1. § Annak, a ki nem cseléd-minőségben gazdasági munka teljesitésére szerződik, igazolványnyal kell birnia.
2. § Az igazolványt a munkás állandó lakhelyének községi elöljárósága állitja ki.
Az igazolvány kiállitása egy munkástól sem tagadható meg.
3. § Az igazolvány kiállitásáért az elöljáróság dijat nem szedhet.
Az elveszett vagy megsemmisült igazolvány másodlatának kiadásáért a községi segélyalap javára 1 korona dij fizetendő. (71. §)
4. § A munkás-igazolványok bélyegmentesek.
5. § Az igazolványok kiállitása, az elveszett, megtelt vagy megsemmisült igazolványok megujitása körüli eljárást a földmivelésügyi minister a belügyministerrel egyetértőleg rendeletileg állapitja meg.
6. § A szerződési feltételek megállapitása a felek szabad egyezkedésének tárgya.
A szerződő feleknek a törvénynyel vagy a törvényhatóság szabályrendeletével ellenkező megállapodásai egyáltalán nem, - a szerződési okiratba fel nem vett megállapodásai pedig csak a törvény rendes utján érvényesithetők.
7. § Közös munkára ugyanazon szerződés által elszerződött munkások a törvény vagy szerződés alapján fizetendő kártérités és eljárási költségekre nézve, ha a szerződés más megállapodást nem tartalmaz, egyetemlegesen kötelezetteknek tekintetnek.
8. § Aratást, hordást, nyomtatást, cséplést s általában bármely gazdasági munkát nem cseléd-minőségben szerződésileg elvállalni szándékozó munkásokkal a munkaszerződés mindig irásban, és a 17., 30., 40. §-okban foglalt esetek kivételével a munkaadó, annak intézkedésre jogosult megbizottja, vagy a munkások többségének lakhelyén illetékes községi elöljáróság (tanács) előtt kötendő meg. (13. §)
Az olyan, bár gazdasági munka teljesitésére nézve létrejött szerződés, mely nem ezen törvényben vagy ezen törvény 17. §-a alapján meghatározott módon köttetett meg, a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesithető.
9. § Az aratási szerződésben a termények neme a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével mindenkor kitüntetendő.
Ha pedig a munkaadó gazdaságában az aratás egy részét hozzátartozóival, alkalmazottjaival, cselédjeivel vagy napszámosokkal kivánja végeztetni; ezen körülmény a szerződésben, az ily módon learatandó termények nemének s a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével, szintén kitüntetendő.
10. § Ha az aratási, hordási, cséplési, nyomtatási munkabért a szerződő felek a remélt termés bizonyos hányadrészében állapitják meg; akkor a szerződésben a munkabér vagylagosan a munkaadó azon évi termése átlagos minőségének megfelelően a termény bizonyos suly szerinti mennyiségében, vagy pedig készpénzben is megállapitandó. (35. §)
Ha a szerződésben a munkaadó arra kötelezi magát, hogy a munkásokat maga élelmezi, a szerződésben megállapitandó a napi élelmezés pénzértéke is. (31. §)
11. § Ha a szerződéskötéskor a munkásoknak foglaló vagy előleg adatik, az a munkabérbe beszámitandó s annak visszaadása a szerződés érvényét nem szünteti meg.
12. § Ha a munkások a szerződés teljesitésének, illetve a munkaadó esetleges kárának biztositására készpénz vagy értékpapirban biztositékot adnak; az, a szerződéskötésnél eljárt községi elöljáróságnál letétbe helyezendő. (60. §)
Ha a munkások ingatlanra való bekebelezés által nyujtanak a munkaadónak biztositékot, a jogügylet, a biztositék nyujtására, illetőleg törlésére vonatkozó okirat, a telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvények, mellékletek bélyeg- és illetékmentesek.
13. § A 8. § szerint a községi elöljáróság előtt kötendő s két példányban irásba foglalandó szerződést aláirás előtt köteles a községi jegyző az elöljáróság egy tagja jelenlétében a felek előtt felolvasni, azok jogait és kötelességeit a felek anyanyelvén megmagyarázni s őket a szerződésszegés törvényes következményeire figyelmeztetni.
A szerződő felek által a szerződési okirat mindkét példánya a jegyző és elöljáró társa jelenlétében aláirandó. Az irni nem tudó fél kézjegyét használja, s nevét a jegyző mint néviró jegyezze fel.
14. § A szerződés aláirása után köteles a jegyző, elöljáró társával együtt, a szerződési okirat mindkét példányára rávezetendő záradékban a felolvasás és megmagyarázás megtörténtét bizonyitani, az aláirásokat hitelesiteni, s az igazolvány használatára kötelezett egyes szerződött munkások által felmutatandó igazolványban a munkaadó nevének, a munka nemének és idejének kitüntetése mellett bejegyezni, hogy azon igazolvány tulajdonosa előttük szerződést kötött.
A záradékolt szerződési okirat egyik példánya a munkaadónak, másik példánya a munkások által a szerződésben megnevezendő megbizottnak azonnal átadandó.
