1898. évi XVII. törvénycikk

a czukor- és sörfogyasztási adóról * 

I. FEJEZET

Alapelvek

1. § A czukor- és sörfogyasztási adó tárgyai és tételei.

A következő élvezeti czikkek, u. m.:

1. a czukoradóról szóló 1888:XXIII. törvénycikk 1. §-ának 1. pontjában megjelölt nemü czukor, mely a magyar korona országainak területén való fogyasztásra van rendelve.

2. a czukorkák, a kándirozott gyümölcs, a csokoládé és a csokoládégyártmányok, melyek a magyar korona országainak területére, egy kilogrammot meghaladó mennyiségekben, oly helyről szereztetnek be, melyre a jelen törvény hatálya nem terjed ki,

3. a likörök, a melyek a magyar korona országainak területére egy litert meghaladó mennyiségekben oly helyről szereztetnek be, melyre a jelen törvény hatálya nem terjed ki, végül

4. a magyar korona országainak területén való fogyasztásra rendelt mindennemü sör, - külön fogyasztási adó alá esnek.

E fogyasztási adó 100 kilogramm tiszta suly után a czukornál 6 forintban, a czukorkáknál 5 forintban, a kándirozott gyümölcsnél 4 forintban, a csokoládénál és a csokoládégyártmányoknál 3 forint 50 krajczárban, egy hektoliter likör után 2 forintban és egy hektoliter sör után 5 forintban állapittatik meg.

2. § Adómentességek.

A rendeletileg meghatározandó feltételek és ellenőrzési intézkedések betartása mellett nem esnek fogyasztási adó alá:

a) az a czukor (1. § 1. pont), a mely czukorkák, kándirozott gyümölcs, csokoládé, csokoládégyártmányok és likörök előállitására fordittatik és ezekben az áruczikkekben oly helyekre számittatik, melyekre a jelen törvény határozmányai nem terjednek ki,

b) a czukorminták,

c) az a sör, melyet a sörfőzde vállalkozója a sörfőzdében alkalmazott személyzet részére rendeletileg megállapitható mérvben ugynevezett háziital gyanánt ellenszolgáltatás nélkül kioszt.

3. § Az adó fizetésére kötelezett személyek.

1. A czukorfogyasztási adó alá eső olyan czukor után, a mely valamely czukorgyártelepről, vagy czukor tartására rendelt szabadraktárból egy és ugyanazon átvevő részére 50 métermázsánál kisebb mennyiségben szállittatik ki, illetőleg a czukorgyártelepen kerül fogyasztásra; a czukorfogyasztási adót az illető czukorgyártelep vagy szabadraktár vállalkozója tartozik megfizetni.

2. A sörfogyasztási adó alá eső olyan sör után, a mely a sörfőzdéből egy és ugyanazon átvevő részére 50 hektoliternél kisebb mennyiségben szállittatik ki, illetőleg a vállalat telepén kerül adóköteles fogyasztásra; a sörfogyasztási adót a sörfőzde vállalkozója tartozik megfizetni.

3. Olyan czikkek beszerzésénél, a melyek után a czukor-, illetve a sörfogyasztási adó nem fizettetett le, vagy még nem volt lefizetendő, ezt az adót a czikkek átvevője köteles megfizetni.

4. § Az adó megszabására vonatkozó illetékesség.

Sem az a kérdés, hogy fizetendők-e az 1. §-ban megjelölt adók, sem az adók mérvének meghatározása birósági eljárás tárgyát nem képezheti.

5. § Az adóhátralékok behajtása.

A le nem fizetett czukor- vagy sörfogyasztási adó a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandó be.

Csőd esetén a czukor- és sörfogyasztási adó a többi állami adóval egy osztályba sorozandó.

6. § Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél.

A községi előljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos eljárásukban kivánatukra haladék nélkül segédkezet nyujtani.

A községi előljáróságnak e czélra kirendelt közege köteles eme hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabályellenesség esetében a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb okmányt és segédiratot szintén aláirni és egyáltalában mindenben törvényes segélyt szolgáltatni.

A vasuti és gőzhajózási vállalatok és a postahivatalok tartoznak az általuk szállitás végett átvett, a szabad forgalomban előforduló czukor-, czukorka-, kándirozott gyümölcs-, csokoládé-, csokoládégyártmány-, likör- és sörküldeményeket a pénzügyminister által kiadandó utasitásnak megfelelően a feladáskor, valamint a rendeltetési helyre való érkezés alkalmával, utóbbi esetben a küldeménynek a czimzett részére leendő kiszolgáltatása előtt, az illetékes pénzügyőri szakasznál vagy az erre kijelölt pénzügyi közegnél vagy hivatalnál irásban bejelenteni.

7. § Elévülés.

A czukor- és sörfogyasztási adó elévül, ha beszedése vagy biztositása öt éven át nem szorgalmaztatott.

8. § Felelősség a szabályzatok határozmányainak betartásáért.

Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok határozmányainak be nem tartása folytán veszendőbe megy; az, a kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak okozott kárért felelős.

II. FEJEZET

A czukor- és a sörfogyasztási adó biztositására és beszedésére vonatkozó határozmányok

9. § Bejelentések.

1. A czukorgyártelep vagy a czukor tartására rendelt szabadraktár vállalkozója mindannyiszor, a hányszor czukorfogyasztási adó alá eső czukrot (1. § 1. pont) 50 métermázsánál kisebb mennyiségben egy és ugyanazon átvevő részére kiszállitani, vagy a vállalat telepén leendő fogyasztásra forditani szándékozik; tartozik az illető vállalat állandó felügyeletével megbizott pénzügyi hivatalnál vagy közegnél a pénzügyminister által közelebbről meghatározandó módon bejelenteni:

a) a küldemény kiraktározásának, illetve kiszállitásának napját;

b) a küldeményben foglalt tartályok számát, jeleit és számjegyeit;

c) minden egyes csomagra nézve külön a czukortermelvény nemét, teljsulyát és tiszta sulyát. Süvegczukor elszállitása alkalmával elegendő az egész küldemény sulyának és a benne foglalt czukorsüvegek számának a bejelentése;

d) a küldeménynek rendeltetési helyét és annak közvetlen átvevőjét;

e) az esedékes czukorfogyasztási adó összegét.

2. A sörfőzde vállalkozója mindannyiszor, a hányszor sört a vállalat telepéről elszállitani, vagy a vállalat telepén fogyasztásra forditani szándékozik, tartozik az erre kijelölt pénzügyi hivatalnál vagy közegnél a pénzügyminister által közelebbről meghatározandó módon bejelenteni:

a) a küldemény kiraktározásának, illetve kiszállitásának napját;

b) a küldeményben foglalt tartályok számát, nemét, jeleit és számjegyeit;

c) minden egyes tartályra nézve külön a benne foglalt sör mennyiségét literekben;

d) a küldemény rendeltetési helyét és annak közvetlen átvevőjét; végre

e) ha a sörfogyasztási adó az illető sörmennyiség után a sörfőzde vállalkozója által fizetendő (3. § 2. pont), az esedékes adó összegét.

3. Ha a czukorfogyasztási, illetve a sörfogyasztási adó az adó alá eső czikkek beszerzése alkalmával fizetendő, akkor az adófizetésre kötelezett fél (3. § 3. pont) a pénzügyminister által rendeletileg közelebbről meghatározandó módon az erre a czélra kijelölt pénzügyi hivatalnál vagy közegnél az illető czikkek átvétele után azonnal bejelenteni köteles:

a) az átvétel napját;

b) a nevét, lakhelyét és foglalkozását annak, a kitől az adóköteles czikkeket beszerezte:

c) az adóköteles czikkek nemét és a tartályok nemét és darabszámát;

d) minden egyes tartályra nézve külön, és pedig a czukor-, czukorka-, kándirozott gyümölcs-, csokoládéküldeményeknél és csokoládégyártmányoknál a teljsulyt, liköröknél és sörnél pedig a folyadék mennyiségét literekben. Süvegczukor beszerzése alkalmával elegendő a küldemény összes teljsulyának és a benne foglalt czukorsüvegek számának a bejelentése.

10. § Az adó esedékessége.

Az 1. § szerint fizetendő czukorfogyasztási és sörfogyasztási adó a 9. § szerinti bejelentés megtételére meghatározott időben esedékes, és a hitelezés (11. §) esetét kivéve, készpénzben azonnal lefizetendő, miről a félnek fizetési bárcza adatik.

Az adó több küldemény után leszámolásra előre is lefizethető.

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a czukor- és a sörfogyasztási adónak, az általa meghatározandó feltételek mellett, az erre a czélra külön készitendő bélyegjegyek alkalmazása utján való lerovását is megengedhesse és hogy ezen adónemek befizetése tekintetében egyéb könnyitéseket is engedélyezhessen; nevezetesen megbizhatja ezeknek az adóknak a beszedésével a vasuti és a gőzhajózási vállalatokat és a postahivatalokat is.

A bejegyzett czukor- és sörnagykereskedőknek megengedheti a pénzügyminister, hogy a rendeleti uton megállapitandó feltételek és megfelelő biztositék mellett a czukorfogyasztási, illetve a sörfogyasztási adót csak akkor fizessék le, a mikor a czukor vagy a sör a jelen törvény hatálya alá eső területen való fogyasztásra kiszállittatik.

Az ilyen kiszállitások a 9. § 1., illetőleg 2. pontjában meghatározott módon bejelentendők.

11. § Az adó hitelezése.

