1. § Minden törvényszéknél, melynek büntető hatásköre van, esküdtbiróság szerveztetik. (34. §)
Az esküdtbiróság az elnökkel együtt három birói tagból és tizenkét esküdtből áll.
2. § Az esküdtbiróság elnökét és ennek helyettesét a kir. itélőtábla elnöke jelöli ki.
Elnökké rendszerint a kir. törvényszék elnökét kell kijelölni; de kijelölhetők a kir. itélőtábla birái, valamint ama törvényszék birái is, melynél az esküdtbiróság alakittatik. Az esküdtbiróság elnökének helyettesét a törvényszék birái közül kell kijelölni.
A kijelölés egy évre történik és legkésőbb deczember 31-ig a hivatalos lapban és a kir. törvényszék hirdetményi tábláján közzéteendő.
Az elnöknek és helyettesének akadályoztatása esetében, a helyettesités iránt, ha annak sürgős szüksége forog fenn, esetről-esetre a törvényszék elnöke intézkedik.
3. § Az esküdtbirósághoz két birót és két helyettes birót, szintén egy évre, a kir. törvényszék elnöke jelöli ki, a vezetése alatt levő kir. törvényszék birái, vagy a törvényszék székhelyén müködő kir. járásbirák sorából.
Esküdtbiróság tagja albiró nem lehet.
4. § Esküdt csak az a magyar honos férfi lehet, a ki az alaplajstrom egybeállitásának évében életkorának legalább huszonhatodik évét betöltötte és az állam hivatalos nyelvét, Fiuméban pedig az olasz nyelvet érti, azon irni és olvasni tud, ha vagy:
1. évenként legalább husz korona egyenes állami adót köteles fizetni, a mennyiben pedig időleges adómentességet élvez, husz korona egyenes állami adónak megfelelő értékü vagyonnal bir, vagy
2. köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, épitész, hajós kapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanitó, sebész, állatorvos, továbbá az, a ki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül a ki a középiskolai záróvizsgát letette.
5. § Az esküdtek jegyzékébe nem vehető fel:
1. a ki nyereségvágyból eredő büntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre volt elitélve;
2. a ki hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére van itélve (1878. évi V. tc. 56. §), az itéletben megállapitott időtartam alatt;
3. a ki szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt áll, vagy feltételes szabadságon van;
4. a ki ellen büntett vagy fogházzal büntetendő vétség miatt vizsgálat, közvetlen idézés, vagy főtárgyalás (bűnvádi perrendtartás 268. §) van elrendelve, vagy a ki vád alá van helyezve.
5. a ki csőd alatt áll, gondnokság alá van helyezve, vagy a kinek kiskorusága meg van hosszabbitva;
6. a ki testi vagy szellemi fogyatkozás miatt az esküdt kötelességeit teljesiteni nem képes.
6. § Továbbá nem vehető fel az esküdtek jegyzékébe:
1. a minister, a fiumei kormányzó, a főispán s Budapesten a főpolgármester;
2. a tényleges szolgálatban levő biró vagy ügyész;
3. a fegyveres erőnek tartós, tényleges szolgálatban álló tagja (1889:VI. törvénycikk 2. §); a szabadságolt havidijas és az ideiglenesen szabadságolt legénység;
4. a rendőri hatóság tagja vagy közege (bűnvádi perrendtartás 85. §);
5. a pénzügyőrség tagja;
6. a napszámos vagy a szolga.
7. § Az esküdtszéki szolgálattól mentes:
1. az országgyülés képviselőházának, a főrendiháznak vagy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak tagja, az ülésszak tartamára;
2. a lelkész;
3. a fegyveres erőnek az esküdtek névjegyzékébe felvett az a tagja, a ki ideiglenes tényleges szolgálatot teljesit, a behivás tartama alatt;
4. a gyakorló orvos;
5. a gyógyszerész, a kinek segéde nincs;
6. a néptanitó;
7. a postánál, a távirdánál, a vasutnál és a gőzhajózásnál alkalmazott egyének;
8. a ki életkorának hetvenedik évét betöltötte;
9. a ki az év folyamán valamely ülésszakban szolgálatot teljesitett, a folyó és a következő évben.
