A magyar korona országai s másrészt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, valamint Bosznia és Herczegovina közti forgalomban, az emlitett három fogyasztási terület egyikéből a másik két fogyasztási terület valamelyikébe egy-egy termelési időszak alatt átvitt már megadóztatott sör-, ásványolaj- és czukormennyiségek után a lefizetett adó a befogadó terület javára megtérittetik azon terület kincstára által, a mely területről az illető czikkek küldetnek. Egy-egy termelési időszaknak a sörre és ásványolajra nézve az egyik év szeptember hó első napjától a közvetlenül rákövetkező év augusztus hó utolsó napjáig, a czukorra nézve pedig az egyik év augusztus hó első napjától a közvetlenül rákövetkező év julius hó utolsó napjáig terjedő időtartam vétetik.
Oly küldemények után, a melyek két liter sörnél, két kilogramm ásványolajnál, vagy két kilogramm czukornál többet nem tartalmaznak, megtéritésnek nincs helye s nagyobb küldemények is csak annyiban vétetnek számitásba, a mennyiben a küldemények szállitása a 3., 4. és 5. czikk rendelkezéseinek megfelelően hivatalos átutalás mellett történt és a küldeménynek a rendeltetési (befogadó) területre való beérkezése hivatalosan igazoltatott.
Ezen törvény értelmében küldemény alatt a fent megnevezett három terület egyikéről a másik két terület valamelyikére bármely módon átvitt fentemlitett czikkek, czukor alatt pedig csak a czukoradóról szóló törvény 1. § 1. pontja alatt megjelölt czukor értendők.
Az adó megtérittetik:
a) minden hektoliter sör után abban az összegben, a mely egy-egy hektoliter tizenkét czukorfoktartalmu sörlé után söradó fejében fizetendő;
b) az ásványolaj után abban az összegben, a mely egy-egy métermázsa ásványolaj után fogyasztási adó fejében fizetendő;
c) a czukor után abban az összegben, a mely egy-egy métermázsa czukor után czukoradó fejében fizetendő.
A megtérités minden egyes adóköteles czikkre nézve külön az egy-egy termelési időszakra kiterjedő leszámolás alapján, az illető termelési időszak lejáratára következő negyedik hónap végéig és pedig abban az esetben, ha ezen ideig a leszámolás véglegesen még megejthető nem volna, az utólagos helyesbités fentartása mellett teljesitendő.
A ki a magyar korona országainak területén, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, ugyszintén Bosznia és Herczegovina területén
a) sört két litert meghaladó mennyiségben;
b) ásványolajat két kilogrammot meghaladó mennyiségben;
c) czukrot két kilogrammot meghaladó mennyiségben a három terület egyikéről a másik két terület valamelyikére küldeni szándékozik, köteles a küldeményt előzetesen az erre kijelölt pénzügyi közegnél (küldő hivatalnál) bejelenteni.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
1. a küldő nevét, foglalkozását és lakhelyét;
2. a szállitó (szállitási vállalat) nevét;
3. az elszállitás napját;
4. a tartályok számát és nemét, illetőleg a csomagok számát;
5. az elküldendő czikkek nemét;
6. az elküldendő czikkek mennyiségét, és pedig:
a) a sörnél literekben kifejezve;
b) az ásványolajnál minden egyes tartály teljes és tiszta súlyát;
c) a czukornál minden egyes tartály teljes és tiszta súlyát, ha azonban süvegczukor nem hordókban vagy ládákban szállittatik, a süvegek számát és összes súlyát;
7. a czimzett, illetőleg az átvevő nevét, foglalkozását és lakhelyét;
8. a pénzügyőri szakaszt, a melynél a küldemény a befogadó területen előállitandó.
A küldemény a bejelentéssel egyidejüleg az esetleg meglevő kisérő iratok (szállitó-levél, számla stb.) felmutatása mellett, hivatalos megvizsgálás czéljából rendszerint a küldő hivatal elé állitandó.
A küldeménynek a küldő hivatal elé való állitása azonban a küldő kérelmére mellőzhető s a küldemény hivatalosan a küldőnek üzleti helyiségeiben is megvizsgálható.
