1. § A szeszforgalmi adó tárgyai és tétele.
A magyar korona országainak területén való fogyasztásra rendelt mindennemü égetett szeszes folyadék:
a) mely után az 1888. évi XXIV. törvénycikk szerint szeszadó fizetendő;
b) mely a magyar korona országainak területére oly helyről szereztetik be, melyre a jelen törvény hatálya ki nem terjed:
szeszforgalmi adó alá esik, mely adó minden hektoliter és a hivatalos 100 foku szeszmérő szerint minden szeszfok (hektoliterfok alkohol, liter alkohol) után 15 krajczárban állapittatik meg.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a b) pont alatt emlitett olyan égetett szeszes folyadékok alkoholtartalmának megállapitására nézve, a melyeknek alkoholtartama a százfoku szeszmérővel közvetlenül meg nem határozható, rendeleti uton könnyitéseket engedélyezhessen.
2. § Adómentességek.
A rendeletileg meghatározandó feltételek és ellenőrzési intézkedések betartása mellett nem esik szeszforgalmi adó alá az a szesz, a mely likörök, puncseszencziák és egyéb szeszes folyadékok előállitására fordittatik, és ily alakban olyan helyekre szállittatik, melyekre a jelen törvény határozmányai nem terjednek ki.
3. § Az adó fizetésére kötelezett személyek.
1. Az olyan szesz után, a mely valamely akár termelési, akár fogyasztási adó alá eső szeszfőzdéből vagy szesz tartására rendelt szabadraktárból egy és ugyanazon átvevő részére 5000 hektoliterfoknál kisebb mennyiségben szállittatik ki, illetőleg a termelési adó alá eső szeszfőzde vállalkozója, vagy annak háznépe és munkásai által fogyasztatik el: a szeszforgalmi adót az illető szeszfőzde vagy szabadraktár vállalkozója tartozik megfizetni.
2. Az olyan égetett szeszes folyadékok beszerzésénél, a melyek után a szeszforgalmi adó nem fizettetett le, vagy még nem volt lefizetendő, ezt az adót a czikkek átvevője köteles megfizetni.
4. § Az adó megszabására vonatkozó illetékesség.
Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e az 1. §-ban megjelölt adó, sem az adó mérvének meghatározása birósági eljárás tárgyát nem képezheti.
5. § Az adóhátralékok behajtása.
A le nem fizetett szeszforgalmiadó a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandó be.
Csőd esetén a szeszforgalmi adó a többi állami adóval egy osztályba sorozandó.
6. § Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél.
A községi előljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos eljárásukban kivánatukra haladék nélkül segédkezet nyujtani.
A községi előljáróságnak e czélra kirendelt közege köteles eme hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabályellenesség esetében a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb okmányt és segédiratot szintén aláirni és egyáltalában mindenben törvényes segélyt szolgáltatni.
A vasuti és gőzhajózási vállalatok és a postahivatalok tartoznak az általuk szállitás végett átvett, a szabad forgalomban előforduló égetett szeszes folyadékokat tartalmazó küldeményeket a pénzügyminister által kiadandó utasitásnak megfelelően a feladáskor, valamint a rendeltetési helyre való érkezés alkalmával, utóbbi esetben a küldeménynek a czimzett részére leendő kiszolgáltatása előtt, az illetékes pénzügyőri szakasznál vagy az erre kijelölt pénzügyi közegnél vagy hivatalnál irásban bejelenteni.
7. § Elévülés.
A szeszforgalmi adó elévül, ha beszedése vagy biztositása öt éven át nem szorgalmaztatott.
8. § Felelősség a szabályok határozmányainak betartásáért.
Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok határozmányainak be nem tartása folytán veszendőbe megy: az, a kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak okozott kárért felelős.
9. § Bejelentések.
1. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzde vagy a szesz tartására rendelt szabadraktár vállalkozója mindannyiszor, a hányszor szeszforgalmi adó alá eső égetett szeszes folyadékot (1. §) 5000 hektoliterfoknál kisebb mennyiségben egy és ugyanazon átvevő részére kiszállitani szándékozik; tartozik az illető vállalat állandó felügyeletével megbizott pénzügyi hivatalnál vagy közegnél a pénzügyminister által közelebbről meghatározandó módon bejelenteni:
a) a küldemény elszállitásának napját;
b) az elszállitandó szesznek mennyiségét literekben és annak a hivatalos 100-foku szeszmérő szerint fokokban megjelölendő alkoholtartalmát;
c) a rendeltetési hely megnevezését és az átvevő nevét;
d) az esedékes szeszforgalmi adó összegét.
2. A termelési adó alá eső szeszfőzde vállalkozója valahányszor az 1888. évi XXIV. tc. értelmében váltott egy-egy adóbárcza alapján, illetve a mennyiben megváltás esete forog fenn, a megváltási szerződés alapján a főzést befejezte, a főzés befejezését követő 12 óra alatt, de mindenesetre mielőtt az illető főzésből nyert termelvény fogyasztását vagy elszállitását megkezdené, tartozik az erre kijelölt pénzügyi közegnél bejelenteni:
a) a főzésre jogositott adóbárcza vagy megváltási szerződés keltét és számát;
b) a főzés megkezdésének és befejezésének időpontját;
c) a feldolgozott nyersanyag nemét és mennyiségét;
d) az előállitott termelvény mennyiségét literekben és a hivatalos 100-foku szeszmérő szerint fokokban megjelölendő alkoholtartalmát; az igy bejelentendő összes alkoholmennyiség azonban semmiesetre sem lehet kisebb annál a mennyiségnél, mely szesztermelési adó alá esik. A pénzügyminister a bejelentések átvételével a községi elöljáróságokat is megbizhatja.
3. Ha a szeszforgalmi adó az adó alá eső czikkek beszerzése alkalmával fizetendő, akkor az adófizetésre kötelezett fél (3. § 2. pont) a pénzügyminister által rendeletileg meghatározandó módon, az erre kijelölt pénzügyi hivatalnál vagy közegnél, az illető czikkek átvétele után azonnal bejelenteni köteles:
a) az átvétel napját;
b) nevét, lakhelyét és foglalkozását annak, a kitől az adóköteles czikkeket beszerezte:
c) az adóköteles czikkek nemét és a tartályok nemét és darabszámát;
d) minden egyes tartályra nézve külön a benne foglalt égetett szeszes folyadék mennyiségét literekben, és annak a hivatalos 100-foku szeszmérő szerint fokokban megjelölendő alkoholtartalmát;
e) a küldeményekben foglalt tiszta alkohol összes mennyiségét hektoliterfokokban (literekben) kifejezve.
10. § Az adó esedékessége.
Az 1. § szerint fizetendő szeszforgalmi adó a 9. § 1. és 3. pontjai szerint teendő bejelentés esetében az ezen bejelentés megtételére meghatározott időben esedékes.
A 9. § 2. pontja szerint teendő bejelentés esetében, ha a fél az általa termelt s bejelentett összes szeszmennyiséget oly módon szándékozik elszállitani vagy elfogyasztani, hogy az után a szeszforgalmi adót a 3. § 1. pontja értelmében ő tartozik megfizetni, a szeszforgalmi adó a bejelentés megtételére meghatározott időben; más esetekben pedig időszakonkint tartandó leszámolások alapján fizetendő le.
E leszámolások módját és feltételeit a pénzügyminister rendeleti uton fogja megállapitani. A leszámolás szerint fizetendő adóösszeg a leszámolást követő három nap alatt válik esedékessé. A leszámolás szerint adózókat a pénzügyminister megfelelő biztositék letételére kötelezheti.
Az adó, a hitelezés (11. §) esetét kivéve, készpénzben azonnal lefizetendő, miről a félnek fizetési bárcza adatik.
Az adó, több küldemény után leszámolásra előre is lefizethető.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a szeszforgalmi adónak, az általa meghatározandó feltételek mellett, az erre a czélra külön készitendő bélyegjegyek alkalmazása utján való lerovását is megengedhesse és hogy ezen adónak lefizetése tekintetében egyéb könnyitéseket is engedélyezhessen; nevezetesen megbizhatja ennek az adónak a beszedésével a vasuti és a gőzhajózási vállalatokat és a postahivatalokat is.