8. § Az igazságügyi minister évről-évre elrendelheti, hogy a 7. § 9. pontja alapján mentesség igénybe vehető ne legyen oly törvényszék területén, a melynél máskép esküdtbiróság nem szervezhető.
9. § Városokban a polgármester, községekben a biró, Budapesten a kerületi előljáró, a városi törvényhatósági bizottságnak, illetőleg városi vagy községi képviselőtestületnek, a székes fővárosban pedig a kerületi választmánynak (1893:XXXIII. tc. 9. §-a) két kiküldöttjével, - a kiknek egyike községekben mindig a községi, illetőleg körjegyző, - mint összeiró bizottság köteles minden év május havában egybeállitani azoknak a városukban, illetőleg községükben, kerületükben lakó összes férfiaknak névjegyzékét, a kik a fenti 4. § értelmében esküdtek lehetnek és az 5. és 6. §-ok kizáró rendelkezései alá nem esnek.
Azt, a kire nézve a kizárás tekintetében kétség merül fel, vagy a ki az esküdtszéki szolgálattól mentes (7. §), a kizárás, illetőleg mentesség okának feltüntetésével a névjegyzékbe föl kell venni.
A névjegyzéknek tartalmaznia kell folyó szám alatt és betürendben a neveket, a bejegyzett egyén korának, végzett iskoláinak, polgári állásának vagy foglalkozásának, lakóhelyének tüzetes adatait; azt, hogy mennyi egyenes állami adót köteles fizetni, hogy az országban használatban levő nyelvek közül melyiket beszéli, melyiket használja túlnyomóan, melyik az anyanyelve, továbbá lehetőleg azt is, hogy a névjegyzékben előforduló egyének melyikéhez áll a 19. §-ban meghatározott viszonyban. E névjegyzéket, melyet két példányban kell kiállitani, a bizottság elnöke és jegyzője aláirja.
Ez a névjegyzék az esküdtek alaplajstroma.
10. § A polgármester, a községi biró, illetőleg a kerületi előljáró junius hó első napja előtt a helyi szokás szerint közhirré teszi, hogy az alaplajstromot a helyhatóság hivatalos helyiségében junius első napjától kezdve tizenöt napon át bárki megtekintheti; továbbá, hogy akár alkalmas egyénnek kihagyása, akár nem alkalmasnak bejegyzése miatt e tizenöt nap alatt bárki felszólalhat és hogy a felszólalásokra, melyek a hivatalos helyiségben közszemlére lesznek kitéve, nyolcz nap alatt bárki észrevételeket tehet. A felszólalásokat és az észrevételeket a polgármesternél, a községi birónál, illetőleg a kerületi előljárónál irásban kell beadni vagy szóval kell előterjeszteni. A szóval tett felszólalásokat és észrevételeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.
11. § A községi biró az alaplajstrom mindkét példányát, a felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, szükségesnek mutatkozó megjegyzései kiséretében, julius hó 15-ik napjáig a községre nézve illetékes főszolgabiróhoz terjeszti be.
A főszolgabiró vagy helyettese az alaplajstromokat átvizsgálja, a hiányosokat pótlás végett visszaküldi, a késedelmes községi birót az iratok beterjesztésére felhivja, s ha ez siker nélkül történt, arra 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal szoritja.
12. § A főszolgabiró, polgármester és kerületi előljáró az alaplajstrom egyik példányát saját levéltárában megőrzi, másik példányát pedig a felszólalásokkal, észrevételekkel és azok mellékleteivel együtt szeptember 1-ső napjáig annak a kir. törvényszéknek elnökéhez küldi be, melynél az esküdtbiróság szervezve van.
Egyuttal felvilágositó nyilatkozatot tesz a felszólalásokban és észrevételekben felhozott oly adatokra is, melyeknek valódisága vagy valótlansága az iratokból nem tünik ki.
13. § Ha az alaplajstrom szeptember hó első napjáig be nem érkezett, a törvényszék elnöke az igazságügyministernek jelentést tesz; a ki a lajstrom összeállitása iránt saját hatáskörében intézkedik, esetleg elrendelheti, hogy az a késedelmes tisztviselő költségére állittassék össze.
