1. § A kereskedelmi törvénynek (1875:XXXVII. törvénycikk) a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései (I. rész, XI. czim, 223-257. §) a jelen törvény értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetekre a következő szakaszokban megállapitott eltérésekkel alkalmazandók.
2. § A jelen törvény hatálya alá eső gazdasági és ipari hitelszövetkezet a jelen törvény értelmében csakis közigazgatási hatóság, nyilvános testület (gazdasági egylet, kereskedelmi és iparkamara, ipartestület), vagy az országos központi hitelszövetkezet (Második czim) közremüködésével alakulhat.
A hatóságnak közremüködése annak ellenőrzésre terjed ki, hogy a szövetkezet megalakulásakor a jelen törvénynek rendelkezései megtartassanak.
A hatóság a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelőleg alakuló szövetkezet alakitásánál közremüködését meg nem tagadhatja.
3. § A tagok belépése a szövetkezet megalakitása végett a szövetkezet alapszabálytervezetének sajátkezü aláirása által történik.
Ha az, a ki belépni akar, irni nem tud: kézjegye két előttemező tanu által, kiknek egyike az illető nevét is aláirja, hitelesitendő. Ha pedig sem irni, sem olvasni nem tud, vagy az alapszabálytervezet nyelvét nem érti; még az is szükséges, hogy a jelenlevő tanuk az alapszabálytervezetet mind maguk ismerjék, mind a belépőnek az általa értett nyelven megmagyarázzák s hogy ez megtörtént, az alapszabálytervezeten bizonyitsák.
4. § Az alapszabályokba fel kell venni, hogy a szövetkezet szövetkezeti üzletét nem tagokra ki nem terjesztheti; takarékbetéteket azonban nem tagoktól is elfogadhat, ilyeneket más intézeteknél is elhelyezhet és hitelt nem tagoktól is nyerhet.
Az alapszabályokban meg kell határozni az egyes tagnak nyujtható hitel legmagasabb összegét és a hitelnyujtás feltételeit.
5. § Az alakuló közgyülést a közremüködő hatóság, testület vagy országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje vezeti.
Határozatképességéhez legalább 14 aláiró jelenléte szükséges.
Mindenik tagnak egy szavazata van.
Érvényes határozathoz a jelenlevő tagok általános szótöbbsége szükséges.
6. § Az alapszabályokat, az alakuló közgyülés jegyzőkönyvét és a czégbejegyzési kérvényt a közremüködő hatóság, testület vagy országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje is aláirja.
A czég-bejegyzési kérvényben, a czégjegyzékben és a bejegyzés közzétételében világosan kiteendő, hogy a szövetkezet a jelen törvény értelmében alakult.
7. § A jelen törvény értelmében alakult hitelszövetkezetek fióktelepet nem állithatnak fel és müködésüket kerületükön tul ki nem terjeszthetik.
E kerület a szövetkezet székhelyét képező községen kivül más községet vagy községeket csak akkor foglalhat magában, ha azok ugyanazon vagy a szomszédos körjegyzőséghez (Horvát-Szlavonországokban közigazgatási községhez) tartoznak vagy közvetlenül határosak.
8. § A szövetkezetbe csak olyan teljes koru egyén léphet be, ki a szövetkezet kerületében lakik és vagyona fölött szabadon rendelkezik.
A szövetkezet tagja jogi személy is lehet.
Az alapszabályok egyéb feltételeket is állapithatnak meg.
9. § A szövetkezet megalakulása után a tagok belépése két tanu előtt sajátkezü aláirással vagy kézjegygyel ellátott irásbeli nyilatkozat által történik (3. §), melyben a belépni szándékozó egyuttal elismeri, hogy az alapszabályoknak a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó határozatai és a szövetkezet vagyoni állapota vele közöltettek.
A belépés elfogadása iránt az igazgatóság legkésőbb 30 nap alatt köteles határozni, ellenesetben a belépni szándékozó nyilatkozatához kötve nincs.
A belépés elfogadásáról az illető értesitendő s neve azonnal a tagok névjegyzékébe, a belépési nyilatkozat, az elfogadás és az erről szóló értesités keltének kitüntetésével bejegyzendő.
A belépő a belépés elfogadásával tekintetik a szövetkezet tagjának.
10. § A belépő tag már a belépés tényénél fogva köteles egy üzletrészt az alapszabályokban megállapitott részletekben, időben és joghátrányok mellett befizetni.
A tagok a belépéskor vagy később több üzletrészt is jegyezhetnek.
11. § Az üzletrészek az illető tag nevére állitandók ki s legfelebb száz (100) korona névértékben állapithatók meg. Az üzletrészek megállapitott névértéke a szövetkezet fennállása alatt sem fel nem emelhető, sem le nem szállitható.
12. § Az üzletrészek után kamatot fizetni nem szabad.
Osztalékkép felosztás alá a tagok között csak az kerülhet, a mi az évi mérleg szerint mint tiszta nyereség - a tartalékalapra forditandó összeg levonása után - megmarad. (13. §)
A mig a tartalékalap az összes üzletrészek névértékének felét el nem éri, arra a tiszta nyereségnek legalább tiz (10) százalékát kell forditani.
