1. § A fogyasztási adó tárgya és megszabása.
Mindennemü czukor, mely nyers anyagokból vagy korábbi czukortermelés maradékaiból termeltetik, az alább következő határozmányok szerint, és pedig:
1. a répaczukor és minden hasonnemü czukor (nádczukor), tekintet nélkül tisztaságára, az emberi élvezetre nem alkalmas szörpnek egyedüli kivételével 100 kg. tiszta suly után 38 korona;
2. másnemü czukor 100 kilogramm tiszta suly után 6 korona fogyasztási adó alá esik.
2. § Jutalom a czukorkivitelnél.
Az 1. § 1. pontjában megjelölt czukortermelvényeknek a vámvonalon át való kivitelénél következő kiviteli jutalom engedélyeztetik:
a) minden 100 kilogramm tiszta sulyu kivitt oly czukor után, melynek polarisatiója 99. 3%-on alul áll és legalább 90%-ot, tesz, 3 korona 20 fillér;
b) minden 100 kilogramm tiszta sulyu kivitt oly czukor után, melynél a polarisatio legalább is 99. 3%, 4 korona 60 fillér.
A kiviteli jutalom az államkincstár biztositására szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett arra a czukorra nézve is engedélyezhető, mely czukortartalmu gyártmányok készitéséhez adómentesen szereztetett be és ily gyártmányokban kivitetik.
Azokat a vámhivatalokat, melyek a fentebb megszabott kiviteli jutalom igénybevétele mellett a vámvonalon át való kivitelre bejelentett czukortermelvényekre, illetőleg czukortartalmu gyártmányokra nézve a kiviteli eljárást foganatosithatják, a pénzügyminister jelöli meg.
A pénzügyminister felhatalmaztatik továbbá arra is, hogy az osztrák pénzügyministerrel egyetértőleg a kiviteli jutalmakat időlegesen vagy állandóan leszállithassa, avagy a kiviteli jutalmak engedélyezésére vonatkozó határozmányokat teljesen is hatályon kivül helyezhesse, mihelyt répaczukrot termelő más oly országok, melyek a czukortermelésnél vagy czukorkivitelnél jelenleg jutalmakat engedélyeznek, ezeket a jutalmakat mérséklik vagy megszüntetik. A vonatkozó intézkedésekről az országgyülés elé azonnal, illetőleg a mennyiségben együtt nem lenne, annak legközelebbi együttléte alkalmával jelentés teendő.
3. § Ha az egy termelési időszak folyamán, vagyis az egyik év augusztus havának 1-jétől a közvetlenül rákövetkező év julius havának utolsó napjáig terjedő idő alatt az osztrák-magyar vámterületről a vámvonalon át kivitt összes czukor utáni kiviteli jutalom (2. §) tizennyolcz millió koronát meghalad: a tizennyolcz millió koronát meghaladó összeget az 1. § 1. pontjában megjelölt czukrot termelő gyártelepek összes vállalkozói megtériteni tartoznak.
Az egy-egy termelési időszakban:
a) magyar korona országaiban,
b) a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban,
c) Bosznia- és Herczegovinában
levő czukorgyártelepek vállalkozóinak összessége által megtéritendő jutalmi összeg megállapitásánál a következő eljárás követendő:
1. A minden egyes czukorgyártelepről az illető termelési időszakon belül elszállitott czukormennyiségekre nézve kiszámittatik az az összeg, mely azokra a vámvonalon át való kivitelnél a különböző kiviteli jutalmi tételek (2. §) szerint esett volna.
Ez összegből levonatik az az összeg, mely az ugyanazon termelési időszakon belül a czukorgyártelepekre netalán behozott idegen czukortermelvényekre a vámvonalon át való kivitelnél a kiviteli jutalmi tételek (2. §) szerint esett volna.
2. Az ekkép az osztrák-magyar vámterület összes czukorgyártelepeire nézve nyert eredmény összegeztetik és azután kiszámittatik az a hányad, mely a megtéritendő jutalmi összegből a fentebbi főösszeg minden koronájára esik.
3. A kiszámitott hányad alapján minden egyes terület összes czukorgyártelepeinek vállalkozóira nézve kiszámittatik az az összeg, mely az általuk az 1. pont szerint kinyomozott eredmény alapján megtéritendő.
A czukorgyártelepek vállalkozói által megtéritendő összeg egyénenkénti felosztása iránt az illető állam törvényhozása önállóan intézkedik.
Ez az egyénenkénti felosztás a magyar korona országaiban levő czukorgyártelepekre nézve a következőleg eszközöltetik:
A czukorgyártelepek vállalkozói között az egyénenkénti felosztás - ugy, mint eddig - a 2. pont szerint kiszámitott hányad, és a minden egyes czukorgyártelepre nézve az 1. pont szerint kinyomozott eredmény alapján történik, és ezen tényezők alapján kiszámittatik az az összeg, melyet minden egyes czukorgyártelep megtériteni tartozik
E téritmény a hivatalos értesitéstől számitott harmincz nap alatt válik esedékessé.
E téritmény pontos befizetésére nézve a pénzügyminister a termelési időszak kezdete előtt megfelelő biztositékot követelhet.
4. § A fogyasztási adóra vonatkozó személyes fizetési és kezességi kötelezettség.
A fogyasztási adó fizetésére kötelezve van:
1. A czukortermelési vállalkozó és jövedékcsonkitás esetében az üzletvezető, a vállalkozónak közvetlen szavatolása mellett.
2. Az, kinek részére szabadraktárakból meg nem adóztatott czukortermelvények szolgáltatnak ki, ezen raktárház vállalkozójának közvetlen szavatolása mellett.
3. Az, ki czukortermelvényeket, tudva azt a körülményt, hogy azok a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonattak, magához vesz.
5. § A fogyasztási adó fizetésére kötelezett két vagy több személy kötelezettségének terjedelme.
Ha a 4. §-ban emlitett esetekben két vagy több személy van a fogyasztási adó fizetésére kötelezve: eme kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.
6. § Dologi kezesség a fogyasztási adóért.
A czukortermelvények után járó fogyasztási adó ezen termelvényeket mindaddig terheli, mig azok a gyártelepen (15. §) vagy szabadraktárban, vagy hivatalos zár alatt, vagy a gyártelepről valamely szabadraktárba való szállitás alatt, vagy megforditva vagy kivitelre irányuló szállitás alatt állanak és minden más magánjogi czimből származó igényt megelőz.
A czukortermelvények emez esetek egyikében sem juthatnak szabad forgalomba magánjogi czimből eredő igény alapján mindaddig, mig az azokat terhelő fogyasztási adó le nem fizettetett, vagy nyujtott hitel esetében előirva nem lett.
7. § A czukortermelvények a le nem fizetett fogyasztási adó fedezése végett a fogyasztási adó fizetésére különben nem kötelezett harmadik személyek irányában is igénybe vehetők a következő esetekben:
a) az ellen, ki az árut a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy nevében és előnyére, avagy attól az árura nézve nyert zálogjog alapján birlalja;
b) az ellen, kitől a fogyasztási adó fizetésére kötelezett személy jogositva van a tárgyat tulajdoni keresettel polgári peres uton visszakövetelni;
c) azon birtokos ellen, ki az áru megszerzésénél annak minőségéből, feltünő olcsó árából, az előző birtokos ismert személyes tulajdonságaiból, üzletéből vagy foglalkozásából, avagy más körülményekből alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott.
