1. § A Galacz (illetve Constancza) és a keleti kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés iránt a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a „Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság”-gal 1898. évi január hó 29-én kötött szerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik.
2. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi m. kir. minister bizatik meg.
A szerződés szövege a következő:
melyet Galacz (illetve Constanza) és a keleti kikötők közt fentartandó rendes gőzhajózási összeköttetés iránt a kereskedelemügyi m. kir. minister a „Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság”-gal az alábbiak szerint és a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával kötött.
1. § A „Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság” megalakult oly czélból, hogy a tengeri hajózást saját gőzöseivel űzze.
2. § A „Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság” kötelezi magát, hogy a szerződés tartama alatt évenkint 36 rendes járatot fog Galaczból Sulina, Constanza vagy Nikolajew, továbbá Várna és Burgas érintésével Konstantinápolyba és 36 járatot Konstantinápolyból Burgas, Várna és Constanza érintésével Galaczba fentartani.
A kereskedelemügyi magyar királyi minister bármikori felszólitására a társaság köteles lesz ezen szerződés keretén belül és a nélkül, hogy ezért a társaságnak külön segélyezésre igénye lenne, ezen járatokat akként kiterjeszteni, hogy azok egyrészt a kis-ázsiai és syriai kikötők érintésével Alexandriáig, másrészt a török és görög kikötők érintésével Patrasig vagy ezen végpontok előtt fekvő bármely kikötőig és megfordított irányban fentartandó rendes járatokká meghosszabbittassanak, megjegyeztetvén, hogy Alexandriáig, illetve Alexandriából legfeljebb 12-12 járatnak meghosszabbitása lesz követelhető. Az ezen meghosszabbitott vonalakon rendesen érintendő kikötőket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja megállapitani.
A járatok meghosszabbitása iránt elvállalt kötelezettségének a társaság 1906. évi deczember hó 31-ig megfelel az által, hogy az osztrák Loyddal a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásának fentartása mellett egyezményt köt, mely szerint az osztrák Lloyd köteles lesz a Galaczban, illetve Constanzában átadandó magyar árukat a jelen szerződés 7. §-ában megállapitott dijtételek fejében thessaliai vonalán Konstantinápoly és Pyraeus között, syriai vonalán pedig Konstantinápoly és Samos között fekvő, ezen járatokon menetrendszerüleg rendesen érintett minden kikötőbe elszállitani.
Azon idő alatt, mig a dunai hajózás szünetel, a jelen szakaszban felsorolt járatok kiindulási és végpontja Constanza lesz, ha azonban a dunai hajózás szünetelése alatt Constanzából továbbitandó rakomány egyáltalában nem jelentetnék be, a kereskedelemügyi magyar királyi minister a társaságot annak indokolt kérelmére egyes járatok teljesitése alól felmentheti.
3. § A mennyiben idővel a forgalmi viszonyok és a kereskedelmi érdekek alakulása következtében a jelen szerződés határozatai egyikének vagy másikának módositása szükségesnek mutatkoznék, a kereskedelemügyi magyar királyi minister a forgalom igényei által szükségelt módositásokat a társasággal egyetértőleg fogja megállapitani.
4. § A 2-ik §-ban emlitett járatokat a társaság saját hajóival tartozik fentartani. A társaságnak megengedtetik azonban, hogy oly esetekben, midőn valamely gőzöse egy járat teljesitéséhez a kiindulási kikötőbe nem érkezhetnék meg pontosan, az esedékes járatot kivételesen bérelt gőzössel teljesitse.
5. § A 2-ik §-ban emlitett járatok a forgalmi igényeknek megfelelő, de 15 napnál semmi esetre sem nagyobb időközökben inditandók. Minden hónapban rendszerint három járat teljesitendő.
6. § A társaság köteles legalább három, az osztrák-magyar „Veritas” és az angol „Lloyd” szabványai szerint osztályozott, kizárólag első osztályu, az áruszállitás igényeinek megfelelő és összesen legalább kilencezer tonna hordképességü gőzöst beszerezni és járatni.
A beszerzendő gőzösöknek óránkint legalább tiz tengeri mértföld rendes menetsebesség kifejtésére kell képesnek lenniök és azok csak a kereskedelemügyi magyar királyi minister által elrendelt szakszerü megvizsgálás után állithatók forgalomba.
