1. § A szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról szóló 1899. évi XX. tc. 2. §-a szerint, a magyar korona országaiban a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által a kisebbik adótétel mellett termelhető 853,000 hektoliternyi évi alkoholmennyiség a szeszfőzdék között termelési-időszakonként azon elv szem előtt tartása mellett osztatik szét, hogy az ujonnan keletkező szeszfőzdék közül csak a mezőgazdaságiak, ugy most, mint a termelési-időszakonkint felosztási időn belül is, részesülhetnek a felosztásban.
E felosztás a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék között akként történik, hogy az egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett termelhető 853,000 hektoliternyi alkoholból az első felosztási időszakra 460,103 hektoliter a 3. § A) betüjének a) pontjában megjelölt mezőgazdasági szeszfőzdék között; 338,956 hektoliter a 3. § B) betüjében megjelölt ipari szeszfőzdék között osztatik meg, 53,941 hektoliter pedig az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részére tartatik fenn.
Az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részére fentartott ezen 53,941 hektoliterből az első felosztási-időszakban 13. 941 hektoliter vehető igénybe, mig a fenmaradó 40,000 hektoliterből a következő négy felosztási időszakban tiz-tiz ezer hektoliter vehető igénybe.
Ezenkivül ugyancsak az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részére tartatik fenn első sorban a kisebb adótétel mellett termelhető az az alkoholmennyiség, mely egyes ipari szeszfőzdék végleges felhagyása, valamint az az alkoholmennyiség is, mely egyes ipari vagy mezőgazdasági szeszfőzdék egyesitése folytán (8. §) rendelkezésre maradni fog.
2. § Ha egyes szeszfőzdék a részükre a 4. és 5. §-ok értelmében kiosztott alkoholmennyiséget valamely termelési-időszakban egészben vagy részben előállitani nem képesek, az illető szeszfőzde azt azonnal, mihelyt a kiosztott alkoholmennyiség kitermelését akadályozó körülmény bekövetkezett, az illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni köteles és az elő nem állitott alkoholmennyiség, - a szerint, a mint ez a szeszfőzde mezőgazdasági vagy iparszerü volt, - első sorban a többi mezőgazdasági, illetőleg ipari szeszfőzde között ugyanazon termelési-időszakra ideiglenesen megosztatik, s a gazdasági szeszfőzdék részesedéséből igy fenmaradó mennyiség az ipari, az ipari szeszfőzdék részesedéséből fenmaradó mennyiség pedig a mezőgazdasági szeszfőzdék között csak az esetben osztható ki, ha az - a fenebbiek szerint - igénybe nem vétetik.
Mig ha valamely, akár mezőgazdasági, akár ipari szeszfőzde üzletével végleg felhagy vagy az 1898. évi augusztus hó 31-ike után eső és egymásra közvetlenül következő két termelési időszak tartama alatt nem volt legalább két egész havi bejelentési időszakon át megszakitás nélkül üzletben: az illető szeszfőzde a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholból részére kiosztott mennyiségre nézve minden további igényét végleg elveszti s az ekként rendelkezésre maradó mennyiség a mezőgazdasági szeszfőzdék számára tartatik fenn s a 7. § rendelkezéseinek megfelelő módon felosztandó.
Az üzlet végleges felhagyásának nem tekintetik az, ha a szeszfőzde üzletét valamely hatósági intézkedés folytán a létező helyen beszüntetni kénytelen; ebben az esetben az illető szeszfőzde a részére kiosztva levő alkoholmennyiséghez való igényét megtartja akkor is, ha más helyen ugyan, de az üzlet kényszerü beszüntetését követő két termelési-időszakon belül ismét üzletbe helyeztetik.
Ha valamely szeszfőzde a jelen § első bekezdésében elrendelt bejelentést megtenni elmulasztja és a szeszfőzésnek az illető termelési-időszakban való beszüntetésekor contingensének több mind egy tizenketted része kitermeletlenül maradt, az illető szeszfőzde contingense a következő termelési-időszakban a kitermeletlenül hagyott rész mennyiségével ideiglenesen leszállittatik, s ebben a termelési időszakban pótcontingensben sem részesülhet.
Az a szeszfőzde, mely valamely termelési-időszakban részére ezen § alapján ideiglenesen kiosztott alkoholmennyiséget részben vagy egészben nem termelheti ki, szintén köteles ezt a pénzügyigazgatóságnál azonnal bejelenteni. Ha a bejelentést megtenni elmulasztja s a szeszfőzésnek beszüntetésekor a részére ideiglenesen kiosztott alkoholmennyiségből annyi marad kitermeletlenül, mennyi az illető termelési időszakban részére kiosztva volt összes alkoholmennyiség (törzs- és pótcontingens) egy tizenketted részénél több: ugy az illető szeszfőzde a következő termelési-időszakban az ideiglenes felosztásban nem részesülhet.
