A magyar koronához tartozó országok ifjuságának a közös hadsereg tisztikarában még mindig csekély térfoglalása egyfelől, másfelől pedig az 1882. évi XXV. törvénycikk által rendszeresitett 120 alapitványi hely betöltése alkalmával évek során át szerzett azon tapasztalat, hogy különösen a katonai alreáliskolába pályázók nagy része - igényjogosultságuk daczára - megfelelő helyek hiányában nem juthat be a katonai nevelő-intézetekbe, indokolttá teszik gondoskodni arról, hogy a magyar elem a közös hadsereg tisztikarában nagyobb számmal foglalhasson helyet.
E czélból szükségesnek mutatkozik a magyar állami alapitványi helyeknek szaporitása.
Minthogy pedig az 1882. évi XXV. törvénycikk életbe lépése óta a hadsereg nevelőintézeteinek szervezetében azon változás állott be, hogy az előbb csapatiskolák jellegével biró hadapród-iskolák, nevelőintézetekké alakultak át és most a cs. és kir. hadsereg nevelőintézeteinek II-ik csoportját képezik, s szem előtt tartva az államkincstár lehető kimélését is, ezen törvényjavaslat által a jelzett czél oly módon volna elérhető, hogy a szaporitandó állami alapitványi helyek egy része, a most már szintén nevelőintézeteket képező hadapród-iskolákban töltetnék be. Ez által a magyar ifjuság részére a közös hadsereg tisztikarába való bejutásnak egy újabb útja nyilnék meg, a mely az államkincstárnak aránylag igen csekély megterheltetésével járna.
A jelen törvényjavaslat szerint ugyanis az eddig rendszeresitett 120 alapitványi hely 250-re emeltetnék fel, de akként, hogy ezek közül a katonai alreáliskolákban és katonai akadémiákban - a hol a nevelés költségesebb - 150 hely, tehát csak 30 helylyel több töltetnék be, mint eddig, mig a többi száz hely a kevesebb költséget igénylő hadapród-iskolákban kerülne betöltés alá.
Az állami alapitványi helyeknek a katonai nevelőintézetek II-ik csoportjára, vagyis a hadapród-iskolákra való kiterjesztése abban is leli indokát, hogy a katonai reáliskolákban, férő helyek hiánya miatt nagyobb mérvű szaporitás csakis úgy volna eszközölhető, ha egyúttal vagy a közös kincstári díjmentes helyek, vagy a fizetéses helyek apasztatnának; már pedig az előbbi helyeknek nagyobb mérvű apasztása, az eddigelé igényjogosultak igényeit csorbitaná, az utóbbi helyek tetemes apasztása pedig nem felelne meg a delegatióban ismételve hangsúlyozott azon óhajtásnak, hogy ezen fizetéses helyek szaporittassanak. A reáliskolákban és akadémiákban betöltendő alapitványi helyeknek 30 helylyel való szaporitása, maga után fogja ugyan vonni a fizetési helyek némi csökkenését, de ez kellő indokolást talál azon tapasztalatban, hogy a fizetéses helyeknek a magyar elem által való igénybevételéhez fűzött remények nem valósultak meg teljesen.
Jelen törvényjavaslat, azon rendelkezése által, hogy bizonyos számú állami alapitványi helyek a hadapród-iskolákban is adományozhatók lesznek, az alsóbb díjosztályokba tartozó hivatalnoki karnak, valamint közszolgálatban nem álló más, szegényebb sorsú magyar állampolgároknak is, a kik a hadapród-iskolákban megállapitott csekély tandíjat sem képesek megfizetni - módot nyujt arra, hogy a hadsereg tisztikarába bejuthassanak, a mi az állampolgárok ezen osztályainak eddig azért volt megnehezitve, sőt lehetetlenné téve, mert az eddig rendszeresitett magyar állami alapitványi helyekre a katonai nevelőintézetek I-ső csoportjánál, a közügyek terén különös érdemeket szerzett katonai vagy polgári egyének gyermekei természetszerűleg első sorban birnak igénynyel, s ilyenek mindig feles számmal pályáztak.
A mi a hadapród-iskolákban meghatározott tandíjat illeti, az jelenleg akként van szabályozva, hogy a hadsereg és honvédség tartalékában, valamint a szolgálaton kivüli viszonyban álló tisztek, továbbá polgári állami tisztviselők és alkalmazottak fiai részéről évenkint 80 forint, és minden más állampolgár fiai részéről évenkint 150 forint fizetendő; mely tandíj az alapitványos növendékek után az állam által volna fizetendő.
S minthogy a kérdéses helyekre felveendő ifjak, kisebb szükségleteik fedezésére fejenkint évi 50 forint zsebpénzzel is elláttatnának, - az államkincstárnak a hadapród-iskolákban kiképezendő mindegyik növendék 130, illetve 200 forintba kerülne, a szerint, a mint a felvett növendék után 80 forint vagy 150 forint tandíj fizetendő.
Azon valószinű számitásból kiindulva, hogy 40 ifjú 80 forintos és 60 ifjú 150 forintos tandíj mellett fog felvétetni, a mi a pályázati viszonyoktól fog függni, - a 100 alapitványi helynek összes költségei évi 17.200 forintra, a fentebb emlitett, s a katonai reáliskolákban és akadémiákban betöltendő 30 újabb hely költségei pedig az ugyanezen intézeteknél már meglévő 120 hely 5 évi költségeinek átlagát véve alapul, évenkint körülbelül 16.000 forintra fog terjedni, vagyis a javaslatnak törvényerőre emelkedéséből mindössze 33.200 forint évi rendes többkiadás fog származni.
De miután ezen helyek nem egyszerre, hanem csak fokozatosan lesznek betöltendők, és pedig a hadapród-iskoláknál, azok 4 évfolyamának megfelelőleg, évenkint 25 helylyel 4 év alatt, a katonai al- és főreáliskoláknál és akadémiáknál szervezendő újabb 30 hely pedig, a pályázati viszonyok és a rendelkezésre álló férőhelyek szerint valószinűleg szintén 4 év alatt, - az első iskolai évre szükséges költség a fentebbi összegeknek 1/4-ed részét, vagyis a reáliskoláknál és akadémiáknál 4.000 forintot, a hadapród-iskoláknál pedig 4.300 forintot, összesen tehát 8.300 forintot nem fogja túlhaladni, mely összegből az 1897. évi állami költségvetést, tekintettel arra, hogy az 1897/8-iki tanévnek csak első félévi díja lesz az 1897-ik évben esedékes, csak 4.150 frt fogja terhelni.
A hadapród-iskoláknál rendszeresitendő alapitványi helyeket nyert ifjak, úgy a gyalogsági, valamint a tüzér- és utász-hadapródiskolákban is nyerhetik kiképeztetésöket, a lovassági hadapródiskolába azonban nem vehetők fel, a mi abban leli indokát, hogy a lovassági hadapródiskolában a növendékek a III-ik és IV-ik évfolyamban a tandíjon kivül évi 200 frt lovaglási járulékot is tartoznak fizetni.
Midőn fenti javaslatomat előterjesztem és tiszteletteljesen elfogadásra ajánlom, ezt azon szilárd meggyőződésben teszem, hogy ez által a magyar elem térfoglalása a közös hadsereg tisztikarában jelentékenyen előmozdittatik, a mi nemcsak a közös hadsereg érdekében fekszik, hanem egyszersmind Magyarország érdeke is.
