A Bulgáriával 1896. deczember hó 21/9-én * kötött kereskedelmi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya
és
Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme
- azon czélból, hogy az osztrák-magyar monarchia és Bulgária közt a kereskedelmi viszonyokat kereskedelmi egyezmény által szabályozzák - meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya:
goluchowoi Goluchowski Agénor gróf urat, valóságos belső titkos tanácsosát, kamarást, a császári és királyi ház és a külügyek ministerét, az aranygyapjas rend és az I. osztályu vaskoronarend lovagját,
és
Ő királyi Fensége Bulgária fejedelme:
Stancioff Dimitri I. urat, jogtudort, diplomacziai ügynökét, a bulgár nemzeti polgári érdemrend főtisztjét, a Medsidje-rend nagyszalagjának tulajdonosát, és
Séraphimoff Konstantin G. urat, Bulgária legfelsőbb semmitőszékének tagját, a bulgár nemzeti polgári érdemrend tisztjét,
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következőkben állapodtak meg:
Ausztria-Magyarország és Bulgária közt a kereskedés és a hajózás teljesen szabad lesz. A szerződő felek alattvalói a kereskedés, hajózási vállalatok és iparüzletek felállitása és üzése, ugymint bármily természetü jogok szerzése, átruházása, gyakorlása és keresése tekintetében kölcsönösen teljesen egyenlő elbánásban fognak részesittetni. Ép ugy a szerződő felek alattvalói kereskedésük és iparuk tekintetében az illető államok kikötőiben, városaiban és helyein - akár véglegesen telepednek le, akár csak ideiglenesen tartózkodnak ott, nem fognak semmiféle czim alatt más vagy magasabb illetékek, dijak, adók vagy jövedelmi adók alá vettetni, mint a melyek a saját nemzetbeliektől szedetnek; és mindazon kiváltságok, mentességek és bármily más kedvezmények, melyeket a kereskedés vagy az ipar tekintetében a szerződő felek egyikének alattvalói élveznek, a másik szerződő fél alattvalóira is kiterjednek.
Magától értetik, hogy mindegyik szerződő félnek alattvalói az ezen czikkben emlitett ügyek tekintetében csakis az illető államnak a saját nemzetbeliekre és a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalóira is érvényes általános törvényeihez és rendeleteihez tartoznak alkalmazkodni; a nélkül azonban, hogy az ezen czikkben részükre biztositott jogok gyakorlására nézve az ország hatóságainak külön felhatalmazását vagy jóváhagyását kérni kötelesek volnának.
Az egyik szerződő fél területein lévő alapitványok, testületek, egyesületek és általában valamennyi jogi személyek, kivéve a kereskedelmi, szállitási és biztositó társaságokat; ki vannak zárva azon jogositványból, hogy a másik fél területein akár ingyen, akár ellenszolgáltatás mellett ingatlan javakat szerezhessenek.
Mindegyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein minden katonai szolgálat és minden katonai megadóztatás, valamint bárminemü kivételes körülmények következtében elrendelt rendkivüli kényszerszolgáltatás alól is mentesek lesznek. Mindazonáltal ki vannak véve az ingatlan javak bármily cimen való birtoklásával egybekötött terhek, valamint azon katonai megadóztatások és kényszerszolgáltatások is, melyeket az összes belföldiek is, mint ingatlanok tulajdonosai vagy haszonbérlői viselni tartoznak.
Hasonlóképen fel lesznek mentve bármily birósági, közigazgatási vagy helyhatósági hivataloskodás minden kötelezettsége alól.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a hajózásra vonatkozó kérdéseket, mihelyt lehetséges, külön egyezmény megkötése utján rendezni fogják.
Épugy külön egyezmény fog köttetni a gyári védjegyek és a minták oltalmára vonatkozólag is. Ezen egyezmény aláirásáig a szerződő felek alattvalói a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak kölcsönösen részesittetni.
A bulgár kormány a találmányi szabadalmakról az e tekintetben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelő törvényt fog a sobranje elé terjeszteni és oda hatni, hogy az a legrövidebb idő alatt szentesittessék.
Azon kereskedők, gyárosok és más iparosok, kik hazájuk hatóságai által kiállitott iparigazolványnyal bizonyitják, hogy azon államban, melyben állandóan tartózkodnak, kereskedésük vagy iparuk üzésére jogositva vannak és hogy a törvényes illetékeket és adókat fizetik; jogosultak arra, hogy a másik szerződő fél területein akár személyesen, akár a szolgálatukban álló utazók utján kereskedőknél vagy nyilvános eladási helyiségekben, vagy pedig az illető árúkat előállitó személyeknél bevásárlásokat tehessenek. Jogositva lesznek továbbá, kereskedőknél vagy más személyeknél, kik a felajánlott árúkat iparukban használják, mustrák mellett is megrendeléseket gyüjteni. Ezért semmi esetben sem lesznek külön illeték fizetésére kötelezve.
Igazolványal ellátott iparosok (kereskedelmi utazók) csak mustrákat vihetnek magukkal, nem pedig árúkat is.