15. § Egy-egy szerződési okirat megmagyarázásáért, felolvasásáért és hitelesitéséért a jegyző összesen következő dijakat szedheti:
a) ha a munkások száma a huszonötöt meg nem haladja, 1 koronát;
b) ha az ötvenet meg nem haladja, 2 koronát;
c) ha az ötvenet meghaladja, 3 koronát.
A szerződés láttamozásáért dij nem jár. (17. §)
A szerződéskötés költségét a munkaadó fizeti.
16. § Ha a jegyző arról szerez meggyőződést, hogy a szerződés a jelen törvény 9. és 10. §-ában foglaltakat figyelmen kivül hagyja s általában ha a szerződés a törvénybe vagy szabályrendeletbe ütközik, a szerződéskötésnél közreműködnie tilos.
Tilos továbbá közreműködni különösen akkor is, ha a szerződéskötés czéljából megjelent és az igazolvány használatára köteles munkások igazolványnyal nem birnak, vagy ha már ugyanazon munkára más munkaadóval, tudomása szerint szerződést kötöttek.
17. § A közigazgatási bizottságnak, a törvényhatóság területén működő mezőgazdasági bizottság, vagy gazdasági egylet meghallgatásával tett előterjesztésére, a földmivelésügyi minister a belügyministerrel egyetértőleg egyes törvényhatóságokra vagy járásokra nézve kivételkép megengedheti, hogy a gazdasági munkaszerződéseknek az elöljáróság előtt való megkötése mellőztessék, s a két példányban irásba foglalandó szerződések aláirás után az elöljáróságnak csak láttamozás végett mutattassanak be. (18., 15. §)
18. § A 17. § szerint csak láttamozandó szerződést köteles a munkaadó azon község elöljáróságának, melyben a szerződés létrejött, láttamozás végett bemutatni; köteles továbbá a munkaadó a szerződés megkötését, - ha azok az igazolvány használatára kötelesek, - a szerződött munkások igazolványába bejegyezni, s a szerződési okirat egyik példányát a munkásoknak, illetőleg megbizottjuknak átadni. (60. §)
19. § Ha a felek a szerződés érvényességének ideje alatt a szerződés feltételeit egyetértőleg módositani kivánják; minden tekintetben azon eljárást kell követni, melyet a törvény az eredeti szerződés megkötésére nézve megszab. (8., 13., 18. §)
20. § A megkötött munkaszerződés, ezen törvény 22. és 25. §-ában felsorolt eseteken kivül, egyoldalulag jogosan fel nem bontható, hanem a törvényes következmények terhe alatt mindkét fél által teljesitendő. (60., 62., 63. §)
21. § A gazdasági munkaszerződések bélyeg- és illetékmentesek.
22. § A munkaadó jogosult a munkaszerződést azon munkással szemben felbontani, a ki a szerződés megkötése utáni időben:
a) a munkaadót, családtagját, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbizottját tettleg bántalmazza, vagy testi épsége, élete, vagy vagyona ellen büntetendő cselekményt követ el, vagy ilyet megkisért;
b) a munkaadónak, családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbizottjának tulajdonában szándékosan kárt okozott;
c) büntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt elitéltetett;
d) ezen törvény 65. vagy 66. §-ába ütköző kihágás miatt elitéltetett;
e) a munka telkesitésére képtelenné válik.
23. § A munkaadó a 22. §-ban felsorolt bármely eset miatt csak akkor bonthatja fel a szerződést, ha ebbeli elhatározását a felbontás okául felhozott eset tudomására való jutása után 24 óra alatt a munkással szóval vagy ezen időn belől feladott ajánlott levélben közli. Ha a munkaadó e közlést elmulasztja, a szerződést utóbb, ebből az okból fel nem bonthatja.
24. § Ha a munkaszerződés a 22. § d) pontja alapján felhozott okból a munka tartama alatt bontatik fel; a munkaadó köteles a munkás megszolgált munkabérét készpénzben az illetékes hatóságnál három napon belül letétbe helyezni s ugyanazon időn belül kárkövetelését érvényesiteni. (59. §)
A letétbe helyezett munkabérből a hatóság a munkaadó jogerősen megállapitott kárkövetelését kifizeti, a fenmaradó összeg a munkásnak visszaadandó.
Ha a szerződés a 22. § a), b), c) és e) pontjában foglalt okból bontatik fel, a munkásnak megszolgált bére a 41. § rendelkezéseinek alkalmazásával megfizetendő. (60. §)
25. § A szerződött munkás az esetben jogosult a szerződés felbontására:
a) ha a szerződés megkötése után a munkaadó, családtagja vagy tisztje a munkás erkölcsét veszélyezteti, a munkást tettleg bántalmazza, vagy testi épsége, élete vagy vagyona ellen irányuló büntetendő cselekményt elkövet, vagy ilyet megkisért;
b) ha a munkaadónál a szerződés megkötése és a teljesités megkezdése közötti időben mint cseléd vagy napszámos szolgált, s ezen szolgálata után járó bért vagy járandóságot a munkaadó jogtalanul visszatartotta;
c) ha a szerződés megkötése után az elvállalt munka teljesitésére betegség miatt képtelenné válik;
d) ha azon időre, melyben a szerződést teljesitenie kellene, katonai szolgálatra behivatik.