14. § A kir. törvényszéknél november havában bizottság ül össze. Ennek elnöke: a törvényszék elnöke, tagjai: egy biró és három bizalmi férfiu, a kiket az elnök a törvényhatóság által a 18. § értelmében megválasztott bizalmi férfiak közül hiv meg. Ezeken kivül a törvényszék elnöke, ha szükségesnek találja, a kerület, a város vagy járás közigazgatási főtisztviselőjét felvilágositó nyilatkozattétel végett a bizottság ülésére szintén meghivja.
A bizottság mindenekelőtt vizsgálat alá veszi a felszólalásokat és az ezekre tett észrevételeket. E tárgyban hozott határozatát jegyzőkönyvbe veszi; ennek alapján az alaplajstromokra záradékot vezet, melyben felsorolja azokat, a kiknek felvételét vagy kihagyását elhatározta. A jegyzőkönyvet és a záradékot az elnök és a jegyző irják alá.
15. § A bizottság a felszólalások elintézése után az alaplajstromokból kiválasztja az esküdtbirósághoz a következő évre szükséges esküdteket és helyettes esküdteket. Ezek számát mindenik esküdtbiróság kerületére nézve az igazságügyi minister rendeletben állapitja meg.
Az esküdteket első sorban azok közül kell kiválasztani, kik nem köztisztviselők.
A helyettes esküdteket a helyben vagy a közel vidéken lakó egyének közül kell kiválasztani.
16. § A bizottság zárt ülésben, szavazattöbbséggel, végérvényesen határoz.
17. § A kiválasztott esküdtek betüsoros rendben külön lajstromba (főlajstrom), a helyettes esküdtek szintén külön lajstromba (helyettes lajstrom) irandók. Ezek az évi lajstromok. Az évi lajstromok a bizottság összes tagjainak aláirása, a hivatalos pecséttel való ellátás és kinyomtatás után, a királyi itélőtábla elnökének, a királyi főügyésznek, az esküdtbiróság kerületében müködő királyi ügyészségeknek, ügyvédi kamaráknak, polgármestereknek, községi biráknak és kerületi előljáróknak megküldendők.
A polgármesterek, a községi birák és a kerületi előljárók kötelesek a felmerült halálesetekről, a lakóhely-változásokról és azokról a körülményekről, melyek miatt az évi lajstromokba felvett egyének valamelyike az esküdtek jegyzékébe fel nem vehető (4., 5. és 6. §-ok), a királyi törvényszék elnökének haladék nélkül jelentést tenni. Az elnöknél az évi lajstromokba felvett egyének közül azok is kérhetik a szolgálat alól való felmentésüket, a kiknek erre a 7. § szerint igényük van. Az évi lajstromok helyesbitése iránt a királyi törvényszék elnöke végérvényesen határoz; s a helyesbitéseket az aláirásával és hivatalos pecsétjével ellátandó záradékokban részletesen felsorolja.
18. § A 14. és 15. §-ok értelmében működő bizottsághoz a törvényhatóság bizottsága egy évi időtartamra saját kebeléből tizenkét bizalmi férfit választ, és ezek jegyzékét október végéig azon törvényszék elnökéhez teszi át, a melynél az esküdtbiróság szervezve van.
Ha egy esküdtbiróság területén két törvényhatóság van, minden törvényhatóság hat-hat, ha pedig kettőnél több van, mindegyik négy-négy bizalmi férfit választ.
Ha egy törvényhatóság területén több esküdtbiróság van, a bizalmi férfiakat mindegyik esküdtbirósághoz ez a törvényhatóság választja.
Köztisztviselő bizalmi férfi nem lehet.
Az elnök a törvényszék székhelyén kivül lakó bizalmi férfiaknak és közigazgatási főtisztviselőknek, kérelmökre, napidijat és utiköltséget állapit meg, a mi a bünügyi átalányt terheli.
A szabályszerüleg meghivott bizalmi férfit, a ki a bizottság ülésére pontosan meg nem jelenik, az elnök 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal bünteti, a meg nem jelent közigazgatási főtisztviselőt pedig felettes hatóságánál feljelenti.
19. § Minden ülésszak megkezdése előtt legalább 15, de legfeljebb 30 nappal a kir. törvényszék nyilvános ülést tart, melyben az elnökön kivül két biró vesz részt. Erre az ülésre a kir. ügyészséget meg kell hivni, az ügyvédi kamarát pedig az ülés határnapjáról azzal kell értesiteni, hogy magát megbizott által képviseltetheti. A törvényszék ez ülésben az évi lajstromból harmincz esküdtet és tiz helyettes esküdtet sorsol ki.