Az iparigazolványok a mellékelt minta szerint állitandók ki.
A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymással, hogy az iparigazolványok kiállitására mely hatóságok illetékesek és hogy ezen igazolványok birtokosainak iparuk gyakorlásában minő szabályokhoz kellend alkalmazkodniok.
A fentebbi határozatok nem alkalmazhatók a vándoriparra, a házaló-kereskedésre és a kereskedést vagy ipart nem üző személyeknél való megrendelések gyüjtésére.
Azon alakszerüségeket illetőleg, melyeknek a kereskedelmi utazók a szerződő felek területein alávetve vannak vagy alávettetni fognak, az osztrákok és a magyarok Bulgáriában és a bulgárok az osztrák-magyar monarchiában a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
A bulgár gyárosok, kereskedők vagy kereskedelmi utazók által az osztrák-magyar vámterületre és az osztrák vagy magyar gyárosok, kereskedők vagy kereskedelmi utazók által Bulgáriába bevitt és árumustrákul szolgáló oly tárgyak, melyek beviteli vám alá esnek; a szerződő felek mindenike részéről ideiglenesen vámmentesen bocsáttatnak be, azon vámkezelési alakszerüségek megtartása mellett, melyek ismétkivitelük vagy közraktárba való visszahelyezésük biztositására szükségesek. Ezen alakszerüségek az illető országokban hozott vagy jövőben hozandó törvények és rendelet szerint teljesitendők.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a kölcsönös kereskedelmi forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalommal nem fogják gátolni.
Ezen szabály alól kivételnek helye lehet csupán:
a) a jelenleg érvényben levő vagy a jövőben netán életbeléptetendő állami egyedáruságoknál;
b) egészség- és állategészségrendőri tekintetekből;
c) hadi szükségleteknél kivételes körülmények közt.
A b) alatt kifejezett fentartás kiterjed azon tiltó intézkedésekre is, melyek a földmivelés érdekében kártékony rovarok vagy más kártékony organismusok elterjedésének megtiltása czéljából tétetnek.
A szerződő felek egyikének területeiről érkező vagy odamenő mindennemü árúk a másik fél területein minden átviteli vám és más minden nemü fogyasztási illeték alól kölcsönösen mentesek lesznek; történjék az átvitel akár közvetlenül, akár pedig ugy, hogy az árúk átvitel közben lerakatnak, raktároztatnak vagy ujból berakatnak.
Az osztrák vagy magyar eredetü termények vagy iparczikkek Bulgáriába való bevitelüknél a jelen egyezmény A) mellékletében megállapitott vámdijak mellett fognak bebocsáttatni.
Minden osztrák vagy magyar eredetü termény vagy iparczikk Bulgáriába való bevitelénél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fog részesittetni.
A bulgár eredetü termények vagy iparczikkek az osztrák-magyar vámterületre való behozataluknál a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesittetni.
Ha törvények vagy harmadik államokkal kötött egyezmények következtében Bulgáriában az árúk bevitelére nézve más vámkezelés léptettetnék életbe vagy más vámok alkalmaztatnának, mint a melyek az A) melléklet szerint megállapittattak; az osztrák vagy magyar árúk bevivője ezen utóbbi vámkezelés és ezen vámok, valamint az A) mellékletben megállapitottak között választhat.
A bevivő ezen különböző elbánás és vámok közt minden esetben saját tetszése szerint szabadon választhat és ebben sem közvetlenül, sem közvetve meg nem akadályozható.
A B) melléklet azon eljárásra vonatkozó részletes határozatokat tartalmazza, mely az értékvám alá eső árúk vámkezelésére nézve megállapittatott.
Mindegyik szerződő fél kötelezi magát arra, hogy nemcsak a behozatalnál és a kivitelnél szedendő vámok és mellékilletékek magasságát, hanem ezen vámok és mellékilletékek beszedését és biztositását, valamint általában a behozatali, az átviteli és a kiviteli vámeljárást illetőleg a másik fél föld- és ipartermékeit mindazon kedvezményben, mentességben és könnyebbségben fogja részesiteni, a melyeket valamely harmadik hatalomnak már nyujtott, vagy jövőben nyujtani fog; még pedig akkép, hogy minden ily kedvezmény a másik szerződő fél föld- és ipartermékeire azonnal, már e ténynél fogva és ellenkedvezmény nélkül ki fog terjesztetni.
Azon belső adók, melyek akár az állam, akár a községek vagy testületek javára az ország termékeinek előállitását, gyártását vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják; semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben sem terhelőbb módon a másik szerződő fél területeiről származó hasonló termékeket.
