A Japánnal 1897. évi deczember 5-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Japán császárja azon közös óhajtól vezéreltetve, hogy a közöttük szerencsésen létező jó viszonyt az államaik között fennálló összeköttetések fejlesztése és gyarapitása utján fentartsák, és azon meggyőződésben, hogy ezen czél leginkább az országaik közt eddig érvényben levő szerződés átvizsgálásával valósitható meg; elhatározták, hogy ezen átvizsgálás a kölcsönös méltányosság és érdek alapján foganatosittassék, mely czélból meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a jelen kereskedelmi és hajózási szerződést kötötték meg.
Mindegyik magas szerződő fél alattvalóinak teljes szabadságában álland, hogy a másik fél területeinek bármely helyét felkeressék, ezen területeken bárhol utazzanak vagy tartózkodjanak, ott személyükre és tulajdonukra nézve teljes és korlátlan oltalmat fognak élvezni.
Jogaik keresése és védelme végett a biróságokkal szabadon és akadálytalanul fognak közlekedhetni; szabadságukban lesz ép ugy, mint a saját nemzetbelieknek, jogaiknak ezen biróságok előtt való keresésére és védelmére ügyészeket, ügyvédeket és meghatalmazottakat választani és alkalmazni. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó egyéb ügyükben mindazon jogokat és kiváltságokat fogják élvezni, mint a saját nemzetbeliek.
Mindegyik magas szerződő fél alattvalói mindabban, a mi a letelepedés, utazás és bármily javak és ingóságok birtoklásának jogát, valamint azon jogot illeti, hogy az általuk törvényesen megszerezhető mindennemü javak felett bármily módon rendelkezzenek és azokat hagyomány, vagy végrendelet utján, vagy más módon halál esetére átruházhassák, a másik fél területein ugyanazon kiváltságokat, mentességeket és jogokat fogják élvezni, mint a saját nemzetbeliek, vagy a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói a nélkül, hogy más vagy magasabb adók vagy illetékek fizetésére kötelezhetők volnának. Mindegyik magas szerződő fél alattvalói a másik fél területein teljes lelkiismeretszabadságot fognak élvezni és az ország törvényeihez, rendeleteihez és szabályzataihoz alkalmazkodva vallásos szertartásaik magán, vagy nyilvános gyakorlásában korlátozva nem lesznek; joguk lesz továbbá illető honfitársaikat az e czélra létesitett és fentartott megfelelő és alkalmas helyeken saját vallásuk szertartásai szerint eltemetni.
Semmi szin alatt sem lesznek kötelezhetők más, vagy nagyobb terhek viselésére, vagy illetékek fizetésére, mint a melyek viselése, illetve fizetése a saját nemzetbeliektől, vagy a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalóitól követeltetik, vagy jövőben követeltetni fog.
Mindegyik szerződő fél alattvalói, kik a másik fél területein tartózkodnak, sem a hadseregben, vagy a tengerészetben, sem pedig a nemzeti őrségben, vagy a népfölkelésben bármily kötelező katonai szolgálatra kényszerithetők nem lesznek és a személyes szolgálat helyett kirótt minden adó, továbbá minden kényszerkölcsön és minden katonai szolgáltatás vagy adó alól mentesek lesznek.
Az ingatlan javak birtoklásával egybekötött terhek azonban, valamint azon katonai adóztatások és kényszerszolgáltatások, melyeket az összes belföldiek is, mint ingatlanok tulajdonosai, haszonbérlői vagy bérlői viselni tartoznak, ki vannak véve, a mennyiben a fekvőségnek, vagy ingatlannak birtokolása meg lesz engedve.
A magas szerződő felek területei közt a kereskedés és a hajózás kölcsönösen teljesen szabad lesz.
Mindegyik magas szerződő fél alattvalói a másik fél területeinek bármily helyén minden terménynyel, gyártmánynyal és oly áruval, melynek forgalomba hozatala meg van engedve, úgy személyesen, mint ügynökeik utján, egyedül, vagy akár idegenekkel, akár belföldiekkel társulva nagy és kis kereskedést üzhetnek, ott házakat és üzlethelyiségeket, gyárakat, raktárakat birhatnak, bérelhetnek és elfoglalhatnak, földeket bérelhetnek a végből, hogy ott letelepedjenek vagy ipart vagy kereskedést üzzenek, a mennyiben mindezek tekintetében ép ugy alkalmazkodnak az ország törvényeihez, vám- és rendőri szabályaihoz, mint a saját nemzetbeliek.