A czukorgyártelepek, czukor tartására rendelt szabadraktárak és a sörfőzdék vállalkozóinak, végre a 10. §-ban emlitett czukor- és sörnagykereskedőknek, kérelmükre, a czukorfogyasztási, illetve a sörfogyasztási adó fizetésére elegendő biztositék mellett hitel engedélyeztetik oly módon: hogy az egy-egy hónapban előirt czukorfogyasztási adóösszegek az előirás hónapjának lejárta után következő negyedik hónap utolsó napjáig, és az egy-egy hónapban előirt sörfogyasztási adóösszegek az előirás hónapjának lejárta után következő hatodik hónap utolsó napjáig hiteleztetnek; tehát például a január havi czukorfogyasztási adó csak május hó utolsó napján, a január havi sörfogyasztási adó pedig julius hó utolsó napján s ha ez a nap vasárnapra vagy ünnepnapra esnék, a reá következő hétköznapon legyen egyszerre befizetendő.

A hitel az egy termelési időszakon belül eső adóelőirásokra, azaz a czukorfogyasztási adóra nézve egyik év augusztus havának 1-től a másik év julius havának 31-ig, a sörfogyasztási adóra nézve pedig az egyik év szeptember havának 1-től a másik év augusztus havának 31-ig engedélyeztetik és a hitelengedély ujabb kérelemre évről-évre megujittatik.

E kedvezményből kizáratnak mindazok:

1. a kik nyereségvágyból eredő büntett, vétség vagy hasonló kihágás, vagy csempészkedés, vagy az iparvállalatukban elkövetett pénzügyi kihágás miatt már elmarasztalva voltak;

2. a kik csőd alatt állanak.

Az 1. pont alatt emlitett kizáró ok az illető büntető határozat jogerőre emelkedése napjától számitandó 3 év letelte után szünik meg; de a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy méltánylást érdemlő esetekben ezt a határidőt rövidebbre is szabhassa.

A ki valamely esedékes hitelrészlettel adós marad, annak a folyó termelési időszak még hátralevő idejére hitel többé nem engedélyezhető, sőt attól a hitelezés a következő termelési időszakra is egészben megtagadható.

Ez esetben a még hátralevő hitelezett összes adótartozás, ennek az esedékességi naptól, illetőleg a hitel elvesztése napjától számitandó törvényes mérvü késedelmi kamataival együtt, végrehajtás utján beszedendő.

12. § A czukornak külön hivatalos zárjegyekkel való ellátása.

Mielőtt a czukorgyártelep vagy a czukor tartására rendelt szabadraktár vállalkozója által megadózandó czukor (3. § 1. pont) a czukorgyártelepről vagy a szabadraktárból kiszállittatnék, s illetőleg mielőtt az olyan czukor, mely után a czukorfogyasztási adó a beszerzés alkalmával fizetendő (3. § 3. pont), a czukoradóról szóló 1888:XXIII. tc. 26. §-ában előirt, hivatalos jegyekkel ellátott csomagból kivétetnék vagy másnak átengedtetnék: hivatalosan megállapítandó a czukornak súlya és az ilyen czukor a pénzügyminister által rendeletileg megállapitandó külön hivatalos zárjeggyel is látandó el.

A magyar korona országainak területén való fogyasztásra szánt czukornak (1. § 1. pont) ezzel a külön hivatalos zárjegygyel kell ellátva lennie mindaddig, a mig annak az 1888:XXIII. törvénycikk 26. §-ában előirt hivatalos jegyekkel ellátott csomagból való kivétele kicsinyben való eladás, fogyasztás vagy másnemü felhasználás végett elkerülhetetlenné nem vált. A czukornak a külön hivatalos zárjegygyel ellátott csomagból való kivétele alkalmával a fél e külön hivatalos zárjegyet is szétszakitani, vagy más módon használhatatlanná tenni tartozik. Az olyan czukor, a mely akkor, a mikor ily külön hivatalos zárjegygyel kell, hogy ellátva legyen, a nélkül, vagy hamisitott, utánzott vagy egy izben már használt zárjegygyel ellátva találtatik; ugy tekintetik, mintha ez után a czukor után a czukorfogyasztási adó le nem fizettetett volna. Az, a kinél ilyen czukor találtatik, köteles a terhére kirovandó büntetésen felül ez után a czukor után a czukorfogyasztási adót azonnal lefizetni.

13. § A sör-tartályoknak hivatalos zárjegyekkel való ellátása.

Mielőtt a sörfőzde vállalkozója által megadózandó sör (3. § 2. pont) a sörfőzdéből kiszállittatnék, s mielőtt az olyan sör, mely után a fogyasztási adó a beszerzés alkalmával fizetendő (3. § 3. pont), beraktároztatnék vagy másnak átengedtetnék: hivatalosan megállapitandó a sörnek mennyisége; s az azt tartalmazó hordók, illetve a palaczkokat tartalmazó ládák a pénzügyminister által rendeletileg megállapitandó módon hivatalos zárjegyekkel látandók el olyképen, hogy az illető tartályokból a sört a zárjegy megsértése nélkül kivenni ne lehessen.

