1. § Ha valamely házközösség megszüntetése iránt a közigazgatási eljárás a jelen törvény hatálybaléptéig folyamatba nem tétetett vagy jogerős befejezést nem nyert: a hivatalos beavatkozás alkalmával még életben levő atyának és a tőle származó gyermekeknek, mint házközösségi tagoknak, a házközösségi vagyonból járó jutalékát az atya tulajdonába az 1885:XXIV. tc. 25. §-ából folyó megszoritások nélkül kell átadni és a tulajdonjogot az atya javára az emlitett megszoritások telekkönyvi bejegyzése nélkül kell bekebelezni.
Az a gyermek azonban, a kinek mint házközösségi tagnak a házközösségi vagyonból járó jutaléka az atya tulajdonába adandó át, vagy az ilyen gyermek jogutóda, illetőleg az ilyen gyermeknek vagy jogutódának törvényes képviselője, ha pedig a törvényes képviselő maga az atya volna, a községi közgyám, a hivatalos beavatkozás következtében elrendelt tárgyalás elsőfoku hatósági befejezése előtt a 2. § eseteiben kérheti, hogy az 1885:XXIV. tc. 25. §-ában emlitett házközösségi jutalékok az atya tulajdonába az idézett törvény 25. §-ából folyó megszoritásokkal adassanak át és hogy a szóban forgó megszoritások telekkönyvi bejegyzése végett intézkedések tétessenek.
2. § Az 1. § második bekezdésében emlitett kérelem csak akkor teljesithető, ha kiderül, hogy az atya:
1. csőd vagy gondnokság alatt áll;
2. az atyai hatalomtól meg van fosztva;
3. csőd alatt nem áll ugyan, de tartozásai meghaladják vagyonát, melyhez azonban gyermekeinek mint volt házközösségi tagoknak az ő tulajdonába átadandó jutalékai hozzá nem számithatók;
4. gondnokság alá helyezve nincsen ugyan, de:
a) elmebeteg, vagy siketnéma és magát jelekkel megértetni nem tudja;
b) oly gyenge elméjü és magát jelekkel megértetni tudó siketnéma, ki ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonának kezelésére képtelen;
c) tékozló;
d) legalább egy év óta ismeretlen helyen tartózkodik;
5. az atyai hatalomtól nincsen ugyan megfosztva, de kiskoru gyermekeinek nevelését elhanyagolja vagy erkölcsiségét vagy testi jólétét vagy akár saját, akár gyermeke vagyonának állagát rossz kezelés által veszélyezteti.
3. § Ha e törvény hatálybaléptéig az 1885:XXIV. törvénycikk 25. §-ában meghatározott megszoritás az atya tulajdonába átadott ingatlanokra telekkönyvileg bejegyeztetett: az atya jogositva van a telekkönyvi hatóságnál az idézett törvény 25. §-ából folyó megszoritások telekkönyvi törlését kérelmezni.
4. § A kérelem alapján a telekkönyvi hatóság, ha telekkönyvi akadály nem forog fenn, a megszoritások törlését elrendeli és egyszersmind végzésében a feleket az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezésekre figyelmezteti. A törlési végzést, ha gyámhatóság alá tartozó személyek vannak érdekelve, a községi közgyámnak is kézbesiteni kell.
5. § Az 1. § második bekezdésében felsorolt jogosultak bármelyike a 2. §-ban jelzett okok fenforgása eseteiben kérheti a 4. §-ban emlitett telekkönyvi törlési végzés kézbesitésétől számitott 15 nap alatt a főszolgabiró előtt az 1885:XXIV. tc. 25. §-ából folyó megszoritások fentartását.
Az e határidő eltelte után előterjesztett kérelem hivatalból visszautasitandó.
A jogosultak bármelyike az első bekezdés szerint kellő időben előterjesztett kérelmének telekkönyvi feljegyzését kérheti a telekkönyvi hatóságnál.