Ha a küldeménynek hivatalos megvizsgálása alkalmával kifogás nem merül fel: a küldő hivatal a küldeményt átutaló-jegygyel, mely a küldeményt kell hogy kisérje, rendeltetési helyére utalja.
A rendeltetési helyére beérkezett küldemény rendszerint azon pénzügyőri szakasz elé állitandó, a melynek kerületében a czimzett, illetve az átvevő fél lakhelye van.
A küldőnek azonban szabadságában áll a bejelentés megtételekor a befogadó területen levő más pénzügyőri szakaszt is kijelölni, és ez esetben a küldemény ezen pénzügyőri szakasz elé állitandó.
Az átutaló-jegy aláirása és átvétele által a küldő kötelezettséget vállal arról gondoskodni, hogy az utalt küldemény változatlan mennyiségben és minőségben, a megfelelően kitüzött időtartam alatt, az átutaló-jegy átadása mellett az illetékes, illetőleg a bejelentésben általa megjelölt pénzügyőri szakasz elé állittassék.
Ha a szállitás közben felmerült valamely esemény következtében szüksége merülne fel annak, hogy a szállitás iránya megváltoztattassék, vagy hogy a szállitásra kitüzött időtartam meghosszabbittassék, avagy hogy a küldemény tartályaiban változtatás eszközöltessék, ugyszintén ha ilyen cselekmény következtében a küldemény mennyisége szállitás közben változást szenved: ezekben az esetekben köteles a szállitó a változást a legközelebbi pénzügyi közegnél bejelenteni, mely a változást az átutaló-jegyen igazolja.
A rendeltetési helynek utólagos megváltoztatása, valamint a küldeményeknek azon a területen való megosztása, a mely területre való kiszállitásra a küldemény utaltatik, csakis a mellett a feltétel mellett eszközölhető, ha előbb az egész küldemény változatlan állapotban a szállitás vonalán fekvő valamely pénzügyőri szakasz elé állittatik és az által hivatalos elbánás alá vétetik.
Abban az esetben, ha a küldemény arra a területre, a melyből származik, bármi okból visszaszállitandó: ez iránt a bejelentés a 3. czikk rendelkezései értelmében ujból megteendő. Ha azonban a szállitás nyilvános szállitási vállalat által foganatosittatott, a küldemény visszaszállitása tekintetében rendeleti uton könnyitések engedélyezhetők.
A küldeménynek a befogadó területen (4. czikk) az illető pénzügyőri szakasz elé történt állitásáról igazolvány állittatik ki. Az esetben, ha a küldemény a hivatalos elbánás végett történt előállitás után megosztatott: minden részküldeményre nézve külön-külön igazolvány állittatik ki.
Az átvevő mindannyiszor, valahányszor saját maga, vagy más részére a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokból, vagy Boszniából és Herczegovinából eredő oly küldeményt szerez be vagy vesz át, a mely a 3. czikkben szabályozott bejelentési kötelezettség alá esik, vagy melyre nézve tudja, hogy a küldemény az emlitett területekből származik, köteles arról meggyőződni, hogy a küldemény igazolványnyal fedezve van.
A pénzügyi közegeknek ilyen szállitmányoknál való közremüködését szabályozó közelebbi határozmányok rendeleti uton állapittatnak meg.
Azok a szárazföldi és vizi utak, a melyeken - a vasutakon és gőzhajózási vonalakon kivül - a 3. czikkben szabályozott bejelentési kötelezettség alá eső küldemények a három terület között szállithatók, rendeleti uton határoztatnak meg és megfelelő módon közhirré tétetnek.
A vasuti és gőzhajózási vállalatok, valamint a postahivatalok az általuk szállitás végett átvett, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokból, valamint Boszniából és Herczegovinából származó s az előző 3. czikkben megjelölt nemű minden küldeményt, annak a leadási állomásra való beérkezése után, és mindenesetre még mielőtt a küldemény a czimzettnek kiszolgáltatnék, az illetékes pénzügyőri szakasznak bejelenteni kötelesek.