A fentiek szerint lezárt hordókból vagy ládákból a sört csakis a hivatalos zárjegyeknek akként való felbontásával szabad kivenni, hogy a zárjegyeknek az illető tartályokon nyomuk maradjon mindaddig, a mig azokban sör foglaltatik.

Sört csak olyan hordókban szabad szállitani vagy tartani, a melyeken két aknanyilásnál több nincs.

A mennyiben valaki sört nem hordókban, vagy palaczksört nem ládákban, hanem másnemü tartályokban akar tartani vagy szállitani, erre nézve a pénzügyminister engedélyét tartozik megszerezni és köteles magát a pénzügyminister által az illető tartályoknak zárjegyekkel való ellátására vonatkozólag kiadandó rendeletnek alávetni.

A magyar korona országainak területén szabad forgalomban talált sörnek (1. § 4. pont) hivatalos zárjegygyel kell ellátva lennie mindaddig, mig annak az ily hivatalos zárjegygyel ellátott tartályból (hordóból vagy ládából) való kivétele kimérés, kicsinybeni eladás vagy fogyasztás végett elkerülhetetlenné nem vált.

A sört tartalmazó olyan hordók vagy ládák, a melyek akkor, a mikor ilyen zárjegygyel kell, hogy ellátva legyenek, zárjegy nélkül, avagy hamisitott, utánzott vagy már használt zárjegyekkel ellátva találtatnak; ugy tekintetnek, mintha a bennük foglalt sör után járó fogyasztási adó le nem fizettetett volna. Az, a kinél ily hordók vagy ládák találtatnak, köteles a terhére kirovandó büntetésen felül az ilyen hordók, illetve az ilyen ládákban foglalt palaczkok összes ürtartalmánk megfelelő sörmennyiség után járó sörfogyasztási adót azonnal lefizetni.

14. § A sörfőzde-vállalkozók kötelezettségei.

A sörfőzde-vállalkozók a sörtermelés után járó adó iránti törvények és szabályok értelmében vezetendő termelési és kiadási lajstromokkal kapcsolatban a pénzügyminister által rendeletileg megállapitandó módon külön lajstomokat tartoznak vezetni; és pedig, bevételi feljegyzést a sörfőzdében termelt sörről és eladási lajstromot az általuk kiszállitott, illetve felhasznált mennyiségekről akként, hogy a lajstromokból a sörfogyasztási adó lefizetése ellenőrizhető legyen. A bevételi feljegyzésbe a termelt sörmennyiségek ugyanoly módon és ugyanazon időben vezetendők be, a mint azok a termelési lajstromba is bevezettetnek. Az eladási lajstromba a sörfőzde telepén fogyasztásra került, valamint a sörfőzdéből kiszállitott sör esetről-esetre, a sör mennyiségének, illetőleg a vevő nevének és lakhelyének kitétele mellett, ugy a törzs-, mint a szelvénybárczába összhangzóan bevezetendő. E lajstromok havonként lezárandók s a sörfogyasztási adó lefizetésére vonatkozó okmányokkal együtt a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi hivatalnak vagy közegnek átadandók.

A sörfőzdékben a sörkészletek időről-időre hivatalosan megállapittatnak. Ha a talált készlet kisebb, mint milyennek a bevételi feljegyzés és az eladási lajstrom zárlata szerint kellene lennie és ez a különbözet a közvetlenül megelőző készletfelvétel óta bevételezett sörmennyiségek 6 1/2%-át meghaladja: a vállalkozó köteles a hiány után a sörfogyasztási adót a megállapitástól számitott három nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetni; hacsak teljes hitelt érdemlő módon be nem bizonyitja, hogy a hiányzó sörmennyiség előreláthatatlan és elhárithatlan esemény folytán megsemmisült és az eseményről, mihelyt az a vállalkozónak, s ha a vállalatot nem maga vezeti, helyettesének tudomására jutott, 24 óra alatt a pénzügyigazgatóságnál irásbelileg, ha pedig a pénzügyigazgatóság székhelye és a vállalat helye között távirdai összeköttetés áll fenn, táviratilag is jelentést tett.

A sörfőzde-vállalkozó sörfőzde-telepén csak külön erre szolgáló elkülönitett helyiségben mérhet ki sört s e helyiség meg kell hogy feleljen azoknak a feltételeknek, a melyek annak ellenőrizhetése végett szükségesek, hogy e helyiségben csak oly sör méressék ki, a mely után a sörfogyasztási adó (3. § 2. pont) lefizettetett.

Az olyan sörfőzdékben, melyek állandó ellenőrzés alá helyeztetnek, a vállalkozó köteles a vállalat állandó felügyeletére rendelt pénzügyi közegek számára irodául alkalmas helyiséget átengedni.

15. § A czukor- és sörkereskedők és kimérők, továbbá az olyan iparűzők kötelezettsége, a kik iparukhoz czukrot használnak fel.