Miután az osztrák-magyar monarchiában a bulgár eredetü termények és iparczikkek a vámok és mellékilletékek fizetését illetőleg abban a bánásmódban részesittetnek, a mely a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában fennáll: ennélfogva az osztrák vagy magyar eredetü termények és iparczikkek szintén nem lesznek Bulgáriában semmiféle vám-, helyi vagy bármi másnemü pótdijnak vagy pedig uj, vagy azoknál magasabb mellékilletékeknek alávetve, mint a melyek jelenleg a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek irányában fennállnak, t. i.:
1. Az ólomzárolás dija, nevezetesen:
a) minden nagy ólomzárért - ide értve zsineget is - 30 centime és
b) minden kis ólomzárért vagy pecsétért - ideértve zsineget is - 5 centime.
2. A vámhivatal által kiszolgáltatott következő nyomtatványok minden példányáért 10 centime dij szedetik:
a) árunyilatkozat vagy ennek kivonata;
b) vámbevallás;
c) a valamely bulgár kikötőből más bulgár kikötőbe szállitott árukra nézve kiszolgáltatott kisérő jegyek;
d) átvitelre szóló kisérő jegyek;
e) a belépti vámhivatal részéről valamely más vámhivatalnál vámkezelendő áruk szállitására nézve kiállitott kisérő jegyek.
3. Nyomtatott nyugtatványoknak a vámhivatal által kiszolgáltatott minden példányáért 5 centime dij szedetik be.
A vámhivatal által kiszolgáltatott minden egyéb nyomtatványokért szintén 5 centime dij szedetik be.
4. A bélyegilleték az érvényben lévő bélyegtörvénynek megfelelően szedetik be.
5. A szarvasmarhák megvizsgálásáért járó dij; a juhok után szedett dijak (beglik).
6. A rakpart-illeték az 1885 április hó 15/3-án * kelt körrendeletnek megfelelően.
7. A raktározási illetékek a vámtörvény 64. czikkének megfelelően szedetnek.
8. Statistikai illeték:
a) a postaküldemények kivételével csomagonként 10 centime;
b) a csomagolatlanul feladott áruk után 1000 kgr-onként 15 centime;
c) marhák után darabonként 10 centime.
A statistikai illeték ugy a bevitelnél, mint a kivitelnél is szedetik.
Magától értetik, hogy a mellékilletékek csak annyiban szedhetők, a mennyiben azon szolgálatok, a melyekre ezen illetékek ki vannak szabva, valósággal és a vámszabályoknak és törvényeknek megfelelően teljesitettek.
Egyébiránt megegyezés jött létre arra nézve, hogy ezen mellék- vagy pótilletékeknek bárminemü csökkentése, mely valamely harmadik állam áruira nézve nyujtatnék, hasonlókép az osztrák vagy magyar eredetü hasonló nemü czikkekre is haladéktalanul alkalmaztatni fog.
A szállitás módozatait és az arra vonatkozó költségeket, könnyitéseket és egyéb kedvezményeket illetőleg a bulgár kormány arra kötelezi magát, hogy az osztrák-magyar monarchiának áruit, föld- és ipartermékeit, melyek Bulgáriában vasuton szállittatnak, teljesen ugyanazon elbánásban fogja részesiteni, mint a legtöbb kedvezményt élvező nemzet áruit vagy a belföldi árukat.
Azon külön megállapodások sérelme nélkül, melyek a vasuti forgalomban alkalmazandó vámeljárásra vonatkoznak, megegyezés jött létre arra nézve, hogy azon áruk, melyek az egyik szerződő fél területein vámbiztositási eljárás alá esnek és ezen vagy más okból ott már zár alá helyeztettek; ha máskép az ellenőrzés kivánalmainak elég tétetett, a másik fél területein nem fognak felbontani és a sértetlenül talált zárak és ólompecsétek helyett mások nem fognak alkalmaztatni.
Bulgária jogositva lesz a kereskedelmére nézve fontossággal biró bármely osztrák és magyar helyre kereskedelmi ügynököket kinevezni.
Ausztria-Magyarországnak azon eddig is gyakorolt joga, hogy Bulgáriába consuli tisztviselőket kinevez, továbbra is fentartatik.
Jelen egyezmény kiterjed azon országokra vagy területekre is, melyek vámegylet alapján a szerződő felek egyikével jelenleg egyesitve vannak vagy jövőben egyesitve lesznek.
A jelen egyezmény 8 nappal a jóváhagyási okmányoknak - legkésőbb 1897. évi május hó 13-ig/május hó 1-ig eszközlendő kicserélése után lép életbe és 1903. évi deczember hó 31-ig/deczember hó 18-ig marad érvényben. *
Ha azonban tizenkét hónappal az emlitett időszak lejárta előtt a szerződő felek egyike sem jelentené ki abbeli szándékát, hogy az egyezmény hatálya megszünjék, az azontul is érvényben marad; még pedig az egyik vagy másik szerződő fél részéről megtörtént felmondás napjától számitott egy év lefolyásáig.
A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy a jelen egyezményben közös egyetértéssel mindazon módositásokat megtehessék, melyek az egyezmény szellemével és elveivel nem ellenkeznek és a melyek hasznosságát a tapasztalat igazolná.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel elláttak.
| .......... évre | Az igazolvány száma ...................... | |
| (Czimer.) | ||
Érvényes
az osztrák-magyar monarchiában és Bulgáriában.
