1. § Az osztrák-magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok felállitása tekintetében megillető, kölcsönösen elismert jog, a mai szabadalom lejárta után az 1910. év végéig igénybe nem vétetvén, az Osztrák-magyar banknak az 1878. évi XXV. törvénycikk 1. és 2. §-ában 1878. évi julius 1-től 1887. évi deczember 31-éig terjedő időre adott, az 1887. évi XXVI. törvénycikk 1. §-a alapján 1888. évi január hó 1-től 1897. évi deczember 31-éig terjedő időre meghosszabbitott, az 1898. évi I. törvénycikk alapján 1898. évi deczember hó 31-éig és az 1899. évi IV. törvénycikk alapján 1899. évi deczember hó 31-éig ideiglenesen érvényben tartott szabadalom az 1900. évi január hó 1-től 1910. évi deczember 31-éig terjedő időre ismét meghosszabbittatik. Az Osztrák-magyar bank alapszabályainak az 1878. évi XXV., illetőleg 1887. évi XXVI. törvénycikkek kiegészitő részét képező 1., 2., 3., 4., 13., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 31., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 44., 45., 46., 47., 51., 52., 53., 54., 55., 56., 58., 60., 62., 64., 65., 75., 82., 83., 84., 86., 87., 89., 90., 92., 95., 101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109. és 111. czikkei helyébe azonban az ide mellékelt s e törvény kiegészitő részét képező czikkekben, nemkülönben az uj 114. czikkben foglalt határozatok lépnek hatályba, a 42. és 43. czikk határozatai pedig egyuttal hatályon kivül helyeztetnek.
Ugyanigy a bank jelzáloghitelosztálya alapszabályainak 3., 6., 7., 9., 11., 24., 27., 29., 35., 37., 38., 39., 40., 41., 43., 45., 47., 48., 54., 55., 57., 60. és 63. §-ai helyébe az ide mellékelt és a jelen törvénynek szintén kiegészitő részét képező §-okban foglalt határozatok lépnek hatályba, mig a 49. és 69. §-ok határozatai egyuttal hatályon kivül helyeztetnek.
2. § Az 1890. évi XX. törvénycikkel az Osztrák-magyar banknak adott, az 1898. évi I. törvénycikk alapján 1898. évi deczember hó 31-ig, illetőleg az 1899. évi IV. törvénycikk alapján 1899. évi deczember hó 31-éig ideiglenesen érvényben tartott az a felhatalmazás, hogy közraktárak által kiállitott zálogjegyeket (warrant) leszámitolhasson, az 1900. évi január hó 1-től 1910. évi deczember hó 31-éig terjedő időre egyidejüleg azzal a módositással meghosszabbittatik, hogy ily zálogjegyeknek (warrant) a koronaértékre kell szólni.
Egyuttal felhalatmaztatik az Osztrák-magyar bank, hogy a módositott törvénynek megfelelő zálogjegyeket (warrant) az alapszabályok 76. és 77. czikkeinek megfelelően a forgatmányi (giro) üzletben átvehessen.
3. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a monarchia két államában az 1900., 1901. és 1902. évek folyamán uj fiókok felállitása, nemkülönben a bank ingatlanainak és szerelvényeinek mérlegszerü értékelése tárgyában az alább következő s szintén e törvény kiegészitő részét képező két egyezményt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministerével együttesen, az Osztrák-magyar bankkal megköthesse. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminister, hogy az 1887. évi XXVI. törvénycikk 2. §-a alapján egyrészről a magyar kir. pénzügyminister és a csász. kir. pénzügyminister, másrészről az Osztrák-magyar bank között az Osztrák-magyar bank szabadalmának és müködésének a megszállott tartományokra (Bosznia és Herczegovina) leendő kiterjesztése tárgyában kötött és az 1898. évi I. törvénycikk, illetőleg az 1899. évi IV. tc. alapján létrejött egyezmények által ideiglenesen 1899. évi deczember hó 31-éig érvényben tartott egyezmény hatályát az 1900. január hó 1-től 1910. deczember 31-éig terjedő időre meghosszabithassa.
4. § Az Osztrák-magyar bank könyveit és számadásait 1900. január 1-től kezdve a koronaértékben tartozik vezetni.
Jogositva van azonban a bank 1899. évi deczember 31-ike után is
a) ausztriai értékre szóló váltókat és zálogjegyeket (warrant) alapszabályszerüen (a módositott alapszabályok 60. czikke, illetőleg a főnnebbi 2. §) leszámitolni, ha e váltók és zálogjegyek 1900. évi január 1-je előtt állitattak ki;
b) ausztriai értékre szóló bankjegyeket a koronaértékre szóló bankjegyek egyes kategóriáinak elkészültéig, de nem tovább, mint 1902. évi deczember hó 31-éig alapszabályszerüen kibocsátani;
c) ausztriai értékre szóló zálogleveleket a koronaértékre szóló záloglevélürlapok elkészültéig az alapszabályokban foglalt feltételek alatt kiadni.
5. § Az ausztriai értékre szóló bankjegyek bevonatásukig az alapszabályok 86. czikke értelmében és pedig olykép fogadandók el, hogy az illető bankjegy névértékének minden ausztriai értékü forintja két koronával számitandó (az 1892. évi XVII. törvénycikk 22. §-a).
A mig ausztriai értékre szóló bankjegyek törvényes forgalomba vannak, azok külön kimutatandók; egyebekben az ausztriai értékre szóló e bankjegyekre az alapszabályok minden rendelkezése teljes mérvben kiterjed.
Az ausztriai értékre szóló bankjegyek bevonására nézve a határidők az alapszabályok 89. czikke értelmében állapitandók meg.
6. § Az Osztrák-magyar bank adó alá eső jövedelme (alapszabályok 92. czikke), a monarchia egyik és másik államában az alább érintendő arányban kerül az illető állam törvényei szerint adóztatás alá, - még pedig a jövedelemnek a jelzálog-hitelüzletből eredő része a banknak az adóév deczember 31-én a monarchia egyik és másik államában kinnlevő jelzálogos kölcsönbeli tőkekövetelései arányában, az adóköteles jövedelemnek a bank többi üzletágaiból eredő része pedig a banknak a monarchia egyik és másik államában fennálló intézetei tiszta jövedelme arányában.
A bank birtokában levő ingatlanok hozadéka azon államban kerül megadóztatás alá, a hol az ingatlanok feküsznek.
Az Osztrák-magyar bank által az alapszabályoknak megfelelően kibocsátott záloglevelek és azok szelvényei részére az 1899. évi XXX. törvénycikk 10. §-ában biztositott és az 1898. évi I. törvénycikk 2. §-a, illetőleg az 1899. évi IV. törvénycikk 3-ik §-a alapján létrejött egyezmény által ideiglenesen 1899. évi deczember hó 31-éig érvényben tartott mentességek az 1900. évi január 1-étől 1910. évi deczember 31-ikéig terjedő időre változatlanul érvényben maradnak.
7. § A ki jogosulatlanul bankjegyeket, vagy más, az előmutatóra szóló, nem kamatozó oly kötelezvényeket bocsát ki, melyek a forgalomban pénzjegyek gyanánt használhatók, a mennyiben az nem képez az általános büntető törvények szerint sulyosabb büntetés alá eső cselekményt, - vétséget követ el és az általa kibocsátott értékjegyek tizszeres összegével felérő, de legalább is négyezer korona pénzbüntetéssel büntetendő.
A bünvádi eljárás a magyar korona országaiban csupán az Osztrák-magyar bank főtanácsának inditványára a budapesti, illetőleg a zágrábi első folyamodásu kir. törvényszék által inditandó meg.
Behajthatatlanság esetén a pénzbüntetés fogházbüntetéssé változtatható át, a melynek tartama azonban egy évet nem haladhat meg.
A pénzbüntetések hovaforditására nézve a büntető törvénykönyvek erre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
8. § Ha a vám- és kereskedelmi viszonyoknak az 1899. évi XXX. törvénycikkben foglalt szabályozása 1907. évi deczember 31-én hatályát veszti a nélkül, hogy a monarchia két államának törvényhozásai a közösséget a vámügyekben e határidőn túl legalább 1910. évi deczember 31-éig terjedő hatálylyal elhatározták volna, az Osztrák-magyar banknak a jelen törvény 1. §-a szerint 1910. évi deczember 31-éig meghosszabbitott szabadalma 1907. évi deczember 31-én önmagától megszünik.
Ebben az esetben az Osztrák-magyar bank módositott alapszabályainak a szabadalom lejártára (105. czikk), vagy a banktársaság feloszlására (106. czikk) vonatkozó határozatai változatlanul hatályba lépnek.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a szabadalomnak 1907. évi deczember 31-én bekövetkező esetleges megszünése tárgyában az alább következő és a jelen törvény kiegészitő részét képező pótegyezményt az Osztrák-magyar bankkal megköthesse.
9. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminister és az igazságügyminister bizatik meg.
mely egyrészről a magyar királyi pénzügyminister és a császári királyi pénzügyminister, másrészről az Osztrák-magyar bank között a monarchia két államában 1900., 1901. és 1902. évben felállitandó uj fiókok tárgyában megköttetett
Az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló 1899. évi XXXVII. törvénycikk 3. §-a és az 1899. évi szeptember hó 21-én kelt császári rendelet (R. -G. -BI. 176. sz.) IV. rész első fejezet III. czikke alapján egyrészről a magyar királyi pénzügyminister és az ausztriai császári királyi pénzügyminister és másrészről az Osztrák-magyar bank között a következő egyezmény köttetik:
A magyar korona országaiban az Osztrák-magyar bank 1900., 1901. és 1902. években legalább tiz uj fiókot fog felállitani a magyar kir. ministerium által kijelölendő helyeken.
A birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban az Osztrák-magyar bank 1900., 1901. és 1902. években legalább tiz uj fiókot fog felállitani a csász. kir. ministerium által kijelölendő helyeken.
Az I., illetőleg II. czikkben megállapitott számon túl további fiókok felállitása tekintetében a bank módositott alapszabályainak 2. czikkében foglalt határozatok maradnak irányadók.
mely egyrészről a magyar királyi pénzügyminister és az ausztriai császári királyi pénzügyminister, és másrészről az Osztrák-magyar bank között a bank ingatlanainak és szerelvényeinek mérlegszerü értékelése tárgyában megköttetett
Az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló 1899. évi XXXVII. tc. 3. §-a és az 1899. évi szeptember hó 21-én kelt császári rendelet (R. G. Bl. 176. sz). IV. rész első fejezet III. czikke alapján egyrészről a magyar királyi pénzügyminiszter és az ausztriai császári kir. pénzügyminiszter és másrészről az Osztrák-magyar bank között következő egyezmény köttetik:
A magyar királyi pénzügyminiszter és a császári királyi pénzügyminiszter beleegyeznek abba, hogy az Osztrák-magyar bank alább felsorolt épületeinek könyvbeli értékét, a foganatositott bizottsági becsü alapján, az alább felsorolt összegekkel, és pedig Budapesten: V. ker. Lipótváros József-tér 2. szám, (719. tkvi bet. szám) és József-tér 3. szám (720. tkvi bet. szám) együtt a ért. 232,000 frttal; továbbá Bécsben: I. kerület, Herrengasse 17. szám és Bankgasse 1. szám, (454. betéti és összeirási szám) a. é. 395,000 frttal; I. kerület, Landhausgasse 2. szám, (688. betéti és összeirási szám) a. é. 140,000 frttal; I. kerület, Landhausgasse 4. szám, (689. betéti és összeirási szám) a. ért. 53,000 frral; I. kerület, Bankgasse 3. szám, (78. betéti és összeirási szám) a. é. 125,000 frttal: I. kerület, Herrengasse 14. szám (453. betéti és összeirási szám) a. é. 555,000 frttal, az összes felsorolt ingatlanok könyvbeli értékét tehát együtt a. é. 1. 500,000 frttal a napon, a melyen az Osztrák-magyar bank meghosszabbitott szabadalma hatályba lép, fölemelhesse és az ezen ingatlanok könyvbeli értékének fölemeléséből előálló többértéket mérlegében kimutathassa.