26. § Ha a munkás a 25. §-ban felhozott bármely eset miatt a szerződést felbontani óhajtja, köteles ebbeli elhatározását a munkaadóval a felbontás okául felhozott eset bekövetkezte után 24 óra alatt szóval vagy ezen időn belül feladott ajánlott levélben közölni.
Ha a munkás e közlést elmulasztja, a szerződést utóbb azon esetből kifolyólag fel nem bonthatja.
27. § Ha a szerződés már a teljesités tartama alatt bontatik fel, akkor a munkaadó által a 25. § a) pontjában foglalt esetben a munkásnak biztositott teljes munkabére és járandósága, a 25. § b), c) és d) pontja alatti esetekben pedig csak tényleg megszolgált bére és járandósága fizetendő ki. (60. §)
28. § A munkaadó, ha a szerződést ő bontotta fel, vagy ha a szerződés közös megegyezéssel bontatott fel, s akkor is, ha a szerződésnek a munkás részéről való felbontása miatt panaszt emelni nem akar; köteles a szerződés felbontását az ok megjelölése nélkül az igazolvány használatára köteles munkás igazolványába bejegyezni, viszont a munkás köteles ily czélból igazolványát a munkaadónak átadni. (59., 61. §)
29. § Az a szerződő fél, a ki a szerződés felbontását jogtalannak tartja, panaszát a hatóságnál a felbontás közlése után 48 óra alatt jelentheti be. A hatóság határozatát csak birtokon kivül lehet felebbezni.
30. § Az a körülmény, hogy a munkaadó egy vagy több munkással szemben a munkaszerződést ezen törvény szerint jogosan felbontotta, a többi munkást a szerződés felbontására vagy a teljesités megtagadására fel nem jogositja; valamint az egyes munkásokkal szemben érvényesitett bontó ok sem jogositják fel a munkaadót arra, hogy a szerződést a többi munkással szemben is érvénytelenitse.
Ha a munkaadó által egy vagy több munkással szemben, vagy a munkaadóval szemben egy vagy több munkás által a szerződés felbontatott, az ugyanazon szerződés alapján egyetemlegesen szerződött munkások, a kizárt vagy kilépett munkás, illetve munkatársak helyettesitéséről gondoskodni jogosultak.
A mennyiben a munkások olyan munkaképes és megbizható munkástársat ajánlanak, a ki ellen a 22. § szerinti felbontási okok nem forognak fenn, a munkaadó az ajánlott helyettest elfogadni köteles; ha azonban az együttesen szerződött munkások a helyettesitésről 48 óra alatt nem gondoskodnak, a munkaadó szegődtetheti a szükséges munkaerőt. A helyettesül felfogadott munkással a szerződés okirat két tanu jelenlétében aláiratandó s az igazolvány használatára kötelezett munkás igazolványában a munkaadó által a felfogadás bejegyzendő. (59. §)
Ha a munkaadó a kizárt vagy kilépett munkás helyettesitését nem kivánja s helyettest nem fogad fel; az esetben, a mennyiben a munkások munkabére a termés hányadrészében állapittatott meg, a kikötött hányadrész a munkásoknak levonás nélkül kiszolgáltatandó. (60. §)
31. § Köteles a munkaadó, ha a munka megkezdésének időpontja a szerződésben meg nem határozott, a munkásokat megbizottjukhoz intézett, szó- vagy irásbeli felszolitás által, vagy pedig közvetlenül, a munka teljesitésére, a mennyiben a szerződés egyéb megállapodást nem tartalmaz, legalább 48 órával előbb felhivni, a szerződött munkásokat elfogadni, a munkások munkabérét pontosan kifizetni, azok járandóságát a szerződési megállapodások szerint a kötelezett mennyiségben és egészséges minőségben, pontosan kiszolgáltatni, az igazolvány használatára kötelezett munkások igazolványában a szerződés teljesitését igazolni, a munkások biztositékának kiadására, törlésére az engedélyt megadni s általában szerződésszerű kötelességeit teljesiteni.
Ha a munkaadó szerződési vagy törvényes kötelességét bármely módon megszegné, a hatóság által a 60. § szerint alkalmazandó büntetésen felül annak teljesitésére s a munkásoknak okozott teljes kár és eljárási költség megfizetésére kötelezendő.
Ha a szerződést, vagy a jelen törvény határozmányait, tilalmait a munkaadó intézkedésre jogosult megbizottja szegné meg; a büntetés a megbizott ellen alkalmazandó, a kártéritési kötelezettség azonban ebben az esetben is mindenkor a munkaadót terheli. (58., 59., 60., 64. §)
Ha az élelmezés hiányos vagy egészségtelen minőségben való kiszolgáltatása következtében, a munkás panaszára a hatóság a munkaadót az élelmezés pénzértékének kiszolgáltatására kötelezi; a hatóság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (10. §)
32. § A munkások munkabérét, élelmezési járandóságát szeszes italokkal, vagy áruczikkel egészben vagy részben megváltani, bárminemű utalványnyal fizetni, a munkásokat arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati czikkeiket, eszközeiket a munkaadónál, vagy az általa kijelölt egyénnél vásárolják, a munkásoknak adott előleg után kamatot szedni, az előleg értékéről váltót venni, a termés biztositási diját a munkások béréből levonni, tilos. (58. §)
33. § Köteles a munkaadó a munkaközben megbetegült idegen községbeli munkás gyógykezeléséről és ellátásáról legfeljebb nyolcz napig gondoskodni, s ha a betegség nyolcz napnál tovább tart, a községi elöljáróságot intézkedés végett értesiteni. (60. §)
A járványos vagy ragályos betegülési esetekre vonatkozólag az azonnali bejelentés kötelezettségét ezen § rendelkezése nem érinti.