Tulajdonos
(Vezeték- és keresztnév.)
Kelt (hely) .................................................n (év, hó, nap).
| (Pecsét) | (Illetékes hatóság.) | |
| Aláirás. | ||
Ezennel igazoltatik, hogy a jelen igazolvány tulajdonosa:
..............................................................ben ........................................................... czég
alatt ............................................................... (a gyár vagy kereskedés megjelölése) bir.
.....................................................-ben ............................................ kereskedő-czégnél,
mely ott helyben ...................................................................... (a gyár vagy kereskedés
megjelölése) bir, mint kereskedelmi utazó van alkalmazva.
Miután a jelen igazolvány tulajdonosa ezen kereskedő-czég, valamint még a .....-ben lévő következő czég/czégek (a gyár vagy kereskedés megjelölése) számára árumegrendeléseket keresni és áruvásárlásokat tenni szándékozik; az is igazoltatik, hogy az emlitett czég kereskedése (ipara)/czégek kereskedésük (iparuk) üzéseért ezen országban a törvényesen megállapitott adókat fizetni köteles/kötelesek.
A tulajdonos személyleirása:
Különös ismertető jelei: ..............................................................................................
Kora: ..........................................................................................................................
Termete: .....................................................................................................................
Haja: ..........................................................................................................................
| Aláirás | ||
| ................................... |
Figyelmeztetés
Ezen igazolvány tulajdonosa csakis utazás közben és csak a fentnevezett czég/czégek számára van jogositva árumegrendeléseket keresni vagy áruvásárlásokat tenni. Hordhat magával mustrákat, de nem árukat. Egyebekben alkalmazkodni tartozik a mindenik államban érvényben lévő határozmányokhoz.
| Jegyzet. Ott, a hol a fentebbi minta kettős szöveggel bir, az igazolványok kiállitására használandó bárczában elegendő hely lesz hagyandó a végből, hogy a fenforgó eset körülményeihez képest az egyik vagy másik szöveg beiktatható legyen. |
Az árúk megnevezése
| Beviteli vámok | ||
| 1. Czukor nem finomitva, finomitva, kristályczukor; czukrosságok: dragées (czukros magvak), czukorkák, lokoum, halwa, pekmez (főtt must) és czukorral bevont gyümölcsök | érték után 20% | |
| 2. Szeszes italok: szesz, szőlő és szilvapálinka, arak, rum, cognac, likőrök és mindennemü más pálinka | 18% | |
| A származásra való tekintet nélkül egyenlőképen alkalmazandó külön becslés szerint. | ||
| 3. Gyertyák és közönséges szappanok (lugszappanok) | érték után 18% | |
| 4. Mindennemű bőr | érték után 16% | |
| 5. Bőrárúk | érték után 16% | |
| 6. Kötelek és mindennemü kötélverő-árúk, a zsineget kivéve | érték után 25% | |
| 100 kg. tiszta suly után | ||
| 7. Mindennemü czipészárúk bőrtalppal | 280 frank | |
| 8. Készruhanemüek, melyek küloldalán a túlnyomó anyag tiszta vagy vegyes gyapjuszövetből áll | 300 frank | |
| Jegyzet. A 7. és 8. sz. alá nem tartozó czipészáruk és kész ruhaneműek épugy, mint a mindenféle fehérnemü, a kalapok és a közvetlen használatra szolgáló különböző divatáruk a 22. sz. alatt megállapitott vám alá esnek. | ||
| 9. Posztók és szövetek gyapjuból, melyek négyszögméterenként 400 grammnál nagyobb sulyuak | érték után 18% | |
| 10. Ablaküveg | érték után 20% | |
| 11. Üvegárúk általában | érték után 12% | |
| 12. Porczellán és faience árúk | érték után 12% | |
| 13. Apró árúk és kefekötő-árúk | érték után 12% | |
| Jegyzet. Ide tartoznak az 1894. évi bulgár statisztika 413., 414., 517., 534., 534-537. (bezárólag) és 741-760. (bezárólag) számai alatt emlitett árúk, beleértve a mindennemü gombokat és fésüket is. Megállapittatik azonban, hogy a valódi ékszerek, azaz az aranyból és a drágakövekből készült czikkek, fémekkel kapcsolatban is, ezen osztályzatból ki vannak zárva. | ||
| 14. Lenfonalak | érték után 10% | |
| 15. Lenszövetek | érték után 10% | |
| 16. Gabonaliszt | érték után 10% | |
| 17. Tüzifa, épületfa, fürészelt fa (ide értve a fürészelt deszkákat) és dongák | érték után 8% | |
| 18. Ásványvizek | érték után 10% | |
| 19. Mezőgazdasági gépek és eszközök, ipari czélokra szolgáló mindennemü szerszámok, kályhák és tüzhelyek ipari czélokra, műhelyek, gyárak stb. számára | érték után 8% | |
| 20. Vasöntvényből való nem csiszolt, nem fénymázolt, nem festett közönséges munkák | érték után 10% | |
| 21. Csavarok | érték után 8% | |
| 22. Külön meg nem nevezett minden más árú | érték után 14% |
A bevivő a bevitt árú értékét és a kereskedésben szokásos megnevezését a bevallásban irásbelileg megjelölni tartozik.