Ha azonban az üzlet beszüntetése magát a szeszfőzdét pusztitott valamely elemi csapás folytán következett be, a contingens ideiglenes leszállitásának, illetőleg a pótcontingensből való kizárásának helye nincsen.
3. § A kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiség első felosztásánál figyelembe vétetnek:
A) azon mezőgazdasági szeszfőzdék:
a) melyek 1897. évi szeptember hó 1-től 1899. évi augusztus hó végéig terjedő két szesztermelési-időszakon belül üzletben voltak és üzletükkel végleg fel nem hagytak;
b) azok, a melyek a fentebbi idő alatt üzletben nem voltak, illetőleg üzletükkel végleg felhagytak, vagy nem is léteztek, de az 1900. évi január hó 1-éig üzletbe helyeztetnek.
B) azon ipari szeszfőzdék, melyek 1897. évi szeptember hó 1-től 1899. évi augusztus hó végéig terjedő időszakon belül üzletben voltak és üzletükkel végleg fel nem hagytak.
4. § A mezőgazdasági szeszfőzdék által a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiség első felosztásánál a következő eljárás követendő:
I. A 3. § A. a) pontjában emlitett mezőgazdasági szeszfőzdék közül azokra nézve, melyek az 1898. évi szept. hó 1-je előtt mint mezőgazdasági szeszfőzdék már üzletben voltak, megállapittatik az az alkoholmennyiség, melyet az illető mezőgazdasági szeszfőzde a fogyasztási adónak kisebbik tétele mellett az 1888. évi szeptember hó 1-től 1898. évi augusztus hó végéig terjedő időn belül eső amaz egy évi termelési időszakban termelt, melyben az illető mezőgazdasági szeszfőzde legnagyobb üzleti terjedelemmel birt.
E legnagyobb évi termelésnek megfelelő alkoholmennyiség képezi azt az alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde a mezőgazdasági szeszfőzdék részére kihasitott 460,103 hektoliterből részesül.
II. A 3. § A. a) pont alatt emlitett azon mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve, melyek az 1898/99-iki termelési időszakban mint ujonnan keletkezett mezőgazdasági szeszfőzdék lettek üzletbe helyezve, az az alap, melynek arányában az illető szeszfőzde a mezőgazdasági szeszfőzdék részére kihasitott 460. 103 hektoliterből részesül, az 1888. évi szeptember hó 1-től 1898. évi augusztus hó végeig terjedő időn belül eső termelési időszakokban ujonnan keletkezett mezőgazdasági szeszfőzdékre a fentebbi I. pont szerint esendő részesedési alap átlagával határoztatik meg. Ennek az átlagnak megállapitása czéljából az 1888. évi szeptember hó 1-től 1898. évi augusztus hó végeig terjedő időn belül eső termelési időszakokban ujonnan keletkezett mezőgazdasági szeszfőzdéknek az 1888. évi XXV. törvénycikk alapján megállapitva volt törzs-contingense összegeztetik; azután összegeztetik ugyanazon szeszfőzdéknek a fentebbi I. pont szerint megállapitott részesedési alapja s kiszámittatik, hogy az utóbbi összeg az előbbinek hány százalékát képezi; az 1898/99-iki termelési időszakban ujonnan keletkezett mezőgazdasági szeszfőzdék mindenike az 1888. évi XXV. tc. alapján megállapitva volt saját törzs-contingense ugyanannyi százalékának arányában részesül a mezőgazdasági szeszfőzdék részére kihasitott 460,103 hektoliterből.
III. A 3. § A. b) pontjában emlitett mezőgazdasági szeszfőzdék mindegyikére nézve az illető szeszfőzde berendezésének és azzal összefüggő mezőgazdasági követelményeknek tekintetbevételével a mezőgazdasági szeszfőzdék sorából - a földmivelésügyi minister kijelölése alapján - meghivandó két szakértő meghallgatása után a pénzügyminister állapitja meg azt az alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde az ujonnan felállitandó mezőgazdasági szeszfőzdék részére az 1. § szerint kihasított 53,941 hektoliternyi mennyiségnek az egyes felosztási időszakokban igénybe vehető hányadából részesül.