34. § A szerződött munkások a szerződésben meghatározott időpontban, vagy a munkaadónak a 31. § szerint közölt felhivására kötelesek a munkaadó által megjelölt helyen és időben, s ha arra szerződés szerint kötelezvék, munkaeszközeikkel, segédmunkásaikkal megjelenni, a munkát megkezdeni, azt a munkaadó utasitásai szerint pontosan teljesiteni, a munkaadó által gazdaságára nézve megállapitott rendet megtartani, s általában szerződés szerinti kötelezettségeiket teljesiteni. (63. §)
35. § Ha az aratási, hordási, nyomtatási, cséplési munkabér a termés hanyadrészében és a 10. § értelmében vagylagosan a termény bizonyos, suly szerinti mennyiségében állapittatott meg s a munkások munkabérüket nem a termés hanyadrészében kivánják megfizettetni, ebbeli elhatározásukat az illető munka befejeztével jogosultak és kötelesek a munkaadónak tudomására adni.
A mennyiben pedig a szerződésben a munkabér a termés hanyadrészében s a 10. § szerint vagylagosan készpénzben állapittatott meg; azon esetben, ha a szerződés erre nézve más kikötést nem tartalmaz, a munkabér fizetésének módja tekintetében a munkások elhatározásukat szintén az illető munka befejeztével jogosultak és kötelesek a munkaadóval közölni.
A munkások azt, hogy a munkabér az illető munka egy része után a termény hanyadrészében, más része után pedig a termény bizonyos mennyiségében, illetve készpénzben fizettessék ki, nem követelhetik; s általában az illető munka után a fizetésnek csak egy módját választhatják s a munkaadóval közölt elhatározásukat meg nem másithatják. Ha a munkások egyértelmüleg megállapodni nem tudnak, az együtt szerződött munkások többsége, szavazategyenlőség esetén pedig sorshuzás dönt.
Ha a munkaadó a hordást az aratási munka folyamata alatt kivánja megkezdeni, - a részkijelölés szokott módon eszközlendő. A részkijelölés a munkásoknak azt a jogát, hogy a vagylagosan megállapitott munkabér fizetésének módja tekintetében az illető munka befejeztével nyilatkozhatnak, nem érinti. Ha a munkások megbizottja a részeléshez meg nem jelen; a részelést a munkaadó maga foganatosithatja.
36. § Ha az elvállat munka az időjárás miatt meg nem kezdhető vagy megakad, a munkások a munkaadó beleegyezése nélkül el nem távozhatnak, s ha a szerződésben magukat erre kötelezték, tartoznak a munkaadó által kijelölendő más gazdasági munkát teljesiteni; viszont pedig a munkaadó, ha a szerződésben az élelmezés, vagy élelmezési járandóság kiköttetett, köteles a munkások élelmezési járandóságát vagy élelmezését a munka szünetelése esetére is kiszolgáltatni. (60., 63. §)
37. § Ha a munkások a munka helyén igazolatlanul meg nem jelennek, vagy a munkahelyről jogtalanul eltávoznak, s a jogtalan eltávozást a községi elöljáróság a munkaadó kérelmére igénybe veendő kényszereszközök felhasználásával meg nem akadályozhatta volna; az elsőfoku hatóság a munkaadónak a szerződés felmutatása mellett, előadott szó- vagy irásbeli kérelmére, késedelem nélkül köteles a munkásoknak a munkahelyre karhatalommal való kivezetését határoztailag elrendelni és rögtön foganatositani.
A munkások kivezetésére vonatkozó határozat ellen felebbezésnek helye nincsen.
38. § Ha a munkások a munka megkezdését vagy folytatását, s általában a szerződés teljesitését, a szerződés jogos felbontásának a 25. §-ban felsorolt esetein kivül, megtagadják, ellenük a 62. § alapján az eljárás azonnal meginditandó. Ha az elsőfoku hatóság a helyszinén meg nem jelenhet, a munkásokat kivételesen elővezettetheti. Az eljárás minden esetben megszakitás nélkül folytatandó, az itélet nyomban kihirdetendő s a netáni felebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
39. § Ha a munkások a szerződési megállapodás daczára alapos ok nélkül munkaeszközeik vagy segédmunkásaik nélkül jelennek meg, vagy ha a munkát a munkaadó nyilvánvaló megkárositása czéljából, illetőleg azért, hogy a szerződéstől való felmentésüket, vagy a bérfizetések megjavitását ily módon csikarják ki - szándékosan rosszul teljesitik, szerződésszegőknek tekintendők s ellenük a 38. § szerinti eljárás alkalmazandó. (62. §)
Ha az eljárás a munka rossz teljesitése miatt indittatik meg, a hatóság köteles a felek által megnevezett szakértőket meghallgatni.