6. § Az 1885:XXIV. tc. 25. §-ából folyó megszoritások fentartása tárgyában hozott közigazgatási határozat már a jelen törvénynél fogva azokkal szemben is hatályos, kik e megszoritások telekkönyvi törlése következtében a telekkönyvi hatóság törlési végzésének kézbesitésétől számitott 15 napon, valamint ennek leteltétől számitott további 8 napon belül nyilvánkönyvi jogokat szereztek.
Ha a közigazgatási eljárás meginditása az 5. § értelmében telekkönyvileg feljegyeztetett: a közigazgatási hatóságnak emlitett határozata hatályos azokkal szemben is, kik nyilvánkönyvi jogokat a feljegyzés iránti kérvény beadása után szereztek.
Azokkal szemben, kik nyilvánkönyvi jogaik szerzése körül rosszhiszemüleg jártak el és kik ellen ez a körülmény perben igazoltatik; a közigazgatási határozat akkor is hatályos, ha jogaikat az előbbi bekezdésben emlitett feljegyzést megelőző elsőbbséggel szerezték.
7. § Az 5. § első bekezdése alapján előterjesztett kérelem esetében a főszolgabiró a telekkönyvi hatóságtól beszerzi az adatokat annak megállapitása végett, hogy a kérelem a megszabott határidőn belül lett-e előterjesztve.
A kellő időben előterjesztett kérelem tárgyalására a főszolgabiró megidézi az 1. § második bekezdésében felsorolt összes jogosultakat, ugyszintén az atyát.
A megidézett felek elmaradása a további eljárást nem akadályozza.
Az eljárásnak a 2. §-ban emlitett körülmények kideritésére kell irányulnia és a kérelem csak az ott felsorolt okokból teljesithető.
8. § Az 1885:XXIV. tc. 25. §-ából folyó megszoritások fentartása iránt előterjesztett kérelem tárgyában hozott határozatot jogerőre emelkedése után hivatalból kell közölni a telekkönyvi hatósággal.
9. § A telekkönyvi hatóság, ha közigazgatási uton az 1885:XXIV. tc. 25. §-ából folyó megszoritások fentartása iránt előterjesztett kérelem elutasittatott, e kérelem előterjesztésének netalán kieszközölt telekkönyvi feljegyzését; ha pedig az 1885:XXIV. tc. 25. §-ából folyó megszoritások fentartása iránt előterjesztett kérelemnek hely adatott, a szóban forgó megszoritások törlésének a 4. § értelmében elrendelt telekkönyvi bejegyzését hivatalból törli. Az utóbbi esetben hivatalból törli a telekkönyvi hatóság azokat a nyilvánkönyvi jogokat is, melyek a megszoritások törlése következtében a 6. § első bekezdésében megállapitott határidőn belül szereztettek, valamint a később szerzett ilyen nyilvánkönyvi jogok közül azokat, melyek a 6. § második bekezdése esetében a telekkönyvi feljegyzési kérvény beadása után keletkeztek.
10. § Az 1885:XXIV. tc. 25. §-ából folyó megszoritások telekkönyvi törlésével, ha azoknak fentartása iránt az 5. § első bekezdésében megállapitott határidő alatt kérelem nem terjesztetett elő, vagy jogérvényesen elutasittatott; a házközösségi ingatlanokból az atya tulajdonába átadott jutalékokra nézve az 1885:XXIV. tc. 25. §-ában emlitett megszoritásokon kivül az idézett törvény 28. §-ában meghatározott korlátozások is megszünnek.
11. § Ha a hivatalos beavatkozás alkalmával életben levő atyának és a tőle származó gyermekeknek, mint házközösségi tagoknak a házközösségi vagyonból járó jutaléka az atya tulajdonába az 1885:XXIV. tc. 25. §-ában meghatározott megszoritással átadatott, de ez a megszoritás telekkönyvileg bármi oknál fogva be nem jegyeztetett; az atya jogositva van az 1885:XXIV. tc. 25. §-ából folyó megszoritások megszüntetését a főszolgabirónál kérelmezni.