A községi előljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos eljárásukban kivánatukra haladék nélkül segédkezet nyujtani.
A községi előljáróságnak erre kirendelt közege köteles eme hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabályellenesség esetében a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb okmányt és segédiratot szintén aláirni, és egyáltalában mindenben törvényes segélyt nyujtani.
Az e törvény, valamint az ennek végrehajtása iránt kiadandó utasitás megszegése által elkövetett kihágásokra, a kihágások és a pénzbüntetések elévülésére és az ezek iránti kezességre nézve - a mennyiben jelen törvény másképen nem intézkedik - a pénzügyi kihágásokra, és különösen a szeszadó elleni kihágásokra nézve érvényben levő törvények és szabályok nyernek alkalmazást.
A kihágás tárgya annak tartályaival együtt elkobzás alá esik:
1. ha az utalt küldemény más, mint a következő 2. pont alatt felsorolt esetekben, az erre kijelölt hivatal vagy közeg elé nem állittatik;
2. ha valaki a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokból vagy Boszniából és Herczegovinából érkezett oly küldeményt, a mely a 3. czikkben szabályozott bejelentési kötelezettség alá esik, de a mely igazolványnyal (5. czikk) egyáltalában nincsen fedezve, avagy csak részben van fedezve; avagy olyan sör-, ásványolaj- vagy czukorküldeményt, a mely a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területéről a vámvonalon át való kivitel czéljából a magyar korona országainak területén levő valamely kilépti hivatalhoz utaltatott, beszerez, vagy csak megőrzés végett is átvesz, daczára annak, hogy tudta, vagy a fenforgó körülményekből nyilvánvalóan tudhatta, hogy a küldemény az emlitett területekről származik.
3. ha valamely, a 3. czikkben szabályozott bejelentési kötelezettség alá eső sör-, ásványolaj- vagy czukorküldemény a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina határától a magyar korona országainak belseje felé tiltott uton (6-ik czikk) találtatik, tekintet nélkül arra, vajjon átutaló-jegygyel fedezve van-e vagy nincs;
4. ha ily küldemény a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina határától legfölebb 15 kilométernyi távolságon belül megengedett szárazföldi vagy vizi utakon, avagy vasutakon, illetőleg gőzhajókon ugyan, de átutaló-jegy nélkül oly időben találtatik, a mely időben a küldemény átutaló-jegygyel már ellátva kellene, hogy legyen, és a fenforgó körülményekből ki nem tünik, vagy hitelesen nem igazoltatik, hogy a küldemény a magyar korona országainak területén levő valamely helyről szállittatik.
A kihágás tárgyát képező küldemény nem esik elkobzás alá, ha a lefoglaláskor pénzbüntetés fejében a küldemény után járó megtéritési összeg (2. czikk) és további 10 korona készpénzben lefizettetik.
Ugyanilyen mérvű pénzbüntetés alkalmazandó akkor is, ha a kihágás tárgya igénybe nem vehető.
A 10. czikk utolsó bekezdésében meghatározott mérvű pénzbüntetésnek van helye:
1. ha a 3. czikk rendelkezései alapján tett bejelentésbe az elszállitásra szánt mennyiségnél nagyobb vagy kisebb mennyiség vétetett fel és a különbözet a tényleges mennyiség öt százalékát meghaladja;
2. ha a küldemény előállittatott ugyan, azonban annak egy része az átutalójegy által fedezve nincsen és ez a fedezetlen rész az átutaló-jegyen kitüntetett mennyiség öt százalékát meghaladja;
3. ha valaki sörnek, ásványolajnak vagy czukornak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területéről a magyar korona országainak területére a 3. czikkben meghatározott mennyiségeknél kisebb mennyiségekben való átvitelével üzletszerüen foglalkozik;
4. ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina határától legföljebb 15 kilométernyi távolságban megengedett szárazföldi vagy vizi utakon, avagy vasutakon, illetőleg gőzhajókon ilyen küldemény átutaló-jegygyel fedezve találtatik ugyan, ez utóbbi azonban a küldeménynyel nem egyezik.
