Miután a vám- és kereskedelmi szövetségre, valamint a bankügyre nézve a monarchia két állama között az 1867. évi XII. törvénycikkben előirt módon egyezség eddig még nem jött létre, az idézett törvény 68. §-a alapján ezennel rendeltetik:
1. § 1. Az 1887. évi XXIII. törvénycikk 1. §-ának második bekezdésébe foglalt határozatok;
2. az 1878. évi XX. törvénycikknek az I-től bezárólag XXII-ig terjedő czikkeibe foglalt határozatoknak megfelelő jelenlegi állapotok azon módositásokkal, melyek ezen határozatokon az 1887. évi XXIV. törvénycikk, továbbá az 1891. évi XXIX., az 1892. évi XVIII., az 1893. évi XLI. és az 1897. évi VIII. törvénycikkek által tétettek;
3. az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszbbitásáról szóló 1887. évi XXVI. törvénycikk, nemkülönben az 1890. évi XX. és az 1892. évi XX. törvénycikkek 1898. évi deczember 31-éig hatályban maradnak; feltéve, hogy az ezen határozatoknak és törvényeknek megfelelő jelenlegi állapotok és a viszonosság Ő felsége többi királyságaiban és országaiban szintén változatlanul fentartatnak.
Ugyanezen feltétel alatt 1898. évi deczember 31-éig hatályban tartatik az osztrák-magyar bankot cselekvőleg illető, eredetileg 80 millió forintot tevő államadósság tárgyában az 1887. évi XXVII. tc. alapján kötött egyezménynek I. és II-ik czikke is, III-ik czikkének végrehajtása pedig egy évvel elhalasztatik.
2. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az osztrák-magyar bank szabadalmának az 1. § 3-ik pontja szerint elrendelt meghosszabbitása folytán szükséges egyezményt az osztrák-magyar bankkal megköthesse.
3. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, de hatálya kiterjed mindazon intézkedések érvényére, melyek a jelen törvény 1. §-ában emlitett ügyekre vonatkozó tényleges állapotok fentartása érdekében folyó év január 1-ső napja óta tétettek.
Hatályát elveszti a jelen törvény 1898. deczember 31-ike előtt is, ha a magyar korona országai és Ő felsége többi királyságai és országai között az 1. §-ban megjelölt ügyekre nézve az 1867. évi XII. tc. értelmében és az abban meghatározott módon egyezmények köttetnek, és azok törvényerőre emelkednek.
Utasittatik a kormány, hogy arra az esetre, ha a fennebb emlitett egyezményekre vonatkozó javaslatok legkésőbb 1898. évi május hó 1-éig a monarchia két állama törvényhozásai elé nem terjesztethetnének; a jegybank-ügynek, nemkülönben a jelen törvény 1. §-ában ideiglenesen szabályozott többi kérdéseknek, ez utóbbiakra nézve az 1867. évi XII. tc. 68. §-ában az országnak fentartott önálló törvényes intézkedési joga alapján leendő állandó szabályozása iránt javaslatokat terjeszszen elő, még pedig oly időben, hogy ez a szabályozás még 1898. évi deczember 31-ike előtt törvényerőre emelhető legyen.
Ha az 1898. évi deczember 31-éig terjedő időn belül az 1. §-ban emlitett jelenlegi állapot, illetőleg viszonosság Ő felsége többi királyságaiban és országaiban bármi oknál fogva változást szenvedne; utasittatik a kormány, hogy az ország pénzügyi és közgazdasági érdekeinek megóvására és érvényesitésére szükséges javaslatokat haladék nélkül az országgyűlés elé terjeszsze.
A mennyiben e czélra azonnali intézkedéseknek szüksége merülne fel; a kormány a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a törvényhozás elhatározásáig rendeleti uton életbe léptetheti.
E rendeletek azonban a törvényhozásnak, ha az együtt van, 14 nap alatt, - ha együtt nincs, összejövetele után azonnal bemutatandók; érvényük pedig 1898. évi deczember 31-én mindenesetre megszünik.
A jelen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