8. § Ha az olyan czukortermelvények birtokosa, melyek után a fogyasztási adó még nem fizettetett le, azokra zálogjogot szerzett: ő ezen zálogjogot a fizetetlen fogyasztási adó lerovása előtt nem érvényesitheti, ha a zálogjog megszerzésénél tudta, vagy a tárgy minőségéből, az adós ismeretes személyi viszonyaiból, üzletéből, vagy foglalkozásából, avagy más körülményekből alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott, vagy hogy ezen tárgy után a zálogjog megszerzése idejében a fogyasztási adó még nem fizettetett le.
9. § Az olyan czukortermelvények, melyek után az államkincstárnak a le nem fizetett fogyasztási adraó igénye van, a fogyasztási adó lefizetése esetében a birtokosnál hagyatnak.
Ha azonban a birtokos a fogyasztási adót nem fizeti le: a fogyasztási adó alá eső czukortermelvények annak költségén hivatalos őrizet alá veendők, s abban az esetben, ha a fogyasztási adó befizetése a hivatalos őrizet alá vétel napjától számitott három hónapon belül be nem következik, nyilvánosan elárusittatnak. A befolyt vételár a fogyasztási adónak és az őrizet és elárusitás költségeinek levonása után a tulajdonosnak kiszolgáltatik.
10. § Illetékesség a fogyasztási adó fizetésének kötelezettségére és annak mérvére nézve.
Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e az 1. §-ban megjelölt fogyasztási adó, vagy teljesitendő-e a 3. §-ban megjelölt megtérités vagy sem? sem pedig a fogyasztási adó vagy a megtérités mérvének meghatározása, nem képezheti birósági eljárásnak tárgyát.
11. § A fogyasztási adóhátralékok behajtása.
A le nem fizetett fogyasztási adók és a 3. § értelmében járó téritmények a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandók be.
12. § Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél.
Minden községi előljáró köteles a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos teendőikben kérelmükre haladék nélkül segédkezet nyujtani.
A községi előljárónak e czélra kirendelt közege köteles ezen hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, ha netalán kihágás vagy szabálytalanság fedeztetett fel, a felvett tényleirást és leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a jövedéki vizsgálathoz tartozó minden okmányt és segédiratot szintén aláirni, és egyáltalában minden törvényes segélyt szolgáltatni.
A vasuti és gőzhajózási igazgatóságok kötelesek a pénzügyminister rendelkezéséhez képest czukortermelvényeknek általuk közvetitett szállitásáról kimutatásokat adni.
13. § Felelősség a fennálló szabályok teljesitéseért.
Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok szem elől tévesztése folytán veszendőbe megy: az, kit a mulasztás terhel, az államkincstárnak az okozott kárért felelős.
14. § A gyártelep leirása és a gyári müeszközök és a tartóedények átnézete.
Ki nyers anyagokból vagy valamely korábbi czukortermelés maradékaiból czukrot termel, vagy ilyen termelvényeket finomit: köteles legkésőbben négy héttel az üzlet megnyitása előtt minden termelési évadban annak a kir. pénzügyigazgatóságnak, melynek kerületében a vállalat fekszik, két példányban benyujtani:
1. egy pontos és alaprajzzal ellátott leirást a gyártelepről (15. §) és az ehhez tartozó helyiségeknek egymás közötti és kifelé való összeköttetéséről, valamint azon utakról, melyeken a termelvények a gyártelepről elszállitandók;
2. a gyártelepen levő összes müeszközök és a czukortermelvények tartására szolgáló, szilárdan álló edények jegyzékét;
3. a müszaki eljárás leirását általában, annak megjelölésével, hogy a vállalat az illető termelési évadban milynemü czukrot (nyers czukrot, fogyasztási czukrot stb.) szándékozik termelni és milyen gyárjegygyel szándékozik termelvényeit ellátni;
4. a napi üzleti időt a nappali és esetleg éjjeli órák szerint megjelölve és az üzletvezető megnevezését. A megjelölt iratok (1., 2., 3., 4.) olvashatólag legyenek irva és sem megmásitott, sem áthuzott, sem kivakart részeket ne tartalmazzanak, mert ellenesetben visszaadatnak.
15. § A gyártelep fogalma.
A gyártelephez, melynek leirását a vállalkozónak be kell mutatnia (14. §), tartoznak:
1. az üzleti helyiségek, vagyis azok a helyiségek, melyekben a czukortermelés vagy finomitás által igényelt müszaki eljárás gyakoroltatik;
2. azok a helyiségek, melyekben az ezen eljárás által előállitott czukortermelvények tartatnak;
3. a keritésen (16. § 1. pont) belül létező minden többi épület.
16. § A gyártelep ellenőrzésére szolgáló követelmények.
1. A gyártelepnek legalább is 2 méter magas keritéssel, kőfallal, palánkkal, rácscsal, karózattal kell bekeritve lennie.
A már fennálló czukorgyártelepnél a keritést épületek is képezhetik, ezekben azonban nem szabad, hogy belülről kifelé vezető összeköttetések legyenek s emez épületeknek mindazon nyilásai, melyeken át ilyen összeköttetés létesithető, legfeljebb öt centiméternyi nyilásokkal biró sodronyrostélylyal mérve, a látandók el.
Hasonló módon zárandók el az üzleti és raktári helyiségeken, valamint az azokkal közvetlen összeköttetésben álló épületeken ama nyilások és ablakok, - a kémények és szelelő kürtők kivételével - melyek vizszintesen mérve, a keritéstől 5 méternél kisebb távolságra vannak.
Ha a keritést palánk, rács vagy karózat képezi: a palánk deszkái, vagy a rácsozat, illetve a karózat rudjai legfeljebb hét centiméternyi távolságban állhatnak egymástól.
2. Azokon a czukorgyártelepeken, melyek a jelen törvény hatálya alatt létesittetnek, a keritésen belül és kivül fekvő épületek a keritéstől nem kevesebb mint öt méternyi távolságra kell hogy legyenek. A már fennálló czukorgyártelepeken uj épületek a keritéstől öt méternél kisebb távolságra nem emelhetők.
Méltánylást érdemlő körülmények esetében azonban a pénzügyminister e szabály alól kivételt engedhet.
3. A kerités csak olyan bejáratokkal birhat, melyek a vállalat üzletbentartásának lehetővé tételére szükségesek, és a rendes közlekedés számára nappal (31. §) legfeljebb 4 és éjjel (31. §) legfeljebb 2 bejárat lehet nyitva. A rendes használat czéljaira nyitva nem tartott bejáratok a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegek ellenzára alatt tartandók és csak ezek jelenlétében nyithatók ki a szükséges használat tartamára.
Méltánylást érdemlő indokokból a pénzügyminister megengedheti, hogy egy bejárat a személyzet közlekedése számára nyitva tartassék, ha ez által a nyitva tartandó kapuknak emlitett legnagyobb száma tul nem hágatik.
17. § Lelet-felvétel.
A pénzügyigazgatóság a leirások és jegyzékek (14. §) alapján, ha azok külsőleg nem hiányosak, a leirt üzlethelyiségek, müeszközök, szerek és a czukortermelvények tartására rendelt szilárdan álló edények megvizsgálását rendeli el.
A vállalkozó köteles eme vizsgálatnál minden felvilágositást és utbaigazitást, mely a jövedéki ellenőrzés czéljaira szükséges, készséggel megadni.
Az üzlethez tartozó személyek is kötelesek a pénzügyi közeg ebbeli felhivásának eleget tenni.
