1. § A latin, görög és örmény szert. kath. lelkészek jövedelmének (kongruájának) kiegészitése jelenleg rendezés alatt lévén; mig ezen rendezés be nem következik, ezen lelkészek közül a legszükebb anyagi viszonyok között levők jövedelmének ideiglenes kiegészitésére a törvényhozás az államköltségvetésben megfelelő külön összeget fog felvenni.
2. § A többi törvényesen bevett vallásfelekezet 1898. évi január hó 1-ig már rendszeresitett lelkészi állásainak jövedelme az állampénztár terhére évi 1600 illetőleg 800 koronára egészittetik ki.
Az uj lelkészi állások jövedelme csak akkor egészittetik ki évi 1600, illetőleg 800 koronára, ha a vallás- és közoktatásügyi minister az uj lelkészi állás szervezését az illető felekezet előterjesztése alapján indokoltnak elismerte.
3. § A 2. §-ban meghatározott jövedelmi kiegészités igénybevétele végett a lelkészek illetékes felekezeti főhatóságuk, ilyennek nem létében pedig hitközségi előljáróságok utján vagy az illetékes felekezeti főhatóság, illetőleg hitközségi előljáróság a szükséges adatok bemutatása mellett a jelen törvénynek hatályba lépésétől számitott egy éven belül a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fordulhatnak.
Az 1898. évi január hó 1-ig már rendszeresitett oly lelkészi állás, mely ezen egy év alatt be nem jelentetett, jövedelmi kiegészitésben nem részesithető, kivéve azt az esetet, a midőn a bejelentés azért nem történt meg, mert a tényleg alkalmazott lelkész a 4. §-ban előirt képesitéssel nem birván, 1600 koronáig terjedő jövedelmi kiegészitésre igényt nem tarthatott és jövedelme az őt megillető 800 koronát meghaladta.
A lelkészi jövedelmek kimutatása végett már eddig beszolgáltatott adatok az illetékes felekezeti hatóság által a 11. § értelmében kiigazithatók s ha a vallás- és közoktatásügyi minister által elfogadtatnak, a lelkészi jövedelem kiegészitésének alapjául szolgálnak.
4. § Jövedelmének kiegészitését 1600 koronára csak azon lelkész igényelheti, a ki igazolja, hogy az illető hittudományt valamely hittani intézeten a hazai középiskola nyolcz osztályának elvégzése után, nyilvánosan vagy magán uton legalább három évig tanulta és ez utóbbi esetben valamely hittani intézeten vizsgát tett, továbbá hitfelekezete részéről szabályszerü lelkészi képesitést nyert.
5. § A 4. §-ban körülirt minősitést nem igazoló lelkész jövedelme csak 800 koronáig egészittetik ki.
Ha azonban ily lelkész az emlitett minősitést később szerzi meg vagy később igazolja, az igazolás napjától számitva jövedelme 1600 koronáig fog kiegészittetni.
Azon körülmény, hogy valamely jövedelmi kiegészitéssel ellátott lelkészi állás birtokosa 1600 vagy 800 koronáig élvezett-e jövedelmi kiegészitést, az utódra nézve figyelembe nem vehető; e tekintetben mindenkor a 4. §-ban körülirt minősités lesz irányadó.
6. § Jövedelmi kiegészitésben csak olyan lelkész (1., 2. §) részesülhet, a ki magyar állampolgárságát igazolja.
7. § Nem részesülhet jövedelmi kiegészitésben és ha részesült, azt elveszti az oly lelkész (1., 2. §):
a) a ki jogerős büntetőbirósági itélettel hivatalvesztésre szóló mellékbüntetéssel sujtatott, a büntetőbiróság itéletének jogerőre emelkedésétől kezdve a hivatalvesztés időtartama alatt mindenesetre;
b) a ki állásához nem méltó sulyos erkölcsi vétséget követ el, vagy államellenes magatartást tanusit és e miatt büntetőbirósági itélettel vagy fegyelmi uton el lett marasztalva, a mennyiben a büntetőbiróság szabadságvesztés-büntetésre itélte, a szabadságvesztés büntetésének tartama alatt és a büntetés kiállásától, egyébként pedig a büntetőbirósági itélet vagy fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének, illetőleg a 9. §-ban emlitett ministeri határozat keltének napjától számitott három évig.