Ezen szeszfőzdék részesedése nem lehet nagyobb, mint a mennyiben a jelen szakasz I. és II. pontjában emlitett hasonló nagyságu és berendezésü szeszfőzdék átlagában tényleg részesülnek, s az igy megállapitandó részesedése 960 hektolitert meg nem haladhat. Ha ellenben az ezen szeszfőzdék részére az 1. § szerint kihasitott 53,941 hektoliter mennyiségből az egyes felosztási időszakokban igénybe vehető hányad nem elegendő arra, hogy a részükre egyénenként megállapitott egész alkoholmennyiség kiadathassék, mindegyikre nézve aránylagos levonásnak leend helye.
A fentebbi rendelkezések nem nyernek alkalmazást az 1899-1900-iki termelési időszakban üzletbe helyezni szándékolt azokra az uj mezőgazdasági szeszfőzdékre, melyek megelőzőleg, mint ipari szeszfőzdék tartattak üzletben s mint ilyenek az 1888. évi XXV. tc. 5. §-a alapján részükre megállapitva volt contingenst az 1898-99-iki termelési időszak végén tényleg még birták s üzletükkel végleg fel nem hagytak. Ilyen uj mezőgazdasági szeszfőzde az előző ipari szeszfőzde minőségében birt contingensét megtarthatja s abból csak az a rész vonandó le, mely 1,680 hektolitert meghalad. Ez a rendelkezés hasonszerüen alkalmazandó a későbbi felosztási időszakokban keletkező azokra az uj mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve is, melyek addig mint ipari szeszfőzdék tartattak üzletben.
5. § Az ipari szeszfőzdék részére az 1. § szerint fentartott 338,956 hektoliter első felosztásánál a következő eljárás követendő:
A 3. § B. pontjában emlitett minden egyes szeszfőzdére nézve megállapittatik az az alkoholmennyiség, melyet az illető szeszfőzde az 1895/96., 1896/97. és 1897/98-iki termelési időszakok mindenikében a fogyasztási adónak kisebbik tétele mellett termelt.
Az igy kiszámitott összes alkoholmennyiség ahhoz képest, a mint az illető szeszfőzde csak egy, vagy két, vagy mindhárom termelési időszakban volt üzletben, egészben, felerészben vagy egyharmad részben képezi azt az alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde az ipari szeszfőzdék számára kihasitott 338,956 hektoliterből részesül.
Ha azonban valamely ipari szeszfőzdének ekként kiszámitott részesedési alapja 2,000 hektoliternél kisebb, ugy az illető szeszfőzde számára a részesedési alapjának megfelelő teljes mennyiség hasitandó ki contingense gyanánt.
6. § Az egyes szeszfőzdék részére a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholból az első felosztási időszakra megállapitott mennyiség a további felosztási (termelési-) időszakokra is érvényben marad.
Az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára az 1. § szerint fentartott 53,941 hektoliterből az első felosztási időszakban igénybe vehető 13,941 hektoliter levonásával fenmaradó 40,000 hektoliter mindaddig, mig az a még ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére ama szakasz rendelkezéseinek megfelelő módon igénybe nem vétetik, ideiglenesen az ipari szeszfőzdék között, s pedig azoknak az 5. § szerint megállapitott hányadának arányában osztatik fel. Ezen ideiglenes felosztásból csak azok az ipari szeszfőzdék részeltethetők, melyekre az 5. § szerinti felosztásnál részesedési alapjuknál kisebb hányad jutott.
7. § A kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholnak ugy az egyes ipari szeszfőzdék netaláni végleges megszünése, valamint azoknak netáni egyesitése következtében rendelkezésre maradó mennyiség is a mezőgazdasági szeszfőzdék közt minden ujabb felosztási (termelési-) időszak kezdetén akként osztandó szét, hogy az:
a) első sorban azon mezőgazdasági szeszfőzdék hányadának kiegészitésére forditandó, a melyek megállapitott hányadából a 4. § III. pontja értelmében aránylagos levonás eszközöltetett; s
b) csak másodsorban, ezek hányadának kiegészitése után, osztandó szét a 4. § III. pontjában megállapitott módon az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék közt.
Ha a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholból a mezőgazdasági szeszfőzdék közt ekként szétosztandó mennyiség sem a már korábban keletkezett szeszfőzdék hányadának kiegészitésére, sem pedig az uj szeszfőzdék részéről nem igényeltetnék, az évről-évre mindaddig, mig uj mezőgazdasági szeszfőzdék nem keletkeznek, ideiglenesen a már meglevő mezőgazdasági szeszfőzdék hányadának arányos növelésére forditható.