Ezen vizsgálat teljesitésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a 16. §-ban foglalt követelmények tökéletesen teljesitve legyenek.
Az üzleti helyiségeknek kifelé szóló és az üzletre nézve nélkülözhető összeköttetései, melyek a jövedéki felügyeletet megnehezitenék, a pénzügyigazgatóság kivánatára az üzem megnyitása előtt, vagy ha az ebbeli felhivás az üzem folyama alatt tétetnék, azonnal, a vállalkozó által saját kölségén megszüntetendők, vagy legalább is teljes biztonságot nyujtó módon használaton kivül helyezendők.
A szemle megejtése és a lelet megállapitása után a pénzügyi közeg a létermelő és lepároló készülékeket, valamint a czukortermelvények tartására rendelt szilárdan álló edényeket hivatalos jelekkel és számokkal ellátni és a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet felvenni köteles, melynek a jövedéki felügyelet alapjául kell szolgálnia és mely ennélfogva a vállalkozó vagy helyettese által, valamint az üzletvezető által is, ebbeli minőségének kitüntetése mellett, aláirandó. E jegyzőkönyvben pontosan megjelölendők a kerités kapui és az utak, melyeken a czukortermelvények elszállitása a gyártelepről, tekintettel egyrészről a vállalat szükségletére, másrészről a jövedéki ellenőrzés követelményeire, történhetik.
A vállalkozó által benyujtott iratoknak (14. §), valamint a vizsgálatról felvett jegyzőkönyvnek egy-egy példánya, az iratoknak megvizsgálása, hivatalos pecséttel ellátása és azon napnak, melyen benyujtattak, rájegyzése után, a vállalkozónak kézbesittetik.
A vállalkozó köteles mindezen iratokat a gyártelepen, egy erre rendelt tartályban megőrizni, oly módon, hogy ahhoz a pénzügyi közegek minden időben hozzáférhessenek.
A vállalkozó köteles azon időpontot, melyben az üzlet megkezdetni fog, a pénzügyigazgatóság által kijelölt hivatalnál, 48 órával előbb bejelenteni.
18. § A gyártelep megjelölése.
A hivatalos vizsgálat (17. §) időpontjától kezdve köteles a vállalkozó a keritésen át a gyártelepre vezető főbejárat felett, kivülről könnyen olvasható s a vállalat minőségét határozottan megjelölő feliratot alkalmazni, ugyszintén köteles az üzleti és raktárhelyiségek bejárásai felett is azok rendeltetését jelző feliratokat alkalmazni és azokat jókarban tartani.
Köteles továbbá a vállalkozó és távolléte esetében az üzletvezető a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi tisztviselőnek legkésőbb 24 óra alatt két példányban benyujtandó irásbeli jelentést tenni minden oly változásról, mely a vállalat megállapitott berendezésére, vagy azon egyénekre nézve áll be, kiknek bejelentésére kötelezve van.
A vállalkozó és távolléte esetében az üzletvezető felelős az iránt, hogy a gyártelep főbejárata, s az üzleti raktári helyiségek bejáratai fölött alkalmazott feliratok, valamint a müeszközökön alkalmazott hivatalos jelzések sértetlen állapotban maradjanak.
Ha a hivatalos jelzés valamelyik müeszközön véletlen eset folytán vagy más módon megrongáltatik vagy teljesen megsemmisittetik: a vállalkozó, vagy távollétében az üzletvezető, köteles annak megujitása czéljából 24 óra alatt azon időponttól számitva, midőn a megrongálásról vagy megsemmisitésről tudomást nyert, jelentést tenni.
Függetlenül az üzletvezető bejelentésére nézve a 14. §-ban foglalt kötelezettségtől, köteles a vállalkozó egy, a távolléte alatt a gyártelepen jelenlevő személyt kijelölni, ki nevében a gyártelep felügyeletére hivatott pénzügyi közegeknek a szükséges felvilágositásokat megadja. Feltételeztetik, hogy az, ki az üzletet vezeti, vagy az, ki az üzletvezető távollétében az üzleti segédekre és munkásokra felügyel, a vállalkozó részéről felhatalmaztatott, hogy nevében felvilágositásokat adjon. Ha a vállalkozó erre más személyt rendel, köteles ezt a gyártelep felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek irásban bejelenteni.
19. § Határozmányok az üzletnek időleges vagy teljes megszüntetésére nézve.
Ha a vállalkozó vállalatának üzletét legalább is 4 hétre megszünteti, köteles erről az üzlet megszüntetése után legfeljebb 14 nap alatt a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknek irásban jelentést tenni.
A pénzügyi közegek e jelentés alapján a kész és nem kész czukortermelvények összes készletéről leltárt vesznek fel.
A vállalkozónak szabadságában áll az adóköteles kész czukortermelvények megállapitott mennyisége után a fogyasztási adót részben vagy egészben azonnal készpénzben lefizetni, vagy azokra nézve a részére engedélyezett adóhitelt venni igénybe.
A megadóztatott mennyiségek a vállalkozónak mindkét esetben szabad rendelkezésére bocsáttatnak azon kötelezettséggel, hogy azokat az üzlet isméti megkezdése előtt a gyártelepről eltávolitsa.
A megadózatlanul maradt adóköteles kész czukortermelvények sulyuk megállapitása után az üzletszünet tartama alatt biztos, hivatalos zár alá helyezése alkalmas raktárakban hivatalos ellenzár alatt tartatnak. Szabadságában áll azonban a vállalkozónak, hogy legalább is 12 órával előbb benyujtandó jelentés, illetve váltott fizetési bárcza alapján, az erre hivatott pénzügyi közeg közbenjárása mellett, a raktárakból az üzlet szünetelése alatt is szállithasson el czukortermelvényeket.
Az adóköteles nem kész czukortermelvények az üzletszünet tartama alatt föltétlenül hivatalos ellenzár alatt, be nem jelentett eltávolitás ellen teljesen biztositott helyiségekben tartandók.
Az üzlet isméti megnyitását vállalkozó legalább is 8 nappal előbb a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni tartozik.
E hatóság azután eme nyolcz napi időközön belül intézkedik az iránt, hogy a hivatalos ellenzár alatt tartott kész czukortermelvények sulya ujból megállapittassék.
20. § Hivatalos zár alkalmazása, felelősség annak épségben tartásáért.
Mindaddig, mig a vállalat üzlete szünetel, a czukortermeléshez mellőzhetetlenül szükséges müeszközök, hivatalos lepecsételés vagy más alkalmas módon (hivatalos zár által) használaton kivül helyezhetők.
Az üzleti időn belül az üzletvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy ha ez a pénzügyigazgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a hivatalos zár épségben tartásáért, ha csak be nem igazolja, hogy a sértést valamely véletlen esemény, mely neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalkozónak, vagy helyettesének) be nem számitható, vagy oly idegen személy hibája okozta, a kiért ő nem felelős.
Mely müszerek és mily eszközökkel helyezendők használaton kivül, azt ezen müszerek czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek határozzák meg.
21. § A hivatalos zár levétele.
Azt az időpontot, midőn valamely hivatalos zár alá helyezett müeszköz ismét használatba veendő, köteles a vállalkozó vagy annak helyettese legalább hat órával előbb a vállalat állandó felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek, ha pedig nem áll fenn folytonos felügyelet, azon legközelebbi pénzügyi közegnek bejelenteni, a melynek felügyeleti körzetében a vállalat fekszik.