Ezzel egyidejüleg a megnevezett ingatlanok mérleg szerinti többértékével egyenlő összeg az Osztrák-magyar bank tartalékalapja javára irandó.
Az Osztrák-magyar bank kötelezi magát, hogy a meghosszabbitott szabadalma hatályának kezdetével birtokában levő ingatlanokat, valamint szerelvényeket (fundus instructus), ezeknek jelenlegi, illetőleg az I. czikk értelmében felemelt értékénél, a meghosszabbitott szabadalom tartama alatt ujonnan szerzett ingatlanokat és szerelvényeinek ujonnan beszerzett alkatrészeit pedig a beszerzési értéknél magasabb értékkel mérlegébe beállitani nem fogja.
A bank ingatlanainak és szerelvényeinek ez a mérleg szerinti értéke a meghosszabbitott szabadalom tartama alatt, valamint az Osztrák-magyar bank módositott alapszabályai 107. czikkének I. és V. pontja értelmében a két miniszterium és az Osztrák-magyar bank között megejtendő leszámolás folyamata alatt a m. kir. miniszterium és a csász. kir. miniszterium beleegyezése nélkül semmiféle czimen sem emelhető fel.
Ha a monarchia két államának kormányai a bank módositott alapszabályainak 107. czikkében kikötött jogukkal, hogy a szabadalom tárgyát képező egész banküzletet, a jelzáloghitelosztály elkülönülése mellett, a mely a banktársaságnak megmarad, a mérleg szerinti álladékban és a mérleg szerinti értékben megválthatják, élnének, az Osztrák-magyar bank a miatt, hogy az akkor birtokában levő ingatlanainak és szerelvényeinek értéke azoknak mérleg szerinti értékét meghaladja, a két miniszteriummal szemben igényeket nem támaszthat.
A két miniszterium és az Osztrák-magyar bank kifejezetten lemondanak arról, hogy ez átvétel alkalmából a feléntuli sérelem czimén kártalanitást követelhessenek.
mely a magyar királyi pénzügyminister és az Osztrák-magyar bank között az Osztrák-magyar bank szabadalmának 1907. évi deczember 31-én bekövetkező esetleges megszünése tárgyában megköttetett
Az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló 1899. évi XXXVII. tc. 8. §-a alapján a m. kir. pénzügyminiszter és az Osztrák-magyar bank között következő pótegyezmény köttetik:
Ha az Osztrák-magyar bank szabadalma az 1899. évi XXXVII. tc. 8. §-a értelmében 1907. évi deczember 31-én megszünik, az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyek tárgyában az 1899. évi XXXIV. tc. alapján és az Osztrák-magyar banknál aranyértékérmekben teljesitett illetőleg teljesitendő lefizetések tárgyában az 1899. évi XXXV. tc. alapján a m. kir. pénzügyminiszter és az Osztrák-magyar bank között kötött egyezményekben foglalt, a szabadalom lejártának (a módositott alapszabályok 105. czikke), vagy a banktársaság feloszlásának (a módositott alapszabályok 106. czikke) esetére létesitett megállapodások változatlanul alkalmazandók.
Ha az Osztrák-magyar bank szabadalma az 1899. évi XXXVII. törvénycikk 8. §-a értelmében 1907. évi deczember 31-én megszünik, a magyar kir. és csász. kir. ausztriai kormány az Osztrák-magyar bank részvényeseinek részvényenkint és az ekkép elenyésző szabadalmi évek mindegyikére, azaz 1908., 1909. és 1910-re kártalanitáskép adnak 22 koronát az 1892. évi XVII. törvénycikkel és az 1892. évi augusztus 2-án kelt ausztriai törvénynyel (R. -G. -BI. Nr. 126.) megállapitott értékben.
A részvényesek e kártalanitása a főtanács kezeihez mindig a következő év február 1-én vagyis 1909., 1910. és 1911. február 1-én fizettetik és pedig a magyar királyi kormány részéről abban az egységes százalékos mérvben, a melyben a magyar királyi kormánynak a módositott alapszabályok 102. czikke szerint az Osztrák-magyar bank tiszta nyereségéből őt megillető részesedés az előző szabadalmi évek, vagyis 1900-tól 1907-ig terjedő évek alatt az Osztrák-magyar bankkal egyetértőleg foganatositott átlagszámitás szerint kifizettetett.
Viszont az Osztrák-magyar bank kifejezetten lemond arról, hogy a m. kir. kormánynyal szemben a bankszabadalomnak 1907. deczember 31-én való megszünése folytán nyereségelmaradás vagy kártalanitás czimén bármily más igényt támasszon.
A jelen egyezmény hatálya attól van függővé téve, hogy a császári királyi pénzügyminiszter és az Osztrák-magyar bank között megfelelő egyezmény köttetik.
Az Osztrák-magyar bank részvénytársaság, mely alapszabályszerü müködését a magyar korona országaiban és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban gyakorolja.
Alapszabályszerü müködésénél az Osztrák-magyar banknak a monarchia mindkét államában egyaránt képezi feladatát a pénzforgalom szabályozásáról, a fizetések kiegyenlitésének megkönnyitéséről, a kereskedelmi, nagy- és kisipari és a mezőgazdasági hitelszükségletek kielégitéséről gondoskodni, mindenekelőtt azonban a törvényhozás intézkedése folytán felvett készfizetések (111. czikk) föntartását biztositani.
Az Osztrák-magyar bank czége magyarul: "Osztrák-magyar bank", németül: "Oeterreichisch-ungarische Bank". Pecsétjében a magyar korona országainak czimerét és az ausztriai császári sast egymás mellett, összeköttetés nélkül s köriratkép magyar és német czégét használja.
Az Osztrák-magyar bank székhelye: Bécs.
A bank minden üzletágára nézve (a jelzáloghitel- és záloglevélüzlet kivételével, 56. czikk) Budapesten és Bécsben főintézetek tartandók fenn.
A bank jogában áll a monarchia mindkét államában egy vagy több üzletág folytatása czéljából fiókintézeteket felállitani.
A bank köteles a magyar vagy az osztrák miniszterium által, a bank főtanácsával egyetértőleg felismert szükség folytán, az illető államban a leszámitolási, kölcsön és forgatmányi (giro) üzlet számára fiókokat - még pedig a határozat keltétől számitva legkésőbb hat hónap alatt - felállitani.
Létező fiókok a szabadalom lejárta előtt csakis az illető pénzügyminiszter beleegyezésével szüntethetők meg.
A jelzáloghitel- és a záloglevélüzlet számára Budapesten a jelzáloghitel-osztály képviselősége szerveztetik.
Az Osztrák-magyar bank részvénytőkéje kétszáztiz millió koronából áll, mely ezernégyszáz koronájával százötvenezer részvényre van befizetve.
A részvénytőke felemelése vagy leszállitása csak a monarchia mindkét államának törvényhozásai által helybenhagyott közgyülési határozat folytán eszközölhető.
A közgyülés egybegyül:
a) a rendes évi ülés megtartására legkésőbb minden év február havában;
b) a rendkivüli ülésekre, valahányszor ennek szüksége fenforog.
A közgyülés a főtanács által hivatik össze és Budapesten vagy Bécsben tartatik meg a szerint, a mint a közgyülés tagjainak (14. czikk.) többségét a magyar vagy ausztriai állampolgárok képezik.
Negyven tag (14. czikk) irásbeli kérelmére a közgyülés 60 nap alatt rendkivüli ülésre hivandó össze.
A főtanácsosokat a közgyülés közvetlenül választja.
A választást olykép kell megejteni, hogy a tizenkét főtanácsos közül (26. czikk) hat magyar és hat ausztriai állampolgár legyen.
Főtanácsosokká ugy a közgyülés tagjai, mint oly személyek is választhatók, a kik nem tagjai a közgyülésnek, ha, a részvénybirtok kivételével, egyéb személyes tulajdonságaiknál fogva (14. és 15. czikk) képesek lennének a közgyülésen részt venni.
Az Osztrák-magyar bank főtanácsának tagjai bank- vagy jelzálog-üzletet folytató más intézet igazgatásában nem vehetnek részt.
A főtanács tagjai általános, a számvizsgálók és helyetteseik viszonylagos szavazatöbbséggel választatnak. A számvizsgálók és helyetteseik választásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy közöttük a monarchia mindkét államának polgárai legyenek.
A választások irásbelileg, szavazójegyek beadása által eszközöltetnek. A szavazó aláirása a szavazó-jegyen nem kivántatik.
A szavazatok megvizsgálását és összeszámitását (serutinium) a közgyülés által választott szavazatszedők teljesitik.
Szavazategyenlőség eseteiben mindenkor a sors határoz.
Ha a főtanács választása alkalmával az első szavazás folytán általános többség nem éretett el, szükebb választás ejtendő meg.
A szükebb választásnál a közgyülés tagjai csak azon személyek közül választhatnak, kiknek az első választásnál aránylag legtöbb szavazatuk volt.
A szükebb választás alá bocsátandó személyek számának mindenkor kétszer akkorának kell lenni, mint a milyen a választandó főtanácsosok száma.
Szavategyenlőség esetében azon kérdés felett: ki bocsátassék szükebb választás alá, a sors határoz.
Minden szavazat, mely szükebb választás alkalmával e választás alá nem bocsátott személyre esik - érvénytelennek tekintendő.
A főtanács képviseli az Osztrák-magyar bankot kifelé, biróság előtt és peren kivül. A főtanács az alapszabályok korlátai között jogositva van mindazokra az intézkedésekre, melyek nincsenek a közgyülésnek, vagy kizárólag az igazgatóságoknak fentartva.
A főtanács vezérli és ellenőrzi a bank vagyonának kezelését és annak összes üzletét. A bank szabályszerü igazgatásának ellenőrzése czéljából a főtanács tagjai az ellenőrzési teendőket, a főtanács által megállapitott üzletrendnek megfelelően, az üzletek egyes főágai szerint egymás közt felosztják.
A főtanácsnak van fentartva az egyes üzletágakra forditandó pénzeszközök meghatározása és az üzleti feltételek megállapitása; továbbá a fiókok felállitása és megszüntetése (2. czikk), valamint a jelzáloghitel- és záloglevél-üzlet vezetése, az ez iránt fennálló külön alapszabályok szerint.