A pénzbüntetés megszabásának alapjául veendő:
az 1. pont alatti esetben: a bejelentett mennyiséggel szemben talált többlet vagy hiány;
a 2. pont alatti esetben: az átutaló-jegy által nem fedezett mennyiség;
a 3. pont alatti esetben: az üzletszerüen átvitt mennyiség és
a 4. pont alatti esetben: a mennyiségbeli különbözet.
A pénzbüntetések biztositására a küldemények tartályaikkal együtt zálogul szolgálnak és ez a törvényes zálogjog minden más magánjogi czimből eredő követelést megelőz.
4 koronától 100 koronáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha a 10. és 11. czikkekben felsorolt eseteken kivül e törvény vagy az annak végrehajtása iránt kiadandó utasitás valamely rendelkezése megszegetik, különösen pedig:
1. ha a 3. czikk rendelkezése szerint teljesitendő bejelentés megtétele elmulasztatik;
2. ha a bejelentés a mennyiségre nézve olynemű eltérést tartalmaz, a mely három százaléknál nagyobb, de öt százalékot meg nem halad;
3. ha a küldeménynek a leadási állomásra való beérkezéséről a 7. czikkben követelt bejelentés megtétele elmulasztatik;
4. ha az ezen törvény 3., 4. és 5. czikkei szerint hivatalosan utalt küldeményekre hivatalos zár alkalmaztatik és ez a hivatalos zár megsértetik.
Abból az összegből, mely a 10. czikk rendelkezéseihez képest elkobzott tárgyak elárverezéséből, vagy a 10. s illetve 11. czikkek alapján kiszabott pénzbüntetésből befoly, mindenekelőtt levonandó az államkincstár javára a 2. czikkben megállapitott adótéritési tételeknek megfelelő összeg, és csak a maradványra nézve találnak a tettenérők és feljelentők megjutalmazása iránt fennálló rendelkezések megfelelő alkalmazást.
A jelen törvény 1-13. czikkei, illetőleg a törvény végrehajtása iránt kiadott utasitás ellen elkövetett kihágásokra nézve az 1894. évi XV. tc. 14. §-a alkalmazandó.
A szeszadónak a fogyasztási terület részére való biztositásáról szóló 1894. évi XV. tc. 4., 7., 10., 11., 12. és 13. §-ai hatályon kivül helyeztetnek és ezek helyett az adóval nem terhelt égetett szeszes folyadékokra is a jelen törvény 4., 7., 10., 11., 12. és 13. czikkeikben foglalt határozmányok nyernek hasonszerű alkalmazást. A pénzbüntetés azonban akként szabatik meg, hogy a kihágás tárgya után a fogyasztási adó kisebbik tétele szerint járó összeghez 10 korona hozzászámittatik.
Továbbá ugyanazon törvény 2. és 3. §-ai következőleg módosittatnak, ugymint:
2. § Az adómegtérités (1. §) minden hektoliter alkohol után abban az összegben állapittatik meg, a mely azon a területen, a melyik a megtéritést teljesiteni köteles, az illető évi szesztermelési időszakban, vagyis az egyik év szeptember havának első napjától a közvetlenül rákövetkező év augusztus havának utolsó napjáig terjedő időben megadóztatott összes alkoholmennyiség után előirt összes szeszadóból egy-egy hektoliter alkoholra átlagosan esik.
A megtérités az egy-egy termelési időszakra kiterjedő leszámolás alapján az illető szesztermelési időszak lejártára a következő negyedik hónap végeig és pedig abban az esetben, ha ezen ideig a leszámolás véglegesen még megejthető nem volna, az utólagos helyesbités fentartása mellett teljesitendő.
3. § A leszámolás (2. §) czéljából az, a ki a magyar korona országainak területén, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, ugyszintén Bosznia és Herczegovina területén égetett szeszes folyadékokat 1 litert meghaladó mennyiségben a három terület egyikéről a másik két terület valamelyikére adóval nem terhelten küldeni szándékozik, köteles a küldeményt előzetesen az erre kijelölt pénzügyi közegnél (küldő hivatalnál) bejelenteni.