13. § A felosztható nyereség (12. §) első sorban az üzletrészek közt az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában osztandó fel; ugy azonban, hogy az osztalék öt (5) százalékot meg nem haladhat s csak akkor fizethető ki, ha az üzletrész már teljesen befizettetett, vagy a veszteség folytán csökkent üzletrész kiegészittetett. Ellenkező esetben az üzletrész javára irandó.
Az öt százalékot meghaladó nyereség a tartalékalap növelésére forditandó.
14. § A mérleg szerint mutatkozó veszteséget első sorban a tartalékalapból kell fedezni. Ha ebből ki nem kerül, a veszteség a tagok között ugyanazon arányban osztatik fel, mint a nyereség s az egyes üzletrészekről az év végén lejegyzendő.
Ha a tartalékalap által nem fedezett veszteség az üzletrész-követelést meghaladja: a további befizetéseket és a későbbi évek nyereségeit a veszteségből származó tartozás törlesztésére kell forditani.
Az alapszabályokba felvehető, hogy a tartalékalapból és az üzletrészkövetelésekből ki nem került veszteségek fedezésére a tagoktól az üzletrészek névértékének még egyszeres összegéig terjedő befizetések is követelhetők.
E befizetések a tagoknak a 15. §-ban megállapitott felelősségét nem érintik és csak közgyülési határozat alapján vethetők ki.
15. § A tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrésze névértékének ötszörös összegéig felelős; az alapszabályokban azonban az üzletrész névértékének tizszeres összegéig terjedhető felelősség is megállapitható.
16. § A szövetkezet hitelezőinek követelései a tagoktól csak a szövetkezet vagyonára nyitott csőd esetén és csakis a csődeljárással kapcsolatban a jelen törvényben megállapitott határozatok (42-45. §) szerint hajthatók be.
Sem a csődbe bejelentett, sem a be nem jelentett követelések külön keresettel vagy kifogással az egyes tagok ellen nem érvényesithetők.
17. § A szövetkezetből kivált tag vagy örököse a benmaradt tagokkal egyenlően felelős, ha annak az üzleti évnek befejezésétől számitott hat hónapon belül, melyben a tag a szövetkezetből kivált, a szövetkezet ellen csőd nyittatott.
Az, hogy a szövetkezet tartozása a kiválás előtt vagy után keletkezett, különbséget nem tesz.
18. § A kilépés csak előleges, legalább négy heti irásbeli vagy szóbeli felmondás mellett történhetik.
Az alapszabályok a felmondási időt legfeljebb hat hónapra terjeszthetik ki.
A felmondás érvényes, ha az az igazgatóság bármelyik tagja előtt kijelentett, a ki a felmondásról elismervényt adni köteles. Ha az elismervény megtagadtatik, a felmondás a községi elöljáróságnál bejelenthető, mely erről a bejelentőnek elismervényt ad és a szövetkezetet haladéktalanul értesiti.
19. § Az alapszabályokban meghatározott okokból a kizárás csak az igazgatósági tagok kétharmad részének szavazatával, a felügyelő-bizottság hozzájárulásával és ha az alapszabályok a kizárást a szövetkezet irányában fennálló kötelezettségek elmulasztása esetére állapitják meg, csak az irásbeli megintéstől számitott négy hét sikertelen letelte után történhetik.
20. § A kiválás, az ok kitüntetése mellett, a tagok névjegyzékébe bejegyzendő s erről a kivált tag vagy örökösei haladéktalanul értesitendők.
A halál esetét kivéve a tagsági minőség a szövetkezet irányában a kiválás bejegyzéséről szóló értesités elküldésével, vagy ha ez elmulasztatott, a mikor a bejegyzés és értesités rendes körülmények között megtörténhetett volna, - harmadik személyekkel szemben a czégjegyzék-biróságnál lévő névjegyzékhez történt bejelentéssel (1875:XXXVII. törvénycikk 242. §) tekintetik megszüntnek.
A kivált tag vagy örököse a biróságnál a kiválás előzetes feljegyzését kérheti, melynek a szövetkezet részéről történt bejelentéssel egyenlő hatálya van: ha ez a bejelentés utólag megtörtént, vagy ha az előzetes feljegyzést kérő a kiválás szabályszerü megtörténtét igazolja.
21. § Ha a kivált tag a szövetkezet irányában tartozásban maradt: a szövetkezet a tartozás lejárta előtt is beszámitással élhet. A mennyiben pedig akár tartozás czimén, akár veszteség folytán a szövetkezet követelése a tag követelését meghaladja, a szövetkezet a tartozás kiegyenlitését követelheti. (22. §)
22. § Az üzletrész kifizetése csak az üzleti év befejezésétől számitott hat hó letelte után történhetik.
Ugyanannyi idő alatt egyenlitendő ki a kivált tagnak a veszteségből vagy más czimből származó tartozása.