Azok, a kik czukorral vagy sörrel kereskednek, vagy a kik czukrot vagy sört árulnak avagy sört kimérnek, végre a kik olyan ipart folytatnak, a melyhez czukrot használnak fel; tartoznak a czukor vagy sör átvételénél meggyőződni arról, hogy az egyes tartályok a 12., illetve a 13. §-ban előirt külön zárjegyekkel el vannak-e látva?

Ha ez alkalommal azt látják, hogy az előirt külön zárjegyek hiányoznak, hamisitottak, utánzottak, vagy már használva voltak, s erről legkésőbben az átvétel időpontjától számitott 48 óra alatt a legközelebbi pénzügyi közegnél jelentést tesznek: a 20. § szerinti büntető eljárás alá nem esnek.

Azok, a kik sörnek palaczkozásával foglalkoznak, kötelesek ezt az üzletüket annak megkezdése előtt legalább 8 nappal, a mennyiben pedig üzletük a jelen törvény életbeléptekor már fennállana, 8 nappal a törvény életbe lépte előtt az illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni. Ezek a felek az általuk palaczkozott sörmennyiségekről a pénzügyminister által rendeleti uton meghatározandó könyveket tartoznak vezetni és kötelesek ezeket a könyveket 5 évig megőrizni.

Ezeket a feleket a pénzügyminister arra is kötelezheti, hogy a sör lefejtésére általuk használt palaczkokon czégük jelzését állandó módon kitüntessék.

A magyar korona országainak határától legfölebb 15 kilométernyi távolságon belül azok, a kik czukor- vagy sörkereskedéssel, eladással és kiméréssel foglalkoznak, valamint azok, a kik olyan ipart folytatnak, a melyhez czukrot használnak fel; kötelesek már 1898. évi deczember hó 1-ső napjától kezdve olyan feljegyzéseket vezetni, a melyekből az általuk beszerzett és elárusitott vagy kimért, illetve felhasznált czukor, illetőleg sör mennyisége kivehető legyen. Ezek a felek, valamint mindazok, a kik az emlitett határterületen 25 kilogrammot meghaladó czukorkészlettel vagy 25 litert meghaladó sörkészlettel birnak, tartoznak a beszerzési számlákkal - s a mennyiben a czukor -, illetve sörfogyasztási adót ők tartoznak fizetni (3. § 3. pont), - az adó lefizetését bárczákkal vagy más fedezeti okmányokkal igazolni.

Ezek a rendelkezések mindazokra a községekre is kiterjeszthetők, a melyekben sörrel vagy czukorral nagyobb mérvü csempészkedés üzetik.

16. § Hivatalos szemle.

A jelen törvény végrehajtására hivatott pénzügyi közegek a czukorgyártelepek, a czukor tartására rendelt szabadraktárak, a sörfőzdék, a czukor- és sörkereskedők, elárusitók vagy kimérők, továbbá az iparüzletükben czukrot felhasználó és a sörpalaczkozással foglalkozó felek üzleti helyiségeibe, s nevezetesen a cukortermelvények és a sör tartására, árulására és felhasználására szolgáló helyiségekbe, valamint azokba a helyiségekbe, a melyek ezekkel közvetlen összeköttetésben állanak, nappal, és az üzlet folyama alatt éjjel is szabadon bemehetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéseig ottan tartózkodhatnak.

A vállalkozó köteles vagy személyesen vagy munkásai által nekik hivatalos eljárásukban kivánságukra segédkezet nyujtani.

E közegek az üzleti helyiségbe a fentemlitett eseteken kivül is szabadon bemehetnek valamely községi előljárósági közeg, vagy más hatósági személy jelenlétében és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad.

Jövedéki vizsgálatok esetében köteles a vállalkozó, illetve helyettese az adóbárczákat, lajstromokat és egyéb okmányokat, melyeknek megőrzését a törvény rendeli, vonakodás nélkül előmutatni és szükség esetén a pénzügyi közegeknek téritvény mellett átadni.

Kihágás esetében a vállalat felügyeletére (ellenőrzésére) hivatott pénzügyi közegek jogositva vannak az üzlet vállalkozója által a maga saját czéljaira vezetett üzleti és iparkönyveket és másnemü feljegyzéseket, valamint az üzletre vonatkozó levelezéseket megtekinteni, és ezeket a könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket a pénzügyőrség szervezete és szolgálata iránti szabályok erre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módon lefoglalni.

A vállalkozó vagy annak helyettese a fentemlitett könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket az illető pénzügyi közegek kivánatára téritvény mellett átadni köteles.

III. FEJEZET

Büntető határozatok

17. § A pénzügyi közegek akadályozása hivatalos eljárásokban.

A kik a pénzügyi közegeket ama jogaik gyakorlatában, a melyeknél fogva az iparüzők helyiségeibe (16. §) beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt ott jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tarthatnak, törvényes ok nélkül gátolják és az üzleti helyiségbe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülve, az eme helyiségekbe való jelenlétüket akadályozzák, vagy a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerü előmutatását megtagadják: a mennyiben az általános büntető törvény szerinti eljárásnak helye nincs, 10 forinttól 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek.