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
1. a küldő nevét, foglalkozását és lakhelyét;
2. a szállitó (szállitási vállalat) nevét;
3. az elszállitás napját;
4. a tartályok számát és nemét;
5. az égetett szeszes folyadékok nemét és mennyiségét, valamint azoknak az előirt 100 fokú szeszmérő szerinti fokokban megjelölendő alkoholtartalmát;
6. a küldeményben tartalmazott tiszta alkohol összes mennyiségét hektoliter-fokokban (literekben) kifejezve;
7. a czimzett, illetőleg az átvevő nevét, foglalkozását és lakhelyét;
8. a pénzügyőri szakaszt, a melynél a küldemény a befogadó területen előállitandó.
Az alkoholtartalom és alkoholmennyiség bejelentése tekintetében az olyan égetett szeszes folyadékokra nézve, a melyeknek alkoholtartalma a szeszmérővel közvetlenül meg nem határozható, rendeleti uton könnyitések engedélyezhetők.
A küldemény a bejelentéssel egyidejűleg az esetleg meglevő kisérő iratok (szállitólevél, számla stb.) felmutatása mellett hivatalos megvizsgálás czéljából rendszerint a küldő hivatal elé állitandó.
A küldeménynek a küldő hivatal elé való állitása azonban a küldő kérelmére mellőzhető s a küldemény hivatalosan a küldőnek üzleti helyiségeiben is eddig megvizsgálható.
Ha a küldeménynek hivatalos megvizsgálása alkalmával kifogás nem merült fel: a küldő hivatal a küldeményt átutaló-jegygyel, mely a küldeményt kell hogy kisérje, rendeltetési helyére utalja.
A rendeltetési helyére beérkezett küldemény rendszerint azon pénzügyőri szakasz elé állitandó, a melynek kerületében a czimzett, illetőleg az átvevő fél lakhelye van.
A küldőnek azonban szabadságában áll a bejelentés megtételekor a befogadó területen levő más pénzügyőri szakaszt is kijelölni, és ez esetben a küldemény ezen pénzügyőri szakasz elé állitandó.
Az egyrészt a magyar korona országai és Bosznia és Herczegovina között, valamint másrészt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok s Bosznia és Herczegovina között megejtendő leszámolások a jelen törvény 2. czikke és 15. czikke (2. §) értelmében minden egyes adótárgyra (sörre, égetett szeszes folyadékok-, ásványolaj- és czukorra) nézve elkülönitve foganatositandók.
Ha az egy-egy termelési időszakra kiterjedőleg a magyar korona országai részéről, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részéről Boszniával és Herczegovinával a fenti határozmány értelmében megejtett mindkét leszámolás együttes eredménye szerint Bosznia és Herczegovina javára megtérités lenne teljesitendő, a megtéritendő összeg a Boszniával és Herczegovinával való vámkapcsolat létesitéséről szóló 1879. évi LII. tc. 13. §-a szerint az e két ország részére a határvámjövedék közös bevételeiből 600,000 forinttal aranyban megállapitott összegből, de csak 300,000 forint erejéig aranyban, levonatik és mint visszatéritett határvámátalány az osztrák-magyar monarchia két állama javára a quóta arányában elszámoltatik. A megtéritendő összegnek aranyértékre való átszámitása évenként a termelési időszakok utolsó hónapjának lejárta után az illető termelési időszak hónapjaiban a vámilletékek fizetésére nézve megállapitva volt árkelet-pótlékok átlaga alapján történik.
E törvény hatálya kiterjed a magyar korona országainak egész területére és az czukorra nézve 1899. évi augusztus hó 1-én, a szeszre nézve 1899. évi szeptember hó 1-én, a sörre és ásványolajra nézve pedig 1900. évi január hó 1-én lép életbe, mindazonáltal a czukorra vonatkozólag azzal a módositással, hogy a czukor után eső fogyasztási adó 1900. évi január hó 1-ig 100 kilogrammonkint csak 12 koronával térittetik meg.
A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatik meg.