A főtanács meghatározza az általános alapelveket, kibocsátja a koronként szükségelt részletes utasitásokat az összes üzletvitelre nézve s ellenőrzi és biztositja azok megtartását (27. és 46. czikk).
Az összes üzletágak tekintetében a magyar és az ausztriai bankpiaczokon azonos szabályok érvényesek.
A főtanács szabad megitélése alapján állapitja meg ugy a leszámitolási, mint a kölcsönüzletre nézve az egységes kamatlábat. A két kormány az illető kormánybiztos utján (52. és 53. czikk) csak a fölött őrködik, vajjon a főtanács ez iránti határozatai az alapszabályoknak alaki tekintetben (37. czikk) megfelelnek-e?
A főtanács minden üzletévre a maga kebeléből végrehajtó-bizottságot választ (39. czikk.) A végrehajtó-bizottságba, valamint a megállapított ügyrend szerint az egyes főüzletágak számára megalakítandó minden bizottságba tagokul egyenlő számban magyar és ausztriai állampolgárok választandók.
A főtanács kinevezi a vezértitkárt, az üzletvezetőség tagjai és a bankintézeteknek s a központi szolgálat üzleti osztályainak vezető tisztviselőit. Az ő jóváhagyásának van fentartva a tisztviselők és egyéb évi fizetéssel felfogadott alkalmazottak véglegesitése (46., 47. és 49. czikk).
A főtanács a közgyülésnek a bank ügyeiről jelentéseket tesz. E jelentésekre sem a kormányzónak föntartott jóváhagyás (27. czikk), sem a két kormánybiztosnak, az állami érdek czimén emelhető felszólalása (52. czikk) nem terjed ki.
A főtanács a kormányzóból, a magyar és ausztriai alkormányzóból, a helyettes alkormányzóból és tizenkét (23. czikk) főtanácsosból áll.
A kormányzót a magyar kir. és a cs. kir. ausztriai pénzügyminiszter közös javaslatára Ő császári és apostoli királyi Felsége nevezi ki.
A kormányzó müködésének tartama a kineveztetését követő ötödik rendes évi közgyülés (13. czikk) megtartásának napjával véget ér.
A távozó kormányzó kineveztetésre ujból javaslatba hozható.
A kormányzó negyvenezer korona évi fizetést huz a bank pénztárából és a bécsi társulati épületben való szabad lakásra van igénye.
A kormányzó a főtanács, a végrehajtó-bizottság és egyéb állandó bizottságok üléseiben elnököl.
A főtanács, a végrehajtó-bizottság, és a főtanács egyéb állandó bizottságainak határozatait a kormányzó jóváhagyását igénylik, hogy végrehajthatók legyenek (25. czikk). Minden határozat jóváhagyottnak tekintendő, a melytől a kormányzó jóváhagyását annak az ülésnek vége előtt kifejezetten meg nem tagadta, a melyben a határozat létrejött.
A kormányzó gyakorolja a főtanács nevében a bank vagyona kezelésének és összes üzletvitelének (25. czikk és a jelzáloghitel-osztály alapszabályainak 2. §-a) folytonos ellenőrzését mindazon esetekben, melyekben a főtanács által erre vonatkozólag még más külön intézkedések nem tétetnek.
A kormányzó a főtanács által megállapitott határozmányok értelmében a folyó üzletvezetést és belső igazgatást érintő tárgyak fölött határoz és a 39. czikk értelmében szükséges intézkedéseket megteszi.
Az alkormányzót, kit egyuttal a budapesti igazgatóság elnöke, ugy, mint helyettesét a m. kir. pénzügyminiszter, az alkormányzót, ki egyuttal a bécsi igazgatóság elnöke, ugy, mint helyettesét a cs. kir. ausztriai pénzügyminiszter javaslata folytán Ő császári és apostoli királyi Felsége nevezi ki.
Az alkormányzók és a helyettes-alkormányzók müködésének tartama a kineveztetésöket követő ötödik rendes évi közgyülés (13. czikk) megtartásának napjával véget ér.
A távozó alkormányzók, nemkülönben helyetteseik kineveztetése ujból javaslatba hozhatók.
Az alkormányzók mindegyike a bank pénztárából 20,000 korona évi fizetést élvez.
A helyettes-alkormányzók hivatalukat dijtalanul látják el.
A kormányzó hatáskörének fentartott teendőket, a kormányzó akadályoztatása esetén, első sorban az alkormányzók, azután a helyettes-alkormányzók, a kormányzó által kijelölt sorrendben végzik.
A helyettes-alkormányzókat kormányzóhelyettesi minőségökben szükség esetében a főtanács által saját kebeléből kijelölendő tag fogja helyettesiteni.
A főtanácsosok hivatala 4 évig tart, azok, kikre a kilépés sora kerül, ismét megválaszthatók.
A közgyülés első rendes évi ülésében sorolás utján kijelölendő három főtanácsos, a második és harmadik rendes évi ülésben szintugy három főtanácsos, a negyedik évi ülésében a még hátralevő három főtanácsos lép ki.
Ha egy főtanácsos müködési idejének letelte előtt kilép, a pótválasztás csak a kilépett tag választási időszakára terjed.
Az Osztrák-magyar bank kormányzója, az alkormányzók, a helyettes-alkormányzók és a főtanácsosok hivataloskodásuk megkezdése alkalmával ünnepélyes fogadást tesznek, hogy a bank alapszabályait pontosan megtartandják, ama feladatok teljesitését, a melyek a bankra az 1. czikk rendelkezéseihez képest a monarchia mindkét államában egyaránt hárulnak, és a bank javát tehetségük szerint előmozditandják, a banküzlet hü, buzgó és figyelmes vezetésére és a bank vagyonának gondos kezelésére törekedni fognak, és a bank tárgyalásait titokban fogják tartani.
A bank-kormányzó ezen fogadást Ő cs. és apostoli királyi Felsége előtt teszi. Az alkormányzók és a helyettes-alkormányzók a fogadást az illető pénzügyministernek, a főtanácsosok pedig a bank-kormányzónak teszik, és kézadással megerősitvén, erről okiratot állitanak ki.
Az osztrák-magyar bank kormányzója, az alkormányzók, a helyettes-alkormányzók és a főtanácsosok felelősek azon határozatokért, melyekhez beleegyezésükkel járultak, valamint saját hatáskörükben az üzletnek hű, gondos és az alapszabályoknak megfelelő vezetéseért.
A főtanácsot, a végrehajtó bizottságot és a főtanács egyéb bizottságait a kormányzó hivja egybe.
A főtanács rendszerint minden hónapban kétszer gyül egybe, a bankkormányzó által kijelölendő napokon; rendkivüli gyüléseket, a szükséghez képest a kormányzó hiv egybe.
Mindegyik kormánybiztosnak (51. czikk) jogában áll rendkivüli gyülés egybehivását követelni.
A főtanács, a végrehajtó bizottság és a főtanács egyéb bizottságainak ülései a kormányzó kijelöléséhez képest Budapesten vagy Bécsben, még pedig lehetőleg felváltva tartandók meg.
A főtanács, a végrehajtó bizottság s a többi állandó bizottság üléseire az összes tagokon kivül a két kormánybiztos is meghivandó.
A főtanács gyüléseiben a kormányzó elnököl.
A főtanács határozatképességéhez az elnökkel együtt legalább hét tag jelenléte kivántatik meg.
A határozatok a jelenlévők általános szótöbbségével hozatnak; az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz és szavazata döntő.
A főtanácsnak egy tagja sem gyakorolhat egynél több szavazatot. Meghatalmazások és távollevő tagok irásbeli szavazatai el nem fogadhatók.
A főtanácsban minden választás szavazatjegygyel történik.
A tárgyalási jegyzőkönyvben a jelenlevők nevei és a hozott határozatok elősorolandók.
Mindegyik kormánybiztosnak és a főtanács minden jelenlevő tagjának szabadságában áll a többség határozatától eltérő nézetét jegyzőkönyvbe vétetni.
A tárgyalási jegyzőkönyvnek az elnök, a vezértitkár mint előadó és a kormánybiztosok által (51. czikk), - a mennyiben ez utóbbiak az ülésben jelen voltak, - aláirandók és a levéltárban megőrzendők.
A főtanács az osztrák-magyar bank czégvezetője.
Érvényes czégjegyzéshez a kormányzó, vagy helyette az egyik alkormányzó, vagy egyik helyettes-alkormányzó, egy főtanácsbeli tag, valamint a vezértitkár vagy helyettesének az aláirása szükséges. Ezen czégjegyzés a bankra nézve minden esetben, különösen oly esetekben is, hol a törvény külön meghatalmazást kiván, kötelező.
A főtanács levelezése mindenkor az alapszabályszerü czégjegyzéssel ellátandó.
A főtanács határozza meg, mely esetekben és mely formában kötelezhetik a bankot a bécsi üzletvezetőség (46. czikk) és a czégjegyző bankintézetek és üzletosztályok aláirásai, s ezt az illető hivatalos helyiségekben kifüggesztés utján közhirré teszi.
A főtanács végrehajtó bizottsága (25. czikk) köteles a 84. czikkben foglalt határozatok pontos megtartására felügyelni. Ezen bizottság teszi meg sürgős szükség esetében a kellő és halaszthatatlan intézkedéseket és azokat a főtanácsnak - legközelebbi gyülésén - indokolva tudomására hozza.
A végrehajtó bizottság a kormányzóból és a főtanács négy tagjából áll. A végrehajtó bizottság határozatképes, ha az elnökkel együtt három tagja jelen van.
Az akadályoztatások eseteire a főtanács saját kebeléből két póttagot választ.
A kormánybiztosok (51. czikk) egyikének kivánságára a végrehajtó bizottság egybehivandó.
A végrehajtó bizottság üléseire annak minden tagja és a két kormánybiztos meghivandó.
Ha az ügy sürgős és halaszthatatlan volta miatt a végrehajtó bizottságot előzetesen egybehivni nem lehet, a kormányzó a szükséges halaszthatatlan intézkedéseket megteszi s azokat a főtanácsnak, legközelebbi egybegyülése alkalmával, indokolva tudomására hozza.
A két kormánybiztos ily intézkedések megtételéről késedelem nélkül értesitendő.
A budapesti igazgatóság és a bécsi igazgatóság mindazon intézkedésekre jogositva van, a melyek az alapszabályok szerint részökre megállapitott hatáskörből közvetlenül folynak.
Az igazgatóságok kizárólagos joga az illető államban a leszámitolási és kölcsönüzletben a bankhitelt megszabni. E végből megállapitják azt a végső határt, a melyen belül az egyes czégek és személyek a bankhitelt e két üzletág mindegyikében igénybe vehetik.
Az igazgatóságok e hitel igénybevételét minden irányban ellenőrzik is; az e tekintetben szükséges intézkedéseket megteszik, és a 63. czikk szerint nekik fentartott esetekben határoznak.
Az igazgatóságok jogositva vannak az illető államban nekik alkalmasaknak tetsző helyeken a leszámitolási üzlet számára bankmellékhelyeket felállitani és azokat megszüntetni, nemkülönben egyes czégek és személyek részére a bankhitelnek levelezési uton való igénybevehetését engedélyezni.
