1. § A m. kir. postatakarékpénztárról szóló 1855:IX. tc. 15. és 16. §-ában a minden egyes betevő kamatozó betéteinek (1000 forintban) 2000 koronában megállapitott legmagasabb összege, az egyéni betevők betétjeire nézve 4000 koronára, a jogi személyek betétjeire nézve pedig 8000 koronára emeltetik fel.
Felhatalmaztatik egyuttal a kereskedelemügyi minister, hogy akkor, a midőn annak szükségét látja, a kamatozó betét-maximumot a pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton még 2000 koronával, tehát az egyéni betevőknél 6000 koronára, a jogi személyeknél, mint betevőknél pedig 10,000 koronára emelhesse fel.
2. § A kamatozó betét-maximumok felemelése daczára változatlanul fentartatik az 1885:IX. tc. 24. §-ának azon rendelkezése, hogy a postatakarékpénztárnál eszközölt betéteknek csak az (1000 forintot) 2000 koronát meghaladó része foglalható le és csak erre szerezhető zálog- és megtartási jog.
3. § Az 1889:XXXIV. tc. 5. §-ában a postatakarékpénztár takarék- és cheque-üzletágára nézve közösnek nyilvánitott és (1 1/2 millió forintban) három millió koronában megállapitott tartalékalap összege az arra vonatkozó egyéb rendelkezések változatlan fentartásával, négy millió koronára emeltetik fel. Egyuttal felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy ha a postatakarékpénztár betétállománya a 80 millió koronát eléri, a fentiek szerint négy millió koronában megállapitott tartalékalapot a pénzügyministerrel egyetértőleg, rendeleti uton még egy millió koronával, vagyis öt millió koronára emelhesse fel.
4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi- és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