A főszolgabiró a kérelemnek helyt adó határozatában figyelmezteti az 1. § második bekezdésében felsorolt jogosultakat, hogy szabadságukban áll a szóban forgó megszoritások fentartását a jelen bekezdésben emlitett határozat kézbesitésétől számitott 15 nap alatt nála kérelmezni.
Ha a szóban forgó megszoritások fentartását a jogosultak valamelyike bárminő alakban kellő időben kérelmezi, a főszolgabiró az 1. § második bekezdésében felsorolt feleket és az atyát tárgyalásra idézi.
A 7. § harmadik és negyedik bekezdése a jelen § esetében is alkalmazandó.
12. § Az 1885:XXIV. tc. 26. §-át a jelen törvény 1. és 2. §-a érintetlenül hagyja.
Az 1885:XXIV. tc. 27. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A házközösségi tagsági jogosultsággal biró azon gyermek, kinek házastársa van, de leszármazója nincs, mindenesetben jogositva van a hivatalos beavatkozás alkalmával követelni: hogy saját osztályrésze az atyát és annak többi gyermekeit együttesen illető osztályrészszel ne egyesittessék, hanem neki adassék át teljes tulajdonul. A házközösségi vagyonból az atyát és többi gyermekeit együttesen illető osztályrészre nézve azonban, tekintet nélkül arra, vajjon ez az együttes osztályrész megszoritásokkal vagy megszoritások nélkül állott-e az atya tulajdonában, a törvényes örökösödési jog a saját osztályrészére nézve ily módon már kielégitett gyermeknek és leszármazóinak mellőzésével, csak a többi gyermeket, illetve az ezek helyébe lépő leszármazókat illeti.
13. § A házközösség megszüntetésére irányuló hivatalos beavatkozásal az 1885:XXIV. tc. szerint egybekapcsolt joghatály a jelen törvény életbeléptének napján áll be mindazokra a meg nem szüntetett házközösségekre nézve, a melyeknek megszüntetése végett a hivatalos beavatkozás az emlitett napon tul veszi kezdetét.
Oly igény, melyet a hivatalos beavatkozás alkalmával kell érvényesiteni, a jelen törvény életbelépte után csak akkor érvényesithető, ha az már a jelen törvény életbeléptének napján létezett.
14. § Az 1885:XXIV. tc. 13. §-ának 2., 3., 4. és 5. pontjában, valamint a 21. és 44. §-aiban meghatározott teendőket a jelen törvény életbelépte után nem a községi előljáróság, hanem a házközösség megszüntetése iránt inditott ügy érdemének elsőfoku eldöntésére hivatott főszolgabiró vagy helyettese teljesiti.
Az 1885:XXIV. tc. 13. § 4. pontjának esetében a házközösségi ingó és ingatlan vagyon becslését azonban ezentul is a községi előljáróság végzi.
15. § A házközösség megszüntetése végett kitüzött tárgyalásra az elhalt házközösségi tagok végrendeleti örökösei, valamint az 1885:XXIV. tc. 3. §-ában kitett határidő után elhalt tagoknak igazolt törvényes örökösei is megidézendők; de mindazokban a kérdésekben, a melyekben a jogosultak többsége dönt, az elhalt tag örökösei együttvéve csak egy szavazattal birnak.
A házközösségi ingatlanokra telekkönyvileg bejegyzett hitelezőket szintén meg kell idézni.
A községi közgyám megidézendő mindazokban az esetekben, a melyekben ő valamely gyámhatóság alá tartozó személy érdekében a jelen törvény I. fejezetéhez képest fellépni jogositva van.
16. § A jelen törvény hatálybaléptétől kezdve házközösségi osztálylevél kiállitásának többé helye nincsen; hanem a házközösségi vagyon tényleges felosztása vagy a tulajdoni jog arányának megállapitása az e tárgyban hozott határozatba, illetőleg a létrejött egyezségbe egész terjedelmében és telekkönyvi bekebelezésre alkalmas módon befoglalandó.