Az igazgatóságok határozzák meg a birálók (censorok) számát az egyes piaczok szükségletéhez és viszonyaihoz képest s ők nevezik ki a birálókat az illető állam bankintézeteinél.
A főtanácsnak az egyik vagy mindkét államban levő bankintézetekhez irásban intézett rendelkezései az igazgatóságokkal az alájok rendelt bankintézetekhez való továbbitás végett közlendők (46. czikk). Sürgős voltuknál fogva a bankintézetekhez közvetlenül intézett rendelkezésekről az igazgatóságok haladék nélkül értesitendők.
Az igazgatóságok kötelesek a főtanácsnak az általa kivánt jelentéseket tenni, de jogositva is vannak hatáskörükön belül és kivül álló ügyekre nézve a főtanácsnak inditványokat tenni.
Mindegyik igazgatóság az illető alkormányzóból, ennek helyetteséből és azokból a főtanácsosokból áll, a kik az illető állam polgára (23. czikk).
Az alkormányzó az igazgatóság üléseiben elnököl s az igazgatóság állandó képviselője.
Az igazgatóság nevében ő gyakorolja a hitelnek az igazgatóság alá rendelt intézeteknél való felhasználása fölött - a kormányzó által a főtanács nevében gyakorlandó jog minden korlátozása nélkül (27. czikk) - az állandó ellenőrzést.
E hatáskörében az alkormányzó jogositva van sürgős szükség esetén a megkivánt halaszthatatlan intézkedések megtételére, a melyeket a kormányzónak haladék nélkül, az igazgatóságnak pedig legközelebbi egybegyülésekor, indokolva tudomására hoz.
Az ő jóváhagyását, illetőleg láttamozását igényli az igazgatóság előadójának (45. czikk), Budapesten a jelzálog-hitelosztály képviselőségének is (2. czikk), minden inditványa, jelentése és levelezése.
Minden igazgatóság rendesen hetenkint, az elnök által meghatározandó napon gyül egybe a hatásköréhez tartozó ügyek elintézésére.
Rendkivül gyülések a szükséghez képest az elnök, a kormányzó vagy az illető kormánybiztos intézkedése folytán hivatnak össze.
Az igazgatóság határozatképességére, az elnököt is beleszámitva, négy tag jelenléte szükséges.
Az igazgatóság tanácskozásainál a határozatok a jelenlevők általános szavazattöbbségével hozatnak.
Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz és szavazata döntő.
Az igazgatóság határozatai az elnök jóváhagyását igénylik, hogy végrehajthatók legyenek. Jóváhagyottnak tekintendő minden határozat, a melytől az alkormányzó jóváhagyását annak az ülésnek vége előtt kifejezetten meg nem tagadta, a melyben a határozat létrejött.
Az alkormányzónak fentartott hivatalos teendőket (41. czikk) az alkormányzó akadályoztatása esetén a helyettes alkormányzó teljesiti.
Ha ugy az alkormányzó, mint helyettes akadályozva van, ez esetben az alkormányzó helyetteséül ideiglenesen az illető igazgatósághoz tartozó egyik főtanácsost rendeli ki.
A főtanács mindegyik igazgatóság mellé, ennek meghallgatása után, központi felügyelőül az illető államban az üzletvezetőség egy tagját s a szükséges tisztviselő- és szolgaszemélyzetet osztja be. A központi felügyelő az igazgatóság előadója és az a közeg, a ki az igazgatóság határozatait és intézkedéseit, az alkormányzó felügyelete alatt, végrehajtja.
Azon hatáskörén kivül, a mely őt mint az igazgatóság végrehajtó közegét megilleti, a központi felügyelő, mint az üzletvezetőség tagja, a főtanács által megállapitott szabályzat alapján az illető államban lévő bankintézetek fölött a felügyeletet gyakorolja.
A központi felügyelő köteles minden javaslatát, jelentését és levelezését az alkormányzónak jóváhagyás, illetőleg láttamozás végett bemutatni (41. czikk).
Az igazgatóságok tárgyalási jegyzőkönyveit és levelezéseit, nemkülönben az illető államban lévő bankintézetekhez intézett rendeleteit, az alkormányzó és az előadó - a tárgyalási jegyzőkönyveket az illető kormánybiztos is, ha az ülésben jelen volt - irja alá.
Minden tárgyalási jegyzőkönyv legfeljebb három nap alatt másolatban a főtanácsnak megküldendő.
Az összes üzletágak fővezetése a főtanács nevében és felügyelete alatt (25. és 27. czikk) és az általa kiadandó utasitás értelmében a vezértitkár, mint a bank legfőbb tisztviselője, által történik. Akadályoztatása esetén őt rendszerint a helyettes-vezértitkár helyettesiti.
A vezértitkár az a közeg, mely által a főtanács minden határozatát a kormányzó felügyelete alatt végrehajtatja és ki azoknak foganatositására első sorban felügyel. Ő bocsátja ki közvetlenül, illetőleg az üzletvezetőség, vagy az igazgatóságok (40. czikk) utján a főtanács által jóváhagyott szabályzatok alapján az összes e tekintetben szükséges utasitásokat és magyarázatokat a bankintézetekhez és a bank egyéb közegeihez.
A vezértitkár a főtanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a főtanács egyéb állandó bizottságainak minden ülésében részt vesz, de csakis tanácskozási szavazattal. Kötelességében áll a szolgálat érdekében javaslatokat terjeszteni a főtanács elé, s az ő nyilatkozatai a jegyzőkönyvekben és iratokban kitüntetendők.
A vezértitkár a kormányzónak naponta kimeritő jelentést tesz az üzlet alakulásáról, a bank eszközeiről és helyzetéről; a főtanácshoz teendő minden javaslatát a kormányzónak jóváhagyás, illetőleg láttamozás végett bemutatni tartozik.
A közvetlen üzletvitel czéljából a vezértitkár mellé tanácsadó testületül az üzletvezetőség van rendelve. Ez áll a vezértitkárból, mint elnökből, a helyettes-vezértitkárból, a vezértitkárság főtisztviselőiből, a főkönyvelőből, a két központi felügyelőből, a főintézetek főnökeiből s a jelzálog-hitelosztály igazgatójából. A vezértitkárság főtisztviselői és a főkönyvelő minden beadványt és összeállitást a vezértitkár utján terjesztenek a főtanács elé s általa veszik a főtanács határozatait is.
A jelzálog-hitelosztály üzletének közvetlen vezetésében a vezértitkárt a jelzálog-hitelosztály igazgatója helyettesiti.
A bank tisztviselői és egyéb, évi fizetéssel felfogadott alkalmazottjainak végleges alkalmazása a főtanácsnak van fentartva.
A főtanács határoz a bank tisztviselőinek és egyéb alkalmazottjainak szolgálati viszonyai és illetményei felett és részesitheti őket jutalmakban és segélyekben.
A tisztviselők, altisztek, szolgák és munkások és azok hátramaradt családtagjai nyugdiját, nemkülönben az alkalmazottak után maradt árvák nevelési járulékait a főtanács állapitja meg, az erre vonatkozó szabályok értelmében.
A nyugdijszabályzat csak a közgyülés által és csakis szerzett igények csorbitása nélkül változtatható meg.
A bank tisztviselői és egyéb alkalmazottjai felett a legfőbb fegyelmi hatóságot a főtanács gyakorolja.
A főtanács által kiadott szolgálati rendtartás értelmében megejtendő fegyelmi vizsgálatok foganatositása végett Budapesten és Bécsben fegyelmi bizottságok alakittatnak, a melyek tagjait a főtanács nevezi ki. A fegyelmi bizottságban az illető központi felügyelő elnököl.
Az e czikkben a főtanács részére fentartott jogok gyakorlása nem képezi tárgyát a két kormánybiztos felszólalásának az állami érdek czimén (52. czikk), hacsak nem az illetmények és nyugdijak rendszerének megváltoztatása forog szóban.
A magyar és az osztrák kormány egy-egy biztost és egy helyettest nevez ki, olyan közegekül, melyek által a két kormány meggyőződést szerez magának arról, hogy a bank a törvényeknek és az alapszabályoknak megfelelően, nemkülönben összhangzásban az állami érdekkel jár el.
E biztosoknak jogában áll a közgyülés, a főtanács, a végrehajtó bizottság, a főtanács egyéb állandó bizottságai, valamint az illető igazgatóság üléseiben, de csak tanácskozó szavazattal jelen lenni, és minden felvilágositást megkövetelni, mely feladatuk teljesitésére szükséges.
A kormánybiztosoknak a feladatukat képező felügyelet gyakorlására szükséges betekintés a bank üzletvitelébe mindig megengendő.
A két kormánybiztos mindegyikének jogában van, a közgyülésnek, a főtanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a főtanács egyéb állandó bizottságainak, vagy az illető igazgatóság határozatai ellen felszólalni, ha a határozatot a fennálló törvényekkel vagy az alapszabályokkal ellenkezőnek, vagy az illető állam érdekeivel össze nem egyeztethetőnek tartja. (25. és 47. czikk.)
Ha bármelyik kormánybiztos a közgyülés, a főtanács, valamely bizottság vagy az illető igazgatóság valamely határozata ellen felszólal, e felszólalásnak felfüggesztő hatása van és az ügy, a mennyiben valamelyik bizottság vagy igazgatóság határozatára vonatkozik, első sorban eldöntés végett a főtanács elé terjesztendő.
Ha a kormánybiztos felszólalása a közgyülés vagy a főtanács határozata ellen irányul, akkor az ügy egyelőre tárgyalás végett azon kormány elé terjesztendő, melytől a kormánybiztos megbizatását nyerte.
Ha azután a kormány és a bank között egyetértés nem jön létre, az ügyet, ha az egyik vagy másik államban érvényben levő törvény, vagy az alapszabályok megtartása forog szóban, minden további felebbezés kizárásával választott biróság dönti el, mely az elnök meghivásához képest Budapesten vagy Bécsben ül egybe. Ha ellenben oly felszólalásról van szó, a mely az állami érdek megóvásának czimére van alapitva, az ügy felett végleg az illető ministerium határoz.
A választott biróság hét tagból áll, kik közül hármat a budapesti kir. Curiának, hármat a bécsi legfőbb törvényszéknek elnöke a vezetése alatt álló birói testület kebeléből egy évre nevez ki. A hetedik tagot, ki egyszersmind ezen választott biróság elnöke, ama hat tag választja.
Ha a választásnál absolut többség el nem éretett, a választott biróság elnökét felváltva, egyszer a budapesti kir. Curia és egyszer a bécsi legfőbb törvényszék elnöke nevezi ki.
Hogy a két legfőbb törvényszék elnöke közül ki gyakorolja először a választott biróság elnökének kinevezése iránti jogot, sorshuzás által döntendő el.
A választott biróság a főtanács előzetes meghallgatása után általános szótöbbséggel határoz.
Szavazategyenlőség esetén azon nézet válik határozattá, melyhez az elnök járult.
A választott biróság semmiféle perrendtartási szabályokhoz nincs kötve, de tartozik mégis határozatainak indokait előadni.
Mindazon ügyekben, melyekben az államkormány közremüködése megkivánatik, a bank a főtanács utján az illető pénzügyministerhez s esetleg a körülményekhez képest mindkét pénzügyministerhez fordul.