Szabadságukban fog állni, hogy hajóikkal és ezek rakományaival az illető területek minden kikötőjébe és folyójába betérjenek, melyek a külföldi kereskedelem részére meg vannak vagy meg lesznek nyitva; és a kereskedelem, ipar és hajózás tekintetében ugyanazon elbánásban fognak részesittetni, mint a saját nemzetbeliek vagy a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalói a nélkül, hogy a kormány, köztisztviselők, magánosok vagy bármily testületek vagy intézetek nevében vagy azok javára beszedett más vagy magasabb akármily természetü vagy elnevezésü adó, illeték vagy vámdij fizetésére kötelesek volnának, mint a melyek a saját nemzetbeliekre vagy a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalóira kirovatnak; a mennyiben mindezek tekintetében az illető országok törvényeihez, rendeleteihez és szabályzataihoz alkalmazkodnak.
Mindegyik magas szerződő fél alattvalóinak a másik fél területein lévő lakhelyiségei, gyárai, raktárai és üzlethelyiségei, valamint az azokhoz tartozó és akár lakhelyül, akár az ipar vagy kereskedés üzésére szolgáló helyiségek, sértetlenek lesznek.
Mindezen helyiségekben csakis a saját nemzetbeliekre vagy a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet alattvalóira is érvényes törvényekben, rendeletekben és szabályzatokban előirt feltételek és módozatok mellett tarthatók házkutatások vagy vizsgálatok, ugyszintén vizsgálhatók vagy tekinthetők meg a könyvek, iratok vagy számlák.
Az osztrák-magyar monarchiába való bevitelnél az Ő Felsége Japán császárja területén termelt vagy előállitott vagy bármely helyről érkező minden czikk után, és az Ő Felsége Japán császárja területére való bevitelnél az osztrák-magyar monarchiában termelt vagy előállitott és bármely helyről érkező czikk után nem fog más vagy magasabb vámdij szedetni annál, mely bármely egyéb idegen országban termelt vagy előállitott hasonló czikkekre kirovatik.
Épugy nem fog a magas szerződő felek egyikének területein, a másik fél területein termelt vagy előállitott és bármely helyről érkező akármily áruczikkre nézve semmiféle beviteli tilalom életbeléptetni, mely egyuttal a minden más országban termelt vagy előállitott hasonló áruczikkek bevitelénél nem alkalmaztatnék. Ezen utóbbi határozat nem vonatkozik az egészségügyi szempontból elrendelt vagy más oly tilalmakra, melyek a végből válnak szükségesekké, hogy a személyek jóléte, az állatok védelme és a mezőgazdaságra nézve hasznos növények fentartása biztosittassék.
Mindegyik magas szerződö fél területein a másik fél területeire rendelt bármely áru kivitelénél nem fog semmiféle más vagy magasabb vám vagy illeték szedetni, mint az, mely bármely más külföldi országba rendelt hasonnemü áruk kivitelénél jelenleg vagy jövőben fizetendő; épugy nem fog bármely árunak a szerződő felek egyikének területéről a másik fél területeire való kivitelére semmiféle tilalom alkalmaztatni, mely minden más országba rendelt hasonnemű áruk kivitelére szintén ki nem terjesztetnék.
Mindegyik magas szerződő fél alattvalói a másik fél területein minden átviteli vám alól mentesek lesznek és a raktározást, kiviteli jutalmakat, könnyitéseket és visszvámokat illetőleg a saját nemzetbeliekkel teljesen egyenlő elbánásban fognak részesülni.
A kereskedők, iparosok vagy kereskedelmi utazók által árumustrákul bevitt oly tárgyak, melyek beviteli vám alá esnek, mindkét részről beviteli és kiviteli vám alól mentesen fognak bebocsáttatni azon feltétel alatt, hogy ezen tárgyak az illető ország törvényei által megállapitott határidőn belül eladatlanul ismét kivitessenek és fentartva azon vámkezelési alakszerüségek teljesitését, melyek az ismétkivitel vagy a raktárba visszahelyezés biztositására szükségesek. Az árumustrák ismétkivitele a magas szerződő felek területein az első beviteli helyen közvetlenül biztositandó vagy az illető vámilletékek összegének letétele, vagy óvadék utján.
