A magyar királyi curia, a budapesti királyi itélőtábla, a koronaügyészség és a budapesti királyi főügyészség elhelyezése czéljából Budapesten, a Nádor-, Alkotmány-, Honvéd- és Szalay-utczák által határolt területen emelt igazságügyi palota épitési programmja eredetileg egy 5625.30 négyszögméter kiterjedésű teleknek beépitését vette számitásba. Az ezen programm alapján elkészült s a kereskedelemügyi magyar királyi minister úr által is felülbirált részletes költségvetésben az épitési költségek 1,441.698 frt 64 krral irányoztattak elő. Időközben azonban a szabályozási vonal módositása folytán, valamint azon okból, mivel szükségesnek mutatkozott a királyi itélőtábla részére tervezett tanácstermek számát kettővel, ezek közül egy nagyobb díszteremmel szaporitani, a Curia könyvtárát, valamint egyéb más helyiségeket is nagyobb méretekben állitani elő: az épitési programm némi változást szenvedett s ennek megfelelően a beépitendő terület is nagyobbodott.
Minthogy a palota a milleniumi év egyik emlékének terveztetett, s hogy ezen évben elkészüljön és felavatható legyen, annak épitése az 1893. év nyarán okvetlenül megkezdendő volt, a mi pedig meg nem történhetett volna, ha a jelzett programm változásnak megfelelően egy ujabb részletes költségvetés készittetett volna, mivel ilyennek összeállitása és felülbirálata hosszabb időt igényel: ez okból egy új költségvetés készitésének mellőzésével az épitési költségek a beépitendő terület növekedésének megfelelően az alapköltségvetés arányában számittattak ki és lettek 1,638.188 forinttal előirányozva. Egy ujabb költségvetés készitése különben felesleges is lett volna, a mennyiben az előirányzat a jelzett arányszámitással nehézség nélkül meg volt állapitható, az egyes munkák kiadása alkalmával pedig kizárólag a részletes előméretek voltak az ajánlattevők rendelkezésére bocsátandók, hogy igy a benyujtandó ajánlatokra az előiráuyzati összegek mi befolyást se gyakorolhassanak.
A fent jelzett ..... 1,638.188 frt.
épitési költségen felül számitásba vétettek még a telek vételára ..... 362.000 frttal,
valamint a belső berendezési és az épitkezéssel kapcsolatos költségek ..... 182.812 frttal,
s ez alapon lett az idézett törvénycikkben a hitel ..... 2,183.000 frttal megállapitva.
Igen természetes, hogy az előirányzott összegek megállapitásánál nem vétettek, de nem is vétethettek figyelembe azon rendkivüli körülmények, a melyek csak az épitkezés folyamatba tétele után merültek fel s a melyek elkerülhetetlenül szükségessé tették egyrészt azt, hogy az egyes munkanemeknél az előirányzott munkamennyiségen felül több foganatosittassék, másrészt pedig, hogy oly munkák is engedélyeztessenek, a melyek előirányozva egyáltalán nem voltak.
Igy különösen nem volt tekintetbe vehető az épitési munkákra előirányzott 1,638.188 forint megállapitásánál, hogy az alapok kiásásánál az előzetesen teljesitett próbafurások eredményét megczáfoló oly talajviszonyok fognak jelentkezni, a melyek az előirányzott mélységű alapozást meg nem engedik, hanem elkerülhetetlenné teszik, hogy az alapok az előirányzottnál mélyebbre fektettessenek, a minek természetes következménye volt a föld- és kőmíves-munkák szaporodása. Nem volt előrelátható az sem, hogy a székes főváros mérnöki hivatala a kivitel alkalmával az előirányzott normalis vastagságú vastartók helyett erősebbeknek alkalmazását fogja követelni, a mi viszont a vasmunkák költségeit szaporitotta. Ugyancsak a kivitel alkalmával tünt ki, miként a nagy csarnok kiképzésének egyöntetűsége nem engedi meg, hogy annak padolata az e czélra előirányzott terazzóval burkoltassék, mivel ezen anyag minősége oly kirivó ellentétben állna a csarnok többi részén alkalmazott anyaggal, hogy annak művészeti hatását teljesen lerontaná. A padozathoz is márványlapok voltak tehát alkalmazandók, bár ezek költségei előirányozva nem voltak.