Oly vitás kérdésekben, a melyek a magyar korona országainak kormánya és az osztrák-magyar bank között felmerülnek és a melyek fölött a határozat meghozatalára nem az 53. czikkben megállapitott választott biróság illetékes (108. czikk), az eljárásra és az itélethozatalra a budapesti kir. törvényszék illetékes.
Oly vitás kérdésekben, a melyek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya és az osztrák-magyar bank között felmerülnek és a melyek fölött a határozat meghozatalára nem az 53. czikkben megállapitott választott biróság illetékes (108. czikk), az eljárásra és az itélethozatalra a bécsi cs. kir. országos törvényszék illetékes.
A bank a magyar vagy az osztrák pénzügyi kormányzat részéről beadott váltókat az alapszabályok értelmében (60. czikk) leszámitolhat, de ehhez a főtanács határozata kivántatik.
A bank továbbá az államkormány számára bizományi üzleteket végezhet.
Az ily bizományi üzletek teljesitéséből a kormányok terhére mutatkozó egyenleg hónapközben egyezkedés szerint, a minden hó végével fenmaradó ily egyenleg pedig legkésőbb a következő hó 7. napjáig készpénzben kiegyenlitendő.
A bank köteles a két pénzügyi kormányzat mindegyikének számlájára, az egyetértőleg megállapitandó szabályok mellett, pénzt átvenni s az illető követelés erejéig fizetéseket teljesiteni. Ugyszintén köteles a bank a két pénzügyi kormányzat mindegyikének kivánságára és számlájára az egyetértőleg megállapitott helyeken a bank pénztárainál átváltásokat teljesiteni. A banknak ebbeli ténykedése fejében bizományi dijra vagy a költségek megtéritésére igénye nincs.
Ezenkivül a bank más alapszabályszerü üzletbe a magyar vagy az osztrák pénzügyi kormányzattal csak annyiban bocsátkozhatik, a mennyiben az kölcsön- vagy hitelnyujtást a bank részéről nem foglal magában.
Az osztrák-magyar bank jogositva van:
a) váltókat, értékpapirokat és szelvényeket leszámitolni (60. és 61. czikk) és tovább adni;
b) kézi zálogra kölcsönt nyujtani (65. czikk);
c) letéteket megőrzés, illetőleg kezelés végett átvenni (71. czikk);
d) pénzeket elismervényre (75. czikk); továbbá
e) pénzeket, rövid lejáratu váltókat és értékpapirokat folyó számlára (giroüzletre) átvenni (76. czikk);
f) utalványokat saját pénztáraira kiállitani (78. czikk);
g) bizományi üzleteket teljesiteni (81. czikk);
h) a banknál elzálogositható értékpapirokat és ezek szelvényeit lejárat után kifizetni;
i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt venni és eladni (65. czikk);
k) külföldi piaczokra szóló váltókat és chequeket, nemkülönben külföldi jegyeket, továbbá a jelen alapszabályok érvényének területén belül fizetendő, nem a koronaértékre szóló váltókat a bel- és külföldön venni és eladni, ugymint külföldi piaczokra szóló chequeket és utalványokat adni, a külföldön pénzbeszedést (incasso) eszközölni s idegen számlára fizetéseket teljesiteni, és ez üzletágak vitelére szükséges követeléseket a külföldön tartani;
l) a jelen alapszabályok függelékét képező jelzáloghitelüzleti szabályok értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevélben adni; és
m) a bank saját zálogleveleit venni és eladni.
A bank üzletéve kezdődik január 1-én és végződik deczember 31-én.
A bank részére fizetések, a melyek a koronaértékben teljesitendők, csak a bank jegyeiben (82. czikk), vagy magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénzben teljesithetők.
A bank jogositva van előforduló hamis bankjegyeket elismervény ellenében bevonni. Az érmeforgalom tekintetében a bank pénztárainál ugyanazok a szabályok alkalmazandók, a melyeket a monarchia két államának kormányai között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződés (1892. évi XVIII. törvénycikk és 1892. évi augusztus 2. kelt ausztriai törvény R. -G. -Bl. 127. sz.) VI. és XI. czikke az állami és közpénztárak számára megállapit.
Az osztrák-magyar banknak jogában áll idegen és saját váltókat, melyek a koronaértékre szólanak és legfeljebb három hó alatt a jelen alapszabályok érvényének területén belül fizetendők, leszámitolni.
A leszámitolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláirásával kell ellátva lenniök.
Az összeg csekélysége nem képez okot a váltó visszautasitására.
A bank nem köteles a leszámitolás megtagadásának okát adni.
A bank valamennyi bankintézeténél rendszerint csakis a főtanács által megállapitott egységes kamatláb mellett (25. czikk) számitolhat le, a mely kamatláb közzéteendő s a bank pénztárainál kifüggesztendő. Kivételeknek csak a főtanács, vagy ez által e czélra megbizott valamely bizottság határozata alapján van helye.
A leszámitolás végett benyujtott váltók vizsgálatánál minden bankpiaczon egyenlő és részrehajlatlan eljárás követendő. Ezen vizsgálat rendesen egy biráló bizottság által eszközöltetik.
Azon különös eseteket, melyekben váltók a biráló bizottság előzetes vizsgálata nélkül leszámitolhatók, a főtanács határozza meg, ily váltók azonban utólag a biráló bizottság elé terjesztendők.
A váltóbirálók a leszámitolás végett benyujtott váltók megitélésénél szigoru részrehajlatlansággal tartoznak eljárni, a biráló bizottság és a biráló testület tárgyalásait titokban tartani és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve irásban fogadást tenni.
A biráló bizottság tagjai nem szavazhatnak saját váltóik, vagy oly czég váltói megbirálásánál, mely czégnek bármily minőségben részesei.
Birálókká a két igazgatóság (40. czikk), kereskedőket és a helyi kereskedelmi, nagy- és kisipari vagy mezőgazdasági viszonyokat ismerő más egyéneket nevez ki. A birálók kinevezése előtt az illetékes igazgatóság az illető kereskedelmi és iparkamarákat, a magyar gazdasági egyesületek országos szövetségét, a horvát-szlavon gazdasági egyesületek, illetőleg a tartományi gazdasági tanácsokat (Landes-Culturrath), csász. kir. mezőgazdasági vagy földmivelési társaságokat (egyleteket) meg fogja hallgatni.
A birálók három évre neveztetnek ki, melynek lefolyása után ugyanazon minőségben további három évre közvetlenül ismét meghivhatók.
A főtanács tagjainak és a birálóknak fiai, társai és ügyvezetői birálókká nem nevezhetők ki.
A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zálogra, három hónapot meg nem haladó időre nyujtani.
Zálogul elfogadhatók:
1. vert vagy veretlen arany és ezüst;
2. a magyar korona országaiban, vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban valamely nyilvános tőzsdén hivatalosan jegyzett értékpapirok, még pedig:
a) magyar és osztrák állampapirok;
b) magyar és osztrák országos kölcsönök értékpapirjai;
c) kölcsönkötvények, melyek hatósági engedély alapján községek, vagy hatósági felügyelet alatt álló, költség-járulékok (adópótlékok) kivetésére jogositott más testületek által, vagy ezeknek czéljaira, hitelintézetek által, alapszabályaik értelmében kibocsáttatnak;
d) az osztrák-magyar bank záloglevelei és a jelen alapszabályok érvényének területén levő más jelzálog-hitelintézetek záloglevelei, továbbá a törvények értelmében a gyámoltak és gondnokoltak pénzei, valamint letéti pénzek elhelyezésére alkalmas magyar és osztrák papirok;
e) üzletben álló magyar vagy osztrák közlekedési és iparvállalatok teljesen befizetett részvényei;
f) az e) alatt emlitett társulatok és vállalatok elsőbbségi kötvényei;
3. a jelen alapszabályok érvényének területén belül fizetendő váltók, melyek legfeljebb hat hónapi lejárati idővel birnak és egyebekben a 60. czikk határozmányainak megfelelnek, akkor is, ha nem szólnak a koronaértékre;
4. külföldi piaczokra szóló váltók, melyek legfeljebb hat hónapi lejárati idővel birnak és a kötelezettek tekintetében a 60. czikk határozmányainak megfelelnek.
A főtanács állapitja meg a nemesérczekre és váltókra való kölcsönnyujtás feltételeit és határozza meg, mely értékpapirok és az árfolyam mely hányadával, esetleg mely főösszeg erejéig fogadhatók el zálogul a bank pénztárainál a monarchia mindkét államában.
A kölcsönnyujtás vert vagy veretlen ezüstre, valamint az ily ezüst vételét és eladását (56. czikk i) a bank csak a m. kir. és a cs. kir. pénzügyministerek engedélyével gyakorolhatja.
A banknak jogában áll készpénzt jegyekben vagy vert pénzben, kamatoztatás mellett vagy kamat nélkül, bizonyos vagy bizonytalan időre elismervény mellett átvenni.
Az Osztrák-magyar bank szabadalmának idejére az osztrák-magyar monarchia mindkét államában kizárólagos joggal bir a 84. czikk által megszabott határokon belül önmagára szóló utalványokat, melyek kamatot nem hoznak s a bemutatónak kivánatára kifizetendők, kiállitani és forgalomba bocsátani.
A bank ezen utalványai (bankjegyek) nem szólhatnak ötven koronánál kisebb összegről. Ezen utalványok egyik oldalon magyar szöveggel és a magyar korona országainak czimerével, a másik oldalon német azonos tartalmu szöveggel és az ausztriai császári sassal vannak ellátva. Ezen utalványokon a bank alapszabályszerü czégjegyzése (38. czikk) alkalmazandó.
Az Osztrák-magyar bank köteles az általa kibocsátott jegyeket budapesti és bécsi főintézeteinél kivánatra azonnal magyar vagy ausztriai veretü törvényes érczpénzzel beváltani.
Az ebbeli igéret a bankjegyek szövegébe felveendő.
Ha e kötelezettség a budapesti vagy bécsi főintézetnél legfeljebb 24 óra alatt a bemutatástól számitva nem teljesitettik, ez, kivéve a jegybeváltásnak a monarchia mindkét államában törvényes uton egyidejüleg történt ideiglenes felfüggesztésének esetét, a szabadalom elvesztését vonja maga után.
A bank köteles jegyeit fiókjainál is, a mennyiben ezek készlete és pénzszükséglete megengedi, magyar vagy ausztriai veretü törvényes érczpénzzel beváltani.
A főtanács tartozik arról gondoskodni, hogy az érczalap a bankjegyforgalomhoz oly arányban legyen, mely a 83. czikkben foglalt kötelezettség tökéletes teljesitését biztositani alkalmas.
Mindenesetre azonban a forgalomban levő bankjegyek teljes összegének legalább két ötödrészében névértékével számitott magyar vagy ausztriai veretü törvényes érczpénzzel, vagy suly szerint a koronaértékbeli törvényes pénzlábnak megfelelően és a verdedij levonása mellett számitott belföldi kereskedelmi aranyérmékkel, külföldi aranyérmékkel, aranyrudakkal, a bankjegyforgalom maradékának pedig, hozzászámitva az összes azonnal lejáró tartozásokat, bankszerüleg fedezve kell lennie.
