A közigazgatás minden ágában, valamint a társadalmi és magán-érintkezésekben is lépten-nyomon tapasztalható, hogy a legnagyobb zavarok, gyakran kipótolhatatlan, érzékeny károk származnak a község- és egyéb helynevek tekintetében Magyarországon fennálló rendezetlen állapotokból.
Több mint 2.000-re rúg ugyanis azon községeknek száma, a melyeknek nincs saját külön nevük, hanem oly névvel birnak, a mely egyszersmind más községek elnevezésére is szolgál, s e nagy számba azok a szintén tömegesen előforduló községek nincsenek is belefoglalva, a melyek csak előnevük, vagy csupán egy-egy betű vagy ékezet által különböznek, egyébként pedig teljesen megegyeznek egymással. Még nagyobb számban vannak az oly községeink, a melyeknek viszont nem egy, hanem több nevük is van, oly nevek, a melyek, miután közülök egyik sincs hivatalos jellegű gyanánt kijelölve, rendszerint általánosan használtatnak is.
A nehézségeket és bajokat, a melyek ezen állapotokból keletkeznek, csak jobban növeli és szaporitja s a kölcsönös megértést még inkább neheziti a nevek helyesirása tekintetében fennálló bizonytalanság, melynél fogva, nem lévén közhitelességgel megállapitva a község- és egyéb helynevek irásmódja, számos esetben kételyek merülnek fel az iránt, miként kell a nevet helyesen irni, minek következtében a gyakorlatban sok község nevére nézve tényleg eltérő irásmódok vannak használatban.
Különösen a posta- és távirdakezelésben, valamint a vasuti szolgálatban érezhetők legjobban azok a hátrányok, a melyek a község- és egyéb helynevek tekintetében fennálló, jelzett állapotokból keletkeznek. Igy például annak következtében, hogy több község bir ugyanazon névvel, gyakran helytelen irányitások történnek, s a helyesirás bizonytalansága viszont azt idézheti elő, hogy a küldemények vagy egyáltalán nem, vagy csak késedelemmel érkeznek meg tulajdonképeni rendeltetési helyükre.
Az a körülmény pedig, hogy községneveinknek igen jelentékeny része hosszú, néha többszörös előnevekkel van ellátva, a postai ügykezelést neheziti meg és teszi költségesebbé.
Talán még nagyobb hátrányok származnak, sőt veszélyek támadhatnak a község- és egyéb helynevek rendezetlenségéből az ország védelmi érdekei szempontjából. Csak mellékesen emlitve ugyanis azokat a nehézségeket, a melyek az ugyanazon helynevek többszörös előfordulása esetén a tartalékosok behivásánál fenforognak, és úgy a polgári, mint a katonai hatóságokra felesleges munkát rónak s különösen mozgósitás idején jelentékeny hátránynyal járhatnak: igen nagy fontossággal bir a község- és egyéb helynevek rendezettségének kérdése háború idején, a midőn a minden irányban szükséges pontos és megbizható tájékozottság képezvén a sikeres működésnek egyik előfeltételét, a község- és egyéb helynevek tekintetében származható félreértések életbe vágó érdekek koczkáztatását vonhatják maguk után.
De nem csekély jelentőséggel bir a község- és egyéb helynevek rendezettségének kérdése a társadalmi, illetőleg magánérintkezéseknél is különösen az üzleti érdekek szempontjából, a mennyiben a helynevek határozatlanságából származható félreértések az ügyletek helytelen vagy késedelmes elintézését okozhatják és jogi bizonytalanságot is idézhetnek elő, kivált az oly esetekben, a midőn valamely iratban előforduló helymegnevezésből - mint ez igen gyakran tapasztalható - tekintettel az oly nagy számmal előforduló azonos nevű községekre, nem lehet minden kétséget kizárólag megállapitani, hogy az iratban szereplő megnevezés tulajdonképen melyik községre vagy más helyre vonatkozik.
A község- és egyéb helynevek rendezetlenségéből származó s itt csak főbb vonásokban vázolt hátrányok, a melyek a gyakorlati életben számos alakban és sokszorosan jelentkeznek s a társadalmi érintkezések intenzivitásának növekedésével folytonosan fokozódnak, csakis az által szüntethetők meg, ha maga az alapok megszünik, vagyis ha a mai rendezetlen állapot helyébe az az eszményi állapot lép, a midőn az országban valamennyi községnek csak egy és pedig kizárólagos saját, hivatalos neve lesz - egységes elvek szerint közhitelességgel megállapitott helyesirással - s több község ugyanazon névvel nem fog birni.
Ezen eszményi állapot fokozatos megvalósitásának egyik előfeltétele, hogy a község nevének megállapitása tekintetében az elhatározás joga, a mely eddig nem ugyan törvény alapján, hanem a fennálló gyakorlat szerint a község jogkörébe tartozott, a központi kormányhatalom hatáskörébe utaltassék át, a mely egyedül képes a kitűzött eszmét a községnevek rendezésével kapcsolatos minden egyéb általános szempontot szem előtt tartva, egységes elvek szerint megvalósitani.
Azon esetben ugyanis, ha az érdemleges határozat joga továbbra is a községeknél maradna, még ha a törvény elrendelné is, hogy a más községgel azonos nevű községek nevüket előnévvel megkülönböztetni, vagy megváltoztatni, a több névvel biró községek pedig valamelyik nevüket hivatalos jellegű gyanánt kijelenteni tartoznak - tekintettel a mindkét szempont alá eső községek jelentékeny nagy számára - nem volna remélhető, hogy ezen nagy és valóban országos érdekű feladat egyáltalában megoldható leend. De nemcsak a czélszerűségi tekintet, hanem a jogi, illetőleg elméleti szempont is indokolja, hogy a községek nevének ügye, a mely minden egyes esetben az illető községeken kivül mindazokat érdekli, a kik a községgel vagy a községbeliekkel érintkeznek s igy természeténél fogva közérdekű ügy, az önkormányzati jogkörből kivonassék s mint országos ügy a központi kormányhatóságra bizassék.