Ha ezen idő alatt a szövetkezet feloszlott: az üzletrész csak a szövetkezeti vagyon felosztásakor fizethető ki.
23. § Az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet (49. § 2. pont) saját tagjai ellen fennálló követelése erejéig, végrehajtás vagy csőd esetében, minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégitési joggal bir, adósának összes ingó vagyonára; ez az elsőbbség azonban csupán azon hitelezőkkel szemben illeti meg, a kiknek követelése az adósnak a szövetkezet névjegyzékébe történt bevezetése után keletkezett.
24. § A szövetkezeti tagok névjegyzékét a szövetkezet helyiségében bárki megtekintheti.
A szövetkezet köteles az egyes tagok tartozásainak összegét bárkinek kivánatára közölni.
25. § A közgyülést rendszerint az igazgatóság hivja össze.
A szövetkezet tagjainak egy tizedrésze a közgyülés összehivását az ok és czél kijelölése mellett bármikor követelheti.
Ha az igazgatóság ennek nyolcz nap alatt meg nem felel: a tagok kérelmére a közgyülést az illetékes czégjegyzék-biróság hivja össze.
Az alapszabályok a közgyülés összehivásának jogát a tagok kisebb számához köthetik.
26. § A közgyülésen mindenik tagnak egy szavazata van.
Az alapszabályok a szavazati jog gyakorlását az üzletrész teljes vagy meghatározott részben való befizetéséhez köthetik s kimondhatják, hogy csak annak van szavazati joga, ki a szabályszerü befizetésekkel hátralékban nincs.
27. § A mennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, a közgyülés határozatképes, ha azon személyesen vagy képviselve legalább a tagok negyedrésze jelent meg.
Ha kevesebb tag jelent meg, uj közgyülés hivandó össze, mely az előbb összehivott közgyülés napirendjére kitüzött tárgyak fölött a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz.
28. § A czégjegyzék-biróság köteles a közgyülési jegyzőkönyvet haladéktalanul megvizsgálni, s ha az tünik ki belőle, hogy a közgyülés összehivása vagy egyes közgyülési határozat a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik; köteles az összes vagy az illető határozatokat legfeljebb 15 nap alatt megsemmisiteni s a szövetkezetet uj szabályszerü határozat hozatalára utasitani.
Ezen határozat ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.
29. § Minden egyes tagnak joga van a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyülési határozat megsemmisitését a közgyülés megtartásától számitott 15 nap alatt a czégjegyzék-biróságnál kérni; fenmaradván kereseti vagy kifogásolási joga a szövetkezet ellen, ha a törvény- vagy alapszabályellenes határozat által jogaiban sérelmet szenved.
A tag kereseti joga a közgyülés megtartásától számitott három év alatt elévül.
30. § A szövetkezet igazgatósága legalább három személyből áll. Az igazgatók legalább egyharmadrészének a szövetkezet tagjának kell lennie.
Az igazgatóság tagjai csak oly magyar honpolgárok lehetnek, kik irni tudnak és vagyoni tekintetben kifogás alá nem esnek.
A kik nyereségvágyból eredt büncselekmény miatt elitéltettek, az igazgatóság tagjává meg nem választhatók. Felszólalás esetében a czégjegyzésre illetékes biróság határoz.
Az igazgatóság tagjainak javadalmazása együttvéve a tiszta jövedelem tiz (10) százalékát meg nem haladhatja.
31. § Az igazgatóság tagjai legfeljebb három évre választhatók s a közgyülés által minden kártéritési igény kizárásával bármikor elmozdithatók.
32. § Az igazgatóság a szövetkezet czégét olyképen jegyzi, hogy legalább két tagja a czéghez aláirását csatolja.
Nem irásban tett nyilatkozat érvényéhez szintén két igazgatósági tag együttes hozzájárulása szükséges.
33. § A mérleg felállitásánál következő szabályok irányadók:
1. a szövetkezet vagyona azon összegben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel;
2. az árfolyammal biró értékpapirok legfeljebb azon árfolyamban vehetők fel, melylyel azok az üzleti év utolsó napján birnak;
3. az első szervezés költségeiből a követelések közé csak annyi vehető fel, a mennyi azoknak legfelebb öt évre való egyenlő felosztása mellett az illető üzleti év után fenmarad;
4. az üzletrészekre történt befizetések összege és a tartalékalap a tartozások közé sorozandó;
5. az üzletrészekre még befizetendő összegek a követelések közé csak annyiban vehetők fel, a mennyiben már az üzleti évben esedékesekké váltak;
6. a kétes követelések valószinű értékük szerint veendők számitásba, a behajthatlanok pedig lejegyzendők;
7. a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlitásából eredő nyereség vagy veszteség határozottan mint ilyen jelölendő meg.
34. § Az igazgatósági tagok ellen felelősségük alapján inditható keresetek három év alatt évülnek el azon naptól fogva, melyen az igazgatóságból kiváltak.