E czélból az elnök által kijelölt biró a főlajstromba bejegyezve levő mindenik esküdtnek külön papirszeletre irt nevét felolvassa és a törvényszék asztalán levő urnába helyezi; a szolgálatot teendő esküdteknek kisorsolása után pedig ugyanaz a biró a helyettes lajstromba bejegyezve levő mindenik helyettes esküdtnek szintén külön papirszeletre irt nevét olvassa fel és helyezi az urnába. A sorsot az elnök huzza. A kisorsolt esküdtek jegyzéke a szolgálati lajstrom.
A kisorsolás nem terjed ki azokra az esküdtekre és helyettes esküdtekre, a kik az őket megillető mentességet a sorsolás megkezdéseig érvényesitették. Az elkésetten előterjesztett kérelem alapján az esküdtszéki szolgálat alól csak akkor adható felmentés, ha a mentességi ok az emlitett időpont után merült fel.
Ugyanabba a szolgálati lajstromba együttesen fel nem vehetők:
1. a fel- vagy lemenő ágbani rokonok vagy sógorok;
2. az oldalrokonok unokatestvérig bezárólag;
3. azok, a kik egymással örökbefogadó szülői és örökbefogadott gyermeki viszonyban állanak;
4. a kiknek egyike a másik nejének fitestvére vagy nőtestvérének férje.
Az e pontok alá eső egyének közül az, a kinek nevét az elnök előbb huzta ki az urnából, a szolgálati lajstromba fölveendő, a folytatólag kisorsolt másik vagy többi ki nem sorsoltnak tekintendő.
A sorshuzásról jegyzőkönyvet kell fölvenni.
20. § Ha a későbbi ülésszak szolgálati lajstromának egybeállitása idejében az évi lajstromokban már oly kevés név maradt fenn, hogy a főlajstromban ötvennél, a helyettes lajstromban tizenötnél kevesebb név fordul elő: a kir. törvényszék az évi lajstromokat, mielőtt a szolgálati lajstrom egybeállitásához fogna, az alaplajstromokból az emlitett számokig kiegésziti (15., 16., 17. §).
21. § A kir. törvényszék a szolgálati lajstromot az esküdtbiróság elnökének megküldi, a ki az ülésszak megkezdéseig felmerült, illetőleg érvényesitett kizáró és mentő okok fölött végérvényesen határoz s ha a kisorsolt harmincz esküdt közül valamelyik kizáratik vagy a szolgálat alól fölmentetik: a szolgálati lajstromot a helyettes esküdtek szolgálati lajstromából a sorshuzás rendje szerint kiegésziti.
22. § Az esküdtbiróság elnöke az esküdteknek megfelelő napidijat, a nem helyben lakóknak utiköltséget is állapit meg.
Ezt kérni kell, még pedig az ülésszak berekesztéseig. Az elkésetten előterjesztett kérelem figyelembe nem vehető.
Az ekként megállapitott költség a bünügyi általányt terheli.
23. § A megidézett esküdt, a ki az esküdtbiróság ülésére az idézésben kitett idő után jelenik meg, kétszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntethető.
24. § Tiz koronától ötszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő az esküdt, a ki az idézésre meg nem jelent, vagy az ülésszak befejezése előtt az elnök engedelme nélkül eltávozott.
Ismétlés esetében a büntetést ugyanabban az ülésszakban ujra kell alkalmazni és az ezer koronáig felemelhető.
Az esküdt, a ki elmaradása vagy eltávozása okából az év folyamán szolgálatot nem teljesitett, a következő év évi lajstromába fölveendő.
25. § Az esküdtet, a 23. § és 24. §-okban emlitett büntetés alól föl kell menteni, ha elmaradását vagy távozását az ülésszak folyamán vagy a határozat kézbesitésétől számitva nyolcz nap alatt alapos okkal kimentette.
26. § Azt, az esküdtet, a ki valótlannak bizonyult mentő okot hozott fel vagy a bűnvádi perrendtartás 343. §-a értelmében hozzá intézett kérdésre a fenforgó kizáró okot szándékosan be nem jelenti; eskünek vagy a helyét pótló fogadásnak letevését, vagy a törvényben meghatározott más kötelességének teljesitését az elnök figyelmeztetése daczára megtagadja: ötven koronától ezer koronáig terjedhető pénzbirsággal kell büntetni.