A belső felszerelésre s az épitkezéssel kapcsolatos költségekre előirányzott 182.812 forintnak nagy részét az érvényben levő szabályzatok alapján megállapitott műépitészi, művezetési, ellenőrzési és felülvizsgálati költségek vették igénybe, úgy, hogy az épitkezéssel kapcsolatban szükségszerűen felmerült apróbb kiadásokon felül csak mintegy 88.000 forint állott rendelkezésre, a miből a belső felszerelési költségek, a melyek közé a villanyvilágitás berendezési, a világitó testek, a kárpitozási munkák, órák, irattári állványok stb. stb. költségei számitandók, fedeztettek.
Nyilvánvaló, hogy ezen szűken megszabott hitel megállapitásánál a bebutorozás figyelembe nem vétetett s igy a beszerzett butorok költségei mint az előirányzott összhitelen felül felmerültek veendők számitásba. Ugyanezen jelleggel birnak a palotán, illetve a palotában előirányzaton kivül alkalmazott képzőművészeti tárgyak költségei is. Az épitkezés megkezdése után lassankint mindinkább kidomborodott a palota művészi jellege és nyilvánvalóvá válott, hogy ily kiváló műalkotásnál legalább néhány képzőművészeti tárgynak alkalmazása mellőzhetlen. Minthogy pedig az egyes épitési munkák vállalatba adásánál, a mely legnagyobb részben nyilvános versenytárgyalás utján s csakis kivételesen, ott tudniillik, a hol különösen szakképzettség kivántatott, zárt ajánlati tárgyalás utján eszközöltetett, az előirányzott összegekkel szemben megtakaritások jelentkeztek, ezen, valamint az előbb emlitett körülmény inditotta az igazságügyi kormányt arra, hogy egynéhány, később felsorolandó művészi tárgynak megrendelését engedélyezze.
A munkák vállalatba adása alkalmával elért megtakaritásokat, a melyek mérvére különben a millenniumi év előkészületei s a munkaerőnek s munkaanyagnak ennek folytán beállott megdrágulása kedvezőtlen hatással volt, a más oldalról felmerült többköltségek legnagyobb részben felemésztették, úgy, hogy a fentebb emlitett s a megtakaritások reményében engedélyezett, valamint a többi, előirányzaton kivül szükségessé vált munkák költségei azokban a fedezetet meg nem találták s igy az összhitel túlhaladását idézték elő.
Ezen hiteltúlhaladás 270.976 forint 66 kr.-ra rúg s az ezt előidézett többköltségek, mint a fent előadottakból kivehető, kétféle jelleggel birnak s igy két csoportra oszthatók és pedig:
1. olyanokra, a melyek az előirányzott munkák keretében merültek fel és
2. olyanokra, a melyek előirányozva egyáltalán nem volt munkák megrendelése folytán állottak elő.
Ide tartoznak a) a képzőművészeti tárgyak és b) a bebutorozás költségei.
I. Az előirányzott munkák közül egyedül az épitési munkáknál állott elő többköltség, még pedig, mint ezt az A. melléklet feltünteti,
a) a föld- és kőmíves-,
b) a kőfaragó-,
c) a belső csarnok- és teremdíszitési-,
d) a vas-,
e) a tölgyfapadolati- és
f) a lakatos-munkáknál.
A többköltségek végösszege ugyanazon kimutatás szerint ..... 1Z9.593 frt 55 kr.