18. § Az adó alá eső tárgyak elsikkasztása vagy megsemmisitése.

A ki az alatt az idő alatt, a mig a pénzügyi közegek a 17. §-ban felsorolt esetekben a hivatalos eljárásban akadályoztattak, vagy ha ellenszegülés nem is történt volna, de a hivatalos eljárás teljesitése vagy az ebbeli eljárás feletti felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül adótárgyakat az emlitett helyiségekből vagy a tartályokból elvisz, megsemmisit vagy minőségükre nézve oly módon átalakit, hogy az adótárgyak ez által a czukor-, illetve a sörfogyasztási adó alól elvonatnak: ezért a kihágásért, valamint annak megkisérléseért is, a szabályellenesen elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó fogyasztási adónak 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló adóösszeg teljes biztossággal megállapitható nem volna, 20 forinttól 2000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.

19. § A bejelentés elmulasztása. Valótlan bejelentés.

Kihágást követ el és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett czukor-, illetve sörfogyasztási adó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki a jelen törvény 9. § 1. és 2. pontjában körülirt bejelentésnek kellő időben való megtételét elmulasztja.

A 9. § 3. pontjában körülirt bejelentésnek elmulasztása esetében a kihágás tárgyát képező adóköteles czikk annak tartályaival együtt elkoboztatik. Ha az elkobzás alá eső adóköteles czikk rendelkezésre már nem áll, vagy pedig a büntetés végrehajtása végett igénybe már nem vehető, ez esetben az elkobzás helyett a kihágás tárgyát képező amaz adóköteles czikk után járó czukorfogyasztási, illetőleg sörfogyasztási adó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetés alkalmazandó, a mely czikk elkobzás alá esett volna.

Ha az előirt bejelentés benyujtatott ugyan, de az adótárgy mennyiségére nézve valótlan bevallás történt oly módon, hogy annak mennyisége a valóságban a bejelentett mennyiségnél ennek 5%-ával nagyobb lenne: a pénzbüntetés annak a czukor-, illetve sörfogyasztási adóösszegnek 4-8-szorosával szabandó meg, a mely a bejelentett és tényleg előtalált mennyiség közötti különbözet után esik.

20. § A hivatalos zárjegyek hiánya és megsértése.

Kihágásnak minősitendő és a kihágás tárgyát képező czukor vagy sör után járó fogyasztási adó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ha a 15. § első és második bekezdésében emlitett felek valamelyike czukrot vagy sört akkor, a mikor annak a jelen törvény 12., illetve 13. §-a értelmében külön hivatalos zárjegygyel ellátva kellene lennie, hamisitott, utánzott vagy már használt jegyekkel ellátva, - habár eme körülményről tudomással birt, vagy foglalkozásánál fogva, kellő figyelemmel, tudomással kellett volna hogy birjon, - vagy hivatalos zárjegy nélkül, vagy sört kettőnél több aknanyilással biró hordókban, avagy a pénzügyminister által meg nem engedett másnemü tartályokban készletben tart, magához vesz, áruba bocsát, vagy más személynek átenged.

Az, a ki a sört a sörös hordókon és a palaczkokat tartalmazó ládákon alkalmazott zárjegyek szabályszerü felbontása (13. §) nélkül veszi ki, kihágást követ el és 2 frttól 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

21. § A czukor- és sör adómentes felhasználása iránti szabályok megszegése.

A ki a jelen törvény 2. §-a alapján engedélyezett adómentességet olyan czikkekre nézve veszi igénybe, a mely czikkekre nézve az adómentesség igénybevétele czéljából rendeleti uton meghatározott feltételek és ellenőrzési intézkedések betartva nem lettek: ezért a kihágásért a jogosulatlanul igénybe vett adómentesség tárgyát képező czikkek után járó fogyasztási adó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A kihágás ismétlése esetében az adómentesség kedvezménye is megvonható.

22. § A sörfőzde-vállalkozókat terhelő kötelezettségek megszegése.

Az a sörfőzde-vállalkozó, a ki a 14. § szerint vezetendő lajstromokat valótlanul, vagy ugy vezeti, hogy azokból a sörfogyasztási adó lefizetésének ellenőrzésére szolgáló adatok nem vehetők ki, - a mennyiben az általános büntetőtörvény szerinti eljárásnak helye nincs, - kihágást követ el és 20 forinttól 2000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel és ezen felül, a mennyiben a cselekmény vagy mulasztás a sörfogyasztási adó megröviditésével kapcsolatos, a megröviditett sörfogyasztási adó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

Ugyancsak kihágást követ el és 5 frttól 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik az a sörfőzde vállalkozó, a ki a pénzügyigazgatóságtól ez iránt hozzá intézendő felszólitás daczára a sörfőzde telepén oly helyiségben mér ki sört, a mely helyiség az ellenőrzés feltételeinek (14. §) meg nem felel.