Ha a bejelentett időpontig pénzügyi közeg a gyártelepen nem jelennék meg a hivatalos zár levétele végett, a vállalkozó vagy annak helyettese fel van jogositva, hogy a zárt maga vehesse le.
Hasonló feltételek alatt történik a hivatalos zárnak levétele a müszerekről, vagy helyiségekről (19. §) abban az esetben is, midőn azokon javitások eszközlendők.
Oly előre nem látható és elhárithatatlan esemény alkalmával, mely a hivatalos zár levételét mellőzhetlenül szükségessé teszi, a hivatalos zárak előzetes bejelentés nélkül is levehetők, de erről legfeljebb 24 óra alatt jelentés teendő és a zárlevétel mellőzhetetlenül szükséges volta igazolandó.
22. § Müszerek, melyeknek a gyártelepen meg kell lenniök.
A gyártelepen következő müszereket kell tartani, s a pénzügyi közegeknek kivánatukra mindenkor rendelkezésükre bocsátani, u. m.:
1. egy a czukortermelvények megmérésére alkalmas és szabályszerüleg hitelesitett mérleget,
2. egy Réaumur-féle hévmérőt,
3. egy sürmérőt.
23. § A vállalkozó kötelezettsége az állandó felügyelettel megbizott közegek elhelyezése tekintetében.
A vállalkozó köteles a vállalat közvetlen és állandó felügyeletére hivatott pénzügyi közegek számára a keritésen belül fekvő valamelyik épületben legalább is 4 füthető szobából álló lakást konyhával és a többi szükséges mellékhelyiséggel, valamint a pénzügyigazgatóság kivánatára a keritésnek a rendes közlekedés számára nyitva álló kapuinál őrszobákat, továbbá abban az épületben, melyben a czukortermelésre vonatkozó müszaki eljárás gyakoroltatik, vagy a czukortermelvények tartatnak, egy alkalmas, a szükséges asztalokkal, székekkel stb. ellátott füthető helyiséget mint irodát átengedni, s a lakóhelyiségek és a konyha, valamint az iroda számára a fütéshez és világitáshoz szükséges anyagot szolgáltatni.
A lakásért fizetendő házbér, valamint a fütésért és világitásért járó megtérités a pénzügyigazgatóság és a vállalkozó között egyezségileg állapittatik meg.
Ha egyezség nem jönne létre, ezen lakbér az elsőfolyamodásu közigazgatási hatóság által állapittatik meg, fentartatván a felsőbb közigazgatási hatósághoz való felebbezhetés joga.
24. § Kötelezettség a kész czukortermelvények sulyának megállapitására.
A vállalkozó köteles a termelésből kikerült kész és elárusitásra alkalmas czukormennyiségek sulyát saját személyzete által megállapittatni és a megmért czukrot azonnal zárt helyiségekbe rakatni.
Hogy eme folytonos mérések hivatalos ellenőrzés lehetővé tétessék, azoknak kezdete a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknek a megelőző napon irásban bejelentendő.
Ha a hivatalos ellenőrzés mellett már megmért czukor ujból átdolgoztatni szándékoltatik: erről a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknek a megelőző napon irásbeli jelentés teendő. Az átdolgozásra szánt czukor a pénzügyi közegek közbejötte mellett megmérendő s ez az illető feljegyzésekben (33. §) keresztülvezetendő.
25. § A czukortermelvényeknek iparjegyekkel való megjelölése.
Minden czukorgyárnak az árujegy- és mintaoltalomra nézve fennálló rendszabályok értelmében lajstromozott s kizárólag csak általa használt árujeggyel kell birnia, mely minden az illető gyárban előállitott kész és elárusitásra alkalmas czukorra rendelet utján meghatározandó megfelelő módon alkalmazandó.
26. § A megadóztatott czukortermelvényeknek hivatalos jegyekkel való megjelölése.
A megadóztatott czukortermelvények a gyártelepről vagy szabadraktárból való elszállittatásuk előtt hivatalos jegyekkel látandók el.
A pénzügyminister egyetértve az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel meghatározza e czélból a csomagolásnak és a hivatalos jegy alkalmazásának módját, valamint a legkisebb sulyt, melylyel a jegyekkel ellátandó czukorsüvegeknek, koczkaczukor-ládáknak, dobozoknak stb. birniok kell. Azokra a czukornemekre nézve, melyeknél ez lehetséges, a pénzügyminister az osztrák cs. kir. pénzügyministerrel egyetértve, meghatározhatja azt is, hogy a hivatalos jegyekkel ellátott egyes csomagokban foglalt czukor egyenlő tiszta sullyal birjon.
A vámvonalon belül mindazon adóköteles czukortermelvényeknek, melyek valamely gyártelepen vagy szabadraktáron kivül találtatnak, hivatalos jegyekkel kell ellátva lenniök mindaddig, mig kicsinybeni eladás, fogyasztás, vagy másnemü felhasználás végett a hivatalos jegyekkel ellátott csomagból ki nem veendők.
Az olyan czukortermelvények, melyek azon időpont után, a melytől kezdve, és olyan esetekben, a melyekben hivatalos jegyekkel kell, hogy ellátva legyenek, szabályszerüen alkalmazott jegyek nélkül, vagy hamisitott, utánzott vagy már használva volt jegyekkel ellátva találtatnak, az adózatlan, illetve vámolatlan árukra nézve megszabott elbánás alá esnek.
27. § Azoknak kötelezettsége, kik czukorkereskedéssel vagy eladással foglalkoznak, vagy olyan ipart üznek, melynél czukor használtatik fel.
A ki czukorkereskedést vagy árulást, vagy oly ipart akar folytatni, illetőleg kezdeni, melynél czukor használtatik fel, köteles ezt legkésőbben 14 nappal a megnyitás előtt bejelenteni.
Ha e személyek czukortermelvényeket olyan időpontban és olyan állapotban vesznek át, midőn azoknak hivatalos jegyekkel kell ellátva lenniök, kötelesek az átvételkor arról meggyőződni, hogy az átvett czukron a hivatalos jegyek szabályszerüen alkalmazva vannak. Ha ez alkalommal azt látják, hogy a jegyek hiányoznak, hamisitottak, utánzottak, vagy már használva voltak, s erről legkésőbben az átvétel időpontjától számitott 48 óra alatt a legközelebbi pénzügyi közegnél jelentést tesznek, az 55. § szerinti büntető eljárás alá nem esnek.
A fentemlitett személyek akkor, mikor a czukortermelvényeket a hivatalos jegyekkel ellátott csomagból kiveszik, e jegyeket szétszakitani vagy más módon használhatatlanokká tenni tartoznak.
28. § Az előző 27. §-ban megjelölt személyek abban az esetben, ha a náluk talált oly czukortermelvényeken, melyeknek hivatalos jegyekkel kellene ellátva lenniök, a hivatalos jegyek hiányoznak, kötelesek eme czukortermelvényeknek szerzését és megadóztatását vagy megvámolását kimutatni.
Hasonló igazolásra van kötelezve a fuvarszállitó is, valamint mindenki, ki czukortermelvényeket saját szükségletét feltünően meghaladó mennyiségben szállit vagy tart, a szállitott, illetve készletben tartott czukortermelvényekre nézve, ha ezeken a megszabott hivatalos jegyek hiányoznak; az áruszállitó azonban csak akkor, ha a fennálló jövedéki szabályok értelmében kötelezettségszerüleg adandó felvilágositásokat megtagadja.
