek a határleirásban megjelölt pontjain, a Zimbrilor (Cifor) pataknak a Dornisora patakkal összefolyásánál az ottani földnyelven, átellenben a parcu Borcutuluinak a Dorna folyóba beömlésénél és pedig ez utóbbinak a bal partján, azután ezen folyótól 2.650 méternyi távolságban az ottani vizszakadás alsó végénél, azután a poiana Muzzi nevü hegyen 1.224 magassági mérjegygyel jelzett ponttól keletnek mintegy 160 méter távolságban levő helyen a sub Piatra-Dorni hegyháton és a Piatra-Dorni nevü hegyen az Imprestit és Negrisora patakok összefolyásánál, és végül az utóbb nevezett patak eredeténél, 70 cm. magas és 25/40 cm. vastag határkövek helyeztessenek el, melyek az egyik oldalon B. betűvel (Bukovina), a másik oldalon M. O. betükkel (Magyarország) jelölendők meg.
Ezen határkövek Podu de Piatrától kiindulva északnyugati irányban folytatólagosan megszámozva és álló helyeiken egymástóli távolságuk, valamint a szögökkel, melyeket az összekötő határvonalak képeznek, pontos meghatározásával s az országos felmérés háromszögelési hálózatába való befoglalásával pontosan állandósittatnak. Ezen állandó pontok közt, a határvonal mintegy 1 méter magas és 2-25/10 méter alsó átmérőjü kőhalmokkal jelöltetik meg; melyek megfelelő távolságokban akként helyezendők el, hogy minden egyes ily határjegytől mindkét irányban egy másik határjegy látható legyen.
Az erdőkben a határvonal mindkét oldalán egyenkint 3 méter s igy összesen 6 méter széles átvágás eszközlendő.
Valamennyi határjel felállitásuk után egy határtérképen és egy jegyzőkönyvbe feljegyeztetnek, mely okmányok két példányban kiállitva a megjelölő bizottság által szerkesztendők. A határmegjelölés költségeit egyenlő részben a két kormány viseli.
Ezen határmegjelölés foganatositásának idejéül egyetértőleg a jelen megállapodásoknak a két kormány részéről történt helybenhagyását közvetlenül követő nyár vétetik kilátásba.
Közvetlenül a határmegjelölés foganatositás után, ezen eddigi vitás területen (szakasz) az uj határvonal mint tényleges országos határ veendő.
Ezen két példányban szerkesztett jegyzőkönyv, melynek mindegyikéhez az összbizottság részéről aláirt bizottsági térkép két-két példánya mellékeltetett - az összbizottságnak mai napon 1887. február 15-ik napján tartott zárülésben felolvastatván, összehasonlittatván, minden részről aláiratott.
3. § A határmegállapitás következtében Ausztriából Magyarországba szakadt területek Besztercze-Naszód vármegyébe kebeleztetnek.
4. § Jelen törvény végrehajtásával a bel-, igazság- és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