Ha pedig a jelen §-nak b) pontjához képest már elmarasztalt lelkész, az ott emlitett három év alatt vagy azután, ezen b) pontban emlitett erkölcsi vétség vagy államellenes magatartás miatt büntetőbirósági itélettel vagy fegyelmi határozattal ujból el lett marasztalva; a jövedelmi kiegészitést a jelen szakasz harmadik bekezdésében megjelölt időponttól kezdve személyre nézve végleg elveszti.
Ha azon lelkész helyett, a ki a jövedelmi kiegésztést elvesztette, a törvénynek megfelelő más lelkész alkalmaztatik a megüresedett lelkészi állásra; a kiegészitési összeg az uj lelkész részére a jelen törvény rendelkezéseihez képest teendő folyóvá; - azon lelkész pedig, a ki a jövedelmi kiegészitést elvesztette, az a) és b) pontban meghatározott határidő eltelte után csak az esetben tarthat ujra igényt a jövedelmi kiegészitésre, ha a felekezet őt lelkészi állásban alkalmazza.
Mi tekintendő államellenesnek: azt az 1893:XXVI. tc. 13. §-ának utolsó bekezdése határozza meg.
8. § Ha jövedelmi kiegészitésért a vallás- és közoktatásügyi ministerhez illetékes hatósága utján oly lelkész (1., 2. §) folyamodik, a ki ellen a 7. §-nak b) pontjához képest állásához nem méltó sulyos erkölcsi vétség, vagy államellenes magatartás miatt kifogás emelhető; a vallás- és közoktatásügyi minister az illetékes felekezeti hatóságot, ha ez fegyelmi uton még nem határozott, a fegyelmi eljárás meginditására szólítja fel és ily esetben csakis az eljárás befejezése és az eredménynek hozzá történt bejelentése után intézkedik a jövedelmi kiegészités megadása vagy megtagadása iránt.
9. § Ha kiegészitett jövedelemmel biró lelkész (1., 2. §) ellen a vallás- és közoktatásügyi minister előtt állásához nem méltó sulyos erkölcsi vétség vagy államellenes magatartás miatt alapos panasz emeltetik; a vallás- és közoktatásügyi minister az illetékes felekezeti hatóságot a fegyelmi eljárás meginditására a hozzá felterjesztett vádirat másolatának megküldése mellett felszólitja.
Ha a felekezeti hatóság a felszólitás daczára az illető lelkész ellen a fegyelmi eljárást folyamatba nem tette, a vallás- és közoktatásügyi minister a felszólitás kézbesitésétől számitott három hónap elteltével a kiegészitési összeg megvonása iránt határoz.
Ha a felekezeti hatóság fegyelmi határozata az illető lelkészt a panasz alapos volta daczára felmenti: a vallás- és közoktatásügyi ministernek jogában áll a rendelkezésére álló adatok alapján a jövedelmi kiegészitést a 7. § b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően megvonni.
A jövedelmi kiegészités megvonását kimondó ministeri határozat az illetékes felekezeti hatóság fegyelmi határozatának egyéb rendelkezéseit nem érintheti.
A jövedelmi kiegészités megvonását ezen és a 8. § alapján kimondó ministeri határozat ellen, a mennyiben az illetékes felekezeti hatóság felmentő határozatot hozott, az illetékes felekezeti hatóság az értesítéstől számitott 30 nap alatt a közigazgatási biróságnál panaszjoggal élhet.