A mennyiben az igazgatóság által az egyes szövetkezeti tagnak okozott kár a szövetkezet kárában benfoglaltatik; a szövetkezeti tag csak akkor követelhet önállóan kártéritést, ha a közgyülés a kereset meginditására vonatkozó inditványt mellőzi.
35. § Az igazgatóság a szövetkezet ügyeinek vitelével esetről-esetre vagy állandóan másokat is megbizhat, de ezeknek eljárásaért ép úgy felelős, mintha maga járt volna el.
Az ily alkalmazottak jogaira és kötelességeire nézve a kereskedelmi, illetve ipartörvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra és segédszemélyzetre vonatkozó intézkedései nyernek alkalmazást.
Czégvezetőt a jelen törvény értelmében alakult szövetkezetek nem rendelhetnek ki.
36. § A felügyelő-bizottság tagjai az igazgatóság tagjaival sem fel- vagy lemenő ágban vagy az oldalágon elsőizig rokonságban, sem első izig sógorságban nem állhatnak.
Egyebekben az igazgatóságra vonatkozó 30., 31. és 34. §-ok a felügyelőbizottságra is alkalmazandók.
37. § A felügyelő-bizottság tagjai akár együttesen, akár egyenkint az igazgatóság üléseiben jelen lehetnek és az igazgatóságtól bármikor felvilágositást kérhetnek.
A könyveket és pénztárt minden évnegyedben legalább egyszer meg kell vizsgálniok.
38. § A felügyelő bizottság előzetes hozzájárulása szükséges:
1. az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagoknak adandó hitel engedélyezéséhez;
2. az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok által a szövetkezet irányában vállalandó jótállás elfogadásához.
Ha a szövetkezet az országos központi hitelszövetkezet (Második czim) tagja, a felügyelő-bizottság hozzájárulásán felül a központi hitelszövetkezet igazgatóságának engedélye is szükséges.
39. § Ha a szövetkezet felszámol, fontos okokból a felügyelő-bizottság vagy a tagok egy tizedrészének kérelmére avagy hivatalból a czégjegyzékbiróság rendelhet ki felszámolókat.
A felszámolói megbizást a biróság minden kártéritési igény nélkül bármikor visszavonhatja.
40. § A felszámolók a szövetkezet czégét olyképen jegyzik, hogy legalább két felszámoló a felszámolási viszonyt kitüntető czéghez aláirását csatolja.
Nem irásban tett nyilatkozat érvényéhez szintén két felszámoló együttes hozzájárulása szükséges.
A felszámolók hatásköre a harmadik személyek irányában, valamint azoknak felelőssége ugyanaz, mely az igazgatóságra nézve van megállapitva.
41. § A felszámolt szövetkezetnek a tartozások és az üzletrészek kielégitése után fenmaradó tartalékalapjából 50%-ot a szövetkezet kerületébe tartozó község vagy községek szegényalapjának javára kell forditani. Az alapszabályok erre a czélra többet utalhatnak.
42. § A jelen törvény szerint alakult szövetkezetek csődje esetében a tagok által felelősségük alapján fizetendő összegek (15-17. §-ok) megállapitása és behajtása az 1881:XVII. törvénycikk 257-261. § helyett következő szabályok szerint történik:
1. Mihelyt a mérleg elkészült, a szövetkezet képviselősége (igazgatóság, felszámolók) a tömeggondnokkal egyetemben haladéktalanul járulék-kimutatást készit, melyben a nyilván fizetésképtelen tagok kihagyásával megállapittatik; hogy az üzletrészek arányában mennyi esik minden egyes tagra a mérlegből kitünő vagyonhiányból.
2. A járulék-kimutatás megállapitása után azonnal ki kell hirdetni, hogy minden tagnak jogában áll a kimutatást a szövetkezet helyiségeiben megtekintendő s netaláni észrevételeit a csődbiróság kiküldöttje által a képviselőség és a tömeggondnok jelenlétében legfelebb két hét alatt megtartandó tárgyaláson előterjeszteni.
3. A csődbiróság az előterjesztett észrevételek figyelembevételével a járulékkimutatást végleg megállapitja s azt végzésileg végrehajthatónak nyilvánitja.
4. A végrehajthatónak nyitvánitott járulék-kimutatás a tagokkal hivatalos ajánlott levélben azzal a felhivással közlendő, hogy a kivetett járulékok azon tagoktól, kik azokat a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt a tömeggondnoknál be nem fizetik, végrehajtás utján fognak behajtatni. A kézbesités a postára tétel napját követő harmadik napon tekintendő megtörténtnek.
43. § A mennyiben a 42. § értelmében kivetett járulékok behajtása a mérlegből kitünő hiányt hat hónap alatt nem fedezi vagy ha a csődeljárás folyamán további hiány mutatkozik; ugyanazon szabályok szerint ujabb járulék-kivetésnek van helye, melynél az első kivetés alkalmával fizetésképtelennek bizonyult tagok kihagyandók.
Ujabb eredménytelenség esetében ismételt kivetésnek van helye, mindaddig, mig a szövetkezet tartozásai teljesen fedezve nincsenek, vagy a tagoknak a jelen törvényben megállapitott szavatossága kimerült.