Az 1890. évi XXXVI. tc. alapján engedélylyel biró szesznagykereskedőknek, a bejegyzett czégü likör- és rumgyárosoknak, továbbá azoknak, a kik az 1888. évi XXIV. tc. 75. §-a értelmében szeszadóval nem terhelt égetett szeszes folyadékok töményitésével és átalakitásával foglalkoznak; megengedheti a pénzügyminister, hogy a rendeleti uton megállapitandó feltételek és megfelelő biztositék mellett szeszforgalmi adóval terhelten szerezhessenek be égetett szeszes folyadékokat és hogy a szeszforgalmi adót csak akkor fizessék le, a mikor az illető szeszes folyadékok a jelen törvény hatálya alá eső területen való fogyasztásra kiszállittatnak.
Az ilyen kiszállitások a 9. § 1. pontjában meghatározott módon bejelentendők.
11. § Az adó hitelezése.
Azoknak a szeszfőzde-vállalkozóknak, a kik az 1888. évi XXIV. tc. 79. §-a értelmében a szeszadóra nézve hitelt élveznek, továbbá a szesz tartására rendelt szabadraktárak vállalkozóinak, végre a 10. §-ban emlitett szesznagykereskedőknek, likör- és rumgyárosoknak és azoknak, a kik az 1888. évi XXIV. tc. 75. §-a értelmében szeszadóval nem terhelt égetett szeszes folyadékok töményitésével és átalakitásával foglalkoznak; kérelmükre a szeszforgalmi adó fizetésére elegendő biztositék mellett hitel engedélyeztetik oly módon, hogy az egy-egy hónapban előirt szeszforgalmi adóösszegek az előirás hónapjának lejárta után következő negyedik hónap utolsó napjáig hiteleztetnek; tehát a január havi szeszforgalmi adó csak május hó utolsó napján, s ha ez a nap vasárnapra vagy ünnepnapra esnék, a reá következő hétköznapon legyen egyszerre lefizetendő.
A hitel az egy termelési időszakon belül eső adóelőirásokra, azaz az egyik év szeptember havának 1-től a másik év augusztus havának 31-ig engedélyeztetik és a hitel-engedély ujabb kérelemre évről-évre megujittatik.
E kedvezményekből kizáratnak mindazok:
1. a kik nyereségvágyból eredő bűntett, vétség vagy hasonló kihágás, vagy csempészkedés, vagy az iparvállalatukban elkövetett pénzügyi kihágás miatt már elmarasztalva voltak;
2. a kik csőd alatt állanak.
Az 1. pont alatt emlitett kizáró ok az illető büntető határozat jogerőre emelkedése napjától számitandó három év letelte után szünik meg; de a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy méltánylást érdemlő esetekben ezt a határidőt rövidebbre is szabhassa.
A ki valamely esedékes hitelrészlettel adós marad, annak a folyó termelési időszak még hátralevő idejére hitel többé nem engedélyezhető, sőt attól a hitelezés a következő termelési időszakra is egészben megtagadható. Ez esetben a még hátralevő hitelezett összes adótartozás, ennek az esedékességi naptól, illetőleg a hitel elvesztése napjától számitandó törvényes mérvű késedelmi kamataival együtt, végrehajtás utján beszedendő.
12. § Az égetett szeszes folyadékoknak nagyban való eladásával, kimérésével és kis mértékben való elárusitásával foglalkozó felek által vezetendő feljegyzések.