Bankszerü fedezetül szolgálhatnak:
a) az alapszabályok szerint leszámitott váltók és értékpapirok;
b) az alapszabályok szerint zálogul elfogadott nemes érczek, értékpapirok és váltók;
c) az alapszabályszerüleg beváltott lejárt értékpapirok és szelvények;
d) külföldi piaczokra szóló váltók, melyek lejárat és a kötelezettek tekintetében a 60. és 65. czikkek határozmányainak megfelelnek, és külföldi jegyek (111. czikk).
Ha a forgalomban levő bankjegyek összege az érczkészletet négyszáz millió koronán tulmenő összeggel haladja meg, a bank ezen négyszáz millió koronát meghaladó többlet után évenkinti öt százaléknyi adót tartozik a két államnak, és pedig ugyanabban az arányban és időpontban fizetni, a melyben a két állam mindegyikének a bank tiszta jövedelmében való részesedése kifizetendő (102. czikk).
A bankjegykibocsátás czimén fizetendő adó megállapitása czéljából a bank igazgatása a bank érczkészletének és forgalomban levő jegyeinek összegét minden hó 7., 15., 23. és utolsó napján megállapittatik, s a jelzett határnapok mindegyikén megállapitott összegek kimutatását az év végével mindkét pénzügyi kormánynak benyujtani tartozik. Ezen kimutatások alapján a bank által fizetendő bankjegyadó olyképen állapittatik meg, hogy a bankjegyforgalomnak azon összegei után, a melyek e határnapokon adóköteles többletként mutatkoznak, 5/48 százalék vettetik ki adótartozás gyanánt. Ezen az egyes határnapok után adótartozás gyanánt kivetett összegek sommája képezi a bank által fizetendő adót.
Az Osztrák-magyar bank jegyei kizárólag élvezik azon kedvezményt, hogy minden a koronaértékben teljesitendő olyan fizetésnél, mely törvényes rendelkezés, vagy szerződésszerü kötelezettség avagy egyéb magánakaratnyilvánitás folytán nem teljesitendő érczpénzben, az osztrák-magyar monarchia mindkét államában mindenki által, valamint minden közpénztárnál teljes névértékükben elfogadandók.
A bank köteles aranyrudakat a koronaértékbeli törvényes pénzlábnak megfelelően bankjegyekre budapesti és bécsi főintézeténél kivánatra mindenkor beváltani.
A bank jogositva van ily alkalmakkor az aranyrudakat az általa kijelölt műszaki közeg által a beszolgáltató költségére kémleltetni és válattatni és a kormányok által e tekintetben megállapitott és közzétett verdedijakat levonni.
A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a két kormány a főtanácscsal egyetértőleg állapitja meg a határidőket, melyekben a bekivánt bankjegyek beváltás vagy felcserélés végett bemutatandók.
A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett utolsó határidő lejárta után 6 év mulva a bank többé nem köteles a bekivánt bankjegyeket beváltani, vagy felcserélni.
A behivott, de beváltás alá nem került bankjegyek összege (85. czikk) a két állam javára évül el és pedig ugyanabban az arányban, a melyben a két állam mindegyikének a bank tiszta jövedelmében való részesedése kifizetendő. (102. czikk).
A behivott, de beváltás alá nem került ama bankjegyek összege azonban, a melyek 1880. május 1-ről keltezve bocsáttatnak ki, az eddig érvényben volt alapszabályok 89. czikke értelmében a tartalékalap javára évül el.
Valahányszor a magyar vagy az osztrák államkormány kivánja, vagy ha az egyik kormánybiztos, a kormányzó vagy a vezértitkár személyében hivatalból való kilépés által változás történik, a forgalomban levő bankjegyek az időszerinti állása legpontosabban megvizsgáltatik, a lelet a meglevő feljegyzésekkel összehasonlittatik, s a vizsgálati okirat a fentnevezett személyek, valamint a főkönyvvezető s a bank nyomdájának igazgatója által aláiratik, azután pedig a levéltárban megőriztetik.
A bank vagyona és jövedelmei, - kivéve az ingatlanokat, a tartalékalap értékpapirjait és a bank által a részvényeseknek osztalékkép fizetett összeget - adómentesek.
A bank ellen, a budapesti főintézet és a banknak a magyar korona országaiban levő fiókintézetei üzletére vonatkozó kereset csakis a budapesti királyi váltó- és kereskedelmi törvényszéknél, a bécsi főintézet és a banknak az ausztriai tartományokban levő fiókjai üzletére vonatkozó kereset pedig csakis a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél inditható meg.
A bank jelzáloghitelüzletére vonatkozó kereset a bank ellen csak a budapesti királyi törvényszéknél vagy a cs. kir. bécsi országos törvényszéknél inditható meg, a szerint, a mint a jelzálog tárgyát képező ingatlan a magyar korona országaiban, vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban fekszik, hacsak a végrehajtási rendtartás értelmében nem kell a keresetet a végrehajtást foganatositó biróságnál meginditani.
Az évi mérleg a következő határozatok szerint állitandó fel:
1. a mérleg minden évi deczember 31-én zárandó le;
2. a bank birtokában levő értékpapirok a deczember 31-iki napi árfolyammal veendő fel a mérlegbe; a bank birtokában még meglevő értékpapirok után elért, pénztárilag még be nem folyt árfolyamnyereség a tartalékalap javára irandó.
Ha a bank szabadalma lejár és nem ujittatik meg (105. czikk), vagy ha a banktársaság szabadalmának lejárta előtt feloszlik (106. czikk), a bankszabadalom tartamának utolsó évében elért, pénztárilag még be nem folyt nyereségek nem a tartalékalap javára irandók, hanem az évi jövedelembe beszámitandók.
3. a kezelési költségek közül csakis uj alaku bankjegyek kibocsátásával járó költségek oszthatók fel több évre.
A bank üzleteinek és vagyonának évi jövedelméből az összes költségek levonása után a részvényeseket legelőbb is a befizetett részvénytőkének négy százaléka illeti meg. A még fenmaradó tiszta évi jövedelemből tiz százalék a tartalékalap és két százalék a nyugdijalap javára helyeztetik el.
A tiszta nyereség azután fenmaradó részének fele addig, a mig a részvényesek összes osztaléka a befizetett részvénytőke hat százalékát meg nem haladja, a részvényeseket megillető osztalékhoz számittatik: másik fele a két állam javára esik.
A tiszta nyereség még ezután fenmaradó részének egy harmada a részvényeseket megillető osztalékhoz számittatik, másik két harmada a két állam javára esik.
A tiszta nyereségből a két államot megillető rész a m. kir. államkormánynak és a cs. kir. államkormánynak legkésőbb mindig a következő év február havában megtartandó rendes évi közgyülés után, és pedig ugyanabban a felosztási arányban fizetendők ki, a mely arányban az Osztrák-magyar banknak a 92. czikk szerint adóköteles jövedelme, e jövedelemnek a jelzáloghitelüzletből eredő részében és az adóköteles jövedelemnek a bank többi üzletágaiból eredő részében, az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról szóló törvény 6. §-a, illetőleg a vonatkozó császári rendelet IV. rész első fejezet VI. czikke értelmében az illető üzletévben a monarchia mindegyik államában adóköteles volt.
Az első félév tiszta jövedelméből, a mennyiben az a fentebi határozatok szerint a részvényesek közt kiosztható, minden év julius havában részletfizetésképen a befizetett részvénytőke két százaléka szolgáltatik ki a részvényeseknek.
A mi a tiszta évi jövedelemből ezután marad, az a közgyülésnek legkésőbben a következő év február havában tartandó rendes évi ülése után fizettetik ki.
Azon esetre, ha a tiszta jövedelem a befizetett részvénytőke után számitandó négy százalékos osztalék fedezésére elégtelen lenne, a hiány a tartalékalapból pótolható, a mennyiben ez által a tartalékalap a befizetett részvénytőke tiz százalékánál alább nem száll.
A tartalékalap rendeltetése az, hogy belőle még a négy százalékos rendes osztalék (102. czikk) kiegészitése előtt a netáni veszteségek és leirások fedeztessenek.
Ha a tartalékalap a befizetett részvénytőke husz százalékával felérő összegre felszaporodott, az évi tiszta jövedelemből további szaporitást nem nyer, mindaddig, mig a föntebbi összegnél alább nem száll.
Ezen esetben a főtanács a befizetett részvénytőke négy százalékának levonása után fenmaradó tiszta évi jövedelemből a 102. czikk szerint a nyugdijalap javára forditandó hányadot a szükséglethez képest felemelheti, de csakis a 102. czikk értelmében a nyugdijalapnak járó hányad kétszeres összegének erejéig. A nyugdijalap javára forditandó hányad ily felemeléséhez azonban a m. kir. pénzügyminister és a cs. kir. pénzügyminister beleegyezése szükséges.
Mi módon gyümölcsöztessék a tartalékalap és a nyugdijalap, azt a főtanács határozza meg.
A bank saját részvényeiben azonban a tartalékalapot elhelyezni nem szabad.
Az Osztrák-magyar bank a Budapesten és Bécsben megjelenő hivatalos lapokban közzétenni tartozik:
1. követelései és tartozásai állását minden hó 7-ik, 15-ik, 23-ik és utolsó napjáról, legkésőbb ezen határidő utáni 5-ik napon, és
2. a bank mérlegét s a nyereség- és veszteség-számla évi zárlatát legkésőbb nyolcz nappal a közgyülés rendes évi ülése előtt (13 czikk).
A bank követeléseinek és tartozásainak közzéteendő állagába felveendők:
A tartozások lapján:
a) a befizetett részvénytőke;
b) a tartalékalap;
c) a forgalomban levő bankjegyek összege;
d) a többi azonnal lejáró tartozások;
e) a felmondási határidőhöz kötött tartozások;
f) a forgalomban levő záloglevelek;
g) a többi tartozások.
A követelések alapján:
aa) az érczkészlet összege;
bb) a külföldi piaczokra szóló váltók és külföldi jegyek (111. czikk);
cc) a leszámitolt váltók és a kézi zálogra adott kölcsönök állaga;
dd) az értékek;
ee) a jelzálogos kölcsönök állaga;
ff) a többi követelések.
Az Osztrák-magyar bank szabadalma 1910. évi deczember 31-ig tart.
A szabadalom lejárta előtt három évvel a közgyülés a felett fog tanácskozni és határozni, vajjon kérje-e a szabadalom megujitását.
Az esetben, ha az Osztrák-magyar bank a szabadalom további meghosszabbitását kérni szándékozik, tartozik ebbeli kérelmét legalább két évvel a szabadalom lejárta előtt a két állam kormányaihoz benyujtani.
A társaság saját kérelmére, a monarchia mindkét állama törvényhozásának jóváhagyása mellett, szabadalmának lejárta előtt is föloszlatható. Ily kérelem azonban csakis a közgyülésnek rendkivüli ülésében, a jelenlévő tagok háromnegyedének szavazata által határozható el. A főtanács részéről a budapesti és bécsi hivatalos lapokban négy héttel előbb közhirré teendő, hogy ezen ülésben a társaság feloszlásának kérdése fog tárgyaltatni.