29. § Ellenőrzési jog általában.
A gyártelepek (15. §) az üzlet tartama alatt és a meddig a pénzügyigazgatóság szükségesnek találja, állandó jövedéki felügyelet alá helyeztetnek.
A pénzügyi közegeknek a keritésen belül levő minden helyiségbe - az üzleti vagy raktári helyiségekkel belső összeköttetésben nem álló lakások kivételével - a belépés és ott a hivatalos eljárásuk teljesitésére szükséges tartózkodás minden időben akadálytalanul megengedendő és hivatalos eljárásukban a vállalkozó vagy helyettese, vagy szolgaszemélyzete által, kivánatukra a szükséges segédmunka megadandó.
Az üzleti és raktári helyiségekkel belső összeköttetésben nem álló lakszobákba a belépés hivatalos eljárás czéljából a pénzügyi közegeknek csak a községi előljáróság, vagy a közigazgatási hatóság egy tagja vagy kiküldöttje kiséretében, s ez esetben is csak nappal engedtetik meg.
Jövedéki vizsgálatoknál a czukorgyártelepen köteles a vállalkozó a bárczákat, a 33. §-ban emlitett lajstromokat és feljegyzéseket és más okmányokat, melyeknek megőrzése elrendelve van, késedelem nélkül előmutatni és szükség esetében, téritvény mellett, a pénzügyi közegeknek kézbesiteni. A gyártelep felügyeletével megbizott pénzügyi közegek kötelesek a bekeritett területről kifelé való közlekedésre is felügyelni és ennélfogva joguk van az e czélból szükséges szemléket megejteni.
A czukorkereskedők, kisárusok, valamint azok is, kik iparüzletekben czukortermelvényeket használnak fel, szintén kötelesek a pénzügyi közegeknek a czukortermelvények árulására és tartására rendelt helyiségekbe a belépést, valamint a hivatalos eljárás teljesitésére azokban szükséges tartózkodást nappal, és a mennyiben a helyiségek éjjel is nyitva tartatnak, éjjel is, akadálytalanul megengedni, és azoknak hivatalos eljárásukban maguk, vagy szolgaszemélyzetük által kivánatukra a szükséges segédmunkát nyujtani.
30. § A czukortermelvények készletének felvétele. Hiány és többlet esetében követendő eljárás.
A pénzügyi közegek a pénzügyigazgatóság rendeletére a gyártelepen a czukortermelvények készletének sulyát a lajstromok és feljegyzések (33. §) lezárása után esetről-esetre a 19. §-ban emlitett eseten kivül is megállapithatják. Rendszerint azonban a készletek felvétele évenként csak egyszer, és pedig - a 19. §-ban emlitett esetet kivéve - lehetőleg a legcsekélyebb készlet idejében eszközlendő.
Ha a felvételnél azzal a készlettel szemben, melynek a lajstromok és feljegyzések (33. §) zárlata szerint kellene lenni a raktárban, többlet mutatkozik: ez bevételbe teendő.
Ha ellenben hiány merül fel, s e hiány száraz, kemény, fehér vagy egyáltalán olyan czukornál, melynek polarisatiója legalább 99. 3%-ot tesz (fogyasztási czukor), az utolsó szemle óta bevételezett mennyiségnek 1/4%-át, más czukornál (nyers czukornál) pedig 4%-át meghaladja, a hiánynak ezt meghaladó része megadóztatandó, hacsak a vállalkozó teljes hitelt érdemlő módon be nem bizonyitja, hogy a hiányzó mennyiség szabályszerüen lépett ki, vagy elemi csapás folytán megsemmisült, s hogy utóbbi esetben az elemi csapásról, mihelyt az neki, vagy megbizottjának (18. §) tudomására jutott, 24 óra alatt a pénzügyigazgatóságnál irásban jelentést tett. Az ily módon esedékes fogyasztási adó legfeljebb 24 óra alatt az erre kijelölt hivatalnál készpénzben befizetendő.
Ha a talált többlet vagy hiány az utolsó szemle óta bevételbe helyezett mennyiséggel szemben a fogyasztási czukornál 1/2%-ot, vagy a nyers czukornál 4%-ot meghalad: a büntető eljárás folyamatba teendő.
Az itt előadott határozmányok szerinti eljárás követendő azon különbözetek tekintetében is, melyek a készleteknek a 19. §-ban elrendelt megállapitásánál merülnek fel.
31. § A czukortermelvények elszállitásának ideje.
Czukortermelvényeket a gyártelepről elszállitani, valamint a gyártelepre behozni és czukortermelvényeket nyilt udvaron egyik épületből a másikba átszállitani vagy átvinni április havától bezárólag október haváig reggeli 6 óra előtt és esti 7 óra után, november havától bezárólag márczius haváig reggeli 7 óra előtt és esti 5 óra után rendszerint nem szabad. Kivételt eme szabály alól a pénzügyigazgatóság engedélyezhet.
32. § Meghatározott utak a czukortermelvények elszállitására.
A czukortermelvényeknek a gyártelepről való elszállitása csak azokon az utakon történhetik, melyeket e czélra a pénzügyigazgatóság a vállalat forgalmi viszonyaira és a hivatalos felügyelet követelményeire való tekintettel megjelöl.
33. § Könyvvezetés.
Minden czukorgyártelepen maga a vállalkozó vagy megbizottja által következő feljegyzések vezetendők:
1. a 24. § értelmében eszközlendő mérésekről;
2. más vállaltoktól, vagy valamely szabadraktárakból adózatlanul beszerzett czukor átvételéről, valamint a czukornak további felhasználásáról;
3. egy czukor-eladási lajstrom.
Az 1-3. alatt emlitett feljegyzések mintái rendeleti uton állapittatnak meg és a nyomtatványokat a vállalkozónak az előállitási költség megtéritése mellett a pénzügyigazgatóság szolgáltatja.
34. § A feljegyzésekbe való bevezetés és azoknak beküldése.
1. A 33. § 1. pontjában elrendelt feljegyzésbe való bevezetéseknek a minden 24 órában egyik nap reggeli 6 órájától másnap reggeli 6 óráig elkészitett czukormennyiségeket kell tartalmazniok s e bevezetések minden nap legkésőbb reggeli 8 óráig kell, hogy befejeztessenek.
2. A 33. § 2. pontjában elrendelt feljegyzésben az adózatlanul beszerzett czukormennyiségek azonnal a megmérés és betározás megtörténte után teendők bevételbe. A 24 órai időközökben egyik nap reggeli 6 órájától a következő nap reggeli 6 órájáig a czukorkészletből feldolgozásra kivett czukormennyiségek minden nap legkésőbben reggeli 8 óráig teendők kiadásba.
3. Az eladási lajstromba (33. § 3. pont) a czukor eladása esetről-esetre, minőségének és súlyának pontos kitüntetésével, a vevő nevének és lakhelyének kitétele mellett ugy a törzs-, mint a szelvény-bárczába, összhangzóan bevezetendő.
4. A 33. § 1-3. pontjaiban felsorolt feljegyzésekbe történt minden bevezetés a vállalkozó vagy megbizottja és a közreműködő pénzügyi közegek által aláirandó.
5. A 33. § 1., 2., 3. pontjai alatt felsorolt feljegyzésekhez abban az esetben, ha a gyártelepről kiszállitott, vagy oda behozott czukortermelvények vasuton vagy gőzhajón szállittatnak, az azok feladási állomásán kiállitott feladási vevények, illetve szállitólevelek is csatolandók.