Ezen czélok és szempontok szem előtt tartásával készült „a község- és helynevekről” a jelen törvényjavaslat, a melynek törvényerőre emelkedése esetén, annak 2-ik szakasza fogja megadni a kormánynak a lehetőséget egy, Magyarországon már rég fennálló visszás állapotnak megszüntetésére s a javaslat 1. §-ában kitűzött eszményi állapot fokozatos megvalósitására.
Midőn azonban a törvényjavaslat a kormánynak biztositani kivánja a község- és egyéb helynevek rendezése érdekében szükséges jogkört, ennek meghatározásánál szorosan megmarad a czél által megszabott korlátok között, gondosan szem előtt tartva, hogy a község érdekei, a mennyire az országos szempontok megengedik, a lehetőséghez képest kiméltessenek s hogy a nagy feladat közmegnyugvással és első sorban az érdekelt községek óhajának lehető figyelembevételével hajtassék végre. Ezen irányelvnek felel meg a törvényjavaslatnak a 3. §-ban foglalt azon intézkedése is, melynek értelmében a telepek, puszták, havasok és egyéb jelentékenyebb lakott helyek nevének meghatározását - miután ezen helyek elnevezésénél oly országos szempontok, mint a községek nevénél, nem forognak fenn - a tulajdonosok akaratnyilvánitási szabadságának is tért nyitva, a községek hatáskörébe utalja, a kormány részére ezen helyek elnevezésénél csak a legfelsőbb jóváhagyás jogát tartva fenn.
Annak előmozditására, hogy a kormány a község- és egyéb helynevek rendezését - úgy a történeti emlékek, valamint a gyakorlati érdekek lehető figyelembevételével - minél inkább szakszerűen intézhesse, a törvényjavaslat megfelelő, véleményező hatáskörrel egy állandó szakbizottságnak alakitását veszi tervbe, melynek szervezetét és ügyviteli szabályzatát - tekintettel arra, hogy a község- és egyéb helynevek ügye a kormányzat minden ágát érdekli - a belügyminister, a ministertanács hozzájárulásával állapitaná meg.
A javaslat 4. §-a, mely e bizottság szervezetét és feladatát körvonalozza, intézkedik egyszersmind arról, hogy jövőre az összes község- és helyneveknek s az azokban beálló változásoknak nyilvántartása czéljából állandó országos törzskönyv vezettessék.
A törzskönyv létesitése, a melynek vezetése az emlitett vegyes bizottság szakszerű támogatása, felügyelete és ellenőrzése alatt a törvényjavaslat értelmében a m. kir. központi statisztikai hivatalra bizatnék, mint a mely hivatal munkakörénél fogva ezen feladat teljesitésére leginkább van hivatva, egyik legfontosabb előfeltételét fogja képezni a község- és egyéb helynevek tekintetében a kivánatos rendezett állapot megteremtésének, mert egyrészről oly kútforrás gyanánt fog szolgálni, a melyből az összes község- és helynevek és azok szabatos helyes irása tekintetében a felvilágositások mindenkor megszerezhetők lesznek, illetőleg minden kétséget kizáró módon rendelkezésre állanak, másrészről pedig az annak alapján kiadandó és minél szélesebb körökben elterjesztendő helynévtárak segitségével lesz elérhető, hogy a hivatalos jellegűek gyanánt megállapitandó község- és helynevek úgy a hivatalos életben, mint a társadalmi érintkezésekben minél rövidebb idő alatt, minél általánosabban elterjedjenek.
Ezen czél előmozditására törekszik tulajdonképen a javaslatnak 5. §-a, a mely azt a kérdést szabályozza, hogy mely esetekben kell a hivatalos jelleggel felruházandó községneveket kizárólagosan használni és mikor lehet a hivatalos név mellett egyszersmind az eddig használt egyéb elnevezéseket is alkalmazni. E tekintetben az a főszempont volt irányadó, hogy a nagy átalakulás, a közhitelességgel megállapitandó neveknek kizárólagos közhasználatba való átmenetele minél rövidebb idő alatt történjék ugyan meg, de viszont az átmeneti idő alatt a magánérdekek is kellő kiméletben részesüljenek. Ezért tehát a törvényjavaslat a hivatalos jellegű községneveknek kizárólagos használatát csak a hivatalos életben rendeli el kötelezően, beleértve természetesen a katonai ügyeket s a törvényhatósági és községi összes ügykezelést is, továbbá a közjegyzői iratokban, a melyek törvényen alapuló közhitelességüknél fogva tágabb értelemben szintén hivatalos jellegűeknek tekinthetők; s kiterjesztve e rendelkezést a nyilvános iskolák körére is, mely körben azt a magyar közoktatás érdekei teszik kivánatossá.
Ellenben a taxative fel nem sorolt egyéb esetekben és viszonylatokban a törvényjavaslat a hivatalos név mellett az ettől eltérő és netalán használatban levő egyéb nevek alkalmazását is megengedi akképen, hogy a nem hivatalos név a hivatalos név mellett zárjelbe foglalva lesz kitüntethető.
Önként érthető, hogy a tulajdonképeni magán- és társadalmi életben, az eddigi nevek használata egyáltalán semminemű törvényes korlátozás alá esni nem fog s e téren azon törekvésnek megvalósitása, hogy a hivatalos nevek használata minél rövidebb idő alatt minél általánosabbá váljék, az iskolai nevelésnek és a társadalmi működésnek marad fentartva.