A magyar korona országainak határától legföljebb 15 kilométernyi távolságon belül azok, a kik égetett szeszes folyadékoknak nagyban való eladásával, ilyeneknek kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával foglalkoznak, valamint azok, a kik olyan ipart folytatnak, a melyhez égetett szeszes folyadékot használnak fel; kötelesek már 1898. évi deczember hó 1-ső napjától kezdve olyan feljegyzéseket vezetni, a melyekből az általuk beszerzett és elárusitott vagy kimért, illetve felhasznált égetett szeszes folyadék mennyisége kivehető legyen. Ezek a felek, valamint mindazok, a kik az emlitett határterületen 5 liter alkoholt meghaladó égetett szeszes folyadékkészlettel birnak, tartoznak a beszerzést számlákkal (az 1894. évi XV. tc. 5. §-a értelmében kiállitott igazolványnyal) vagy más fedezeti okmányokkal igazolni:
Ez a rendelkezés azokra a községekre is kiterjeszthető, a melyekben égetett szeszes folyadékokkal nagyobb mérvü csempészkedés üzetik.
13. § Hivatalos szemle.
A jelen törvény végrehajtására hivatott pénzügyi közegek a szeszfőzdék, a szesztartására rendelt szabadraktárak, a szeszkereskedők, az égetett szeszes folyadékokat elárusitók és kimérők, a likör- és rumgyárosok, az égetett szeszes folyadékok töményitésével és átalakitásával foglalkozók, továbbá az iparüzletükben égetett szeszes folyadékokat feldolgozó felek üzleti helyiségeibe, s nevezetesen az égetett szeszes folyadékok tartására, árulására és felhasználására szolgáló helyiségekbe, valamint azokba a helyiségekbe, a melyek ezekkel közvetlen összeköttetésben állanak, nappal, és az üzlet folyama alatt éjjel is szabadon bemehetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéséig ottan tartózkodhatnak.
A vállalkozó köteles vagy személyesen vagy munkásai által nekik hivatalos eljárásukban kivánságukra segédkezet nyujtani.
E közegek az üzleti helyiségbe a fentemlitett eseteken kivül is szabadon bemehetnek valamely községi elöljárósági közeg, vagy más hatósági személy jelenlétében és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad.
Jövedéki vizsgálatok esetében köteles a vállalkozó, illetve helyettese, az adóbárczákat, lajstromokat és egyéb okmányokat, melyeknek megőrzését a törvény rendeli, vonakodás nélkül előmutatni és szükség esetén a pénzügyi közegeknek téritvény mellett átadni.
Kihágás esetében a vállalat felügyeletére (ellenőrzésére) hivatott pénzügyi közegek jogositva vannak az üzlet vállalkozója által a maga saját czéljaira vezetett üzleti és iparkönyveket és másnemü feljegyzéseket, valamint az üzletre vonatkozó levelezéseket megtekinteni, és ezeket a könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket a pénzügyőrség szervezete és szolgálata iránti szabályok erre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módon lefoglalni.
A vállalkozó vagy annak helyettese a fentemlitett könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket az illető pénzügyi közegek kivánatára téritvény mellett átadni köteles.
14. § A pénzügyi közegek akadályozása hivatalos eljárásukban.
A kik a pénzügyi közegeket ama jogaik gyakorlatában, a melyeknél fogva az iparüzők helyiségeibe (13. §) beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt ott jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tarthatnak, törvényes ok nélkül gátolják és az üzleti helyiségbe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülve, az eme helyiségekben való jelenlétüket akadályozzák, vagy a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerű előmutatását megtagadják: a mennyiben az általános büntető törvény szerinti eljárásnak helye nincs, 10 frttól 1000 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek.
15. § Az adó alá eső tárgyak elsikkasztása vagy megsemmisitése.
A ki az alatt az idő alatt, a mig a pénzügyi közegek a 14. §-ban felsorolt esetekben a hivatalos eljárásban akadályoztattak, vagy ha ellenszegülés nem is történt volna, de a hivatalos eljárás teljesitése vagy az ebbeli eljárás feletti felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül adótárgyakat az emlitett helyiségekből vagy a tartályokból elvisz, megsemmisit vagy minőségükre nézve oly módon átalakit, hogy az adótárgyak ez által a szeszforgalmi adó alól elvonatnak: ezért a kihágásért, valamint annak megkisérléseért is, a szabályellenesen elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó szeszforgalmi adónak 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló adóösszeg teljes biztossággal megállapitható nem volna, 20 frttól 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.