Ezzel szemben azonban
alfa) a többi épitési munkáknál a kimutatásnál kitünőleg ..... 45.613 frt 23 kr.
béta) a belső berendezésre és az épitkezéssel kapcsolatos költségekre előirányzott 182.812 forintból a B. melléklet és csatolmánya szerint ..... 17.299 frt 40 kr.
vagyis a telek vételára változatlanul maradván, összesen ..... 62.912 frt 63 kr.
megtakaritás éretett el s igy a ..... 129,593 frt 55 kr.
többkiadásból ezen ..... 62.912 frt 63 kr.
megtakaritást levonva, ..... 66.680 frt 92 krt tesz azon túlkiadás, a mely az elől idézett törvényben megszavazott hitel terhére előirányzott munkáknál tényleg tisztán felmerült s a mely igy a 2,183.000 forintnyi hitelnek csakis 3.054 %-át, illetve a telek vételárát figyelmen kivül hagyva, 3.661 %-át teszi.
A fentérintett munkáknál előállott többköltségek közös, jellege az, hogy, mint elől általánosságban már megérintetett, az azokat előidézett többmunkák szükségessége a tervezett készitése alkalmával előrelátható nem volt, a mennyiben azok az időközben beállott változások és más, előzetesen számitásba nem vehető körülmények következményei voltak.
Nevezetesen:
ad a) A föld- és kőmives-munkák foganatba vétele alkalmával a pinczetömb kiemelésénél tünt ki, hogy a talaj nem mindenütt egyforma minőségű és hogy helyenkint szemétlerakodó létezett. Az előzetesen megejtett próbafurások alkalmával nem észlelt ezen körülmények természetesen szükségessé tették, miként az előirányzattal szemben az alapok mélyebbre ásattassanak ki, hogy igy az épület minden része hordképes talajra legyen fektethető. Ezen mélyebb és erősebb alapozás költségei az A. kimutatás szerint 35.965 frt 80 krt tesznek ki.
ad b/. Az épület lábazatához egyedül a herczegprimási bányákban termelt vörös márvány volt előirányozva. A szükséglet beálltával ezen bányák nem voltak szállitóképesek, miért is a lábazathoz a sokkal jobb minőségű, de egyszersmind drágább gránit-anyag volt használandó.
Ugyancsak anyagcsere vált szükségessé az oszlopoknál is, a melyek sóskúti kőből voltak tervezve, de a melyek ezen anyag csekélyebb hordképessége miatt erdélyi homokkőből készittettek. Ezen előre nem láthatott körülmények, valamint az, hogy a később engedélyezett s az épület homlokzatán alkalmazott diadalszekér szilárd alapokra volt fektetendő s ehhez képest annak talapzatához is előirányzaton kivül nagyobb mennyiségű kőanyag volt felhasználandó, idézték elő aA. kimutatásból kitünő 18.605 frt 68 kr. többköltséget.
ad c/. A nagy csarnoknak, az épület e főrészének mennyezetén Lotz Károly művészünk egy kiváló műbecscsel biró frescót alkotott, a mi viszont megkövetelte, hogy a helyiség többi része is ezzel összhangba hozassék és gazdagabb kiképzést nyerjen. Ennek következményeként lett a lépcsőkorlátokhoz csiszolt hazai márvány használva, a padozat, mint fentebb megérintetett, az előirányzott terazzó helyett márványlapokkal burkolva s ennek folytán szaporodott a díszvakolási, a műmárvány-, szobrász-, festő- és aranyozó-munka. Mindezen munkák költségei, a melyek különben ugyancsak az A. kimutatásból kitünőleg 37.569 frt 24 krt tesznek ki, az előirányzati összeg túlhaladását idézték elő.
ad d/. Mint emlittetett, hatósági intézkedés folytán az épületnél erősebb vastartókat kellett alkalmazni. A nagyobb mennyiségű vas, a mely ennélfogva felhasználtatott, idézte elő a vasmunkára előirányzott összegnek 30.278 frt 58 krral történt túlhaladását.
ad e/. A budapesti törvénykezési épületnél, a melynek irattári helyiségei puhafa-padozattal láttattak el, az tapasztaltatott, hogy ezen padolatnak szükségessé vált gyakoribb felsorolása alkalmával a viz a szilárdul alkalmazott irattári állványok alá folyott, a mi, minthogy a vizet az állványok alól eltávolitani nem lehetett, előidézte azt, hogy a talajon penészgomba képződött.