Az értékvámok a bevallott érték után fognak számittatni, mely az áruknak a származás vagy elszállitás helyén való tényleges eladási árából, a határig felmerült szállitási költségekből és a rendeltetési helyig tényleg felmerült csomagolási, biztositási és bizományi költségekből áll.
A bevivő bevallásához az eladási árúszámlát (facturát) és a fuvarlevelet vagy a hajó-elismervényt mellékelni tartozik.
Az árú értéke a bevallásban levekben (frankokban) és annak törteiben fejezendő ki. Ha az ár és a csomagolási költségek az árúszámlában o. é. forintokban vannak kitéve, ezek a vámkezelés czéljára az o. é. forintnak a szofiai nemzeti bank által közzétett frank árfolyama alapján frankokra fognak átszámittatni. A szállitási, biztositási és bizományi költségek ugyanazon alapon számitandók át.
Az árúk vámhivatali szemléje a bevallást követő 48 óra alatt fog megtörténni.
A vámhivatal a beviteli vámnak a bevivő által bevallott érték után való számitását csak az esetben tagadhatja meg, ha a bemutatott áruk minőségének és természetének lelkiismeretes becslése után az érték helyessége tekintetében alapos kételyei volnának.
Ha a vámhivatal ezen határozatnak megfelelve a bevallott értéket a tényleges értéknél csekélyebbnek tartja, a vámhivatali szemlét követő 24 órában joga van a bevallott értéket felemelni.
Ha a bevivő ezen felemelésbe nem egyezik, a vámhivatal az elővásárlás jogát gyakorolhatja vagy szakértők meghallgatását kivánhatja.
Elővásárlás esetén a vámhivatal a bevivőnek a bevallott értéknek 5 százalékkal megtoldott összegét 15 napi határidő alatt megfizetni tartozik; magától értetik, hogy sem a beviteli vám, sem bárminemü illeték nem fog szedetni.
Szakértők meghallgatása esetén, minek 15 napi határidő alatt kell megtörténni, a vámhivatal tartozik a bevivőnek, ha ez azt kivánja, az árút mustrák visszatartása mellett és mindenkor azon feltétel alatt, ha a bevivő a beviteli vám, a mellékilletékek és a szakértők meghallgatásából eredhető vámpótlékok biztositására elegendő biztositékot ad, szabad rendelkezésére kiszolgáltatni; a bevivőnek szabadságában áll, hogy a szakértőknek tájékoztatásukra - az illetékes kereskedelmi és iparkamara által a bevitt árú tényleges áráról kiállitott bizonyitványt bemutasson.
A vámhivatal elővásárlási joga megszünik, mihelyt a szakértők meghallgatása kéretett.
Ha a szakértői szemle megállapitja, hogy az árú értéke a bevivő által bevallott értéket nem többel, mint 10%-kal haladja meg, a beviteli vám a szakértők által meghatározott érték után szedhetik.
Ha a szakértők által megállapitott érték a bevallott értéket 10%-kal haladja felül, a bevalló birság alá esik; melyet a pénzügyminister határoz meg és a mely a sikkasztott vámilletékeknek tizszeres összegéig terjedhet.
Megállapittatott, hogy a „sikkasztott vámilletékek” kifejezés alatt a bevallott érték után számitott vámilletékek és a szakértők által meghatározott érték után számitott vámilletékek közti különbözet értendő.
A szakértői szemle költségeit felerészben a bevivő és felerészben a vámhivatal viseli, ha a szakértők által meghatározott érték a bevallott értéket nem többel, mint 5%-kal haladja meg; egyéb esetekben a vesztes fél viseli azokat.
Mihelyt a vám, a mellékilletékek és a szakértői szemléből netán eredő birság a vámhivatal által beszedetik, az árú a bevivőnek kiszolgáltatandó vagy ha az árú már kiadatott, a biztositéki összeg a maradéka a bevivőnek haladéktalanul visszaadandó.
Szakértők meghallgatása esetén a vámhivatal főnöke és a bevivő 8 napon belül a szakértők meghallgatása iránti kivánság nyilvánitása után egy-egy szakértőt neveznek meg. A szakértők véleménykülönbség esetén, vagy ha a bevivő ezt kivánja, már a választott biróság megalakulása alkalmával 8 napi határidőn belül egy harmadik választott birót választanak. Ha ezen választásra nézve nem tudnak megegyezni, akkor a harmadik választott biró az illetékes kerületi törvényszéknek elnöke, vagy oly helyeken, hol kerületi törvényszék nincs, az illetékes községbiró (Mirowii sadia) által neveztetik ki.
A választott birósági itélet a választott birók megnevezésére következő 5 nap alatt hozandó.