6. A 33. § 1., 2., 3. pontjai alatt felsorolt feljegyzések havonként lezáratnak és a maradó készletnek a következő hónapra nyitandó feljegyzésekbe történt átvitele után az azokhoz tartozó adóbárczákkal, szállitó-levelekkel, feladási vevényekkel és a netaláni többi melléklettel együtt a pénzügyigazgatóságnak terjesztendők be.
A feljegyzésekhez csatolt mellékletekről (5. p.) és azoknak a pénzügyigazgatósághoz történt felterjesztéséről (6. p.) a vállalkozónak az állandó felügyelettel megbizott pénzügyi közeg ideiglenes bizonylatot ad, s ugyanannak a szállitó-levelek, feladási vevények és netaláni egyéb mellékletek a pénzügyigazgatóság részéről történt megtekintés után a benyujtástól számitott egy hónap alatt visszaadandók.
35. § A pénzügyi hatóság joga a vállalat feljegyzéseinek és iparkönyveinek megtekintésére.
A pénzügyigazgatóságnak joga van kiküldöttjei által a vállalat összes iparkönyveit, vezettessenek ezek a gyártelepen vagy másutt, megtekinteni, és azokból azon adatokról, melyek a termelés mennyiségére és nemére, a czukortermelvények beszerzésére, hovaforditására és eladására vonatkoznak, kivonatot készittetni.
36. § Adóköteles müvelet.
A czukortermelvényeknek a gyártelepről vagy valamely szabadraktárból való elszállitása, tekintet nélkül arra, vajjon ez fogyasztási adófizetés alá esik-e vagy sem, adóköteles müveletnek nyilvánittatik.
37. § Bejelentés.
Valahányszor a czukorgyártelepről élvezetre nem alkalmas s ennélfogva adómentes szörp vagy valamely czukorgyártelepről vagy szabadraktárból adó alá eső czukortermelvények elszállittatni szándékoltatnak, a vállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegeknél irásban két példányban bejelentendő:
1. a kitározásnak, illetve a küldemény kilépésének napja a gyártelepről;
2. a szállitmányt képező czukornak neme és tiszta súlya;
3. a küldemény rendeltetési helye és közvetlen átvevőjének czíme;
4. a fizetendő fogyasztási adó összege.
Mielőtt a küldemény kilépése bekövetkezik, a bejelentésbe még a következők veendők fel:
5. a tartályoknak, melyekből a küldemény áll, száma, jelei és számjegyei;
6. a czukortermelvények neme, nyers és tiszta súlya és minden csomagnál, süvegczukor elszállitása esetében pedig a süvegek száma és összes sulya;
7. a szállitmány kilépésének napszaka a gyártelepről és a szállitási eszközök.
Ha a üzletszünet miatt a gyártelepen nem volna már állandó felügyelet: a bejelentés 12 órával a czukortermelvények szándékolt elszállitása előtt az erre kijelölt közegnél nyujtandó be.
Az adóköteles czukortermelvények után a fogyasztási adó azokon az eseteken kivül, melyekben a 42. § értelmében az adózatlan elszállitás meg van engedve, az elszállitandó czukortermelvényeknek hivatalosan megállapitott tiszta sulya után fizetendő.
38. § Czukortermelvényeknek egyszerre elszállitandó legkisebb mennyisége.
A gyártelepről, kivéve azt az esetet, midőn a czukortermelvények készlete a raktárakban kimerittetik, egyszerre 500 kilogrammnál kevesebb nem léphet ki.
E szabály a czukorminta-küldeményekre nem terjed ki.
39. § A vállalkozók és azoknak alkalmazottjai részére szánt czukortermelvények kiszolgáltatása.
A vállalkozó vagy annak alkalmazottjai részére a gyártelep keritésén belül való fogyasztásra szánt czukor csakis sulyának és nemének előzetes bejelentése, a suly hivatalos megállapitása és a fogyasztási adó lefizetése után vitethetik a lakásokba.
40. § Fizetési határidő és a fogyasztási adó hitelezése.
A fogyasztási adó, a mennyiben nem a 42. § szerinti adózatlan elszállitás esete forog fenn, az erre megjelölt adóhivatalnál azelőtt fizetendő le, mielőtt bejelentetik, hogy a czukortermelvények a gyártelepről elszállittatnak.
Annak mellőzésére, hogy czukortermelvényeknek minden egyes adóköteles elszállitása esetében külön adófizetést kelljen teljesiteni: szabadságában áll a vállalkozónak leszámolásra előzetesen olyan pénzösszeget befizetni, melyből a fogyasztási adó több küldemény után fedeztethessék.
Elegendő biztositék mellett azonban a czukorgyári vagy szabadraktári vállalkozók részére a fogyasztási adó fizetésére nézve hitel engedélyeztetik, oly módon, hogy az egy-egy naptári hónapban előirt összegek az előirás hónapjának lejárta után következő negyedik naptári hónap utolsó napjáig hiteleztetnek, tehát például a január havi fogyasztási adó csak május utolsóján és ha e nap vasárnap vagy ünnepnap volna, a legközelebbi hétköznapon fizetendő le egyszerre.
A hitel a vállalkozó kérelmére az egy termelési időszakon belül eső adóelőirásokra nézve engedélyeztetik.
E kedvezményből kizáratnak mindazok:
1. a kik nyereségvágyból eredő büntett, vétség vagy hasonló kihágás, vagy csempészkedés, vagy az iparvállalatukban elkövetett pénzügyi kihágás miatt már elmarasztalva voltak;
2. a kik csőd alatt állanak.
Az 1. alatt emlitett kizáró ok a szabadságvesztés-büntetés kiállásának, illetve a pénzbüntetés befizetésének napjától számitandó 3 év letelte után szünik meg, de a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy méltánylást érdemlő esetekben ezt a határidőt rövidebbre szabhassa.
A ki a hitelezett összegeket a hitel határidején belül le nem fizeti, attól a termelési időszak hátralevő idejére a hitel megvonatik és tőle a legközelebbi termelési időszakra a hitel teljesen megtagadható. - Ez esetben az összes még fizetetlen hitelezett összegek az esedékesség napjától, illetve a hitel megvonásának napjától számitandó törvényes mérvü késedelmi kamatokkal együtt végrehajtás utján hajtandók be.
Ha a fogyasztási adó befizetése készpénzben előre történik: ez esetben tekintet nélkül arra, vajjon a fogyasztási adóra nézve van-e hitel engedélyezve, vagy nincs, a befizetett adóból a pénzügyminiszter által, az osztrák cs. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeleti uton megállapitandó százalék leszámittatik.
41. § A czukortermelvények adó alá eső elszállitásának feltételei.
Adóköteles czukortermelvényeket a gyártelepről vagy szabadraktárból - a 42. §-ban emlitett esetek kivételével - nem szabad kiszállitani mindaddig, mig az adóbefizetési vagy adóhitelbárcza a gyártelepen, illetve a szabadraktárban és pedig annak kezében nincsen, ki a pénzügyi közegeknek felvilágositásokat adni tartozik, és mig az elszállitandó termelvények sulya hivatalosan meg nem állapittatott s azok hivatalos jegyekkel szabályszerüen ellátva nem lettek.
Hivatalos megvizsgálás előtt a gyártelepről az adómentes szörp sem szállitható el.