Ezen káros képződés elejét veendő, czélszerűnek mutatkozott, hogy az igazságügyi palota irattári helyiségeiben a tervezett puhafa-padolat helyett keményfa-padolat, részben aszfaltba rakva, alkalmaztassék. Az ez által felmerült többköltségek 6.463 frt 35 krnyi összegben idézték elő az előirányzott összeg túlhaladását.
Végül:
ad f) A lakatos-munkáknál a csekélyebb összegű 710 frt 80 krnyi többköltség azon okból merült fel, mivel biztonság szempontjából kivánatosnak mutatkozott az alsó földszinten levő irattári helyiségeknek az utczaszinnel csaknem egy magasságban álló ablakait vasrácscsal ellátni.
Az előadottak igazolják, hogy a felmerült pótmunkák mindegyike mellőzhetlen volt s hogy azok az alapköltségvetések egybeállitásakor előre számitásba vehetők nem voltak, a minek bizonyságául szolgál különben az is, hogy a többi munkanemeknél, a melyeknél hasonló rendkivüli s illetve előre nem láthatott körülmények be nem állottak, az előirányzattal szemben jelentékeny megtakaritások voltak elérhetők.
Ezen megtakaritások azonban, melyek az A) kimutatás 3., 4., 7., 11., 12., 14., 15., 17., 18. és 20-25. tétele alatt felsorolt munkáknál merültek fel s a melyek összege együtt 45.613 frt 23 krt tesz, nem fedezhette a fentebbiek szerint előállott 129.593 frt 55 kr. többkiadást, úgy, hogy ..... 83.980 frt 32 kr.
fedezetlen maradt s így e csoportnál a berendezési s az épitkezéssel kapcsolatos egyéb kiadások előirányzati összegével szemben elért ..... 17.299 frt 40 kr.
megtakaritás, levonásával a túlhaladás ..... 66.680 frt 92 kr., mint ez elől már kitüntettetett.
II. A második csoportba osztott többköltségek, a melyek nem az előirányzott hitel terhére foganatositott munkák keretén belül, hanem azoktól csaknem függetlenül merültek fel, mint jeleztetett, ismét két részből állanak, ú. m.:
1. a palotán előirányzaton kivül alkalmazott képzőművészeti tárgyak, és
2. a magyar királyi Curia és a budapesti királyi itélőtábla részére ugyancsak előirányzaton kivül beszerzett butorok költségeiből.
ad 1. Már a tervezet végleges megállapitása és a főszminta elkészülte alkalmával kitünt, hogy a palota úgy stylusa, mint arányai és kiképzése folytán oly monumentalis jelleggel fog birni, hogy az nemcsak a székes főváros egyik kiváló diszét képezendi, hanem méltó helyet fog elfoglalni a külföld azonos czélú műalkotásai között is. Igen természetes, hogy a műépitészet ezen díszét képzőművészeti alkotások nélkül hagyni nem lehetett. Minthogy pedig az épitkezés foganatba vétele alkalmával nemcsak a felmerült többköltségeket nem lehetett előre látni, de sőt az egyes munkák kiadása alkalmával még megtakaritások is jelentkeztek, ezen megtakaritások folytán előállandó fedezet reményében:
1. Sennyei Károly szobrászművész a palota oromzatán alkalmazott diadalszekér megalkotásával ..... 45.000 forint,
és 2. Lotz Károly tanár a nagy csarnok mennyezetén egy nagyobbszerű falfestménynek létesitésével ..... 30.000 forint
tiszteletdij mellett megbizattak és ezen felül
3. Stróbl Alajos tanár növendékeinél 12 drb, a főhomlokzat párkányán elhelyezett szobor rendeltetett meg, a mely szobronként darabonként 300 frt, összesen tehát ..... 3.600 forint fizettetett.
A Curia és tábla eddigi tanácstermeinek Felség képei nem voltak alkalmasak arra, hogy a diszes új tanácstermekben elhelyeztessenek, miért is ş Felségeik arczképei a Curia diszterme számára Bruck Lajos művésznél 2.400 forint
ş Felsége arczképe a tábla diszterme számára Vastagh György müvésznél ..... 1.200 forint
tiszteletdij mellett megrendeltetett s ezen felül a többi tanácstermek számára 16 darab olajfestésű s Keleti és Ebner tanárok növendékei által készitett Felségkép szereztetett be egyenként 300 frt, összesen tehát ..... 4.800 forint költséggel.
Végül ide számitandó a Curia és a tábla egyik tanácstermében megfelelő kiképzés mellett elhelyezett országbirói és személynöki arczképek restaurálásáért kifizetett ..... 855 forint
is, úgy, hogy az összes költségek ..... 87.855 forintot tettek ki, a melyek előirányozva nem voltak s a melyek igy más oldalról elért megtakaritások hiányában hiteltúlhaladást eredményeztek.
ad 2. A palota belső felszerelésére s az épitkezéssel kapcsolatos kiadásokra az 1893. évi XIII. törvénycikkel megállapitott hitelből, mint elől megérintetett, 182.812 frt vétetett számitásba. Az ezen összeg terhére teljesitendő kiadásokról, a melyek a B) alatti melléklet és csatolmányában fel van tüntetve, pontos előirányzat nem készittethetett, mivel legnagyobb részben csak az épitkezés folyamán volt megállapitható határozott összege azon kiadásoknak, a melyek, mint az épitkezéssel kapcsolatos s a felszerelésből folyó költségek okvetlenül kiegyenlitendők voltak.
Még kevésbé volt költségvetés készithető a butorokról, mivel az épitkezés foganatba vétele előtt mily adat sem állott rendelkezésre, a melynek alapján meg lett volna állapitható, hogy a palota egyes helyiségei számára mily fajta, mily kivitelű és mily méretű butorokra lesz szükség s melyek fognak az eddigiek közül felhasználtathatni. Csakis az épület elkészültének évében lehetett e kérdésben tanácskozni. Az összehivott s az érdekeltek közreműködése mellett tartott értekezletek kapcsán foganatba vett helyszini szemlék alkalmával kitünt, hogy úgy a Curia, mint a tábla régi helyiségei oly régi rozzant és czélszerűtlen butorzattal rendelkeznek, miként ki van zárva a lehetősége annak, hogy az a palota díszes termeiben felhasználtassék, hanem annak nagy része kiselejtezendő s csak csekély részben lehet az egyes butordarabokat megfelelő kijavitás mellett a segédhivataloknál és a mellékhelyiségekben alkalmazni. Ezek szerint tehát az elnöki, a tanácselnöki, birói, visszavonuló, jegyzői-szobák, a tanácstermek és könyvtári helyiségek teljesen ujonnan voltak butorozandók.
Az új butorozás mikéntjének megállapitásánál elvül kellett szolgálni, hogy az a palota díszével s a helyiségek rendeltetésével összhangban eszközöltessék, mert az igazságügyi kormány mulasztást követett volna el, ha egy aránylag csekély különbözet kedvéért a butorok anyagának és kiállitásának megválasztásánál egyedül pénzügyi szempont s nem egyszersmind takarékossággal párosult műízlés és a czél, melyet a butorzat hivatva lesz szolgálni, vezérelték volna intézkedéseiben. Nem külső hatást czélzó felesleges czifraságra, hanem szolid, a hely és hivatás komolyságának megfelelő jó izlésű kidolgozásra fektettetett a fősúly s csak igy volt elérhető, miként daczára annak, hogy a terjedelmes épület csaknem valamennyi helyisége új butorzattal láttatott el, a szükséglet, mint ezt a C) melléklet A. pontjának részletezése feltünteti, 116.440 frt 74 krral fedezhető volt. Ĺmbár tehát az elért eredményhez viszonyitva ezen összeg túlmagasnak nem tekinthető, mindazáltal itt is hangsúlyozni kell azon elől emlitett körülményt, hogy a millenium éve az egységárakra érezhető befolyással birt s a mennyiben a beszerzés nem ezen évre esett volna, az mindenesetre lényegesen előnyösebben lett volna eszközölhető.