Azon esetben, ha a beviteli vámok, a vámpótlékok, a birság és a költségek öt napon belül azon időtől számitva, midőn a fél a szakértők határozatáról értesitve lett, nem fizettetnek meg; az áruk, - a 2. czikk utolsó bekezdésében az árunak biztositék ellenében való kiszolgáltatására vonatkozólag megállapitott esetet kivéve - a vámhivatal által eladhatók.
Az eladásból befolyt összeg vagy a biztositék, a beviteli vámok, a vámpótlékok, a birság és a költség levonása után az igényjogosult rendelkezésére fog tartatni és pedig eladás esetén az eladás napjától számitott egy év tartamáig, biztositék nyujtása esetén pedig a végérvényes határozat értesitése napjától számitott egy év tartamáig.
Ha a rendelkezésre álló összeg kiadása a megállapitott határidő alatt nem szorgalmaztatik, az véglegesen az államkincstár javára esik.
Az Ausztria-Magyarország és Bulgária közt a mai napon kötött kereskedelmi egyezmény aláirásánál az alulirt meghatalmazottak a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették, melyek magának az egyezménynek kiegészitő részét képezendik.
1. Az I. czikknek az iparüzletek felállitására és gyakorlására vonatkozó határozatai nem fognak alkalmaztatni:
a) az osztrák-magyar monarchiában a gyógyszerészekre, a kereskedelmi alkuszokra és a vándoriparra, ideértve a házalást is;
b) Bulgáriában a falusi korcsmárosokra, a gyógyszerészekre, a kereskedelmi alkuszokra és a vándoriparra, ideértve a házalást is.
Megjegyzés jött létre, hogy a b) alatti határozat nem alkalmazható azon osztrák vagy magyar gyógyszerészekre, kik ezen ipart Bulgáriában jelenleg üzik.
2. A szerződő felek egyikének területein az illető törvények értelmében megalakult részvénytársaságok, részvényekre alakult betéti társaságok és bármily nemü biztositási ágakkal foglalkozó társaságok a másik fél területein, ha az e részben ott fennálló és minden más nemzet társaságaira nézve is alkalmazható törvényeknek és szabályoknak megfelelnek, kölcsönösen mindennemü jogokat, ideértve a perbenállási jogot is, gyakorolhatják.
3. A szerződő felek egyikének alattvalói, kik az illető területek különböző pontjai közt szállitással foglalkoznak vagy kik hajózást üznek, ezen foglalkozás és iparok üzése tekintetében nem fognak a másik fél területein semmiféle ipari vagy külön adó alá vettetni, ha székhelyük hazájuk területein van. Azonban ügynökeik Bulgáriában, mint az országban ipart üző egyének, jövedelmeik arányában a patensilletéket (jövedelmi adót) fizetni kötelesek. Ép ugy azon szállitók, kik az ország belsejében két pont közt áruszállitásokkal foglalkoznak, az ezen ügyletekből eredő jövedelem után a patens-illetékek alá fognak vettetni.
Bulgária a jelen egyezmény tartama alatt sóra, dohányra, lőporra és kőolajra hozhat be egyedáruságot. Ugyszintén behozhat egyedáruságot azon czikkekre is, melyek a jelen egyezmény tartama alatt Ausztria-Magyarországban egyedáruság tárgyát képeznék.
Hogy az áruk a szerződéses bánásmódot élvezhessék, az árubevallásnak magában kell foglalnia az áruk származásának megjelölését is.
Általában a bulgár, osztrák vagy magyar áruk bevivői a származási bizonyitványok felmutatásának kötelezettsége alól kölcsönösen fel lesznek mentve. Mindazonáltal a származási bizonyitványok felmutatását a szerződő felek egyike kivételesen követelheti azon esetben, ha az áruk eredete szerint különbözeti vámokat állapitott meg; és ha az általános helyzet szerint ugy a vámok, valamint a szállitási feltételek tekintetében valószinüvé válnék, hogy oly harmadik államból, mely a fenforgó esetben a kedvezményes vámkezelésből ki lenne zárva, - eredő áruk hozatnak be a másik szerződő fél területeiről.
Az emlitett bizonyitványok kiállithatók a kiviteli hely helyhatósága vagy a kiviteli eljárást teljesitő vámhivatal által, legyen ez akár az ország belsejében, akár a határon, vagy végre consuli tisztviselő vagy kereskedelmi ügynök által; szükség esetén ezen bizonyitványokat az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt megfelelőnek találják.
A származási bizonyitványok dijmentesen állitandók ki és a mellékelt minta szerint szerkesztendők. Ugyanez áll a consuli láttamozásra vagy valamely kereskedelmi ügynök láttamozására nézve is, ha ezen láttamozás a helyi hatóságok vagy a vámhivatatok által kiszolgáltatott származási bizonyitványokon kivántatik meg.
Mindegyik szerződő fél azon bizonyitványokhoz, melyek nem a saját vámszolgálatában használt nyelven vannak kiállitva, forditás melléklését kivánhatja. Ezen forditás a kiviteli országnak valamely hivatalos pecsét használatára feljogositott alkalmazottja által is kiállitható.