I. A magyar kir. kormány és a csász. kir. kormány a két törvényhozás jóváhagyásával kötött egyezmény alapján jogositva vannak, ha az Osztrák-magyar bank szabadalma lejár (105. czikk), vagy a banktársaság szabadalmának lejárta előtt feloszlik (106. czikk), a szabadalom tárgyát képező egész banküzletet, a jelzáloghitelüzlet elkülönitése mellett (6. czikk), a mely a banktársaságnak megmarad, mérlegszerinti álladékban és mérleg szerinti értékben átvenni.
A két államkormány, ha ezzel a jogával él, a banknak összes ingó és ingatlan vagyonát tulajdonilag és azzal a kötelezettséggel szerzi meg, hogy az Osztrák-magyar banknak minden kötelezettségeit teljesiti, annyiban, a mennyiben a bank vagyona, illetőleg kötelezettségei nem tartoznak közvetlenül az Osztrák-magyar bank által folytatott jelzáloghitelüzlethez.
A két államkormány e szerint a banknak, nem a jelzáloghitelosztályhoz tartozó, összes tényleges szolgálatban álló szolgálati személyzetét, annak a szolgálati szerződésből folyó minden jogával és kötelezettségével, nemkülönben a nyugdijalapot és az egész nyugdijszolgálatot, a mennyiben ez az alap és ez a szolgálat nem tartozik a jelzáloghitelosztályhoz, szintén átveszi.
Ezzel szemben az üzletet átvevő két kormány az Osztrák-magyar bank részvényeseinek részvényenkint azonnal 1520 koronát fizet ki, az 1892. évi XVII. törvénycikkel, illetőleg az 1892. évi augusztus 2-án kell ausztriai törvénynyel (R. G. Bl. 126. sz.) megállapitott értékben. Az üzletet átvevő kormányok ezenkivül kifizetik a részvényeseknek a még felosztásra nem került osztalékokat és a mérleg szerinti tartalékalapnak egy-egy részvényre eső egyenlő részét, a mennyiben az nem veendő igénybe oly veszteségek fedezésére, a melyek a banküzletnek a két kormány által való átvételét megelőző időből származnak. A tartalékalapra és a nyugdijalapra vonatkozó leszámolás az átvételt követő esztendőben befejezendő.
A részvényeseknek járó összegek a főtanács kezeihez fizetendők, a mely az Osztrák-magyar bank részvényeseinek összeségét a tartalékalapra és a nyugdijalapra vonatkozó leszámolásnál is képviseli. A nyugdijalap a banküzletre vonatkozó és a jelzáloghitelosztályra vonatkozó nyugdijszolgálat arányában osztandó fel az államkormányok és a bank között.
A főtanács jogositványai a banküzletnek a két államkormány által való átvételéből eredő ügyeletek tekintetében csak ezek teljes befejezése után szünnek meg.
A banküzletnek a két államkormány által való átvétele esetén a banktársaságnak megmaradó jelzáloghitelüzlet részére a részvényekért kifizetett összegekből a 6. czikk értelmében alap képeztetik. A fenmaradó összeget, illetőleg a 6. czikk értelmében szabad rendelkezésre jutó összeget a főtanács a társasági tagok között a részvények arányában felosztja. Egyebekben a jelzáloghitelosztály felszámolására nézve az Osztrák-magyar bank felszámolása tekintetében fennálló rendelkezések irányadók.
II. A szabadalom tárgyát képező banküzletnek a két államkormány által való átvétele esetén azonban az Osztrák-magyar bank közgyülésének az is jogában áll, hogy a részvénytársaság további fennállását - az alapszabályok 6. czikkében a jelzáloghitelosztály elkülönitése idejében forgalomban levő záloglevelekre vonatkozólag foglalt rendelkezések megtartásával - a jelzáloghitelüzletnek a monarchia mindkét államában való folytatása végett, székhelyül Budapestnek vagy Bécsnek szabad megválasztásával, elhatározza. Az Osztrák-magyar banknak az alapszabályok X. czimében és a jelzáloghitelosztály alapszabályaiban biztositott külön jogokat a bank társaság a jelzáloghitelosztály elkülönitése idejéig adott jelzálogkölcsönök tekintetében azok teljes lebonyolitásáig és mindaddig élvezi, a mig ezek az üzletek a bank jelzáloghitelosztálya alapszabályainak értelmében vitetnek. A jelzáloghitelosztály elkülönitésének ideje után adott jelzálogkölcsönökre nézve a banktársaság uj alapszabályai lesznek érvényesek.
III. Ha az Osztrák-magyar bank szabadalma lejár (105. czikk) a nélkül, hogy a két államkormány kikötött azzal a jogával, hogy a banküzletet átveszi, élne, az Osztrák-magyar bank közgyülése jogositva lesz a részvénytársaság további fennállását, székhelyével Budapesten vagy Bécsben és fióküzletekkel a monarchia mindkét államában, a bank és jelzáloghitelüzlet gyakorlására, a jegybank jogai és az azokkal összefüggő kötelezettségek nélkül, elhatározni.
Ez esetben a szabadalom lejártáig megkötött üzletekre nézve az Osztrák-magyar bank felszámolásának esetére fennálló rendelkezések értelemszerüen alkalmazandók.
IV. Ha a II. és III. alatt emlitett esetekben a közgyülés által megállapitott alapszabályok amaz állam törvényeinek, a melyben a részvénytársaság székhelye tervezve van, megfelelnek, az Osztrák-magyar bank további fennállásához nem szükséges az illető államkormány külön engedélye. Az illető államkormány az uj banktársaságnak mindazokat a jogositványokat meg fogja adni, a mely jogositványok az illető államban hasonló természetü és jelentöségü intézeteknek megadva lesznek. A társaság fiókintézetének kölcsönös bebocsátására nézve a monarchia két állama között a részvénytársaságok kölcsönös bebocsátása iránt kötött egyezmények határozatai lesznek irányadók.
A jelen alapszabályoknak ama rendelkezései, a melyek a két államnak a bank tiszta jövedelmében való részesedésre vonatkoznak, az átalakitott társaságra nem terjednek ki.
V. Ha a társaság feloszlik, a nélkül, hogy a két kormány kikötött ama jogával, hogy a banküzletet átveheti, élne, a főtanács a folyó üzleteket bevégzi, a követeléseket behajtja, a bank összes ingó és ingatlan vagyonát az alapszabályok 6. czikkének figyelembentartása mellett értékesiti s összes kötelezettségeit teljesiti. Függő üzletek bevégzése czéljából uj üzletek is köthetők.
Az összes kötelezettségek teljesitése után fenmaradó összeg a társulati tagok közt a részvények arányában elosztatik.
A záloglevelek biztositása czéljából kihasitandó alapnak a 6. czikkben meghatározott összegben való fentartása mellett a felszámolás folyamán a banknak, egyéb még függő kötelezettségeinek kielégitő fedezése után, rendelkezésre megmaradó vagyonából a részvényekre részleges visszafizetések is teljesithetők.
A bank szabadalmának megszüntével (105. és 83. czikk), valamint a társaságnak a monarchia mindkét államának törvényhozásai által jóváhagyott, a szabadalom megszünte előtti feloszlásával (106. czikk) a banknak a bankjegyek készitésére és kibocsátására vonatkozó szabadalmi jogai, a IV. czim B. részének a budapesti és bécsi igazgatóságokat illető határozmányai, továbbá a mindkét kormánynak a társaság tiszta nyereségéből való részvételét tárgyazó határozmányok, a mennyiben a két államkormánynak már korábban megszerzett joga nem forog szóban, hatályon kivül lépnek. Az igazgatóságok jogai a főtanácsra mennek át.
Az Osztrák-magyar bankot az alapszabályok X. czime értelmében megillető minden külön jog a felszámolás teljes keresztülviteléig a bank szabadalmának tartamán tul és érvényben marad.
Azon vitás kérdések felett, melyek a banküzletnek a két államkormány által való átvétele alkalmával az Osztrák-magyar banknak a m. kir. vagy a csász. kir. kormányhoz való viszonyában, vagy a társaság átalakulása, vagy feloszlása 106. és 107. czikk) alkalmából annak tagjai közt, vagy az Osztrák-magyar banknak a m. kir. vagy a cs. kir. osztrák kormányhoz való viszonyában felmerülnek, az 53. czikkben megjelölt választott biróság határoz, melynek határozata ellen felebbezésnek ez esetben sincs helye.
Az Osztrák-magyar banknak a m. kir. kormányhoz, vagy a cs. kir. kormányhoz való viszonyát érintő ily határozat alapján a végrehajtás elrendelése az 54. czikkben megjelölt biróságok illetékesek.
A megjelölt választott biróság előtt érvényesitendők azon igények is, a melyek a 35. czikkben kimondott felelősség alapján támasztatnak.
A tizenkét főtanácsosi (23. és 26. czikk), az öt számvizsgálói, valamint a számvizsgáló helyettesi állások (24. és 50. czikk) betöltése végett a módositott alapszabályok illető intézkedései értelmében az uj választások az Osztrák-magyar bank részvényeseinek legkésőbb 1900. február havában a kormányzó elnöklete alatt megtartandó évi rendes közgyülésén (13. czikk) ejtendők meg.
Az alapszabályok 23., 26., 27. és 28. czikkei értelmében megalakitandó főtanács megalakulásáig az Osztrák-magyar bank üzleteit az eddig érvényben volt rendelkezések szerint az eddigi főtanács és az eddigi igazgatóságok fogják vinni.
A mig az államjegyek kényszerforgalma a monarchia mindkét államában meg nem szüntettetik, az Osztrák-magyar bank alapszabályainak azon határozmányai, melyek a bank jegyeinek magyar vagy ausztriai veretü törvényes érczpénzzel való beváltására vonatkoznak (83. czikk), fel vannak és maradnak függesztve.
Ez által a bank azon joga, hogy időközben is fizetéseket törvényes érczpénzben teljesithessen, vagy belátása szerint bankjegyeket törvényes érczpénzzel beválthasson, nem érintetik. Alapszabályszerü üzletei gyakorlásánál a bank meghatározott érmenemeket vagy készpénzt valamely külföldi értékhez tartozó jegyekben vagy érmékben azzal a kötelezettséggel fogadhat el, hogy a visszafizetést az illető meghatározott érme- vagy pénznemben teljesiti.
Attól az időponttól fogva, a melyben a fennálló általános kötelezettség, hogy az államjegyek fizetéskép elfogadandók, az államjegyek összes czimleteire nézve megszünik, az alapszabályok 83. czikkének határozmányai a két állam törvényhozásai által hatályba helyezhetők (az 1892. évi XVIII. tc. XIX. czikke, illetőleg az 1892. évi augusztus 2-án kelt ausztriai törvény R. G. Bl. 127. szám és az 1899. évi XXXI. tc. XII. czikke, illetőleg az 1899. évi szeptember hó 21-én kelt császári rendelet (R. G. Bl. 176. szám II. rész, első fejezet XII. czikke).
Ebben az időközben a bank jogositva van a birtokában levő, külföldi piaczokra szóló váltókat és külföldi jegyeket, ha azok aranyban vagy aranynyal egyenértékü valóságos érczértékben fizetendők, legfeljebb hatvan millió korona erejéig érczkészletébe (84. czikk) beszámitani.