10. § A lelkészi jövedelem kiegészitése az állami költségvetésben e czélra felvett javadalmazás terhére kilencz év alatt történik, és pedig az első három év alatt fokozatosan a 2. §-ban emlitett összes lelkészek jövedelmének 1200 (4. §), illetve 600 koronára (5. §), a további hat év alatt fokozatosan 1600, illetve 800 koronára.
11. § A jövedelmi kiegészités megállapitása czéljából a jövedelmek és kiadások bevallásánál a következő alapelvek irányadók:
I. Felszámitandó jövedelmek:
1. A földbirtok haszonbérjövedelme a haszonbéri szerződés szerint, vagy a mennyiben saját kezelés alatt állanak, a hasonminőségü földekre nézve helyben vagy a vidéken szokásos haszonbérek utolsó öt évi (1893-1897.) átlaga szerint.
A lakóház, az udvar és a kert (ez utóbbi azonban csak 1 1/2 [egy és fél] katasztrális holdig) figyelmen kivül hagyandó.
2. A bérbeadott épületeknek és épületrészeknek az adótörvények által megállapitott fentartási költségek levonása után fenmaradt tiszta jövedeleme.
3. A hasznot hajtó jogok és jogositványok, valamint iparüzletek, ugymint malomtartás, malommércze, halászat, fahasználat, makkoltatás, révvám stb. tiszta jövedelme a haszonbérszerződés szerint, vagy az utolsó öt évi (1893-1897.) jövedelem átlagát igazoló közhatósági okirat alapján.
4. A hivek által közvetlenül vagy a hitközségtől, valamint a kegyurtól pénzben, terményekben, kézi vagy igásmunkában évenkint visszatérőleg teljesitett szolgáltatásokból befolyó jövedelem.
A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékét a helyi viszonyoknak megfelelően az utolsó öt évi (1893-1897.) átlag szerint a felekezeti hatóságok meghallgatása után a közhatósági közegek állapitják meg és az ilyképen megállapitott jövedelem egyhatod (1/6) része behajtási költség czimén levonandó.
Ezen rendelkezés az első rendezés alkalmával annyiban mellőzhető, a mennyiben a vallás- és közoktatásügyi minister a törvény hatálybalépte előtt a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgáltatott értékbecslési adatokat elfogadhatóknak találja.
A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékének megállapitása mindenkor csak tiz évre szól, ennek elmultával ujabb megállapitás eszközlendő.
5. Az avatási és temetkezési stóladijakból, valamint egyáltalán az egyházi cselekvényekért a jogszokás alapján követelhető dijakból (pl. házszentelési koledából) befolyó jövedelem, melyet az egyházi hatóság az utolsó öt évi (1893-1897.) átlag szerint állapit meg és igazol. Az esketési és keresztelési stóladijak felszámitás tárgyát nem képezhetik.
6. A misestipendiumok, isteni tiszteleti cselekvények végzése czéljából tett és egyéb alapitványok kamatjövedelme.
Ezen jövedelem csak akkor lesz beszámitható, ha a beszámitást az alapitólevél nem tilalmazza.
7. A politikai község (város) házi pénztárából, az egyházmegyei vagy bármely más közalapból kongrua-kiegészités, állandó segély, lótartás vagy bármely más czimen huzott jövedelem.
8. A helybeli templomvagyon (fabrica) jövedelmi többlete, a mennyiben az a fennálló szabályok szerint a lelkész javadalmazására forditható.
II. Levonandó kiadások:
1. A lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági, községi és egyéb, valamely törvényben gyökerező közterhek, továbbá a vizszabályozási költségek, valamint az országos és az egyházmegyei gyámintézeti, nyugdij és egyéb alapok számára teljesitendő rendes évi fizetések.
2. A lelkészi jövedelmet bizonyos kötelezettség czimén terhelő fizetések, u. mint a segédlelkész (segédlelkészek) ellátása, az ingatlanokra felvett kölcsönök törlesztése, a lótartási átalány és a fuvarköltség.