Minden, a társaság fentjelzett hajórajából a szerződésszerü járatok teljesitésére bármely okból alkalmatlanná vált hajó, legkésőbb egy év leforgása alatt egy első osztályu más gőzös beszerzésével oly módon pótlandó, hogy a társaságnak fentebb kimondott azon kötelezettsége, miszerint hajóraja kilenczezer tonna hordképességgel birjon, mindenesetre betartva legyen. Addig, mig a hiányzó gőzös pótlására engedélyezett határidő letelik, a szerződésszerüen fentartandó járatok egyenértékü bérelt gőzösökkel teljesithetők.
7. § A társaság köteles minden esetben, midőn azt a magyar királyi államvasutak kivánni fogják, a magyar kivitel czéljaira oly közvetlen dijszabások felállitásához hozzájárulni, melyek magyarországi állomásokról a társaság hajói által szerződésszerüen érintett kikötőkbe szólnak. Ezen dijtételekbe a társaság hajóviteldij fejében nem számithat be többet: mint a feketetengeri kikötőkbe tonnánkint 4 frankot, Konstantinápolyba, továbbá a Dardanellákon tul fekvő török, a görög, a kis-ázsiai és a syriai kikötőkbe 5 frankot, Alexandriába 8 frankot. Faszállitmányoknál és egyéb oly terjedelmes áruknál, melyeknek dijtételei a térfogat szerint állapittatnak meg, a következő dijtételek számithatók köbméterenkint: a fekete-tengeri kikötőkbe 3 frank, Konstantinápolyba, továbbá a Dardanellákon kivül fekvő török, a görög, a kis-ázsiai és syriai kikötőkbe 4 frank, Alexandriába 6 frank.
A szerződés megkötésétől számitott három év elmultával, a társaság jogában álland a fentebb megállapitott dijtételek szabályozását kivánni, mely esetben azok olykép fognak mindig három évi időtartamra felállittatni, hogy az illető viszonylatban az előző évben a tengeri hajózás által általában alkalmazott dijtételek átlagánál harmincz százalékkal olcsóbbak legyenek. A jelen szerződés 2-ik §-a szerint az osztrák Lloyddal létesitett egyezményben lekötött dijtételek szabályozásának a Lloyd-egyezmény tartama alatt nincs helye.
A társaság azon esetben, ha magyar kiviteli áru neki Galaczban, illetve Constanzában átadatik, oly kikötőbe való rendeltetéssel, mely kikötőt menetrendszerűen érinteni nincs kötelezve, mely azonban szerződésszerü valamely járatán közbeeső kikötőként érinthető, akkor ezen árut is az illető járaton a fentebbi dijtételekért elszállitani tartozik. Ennek ellenében, ha valamely menetrendszerüen érintendő kikötő számára valamely járaton rakomány nem adatnék fel, a társaság ezen kikötő érintését a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől kérendő jóváhagyás mellett mellőzheti.
A dijszabási határozmányok, valamint a kölcsönös leszámolás és ellenőrzés tekintetében a magyar királyi államvasutak és a társaság közt - a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásának fentartása mellett - külön egyezmény kötendő.
8. § A társaság jogában áll a jelen szerződésben megállapitott rendes járatokon felül szabadhajózást üzni, akár a 6. §-ban emlitett hajókkal, a mennyiben a szerződéses kötelezettségek szem előtt tartása mellett a szerződésben lekötött dijtételek ellenében szállitott áruk által igénybe nem vett rakhelyet a szerződéses járatokon elvállalt más áruk szállitására felhasználhatja és szerződéses járatain tul terjedő járatokat is tarthat fenn, akár egyéb hajóival, melyeket a szerződés 6. §-ában emlitett hajókon felül beszerez.
Ebbeli müködésénél azonban mindaddig, mig ezt a kereskedelemügyi magyar királyi minister követelni fogja, azon korlátozáshoz lesz kötve, hogy az osztrák „Lloyd”-nak az osztrák cs. kir. kormány által segélyezett azon rendes vonalain, melyeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister kijelölni fog, sem tulajdon, sem bérelt vagy szerződéses gőzösökkel időszaki járatokat nem fog fentarthatni és egyes járatokat sem fog azon czélzattal inditani, hogy a „Lloyd” szerződésszerüen segélyezett valamely vonalának versenyt támaszszon.
9. § A társaság igazgatósága az egyes hónapokban elinditandó járatokat legkésőbb az előző hó 25-ig közzétenni tartozik.