40. § Ha a szerződött munkások közül egy vagy több, vagy valamennyi a munkahelyen meg nem jelen, továbbá, ha a munkások vagy közülök egy vagy több a munka megkezdését vagy folytatását megtagadja, valamint a 39. § eseteiben is a munkaadó a szerződésszegő munkás vagy munkások helyébe jogositva van azonnal más munkásokat szerződtetni. A szerződés alakszerüségére nézve a 30. § harmadik bekezdése irányadó.
41. § A munkaadó a munkások által okozott kárának értéke erejéig a munkások munkabérét, egyéb járandóságát, biztositékát, ingóságát visszatarthatja; köteles azonban kárkövetelésének megállapitása végett az eljárást az illetékes hatóság előtt, a visszatartás után 3 napon belül meginditani. (60. §)
Más jogczimen fennálló követelésének fedezésére a munkaadót a munkásokkal szemben visszatartási jog nem illeti meg. (60. §)
42. § Ha a munkásoknak a munkaadó ellen a munkahelyen való megjelenésük után panasza van, a hatóságnál panaszukat szóval, meghatalmazott két megbizottjuk által jelenthetik be.
Az elsőfoku hatóság a panasz vételétől számitott 48 órán belül köteles az eljárást meginditani.
Ha a munkások panaszuk bejelentése végett többen, vagy valamennyien eltávoznak a munkahelyről s a jogtalan eltávozást a községi elöljáróság a munkaadó kérelmére igénybe veendő kényszereszközökkel meg nem akadályozhatja, ellenük a 37. § szerinti eljárás alkalmazandó.
A munkásokat panaszuk bejelentése a szerződés teljesitésének megtagadására fel nem jogositja, s a mennyiben annak teljesitését megtagadnák, ellenük a 38. § szerinti eljárás alkalmazandó.
43. § A munkásnak a munkaszerződésből eredő követelései - ide értve biztositékát is - sem kincstári, sem magánkövetelés czimén végrehajtás alá nem vonhatók.
44. § Ha az ingatlan tulajdonosának vagy birtokosának (birlalójának) személyében az aratási, hordási, cséplési és nyomtatási munka teljesitésére vonatkozó munkaszerződés megkötése után, de a munka teljesitésének megkezdését megelőzőleg, bármily okból változás áll be; a jogutód a jogelődje által kötött munkaszerződéseket a községi elöljáróság utján a munka megkezdését hat hónappal megelőzőleg, kártéritési kötelezettség nélkül felbonthatja; ez esetben is azonban tartozik a munka felvállalása következtében felmerült költségeket és kiadásokat a munkásoknak megtériteni.
Hasonlóképpen a munkások is jogosultak a munkaadó személyében történt változás okából a szerződést, de ugyancsak legfölebb a munka teljesitésére megszabott időpontot hat hónappal megelőzőleg, kártéritési igény nélkül felbontani.
Ha a jogutód vagy a munkások a felbontás e jogával nem élnek, a jogelőd által megkötött munkaszerződés a feleket egész terjedelmében kötelezi.
Ha pedig a jogutódlás oly időben következik be, midőn az aratási, hordási, cséplési és nyomtatási szerződés a jelen § rendelkezései szerint már fel nem bontható; a jogutód a jogelőd által a munkaszerződésben elvállalt, bár a jogutódlás beálltának időpontjában már lejárt kötelezettségekért - a jogelőd elleni visszkereseti jogának fönmaradásával - a munkásoknak a jelen törvény rendelkezései szerint mint egyenes adós felelős.
45. § Az ingatlannak bármily okból zárgondnoki kezelése esetében a munkaadót a jelen törvény szerint megillető jogok és kötelességek a zárgondnokra mennek át, a ki az ingatlanra vonatkozó munkaszerződéseket változatlanul teljesiteni köteles.
Az ingatlannak végrehajtási vagy önkéntes árverése esetében az 1881. évi LX. törvénycikk 189. §-ának a) pontjában felsorolt előnyös tételekkel egyenlő rangsorban elégitendők ki a gazdasági munkásoknak az ingatlanra vonatkozóan kötött munkaszerződésekből eredő összes követelései.
A munkaadó csődjében a munkásnak a munkaszerződésből eredő összes követelései a tömeg tartozásának tekintendők (1881:XVII. tc. 48. § 2. p.).
46. § A munkaadó és a napszámos között a szerződés szóval is megköthető. A szerződési feltételek megállapitása a felek szabad egyezkedésének tárgya. A törvénynyel vagy a törvényhatósági szabályrendelettel ellenkező megállapodások azonban érvénytelenek.
Az a szerződés, melyet a munkaadó olyan egyénnel köt meg, kinek munkás-igazolványa nincsen, - bárha annak használatára köteles volna, - a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesithető.
47. § Napszámost a munkaadó intézkedésre jogosult megbizottja, vagy felügyeletre használt alkalmazottja által is szerződtethet. A napszámos megbizottja által is köthet szerződést, ha az által munkás-igazolványát a munkaadónak átadatja.