Épugy a beviteli vám alól mindkét részről mentesek lesznek az árumustralapok, az áruról levágott vagy az árut feltüntető mustrák, még akkor is, ha az előző bekezdésben megállapitott módozattól eltérőleg vitetnek be, a mennyiben azok semmiféle más czélra nem használhatók.
Ha a magas szerződő felek egyikének területein valamely áru termelése, előállitása vagy fogyasztása után az egész országban vagy bizonyos kerületben akár az állam, akár valamely község vagy testület javára belső adó szedetik; a másik szerződő fél területeiről bevitt hasonnemü áru ezen országban vagy kerületben csakis ugyanezen adóval terhelhető és nem sujtható magasabb vagy terhelőbb adóval.
Nem szedhető semmiféle belső adó azon esetben, ha az illető országban vagy kerületben ugyanazon nemü áruk nem termeltetnek vagy nem állittatnak elő, avagy ezen illetékkel nem terheltetnek.
Mindazon áruk, melyek Ő Felsége Japán császárja területének kikötőibe japán hajókkal törvényszerüen bevitetnek vagy bevihetők, ezen kikötőkbe épugy osztrák vagy magyar hajókkal is bevihetők, mely esetben ezen áruk után nem fizetendő semmiféle más vagy magasabb vám vagy bármily czim alatt szedett illeték, mint a mely a japán hajókkal bevitt hasonnemü áruk után szedetik. Viszont mindazon áruk, melyek az osztrák vagy magyar kikötőkbe osztrák vagy magyar hajókkal törvényszerüen bevitetnek vagy bevihetők, ezen kikötökbe épugy japán hajókkal is bevihetők; mely esetben ezen áruk után nem fizetendő semmiféle más vagy magasabb vám vagy bármily czim alatt szedett illeték, mint a mely az osztrák vagy magyar hajókkal bevitt hasonnemü áruk után szedetik. Ezen kölcsönös egyenlő elbánásnál nem fog különbséget tenni, vajjon ezen áruk közvetlenül a származási országból vagy bármely más helyről érkeznek.
Épugy teljesen egyenlő elbánásnak lesz helye a kivitelnél is: ugy, hogy mindegyik magas szerződő fél területein minden áru kivitelénél, mely jelenleg vagy jövőben törvényszerüen kivihető, ugyanazon kiviteli vámok lesznek fizetendők és ugyanazon jutalmak és visszvámok lesznek engedélyezendők tekintet nélkül arra, hogy ezen kivitel japán hajókkal vagy pedig osztrák vagy magyar hajókkal eszközöltetett és tekintet nélkül a rendeltetés helyére, legyen ez akár a magas szerződő felek, akár valamely harmadik hatalom kikötője.
Mindegyik magas szerződő fél területeinek kikötőiben a másik fél hajóira nem fognak a kormány, köztisztviselők, magánosok, testületek vagy bármily intézmények nevében vagy javára szedett semmiféle tonna-, kikötői-, kalauz-, fénytorony-, veszteglési- vagy akármily természetü vagy elnevezésü más hasonló vagy azonos illetékek kivettetni, melyek a saját nemzetbeli hajóktól vagy a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hajóitól hasonló esetekben épugy és ugyanazon feltételek mellett nem szedetnének. Ezen egyenlő elbánás az illető hajókra kölcsönösen fog alkalmaztatni, tekintet nélkül érkezési és rendeltetési helyükre.
A hajóknak a magas szerződő felek területei kikötőiben, medenczéiben, dockjaiban, révein vagy folyóin való elhelyezését, be- és kirakodását illetőleg nem fog a saját nemzetbeli hajók részére semmiféle kiváltság és kedvezmény engedélyeztetni, mely egyuttal a másik fél hajóira nézve is érvényes nem volna; az lévén a magas szerződő felek kivánsága, hogy az illető hajók e tekintetben is teljesen egyenlő elbánásban részesittessenek.
A jelen szerződés határozatai alól kivétetik a magas szerződő felek egyikének vagy másikának területein üzött parthajózás; mely az illető országok törvényeinek, rendeleteinek és szabályzatainak van alávetve. Magától értetik azonban, hogy a japán alattvalók az osztrák-magyar monarchiában és az osztrák vagy magyar alattvalók Ő Felsége Japán császárja területén a parthajózást illetőleg mindazon jogokat és kiváltságokat fogják élvezni, melyeket ezen törvények, rendeletek és szabályzatok bármely más ország alattvalói részére engedélyeznek vagy jövőben engedélyezni fognak.