Ha a küldemény valamely akadály által feltartóztatik: a fogyasztási adó visszatérittetik, illetve leiratik, ha az akadályról az állandó felügyelet végett a gyártelepen jelenlevő pénzügyi közegeknek, vagy ha az elszállitás idejében állandó felügyelet nem áll fenn, a legközelebbi pénzügyi közegnek, és ha ilyen abban a helységben, melyhez a gyártelep tartozik, nem léteznék, az e közeg számára szánt jelentésnek egyidejü elküldése mellett, a községi előljáróságnál irásban azonnal jelentés tétetik.
42. § A czukortermelvények adózatlan elszállitása.
Az államkincstár biztositására szükséges föltételek és elővigyázatok mellett adózatlanul szállittathatik el:
a) az olyan fogyasztási czukor vagy nyers-czukor, mely a vámvonalon belül a magyar korona országainak területén levő valamely czukorgyártelepről ugyancsak a magyar korona országainak területén levő szabadraktárba, vagy szabadraktárból avagy valamely czukorgyártelepről a vámvonalon át kivitetik;
b) az olyan nyersczukor vagy homokczukor, mely a vámvonalon belül a magyar korona országainak területén levő valamely czukorgyártelepről vagy szabadraktárból ugyanazon országok területén levő czukorgyártelepre szállittatik.
Ha az adózatlanul elszállitott czukortermelvények bejelentett rendeltetésüknek idejekorán át nem adatnak, azok után a fogyasztási adó lefizetendő.
43. § A czukorminták után járó fogyasztási adó fizetésének módozata.
A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a czukorgyártelepekről kivitt czukorminták utáni fogyasztási adónak fizetési módja, valamint e czukorminták elszállitásának bejelentése tekintetében az osztrák cs. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve, a jelen törvény 37., 40. és 41. §-ainak határozmányai alól kivételeket engedélyezhessen és az ebbeli eljárást rendelet utján szabályozhassa.
44. § Szabadraktárak.
A czukor tartására rendelt szabadraktárakra nézve a közelebbi határozmányokat a pénzügyminiszter rendeleti uton fogja megállapitani.
45. § A jelen törvény 14-41. §-aiban, valamint a 42. § a) betűje alatt foglalt határozmányok az 1. § 2. pontjában megjelölt czukornemek termelésére nézve is érvényesek.
Az emlitett határozmányok alól a pénzügyminiszter az osztr. cs. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve könnyebbitő kivételeket engedélyezhet.
46. § A kik a pénzügyi közegeket abbeli jogaik gyakorlatában, melyeknél fogva az iparüzők mühelyeibe beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tarthatnak, törvényes ok nélkül gátolják, és a mühelyekbe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülnek, az iparüzlet folyama alatti jelenlétüket akadályozzák, vagy pedig a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerü előmutatását megtagadják, a mennyiben az általános büntető törvény szerinti eljárásnak helye nincs, 200 koronától 2000 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntettetnek.
47. § Ki a 46. §-ban felsorolt törvénybe ütköző ellenszegülés eseteiben az ellenszegülés ideje alatt, vagy ha ellenszegülés nem történt is, de a hivatalos eljárás teljesitése vagy az ezen eljárás feletti felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül, adótárgyakat az emlitett helyiségekből vagy tartályokból elvisz, megsemmisit, vagy minőségükre nézve oly módon átalakit, hogy az adótárgyak ez által a fogyasztási adó alól elvonatnak: ezen áthágásért, valamint annak megkisérléseért is, a szabályellenesen elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó adónak 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha pedig a büntetés kiszabása alapjául szolgáló adóösszeg teljes biztonsággal megállapitható nem lenne: 400 koronától 10. 000 koronáig terjedhető pénzbüntetés alkalmazandó.
48. § Ki a 27. §-ban megszabott bejelentést elmulasztja, 4 koronától 400 koronáig terjedhető pénzbüntetés alá esik.
Ugyanilyen büntetés alá esik a czukorgyártelep vállalkozója is, ha a 25. §-ban elrendelt árujegyet vagy egyáltalán nem, vagy hiányosan alkalmazza.
49. § Azokban a kihágási esetekben, melyekben a pénzbüntetés a fogyasztási adó mérvétől függ: a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál, olyformán, hogy abban az esetben, ha az illető fél a pénzbüntetést le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztetik és annak árából a megröviditett adó levonása után fenmaradó összeg a pénzbüntetés fedezésére fordittatik.
50. § Ha adóköteles termelvények a gyártelepről, vagy a szabadraktárból elszállittatnak a nélkül, hogy az a 37. § értelmében bejelentetett volna, vagy ha e bejelentett elszállitás a 41. §-ban meghatározott időn kivül történik: e cselekmény a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó 4-8-szoros összegével büntetendő. Ugyanaz a büntetés alkalmazandó, ha a czukortermelvények:
a) más, és nem a czukortermelvényeknek a bekeritett gyártelepről való kiszállitására a 17. § szerint meghatározott kijáratokon át szállittatnak el;
b) a 15. § 3. pontjában emlitett épületek valamelyikében adózatlanul találtatnak.
Ha adóköteles czukortermelvények (1. § 1. p.) a 31. §-ban meghatározott időn kivül nyilt helyen, a keritésen belül hivatalos zár nélkül találtatnak, az üzletvezetőre 10 koronától 1000 koronáig terjedhető rendbirság szabandó.
51. § Habár a 37. §-ban elrendelt bejelentés benyujtatott ugyan, de az adótárgy mennyiségére nézve valótlan bevallás történt oly módon, hogy annak mennyisége a valóságban a bejelentettnél nagyobb volna: a büntetés a fogyasztási adó amaz összegének 4-8-szorosával szabandó meg, melylyel az adó helyes bejelentés esetében nagyobb lenne azon adóösszegnél, mely a valótlan bejelentés szerint járna.
52. § Ki a gyári müeszközökön, vagy más tárgyon pecséttel vagy más módon alkalmazott hivatalos zárt megsérti, a mennyiben az általános büntető törvények szerinti büntetésnek helye nincs, 10 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha a kihágás elkövetőjét büntetés alá vonni nem lehet: a vállalkozó, ha felelősségének feltétele megvan, 4-400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
53. § A czukortermelvények után járó fogyasztási adóra vonatkozó szabályok egyéb áthágásai, melyek nincsenek külön büntetéssel sujtva, mint szabályellenességek 10-1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.
54. § Az üzletnek a czukorgyártelepen a 17. § utolsó bekezdésében, továbbá a 19. § utolsó előtti bekezdésében elrendelt bejelentés előtti megkezdése 2000 koronától 20. 000 koronáig, és az üzletnek a megkezdésére bejelentett nap előtti megkezdése 200-2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
55. § Ha a 27. §-ban megjelölt személyek valamelyike czukortermelvényeket oly időben és oly állapotban, midőn azoknak hivatalos jegyekkel ellátva kell lenniök, hamisitott, utánzott vagy már használt jegyekkel ellátva - habár eme körülményekről tudomással birt vagy foglalkozásánál fogva kellő figyelem mellett tudomással kellett volna, hogy birjon - vagy hivatalos jegyek nélkül készletben tart, magához vesz, áruba bocsát, más személynek elad, terjeszt, vagy terjeszteni igyekszik: a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adónak 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés megszabásánál a jövedéki kihágás tárgyát képező czukortermelvények után járó fogyasztási adó veendő alapul.