48. § A napszámos, ha a felfogadó kivánja, a felfogadáskor köteles munkás-igazolványát átadni. A munkaadó köteles az átvett igazolványt megőrizni s a munka befejeztével azt a munkásnak visszaadni. (60., 63. §)
Ha a munkás-igazolvány a munkaadó kezén vesz el, a másodlat kiállitásának költségeit a munkaadó köteles viselni.
49. § Ha a munka tartamára nézve más világosan ki nem köttetett, mindig egy napi munka értendő.
A napszámos munkanapja, ha az iránt a felek között más megállapodás nem létesült, napkeltétől napnyugtáig számittatik, mely időre a napszámosnak délben egy egész órai, ápril 15-től szeptember 30-ig pedig reggel és délután is egy-egy félórai szünidő számittatik. (60. §)
50. § A munkaadó köteles a szerződtetett napszámost elfogadni, annak munkabérét és járandóságát pontosan kiszolgáltatni. (60. §)
A napszámos köteles a munkát, a melynek teljesitésére felfogadtatott, vagy ha ez a munka bármely véletlen akadályozó körülmény miatt nem folytatható, a munkaadó által meghatározott más gazdasági munkát teljesiteni. Ha a munkaadó a napszámost igy foglalkoztatni nem képes, vagy nem akarja, akkor a tényleg munkában töltött idő aránya szerint, a kikötött munkabérnek egy-, két- vagy háromnegyed része fizetendő, s ha étkezés is kiköttetett, a délelőtti munka után az ebéd, a délutáni munka után pedig az estebéd is kiszolgáltatandó. (60., 63. §)
51. § Ha a napszámos munkája legalább egy havi időre biztosittatott, a kikötött munkát megakasztó bármely körülmény beálltával, a mennyiben más világosan ki nem köttetett, a felfogadó jogositva van a napszámost más gazdasági munkára felhasználni; mit a napszámos teljesiteni köteles. Ha azonban az akadály folytonosan legalább egy hétig tart, ez esetben mindkét fél visszaléphet a szerződéstől. (60., 63. §)
52. § Ha a szerződést, vagy a törvény rendelkezéseit a munkaadó szegné meg, a hatóság által kötelességének teljesitésére, a munkásnak okozott teljes kár és eljárási költség megfizetésére kötelezendő s a 60. § szerint megbüntetendő.
Ha a szerződést vagy a törvény rendelkezéseit a munkaadónak intézkedésre jogosult megbizottja szegné meg; a büntetés e megbizott ellen alkalmazandó, a kártéritési kötelezettség azonban ebben az esetben is mindenkor a munkaadót terheli.
53. § Ha a napszámos a meghatározott időben igazolatlanul meg nem jelen, vagy a megkezdett munkát abban hagyva jogtalanul eltávozik, az elsőfoku hatóság által - a munkaadó irásbeli, vagy jegyzőkönyvbe vett szóbeli kérelmére, előleges tárgyalás nélkül a munkahelyre, kényszereszközök alkalmazásával is, - kivezetésre határozatilag elrendelendő. Ha pedig a munkát a munkahelyen önként megjelenve vagy kivezetés után sem kezdi meg, illetve nem folytatja, a 38. § megfelelő alkalmazásával a 62. § szerint megbüntetendő.
54. § A napszámos a kárért, melyet utasitás ellenére végzett munkájával, cselekményével vagy mulasztásával a munkaadónak okozott, felelős s az okozott kár erejéig a munkaadó munkabérét visszatartani jogosult. Köteles azonban a munkaadó, ha a munkás a visszatartásban meg nem nyugszik, kárkövetelésének megállapitása végett az illetékes hatóságnál az eljárást, a visszatartás után három napon belül, meginditani. (60. §)
55. § Ha a felek között a kifizetéskor a napi bér nagysága tekintetében vita merül fel, s a megállapodás ki nem derithető; a hatóság a napi bért oly összeg szerint állapitja meg, a milyent azon időben és helyen vagy annak legközelebbi vidékén hasonló munkáért rendszerint fizetnek.
56. § A 32. § tilalma a napszámosokra is kiterjed. (58. §)
57. § A mennyiben jelen törvény ellenkező intézkedéseket nem tartalmaz, az 1879:XL. tc. általános határozatai a jelen törvény által megállapitott kihágási ügyekben is alkalmazandók.
58. § Kihágást követ el és 30 napig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó:
a) a ki a munkás vagy napszámos kivezetését törvényes alap nélkül eszközölteti (37., 53. §),
b) a ki ezen törvény 32., 56. §-aiban foglalt tilalmakat megszegi.
Ugyanezen büntetéssel büntetendő az a gazdasági alkalmazott, a ki a munkásoktól felfogadásukért magának anyagi előnyöket köt ki, vagy ily előnyöket elfogad.
59. § Kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, a ki - igazolvánnyal biró munkással szemben - a munkaadó kötelességeire vonatkozólag a törvény 28. §-ában, továbbá a 24. § első és a 30. § harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéseket, tilalmakat megszegi.