Minden japán hajó, mely külföldön Ausztria vagy Magyarország két vagy több kikötőjébe rendelt teljes vagy rész-rakományt vett fel, és minden osztrák vagy magyar hajó, mely külföldön Ő Felsége Japán császárja területének két vagy több kikötőjébe rendelt teljes vagy rész-rakományt vett fel, az ország törvényeihez és vámszabályaihoz alkalmazkodva, rakományának egy részét az egyik rendeltetési kikötőben leadhatja és utját a másikba, vagy a többi rendeltetési kikötőkbe, melyekben a külföldi kereskedelem meg van engedve, folytathatja, hogy ott eredeti rakományának további részét vagy maradványát leadja.
A japán kormány ezenkivül beleegyezik abba, hogy az osztrák és a magyar hajók a jelen szerződés egész tartama alatt épugy, mint eddigelé - Osaka, Niigata és Ebisu-Minato kikötők kivételével - a birodalom nyilt kikötői között rakományokat továbbra is szállithassanak.
A magas szerződő felek mindenikének összes hadi vagy kereskedelmi hajói, melyek a rosz időjárás következtében vagy bármely más oknál fogva a másik fél kikötőjébe menekülni kénytelenek, jogositva lesznek ott javitásokat eszközöltetni, magukat minden szükséges készlettel ellátni és ujból a tengeren utnak indulni a nélkül, hogy más illetékeket fizetnének, mint a melyeket hasonló viszonyok közt a saját nemzetbeli hajók fizetnek. Azon esetben azonban, ha valamely kereskedelmi hajó kapitánya a költségek fedezése végett rakományának egy részét eladni volna kénytelen, az a menedék helyén érvényes rendeletekhez és dijszabályzatokhoz alkalmazkodni köteles.
Ha a magas szerződő felek egyikének hadi vagy kereskedelmi hajója a másik fél területén partra vetődik vagy hajótörést szenved, a helyi hatóságok erről a legközelebbi főconsult, consult, alconsult vagy consuli ügynököt késedelem nélkül értesiteni fogják.
Az Ausztria vagy Magyarország vizeiben hajótörést szenvedett vagy partra vetődött japán hajók mentésére vonatkozó minden intézkedés Ausztria és Magyarország törvényei, rendeletei és szabályzatai szerint, és viszont Ő Felsége Japán császárja vizeiben hajótörést szenvedett vagy partra vetődött osztrák vagy magyar hajók mentésére vonatkozó minden intézkedés Japán törvényei, rendeletei és szabályzatai szerint fog megtétetni.
Az eként partra vetődött vagy hajótörést szenvedett minden kereskedelmi vagy hadihajó, azoknak minden töredéke és tartozéka, minden felszerelése és az emlitett hajókból megmentett minden javak és árúk, ide értve azokat is, melyek a tengerbe dobattak, vagy az emlitett tárgyak eladása esetén az azok után befolyt összegek, valamint az ezen partra vetődött vagy hajótörést szenvedett hajókon talált összes irományok a tulajdonosoknak vagy azok képviselőinek adandók át, mihelyt azt kivánják. Azon esetben, ha ezen tulajdonosok vagy képviselők nem volnának a helyszinén, az emlitett összegek vagy tárgyak az ország törvényei által megállapitott határidőn belül kivánatukra az illető főconsuloknak, consuloknak, alconsuloknak vagy consuli ügynököknek adandók át és ezen konzuli tisztviselők, tulajdonosok vagy képviselők csakis az emlitett tárgyak fentartása által okozott költségeket, valamint a mentéssel járó vagy azon egyéb költségeket lesznek kötelesek megtériteni, melyeknek viselésére hajótörés esetén a saját nemzetbeli hajók is kötelezve volnának.
A hajótörés alkalmából megmentett javak és áruk minden vámilleték alól mentesek lesznek, a mennyiben belföldi fogyasztásra nem kerülnek, mely esetben a rendes illetékek alá esnek.
Azon esetben, ha az egyik magas szerződő fél alattvalóinak tulajdonát képező hajó a másik fél területein hajótörést szenved vagy partra vetődik, az illető főkonzulok, konzulok, alkonzulok és konzuli ügynökök - a tulajdonos, a kapitány vagy a tulajdonos egyéb képviselőjének távollétében - jogositva lesznek hivatalosan közbelépni a végből, hogy az illető államok alattvalói minden szükséges gyámolitásban részesittessenek. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a tulajdonos, kapitány vagy egyéb képviselő jelen van és ily támogatást kér.