44. § A mennyiben a csődvagyon végfelosztásánál kitünnék, hogy a hiány kisebb, mint a mennyi a szövetkezeti tagoktól behajtatott, a többlet az egyes tagoknak az általok teljesitett fizetések arányában visszafizettetik.
45. § A járulék-kimutatás megállapitása ellen semminemü jogorvoslatnak nincs helye. Minden tagnak jogában áll azonban a reá vonatkozó megállapitást a végrehajthatónak nyilvánitott járulék-kimutatás kézbesitésétől (42. § 4. pont) számitott egy hónap alatt a csődbiróságnál a tömeggondnok ellen inditandó keresettel megtámadni; melynek jogérvényes elintézéseig az időközben befizetett vagy behajtatott járulék birói letétbe helyezendő.
46. § A jelen törvény hatálya előtt keletkezett gazdasági és ipari hitelszövetkezeteknek jogukban áll az illetékes czégjegyzék-biróságnál bejegyzés és közzététel végett bejelenteni, hogy ezentul a jelen törvény határozatai értelmében kivánnak müködni.
A bejelentéshez a jelen törvény értelmében módositott alapszabályok melléklendők; az eddigi alapszabályokban megállapitott felelősség azonban továbbra is megtartható.
47. § A jelen törvény értelmében keletkezett vagy átalakult s a központi szövetkezetbe rendes tagul belépett szövetkezetek (49. § 2. pont) a következő kedvezményekben részesittetnek:
1. Fölmentetnek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, az ez után kivethető általános jövedelmi pótadó, törvényhatósági és községi adó, az utadó, ugyszintén az ipar- és kereskedelmi kamarai illeték alól.
2. Bélyeg- és illetékmentességben, még pedig:
a) a czégjegyzék-birósághoz a tagok vagy a szövetkezet által intézett minden beadvány és melléklete, valamint a czégjegyzék-biróság által a szövetkezetekre vonatkozó minden közzétételre nézve;
b) a közhatóságokhoz intézett beadványokra és mellékleteire nézve, a peres eljárásban a biróságokhoz beadottak kivételével;
c) az összes üzleti könyveikre nézve;
d) a szövetkezeti tagok üzletrészeinek befizetéséről kiállitott elismervényekre, a tagok által a szövetkezettől felvett kölcsönről vagy előlegről kiállitott kötelező okiratokra, a váltók kivételével, és az ily kölcsönök visszafizetéséről kiállitott vétbizonyitványokra nézve;
e) a szövetkezeti tagoknak adott kölcsönök jelzálogi biztositására nézve;
f) a szövetkezetek a tagok irányában fennálló követeléseinek a központi szövetkezetekre való átruházására (70. §) és az ily követelések kielégitéséről kiállitott vétbizonyitványokra nézve.
Egyebekben a szövetkezetek az adótörvények és a bélyeg- és illetékszabályok általános határozmányai alá esnek.
Ha valamely szövetkezet a központi szövetkezetből kilép vagy abból kizáratik (60. §), az 1. és 2. pontban megállapitott kedvezmények azzal a nappal hatályukat vesztik, a melyen a czégjegyzék-biróság a kilépés vagy kizáratás megtörténtét közzéteszi.
Ama szövetkezetek javára, a melyek e törvény megalkotásától számitott két éven belül alapszabályaikat a jelen törvény értelmében átalakitják és a központi szövetkezetbe rendes tagul belépésre jelentkeznek; a jelen §-ban megállapitott mentességek e szövetkezeteknek a jelen törvény életbelépte előtti időből függőben tartott adó- és illetéktartozásaira is kiterjesztetnek.
48. § A jelen törvény értelmében keletkezett vagy átalakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetek ügyének előmozditására és hiteligényei kielégitésére Budapesten országos központi hitelszövetkezet állittatik fel.
A központi hitelszövetkezetre a kereskedelmi törvénynek (1875:XXXVII. tc.) 223-257. §-ai az alábbi eltérésekkel alkalmazandók.
49. § A központi hitelszövetkezet tagjai:
1. Alapitó, vagyis oly tagok, kik a központi hitelszövetkezet alaptőkéjéhez egy vagy több alapitványi üzletrészszel járulnak.
2. Rendes tagok, vagyis oly gazdasági és ipari hitelszövetkezetek, melyek a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelnek és a központi hitelszövetkezetbe belépnek.
50. § A központi hitelszövetkezet csak akkor jegyezhető be a kereskedelmi czégjegyzékbe, ha legalább egy millió korona névértékü alapitványi üzletrész jegyeztetett és befizettetett.
51. § Az alapitó tagok a központi hitelszövetkezet kötelezettségeiért csak alapitványi üzletrészeik erejéig felelősek; másrészt a központi hitelszövetkezet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerü visszafizetését s a nyereségből legfeljebb négy (4) százalék évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik (55. §).
Szavazati jogukat és gyakorlásának módját az alapszabályok határozzák meg.
Az általuk jegyzett alapitványi üzletrészek visszafizetésével tagságuk megszünik.