Ebben az esetben az italmérési engedély is megvonható.

23. § A sör palaczkozásával foglalkozó felek kötelezettségeinek megszegése.

Az, a ki sör-palaczkozással foglalkozik és a jelen törvény 15. §-ában az ily felekre nézve előirt kötelezettségeket megszegi: kihágást követ el és 5 frttól 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel s ezen felül, a mennyiben ez a cselekmény vagy mulasztás a sörfogyasztási adó megröviditésével kapcsolatos, a megröviditett sörfogyasztási adó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

24. § A szabályellenességek büntetése.

A jelen törvénybe és az annak alapján kiadott pénzügyministeri rendeletekbe ütköző minden egyéb, külön büntetéssel nem sujtott cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség, 1-100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Nevezetesen ilyen szabályellenességet képez:

1. ha a czukor vagy sör eladásával vagy kimérésével foglalkozó felek, valamint azok, a kik olyan ipart folytatnak, a melyhez czukrot használnak fel, a pénzügyminister által a 15. § alapján elrendelt feljegyzéseket nem vezetik, vagy nem pontosan vezetik;

2. ha a vasuti és gőzhajózási vállalatok vagy a postahivatalok a 6. § szerint teendő bejelentést elmulasztják.

25. § Dologi kezesség.

Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett czukor-, illetve sörfogyasztási adó többszörösében állapitandó meg, a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál és pedig olyformán: hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél azonnal le nem fizetné, vagy megfelelő összeg letéteményezése által nem biztositaná, a kihágás tárgya elárvereztessék és annak árából a felmerült költség és a megröviditett adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék.

26. § A vállalkozó kezessége a pénzbüntetés iránt.

A czukorgyártelep, a czukor tartására rendelt szabadraktár, illetve a sörfőzde üzletvezetője, vagy az üzleti helyiségekből való távollétének ideje alatt annak helyettese, a czukornak, illetőleg sörnek az üzleti helyiségekből bejelentés nélkül vagy máskülönben szabályellenes elszállitásánál tettesnek tekintetik; hacsak ő vagy helyettese ennél az elszállitásnál nem ártatlan, és a kihágás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát.

A czukorgyártelep, a czukor tartására rendelt szabadraktár, illetve a sörfőzde vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettesse terhére megszabott pénzbüntetésért föltétlenül szavatol.

A vállalkozónak ez a szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető- vagy helyettesétől be nem hajtható.

Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy olyan esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztés büntetésének foganatositása végett rendelkezésre áll; a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy

a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy

b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem huzhatott hasznot.

A pénzbüntetésnek azon része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a biróilag megállapitott szabadságvesztés büntetésének aránylagos mérve alkalmazandó.

E szakasz rendelkezései hasonszerüen alkalmazandók akkor is, ha a 10. § negyedik bekezdésében emlitett kedvezmény valamely czukor- vagy sörnagykereskedőnek megadatott.

27. § A kihágás elévülése.

A jelen törvény határozmányai, vagy az erre vonatkozó szabályok elleni kihágás vagy szabályellenesség, ha azért az illető a vétkes cselekmény vagy mulasztás elkövetésének napjától számitott három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya nem lehet.

IV. FEJEZET

28. § Átmeneti intézkedések.

I. Az 1899. évi január hó 1-ső napján készletben talált:

a) az 1888. évi XXIII. tc. 1. §-ának 1. pontjában megjelölt nemü olyan czukor, a mely már szabad forgalomban van,

b) a jelen törvény 1. §-ának 2. pontja alatt felsorolt mindennemü czukoráru,

c) likör (1. § 3. pont) és

d) sör (1. § 4. pont) az e törvény 1. §-ában meghatározott adótételeknek megfelelő pótadó alá esik.

II. Nem fizetendő pótadó:

1. a Budapest székes főváros és Pozsony sz. kir. város adóvonallal zárt területén készletben talált oly czikkek után, melyekért a czukorfogyasztási adó (1887. évi XLVII. tc. 4. §), illetve a söritaladó (1892. évi XV. törvénycikk. 1. §) már lefizettetett.

2. Más helyeken (tehát Budapest székes fővárosnak és Pozsony sz. kir. városnak az adóvonalon kivül levő területén is):

a) az olyan sör után, a mely a sörfőzdék üzleti helyiségében van;

b) az olyan czukor és czukoráruk (1. § 2. pont) után, a melyek czukorkereskedéssel vagy eladással foglalkozó feleknél vagy oly ipart üzőknél, a kik iparüzletükben czukrot használnak fel, 20 kilogrammot meg nem haladó mennyiségben, más háztartásokban pedig 10 kilogrammot meg nem haladó mennyiségben találtatnak;

c) az olyan likörök után, a melyek likörkészitéssel vagy likörkereskedéssel, eladással és kiméréssel foglalkozó felek birtokában 50 litert meg nem haladó mennyiségben, más háztartásokban pedig 25 litert meg nem haladó mennyiségben találtatnak;

d) az olyan sör után, a mely sörkereskedéssel, eladással s kiméréssel foglalkozó felek birtokában 25 litert meg nem haladó mennyiségben, más háztartásokban pedig 5 litert meg nem haladó mennyiségben találtatik;

e) a jelen törvény 1. §-ának 2. és 3. pontjai alatt felsorolt oly czokoráruk és oly likörök után, a melyek oly helyekre vannak szánva, a hová a jelen törvény határozmányai ki nem terjednek, a pénzügyminister által rendeletileg megállapitandó feltételek mellett.