Mindazon hajók, melyek a japán törvényeknek megfelelően japán hajóknak, és mindazon hajók, melyek az osztrák vagy magyar törvényeknek megfelelően osztrák vagy magyar hajóknak veendők, a jelen szerződés alkalmazásánál is japán, illetve osztrák vagy magyar hajóknak fognak tekintetni.
Ha valamely tengerész a magas szerződő felek egyikének hadi vagy kereskedelmi hajójáról a másik fél területein megszökik, a helyi hatóságok kötelesek lesznek a szökevény hajója országának konzulja vagy ennek helyettese által hozzájuk intézett megkeresésre ezen szökevény letartóztatásában és átadásában minden lehető módon segédkezni.
Magától értetik, hogy ezen határozat nem nyer alkalmazást azon ország alattvalóira, melyben a szökés történt.
A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a kereskedelemre és a hajózásra vonatkozó minden ügyben, mindennemü kiváltság, kedvezmény vagy mentesség, a melyet az egyik fél bármely más állam kormányának, hajóinak vagy alattvalóinak nyujtott vagy jövőben nyujtani fog, a másik szerződő félre azonnal és feltétlenül kiterjesztendő; miután a magas szerződő felek szándéka az, hogy a kereskedelmet és a hajózást illetőleg minden tekintetben a legnagyob kedvezésben részesülő nemzet irányában alkalmazott elbánásban részesüljenek.
A magas szerződő felek mindegyikének alattvalói a szabadalmakat, a mustrákat és mintákat, a gyári vagy kereskedelmi védjegyeket, a czégeket és neveket illetőleg a másik fél területein ugyanazon oltalomban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek, ha a törvény által előirt alakszerüségeknek megfelelnek.
A magas szerződő felek mindegyike főconsulokat, consulokat, alconsulokat, consuli helyetteseket és ügynököket nevezhet ki a másik fél minden kikötőjébe, városába és helyére azon helyek kivételével, melyekben az ily consuli tisztviselőknek müködésre való bocsátása nehézséggel jár.
Ezen kivétel azonban a szerződő felek egyikével szemben csak akkor fog tétetni, ha az épp úgy minden más hatalommal szemben is alkalmaztatik.
A főconsulok, consulok, alconsulok, consuli helyettesek és consuli ügynökök minden hatáskörükbe eső eljárást szabadon gyakorolhatják és mindazon kiváltságokat, könnyitéseket és mentességeket fogják élvezni, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet consuli tisztviselőit megilletik vagy azokat jövőben meg fogják illetni.
A magas szerződő felek a következőkben állapodtak meg:
A Japánban létező különböző idegen telepek az illető japán községekbe fognak bekebeleztetni és azontúl Japán közhatósági rendszerének részét fogják képezni.
Az illetékes japán hatóságok ennélfogva mindazon közhatósági kötelezettségeket el fogják vállalni, melyek ezen új ügyállásból folynak, és azon közhatósági alapok és javak, melyek ezen telepek tulajdonát képezik, teljes joggal fognak az emlitett japán hatóságokra átruháztatni.
Mihelyet a fentjelzett változások megtörténtek, a jelenleg fennálló örökbérszerződések, melyek alapján birják az idegenek az emlitett telepeken jelenleg földbirtokukat, meg fognak erősittetni, és az ily természetü tulajdonokat illetőleg nem lesznek semmiféle más adók, illetékek, terhek, költségek vagy feltételek kiköthetők, mint melyek a kérdéses szerződésekben világosan ki lettek kötve. Magától értetik azonban, hogy az azokban emlitett consuli hatóságokat a japán hatóságok fogják helyettesiteni.
Az emlitett földterületeknek birtokjogát birtokosaik a jövőben szabadon ruházhatják át belföldiekre vagy idegenekre a nélkül, hogy úgy, mint jelenleg, kötelesek volnának bizonyos esetekre a consuli vagy japán hatóságok jóváhagyását kikérni.
Azon területek, melyeket a japán kormány tekintettel azon nyilvános használatra, melyre azok szánva voltak, bérmentesen engedett át; a területi fenhatóságból folyó jogok épségben tartása mellett továbbra is minden adó, illeték és teher alól állandóan mentesek lesznek és nem fognak azon használattól elvonatni, melyre eredetileg szánva voltak.
