1. § A következő a)-g) pontok alatt felsorolt erdők és kopár területek, azoknak az erdőgazdasági teendőknek az ellátása végett, melyek szakértő erdőtisztek által végzendők (1879. évi XXXI. törvénycikk 21. §-a), az állam kezelésébe adandók át, u. m.:
a) a kis- és nagyközségek, továbbá az 1873. évi XXX. törvénycikk 2. §-ában emlitett községek (vagyonközségek), mint ilyenek, birtokában levő erdők;
b) az urbéri rendezés alkalmából erdőilletőség fejében a volt urbéresek tulajdonába átment, közösen kezelt erdők;
c) az urbéri rendezés alkalmából legelőilletőség fejében a volt urbéresek tulajdonába átment, közösen kezelt erdők, a mennyiben az 1879. évi XXXI. törvénycikk 2. vagy 4. §-ának hatálya alá esnek;
d) a volt urbéreseknek ajándékozás, vétel, csere utján, vagy más jogczimen birtokába jutott, közösen kezelt erdők, a mennyiben az 1879. évi XXXI. törvénycikk 2. vagy 4. §-ának hatálya alá esnek;
e) a törvényhatóságok, törvényhatósági joggal felruházott városok és rendezett tanácsu városok, mint ilyenek, tulajdonában levő erdők, ha a jelen törvény életbelépése idején szerződés alapján már az állam által kezeltetnek, vagy a mennyiben ez az eset nem forog fenn, ha jövedelmezőségük külön erdőtiszt tartását nem engedi meg;
f) az egyházi testületek és egyházi személyek, mint ilyenek, birtokában levő erdők, továbbá a köz- és magánalapitványok- és hitbizományokhoz tartozó erdők, a közbirtokossági erdők és az 1879. évi XXXI. törvénycikk 17. §-ának hatálya alá eső részvénytársulati erdők, ha a jelen törvény életbe lépése idejében szerződés alapján már az állam által kezeltetnek; vagy a mennyiben ez az eset nem forog fenn, ha birtokosaik, a jelen törvény életbe lépésétől számitott hat hónapon belül, külön szakértő erdőtisztet nem alkalmaznak;
g) az 1879. évi XXXI. törvénycikk 165. §-a és az 1894. évi XII. törvénycikk 13. és 14. §-ai szerint beerdősitésre kijelölt kopár területek közül azok, a melyek a jelen szakasz a)-f) pontjainak hatálya alá eső erdők birtokosainak tulajdonát képezik; továbbá azok a kopár területek, melyeken az erdősitést az 1879. évi XXXI. törvénycikk 166. §-ában emlitett társulatnak kell eszközölni.
2. § A földmivelésügyi minister a birtokosok kérelmére, azoknak az erdő- gazdasági teendőknek az ellátása végett, melyek szakértő erdőtisztek által végzendők, a következő erdőket és kopár területeket is az állam kezelésébe veheti át, u. m.:
a) az 1. §-ban nem emlitett birtokosok tulajdonába levő véderdőket;
b) az 1879. évi XXXI. törvénycikk 165. §-a és az 1894. évi XII. törvénycikk 13. és 14. §-ai szerint beerdősitésre kijelölt, de a jelen törvény 1. §-ának g) pontja alá nem sorozható kopár területeket;
c) az 1879. évi XXXI. törvénycikk 165. §-ának és az 1894. évi XII. törvénycikk 13. és 14. §-ainak hatálya alá nem eső kopár területeket.
3. § Az 1. § c), d) és g) pontjaiban emlitett erdőkre, illetőleg kopár területekre az 1879. évi XXXI. törvénycikk 17. §-ának és a kapcsolatos rendelkezéseknek hatálya kiterjesztetik, mindamellett a c) pontban emlitett erdőket illetőleg azzal a megszoritással, hogy ezeknél, miután rendeltetésök a legelőerdők hivatását szolgálni, nem a faanyagok termelése a főczél, hanem a legeltetés igényeinek a kielégitése, s ennélfogva azok üzemterveiben a legeltetés és az alomgyüjtés csak oly mértékben korlátozható, a mily mértékben ezt a talaj termőképességének biztositása megkivánja.
A 2. § b) és c) pontjai alapján állami kezelésbe vett kopár területek birtokosai kötelesek az erdősitést a földmivelésügyi minister által jóváhagyott részletes terv szerint foganatositani és a beerdősitett területeket az 1879. évi XXXI. törvénycikk 2-ik, illetőleg 4-ik §-a szerint kezelni.
4. § A felett a kérdés felett, hogy az 1. § c) pontjában emlitett erdők, tekintettel jövedelmezőségükre, az állam kezelésébe adandók-e át, vagy a birtokosok azok kezelésére külön erdőtisztet tarthatnak, illetőleg tartani kötelesek; a birtokosok és az illetékes közigazgatási bizottságok meghallgatása után, a belügyi ministerrel egyetértésben, a földmivelésügyi minister határoz.
5. § Az állami kezelés, az állami kezelésbe vett erdők és kopár területek állagával és hasznaival való rendelkezés tekintetében, a birtokosoknak törvények és egyéb jogszabályok által biztositott jogait nem érinti.
6. § Az állami kezelés megszünik, ha annak az 1. és 2. §-okban meghatározott feltételei megszünnek.
Az 1. § feltételeinek megszünése esetében az állami kezelés folytatása a 2. § alapján kérelmezhető.