27. § Ha a 24. és 26. §-okban körülirt kötelességszegés miatt, a főtárgyalást ismételni vagy elnapolni kellett, a kötelességszegő esküdtet az ebből származó költségben is el kell marasztalni.
Ha az esküdt a kiszabott pénzbirság alól felmentetik, azt a költség viselésének terhe alól is fel kell menteni.
28. § A biróság a 23., 24. és 26. §-okban meghatározott büntetések alkalmazása, a 23. és 24. §-ok alapján kiszabottak elengedése vagy leszállitása, továbbá a költségben való marasztalás tárgyában az előterjesztett bizonyitékok alapján, s ha az illető esküdt jelen van, ennek meghallgatása után határoz.
Végzése ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye, mely felfüggesztő hatálylyal bir. (Bűnvádi perrendtartás 378. §)
29. § Az esküdtbiróságok rendes ülésszakainak számát és idejét, az igazságügyi minister állapitja meg.
30. § Az esküdtbiróság elnöke ugy osztja be a tárgyalandó ügyeket, hogy az ülésszak lehetőleg tizenöt napnál tovább ne tartson.
Ha mindazáltal valamely főtárgyalás az esküdtek közreműködésével már kezdetét vette, a szolgálatot tevő esküdtek és helyettes esküdtek az ügy letárgyalásáig közreműködni kötelesek, még abban az esetben is, ha a tárgyalás a szolgálati éven túlterjed.
31. § Az esküdtbiróság elnöke minden ülésszak végén az utolsó ügy fölvétele előtt kérdést intéz az esküdtekhez és a helyettes esküdtekhez az iránt, vajjon a 7. § 9. pontja szerint őket megillető mentességet igénybe kivánják-e venni.
A tett nyilatkozatokat a szolgálatot teljesitett esküdtek névjegyzékével együtt a kir. törvényszék elnökével közölni kell.
32. § A tárgyalandó ügyek száma, fontossága vagy nagy terjedelme okából a kir. itélőtábla büntető tanácsa, a kir. főügyész inditványára, rendkivüli ülésszak tartását rendelheti el.
A kir. törvényszék ezekre az ülésekre a szolgálati lajstromot a 19. § értelmében állitja össze.
33. § Ha az igazságügyi minister a bűnvádi perrendtartás 291. és 337. §-ai értelmében a főtárgyalásnak az esküdtbiróság székhelyén kivül való tartását rendelte el, a kir. törvényszék uj helyettes lajstromot állit egybe. Ebben az esetben a helyettes esküdteket lehetőleg azok közül kell kisorsolni, a kik azon helyen laknak, a hol az esküdtbiróság ülését tartja.
34. § Az igazságügyi minister elrendelheti, hogy ugyanazon királyi itélőtábla területén lévő több határos kir. törvényszék területe egy esküdtbirósági kerületté alakittassék. Ebben az esetben kijelöli azt a törvényszéket, melynél az esküdtbiróság üléseit tartja.
A kijelölt törvényszék és elnöke végzik azokat a teendőket, melyeket ezen törvény és a bűnvádi perrendtartás előir. Az igazságügyminister ezen intézkedéséről az országgyülésnek évenként indokolt jelentést köteles tenni.
Királyi itélőtábla székhelyén levő törvényszék más esküdtbirósághoz nem csatolható.
35. § Az e törvény alapján kiszabott pénzbirságok ugyanazokra a czélokra forditandók, a melyekre a büntető törvénykönyvek alapján megállapitott pénzbüntetések rendelve vannak.
36. § Az igazságügyi minister felhatalmaztatik, hogy e törvény életbelépésének évében a 2., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 18. §-okban foglalt határidőket a belügyministerrel egyetértőleg a szükséghez képest állapitsa meg.
37. § A jelen törvény életbelépésének napját az igazságügyi minister rendelettel állapitja meg. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a belügyi ministerek bizatnak meg; a kik megfelelően intézkednek az iránt, hogy a bűnvádi perrendtartás életbelépése napjáig az esküdtbiróságok kerületei megalakitva, az esküdtek lajstromai elkészitve s az esküdtbiróságok birói tagjai kijelölve legyenek.