Az alapitványi üzletrész legalább 1000 koronában állapittatik meg.
52. § A szövetkezetek belépéséhez azoknak közgyülési határozata szükséges.
A felvétel iránt a központi hitelszövetkezet igazgatósága határoz.
A belépés a belépő szövetkezet czégében és illetékes törvényszékének kereskedelmi czégjegyzékében kitüntetendő.
53. § Minden belépő szövetkezet legalább egy kétszáz koronáról szóló szövetkezeti üzletrészt tartozik jegyezni.
További üzletrészek átvétele iránt a központi hitelszövetkezet alapszabályaiban meghatározott alapon ennek igazgatósága határoz.
A szövetkezeti üzletrészek befizetésének közelebbi módozatait az alapszabályok határozzák meg.
54. § A rendes tagok a központi hitelszövetkezet tartozásaiért üzletrészeik névértékének ötszörös összegéig felelősek.
A központi hitelszövetkezet nyereségéből üzletrészeik után a közgyülés által meghatározandó, de legfeljebb négy százalék évi osztalékban részesülnek, mely csak akkor fizethető ki, ha az üzletrész teljesen befizettetett.
55. § A központi hitelszövetkezet tiszta nyereségéből első sorban tiz (10) százalék a tartalékalapra, további tiz (10) százalék a kötvények külön biztositéki alapjára (72. §), a fenmaradó összeg az alapitványi üzletrészek osztalékára (51. §) s ennek fedezése után a szövetkezeti üzletrészek osztalékára (54. §) forditandó. A maradék a tartalékalap és külön biztositéki alap közt a közgyülés által megállapitandó arányban osztandó meg.
A kilépő vagy kizárt tag üzletrésze visszafizetésének idejét és módozatait az alapszabályok állapitják meg.
56. § A központi hitelszövetkezet a kötelékébe tartozó szövetkezetek igazgatóságaiba és felügyelő bizottságaiba egy-egy tagot nevezhet ki.
57. § A központi hitelszövetkezetnek a kötelékébe tartozó szövetkezetek ügykezelésére nézve ellenőrzési és felügyeleti joga van, melynek mikénti gyakorlását az alapszabályok határozzák meg.
Oly esetben, midőn a felügyelő bizottság a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. törvénycikk) 195. §-a értelmében a közgyülést összehivja, erről a központi hitelszövetkezet igazgatóságát azonnal értesiteni tartozik; jogában állván ez utóbbinak az illető szövetkezet igazgatóságát vagy egyes tagjait a közgyülés megtartásáig felfüggeszteni s az ideiglenes ügyvezetés iránt intézkedni.
58. § A rendes tagul belépett szövetkezet addig, a mig a központi hitelszövetkezet tagja, alapszabályait csak a központi hitelszövetkezet igazgatóságának jóváhagyásával módosithatja.
Ennek igazolása nélkül az alapszabályok módositása a kereskedelmi czégjegyzékbe be nem jegyezhető.
59. § A központi hitelszövetkezet igazgatósága állapitja meg a kötelékébe tartozó szövetkezetek általános üzleti feltételeit, s határozza meg, vajjon elfogadhatnak-e takarékbetéteket, és ha igen, milyen mértékben és módozatok mellett.
A központi hitelszövetkezet igazgatóságának engedélye szükséges ahhoz, hogy a központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet harmadik személyektől kölcsönt vehessen fel.
60. § A rendes tagul belépett szövetkezet a központi hitelszövetkezetből csakis közgyülési határozat alapján léphet ki.
A felmondási időt a központi hitelszövetkezet alapszabályai határozzák meg de egy évnél hosszabb idő nem állapitható meg.
A kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. törvénycikk) 239. § 2. és 3. bekezdései a központi hitelszövetkezet tagjaival szemben nem alkalmazhatók.
Az alapszabályok határozzák meg, hogy a központi hitelszövetkezet milyen feltételek mellett zárhat ki valamely szövetkezetet.
61. § Ha a központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet a befizetett üzletrészek tőke-összegének felét elvesztette; a központi hitelszövetkezet igazgatóságának jogában áll a szövetkezetet feloszlatni, felszámolását elrendelni s a felszámolókat kinevezni.
A felszámolás elrendelését s a felszámolókat ez esetben a központi hitelszövetkezet igazgatósága tartozik a czégjegyzék-biróságnál bejelenteni.
62. § A központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet más szövetkezettel csak a központi hitelszövetkezet igazgatóságának engedélyével és az ez által kiküldött szakértő vagyonbecslése alapján egyesülhet.
63. § Ha a központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetekre nézve a csődnyitás feltételei forognak fenn: a csőd elrendelését a központi hitelszövetkezet igazgatósága is kérheti s az kérelmére tárgyalás nélkül rendelendő el.
Ha másnak csődnyitási kérelme folytán tárgyalás rendeltetik, arra a központi hitelszövetkezet igazgatósága is megidézendő.