Ipari szeszfőzdék csak abban az esetben részesithetők ebből a mennyiségből, ha az a fentebbi módon egészben vagy részben igénybe nem vétetik. Az ipari szeszfőzdék közül ugy ezen felosztásnál, valamint a 2. § alapján az ipari szeszfőzdék közt egyes termelési időszakokban eszközlendő ideiglenes felosztásnál is, első sorban azok részesitendők, melyek 3,650 hektoliternél kisebb contingenssel birnak s csak a mennyiben ezeknek igénye erre a mérvre már kielégittetett, osztható a még fenmaradó mennyiség valamennyi ipari szeszfőzde közt aránylagosan fel.
8. § Két vagy több szeszfőzdének a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiség iránti igényjogosultsága egyesithető ugy, hogy az illető szeszfőzdéknek a 4., illetőleg 5. § szerint már megállapitott contingense csak egyik szeszfőzdében termeltessék ki, a többi szeszfőzdék üzlete pedig véglegesen felhagyassék.
Mezőgazdasági szeszfőzde csak mezőgazdasági szeszfőzdével, ipari szeszfőzde pedig csak ipari szeszfőzdével egyesithető.
Mezőgazdasági szeszfőzdék egyesitése esetében az üzletben továbbra is fentartandó mezőgazdasági szeszfőzde contingense 1,680 hektoliternél nagyobb az egyesités után sem lehet.
Ipari szeszfőzdék egyesitése esetében a felhagyott ipari szeszfőzdék contingense az üzletben továbbra is fentartandó szeszfőzdére nem egészben, hanem csak fokozatos levonás mellett vihető át.
E levonás az üzletben továbbra is fentartandó szeszfőzde részére a jelen törvény 5. §-a alapján megállapitott contingensnek az egyesités folytán bekövetkező növekedésének ama része után, mely 5,000 hektolitert meg nem halad, e résznek 10%-val, - ama része után, mely 5,000 hektolitert meghalad, de 10,000 hektoliternél nem nagyobb, e résznek 15%-val, - ama része után, mely 10,000 hektolitert meghalad, de 15,000 hektoliternél nem nagyobb, e résznek 20%-val, - s végre a növekedésnek 15,000 hektolitert meghaladó része után, e résznek 25%-val állapittatik meg.
Ugy a levont alkoholmennyiségek, valamint azok az alkoholmennyiségek is, melyek mezőgazdasági szeszfőzdék egyesitése folytán rendelkezésre kerülnek, a 7. § rendelkezéseinek megfelelő módon használhatók fel.
Az egyesités csakis az illető termelési időszakba eső üzlet megkezdése előtt eszközölhető.
9. § A kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholnak első felosztása a 3. § A. a) és B. pontjaiban emlitett szeszfőzdékre nézve hivatalból eszközöltetik és ezen felosztásnál leendő részeltetés czéljából az emlitett szeszfőzdék igénybejelentést tenni nem tartoznak.
A 3. § A. b) pontjában emlitett ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék a kisebbik adótétel mellett való alkoholtermelés iránti igényüket legkésőbb 4 héttel az első felosztási időszak kezdete előtt, az illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni kötelesek.
Az emlitett igénybejelentésekkel egyidejüleg kimutatandó, hogy a szeszfőzdére nézve azok a törvényszerü feltételek, melyek alapján a szeszfőzde a szeszadó-törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági szeszfőzdék közé sorolandó, teljesitve vannak.
A későbbi felosztási időszakokban keletkező uj mezőgazdasági szeszfőzdék ellenben a kisebbik adótétel mellett való alkoholtermelés iránti igényüket az előbb emlitett módon és legkésőbben annak az évnek január hó 10-ik napjáig tartoznak az illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni, a mely évbe az illető felosztási (termelési-) időszak kezdete esik. Eme bejelentések alapján a minden egyes uj mezőgazdasági szeszfőzdére esendő contingens még ugyanazon naptári év február hó 15-ig megállapittatik s az illető igénylőnek tudtára adatik.
Ha valamely ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzde az illető felosztási (termelési-) időszakra eső január hó első napjáig üzletbe nem helyeztetik, a részére kiosztva lett alkoholmennyiséghez való igényét végleg elveszti s az ekként igénybe nem vett alkoholmennyiség még ugyanazon termelési időszakban azon mezőgazdasági szeszfőzdék hányadának kiegészitésére forditandó, a melyek megállapitott hányadából a 4. § III. pontja értelmében aránylagos levonás eszközöltetett, s a mennyiben erre a czélra nem szükségeltetnék, a 7. § rendelkezései szerint ideiglenesen a többi mezőgazdasági szeszfőzdék között osztandó ki.
10. § E törvény kiterjed a magyar korona országainak összes területére és a mennyiben másképen nem intézkedik (9. § második bekezdése), az 1899. évi szeptember hó 1-én lép életbe.
11. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