60. § Kihágást követ el s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki a jelen törvénynek a munkaadó kötelességeire vonatkozó többi rendelkezéseit, tilalmait megszegi. (12., 18., 20., 24., 27., 30., 31., 33., 36., 41., 48., 49., 50., 51., 52., 54. §)
61. § Kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkás vagy napszámos, a ki:
a) ezen törvény 1., 28. §-ának rendelkezését megszegi;
b) egyidőre több munkaadóhoz szegődik el.
Ily esetben a munkás vagy napszámos azon munkaadóval köteles szerződését teljesiteni, a kivel először szerződött, a többi munkaadónak kártéritéssel tartozik, kivévén, ha ezek a munkaadók az előző szerződéséről tudva kötöttek vele szerződést.
62. § Kihágást követ el s 60 napig terjedhető elzárással büntetendő az a munkás vagy napszámos, a ki:
a) a munkahelyen önként meg nem jelen, vagy ott önként megjelenvén, avagy kivezettetvén, a munkát meg nem kezdi, szakadatlanul nem folytatja, vagy a 39-ik §-ban megjelölt czélból szándékosan rosszul teljesiti (38., 39., 53. §);
b) a munka helyén a szerződés ellenére munkaeszközök, vagy segédmunkások nélkül jelenik meg. (39. §)
63. § Kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkás és napszámos, a ki ezen törvénynek a munkás és napszámos kötelességére vonatkozó többi rendelkezéseit, tilalmait megszegi. (20., 34., 35., 36., 48., 50., 51. §)
64. § Kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
a) a ki más által elszegődtetett munkást vagy napszámost azon időtartam alatt, melyben annak más munkaadóval kötött szerződését kellene teljesitenie, e körülményt tudva, felfogad vagy előnyösebb igéretek által munkaadójától elcsábitani törekszik;
b) a ki munkás-igazolványt zálogba vesz, vagy arra hitelez.
65. § Nem birnak hatálylyal sem azon összebeszélések, melyekkel a munkások azt czélozzák, hogy közös munkaszünetelés által a munkaadókat magasabb bér megadására kényszeritsék s általában tőlük előnyöket csikarjanak ki, sem azon egyezmények, a melyek által azoknak, a kik az érintett összebeszélések mellett megmaradnak, támogatása, azoknak pedig, a kik az összebeszéléssel szakitanak, megkárositása czéloztatik.
Kihágást követ el s 60 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki:
a) az ily összebeszélések, egyezmények létesitése, terjesztése vagy foganatositása czéljából a munkásokat, napszámosokat, cselédeket szabad akaratuk érvényesitésében akadályozza vagy akadályozni törekszik;
b) ily összebeszélések, egyezmények létesitése, terjesztése vagy foganatositása czéljából a szerződött munkások között álhireket terjeszt, pénzt gyüjt, a szerződött munkásokkal összejövetelt tart, ily összejövetel czéljaira helyiségét átengedi, s ily összejövetelben részt vesz.
66. § Kihágást követ el s 60 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki:
a) a gazdasági munkásokat, napszámosokat arra ösztönzi, hogy munkás-igazolványt ne szerezzenek, a szerződéskötésnél a megszabott alakszerüségek megtartásától tartózkodjanak, a bármely módon létrejött szerződést ne teljesitsék;
b) az elszerződött vagy elszerződésre hajlandó munkást, napszámost, cselédet ezért fenyegeti, szóval vagy tettel bántalmazza;
c) a szerződésszegő munkást, napszámost, cselédet nyilvánosan feldicséri vagy annak javára adományt gyüjt.
Ugyanezen büntetés alá esnek azok is, a kik azon helyeken, a hol a munkások dolgoznak, a munkaadó vagy megbizottja lakása s illetőleg tartózkodási helye előtt összecsoportosulnak a végett, hogy a munka megkezdését vagy folytatását megakadályozzák, vagy pedig a munkásokat a munka elhagyására birják.
67. § A 60., 62., 63. §-ba és a 64. § a) pontjába ütköző kihágások miatt az eljárás csak a sértett fél inditványára teendő folyamatba. A magáninditvány az itélet kihirdetése előtt visszavonható (1878:V. tc. 112., 115., 116. § 1. bekezdés).
68. § A jelen törvény 62. és 63. §-aiban megállapitott elzárási büntetések felénél nagyobb büntetés az aratás, hordás, cséplés vagy nyomtatásra szerződött munkás vagy napszámossal szemben csak az esetben alkalmazható, ha a vádlott az ezen törvény 62. vagy 63. §-a alapján kiszabott utolsó büntetés végrehajtásától számitva két éven belül ujból ezen törvényszakaszok szerint minősülő kihágást követ el, - más mezőgazdasági munkára szerződött munkás vagy napszámossal szemben pedig a meghatározott legmagasabb büntetés egynegyedrészénél magasabb büntetés csakis akkor állapitható meg, ha a vádlott a büntetés végrehajtása után két éven belől ujból ezen törvényszakaszok szerint minősülő kihágást követ el.
A munkás ellen kiszabott szabadságvesztési büntetések, ha a munkaadó az elzárási büntetés végrehajtásának elhalasztását kivánja, csak a szerződési munka elvégzése után hajtandók végre.