A jelen szerződés határozatai azon országokra is alkalmazandók, melyek a magas szerződő felek egyikének vámterületéhez jelenleg tartoznak vagy jövőben tartozni fognak.
Azon időponttól kezdve, melyben a jelen szerződés minden részében hatályba lép, az 1869. évi október 18-án, vagyis Meiji második éve kilenczedik hava tizennegyedik napján kötött szerződés és a magas szerződő felek közt azelőtt létesitett összes megállapodások és egyezmények érvényen kivül helyeztetnek. Ennek következtében az osztrák-magyar consuli törvényszékek által Japánban gyakorolt biráskodás és azon kivételes kiváltságok, könnyitések és mentességek, melyeket az osztrák vagy magyar alattvalók a biráskodás tekintetében élveztek, a jelen szerződés érvénybe helyezésének napjától kezdve teljes joggal és a nélkül, hogy külön értesités szükséges volna, megszüntettetnek, és az osztrákok és magyarok ettől kezdve a Japán törvényszékek biráskodásának lesznek alávetve.
A jelen szerződés - a XVIII. czikk kivételével - azon időtől számitva, midőn ő Felsége Japán császárjának kormánya az osztrák-magyar monarchiával közölte azon kivánságát, hogy a szerződés hatályba helyeztessék, egy év mulva lép életbe; de semmi esetre sem előbb, mint 1899. julius 17-én. A jelen szerződés tizenkét évig marad érvényben azon naptól kezdve, melyen hatályba helyeztetett.
Mindegyik magas szerződő félnek jogában fog állni, hogy a jelen szerződés érvénybe léptétől számitott tizenegy év letelte után bármely időben közölje a másik féllel azon kivánságát, hogy a szerződés megszüntettessék, mely közlést követő tizenkettedik hónap leteltével a szerződés teljesen meg fog szünni.
A jelen szerződés XVIII. czikke az emlitett szerződés jóváhagyási okmányainak kicserélése időpontjával lép érvénybe és - a mennyiben a magas szerződő felek ellenkező határozatban nem állapodnak meg - addig marad érvényben, mig a szerződés többi czikkeinek érvénye megszünik.
A szerződés V. czikkének első bekezdése azonban az osztrák-magyar monarchia által bármely időpontban felmondható, mely esetben ezen czikknek emlitett határozata tizenkét hónappal felmondása után veszti hatályát.
A jelen szerződés a magas szerződő felek által jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok Bécsben vagy Tokióban mielőbb ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és illető pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
A mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláirásánál az alulirt meghatalmazottak a következő határozatokban állapodtak meg.
A japán kormány beleegyezik abba, hogy az országnak az osztrák és magyar alattvalók részére való teljes megnyitása előtt is a létező útlevél-rendszer oly módon terjesztessék ki: miszerint az emlitett alattvalók, ha a tokioi osztrák-magyar követség vagy a nyilt japán kikötőkben székelő osztrák-magyar konzulatusok bármelyike által kiállitott kedvező igazolványt mutatnak elő, kérelmükre a tokioi császári külügyi hivataltól, vagy azon prefectura főhatóságaitól, melyben nyilt kikötő létezik, az ország egész területére és tizenkét hónapot meg nem haladó bármely időtartamra érvényes útleveleket nyerjenek. Magától értetik, hogy ezen fentartással a fennálló törvények és szabályzatok, melyek a japán birodalomban utazó osztrák vagy magyar alattvalókra mérvadók, továbbra is érvényesek maradnak.
Megegyezés jött létre, hogy a magas szerződő felek egyikének alattvalói a másik fél területein ugyanazon módon fognak ingatlanokra jelzálogjogokat szerezhetni és birtokolhatni, mint a saját nemzetbeliek.
A consuli tisztviselők illetékességét, a magán- és bűnügyekben való birósági segédkezést és a bűntettesek kiadását illetőleg a magas szerződő felek, a teljes viszonosság feltétele mellett, a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmódot fogják egymással szemben alkalmazni mindaddig, mig ezen ügyet külön egyezmény által nem szabályozandják.
Az osztrák-magyar monarchiából Japánba bevitt árukra jelenleg alkalmazott beviteli tarifa egy hónappal a mai napon aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés jóváhagyási okmányainak kicserélése után érvényen kivül lép. Ugyanezen időponttól kezdve az osztrák-magyar monarchiában termelt vagy előállitott czikkekre Japánban való bevitelüknél az új japán vámtarifa, valamint a japán és a külföldi államok közt kötött többi szerződésekben megállapitott kedvezményes vámok lesznek alkalmazandók; érintetlen maradván a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánás, melyet - addig, mig azok érvényben maradnak - a magas szerződő felek közt fenálló szerződés XX. czikkének határozatai, azután pedig továbbra is a mai napon aláirt szerződés V. és XVII. czikkei biztositanak.
Egyébként megállapittatott, hogy a japán vámtarifán később eszközlendő változások az osztrák-magyar monarchiában termelt vagy előállitott czikkekre való alkalmazásuk előtt hat hónappal közzéteendők.
A szerződés, ezen jegyzőkönyv és a mai napon aláirt pótegyezmény bármely határozata sem akadályozhatja az osztrák-magyar monarchiát és Japánt abban, hogy a hamisitott drogeriák, orvosságok, élelmi szerek vagy italok, illetlen vagy szemérmetlen nyomtatványok, festmények, könyvek, kártyák, kőnyomatok és metszetek vagy más oly tárgyaknak, melyek a közbiztonság vagy a közerkölcsiség szempontjából veszélyesek, vagy végre oly tárgyaknak bevitelét korlátozhassák vagy eltilthassák; melyek a találmányi szabadalmakat, a gyári védjegyeket vagy irói tulajdonjogot Ausztriában, Magyarországban és Japánban szabályozó törvények megszegésével készittettek. Ezen kölcsönös jog épúgy azon egészségügyi és egyéb tilalmakra is kiterjed, melyek az emberi egészség, az állatok védelme és a mezőgazdaságra nézve hasznos növények fentartása érdekében szükségesek.
Megegyezés jött létre, hogy ha a mai napon aláirt szerződésben és a jelen jegyzőkönyvben a vámokat illetőleg biztositott legnagyobb kedvezmény a gyakorlatban nem mutatkoznék kielégitőnek; az esetre a magas szerződő felek kedvezményes vámokban fognak megállapodni, melyek a mindegyikükre nézve különös érdekkel biró árukra lesznek alkalmazandók.
Ezen határozat későbbi végrehajtásának fentartásával a magas szerződő felek már jelenleg is, a mai napon aláirt pótegyezményben állapodtak meg, mely bizonyos ily érdekkel biró árúczikkekre 1903. deczember 31-ig terjedő érvénynyel szabja meg a beviteli vámkezelést.
Minden egyéb tekintetben a jelenleg érvényben lévő szerződésnek, valamint a magas szerződő felek közt ezen kivül létesitett megállapodásoknak és egyezményeknek határozatai a mai napon aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés hatályba helyezéséig érvényben maradnak.
A magas szerződő felek fentartják maguknak azt, hogy a szabadalmak, mustrák és minták oltalmát külön egyezmény utján szabályozzák, mely irányban a szükséges tárgyalásokat annak idején meg fogják inditani.
A japán kormány kötelezi magát, hogy az ipari tulajdonnak védelmére vonatkozó párisi nemzetközi egyesülethez még az osztrák-magyar konzuli biráskodásnak Japánban való megszünése előtt csatlakozni fog.
Megegyezés jött létre, miszerint daczára annak, hogy az osztrák-magyar consuli biráskodás Japánban a mai napon aláirt kereskedelmi és hajózási szerződésnek teljes életbeléptével önmagától megszünik, mégis ezen biráskodás mindazon ügyekre nézve, melyek a szerződés teljes hatályba helyezésének idején függőben vannak, azoknak végleges elintézéséig fentartassék.
A jelen jegyzőkönyv a magas szerződő felek részéről minden külön megerősités nélkül elfogadottnak és jóváhagyottnak fog tekintetni azon tény folytán, hogy a szerződésnek, melyre vonatkozik, jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve.
Ezen jegyzőkönyv érvénye megszünik azon időponttal, a melyben az emlitett szerződés hatályát veszti.
Minek hiteléül a magas szerződő felek meghatalmazottjai a jelen jegyzőkönyvet aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
Az alulirottak: Ő Felsége Ausztria császárjának, Csehország királyának stb. és Magyarország apostoli királyának külügyminisztere és Ő Felsége Japán császárjának bécsi rendkivüli követe és meghatalmazott minisztere a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződéshez csatolt zárjegyzőkönyv határozata alapján a következőkben állapodtak meg:
Attól az időponttól kezdve, melyben az új japán vámtarifa (a zárjegyzőkönyvnek a fent emlitett kereskedelmi és hajózási szerződés V. czikkére vonatkozó negyedik pont első bekezdése) érvénybe lép, az osztrák-magyar monarchiában termelt vagy előállitott, alább megnevezett czikkek Japánba való bevitelüknél a következő vámok alá fognak esni:
| Konyhaeszközök vagy edények, valamint vas- vagy aczél-pléhből való egyéb áruk, zománczozva, diszitve is; | ||||
| Lámpák, lámparészek és tartozékok fémből vagy üvegből; | ||||
| Mindennemü butor hajlitott fából; | érték után 10% | |||
| Hamis ékszerek; | ||||
| Mindennemü gomb; | ||||
| Üvegáruk, kristályüveg és üvegzománcz, az ablaküveg kivételével; | ||||
| Rovarpor | érték után 5% | |||
| Lovak | vámmentes | |||
Az értékvámok az áruknak a vásárlás, termelés vagy előállitás helyén való tényleges ára után fognak számittatni, melyhez hozzáadandók az emlitett helytől a kirakodási kikötőig felmerülő szállitási és biztositási költségek, valamint az esetleges bizományi költségek.
Azon naptól kezdve, melyen az osztrák-magyar monarchia árui Japánban a fentebb megállapitott módon fognak kezeltetni, a japán birodalomban termelt vagy előállitott czikkek az osztrák-magyar vámterületre való bevitelüknél a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesittetni.
A Japánban termelt vagy előállitott, alább megnevezett czikkek az osztrák-magyar vámterületre való bevitelüknél a következő beviteli vámok alá fognak esni:
| arany forint 100 kg-kint | ||
| Selyemgubó, fonatlan selyemhulladék | vámmentes | |
| Selyem, motolált vagy sodrott nyers állapotban | vámmentes | |
| Floret selyem (fonott selyem hulladék) nyers állapotban | vámmentes | |
| Szövetek tiszta selyemből, simák | 200.- | |
| Szalma-szalagok (szalagnemü mindenféle fonadékok) más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 2.- | |
| Papirostapéták | 18.- | |
| Porczellán: | ||
| fehér | 5.- | |
| szines, szines szélü, festett szinnyomatos, aranyozott, ezüstözött | 10.- | |
| Réz nyers állapotban, ócska töredék és hulladék is | vámmentes |
Azon esetben, ha a jelen egyezmény tartama alatt Japán az ezen egyezmény I. czikkében megnevezett árúkra nézve valamely harmadik államnak kedvezőbb bánásmódot biztosítana; ezen bánásmódban a mai napon aláirt kereskedelmi és hajózási szerződéshez csatolt zárjegyzőkönyvnek az V. czikkre vonatkozó 4. pontjában foglalt határozatok alapján az osztrák-magyar monarchiában termelt vagy előállitott hasonnemü áruk is fognak részesülni.
Ép úgy megállapittatik, hogy azon esetben, ha az osztrák-magyar monarchia a jelen egyezmény tartama alatt az ezen egyezmény II. czikkében megnevezett árukra nézve valamely harmadik államnak mérsékeltebb beviteli vámokat engedélyezne, ezen vámok a Japánban termelt vagy előállitott hasonnemü árukra egyenlően alkalmaztatni fognak.
A jelen egyezmény azon napon lép hatályba, melyen az új japán vámtarifa életbe lép, és 1903. deczember 31-ig marad érvényben.
Az esetben, ha az osztrák-magyar monarchia a mai napon aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés XXIII. czikkében foglalt határozat alapján közölné azon kivánságát, hogy az emlitett szerződés V. czikke 1. bekezdésének érvénye megszüntettessék, a jelen egyezmény tizenkét hónappal ezen közlés után hatályon kivül fog helyeztetni.
A jelen egyezmény a magas szerződő felek részéről minden külön megerősités nélkül elfogadottnak és jóváhagyottnak fog tekintetni azon tény folytán, hogy a mai napon aláirt szerződés jóváhagyási okmányai ki lettek cserélve.
Minek hiteléül a magas szerződő felek meghatalmazottjai a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