A segédlelkész tartásáért személyenként 500 koronánál több fel nem számitható; lótartási átalány és fuvarköltség czimén 400 koronánál több le nem vonható.
3. Azon mise- és istentiszteleti alapitványok jövedelme, a mely misék és istentiszteleti cselekmények elvégzését a lelkész másoknak átengedni kénytelen. Az elvégezhető misék és egyéb istentiszteleti cselekmények számát az egyházmegyei főhatóság (püspök) állapitja meg és igazolja.
Ellenben nem vonhatók le a személyi ellátás (háztartás) körébe tartozó, ugyszintén a földbirtok kezelésével járó, valamint a lelkészségi épületek jókarban tartásából eredő kiadások.
12. § A jövedelmek és kiadások bevallásának és igazolásának módozatait a vallás- és közoktatásügyi minister a felekezeti hatóságok meghallgatásával rendeleti uton állapítja meg.
13. § A vallás- és közoktatásügy ministernek jogában áll vallásfelekezetek által közölt adatok helyességéről a közigazgatási közegek utján is meggyőződést szerezni.
Ha a felülvizsgálat során vagy később az tünnék ki, hogy a lelkész valamely jövedelmet tudva elhallgatott, vagy valamely nem létező kiadást tudva hamisan vallott be; az ilyen lelkész, mig azon lelkészi állásban marad, melyben a hamis bevallást tette, a jövedelmi kiegészitésre való igényt elveszti.
Ha a bevallás helyességeért felelős más hatósági személyek tudva hamis bizonylatot állitanak ki, az állami kincstárnak okozott kár megtéritésén felül 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal sujtandók.
A büntetés kimondása a vallás- és közoktatásügyi ministert illeti, de a büntetéssel sujtott lelkész vagy más felelős hatósági személy az értesitéstől számitott 30 (harmincz) nap alatt a közigazgatási biróság előtt panaszjoggal élhet.
14. § A kiegészités végett bejelentett lelkészi állás jövedelme, jelen törvény hatályba lépése után a vallásfelekezet részéről a vallás- és közoktatásügyi minister előzetes hozzájárulása nélkül többé le nem szállitható és minden növekedése a vallás- és közoktatásügyi ministernek három hó alatt bejelentendő.
A mennyiben a jövedelmi növekedés akár a hitközségnek, akár egyeseknek önkéntes tehervállalásából, akár ujonnan keletkező oly alapitványokból ered, melyek kamatjövedelmének beszámitását az alapitó tilalmazza (11. § 6.), az állam által nyujtott jövedelmi kiegészités nem csökkenthető.
A jövedelmi növekedés eltitkolása a lelkészre nézve azon lelkészi állásban a jövedelmi kiegészitési igény elvesztését vonja maga után.
A jövedelmi kiegészitésre való igény elvesztése iránt a vallás- és közoktatásügyi minister határoz, de a büntetéssel sujtott lelkész az értesitéstől számitott 30 (harmincz) nap alatt a közigazgatási biróság előtt panaszjoggal élhet.
15. § Ha valamely jövedelmi kiegészitéssel ellátott lelkészi állás jövedelme a felekezeti hatóságok és a hitközség által el nem háritható állandó természetü körülmények következtében csökken; az illetékes felekezeti hatóság a vallás- és közoktatásügyi ministertől a jövedelmi kiegészités felemelését kérheti.
A jövedelmi csökkenés és az azt előidéző el nem háritható állandó természetü körülmények igazolása esetén a kiegészités felemelése meg nem tagadható, ha csak a hivek csekély száma és ugyanazon felekezethez tartozó más hitközségnek közelsége a hitközségnek más hitközséghez csatolását (affiliatió) indokolttá nem teszik; mely esetben a vallás- és közoktatásügyi ministernek jogában áll a felekezeti főhatóságot az illető hitközség önállóságának megszüntetésére felhivni.