Az egyes járatok inditására a társaságnak 10 napi időköz áll rendelkezésére; a jegyzékben azonban minden egyes esetben világosan kiteendő azon 10 nap, melyen belül a hajó Galaczból (Constanzából), illetve Galacz (Constanza) felé a kiindulási kikötőből utra kel.
Ha közbejött bármely akadály következtében egy vagy több, már kihirdetett járat indulási időpontjában változás állana be: az a társaság igazgatósága által azonnal, mihelyt az tudomására jut, szintén kihirdetendő.
Ha a hajó indulása nem felel meg a kihirdetett időnek, vagy ha az eredetileg kihirdetett indulási idő utólag módosittatott; a kereskedelemügyi magyar királyi minister mindkét esetben a megváltoztatás, illetve késedelem okát megvizsgáltatja, és ha a késést vagy az indulási idő utólagos megváltoztatását indokoltnak nem találja, a társaságot minden egyes esetben 100 koronától 500 koronáig terjedhető és a társaság biztositékából minden birói beavatkozás nélkül levonható birság alá vetheti.
Ha a társaság a járat teljesitésére szánt hajó kellő megérkezését jogosan várhatta, az azonban baleset, vagy időviszontagság miatt kellő időben meg nem érkezik és ennek következtében ujbóli elindulásában is késedelem áll be, ezen késedelem igazoltnak fog tekintetni.
A társaság hirdetményei a „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben teendők közzé.
10. § A társaság igazgatósága köteles a járat-jegyzékeket és a kereskedelemügyi magyar királyi minister vagy annak közegei által megkivánt bármely adatokat tartalmazó kimutatásokat az ez irányban nyert felhivásban megjelölt számu példányokban esetről-esetre bemutatni.
11. § A társaság kötelezi magát, hogy a közös hadügyminister felszólitására mozgósitás vagy háboru esetén, valamennyi tulajdonát képező hajóját külön szerződésben kikötendő dij mellett a hadi tengerészet szolgálatába, illetőleg a hadigazgatás czéljaira átengedi.
Ezen dij a kereskedelemügyi magyar királyi minister közvetitésével lesz a közös hadügyminister és a társaság közt kötendő szerződésben megállapitandó.
Szükség esetén azon hajók is rendelkezésre bocsátandók, melyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak; valamint azok is, melyeket még idejekorán egy a hadigazgatás czéljainak megfelelő kikötőbe vezényelni lehet.
Az átengedett hajókon a társasági közegek hibájából, tengeri baleset vagy tüzvész által okozott kár a társaságot terheli; az ellenség müködése, vagy hadi lőszer felrobbanása által okozott károkat azonban a jelen szakaszban emlitett külön szerződésben megállapitandó módozatok mellett a kormány meg fogja tériteni.
12. § A társaság köteles a tengerészeti szolgálati könyvvel ellátott magyar vagy osztrák állampolgárokat a consuli hivatalok irásbeli felszólitására a felszólitásban megjelölt, szerződésszerüen érintendő kikötőbe teljesen dijmentesen elszállitani. Az ily módon dijmentesen szállitott egyének a harmad osztályu utasokkal, illetve a hajó legénységével egyenlő elhelyezésben és élelmezésben részesülnek; szabadságában állván a hajó parancsnokának, hogy őket esetleg utközben a hajó szolgálatában alkalmazhassa. Egy hajó egyidejüleg 4 ily egyénnél többet nem köteles felvenni.
13. § A társaság köteles Galaczban, illetve Constanzában az átrakodási szolgálat akadálytalan lebonyolithatásáról gondoskodni. Az átrakodási és tárolási költségek fedezésére a szerződés 8. §-a szerint a magyar királyi államvasutakkal kötendő egyezményben megfelelő dijtételek fognak megállapittatni.
A társaság köteles továbbá azon szerződésszerüen érintendő kikötőkben, melyeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister esetleg ki fog jelölni, a magyar kiviteli áruczikkeknek bármily irányban átrakodás utján való továbbithatása végett a minister által megnevezendő más hajózási vállalatokkal a magyar forgalom érdekeit kielégitő egyezményre lépni.