Ugyanazok a személyek, ha czukortermelvényeknek hivatalos jegyekkel ellátott csomagból való kivétele alkalmával e jegyeket szétszakitani vagy más módon használhatatlanokká tenni elmulasztják: 4 koronától 400 koronáig terjedhető rendbirsággal büntetendők.
56. § Ha az adóköteles müvelet helytelen bejelentésénél (37. §) az adóköteles czukortermelvények mennyiségében olyan többlet vagy hiány találtatik, mely a bejelentett mennyiség 5 százalékát meg nem haladja, büntető eljárásnak nincsen helye.
57. § Czukortermelvényeknek a gyártelepről való be nem jelentett adóköteles elszállitásáért, valamint az 5. §-ban emlitett jövedéki kihágásért a pénzbüntetés 400 koronánál csekélyebb összeggel semmi esetben sem szabathatik meg.
58. § Kihágás gyanánt büntetendő:
1. ha a kiviteli jutalomra vonatkozó igény fentartásával benyujtott kiviteli nyilatkozatban a czukor a hivatalosan talált mennyiségnél 5%-nyi különbözetet meghaladó nagyobb mennyiségben tüntetett ki, vagy
2. ha ilyen kiviteli nyilatkozatban a kiviteli jutalom magasabb kiméret szerint vétetik igénybe, mint a milyen a talált czukorra nézve megállapitva van, vagy
3. ha a czukor, mely után a kiviteli jutalom igénybe vétetik, nem olyan minőségü, a milyenekért kiviteli jutalom adatik, vagy ha czukor helyett más tárgy találtatik.
A büntetés annak az összegnek 4-8-szorosával szabandó meg, mely kiviteli jutalom fejében az 1. alatti esetben a czukor mennyiségében talált különbözet után a 2. alatti esetben többlet gyanánt s a 3. alatti esetben egyáltalában igénybe vétetnék.
Ha a hivatalos megállapitás eredménye szerint a czukortartalom 90, illetve 99. 3 polarisationalis százalékon alul áll és a különbözet 0. 5 százalékot meghalad: a kiviteli jutalom, illetve annak magasabb kimérete megtagadtatik: ha pedig a különbözet egy százalékot meghalad, e megtagadáson kivül a büntető eljárás is folyamatba teendő.
59. § A szerzés vagy megadóztatás vagy megvámolás a 28. § szerint követelt igazolásának elmulasztása miatti büntetés megszabásánál kivétel nélkül az a fogyasztási adóösszeg veendő alapul, mely a nem igazolt czukortermelvények mennyiségére esik.
60. § A czukorgyártelepnek, illetve szabadraktárnak üzletvezetője és ennek a gyártelep, illetve a szabadraktár helyéről való távollétében annak helyettese, czukortermelvényeknek bejelentés nélkül vagy a bejelentés és a bárcza tartalmától eltérőleg történt elszállitásánál tettesnek tekintetik, ha csak ő ennél az elszállitásnál nem ártatlan és az elszállitás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát.
A vállalkozó, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésekért feltétlenül felelős.
A vállalkozónak ebbeli szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető vagy helyettesétől be nem hajtható.
Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy oly esetben, midőn az üzletvezető vagy annak helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztés büntetésének foganatositása végett rendelkezésre áll, a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy
a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy
b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem húzhatott hasznot.
A pénzbüntetésnek ama része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a biróilag megállapitott szabadságvesztés büntetésének aránylagos mérve alkalmazandó.
61. § A büntetés elévülése.
A czukortermelvények után járó fogyasztási adóra vonatkozó törvény és szabályok megszegéséért vádlottat nem lehet büntetés alá vonni, ha a büntetendő cselekmény vagy mulasztás elkövetése óta 3 év elmult és vádlott ez idő alatt felelősségre nem vonatott.
62. § Illetékesség.
A jelen törvény határozmányai ellen elkövetett kihágások fölött, a mennyiben az 1883:XLVI. tc. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:
1. ha a pénzbüntetés a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett adó többszörösében van megállapitva, az 1871:LXVI. tc. által megjelölt elsőfolyamodásu törvényszékek és az 1890:XXV. tc. alapján szervezett kir. itélőtáblák, utóbbiak mint másod- és utolsó foku biróságok;
2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a biróság az 1883:XLIV. törvénycikk 106. §-a alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti, és ezen okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyminiszterhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak.
Horvát-Szlavonországokban a jelen § 1. pontja alatti esetekben az 1871:LXIV. tc. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.
A jelen § 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztésbüntetésre való átváltoztatására nézve az 1894:XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.
63. § Az 1898. évi XVII. törvénycikknek a czukorfogyasztási adóra vonatkozó határozmányai hatályon kivül helyeztetnek, s az azon tc. 2. §-a alapján a czukornak czukorfogyasztási adó alól mentes beszerzésére és felhasználására, valamint az azon tc. 10. §-a alapján a czukorfogyasztási adó utólagos fizetésére nézve kiadott engedélyek 1899. évi augusztus hó 1-én megszünnek. Az illető engedélylyel biró feleknél 1899. évi augusztus 1. napján szabályszerü leszámolás és készletfelvétel ejtendő meg és az ezen leszámolás és készletfelvétel eredménye szerint őket még terhelő czukorfogyasztási adó általuk végrehajtás terhe alatt három napon belül lefizetendő. Az igy fizetendő czukorfogyasztási adóra nézve a pénzügyminiszter kellő biztositék mellett megfelelő részletfizetést engedélyezhet.
Az után a czukor, czukorka, kandirozott gyümölcs, csokoládé, csokoládégyártmány és likör után, a mely oly helyekről, a melyekre az 1898. évi XVII. tc. hatálya ki nem terjed, 1899. évi augusztus hó 1-je előtt szállittatott a magyar korona országai területére, továbbá azok után a czukormennyiségek után, melyek 50 métermázsányi, vagy ennél nagyobb mennyiségben a czukorfogyasztási adó lefizetése nélkül szállittattak el valamely czukorgyártelepről, vagy czukor tartására rendelt szabadraktárból, a magyar korona országai területén levő átvevő a czukorfogyasztási adót az 1898. évi XVII. tc. határozmányainak megfelelően tartozik megfizetni akkor is, ha az átvétel 1898. évi augusztus hó 1-én vagy azután következett be. Kétes esetekben pedig köteles az átvevő az 1898. augusztus hó 1-je után beigazolni azt, hogy az átvett czukoráruk után a pótadó, vagy a felemelt fogyasztási adó már a küldemény elküldése előtt le lett róva.
Az 1898. évi XVII. törvénycikknek a czukorfogyasztási adóra vonatkozó határozmányai ellen elkövetett s jogérvényes itélettel még el nem döntött kihágási esetek az 1898. évi XVII. tc. határozmányai alá esnek.
64. § Életbeléptetési intézkedések.
E törvény hatálya kiterjed a magyar korona országainak egész területére és 1899. évi augusztus hó 1-én lép életbe.
E naptól kezdve az 1888:XXIII. tc. határozmányai hatályon kivül helyeztetnek azzal, hogy az 1888. évi XXIII. törvénycikk ellen a jelen törvény életbelépte előtt elkövetett azok a kihágások, melyek jogérvényes határozattal még el nem intéztettek, a mennyiben a jelen törvény enyhébb büntetési határozatokat tartalmaz, a jelen törvény alapján birálandók el.
65. § Végrehajtási záradék.
Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister - a ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el - bizatik meg.