A határozatot jogerőre emelkedése után az ezt tanusitó záradékkal, a létrejött egyezséget pedig hatósági megerősitési záradékkal ellátva kell a telekkönyvi hatósághoz átküldeni.
Az 1885:XXIV. törvénycikknek azok a rendelkezései, a melyek az osztálylevél kiállitására és a telekkönyvi hatósághoz való átküldésére vonatkoznak, hatályon kivül helyeztetnek.
17. § Az 1885:XXIV. tc. 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Azokat a titkos osztályokat, melyek a házközösségnek ingó és ingatlan vagyonára nézve a hatóság közbenjötte nélkül az 1885:XXIV. tc. hatályba léptéig, azaz 1885. évi julius hó 8-áig létrejöttek, a házközösség megszüntetése iránt inditott eljárás alkalmával figyelembe kell venni:
1. ha az érdekeltek a titkos osztályt az 1885:XXIV. tc. hatálybaléptétől számitott két év alatt, azaz 1887. évi julius hó 8-áig a községi előljáróságnak, vagy e nap után a hivatalos beavatkozás folytán elrendelt tárgyalás elsőfoku befejezése előtt az eljáró főszolgabirónak bejelentették;
2. ha a titkos osztály az egyes osztályrészek birtokbavételével tényleg foganatosittatott is, a miről - szükség esetén a helyszinén - meggyőződést kell szerezni.
Az 1. pontban emlitett idő alatt be nem jelentett titkos osztályok, a további eljárásnál a felek kölcsönös beleegyezésének esetét kivéve, figyelembe nem vehetők.
A 2. pont alá eső és az érdekeltek által kellő időben (1. pont) bejelentett titkos osztályokat, a mennyiben a házközösségi vagyon birtoklása legalább egy éven át az illető titkos osztálynak megfelelően fennállott; figyelembe kell venni akkor is, ha a felek a házközösségi vagyont az eljárás meginditásakor nem a titkos osztálynak megfelelően birják.
18. § A főszolgabirónak határozata ellen, ideértve a jelen törvény I. fejezete értelmében hozott határozatokat is, az 1885:XXIV. t.-cz 7. §-ában szabályozott felfolyamodásnak van helye a közigazgatási bizottsághoz, illetőleg a közigazgatási bizottságnak az 1885:XXIV. tc. 53. §-a értelmében alakitandó küldöttségéhez, - ennek határozata ellen pedig panasznak a m. kir. közigazgatási birósághoz (1896:XXVI. tc. 80. §).
A másodfoku hatóság határozata ellen a panasz a főszolgabirónál is benyujtható vagy bejelenthető.
A másodfoku hatóságnak póttárgyalást vagy egyéb kiegészitéseket rendelő határozata ellen panasznak helye nincsen.
19. § Az 1885:XXIV. tc. 53. §-a alapján kinevezett főszolgabirák mellé a belügyminister a szükség tartamára segédekül és helyettesekül szolgabirákat nevezhet ki szolgabirói illetményekkel.
Az 1885:XXIV. tc. 53. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések ezekre a szolgabirákra is alkalmazandók.
A főszolgabirák és szolgabirák a szolgálat érdekéből bármikor áthelyezhetők más vármegyébe és járásba.
Azok a főszolgabirák és szolgabirák, kik feladatukat járásaikban befejezték, kirendelhetők az oly házközösségek megszüntetése végett inditandó eljárásra is, a melyek más járásnak területén fekvő községekben állanak fenn.
Mihelyt egyes járásokban az 1885:XXIV. tc. 53. §-a és a jelen § alapján kinevezett főszolgabirák és szolgabirák müködése megszünik, az 1885:XXIV. tc. és a jelen törvény által reájok ruházott hatáskör az illető járás rendes főszolgabirájára száll át.
20. § Az 1885:XXIV. tc. 47. §-ában biztositott bélyeg- és illetékmentesség a jelen törvénynyel szabályozott közigazgatási és telekkönyvi hatósági eljárásra is kiterjed.
21. § A jelen törvény végrehajtásával a bel- és igazságügyministerek bizatnak meg.