A gyarmatáruk, füszerek, olajok, déli gyümölcsök, drogeriák, festő és cserző anyagok, mézgák és gyanták Ausztria-Magyarországból való bevitelüknél Bulgáriában még akkor is a szerződéses bánásmódban fognak részesülni, ha a származási bizonyitványokkal ellátva nincsenek.
1. A IX. czikk határozatai nem alkalmaztatnak:
a) azon kedvezményekre, melyek szomszédos államoknak a határforgalom könnyitése végett nyujtatnak;
b) azon kötelezettségekre, a melyeket szerződő a felek egyike már létrejött vagy jövőben létesitendő vámegyesülés határozatai szerint magára vállalt.
2. A kiviteli vámok nagysága a jelen egyezményben nincs meghatározva; de magától értetik, hogy ezen vámok minden kiviteli irányra nézve ugyanazok lesznek.
3. Az Ausztria-Magyarországban érvényben lévő elvekkel megegyezőleg Bulgáriában a vámkezelés tekintetében a következő szabályok lesznek követendők:
Az érdekeltnek szabadságában áll a bevitelre bevallott, de a szabad forgalomba még nem jutott árukat, azok megtekintése után is beviteli vagy kiviteli vám vagy bármily fogyasztási illeték fizetése nélkül külföldre visszaküldeni; feltéve mindazonáltal azt, hogy bevallásában oly szabálytalanságot nem követett el, a mely vámjövedéki büntető eljárást von maga után.
Ez utóbbi esetben a bevitt árú tekintetében a pénzügyi törvények határozatai szerint kell eljárni. Az árú ismét kivihető, ha a megállapitásra vonatkozó vámjövedéki büntető eljárás a bevallás helyes voltát igazolta.
Minden esetben azonban a bevivő tartozik megfizetni a XI. czikk szerint járó mellékilletékeket.
Az áruk - az ismét való kivitel, az átvitel vagy a forgalomba való bocsátás előtt - vámraktárakba raktározhatók, vagy köz- vagy magánraktárakba helyezhetők. A beviteli vámok, fogyasztási és octroi-illetékek, melyek az egyezmény szerint szedhetők, a megvámozásra szánt áruk után a raktárakból fokozatosan kivitt mennyiségek arányában szedendők be. Az átvitelre vagy az ismét való kivitelre szánt áruk e czimen semmiféle illetékkel nem terhelhetők meg.
Az osztrák és magyar áruk a vámokon, a XI. czikkben megjelölt mellékilletékeken, a fogyasztási és octroi-illetékeken kivül az állam vagy a községek (helyhatóságok és testületek) javára szedett semminemü más illetékekkel nem terhelhetők.
Megegyezés jött létre, hogy a fogyasztási és az octroi-illetékek az osztrák vagy magyar árukat semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb összeggel vagy terhelőbb módon, mint a hasonnemü bulgár termékeket. Ennek következtében a fogyasztási és octroi-illetékek az osztrák és magyar áruk után nem fognak más pénzértékben szedetni, mint a bulgár áruk után, és a bulgár termékek részére a fogyasztási és az octroi-illetékek tekintetében nem fognak semminemü oly kedvezmények engedélyeztetni, mint a melyek például a bérleti rendszerből stb. eredhetnek.
A fogyasztási és octroi-illetékek az osztrák vagy magyar áruk után azon esetben is szedhetők, ha hasonló czikkek Bulgáriában nem is állittatnak elő.
A fogyasztási és octroi-illetékekre vonatkozó fentebbi határozatok az osztrák vagy magyar árukra csak az esetben alkalmazhatók, ha minden más állam árui ugyanazon bánásmód alá esnek.
A fogyasztási és octroi-illetékek a következő határozatoknak megfelelően fognak szedetni:
A) Azon fogyasztási czikkek, a melyek után a bevitelnél állami fogyasztási illetékek szedhetők, a következők: italok és eledelek, takarmány, tüzelőszerek és világitó anyagok, valamint épület-anyagok.
Minden más árú fel van mentve Bulgáriában a fogyasztási illeték fizetése alól.
Az alább megnevezett czikkeknél a fogyasztási illetékek Bulgáriában a következő összegeknél magasabbak nem lesznek:
| hektoliterenként | ||
| Szesz, a Gay-Lussac-féle szeszmérő minden foka után | 0.75 frank | |
| Rum likőr, cognac, keserü pálinka (bitter), abszint stb. | 30.- frank | |
| Jegyzet. Oly rum, likőr stb. hordókban, mely a Gay-Lussac-féle szeszmérő szerint 40 foknál nagyobb szesztartalommal bir, ugyanazon illeték alá esik, mint a szesz. | ||
| 100 kg. tiszta suly után | ||
| Czukor | 20 frank | |
| Czukorkák, halwa és czukrosságok | 40 frank | |
| Kávépótlók, ideértve az ugynevezett Frank-kávét is | 20 frank | |
| hektoliterenként | ||
| Sör | 5 frank | |
| 100 kg. tiszta suly után | ||
| Stearin-, czetvelő és fényüzési gyertyák | 20 frank | |
| Halak conserválva, mint szardinák stb. | 50 frank | |
| Más conservek | 100 frank | |
| Faolaj és más tábla-olajok | 10 frank | |
Fogyasztási illeték szedhető kivételképen a fa- és viasz-gyufák, az illatos zsiradékok és vizek, az illatos szappanok és a játék kártyák után.