14. § A társaság közegeinek alkalmazásánál a fiumei magyar királyi tengerészeti akadémiával kapcsolatos internátusból kikerült tengerészeket, hajóhadnagyokat és kapitányokat, valamint a hadi tengerésztiszteket és hadapródokat egyenlő feltételek mellett más pályázókkal szemben előnyben tartozik részesiteni. Továbbá a közös hadseregben, a hadi tengerészetben és a honvédségben szolgált altisztek alkalmazása tekintetében aláveti magát a segélyezett vasuti és hajózási vállalatokra nézve fennálló törvényes határozatoknak.
Ezen felül kötelezi magát a társaság, hogy a fiumei magyar királyi tengerészeti akadémiával kapcsolatos internátusból kikerülő hajóapródok közül minden hajóján egyet hajóapródi minőségben feltétlenül alkalmazni fog.
15. § A társaság kötelezi magát, hogy a tengerészeti szolgálat érdekében hivatalból és a kereskedelemügyi magyar királyi minister vagy a közös külügyminister megbizásából utazó más személyeket dijmentesen fogja szállitani.
16. § A jelen szerződés 1898. évi márczius hó 1-től 1908. évi február hó végéig terjedő időszakra köttetik.
Ezen szerződés egész tartama alatt a magyar királyi kormány a társaságnak az általa a jelen szerződés értelmében elvállalt kötelezettségek teljesitése fejében évi 180,000, azaz egyszáznyolcvanezer korona segélyt fog utólagos negyedévi részletekben szabályszerüen bélyegzett nyugta ellenében fizetni.
Ezen kivül a szerződés 6. §-ában megjelölt hajókon felül beszerzendő további négy hajó után kilátásba helyeztetik a társaságnak a szabadhajózást üző hajók részére törvényileg megállapitott kedvezmények engedélyezése; a törvényben megállapitott módozatok mellett és a mennyiben erre a szabadhajózás fejlesztésére a költségvetésben rendelkezésre álló hitel fedezetet nyujt.
17. § A társaság a jelen szerződés aláirása napján 30,000, azaz harminczezer korona biztositékot tesz le készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban a központi magyar királyi állampénztárnál.
Ha ezen biztositék a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a jelen szerződés határozmányainak meg nem tartása miatt kirótt birságok által igénybe vétetnék, a társaság köteles a biztositékot az államsegély legközelebb fizetendő részletének esedékessé válásáig kiegésziteni. Ha ezt a társaság elmulasztja, a kereskedelemügyi magyar királyi minister jogositva van arra, hogy a hiányzó összeget az esedékessé vált segélyrészletből kiegészithesse.
18. § Ha a háboru veszélye, kikötők elzárása, tengeri veszteglés, vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalakon járatok nem lennének eszközölhetők: a társaság ezen vonalakon gőzhajói járatását ideiglenesen felfüggesztheti ugyan, de ha a járatok felfüggesztése három hónapon tul terjed, az ezen időn tul elmaradó járatokra eső állami segélyrészletre nem tarthat igényt. A társaság hibáján kivül ilyként elmaradó minden egyes járatért tengeri mérföldenkint egy korona fog az állami segélyből visszatartatni, feltéve, hogy a társaság az elmaradt járatokat ugyanazon naptári év folyamán más járatokkal nem pótolja. Megállapittatik azonban, hogy ezen a czimen több mint hatvanezer korona, egy év folyamán nem lesz levonható, úgy, hogy az évi segélyből 120,000 korona minden esetben biztositva marad.
19. § Ha a társaság az ezen szerződésben megállapitott járatok bármelyikét nem teljesiti és az előző 18. §-ban előrelátott okok egyikét sem érvényesitheti jogosan; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában álland nemcsak az elmaradt járat hossza szerint a 18. §-ban megállapitott összeget az állami segélyből levonni, hanem a társaságot minden egyes esetben még 1000 koronáig terjedő pénzbirság alá is vetheti, mely birság minden birói beavatkozás nélkül a vállalat biztositékából, esetleg az esedékes segélyrészletből fog levonatni.
20. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister a szerződésszerü kötelezettségeknek a 9-ik és a 19-ik szakaszokban nem emlitett minden egyéb elmulasztása vagy megszegése esetében a társaságra 1000 koronáig terjedhető és a társaság biztositékából, esetleg az esedékes segélyrészletből minden birói beavatkozás nélkül levonható birságot róhat ki.
21. § A társaság czége: „Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság”, székhelye: Budapest.
A társaság az üzlet vezetésére Galaczban külön ügynökséget fog fenntartani.