69. § Az esetben, ha a munkaadó kész a 38. § szerint elitélt s a munka teljesitésére már hajlandó munkásokat visszafogadni; a munkaadó és a munkások együttes kérelmére a munkásokat a hatóság a körülmények mérlegelésével szabadlábra helyezheti. Ha az ily módon szabadlábra helyezett munkások a munkát teljesitik és önkényü megszakitás nélkül be is fejezik, a folyamatba tett eljárás megszüntetendő s a büntetés végrehajtása mellőzendő, valamint abban az esetben is, ha a munkások a munkát az eljárás befejezése, vagy az itélet foganatositása előtt megszakitás nélkül teljesitik.
70. § Ha az elitélt a kiszabott pénzbüntetést 48 óra alatt be nem fizeti, az itéletben ez esetre megállapitott szabadságvesztés-büntetés, a 68. és 69. § esetét kivéve, azonnal végrehajtandó.
71. § A befizetett pénzbüntetésekből minden községben a gazdasági munkások és napszámosok érdekében segélyalap létesitendő. E segélyalapok szervezetét és kezelését a törvényhatóság, a földmivelésügyi minister jóváhagyásával, szabályrendelettel állapitja meg.
72. § Mindazon ügyekre nézve, melyek a jelen törvény szerint hatósági intézkedést igényelnek, s az ezen törvényben megállapitott kihágások megtorlására, nemkülönben az egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbirálására,
1. elsőfoku hatóság:
a) vármegyékben a főszolgabiró;
b) törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács kijelölt tagja; r. t. városokban a polgármester;
c) Budapesten a kerületi elöljáró;
2. másodfoku hatóság: a közigazgatási bizottságnak az 1879:XXXI. tc. 120. §-ában megjelölt módon alakitott külön albizottsága;
3. a harmadfoku hatóság: a földmivelésügyi minister.
Két érdemben egybehangzó határozat ellen felebbezésnek helye nincsen.
A sértett fél akkor sem felebbezhet, ha a másodfoku hatóság az elsőfoku hatóság által kiszabott büntetést sulyosbitotta; valamint a vádlott sem felebbezhet, ha a másodfoku hatóság az ő büntetését enyhitette.
Rendkivüli felülvizsgálatnak csak abban az esetben van helye, ha vagy az eljárt hatóság nem volt illetékes, vagy nem a jelen törvény szerint elbirálandó ügyben határozott, vagy pedig, ha a felülvizsgálat a közérdek megóvása czéljából indokolt.
73. § A 100 koronát meghaladó kártérités iránti ügyek, továbbá az ezen törvényben előirt alakszerüségek megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdések elbirálására a rendes biróságok illetékesek.
74. § Az ezen törvény szerint a közigazgatási hatóság elé tartozó ügyek minden fokozaton, mindenkor soron kivül tárgyalandók s intézendők el.
Az eljárási szabályokat a földmivelésügyi minister a belügyi és az igazságügyministerrel egyetértőleg rendeletileg állapitja meg.
75. § A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy a közigazgatási bizottság indokolt felterjesztésére oly községekben, melyekben annak szüksége mutatkozik és a képesség is megvan, a 72. § 1. pontjában felsorolt elsőfoku hatóságokat a jelen törvény alapján megillető hatáskörnek egyes, tüzetesen megállapitandó részeit a községi elöljáróságokra átruházhassa s a helyi viszonyokhoz és a szükséghez képest az ezen törvény második fejezetében a jegyzőkre ruházott teendők teljesitésével a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a járási vagy törvényhatósági mezőgazdasági bizottság egyes, erre önként vállalkozó tagjait, vagy az elöljáróság egyes tagjait megbizhassa. Az ily megbizottak a hatáskörükbe utalt teendőkre nézve közhivatalnokoknak tekintetnek s velük szemben fegyelmi tekintetben az 1886:XXIII. tc. rendelkezései alkalmazandók.
A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy egyes törvényhatóságokra vagy járásokra nézve, az ott lakó munkásokat, napszámosokat, - a mennyiben azon törvényhatóság, illetve járás területén teljesitendő munkára vállalkoznak, - az igazolvány kötelező használata alól felmenthesse.
76. § A törvényhatóságok felhatalmaztatnak, hogy a munkaadók és a gazdasági munkások közötti jogviszonyoknak a jelen törvény által nem érintett és a helyi viszonyoknál fogva fontossággal biró részei iránt a törvényhatósági területen müködő gazdasági egylet véleményének meghallgatásával külön szabályrendeletet alkothassanak.
77. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a gazdasági munkásközvetités ügyét rendeletileg szabályozza.
78. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy jelen törvény életbeléptének napját s az átmeneti intézkedéseket rendeleti uton állapitsa meg. A törvény életbelépte napján az 1876. évi XIII. tc. V., VI. és VII. fejezetének a mezei munkások- és napszámosok-, s illetve a munkaadókra vonatkozó része hatályát veszti.
79. § Az ezen törvény életbelépte előtt létrejött szerződések, ha az alakszerüségek tekintetében az 1876. évi XIII. törvénycikknek megfelelnek, érvényesek, s a jelen törvény szerint birálandók el.
80. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelésügyi, belügyi, pénzügyi és igazságügyi ministerek bizatnak meg.