16. § A bejelentés elmulasztása. Valótlan bejelentés.
Kihágást követ el és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett szeszforgalmi adó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki a jelen törvény 9. § 1-3. pontjaiban körülirt bejelentésnek kellő időben való megtételét elmulasztja.
Ha az előirt bejelentés megtétetett ugyan, de valótlanul, oly módon, hogy a bejelentett alkoholmennyiség 5%-kal kisebb annál a mennyiségnél, a mely bejelentendő lett volna: a pénzbüntetés annak a szeszforgalmi adóösszegnek 4-8-szorosával szabandó meg, a mely a bejelentett és a bejelentendő mennyiség közötti különbözet után esik.
Ha a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett adó összege meg nem állapitható: 5-500 frtig terjedhető pénzbüntetés alkalmazásának van helye.
17. § A szesz adómentes felhasználása és adómentes leirása iránti szabályok megszegése.
A ki a jelen törvény 2. §-a alapján engedélyezett adómentességet, vagy a 10. §-ban emlitett leszámolás esetén az adómentes leirást olyan czikkekre nézve veszi igénybe, a mely czikkekre nézve az adómentesség igénybevétele czéljából rendeleti uton meghatározott feltételek és ellenőrzési intézkedések betartva nem lettek, vagy a melyekre nézve adómentes leirásnak helye nincsen: ezért a kihágásért a jogosulatlanul igénybe vett adómentesség, illetve leirás tárgyát képező czikkek után járó szeszforgalmi adó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A kihágás ismétlése esetében az adómentesség kedvezménye is megvonható, illetve a leszámolás szerinti adózás igénybevétele is megtagadható.
18. § A szabályellenességek büntetése.
A jelen törvénybe és az annak alapján kiadott pénzügyministeri rendeletekbe ütköző minden egyéb, külön büntetéssel nem sujtott cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség, 1-100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Nevezetesen ilyen szabályellenességet képez:
1. ha az égetett szeszes folyadékok nagyban való eladásával, ilyeneknek kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával foglalkozó felek, valamint azok, a kik olyan ipart folytatnak, a melyhez égetett szeszes folyadékot használnak fel, a pénzügyminister által a 12. § alapján elrendelt feljegyzéseket nem vezetik vagy nem pontosan vezetik;
2. ha a vasuti és gőzhajózási vállalatok vagy a postahivatalok a 6. § szerint teendő bejelentést elmulasztják.
19. § Dologi kezesség.
Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett szeszforgalmi adó többszörösében állapitandó meg a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál, és pedig olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél azonnal le nem fizetné, vagy megfelelő összeg letéteményezése által nem biztositaná; a kihágás tárgya elárvereztessék és annak árából a felmerült költség és a megröviditett adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittasék.
20. § A vállalkozó kezessége a pénzbüntetés iránt.
A szeszfőzde, illetve a szesz tartására rendelt szabadraktár üzletvezetője, vagy az üzleti helyiségekből való távollétének ideje alatt annak helyettese, a szesznek az üzleti helyiségekből bejelentés nélkül vagy máskülönben szabályellenes elszállitásánál tettesnek tekintetik, hacsak ő vagy helyettese ennél az elszállitásnál nem ártatlan, és a kihágás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát.
A szeszfőzde, illetve a szesz tartására rendelt szabadraktár vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért föltétlenül szavatol.
A vállalkozónak ez a szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető- vagy helyettesétől be nem hajtható.
Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy olyan esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztés büntetésének foganatositása végett rendelkezésre áll; a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy
a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy
b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem huzhatott hasznot.
A pénzbüntetésnek azon része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a biróilag megállapitott szabadságvesztés büntetésének aránylagos mérve alkalmazandó.
E szakasz rendelkezései hasonszerüen alkalmazandók akkor is, ha a termelési adó alá eső szeszfőzde vállalkozója által teendő bejelentés elmulasztásáról van szó, vagy ha a 10. § hetedik bekezdésében emlitett kedvezmény valamely szesznagykereskedőnek, likör- és rumgyárosnak vagy égetett szeszes folyadékok töményitésével és átalakitásával foglalkozó félnek megadatott.