A központi hitelszövetkezet igazgatósága jogositva van a kirendelendő tömeggondnokot javaslatba hozni és vele dijazása iránt megállapodásra lépni. A megállapitott tömeggondnoki dij a csődbiróság által leszállitható, de semmi esetre felebb nem emelhető.
64. § Ha a kilépő vagy kizárt szövetkezet a központi hitelszövetkezettel szemben tartozási viszonyban van, a központi hitelszövetkezet a fedezetlen tartozás azonnali kifizetését vagy biztositását követelheti.
65. § A központi hitelszövetkezetnek a kötelékébe tartozó szövetkezet ellen fennálló követelése erejéig az illető szövetkezetnek összes ingó vagyonára végrehajtás vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégitési joga van. Jogában áll magát követelésére nézve az adós szövetkezet által vagy részére a központi hitelszövetkezet birtokába bármikor és bármily czélból bocsátott pénzekből, váltókból és értékpapirokból minden tulajdoni és elsőbbségi igényre való tekintet s birói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül az általa legalkalmasabbnak talált módon kielégiteni.
66. § A központi hitelszövetkezet igazgatósága egy elnökön és két alelnökön kivül 12 tagból áll, mely utóbbiak közül az állam alapitói üzletrésze alapján (78. § 1. pont) kettőt a pénzügyminister, négyet a többi alapitótagok, hatot pedig a rendes tagul belépett szövetkezetek választanak az alapszabályokban meghatározott időre.
Az elnököt a pénzügyminister előterjesztésére Ő Felsége a Király, az alelnökök közül egyiket a kereskedelemügyi minister, a másikat a földmivelésügyi minister nevezi ki.
Az igazgatóság saját kebeléből egy vagy több ügyvezető igazgatót választ, a kiket a pénzügyminister erősit meg.
A felügyelő bizottságba egy tagot a pénzügyminister nevez ki.
A központi hitelszövetkezet megalakitása alkalmával az elnökön és két alelnökön kivül csak a pénzügyminister által választandó két és a többi alapitó által megválasztandó négy igazgatói állás töltetik be; az igazgatóság többi hat tagját az első üzleti évet követő rendes évi közgyülésen a belépett szövetkezetek választják meg.
67. § A központi hitelszövetkezet jogositva van a magyar korona országainak különböző részeiben a kötelékébe tartozó szövetkezetekkel való érintkezés megkönnyitése s azok ellenőrzése czéljából képviselőségeket felállitani; melyeknek szervezetét és ügykörét az igazgatóság határozza meg. Horvát-Szlavonországok területén legalább egy képviselőséget felállitani köteles.
68. § A központi hitelszövetkezet ügykezelése a m. kir. kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll.
Ebből kifolyólag a pénzügyminister a központi szövetkezet mellé kormánybiztost nevez ki, a ki a közgyüléseken és igazgatósági üléseken részt vesz és a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző határozatok ellen óvást emelhet. Ezen óvás által az illető határozat végrehajtása a pénzügyminister határozatáig felfüggesztetik.
69. § A központi hitelszövetkezet alapszabályai s azok minden módositásai a magyar királyi pénzügyminister jóváhagyása alá terjesztendők, a ki az igazságügyi, kereskedelemügyi és földmivelésügyi ministerekkel egyetértve határoz.
A kereskedelmi czégjegyzékbe való bevezetés csak ezen jóváhagyás után történhetik.
70. § A központi hitelszövetkezet kamatozó és törlesztés alá eső kötvényeket bocsáthat ki oly kölcsönkövetelésekre, melyekkel a kötelékébe tartozó szövetkezetek saját tagjaik irányában irásbeli kötelezvény alapján birnak, s a melyek a központi hitelszövetkezetre az illető szövetkezet készfizetői jótállása mellett átruháztattak.
71. § A központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények névértékének összege a kötelékébe tartozó szövetkezetek által átruházott kölcsönkövetelések tökeösszegét meg nem haladhatja.
72. § A központi hitelszövetkezet az általa kibocsátott kötvények biztositására az üzletrészekből álló alaptőkétől s egyéb vagyonától elkülönitett és a mérlegben a tartozások között kitüntetendő biztositéki alapot köteles alakitani.
E biztositéki alapra legalább három (3) millió korona forditandó s a központi hitelszövetkezet annak növelésére az évi nyereségnek az 55. § szerint megállapitandó részét hozzácsatolni köteles.
73. § A központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények névértékének összege a biztositéki alap (72. §) tizszeresét meg nem haladhatja.
74. § A központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvényekre az 1897:XXXII. tc. 9. és 10. §-ai, 13. § első pontja, továbbá 16., 17., 18., 20., 21. és 22. §-ai megfelelően alkalmazandók.
75. § A 68. § értelmében kirendelt kormánybiztos köteles ellenőrizni azt, hogy a központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények összege a 71. és 73. §-okban megállapitott mértéket meg ne haladja, - hogy az adott kölcsönök után befolyó kamatok és törlesztési járadékok a szükséglet erejéig az eme kölcsönök alapján kibocsátott kötvények esedékes szelvényeinek és kisorsolt czimleteinek beváltására fordittassanak és hogy a kötvények az 1897:XXXII. törvénycikk 13. § első pontja szerint abban az arányban, a melyben a kibocsátási alapul szolgáló követelések összege visszafizetés folytán, vagy más okból csökkent, a forgalomból visszavonassanak.