A jövedelmi kiegészítés felemelése esetén a magasabb kiegészitési összeg a jövedelmi csökkenés beálltának időpontjától számitva utalványozandó.
A jövedelmi csökkenés és az ennek alapjául felhozott körülmények tárgyában az illetékes felekezeti hatóság a vallás- és közoktatásügyi minister határozata ellen az értesitéstől számitott 30 nap alatt a közigazgatási biróságnál panaszjoggal élhet.
16. § A 2-ik §-ban emlitett vallásfelekezetek tartoznak három hó alatt a vallás- és közoktatásügyi ministernek a kiegészitett jövedelemmel biró lelkészi álláson előforduló minden személyváltozást bejelenteni.
Ha pedig a bejelentés három hónap alatt meg nem történt, és az ujonnan alkalmazott lelkészek minősitése okmányokkal nem igazoltatik; a 4. § értelmében magasabb minősitéssel biró uj lelkész nagyobb jövedelmi kiegészitése csak a bejelentés napjától kezdve utalványozható; ellenben ha kisebb minősitéssel biró lelkész nyert alkalmazást, a 800 koronát meghaladó jövedelmi kiegészitésre kifizetett összeg a személyváltozás idejétől fogva visszatéritendő.
17. § A 2-ik §-ban emlitett lelkészeknek az állam által a lelkészi jövedelem kiegészitésére engedélyezett összegek az egyes lelkészi állások és lelkészek felsorolásával utalványoztatnak ki.
A vallás- és közoktatásügyi minister az egyes felekezetek illetékes hatóságaival állapitja meg azon feltételeket, a melyek mellett kiutalványozott összeget további eljárás czéljából a felekezeti hatóság rendelkezésére bocsátja.
Ha megállapodás nem jött létre, vagy ha létrejött ugyan, de azt a felekezet megszegi, a megállapodás megszüntnek tekintendő és a kiutalványozott összegek azontul külön-külön és közvetlenül a lelkészeknek fizettetnek.
18. § A szerzetes lelkészségekre, valamint a világi lelkészi állásokon alkalmazott szerzetesekre a jelen törvény rendelkezései nem vonatkoznak.
19. § A 2. §-ban emlitett lelkészeket a 10. § szerint megillető jövedelmi kiegészités a jelen törvény korlátai közt 1899. január elsején veszi kezdetét.
20. § A mennyiben a 2. §-ban emlitett vallásfelekezetek illetékes hatósága igazolja, hogy több lelkészének jövedelmét már a csekélyebb javadalommal ellátott lelkészek illetményeinek kiegészitése czimén az állami költségvetésbe felvett és az illető vallásfelekezetnek jutott összegből 1897. év végéig 1600 koronáig kiegészitette: ezen kiegészitési összeget addig is, mig a jelen törvény értelmében az illető lelkészek jövedelme különben is 1600 koronáig kiegészittetik, az állam az illető vallásfelekezet részére kiszolgáltatja.
21. § A jelen törvény czélja kizárólag a lelkészi jövedelem kiegészitése lévén, önkényt következik, hogy az állam, pénzügyi helyzetéhez képest továbbra is feladatául tekinti a fejlődő méltányos igényekhez képest a bevett vallásfelekezeteket egyházi és iskolai szükségleteinek kielégitésében támogatni; miért is a jelen törvény az állami költségvetésben különböző czimek és rovatok alatt a bevett vallásfelekezetek részére felvétetni szokott mindennemü egyházi és iskolai segélyeket érintetlenül hagyja, kivéve a különböző egyházak csekélyebb illetménnyel ellátott lelkészeinek segélyezésére szolgáló tételt, mely a költségvetési törvényben meghatározandó összegben jövőre az 1. és 20. §-ban meghatározott czélra szolgál.
22. § Jelen törvény hatálya kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavonországok kivételével.
23. § Jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi minister és a pénzügyminister bizatnak meg.