21. § A kihágás elévülése.
A jelen törvény határozmányai, vagy az erre vonatkozó szabályok elleni kihágás vagy szabályellenesség, ha azért az illető a vétkes cselekmény vagy mulasztás elkövetésének napjától számitott 3 év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya nem lehet.
22. § A készletben levő égetett szeszes folyadékoknak pótadóval való megrovása.
I. A szabad forgalomba már átment azok az égetett szeszes folyadékok, melyek 1899. évi január hó 1-én a magyar korona országainak a vámvonalon belüli területén találtatnak, minden liter alkohol után 15 krajczárnyi pótadó alá esnek.
II. A pótadó fizetése alól mentes:
1. az olyan égetett szeszes folyadék, mely a szeszforgalmat közvetitő iparosok (szeszkereskedők, kimérők és kis mértékben elárusitók) birtokában van, ha 10 liter alkoholt meg nem halad; valamint az olyan égetett szeszes folyadék, mely más háztartásokban a családfő birtokában van és 5 liter alkoholnál nem több;
2. az a szesz, mely az 1888. évi XXIV. tc. 6. §-ában megjelölt czélokra van rendelve, ha az államkincstár biztositására szükséges feltételek teljesitvék;
3. az az égetett szeszes folyadék, mely Budapest székesfővárosnak és Pozsony sz. kir. városnak adóvonallal zárt területén találtatik s mely után a szeszitalmérési adó már megfizettetett.
III. Mindazok a személyek, a kik 1899. évi január hó 1-ső napján olyan égetett szeszes folyadékkészlettel birnak, mely összesen 10, illetőleg 5 liternél több alkoholt tartalmaz, kötelesek 1899. évi január hó 1-től számitva három napon belül e folyadék mennyiségét és annak alkoholtartalmát, valamint azt a községet és helyiséget, melyben ez a folyadék tartatik, az erre kijelölt pénzügyi közegnél irásbelileg bejelenteni. E bejelentési kötelezettség kiterjed azokra a személyekre is, a kik Budapest székesfőváros és Pozsony sz. kir. város adóvonallal zárt területén oly égetett szeszes folyadékkészlettel birnak, mely után a szeszitalmérési adó már megfizettetett.
Kivételnek ugy a mennyiség, mint az alkoholtartalom bejelentése tekintetében a készleten levő likőröknél és más hasonló égetett szeszes folyadékoknál lehet helye, a mire nézve rendeleti uton tétetik intézkedés.
A szeszfőzők és mindazok, a kik égetett szeszes folyadékokkal kereskedést üznek, ilyeneket kimérnek vagy kis mértékben elárusitanak, kötelesek 1899. évi január hó 1-től számitott 60 nap alatt égetett szeszes folyadékkészleteikre nézve, a mennyiben ezek nem tartoznak a szeszforgalmi adó alól mentes alkoholmennyiségek közé és különben is nincsenek szeszforgalmi adóval terhelve, azoknak szerzését, vagy a szeszforgalmi adó lerovását kimutatni.
IV. Hasonlóképpen kötelesek a szeszforgalmi adó lerovását a fogyasztási adóhivatalok előtt kimutatni mindazok, a kik az 1899. évi január hó 1-től számitott 60 nap alatt égetett szeszes folyadékokat Budapest székesfőváros vagy Pozsony sz. kir. város zárt adóterületére beszállitanak. Ha a fél a szeszforgalmi adó lefizetését kimutatni nem tudja: az égetett szeszes folyadék csak a szeszforgalmi adónak a fogyasztási adóhivatalnál való lefizetése mellett vihető be a zárt adóterületre.
V. A pénzügyminister megfelelő részletfizetést engedélyezhet az olyan magánfeleknek, a kik a fizetendő pótadót vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre befizetni nem képesek.
Likőrgyárosoknak az általuk fizetendő pótadóra nézve a pénzügyminister 1899. év végéig terjedhető hitelt engedélyezhet. A vonatkozó közelebbi intézkedés rendeleti uton fog megtétetni.
A termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói és azok a szeszfinomitók és szesznagykereskedők, a kik a termelési adó alá esett égetett szeszes folyadékoknak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok vagy Bosznia és Herczegovina területére való kivitelével iparszerüen foglalkoznak, a jelen törvény életbeléptekor meglévő és a fentjelzett kivitelre szánt égetett szeszes folyadék-készleteik után a pótadó lefizetése alól felmenthetők; ha a szóban levő készleteket kellőleg biztositott és pénzügyi ellenzár alá veendő raktárakba helyezik és az ellenzárlat költségeit viselik. Ez a kedvezmény azokra a likör- és rumgyárosokra, valamint azokra a szesznagykereskedőkre is kiterjeszthető, a kik liköröket, puncseszencziákat és más édesitett égetett szeszes folyadékokat, továbbá rumot és arrakot a fentemlitett országok területére kivinni szoktak. Az ide vágó egyéb intézkedések rendelet utján fognak megtétetni.
VI. Ha az 1899. évi január hó 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok bejelentése elmulasztatik, vagy ha a hivatalos felvételnél megállapitott alkoholmennyiség többel, mint 5%-kal nagyobb annál az alkoholmennyiségnél, mely bejelentetett: az igy megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett pótadó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés alkalmazandó.
A bejelentésben foglalt másnemü valótlanságok, melyek nem az alkohol mennyiségére vonatkoznak, 2 forinttól 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fenyittetnek.
Ha a készletek szerzésének, illetőleg azok megadóztatásának szabályszerü igazolása elmulasztatik, a nem igazolt alkoholmennyiség után járó szeszforgalmi adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.
A pótadó kiszámitására és beszedésére vonatkozó részletes határozatokat a pénzügyminister rendeleti uton fogja közzétenni.
23. § Illetékesség kihágási esetekben.
A jelen törvény határozmányai ellen elkövetett kihágások felett, a mennyiben az 1883:XLIV. tc. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:
1. ha a pénzbüntetés a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett adó többszörösében van megállapitva, az 1871:LXVI. tc. által megjelölt első folyamodásu törvényszékek és az 1890:XXV. tc. alapján szervezett kir. itélőtáblák, utóbbiak mint másod- és utolsó foku biróságok;
2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a biróság az 1883:XLIV. tc. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti és ez okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő; a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak.
Horvát-Szlavonországokban a jelen § 1. pontja alatti esetekben az 1871:LXIV. tc. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.
A jelen § 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatására nézve az 1894. évi XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.
24. § A szeszitalmérési adó megszüntetése.
Az 1888:XXXV. törvénycikknek ama határozmányai, melyek a szeszitalmérési adóra vonatkoznak, továbbá az 1890:XXXVI. törvénycikk 5. §-a második és harmadik bekezdéseinek, 6., 7. és 8. §-ainak, a 9. § d), e), f) és g) pontjainak, az 1892:XV. törvénycikk 6., 7., 8., 10., 11., 12., 13. és 14. §-ainak a szeszre vonatkozó határozmányai hatályon kivül helyeztetnek.
Az 1888:XXXV. törvénycikknek a szeszes italok kimérésére és kis mértékben való elárusitására vonatkozó 1-16. §-ai, - kivévén ezeknek a szeszitalmérési adóra vonatkozó rendelkezéseit, - valamint a most emlitett törvénycikknek az italmérési illetékekre vonatkozó egyéb határozmányai e törvény által nem érintetvén; azok a szeszes folyadékok kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával foglalkozókra nézve a jövőben is mérvadók.
25. § Életbeléptetési intézkedés.
Jelen törvény kiterjed a magyar korona országainak egész területére és a mennyiben kifejezetten másként nem rendelkezik, 1899. évi január hó 1-ső napján lép életbe.
26. § Végrehajtási záradék.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a kereskedelemügyi minister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországra nézve a pénzügyminister és a kereskedelemügyi minister, - a kik e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg járnak el, - bizatnak meg.