Ezen illeték:
| 100 kg. tiszta suly után | ||
| a fagyufákra nézve | 30 franknál | |
| az illatos szappanokra nézve | 50 franknál | |
| a játékok tuczatjaként | ||
| A játékkártyákra nézve | 12 franknál |
nem lesz magasabb.
B) Az 1895 deczember hó 18/30-án * kelt bulgár törvény határozatainak megfelelöleg a községek (helyhatóságok és testületek) javára szedendő octroi-illetékek az alább megnevezett czikkeknél a következő összegeknél magasabbak nem lehetnek:
| frank, centime literenként | ||
| Bor és eczet hordóban | - 4 | |
| Szesz, pálinka, rum és cognac: literenként és a Gay-Lussac-féle szeszmérő szerinti fokonkint | - 1/2 | |
| Sör hordóban | - 4 | |
| 3/4 literes üvegenként | ||
| Mindennemü borok lepecsételt üvegekben | - 50 | |
| Mindennemü likőrök, lepecsételt üvegekben, mint rum, abszint, ürmös, keserü pálinka (bitter), curacao, vanilia, orosz vodka stb | - 30 | |
| 1 kg. tiszta suly után | ||
| Kávépótlók, ide értve az ugynevezett Frank-kávét | - 16 | |
| Czukor | - 4 | |
| Czukrosságok, mint lokoum, befőttek, czukorkák és egyéb czukoráruk | - 10 | |
| Faolaj és más táblaolajok | - 8 | |
| Halak marinálva, száritva és füstölve | - 16 | |
| Svájczi, németalföldi és más sajtok | - 32 | |
| köbméterenként | ||
| Épületfa; nyers deszkák | 1 - | |
| frank, centime tonnánként | ||
| Mész | 2 - | |
| 500 darabonként | ||
| Tégla | - 20 | |
| 1 kg. tiszta suly szerint | ||
| Stearin-gyertyák | - 8 | |
| Lugszappan | - 8 | |
| Mindennemü czipészáruk bőrtalppal | - 28 | |
| Kész ruhanemüek, melyeknek küloldalán a tulnyomó anyag tiszta vagy vegyes gyapjuszövetből áll | - 30 | |
Minden egyéb czikk, mely sem a fentebbi összeállitásban, sem pedig az 1895 deczember hó 18/30-án * kelt, előbb idézett törvényben külön megnevezve nincsen, a mennyiben nem vámmentes, az érték után a százaléknyi octroi-illeték alá esik.
Az osztrák és magyar áruk után az octroi-illetékek a beviteli vámok fizetésével egyidejüleg fognak beszedetni. - Az octroi-illeték lefizetése után az árú az egész országban szabadon jöhet forgalomba és semmiféle czimen bárminemű uj illetékekkel nem terhelhető.
A mennyiben az octroi-illetékek a fentebbi határozatok szerint az áruk értéke után szedetnek be, ezen illetékek más becslési eljárás nélkül a beviteli vámok beszedésénél megállapitott értékek után fognak számittatni.
Jelen jegyzőkönyv, mely a szerződő felek részéről minden külön jóváhagyás nélkül elfogadottnak és jóváhagyottnak fog tekintetni, azon tény folytán, hogy magának a kereskedelmi egyezménynek, melyre vonatkozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve, két példányban állittatott ki.
(Minta)
Származási bizonyitvány
........................................ (1) bizonyitja, hogy az előmutatott okmányok szerint ............................ ur (2) 189 ..... évi .............................. hó ......... n (3) ezen ...................... (4) állomáson/kikötőben .............................. (5) ................................... (6) .......................... jelü .......................................................................... számu ........................... kilogramm nyers sulyu ............................................ (7) tartalmazó ............................................ csomagot feladott, mely áruczikkek ezen országban állittattak elő és a .................................................. (8) osztrák vagy magyar/bulgár vámhivatalig leendő szállitásra vannak szánva, hogy .............................. ba (9) ....................................... urnak (10) szállittassanak.
(Kelet, aláirás és pecsét.)
| (1) A bizonyítványt kiállító hatóság neve. | |
| (2) A termelő vagy kereskedő neve. | |
| (3) Kelet. | |
| (4) A vasuti állomás vagy kikötő neve. | |
| (5) A csomagok darabszáma | |
| (6) A csomagok neme. | |
| (7) Az áruk nemének megjelölése. | |
| (8) A vámhivatal neve. | |
| (9) A rendeltetés helye. | |
| (10) A cimzett neve. |