A megszüntetés iránt a földmivelésügyi minister, attól az időponttól számitva, a melyben az állami kezelésnek az 1. és 2. §-okban meghatározott feltételei megszüntek, egy éven belül intézkedni tartozik.
7. § A földmivelésügyi minister az 1. § e) és f) pontjaiban, továbbá a 2. § a)-c) pontjaiban emlitett erdők és kopár területek birtokosainak kérelmére a 6. § esetein kivül is megszüntetheti az állami kezelést a birtokukban levő erdőkre és kopár területekre nézve; de csak a jelen törvény életbe lépése után következő minden tizedik év végén beálló hatálylyal.
A birtokos a megszüntetés iránt a földmivelésügyi ministerhez legkésőbb az illető tiz éves időszak nyolczadik naptári évének végéig irásban köteles folyamodni. Ha a folyamodó birtokos erdeje az 1879. évi XXXI. törvénycikk 17. és 21. §-ainak hatálya alá esik: folyamodványában hitelesen igazolni köteles, hogy erdejének szakszerü kezeléséről a törvény követelményének megfelelően gondoskodni képes.
Törvényhatóság, törvényhatósági joggal felruházott város, rendezett tanácsu város, egyházi testület, egyházi személy, köz- vagy magánalapitvány ezenkivül azt is köteles igazolni, hogy az állami kezelés megszüntetéséhez törvényszerinti felsőbb hatósága hozzájárult.
8. § Az állami kezeléssel összekötött teendők végzésére a földmivelésügyi minister m. kir. állami erdőhivatalokat, és a szükséghez képest, ezeknek alárendelt m. kir. járási erdőgondnokságokat szervez.
A m. kir. állami erdőhivatalok müködési köre egy vagy több törvényhatóság területére, a m. kir. járási erdőgondnokságok müködési köre pedig rendszerint egy vagy több főszolgabirói járás területére terjed ki.
A m. kir. állami erdőhivatalok és a m. kir. járási erdőgondnokságok székhelyeit és kerületeit, a közigazgatási bizottság meghallgatása után, a földmivelésügyi minister állapitja meg.
9. § A m. kir. állami erdőhivatal személyzete a hivatalfőnökből, a szükséghez mért számban alkalmazott központi és járási erdőtisztekből és a szükséges segédszemélyzetből áll.
10. § A m. kir. állami erdőhivatal személyzetét a földmivelésügyi minister nevezi ki és az szolgálati és fegyelmi tekintetben közvetlenül a földmivelésügyi miniszternek van alárendelve.
11. § A m. kir. állami erdőhivatal feladatát az 1. és 2. §-okban felsorolt erdők és kopár területek kezelése körül azok az összes teendők képezik, melyeknek végzéséhez erdészeti szakképzettség szükséges; nevezetesen:
a) kijelöli a birtokosok által rendelkezésre bocsátott hiteles adatok alapján a birtokhatárokat; intézkedik a határok állandó megjelölése iránt; felügyel arra, hogy a határjelek állandóan fentartassanak;
b) teljesiti a birtokok felméréséhez, térképezéséhez és gazdasági beosztásához szükséges mérnöki munkálatokat; kimutatja és nyilvántartja a birtokok területét;
c) elkésziti az ideiglenes és rendszeres gazdasági üzemterveket és azokat a munkálatokat, melyek a rendszeres gazdasági üzemtervek időszaki átvizsgálása végett az erdőrendészeti hatóságnak beterjesztendők;
d) kijelöli a helyszinén a gazdasági üzemtervek rendelkezései és az erdőrendészeti hatóság külön intézkedései alapján a foganatositható használatokat; tervet készit és utbaigazitással szolgál a használatok foganatositására nézve; felügyel a használatok gyakorlásánál a törvények és rendeletek megtartására;
e) kijelöli a helyszinén az erdősitéseket és mindazokat a teendőket, melyek az erdő védelme, ápolása és a gazdaság emelése érdekében foganatositandók; tervet és költségvetést készit a végzendő munkákról, utbaigazitással szolgál a kivitelre nézve; ellenőrzi a munkálatok teljesitését;
f) megállapitja az értékesités alá kerülő fakészletek és más erdei termékek mennyiségét és becsértékét, ugyszintén minden más erdei haszonvétel becsértékét; javaslatot tesz az erdei termékek felosztására, vagy azok értékesitésének módjára és feltételeire nézve;
g) felügyel a birtokosok által alkalmazott erdőőrökre; nyilvántartja a tudomására jutott erdei kihágásokat, intézkedik a tetten nem ért kihágók kinyomozása iránt; jogositva van az erdei kihágást elkövetők ellen az illetékes birósághoz külön meghatalmazás nélkül is panaszt előterjeszteni, a birtokost az eljárás további folyama alatt a biróság előtt képviselni és a megengedett jogorvoslatot használni, valamint a birtokos felhatalmazása esetében a kárra nézve egyezséget kötni;
h) az illetékes erdőrendészeti hatóságnak bejelenti az erdőrendészeti áthágásokat s teljesiti azokat a szakmunkálatokat, melyek az eljárásnál a tényállás megállapitására szükségesek;
i) felvilágositással szolgál és véleményt ad a birtokosoknak és az illetékes hatóságoknak az 1. és 2. §-okban emlitett erdők és kopár területek kezelésére vonatkozó minden kérdésben.
A m. kir. állami erdőhivatal jelen szakaszban meghatározott hatáskörének további részleteit és az eljárást a földmivelésügyi minister rendeletileg állapitja meg.
12. § A m. kir. állami erdőhivatal, a közigazgatási bizottság felhivására, a működési köréül kijelölt törvényhatóságban, illetőleg törvényhatóságokban a közigazgatás körében előforduló erdészeti szakteendőket is teljesiteni köteles; ebbeli hatáskörét a földmivelésügyi minister a belügyi ministerrel egyetértően állapitja meg.
13. § A m. kir. állami erdőhivatalnak a 11. §-ban megállapitott hatásköre az állami kezelésbe vett erdőkben és kopár területeken szükséges erdei munkáknak az elkészitett tervek és megadott utbaigazitások szerint való közvetlen végrehajtására (a határjelek elkészitésére, a fa- és más termékek termelésére, szállitására, raktározására és értékesitésére, az erdősitések foganatositására stb.), továbbá az anyag- és pénzkezelésre, ugyszinte az erdővédelem közvetlen gyakorlására nem terjed ki.
Ezeket a feladatokat saját munkaerejükkel és saját költségükön az érdekelt birtokosok kötelesek teljesiteni. A földmivelésügyi minister azonban megengedheti, hogy a m. kir. állami erdőhivatal a költségek megtéritése ellenében a birtokosok feladatát képező egyes, vagy összes teendők teljesitését is elvállalja.
14. § Az 1. és 2. §-okban felsorolt erdők és kopár területek birtokosai kötelesek az 1879. évi XXXI. törvénycikk 22., 23., 37., 38. és 50. §-ai szerint alkalmazott erdőőrök és az erdőőrzésnél alkalmazott segédszemélyzet részére, a m. kir. állami erdőhivatal meghallgatásával, szolgálati és fegyelmi szabályokat alkotni és azokat a jelen törvény életbe lépésétől számitott hat hónapon belül jóváhagyás végett a közigazgatási bizottsághoz beterjeszteni, kötelesek továbbá a kötelességeiket nem teljesitő erdőőrök és segédszemélyzet ellen a jóváhagyott fegyelmi szabályokat szigoruan alkalmazni.
Ha a birtokosok ezeknek a kötelességeiknek eleget nem tesznek, a szolgálati és fegyelmi szabályokat, a m. kir. állami erdőhivatal meghallgatásával, a közigazgatási bizottság állapitja meg; illetőleg a kötelességeiket megszegő erdőőrökkel és segédszemélyzettel szemben alkalmazandó fegyelmi eljárás iránt, a m. kir. állami erdőhivatal panaszára, a közigazgatási bizottság intézkedik.
A fegyelmi büntetésképen kirótt pénzbirságot a birtokos az elmarasztalttól beszedni és az «Országos erdei alap» javára a járási főszolgabirónak átszolgáltatni köteles.
15. § A m. kir. állami erdőhivatal jelen törvényben meghatározott teendőit a fennálló törvények és szabályok, az érvényben levő gazdasági üzemtervek és a birtokosokhoz esetről-esetre kiadott külön hatósági rendeletek részletes intézkedéseinek megfelelően teljesiti; ezeken a korlátokon belül az érdekelt birtokosok kivánságát figyelembe venni tartozik.
16. § A hatóságok a birtokosokhoz intézett rendeleteiket, a mennyiben azok végrehajtásánál a m. kir. állami erdőhivatalnak közremüködni kell, a m. kir. állami erdőhivatallal is közölni tartoznak.
17. § A m. kir. állami erdőhivatal által kezelt erdők és kopár területek birtokosai kötelesek meghatalmazottat kijelölni, ki őket a m. kir. állami erdőhivatallal szemben képviseli.
18. § A m. kir. állami erdőhivatal közegei részére a 11. §-ban felsorolt teendők teljesitésekor szükséges kézi munkaerőt, anyagokat és szereket, továbbá a község határán belül szükséges fuvart és, ha a munkálatok egy napnál tovább tartanak, az elszállásoláshoz szükséges helyiséget az a birtokos, illetőleg azok a birtokosak kötelesek szolgáltatni, a kinek, illetőleg a kiknek erdeje érdekében a munkálatok teljesittetnek.
19. § A m. kir. állami erdőhivatalnak a 18. §-ban nem emlitett összes egyéb szükségleteit az állam fedezi; az 1. és 2. §-okban felsorolt erdők és kopár területek birtokosai azonban az államnak kezelési költség czimén törvényhatóságonkint évi átalányt fizetnek.
Az évi átalányt, a m. kir. állami erdőhivatal költségeihez mérten, a közigazgatási bizottság meghallgatásával öt évről - öt évre a földmivelésügyi minister állapitja meg; a megállapitásnál azonban a földmivelésügyi minister figyelembe venni tartozik, hogy a m. kir. állami erdőhivatal a 12. § szerint olyan teendőket is teljesiteni köteles, a melyekkel járó költségek az 1. és 2. §-okban felsorolt erdők és kopár területek birtokosait nem illetik.
Az ekként megállapitott évi átalány, azokban a törvényhatóságokban, melyekben az 1. és 2. §-okban emlitett erdők a jelen törvény életbe lépése előtt szerződés alapján már az állam által kezeltettek, az állami kezelés iránt kötött szerződések lejártáig, - a többi törvényhatóságokban pedig az első öt év leteltéig, kat. holdankint átlagosan nem lehet nagyobb annál az összegnél, a melyet a birtokosok kezelési költség czimén a jelen törvény életbe lépését megelőző évben kat. holdankint átlag fizetni tartoztak.
A m. kir. állami erdőhivatalok szükségleteit és a birtokosok által fizetendő évi átalányokat a földmivelésügyi minister az állami költségvetésben törvényhatóságonkint irányozza elő.
20. § A földmivelésügyi minister által megállapított évi átalányból az egyes birtokosokra eső évi járulékokat az erdők, illetőleg a kopár területek terjedelme alapján és egyszersmind azok jövedelmezőségének is figyelembevételével a közigazgatási bizottság veti ki és tartja nyilván.
21. § A 20. § szerint kivetett legmagasabb évi járuléknak egy kataszteri holdra eső összege nem lehet nagyobb, mint a 20. § szerint ugyanabban a törvényhatóságban kivetett legalacsonyabb évi járulék egy kataszteri holdra eső összegének háromszorosa.
22. § A közigazgatási bizottságnak az évi járulékok kivetése tárgyában hozott határozata ellen, továbbá a kivetett járulékok beszedésénél és behajtásánál követett eljárás ellen, a közigazgatási birósághoz panasznak van helye. A panasz a határozat végrehajtását nem függeszti fel.
23. § A véderdők és kopár területek birtokosait a földmivelésügyi minister, a közigazgatási bizottság meghallgatása után a kivetett évi járulék megfizetésének kötelezettsége alól meghatározott időre részben, vagy - kivételes indokok alapján - egészben felmentheti. Az ekként elengedett évi járulékok a 19. § szerint megállapitott évi átalányból leszámittatnak.
24. § Az évi járulékok a közadók módjára hajtatnak be.
25. § A közbirtokosságok és a volt urbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyeit, a jelen törvény értelmében készült szabályzat szerint, a közös birtokosok gyülése intézi.
A közös birtokosok gyülésének határozatait a közös birtokosok által választott elnök és végrehajtó közegek (választmány, erdőgazda, pénztárnok stb.) hajtják végre.
A közös birtokosok gyülésének jogában áll a jelen törvényben meghatározott hatáskörének egy részét a szabályzatban az elnökre és a végrehajtó közegekre bizni.
26. § A közös birtokosok gyülését a birósággal, a közigazgatási hatósággal és, a mennyiben a közösen használt erdő és kopár terület állami kezelés alatt van, a m. kir. állami erdőhivatallal szemben az elnök képviseli. Kivételes esetekben a közös birtokosok képviseletével e végből választott külön közös meghatalmazott is megbizható.
27. § A közös birtokosok gyülését az elnök hivja össze.
Összehivandó a szabályzatban meghatározott időben s azonkivül valahányszor az összehivásnak szüksége beáll, vagy a közös birtokosoknak fejenkint számitott egytized része, az ok bejelentésével, kivánja.
A gyülés napja a tárgyalás alá kerülő ügyek kitüntetésével legalább 15 nappal előre kihirdetés által közhirré teendő.
A jelen törvény értelmében készült szabályzat megállapithatja, hogy a közhirrététel a kihirdetésen kivül más módon is történjék.
A gyülést az elnök vezeti, kivéve azt az esetet, ha a közigazgatási bizottság kiküldöttje jelen van; ebben az esetben a gyülést a közigazgatási bizottság kiküldöttje vezeti.
A gyülés határozatait az elnök mondja ki s ő gondoskodik arról, hogy a határozatok kihirdettessenek és végrehajtassanak.
A hatósági határozatok végrehajtása iránt a gyülés hatáskörébe nem utalt intézkedéseket az elnök teszi meg.
28. § A gyülésen szavazásra a tényleges birtokosok jogosultak.
A határozatok hozatalánál, a mennyiben a jelen törvény másként nem intézkedik, a közös birtokosoknak az arányrészek szerint számitott többsége dönt.
A gyülésen meg nem jelentek ugy tekintendők, mint a kik a jelenlevők többségének határozatához hozzájárultak.
Fontosabb esetekben a közös birtokosoknak fejenkint számitott egynegyed része a határozat hozatalának felfügesztését kivonhatja és a gyülés vezetésére kivételesen hatósági kiküldöttet kérhet.
A mennyiben a közös birtokosok tulajdonát képező erdő és kopár terület állami kezelés alatt áll, a közös birtokosok gyülésén a m. kir. állami erdőhivatal közegei is részt vehetnek, de szavazati joggal nem birnak.
29. § A szavazásra jogosultakról az arányrészek kitüntetésével jegyzék vezetendő.
Ha az arányrészek egyáltalában meg nem állapithatók, a jogosultak fejenkint egyenlő arányban gyakorolják szavazati jogukat mindaddig, mig a jogosultság aránya biróilag meg nem állapittatik.
Ha valakinek a közös erdő és kopár terület használatához való joga vagy jogosultságának aránya kétséges: addig, mig a vitás kérdés biróilag eldöntetik, az illetőnek a szavazásra jogosultak jegyzékébe való felvétele felett a közös birtokosok gyülése határoz.
Ennek a határozatnak a meghozatalában az érdekelt szavazatával részt nem vehet.
30. § A közös birtokosok gyülésének jelen törvényben meghatározott hatásköre a közösen használt erdők és kopár területek állagának elidegenitésére, egyénenkint való felosztására és megterhelésére nem terjed ki.
Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a közös birtokosok gyülése a határjelek kijavitása és kiigazitása körül felmerülő vitás kérdések elintézése végett a szükséges intézkedéseket megtehesse.
31. § A közösen használt erdők és kopár területek jövedelme, a mennyiben az a gazdasági üzemterv szerint kihasználható terményekből és egyéb rendes haszonvételekből származott, a közös terhek és költségek fedezése után a jogosultak között a jogosultság arányában felosztandó.
Ha azonban a közösen használt erdőkben és kopár területeken a gazdasági üzemtervtől eltérő rendkivüli használatok gyakoroltattak, a földmivelésügyi minister elrendelheti, hogy a rendkivüli használatból befolyó jövedelemből a közös terhek és költségek fedezésére szükséges összeg gyümölcsözőleg helyeztessék el, a jövedelemnek ezen felül megmaradó része pedig annyi évre felosztva használtassék fel a jelen szakasz első bekezdésében meghatározott czélra, a hány évi rendes használatnak a rendkivüli használat megfelelt; - vagy pedig hogy a rendkivüli használatból befolyó jövedelem gazdasági beruházásokra, ingatlan birtok vásárlására, vagy adósságok törlesztésére fordittassék.
32. § Ha a közösen használt erdők és kopár területek jövedelméből a közös terheket és költségeket nem lehet fedezni, a közös birtokosok gyülése a közös terhek és költségek fedezésére járulékot vethet ki, vagy pedig a közös munkával teljesithető gazdasági teendőknek természetben való lerovását határozhatja el.
33. § A kivetett járulékok a közadók módjára szedetnek, illetőleg hajtatnak be; de külön számolandók el és a közös birtokosok pénztárának szolgáltatandók át; a közös birtokosok gyülésének azonban jogában áll a járulékokat saját végrehajtó közegei által is beszedetni.
A természetben lerovandó közös munkát a közös birtokosok a jogosultság arányában teljesitik. A közös munka a közös birtokosok gyülése által meghatározandó pénzértékben megváltható, illetőleg a munka nem teljesitése esetében annak pénzértéke a járulékok módjára behajtható.
34. § A közös birtokosok határozata szerint eladás utján értékesitendő fatermékek mennyisége és értéke, a mennyiben az erdő állami kezelés alatt van, a m. kir. állami erdőhivatal becslése alapján, más esetekben pedig az erdő kezelésével megbizott erdőtiszt becslése alapján, az eladás előtt pontosan megállapitandó és szintén az eladás előtt meghatározandók az értékesités egyéb feltételei is.
35. § A jelen törvény értelmében alkotott szabályzat megállapithatja, hogy a helybeli lakosság fogyasztására szánt fatermékek, kis részletekben, árszabály szerint értékesittessenek.
Az árszabályt a m. kir. állami erdőhivatal, illetőleg a kezeléssel megbizott erdőtiszt javaslata alapján, évről-évre, a közös birtokosok gyülése állapitja meg
36. § Az eladásra szánt fatermékeknek az a része, mely a 35. §-ban megállapitott módon nem értékesithető, nyilvános árverésen adandó el.
Kivételnek csak akkor van helye, ha valamely más értékesitési mód alkalmazását a szavazásra jogosult összes közös birtokosoknak legalább háromnegyed része határozza el.
Ennél a határozatnál a szavazatok fejenkint számittatnak, a háromnegyed rész többségbe pedig a távollevők szavazatai nem tudhatók be.
2000 koronánál nagyobb becsértéket képviselő fakészlet nyilvános árverésen kivül csak a közigazgatási bizottság jóváhagyásával adható el.
37. § Az árverési és szerződési feltételeknek és ezek kihirdetése módjának megállapitásában, a kihirdetés végrehajtásának ellenőrzésében és az árverésen a közigazgatási bizottság kiküldöttje is közremüködhetik; ha pedig a szavazásra jogosult összes közös birtokosoknak fejenkint számitva legalább egynegyed része kivánja, közremüködni tartozik.
Az árverés napja és feltételei legalább 15 nappal előre kihirdetendők.
38. § Ha a becsérték az első árverésen nem éretik el, második árverés hirdetendő s csak akkor, ha a becsérték a második árverésen sem éretik el, fogadható el a becsértéknél kisebb ajánlat. Ha a becsérték 2000 koronát meghaladott, a becsértéknél kisebb ajánlatot a közös birtokosok gyülése csak a jelenlevő szavazásra jogosult közös birtokosok szavazatának háromnegyed részével fogadhat el. Ennél a határozatnál a szavazatok és a többség a 36. § harmadik bekezdése szerint számitandók.
39. § Ha a becsérték 2000 koronánál nagyobb, a közös birtokosok kötelesek az árverési hirdetményt, melybe mindenkor felveendő, hogy utóajánlatok egyáltalában nem fogadtatnak el, a közigazgatási bizottságnak beterjeszteni; a közigazgatási bizottságnak pedig jogában áll az árverést megelőzőleg, vagy az árverés után nyolcz napon belül elrendelni, hogy az árverésre vonatkozó iratok az árverés befejezése után az árverési eljárás hivatalból való felülvizsgálása végett hozzá beterjesztessenek. A közigazgatási bizottság az árverési eljárás felülvizsgálása alapján hozott határozatát az iratok beterjesztésétől számitott 30 napon belül a közös birtokosok gyülésével közölni tartozik; ha ez alatt az idő alatt a közigazgatási bizottság nem intézkedik, az árverés következtében szükséges további intézkedések megtehetők.
40. § Az elnököt és a 25. §-ban emlitett többi közegeket a közös birtokosok a 27. § értelmében összehivott gyülésen a határozatok hozatalára megszabott módon választják. A megválasztott elnök 8 nap alatt a közigazgatási bizottságnak bejelentendő.
Ha a közös birtokosok az elnököt és a 25. §-ban emlitett közegeket megválasztani és az elnököt bejelenteni elmulasztják, a közigazgatási bizottság a közös birtokosokat a választás megejtése végett gyülésre hivja össze; ha pedig a választás ekkor sem sikerül, elnökül és végrehajtó közegekül a szabályzatban megállapitott hatáskörrel, ideiglenesen, arra alkalmas közös birtokosokat, vagy szükség esetében a közös birtokosok körén kivül álló más alkalmas egyéneket rendel ki.
41. § Ha a közös birtokosok az elnök által összehivott gyülésen meg nem jelennek, vagy a tárgyalásra kitüzött ügyekben határozatot nem hoznak, vagy ha a közigazgatási bizottság jogerőre emelkedett határozatainak végrehajtása iránt a gyülés hatáskörébe tartozó intézkedéseket meg nem teszik: a közigazgatási bizottságnak jogában áll a gyülés hatáskörét ideiglenesen az elnökre ruházni.
42. § Ha az elnök a 25., 26., 27. és 41. §-okban meghatározott kötelességeit nem teljesiti, a közigazgatási bizottságnak jogában áll őt tisztétől elmozditani és a közös birtokosok gyülését uj elnök választására felhivni.
43. § A közös birtokosok, addig is, a mig a végleges szervezkedés megtörténhetik (48. §), kötelesek a jelen törvény életbelépésétől számitott két hónap alatt elnököt választani, vagy a mennyiben elnökük már van, azt a jelen törvényben meghatározott elnöki hatáskör gyakorlására meghatalmazni és a megválasztott, illetőleg meghatalmazott elnököt a közigazgatási bizottságnak bejelenteni.
Ha a közös birtokosok ennek a kötelességüknek eleget nem tesznek, a 40. § második bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények állanak be.
44. § A 25. §-ban emlitett szabályzatot a közös birtokosok a 27. § értelmében összehivott gyülésen a határozatok hozatalára megszabott módon állapitják meg.
A szabályzatban az erdő és kopár terület szabatos megjelölésén kivül meg kell állapitani:
a) a közös birtokosok gyülésének székhelyét, szervezetét és hatáskörét;
b) az elnök hatáskörét;
c) a közös birtokosok határozatainak végrehajtására hivatott közegek jogait és kötelességeit;
d) az alkalmazottak felfogadásának és alkalmazásának módját és feltételeit, valamint az alkalmazottak szolgálati utasitását;
e) azokat a rendszabályokat, a melyek a jelen § b), c) és d) pontjaiban felsoroltak ellen kötelességmulasztás, vagy szabálytalan eljárás esetében az ügyvitel akadálytalan menetének biztositása végett alkalmazandók;
f) az erdei termékek és más haszonvételek értékesitésének szabályait;
g) a közös költségek kivetésének és beszedésének módját;
h) az anyag- és pénzkezelés szabályait;
i) az erdei haszonvételek természetben való gyakorlásának és a készpénzben befolyó jövedelem felosztásának szabályait.
A szabályzatnak ezek az intézkedései a 25-43. §-okban foglalt rendelkezésektől nem térhetnek el.
45. § A közös birtokosok kötelesek a jelen törvény életbelépésétől számitott egy éven belül a szavazásra jogosultak jegyzékét összeállitani és a szabályzatot megállapitani s a jegyzéket két példányban, a szabályzatot pedig három példányban a közigazgatási bizottsághoz beterjeszteni.
A jegyzék összeállitásánál és a szabályzat megállapitásánál a közigazgatási bizottság kiküldöttje is közremüködik.
46. § A szavazásra jogosultak beterjesztett jegyzékét a közigazgatási bizottság csak a netalán beadott panaszokra való tekintettel veszi birálat alá. Panasz esetében a vitás kérdést az eddigi gyakorlatnak megfelelően dönti el s ehhez a határozatához képest a netalán szükséges kiigazitásokat a jegyzék mindkét példányán megteszi.
A szabályzatot a közigazgatási bizottság a m. kir. állami erdőhivatal és a kir. erdőfelügyelőség meghallgatásával, saját véleménye kiséretében a földmivelésügyi ministerhez terjeszti fel.
A földmivelésügyi minister a felterjesztett szabályzatnak törvénybe, vagy rendeletbe ütköző intézkedéseit megváltoztatja; más hiányok esetében pedig, záros határidő kitüzésével, a szabályzat módositását, vagy uj szabályzat készitését rendelheti el.
A változatlanul hagyott, vagy kiigazitott jegyzéknek és a földmivelésügyi minister által jóváhagyott szabályzatnak egyik példányát a közigazgatási bizottság visszatartja, másik példányát pedig az elnöknek leküldi.
47. § Ha a közös birtokosok a szavazásra jogosultak jegyzékét, vagy a szabályzatot a 45. §-ban meghatározott, illetőleg a földmivelésügyi minister által a 46. § alapján kitüzött határidőn belül be nem terjesztik; a szavazásra jogosultak jegyzékének összeállitása iránt ideiglenesen a közigazgatási bizottság intézkedik, a szabályzatot pedig, a közigazgatási bizottság javaslata alapján, ideiglenesen a földmivelésügyi minister állapitja meg.
48. § A szavazásra jogosultak jegyzéke és a jóváhagyott, illetőleg megállapitott szabályzat a földmivelésügyi ministernek a jóváhagyásra vonatkozó határozatával együtt a leérkezéstől számitott 15 napon belül kihirdetendő. Ha a földmivelésügyi ministernek a szabályzat jóváhagyására, illetőleg megállapitására vonatkozó határazata ellen 15 napon belül panasz nem adatik be, vagy ha a netalán beadott panasz elintézést nyert: a szabályzat 30 napon belül a közös birtokosoknak e végből összehivott gyülésén életbe léptetendő.
A szabályzat életbeléptetésével a 43. § szerint bejelentett, illetőleg kirendelt elnök és a közös birtokosok által addig alkalmazott végrehajtó közegek müködése megszünik s a közös birtokosok kötelesek a szabályzat életbeléptetése végett összehivott gyülésen elnököt és végrehajtó közegeket választani és a végleges szervezkedés tekintetében szükséges egyéb intézkedéseket is megtenni.
Ha a közös birtokosok a jelen § második bekezdésében emlitett kötelességüknek eleget nem tesznek, a 40. § második bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények állanak be.
49. § A telekkönyvben fel kell jegyezni, hogy a 25. § hatálya alá tartozó erdő és kopár terület közös használatát a jelen törvény értelmében alkotott szabályzat rendezi.
A közigazgatási bizottság a szabályzatnak egy hiteles példányát, a 46. § utolsó bekezdésében emlitett intézkedésével egyidejüleg, telekkönyvi feljegyzés végett a telekkönyvi hatóságnak hivatalból megküldi.
A telekkönyvi feljegyzés és a feljegyzés törlése tárgyában követendő eljárást az igazságügyi minister rendeletileg szabályozza.
50. § A jóváhagyott, illetőleg megállapitott szabályzatnak módositására, vagy egészen uj szabályzattal való helyettesitésére a 44. §-t kell alkalmazni és a módositott, illetőleg az uj szabályzatot három példányban be kell terjeszteni a közigazgatási bizottsághoz, mely a 46. §-nak a szabályzatra vonatkozó rendelkezései szerint jár el.
A közigazgatási bizottság a módositott, illetőleg az uj szabályzatnak egy hiteles példányát a telekkönyvi okiratgyüjteményben való elhelyezés végett a telekkönyvi hatóságnak hivatalból megküldi.
51. § Ha a jóváhagyott, illetőleg megállapitott szabályzat a 25. § hatálya alá tartozó valamely erdőre, vagy kopár területre akár azért, mert a közös birtokosok később szerezték, akár más oknál fogva nem terjed ki; a közös birtokosok kötelesek a közigazgatási bizottság által kitüzött záros határidő alatt az ilyen erdőre, vagy kopár területre a szabályzat hatályát kiterjeszteni és e részben a közigazgatási bizottság utján a földmivelésügyi minister jóváhagyását kieszközölni, vagy pedig az 50. § első bekezdésében foglalt rendelkezések megtartása mellett külön szabályzatot alkotni.
Ha a közös birtokosok a jelen §-ban meghatározott kötelességüknek eleget nem tesznek, a szabályzat kiterjesztése, illetőleg az uj szabályzat megállapitása iránt, a közigazgatási bizottság meghallgatásával, a földmivelésügyi minister intézkedik.
A 49. § rendelkezéseit a jelen § eseteiben megfelelően kell alkalmazni.
52. § A közigazgatási bizottság kiküldetésekre szükség esetében a m. kir. állami erdőhivatal közegeit is igénybe veheti.
53. § A hatósági kiküldetések költségei abban az esetben, ha a kiküldetés a közös birtokosok kérelmére történt, vagy a közös birtokosok mulasztása folytán vált szükségessé, az érdekelt közös birtokosokat terhelik és a közadók módjára hajtatnak be.
54. § A közös birtokosok gyülésének határozatai ellen, a határozat kihirdetésétől számitott 15 nap alatt, a közigazgatási bizottsághoz panasznak van helye.
Panaszszal élhet minden érdekelt fél és a közös birtokosok gyülésének elnöke, habár nincs érdekelve.
A közös birtokosok gyülésének határozata ellen emelt panasz egymagában nem akadályozza a határozat végrehajtását; de a közigazgatási bizottság olyan esetekben, midőn a panasz érdemében azonnal nem határozhat, a megtámadott határozat végrehajtását előzetes intézkedéssel megtilthatja.
A kiküldetések iránti hatósági rendelkezések panaszszal meg nem támadhatók. A kiküldött eljárása ellen azonban a közigazgatási bizottsághoz panasznak van helye.
A közigazgatási bizottság határozatai ellen, továbbá a földmivelésügyi ministernek a 31., 46., 47. és 51. §-okban emlitett határozatai ellen a közigazgatási birósághoz panasznak van helye.
55. § Azok a közös birtokosok, a kiknek a jelen törvény hatályba léptekor még nem volt a 25. § hatálya alá tartozó erdejük vagy kopár területü és csak később jutnak ilyen erdő vagy kopár terület birtokába, szintén kötelesek a 25-54. §-okhoz alkalmazkodni, de reájuk nézve azokat a határidőket, melyek az idézett §-ok értelmében a jelen törvény hatályba léptétől számitandók, a közigazgatási bizottság által hozzájuk intézett felszólitástól kell számitani.
56. § Ha a 25. § hatálya alá tartozó valamely erdő vagy kopár terület két vagy több törvényhatóság területén fekszik, a földmivelésügyi minister határozza meg azt, hogy a jelen törvény „Második czim”-ében emlitett közigazgatási teendőket melyik törvényhatóság közigazgatási bizottsága teljesitse.
57. § Az 1. és 2. §-okban emlitett erdők és kopár területek állami kezelése iránt a birtokosok és a földmivelésügyi minister között, illetőleg a birtokosok nevében a törvényhatóságok és a földmivelésügyi minister között létrejött szerződések határozatai helyébe a jelen törvény rendelkezései lépnek.
58. § A jelen törvény életbe lépése előtt az 1. és 2. §-okban emlitett erdők és kopár területek kezelésére szervezett erdőtiszti intézmények a m. kir. állami erdőhivatalok szervezésével megszünnek. A megszüntetett erdőtiszti intézményeknél az 1879:XXXI. törvénycikk 36. §-ában megszabott minősitéssel alkalmazott személyzetnek megfelelő alkalmazásáról, vagy végellátásáról az állam gondoskodik.
59. § Olyan kis-, vagy nagyközségnek és vagyonközségnek, melynek az 1. § a) pontja értelmében állami kezelésbe adandó területe legalább 5000 kat. hold terjedelemmel bir; jogában áll a jelen törvény életbe lépésétől számitott hat hónapon belül, illetőleg ennek az időnek letelte után, a 7. § második bekezdésében meghatározott időpontokig a földmivelésügyi ministerhez irásban folyamodni az iránt, hogy erdejét és kopár területét az állami erdőhivatal helyett saját erdőtisztje által kezeltethesse.
A földmivelésügyi minister az ekként kért engedélyt a közigazgatási bizottság meghallgatása után a belügyi ministerrel egyetértésben adja meg; de csak abban az esetben, ha az illető erdő jövedelmezőségét a külön erdőtiszt tartásával járó költségek állandó fedezhetése szempontjából megfelelőnek és a kért külön kezelés sikerét egyéb tekintetben is kellőleg biztositottnak találja.
A földmivelésügyi minister engedélye alapján külön erdőtiszt által kezelt erdő és kopár terület kezelését a m. kir. állami erdőhivatal évenkint megvizsgálni és tapasztalatairól a földmivelésügyi ministernek jelentést tenni köteles.
A földmivelésügyi minister, ha arról győződik meg, hogy a kezelés az ilyen erdőkben és kopár területeken a czélszerü erdőgazdaság követelményeinek nem felel meg; a külön erdőtiszt tartására adott engedélyt a belügyi ministerrel egyetértésben visszavonhatja és az erdőnek és kopár területnek az állam kezelésébe való átadását rendelheti el.
A jelen §-ban a kis-, vagy nagyközségeknek és vagyonközségeknek nyujtott kedvezmény által sem az ebben a törvényben, sem az 1879:XXXI. törvénycikkben foglalt rendelkezések nem érintetnek.
60. § A jelen törvényben szabályozott eljárással kapcsolatos beadványok és iratok bélyeg- és illetékmentesek. Ez a bélyeg- és illetékmentesség nem terjed ki a közös birtokosok és alkalmazottaik és más harmadik személyek közt létrejött jogügyletekre és a fatermékek nyilvános árverésénél felvett árverési jegyzőkönyvekre.
61. § A közigazgatási bizottságnak a jelen törvényben megállapitott hatáskörét, az 54. § első, harmadik és negyedik bekezdésében emlitett ügyeket kivéve, az 1879:XXXI. törvénycikk 26. §-ában emlitett háromtagu albizottság gyakorolja.
Az 54. § első, harmadik és negyedik bekezdésében emlitett ügyekben, az előbbi bekezdésben emlitett albizottság meghallgatásával, maga a közigazgatási bizottság határoz.
A jelen § első bekezdése szerint az ott emlitett albizottság hatásköréhez tartozó, de halasztást nem türő egyes esetekben, az albizottság előadójának meghallgatásával, az albizottság elnöke vagy helyettese saját felelősségére intézkedik; de intézkedését és azt, hogy miért nem tartotta az ülést bevárhatónak, a legközelebbi ülésnek bejelenteni tartozik.
62. § A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény végrehajtására vonatkozó rendeleteket kiadhassa, azokat módosithassa, vagy hatályon kivül helyezhesse.
63. § Jelen törvény az 1890:XIX. törvénycikk hatályát nem érinti.
64. § Fiume városát és kerületét illetőleg felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a jelen törvényt az ottani viszonyoknak megfelelőleg léptesse hatályba.
65. § Jelen törvény végrehajtásával a földmivelésügyi, belügyi és igazságügyi ministerek bizatnak meg.
66. § Jelen törvény életbe lépésének idejét a földmivelésügyi minister rendelettel állapitja meg.