A 116.440 frt 74 kr., mint elő nem irányzott összeg, az összhitellel szemben természetesen hiteltúlhaladást képez; nem hagyható azonban figyelmen kivül, miként ezen hiteltúlhaladás nem vonható szoros értelemben ezen fogalom alá, mivel ha a bebutorozásról nem az épitkezés keretében történt volna gondoskodás, úgy annak czéljára mindenesetre külön hitel lett volna igénybe veendő.
Ezek szerint tehát a többköltségeket részletezve, az előirányzott épitési munkák keretében ..... 66.680 frt 92 kr.,
az előirányozva nem volt képzőművészeti tárgyak megrendelése folytán ..... 87.855 frt - kr.,
és az ugyancsak előirányzaton kivül foganatositott bebutorozás folytán ..... 116.440 frt 74 kr.,
vagyis összesen ..... 270.976 frt 66 kr. merült fel, a mi a 2,183.000 forinttal előirányzott hitelnek 12.413 %-át teszi, a miből 1. az épitési többköltségekre 3.0544 %, 2. a képzőművészeti tárgyakra 4.0235 %, 3. a butorokra 5.3334 % esik.
Ezek szerint tehát az emlitett 270.976 forint 66 krajczár számitásba vételével az eddigi összes szükséglet 2,453.976 forint 66 krajczárt tett; minthogy azonban még némi apróbb költségek kiegyenlitésre várnak, erre való tekintettel, valamint azon czélból, hogy az elszámolás és törlesztés körül a kisebb összegek nehézséget ne okozzanak, a javaslat 1. §-ában az épitési és belső berendezési költségek végösszegét 1.023 forint 34 krajczárral emelve, kerekszámban 2,455.000 forinttal állapitottam meg.
A többszükséglet ehhez képest az eredetileg engedélyezett 2,183.000 forinttal szemben 272.000 forintot tevén, gondoskodni kellett a javaslat 2. §-ában ezen összegnek az alaphitellel azonos módon kölcsön utján leendő fedezéséről.
A kölcsön tőkéje s kamatainak évi törlesztési részlete 272.000 forint többköltségnek megfelelően emelkedvén, az aránylagosan emelt ezen évi járulék megállapitását czélozza a javaslat 3. §-a, a melynek azon intézkedése, hogy a törlesztés 1899. évi január hó 1-jével kezdődik, abban találja indokát, mivel az 1893. évi XIII. törvénycikk alapján az 1897. évi és 1898. évi állami költségvetésekben előirányozva volt törlesztési összegek a hitel végleges elszámolása s illetve megállapitása hiányában kiutalványozva nem lettek, hanem felhasználatlanul maradtak.
A 4. és 5. §-ok rendelkezései, mint az előbbiek folyományai voltak a javaslatba felveendők.
| 1 | Tölgyfabutorok | 93.148 | 53 | |
| 2 | Kárpitozott butorok | 20.388 | 90 | |
| 3 | Iróasztal-felszerelések | 1.975 | 86 | |
| 4 | Irómappák | 927 | 45 | |
| Összesen | 116.440 | 74 |
| 1 | Diadalszekér | 45.000 | - | |
| 2 | Mennyezeti tempera-festmény | 30.000 | - | |
| 3 | 12 szobor a homlokzati főpárkány fölött | 3.600 | - | |
| 4 | Ő Felsége arczképe a tábla dísztermében | 1.200 | - | |
| 5 | Ő Felsége arczképe a Curia dísztermében | 2.400 | - | |
| 6 | Az országbirói és személynöki arczképek restaurálása | 855 | - | |
| 7 | A tanácstermek számára 16 darab Felségkép | 4.800 | - | |
| 87.855 | - |