76. § A központi hitelszövetkezet könyvei s ezeknek a központi hitelszövetkezet alapszabályszerü czégjegyzésével ellátott kivonatai közokiratok bizonyitó erejével birnak.
77. § A központi hitelszövetkezet jogositva van a kötelékébe tartozó szövetkezet által reá átruházott kötelezvény és főkönyveinek kivonata alapján lejárt követelésére nézve az átruházó szövetkezet mint készfizető jótálló ellen egyenesen végrehajtást, az eredeti adós s annak készfizető kezesei ellen pedig az 1881:LX. törvénycikk 223. §-a értelmében a veszély valószinüségének kimutatása nélkül biztositást kérni.
A végrehajtás elrendelése elleni kifogásokra és a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti keresetre nézve a közjegyzői okiratok alapján elrendelt végrehajtásra vonatkozó szabályok [1874:XXXV. törvénycikk 113. s. k. §, 1881:LX. törvénycikk 30. § a) pont] megfelelően alkalmazandók.
Fiume városára és kerületére nézve a fennebb idézett 1881:LX. tc. 223. és 30. §-a helyett az ott érvényes polgári perrendtartás megfelelő rendelkezéseit, az 1874:XXXV. tc. 113. és következő §-ai helyett pedig az 1889. évi deczember hó 27-én 47,220. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 111. és következő §-ait kell érteni.
78. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy:
1. a pénztári készletekből a központi hitelszövetkezet alaptőkéjéhez legfölebb egy millió korona összegig terjedő alapitványi üzletrészekkel járuljon;
2. az állami ingó-vagyont képező italmérési kártalanitási kötvényekből három millió korona névértékü kötvényt a központi hitelszövetkezet tulajdonába bocsáthasson. E kötvények és azok kamatai a központi hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények (70. §) külön biztositási alapjának létesitésére, illetőleg gyarapitására forditandók; de a központi hitelszövetkezet felszámolása esetében s a hitelezők kielégitése után az államkincstárra visszaszállnak.
Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminister, hogy a központi hitelszövetkezet alapitási és első szervezési költségeihez a pénztári készletekből százezer koronával járuljon.
Mindaddig, mig a központi hitelszövetkezet üzemi költségei annak saját bevételeiből teljesen nem fedezhetők, e költségek fedezésére a kötvények külön biztositására rendelt alap czéljaira adományozott italmérési kártalanitási kötvények kamatai is a szükséglet mérvéhez képest felhasználhatók. Ha a központi hitelszövetkezet üzemi költségei e kamatok teljes összegének felhasználása daczára sem lennének fedezhetők; felhatalmaztatik végül a pénzügyminister, hogy a mutatkozó hiány fedezésére a szükséges összegeket a pénztári készletekből utalványozhassa. Az e czimen utalványozott összeg egy évben százezer koronát nem haladhat meg.
A jelen § alapján a pénztári készletekből igénybe vett összegek a pénzügyi tárcza különféle kiadásainak terhére számolandók el.
79. § A központi hitelszövetkezet a következő kedvezményekben részesül:
1. Felmentetik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, az ezután kivethető törvényhatósági és községi adók, az utadó, ugyszintén a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól.
2. Személyes bélyeg- és illetékmentességet élvez. Ez a mentesség azonban váltókra és utalványokra nem terjed ki.
3. Üzlete körébe tartozó levelezései és egyéb postaküldeményei, valamint postautalványai portómentesek.
80. § Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a pénzügyministerrel egyetértőleg oly községeknek, a melyek háztartási viszonyai ezt megengedik, az 1886:XXII. törvénycikkben előirt feltételek megtartása mellett hozott határozataik alapján megengedhesse, hogy:
a) tőkéikből a község területén müködő szövetkezetnél üzletrészeket, úgy szintén a központi intézetnek alapitványi üzletrészeit jegyezhessék;
b) tőkéiket a központi hitelszövetkezet által a jelen törvény IV. fejezete értelmében kibocsátandó kötvényekben elhelyezhessék.
81. § A jelen törvény első czimében foglalt határozatok szerint a hitelszövetkezeteken kivül más czélu gazdasági és ipari szövetkezetek is alakulhatnak vagy átalakulhatnak.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az ilyen szövetkezeteknek az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe leendő felvételét ennek előterjesztésére engedélyezhesse.
82. § A 42.-45. §-ok rendelkezései helyett, továbbá a 77. §-ban idézett törvények helyett Horvát-Szlavonországok területén az ott érvényes megfelelő szabályok nyernek alkalmazást.
83. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi, pénzügyi, kereskedelemügyi, földmivelésügyi és belügyministerek, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister a horvát-szlavon-dalmát bánnal egyetértőleg bizatnak meg.