III. Mindazok, a kik 1899. évi január hó 1-ső napján az előzők szerint megadóztatandó készletekkel birnak, valamint azok is, a kik készleteiket a fenti II. 2. a) és e) alattiak szerint, megadóztatni nem tartoznak, kötelesek a czukor- és sörfogyasztási adó tárgyát képező czikkek egész készletét, valamint azt a községet és helyiséget, a melyben azok tartatnak, 1899. évi január hó 1-jétől számitva három napon belül az erre kijelölt pénzügyi közegeknél bejelenteni.

IV. A czukor- vagy sörkereskedéssel, eladással vagy kiméréssel foglalkozó felek, továbbá azok az iparüzők, a kik iparüzletükben czukrot használnak fel, végre a likörkészitéssel s likörkereskedéssel, eladással és kiméréssel foglalkozó felek kötelesek 1899. évi január hó 1-jétől számitott 60 nap alatt czukor-, czukoráru-, illetve likör- és sörkészleteikre nézve azoknak honnan történt szerzését, vagy a czukor-, illetve sörfogyasztási adó lerovását igazolni, hacsak azok a fentiek szerint (II. pont) nem adómentesek.

V. A pénzügyminister a pótadó lefizetésére megfelelő részletfizetési kedvezményt engedélyezhet azoknak, a kik azt vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre lefizetni nem képesek.

VI. Az 1899. évi január hó 1-én készletben levő pótadó köteles czikkek [I. a), b), c) és d)] bejelentésének elmulasztása kihágást képez és a be nem jelentett készletek után esedékes pótadó 4-8-szorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ugyancsak kihágást képez és a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett pótadó 4-8-szorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: ha a bejelentés megtétetett ugyan, de a hivatalos felvételnél megállapitott mennyiség többel, mint 5%-kal nagyobb annál a mennyiségnél, a mely bejelentetett.

A bejelentésben foglalt másnemü valótlanságok, mint szabályellenességek, 2 forinttól 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

Kihágást képez, ha a készletek szerzésének, illetve azok megadóztatásának igazolása elmulasztatik s ez esetben a nem igazolt mennyiségek után járó pótadó 4-8-szorosáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.

V. FEJEZET

Záró határozatok

29. § Illetékesség kihágási esetekben.

A jelen törvény határozmányai ellen elkövetett kihágások felett, a mennyiben az 1883:XLIV. tc. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:

1. ha a pénzbüntetés a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett adó többszörösében van megállapitva; az 1871:LXVI. tc. által megjelölt elsőfolyamodásu törvényszékek és az 1890:XXV. tc. alapján szervezett kir. itélőtáblák utóbbiak mint másod- és utolsófoku biróságok;

2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a biróság az 1883:XLIV. tc. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti és ez okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő: a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak.

Horvát-Szlavonországokban a jelen szakasz 1. pontja alatti esetekben az 1871:LXIV. tc. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.

A jelen szakasz 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztésbüntetésre való átváltoztatására nézve az 1894. évi XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.

30. § A czukor- és sörfogyasztási, illetőleg söritalmérési és söritaladóra vonatkozó eddigi törvényes határozmányoknak hatályon kivül helyezése.

Az 1881:IV. és 1883:V. törvénycikkek, továbbá az 1887:XLVII. törvénycikknek a czukor- és sörfogyasztás megadóztatására, az 1888:XXXV. és az 1890:XXXVI. törvénycikknek a söritalmérési adóra, valamint az 1892:XV. törvénycikknek a söritaladóra vonatkozó határozmányai és a legutóbb emlitett törvénycikk kiegészitő részét képező árszabásnak a sörre vonatkozó 5. tételszáma, hatályon kivül helyeztetnek. A czukoradóról szóló 1888. évi XXIII. törvénycikknek és a sörtermelés után járó fogyasztási adó iránti törvények és szabályok határozmányai jelen törvény által nem érintetnek.

31. § Életbeléptetési intézkedések.

A jelen törvény kiterjed a magyar korona országainak egész területére és a mennyiben kifejezetten másként nem rendelkezik, 1899. évi január hó 1-sején lép életbe.

32. § Végrehajtási záradék.

A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister, a kereskedelemügyi minister és az igazságügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister és kereskedelemügyi minister, - a kik e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg járnak el, - bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére