Általánosan elismert igazság, hogy a nyilvános kertek, parkok és sétahelyek a városok közegészségügyének fejlesztése szempontjából igen nagy horderővel birnak; ezzel szemben sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a székes főváros fejlődése ebben a tekintetben, lakosságának nagymérvű szaporodásával és területének folytonos nagyobbodásával, nem jár karöltve és messze elmarad más nagy városok berendezéseitől.
A székes főváros belsejében csak igen kevés és nem nagy terjedelmű sétahely áll a nagy közönség rendelkezésére, és az, a mely nagy kiterjedésénél, páratlan szép fekvésénél és gyönyörű ültetvényeinél fogva hivatva lenne, hogy a nagy közönség legkedveltebb üdülő helyét képezze és valóságos szükségletet kielégitsen, - a Margitsziget - a székes főváros két partjával hiányzó állandó összeköttetés miatt, a természet rendelte eme hivatásának teljes mérvben megfelelni nem képes.
A székes fővárosnak minden irányban fejlesztése az állam vitális érdekeinél fogva is a kormány állandó gondoskodásának tárgyát képezvén, ily körülmények közt csak a legnagyobb örömmel üdvözölhettem József főherczeg úr Ő császári és királyi Fensége központi jószágigazgatósága által hozzám benyujtott azt a kérvényt, melyben a Margithid középső pilléréből kiindulva, a Margitszigetre vezető összekötő hidra vonatkozó részletes tervek bemutatása mellett, a hidnak a főherczeg úr Ő Fensége költségén leendő kiépitésére késznek nyilatkozott és ebben az irányban a további tárgyalásoknak meginditását kérelmezte.
Szemben azzal, hogy a Margithidnak a Margitszigettel állandó összekötése már a Margithidnak a hetvenes években történt épitése alkalmával tervbe vétetett, úgy a kereskedelmi minister úr műszaki, mint a földmivelésügyi minister úr folyamszabályozási szempontokból a terv végrehajtása ellen érdemleges kifogást nem emelt, ennek daczára azonban annak elkerülése végett, hogy a Margithid tekintetében osztott tulajdonjog alkottassék és nehogy a hid kezelése, a vámdijak szedése stb. tekintetében az egyöntetűség koczkáztassék, nem mutatkozott czélszerűnek, hogy az összekötő hid épitését más, mint maga az állam eszközölje.
Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével létesült József főherczeg úr Ő. cs. és kir. Fensége és közöttem a % alatt csatolt szerződés, melynek értelmében a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fentartása mellett kötelezettséget vállaltam az összekötő hidnak az állam költségén való kiépitésére, miglen József főherczeg úr Ő cs. és kir. Fensége ezen hid épitési költségeihez 200.000 forintnyi = 400.000 koronányi összeggel hozzájárul és a hidhoz vezető feljáró töltés és a partvédelmi munkálatoknak saját költségén való előállítását viseli, a nélkül, hogy ez által az összekötő hidra nézve tulajdonjogot nyerne, avagy a hid kezelése stb. tekintetében bárminemü beavatkozási jogot szerezne.
Az ezen szerződésben a kincstár részéről elvállalt kötelezettségek teljesitése czéljából készült a jelenleg előterjesztett törvényjavaslat, a melynek 1. §-ában a ministerium felhatalmazást kér arra, hogy a Margithid középső pilléréből kiágazólag a Margitszigetre összekötő hidat épithessen.
A hidépitési munkálatokat a József főherczeg úr Ő cs. és kir. Fensége által az állam rendelkezésére bocsátott tervezetek és vázlatrajzok felhasználásával végleg megállapitandó tervek és feltételek alapján a kereskedelmi ministerium hajtaná végre, önként érthetőleg folyamszabályozási szempontokból a földmívelésügyi ministeriumnak és városrendezési szempontokból a fővárosi közmunkák tanácsának az 1870:X. törvénycikken alapuló közreműködése mellett, mig a töltési és partvédelmi munkálatok az állami épitéssel kapcsolatban és összhangban a már emlitett törvényes tényezők útmutatásai alapján a főherczeg úr Ő Fensége által s az Ő költségére lennének végrehajtandók.
Az előzetesen megejtett számitások alapján magának az összekötő hidnak összes költségei a 400.000 frtot = 800.000 koronát semmi esetre sem fogják meghaladni és igy a József főherczeg úr Ő cs. és kir. Fensége által felajánlott 200.000 frtnyi = 400.000 koronányi hozzájárulási összeg betudásával az államkincstár ezen a czímen legfelebb 200.000 frttal = 400.000 koronával fog megterheltetni.
A törvényjavaslat 2. §-ában ezen költség fedezésére az 1893:XIV. törvénycikk 1. § a)-d) pontjaiban felsorolt összegekből alkotott hidépitési alapot jelölöm ki, a melynek már elnevezésében rejlő rendeltetése erre a czélra legalkalmasabbnak mutatkozik.
Az 1893:XIV. törvénycikk indokolásában foglaltakhoz képest a törvény 2. §-ában megállapitott munkálatok költségeinek fedezésére a székes főváros által felajánlott kétmillió forintnyi = négy millió koronányi összeg hozzászámitásával együttesen 10,230.000 frt = 20,460.000 korona állott rendelkezésre és minthogy az összes munkálatok költségei kerekösszegben 10,000.000 frttal = 20,000.000 koronával vétettek számitásba, a munkálatok végrehajtásának több évre terjedő idejére való tekintettel az időközi kamatok számbavételével az esetleges maradvány a lánczhid elsőbbségi kölcsönnek az állami pénztári készletekből visszafizetett 724.700 frtot = 1,449.400 koronát tevő összegnek megtéritésére rendeltetett.
Az 1893:XIV. törvénycikk végrehajtása folyamán azonban a törvényben megállapitott munkálatok költségeire vonatkozólag megejtett számitások nagy változáson mentek keresztül és részben az által, hogy az eskütéri hid a szakértők véleménye alapján a székes fővárosnak árviz elleni biztositása, illetőleg a jégnek akadálytalan lezajlása és a hajózási forgalom szempontjából egy nyilással lesz épitendő, részben pedig az által, hogy az eskütéri hid irányának a székes főváros közönsége óhajának megfelelőleg megváltoztatása és a telkek értékének emelkedése folytán a kisajátitási költségek is szaporodtak - a már emlitett munkálatok összes költségei jelenleg 12,800.000 frtra = 25,600.000 koronára tehetők.
Az ekkép mutatkozó többletnek fedezése czéljából a már végrehajtott munkálatok költségeit egyelőre az állami pénztári készletek terhére a hidépitési alapnak nyujtott előlegkép folyósitván, ez az alap úgy az azt alkotó értékpapirok értékemelkedése folytán, mint az időközi kamatoknak 1901. év végeig mint az eskütéri hid felépitésének idejéig való hozzászámitásával abban az esetben, ha a pénztári készletekből adott előlegek után az időközi kamatok megtéritése elejtetik, - nemcsak hogy elegendő lesz az 1893:XIV. törvénycikk 2. §-ában megállapitott összes munkálatok költségeinek fedezésére, de képes lesz a Margitszigetre vezető összekötő hidra eső költségeket is viselni, sőt esetleg továbbra is érvényesithető lesz az 1893:XIV. törvénycikk 1. §-ának az az esetleges intézkedése, hogy a maradvány a lánczhid elsőbbségi kölcsön törlesztésére forditott összegek megtéritésére használható fel.
A törvényjavaslat 3. §-a, mint a végrehajtási záradékot tartalmazó, különleges indokolást nem igényelvén, még csak arra a kijelentésre szoritkozom, hogy a bevezetésben emlitett nagy horderejű és az állam támogatását is teljes mérvben megérdemlő érdekek az állam részéről eszközölt és a Margitsziget látogatói számának kétségkivül bekövetkező gyarapodása folytán a hidvámjövedelmek várható emelkedésében megfelelő kamatozást is találó - ezt a beruházást teljesen indokolttá teszik.
Mely egyrészről Fenséges József cs. és kir. főherczeg úr, mint a Margitsziget tulajdonosa, másrészről a magyar államkincstár képviseletében dr. Lukács László m. kir. pénzügyminister között a Margithidról a Margitszigetre vezetendő összekötő hid épitése tárgyában a következő feltételek alatt jött létre:
1. A m. kir. pénzügyminister az államkincstár képviseletében kötelezettséget vállal arra nézve, hogy az állam költségén a Margithid középső pilléréből kiágazólag a Margitszigetre összekötő hidat épit és a Margithid kiegészitő részét képezendő ezt az állami hidat legkésőbb ezerkilenczszáz évi augusztus hó 1-ső napján a szabad forgalomnak átadja.
2. Kötelezőleg kijelenti az államkincstár, hogy az 1-ső pontban körülirt hidat akként fogja épiteni, hogy az úgy a gyalog-, mint a kocsiközlekedésre alkalmas legyen; egyébként azonban az államkincstár teljesen szabad kezet tart fenn magának arra nézve; hogy ezt a hidat anyag, szerkezet, alak, szóval minden tekintetben saját belátása szerint megállapitandó tervek és módozatok szerint fogja létesiteni.
3. Az államkincstár a szigetről a Margithidra vezetendő összekötő hidnak fentartását, helyreállitását, világitását, tisztogatását, szóval minden költségeinek viselését mindenkorra magára vállalja, úgy, hogy ezen a czímen sem József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fensége, sem pedig jogutódjai semmi néven nevezendő szolgáltatás teljesitésével, vagy kárpótlás fizetésével nem lesznek megterhelhetők.
4. Az államkincstár kötelezőleg kijelenti, hogy a Margithidon szedett vámdíj a Margitszigetre épitendő összekötő hidon való közlekedésre is feljogosit és ezen összekötő hidon a kincstár sem a gyalog-, sem pedig a kocsiközlekedés után külön vámdíjakat szedni nem fog; viszont azonban fentartja magának azt a jogát, hogy magán a Margithidon a jelenleg érvényes, vagy netán jövőben alkotandó új díjszabásban foglalt vámdíjakat továbbra is szedheti.
5. József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fensége kötelezi magát, hogy a Margithidra vezetendő összekötő hid épitési költségeihez 200.000 frttal, szóval kétszázezer forinttal hozzájárul, illetőleg hogy az épitkezési költségek fedezetéhez az államkincstárnak 200.000 frtot a következő három egyenlő részben fog fizetni: a) az első részletet az összekötő hid épitése iránt a törvényhozás elé terjesztendő törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése napjától számitandó nyolcz napon belül; b) a második részletet az épitkezési munkák megkezdésétől számitandó nyolcz napon belül és végül c) a harmadik részletet az összekötő hidnak a szabad forgalomba bocsátásától számitandó nyolcz napon belül.
6. Ugy a munkálatok megkezdésének, mint a szabad forgalom megnyiltának napját a pénzügyminister József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fenségének be fogja jelenteni.
7. A 200.000 frtnyi hozzájárulási összeg lefizetése által József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fensége az összekötő hidra sem tulajdonjogot nem szerez, sem pedig az összekötő hid fentartása, helyreállitása, világitása és tisztogatása tekintetében beavatkozási jogot nem nyer.
8. Abban az esetben, ha a Margitszigetre vezetendő összekötő hid, vagy pedig maga a Margithid elemi csapások, háború, vagy egyéb az államkincstár ténykedésén kivül eső okokból teljesen megsemmisülne, vagy olyannyira megrongálódnék és hasznavehetetlenné válnék, hogy az államkincstár a Margithidnak, illetve a szigetre vezető összekötő hidnak ujból felépitését czélszerűnek nem tartaná: sem József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fenségének, sem pedig jogutódainak nincs joguk követelni, hogy a Margithid, vagy az arra vezető összekötő hid ujból felépittessék és nincs joguk arra, hogy ezen a czímen bármi néven nevezendő kártéritést igényelhessenek.
Hasonlóképen nem tartozik a kincstár kártéritéssel az esetben sem, ha akár a Margithid, akár az arra vezető összekötő hid helyreállitás czéljából, vagy bármely más oknál fogva a közlekedéstől huzamosabban elzáratik.
9. József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fensége kötelezőleg elvállalja, hogy a Margitszigetre vezetendő összekötő hidhoz, a Margitszigeten való hozzájárulás czéljából szükséges munkálatokat, illetőleg a feljáró töltést, valamint a partvédelmi munkálatokat a kereskedelmi ministerium részéről végérvényesen megállapitandó hidépitési tervekkel összhangban álló módon az államkincstárnak minden igénybevétele nélkül, saját költségén végezteti és örök időre saját költségén fentartja.
10. József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fensége kötelezi magát az előző pontban emlitett hidfeljáró és partvédelmi munkálatokat a hídépítési munkákkal párhuzamosan oly módon és oly időben végeztetni, hogy a hidépités befejeztével az összekötő hidon a szabad forgalom akadálytalanul megnyitható legyen.
11. A 9-ik pontban emlitett partvédelmi munkálatok végrehajtásánál a földmívelésügyi ministerium által már megállapitott szabályozási és kőhányási vonalak pontosan betartandók.
12. József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fensége kötelezi magát, hogy az összekötő hidnak magán a Margitszigeten épitendő pilléreihez szükséges és a m. kir. kereskedelemügyi minister által kijelölendő területet ingyen átengedi, e területre nézve a használat szolgalmát az államkincstárnak örök időkre biztositja és megengedi, hogy e terület használatának, illetve az azon emelt felülépitmény tűrésének szolgalmi joga az államkincstár javára a Budapest fő- és székváros Szent Margitsziget része 1. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanra minden megkérdeztetése nélkül telekkönyvileg bekebeleztethessék.
13. Az összekötő hid épitkezési munkálatainak végrehajtása czéljából a Margitszigeten szükséges munkahelyek a munka egész idejére, minden kárpótlási igény nélkül ingyen az államkincstár rendelkezésére bocsátandók. Ugyancsak ingyen bocsátandók az államkincstár rendelkezésére a Neuschloss Ödön és Marcell épitési vállalat által kidolgozott épitkezési tervezetek, vázlatrajzok és költségelőirányzatok, melyekhez azonban a kincstár semmi tekintetben kötve nincsen.
14. Szerződő felek abban állapodnak meg, hogy a jelen szerződésből netán felmerülhető összes vitás kérdések a Budapesten székelő járásbiróságok bármelyike előtt, a sommás eljárás szabályai szerint döntessenek el.
15. Ez a szerződés József cs. és kir. főherczeg úr Ő Fenségére nézve annak aláirásával, az államkincstárra nézve ellenben a törvényhozás jóváhagyásának bekövetkezésével válik joghatályossá.
A két eredeti példányban kiállitott ezen szerződés felolvastatván, felek azt akaratukkal megegyezőnek találták és az alulirott tanuk jelenlétében aláirták.
Kelt Budapesten, 1898. évi junius hó 2-án.
Előttünk:
Libits Adolf s. k.
Rácz Kálmán s. k.
Vértesy Ferencz s. k.,
mint tanu
Paduch József s. k.,
mint tanu.
József fhg. s.k.
Lukács László s.k.
(P. H.)
A hivatalos másolat hiteléül:
Budapest, 1898. évi augusztus hó 8-án.
Paduch József s. k.,
segédhiv. főigazgató
(P. H.).