22. § A társaság igazgatósági tagjai legalább kétharmadának magyar állampolgároknak kell lenniök.
Az elnök és alelnök csak magyar állampolgárok lehetnek, megválasztásuk a kereskedelemügyi magyar királyi minister megerősitését igényli.
A szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van a társaság igazgatóságába két tagot kinevezni.
A társaság a jelen szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi magyar királyi minister felügyelete alatt áll, ki felügyeleti jogát az e czélra kinevezendő ministeri biztos és tengerészeti szakközegei által gyakorolja.
A társaság a ministeri biztos dijazására ezen felügyelet czimén évi háromezer koronát fog a kereskedelemügyi magyar királyi minister által megjelölendő állami pénztárba befizetni.
23. § A ministeri biztos a társaság müködését minden irányban ellenőrzi és e czélból a társaság közegei részéről neki minden felvilágositás megadandó.
A minister biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit bármikor megtekintheti és a társaság közegeitől az ellenőrzési jog gyakorlására megkivánható felvilágositásokat követelheti.
A ministeri biztosnak és a kereskedelemügyi magyar királyi minister tengerészeti szakközegeinek joguk van a társaság hajóit időnkint megvizsgálni, s a mennyiben a hajókra nézve a szerződés szempontjából kifogásaik lennének, a társaság az idevágó utasitásoknak megfelelni tartozik; jogában állván azonban ezen utasitások ellen a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felfolyamodni, ki is ezen kérdésekben a társaságot minden birói ut kizárásával kötelezőleg végérvényesen határoz.
A társaság ügymenetére vonatkozólag a ministeri biztosnak joga van javaslatokat tenni, melyeket a társaság igazgatósága legközelebbi ülésében tárgyalni és ezekben határozatot hozni tartozik.
A ministeri biztos a közgyülésekre és az igazgatósági ülésekre meghivandó és a fennálló törvények vagy az állam érdekeivel ellenkező határozatok ellen óvást emelni jogosult.
Ezen óvás által az illető határozat végrehajtása 72 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a kereskedelemügyi magyar királyi minister határoz.
Az igazgatósági üléseken felvett jegyzőkönyvek esetről-esetre a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek bemutatandók.
A társaság ügykörében előforduló minden fontosabb mozzanatról a társaság közegei a ministeri biztost azonnal értesiteni tartoznak.
24. § A társaság által szerződésileg elvállalt szállitási kötelezettségek pontos teljesitését a kereskedelemügyi magyar királyi minister a ministeri biztos vagy más közeg által ellenőrizteti; az ez irányban felmerülő panaszokat megvizsgáltatja és megfelelően intézkedik.
A társaság illető közegei kötelesek e czélra minden szükséges felvilágositást megadni.
25. § A társaság kötelezi magát, hogy évenkint tiszta nyereségének egy százalékát a magyar kereskedelmi tengerésztisztek nyugdijintézetének alapitására, illetve gyarapitására fogja a kereskedelemügyi magyar királyi minister által megjelölendő pénztárba beszolgáltatni.
26. § A társaság ügykezelési nyelve a magyar. A társaság alkalmazottai a lehetőségig magyar állampolgárok legyenek.
27. § Mindaddig, mig a társaság az állammal szerződéses viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállitására, az alapszabályok módositására és a társaság feloszlatására vonatkozó közgyűlési határozatok a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek jóváhagyását igénylik, miért is azok foganatositás előtt a kereskedelemügyi magyar királyi minister elé terjesztendők és a jóváhagyás be nem következése esetén végre nem hajthatók.
28. § A társaság a jelen szerződést csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előző engedélyével ruházhatja át másra.
29. § Per esetére a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék illetékessége köttetik ki.
30. § Jelen szerződés a társaságra nézve jogérvényes aláirása napjától kezdve azonnal, az államra nézve pedig azon időponttól válik jogérvényessé, mihelyt az arra vonatkozó törvény szentesittetett és közzététetett.
31. § A jelen szerződésből folyó összes bélyeg- és illetékköltségek a társaságot terhelik.
32. § Jelen szerződés felolvastatván s a szerződő felek akaratával mindenben megegyezőnek találtatván, két egybehangzó példányban kiállittatott s két előttemező tanu jelenlétében a szabályszerü név-, illetőleg czégaláirással és pecséttel elláttatott.