Hogy minő valóságos érczértékek tekintendők ebben az értelemben aranynyal egyenértéküeknek, azt a főtanács a m. kir. pénzügyministeriummal és a csász. kir. ausztriai pénzügyministeriummal egyetértőleg fogja időnkét megállapitani.
Külföldi piaczokra szóló váltók csak az esetben számithatók be az érczkészletbe, ha legfeljebb három hó alatt fizetendők és legalább két fizetésképesnek ismert kötelezett aláirásával vannak ellátva.
Ebben az időközben továbbá a bank husz koronára szóló jegyeket is bocsáthat ki az alapszabályaiban megállapitott feltételek mellett.
A m. kir. pénzügyministerium és a csász. kir. ausztriai pénzügyministerium egyetértőleg megállapitják, hogy husz koronás bankjegyek az alapszabályokban foglalt feltételek mellett (84. czikk) minő összeg erejéig bocsáthatók ki.
A részvénytőke felemelése 90 millió a. é. forintról, azaz 180 millió koronáról a 4. czikkben megállapitott 210 millió koronára akkép foganatositható, hogy 30 millió korona a tartalékalapból le- és a részvénytőkéhez hozzáiratik, a mivel minden részvény 1400 koronával be van fizetve. A részvénytőke e felemelésével egyidejüleg 15 millió forint külföldi piaczokra szóló váltó, beleértve ebbe az összegbe az ez időszerint a tartalékalap értékei között kimutatott 13,525. 166 frt 55 krnyi külföldi piaczokra szóló váltókat, a melyekre nézve a bank 1892 május 3-án 825. szám alatt kelt kijelentésével lemondott arról a jogról, hogy azokat a bank-szabadalom megujitásának végleges elintézéséig érczkészletébe beszámitja, a tartalékalapból az érczkészletbe áthelyezendők.
3. § A jelzálog-hitelosztály azon ügyeit, melyekben az osztály alapszabályai egyes előforduló esetekre alkalmazandók: egy bizottság látja el, a mely az elnöklő kormányzóból (az osztrák-magyar bank alapszabályainak 25. és 29. czikke) és négy, a főtanács által saját kebeléből választott tagból áll.
6. § A bizottságnak egyik tagja sem szavazhat oly esetekben, melyekben ő maga vagy oly személyek vannak érdekelve, a kiknek ügyében a biróság előtt a tanuságtételt megtagadhatná.
7. § Bizalmi férfiakká magyar és osztrák állampolgárok egyenlő számban nevezendők ki.
9. § A két kormány részéről kirendelt biztosok (társulati alapszab. 51. czikk) a jelzálog-hitelosztály ügyvezetését is kötelesek ellenőrizni és szigoruan felelősek azért: hogy teljes biztositás nélkül (13. §) kölcsön ki ne adassék, valamint, hogy a záloglevelek kibocsátásánál az 57. §-ban kitüzött határ pontosan megtartassék.
E biztosok jogában áll a jelzálog-hitelosztály bizottsági üléseiben részt venni és azokat a felvilágositásokat megkövetelni, melyek feladatuk megoldására szükségesek.
Ha a kormánybiztosok egyike valamely határozat ellen felszólal, (az osztrák-magyar bank módositott alapszabályainak 52. czikke) ezen felszólalásnak felfüggesztő hatálya van, és a tárgy egyelőre a főtanács elhatározása alá bocsáttatik. A kormánybiztosnak a főtanács ilynemü határozata ellen tett felszólalása esetén a módositott társasági alapszabályok 53. czikkében körülirt további eljárásnak van helye.
11. § Az osztrák-magyar bankot alapszabályainál fogva megillető külön jogok a bank jelzálog-hitelüzletére is érvényesek. Azonkivül a banknak jelzálog-hitelüzletére nézve még a következő külön jogai vannak:
a) az osztrák-magyar bank nemcsak a kamatláb magasságára, hanem a kölcsönök egyéb feltételeire nézve is, a mennyiben ezek a kölcsön- és zálogszerződés természetével nem ellenkeznek, minden törvényes megszoritás alól fel van mentve.
b) Valamely jelzálogkövetelésnek tőkéből, kamatokból, késedelmi kamatokból és költségekből álló összege iránt a bank főkönyvei, és igy azok kivonatai is, teljes bizonyitékot képeznek.
c) A bank jogositva van, a kezeihez kiállitott kötelezvény vagy a kötelezettséget megállapitó más nyilatkozat (25. §) és főkönyveinek kivonata alapján - ha a kötelező okirat biróilag vagy közjegyző által hitelesitve van, - a hátralékos adós, vagy a zálogul lekötött ingatlan birtokosa ellen a kötelezvényben megjelölt biróságnál (határozó biróság) az elzálogositott ingatlanra a végrehajtás elrendelését kérvényezni (37-55. §-ok).
A birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokban a bécsi cs. kir. országos törvényszék, a magyar korona országaiban az 1887. évi XXVI. törvénycikk (1887. évi május 21-ikén kelt ausztriai törvény R. -G. -Bl. 51. sz.) hatályba lépte után kötött kölcsönszerződésekre nézve a budapesti királyi törvényszék a határozó biróság.
Ha a végrehajtás a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok egyikében vezettetik, a határozó biróság az ingatlan végrehajtási kezelését vagy annak végrehajtási árverését, avagy a mennyiben a végrehajtási kérvényből világosan ki nem tünik, hogy a kérelmezett végrehajtási módok egyike is a bank teljes követelésének kielégitésére már elegendő, a végrehajtás mindkét nemét köteles engedélyezni; ha pedig a határozó biróság nem lenne egyszersmind ezen végrehajtási nemek foganatositására illetékes biróság, ugy köteles ez utóbbit (a végrehajtó biróságot) a foganatositás végett megkeresni. A végrehajtási biróság köteles ezen megkeresésnek három nap alatt eleget tenni. Az elrendelt árverés esetében a végrehajtási biróság, tekintet nélkül a végrehajtási eljárásban megszabott határidőkre, köteles az ingatlan tartozékainak összeirását és megbecslését foganatosittatni és mihelyt az árverési feltételek a bank által beterjesztett tervezet alapján helybenhagyattak, tekintet nélkül az árverés engedélyezése és az árverési határnap között máskülönben megszabott időközre, az árverés határnapját lehetőleg rövid időre kitüzni.
A magyar korona országaiban vezetett végrehajtások tekintetében köteles a határozó biróság az ingatlanok haszonélvezetének végrehajtás utján való zár alá vételét, illetőleg a végrehajtási záradékot, vagy a végrehajtási árverést, avagy a végrehajtás mindkét nemét elrendelni és a mennyiben a határozó biróság nem lenne egyszersmind az e végrehajtási nemek foganatositására illetékes biróság, ugy köteles ez utóbbit (a végrehajtó biróságot) a foganatositás végett megkeresni. A végrehajtást foganatositó biróság köteles ezen megkeresésnek három nap alatt eleget tenni és az elrendelt árverés esetében a végrehajtási jog telekkönyvi feljegyzésével egyidejüleg az árverést kiirni.
d) Az előbbi tételnél emlitett feltétel alatt a bank jogában áll, lejárt kamatokat vagy törlesztési részleteket azon országokban, hol e jog eddig is törvényesen gyakoroltatott, ugyanazon kényszereszközökkel behajtani, melyekkel a földadó behajtatik.
e) Ha a kamatok vagy a tőke, a tőkerészletek vagy évjáradékok fizetése a lejáratkor nem teljesitettik: a bank jogositva van, a személyes adós oly pénzei- és értékeiből, melyeknek birtokában a bank bármikor és bármi czélból jutott, magát birói közbenjárás nélkül, egész követelésére nézve, kielégiteni.
f) A bank jogositva van minden az ő javára elzálogositott ingatlan elárverezésénél a megállapitott bánatpénz letevése nélkül árverelni.
g) Ha az adós vagy az elzálogositott ingatlan birtokosa cső alá kerül: a banknak megengedtetik, hogy azon országokban, melyekben a fennálló törvények szerint a jelzálog eladását, a követelések valódisága fölötti határozatnak (Liquidirung im Concurse) kell megelőznie, ezen határozatot, a követelések bejelentésére kitüzött határidő lejárta előtt, az elzálogositott ingatlan elárverezését pedig azonnal, mihelyt követelésének valódisága jogérvényesen megállapittatott, kieszközölje (51. §).
h) Ama határozatok kivételével, melyek által a perbeli eljárás megindittatik, vagy a végrehajtás elrendeltetik, birói határozatok, melyek a birtokos távollétében az elzálogositott ingatlan kezelőjének vagy haszonbérlőjének kézbesittettek, vagy ha ezek is távol lennének, két tanu jelenlétében a birtokos, kezelő vagy haszonbérlő lakásának ajtajára kiszegeztettek, ugy tekintendők, mintha a birtokosnak kézbesittettek volna.
i) A záloglevelek biztositására a monarchia mindkét államában kibocsátott törvényeknek (1876. évi XXXVI. törvénycikk, illetőleg 1874. évi ápril 24-én kelt ausztriai törvény R. -G. -Bl. 48. sz.) csak azon határozmányai alkalmazhatók az osztrák-magyar bankra, melyek ezen alapszabályokban foglaltatnak (20. és 36. §-ok): a záloglevelek birtokosainak gondnokok által képviseltetésére vonatkozó szabályok azonban a bankkal szemben is alkalmazandók.
24. § Az adósnak vagy az elzálogositott ingatlan birtokosának kötelezettségei az adós-levél tartalmából és a 25. § eseteiben a pótnyilatkozatból folynak.
A kötelezvények és azon okiratoknak, melyek a 13. és 25. §-ban emlitett esetekben a bank javára kiállitatnak, vagy biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitve és telekkönyvileg bekebelezve kell lenniök.
A kötelezvényben megjelölendő azon biróság is, mely mint határozó biróság (11. § c) az eljárásra illetékes leend.
A kötelezvényben a kölcsönkérő különösen kötelezi magát:
a) hogy a kamatokat vagy évjáradékokat, nemkülönben a tőkét vagy esetleg a tőkerészleteket pontosan és a kikötött határidőkben le fogja fizetni (31. §);
b) hogy a fizetés elmulasztása esetén, a hátralékban maradt összegek után, melyek a lejárat napjától a fizetés napjáig számitandók, a bank által időnként meghatározott kamatláb szerint késedelmi kamatot fog fizetni;
c) hogy a bekebelezési illeték lerovását, továbbá minden év lefolyása után megfelelő határidő alatt, ha kivántatik, nemcsak a bank kölcsönét megelőző jelzálog-hiteltételek után járó kamatok vagy részletek lefizetését a nyugták előmutatása mellett be fogja igazolni, hanem az arról szóló elismervényt is be fogja mutatni, hogy az elzálogositott fekvőséget semmi adó- és illetékhátralék nem terheli;
d) hogy minden egyes év második felében a banknak járó kamatok fizetésekor igazolni fogja, hogy a tűzkár ellen biztositott épületek folyó évi dija lefizettetett;
e) hogy az átvállalt kötelezettségek nem teljesitése által okozott vagy bármi más módon keletkezett költségeket meg fogja tériteni, ugy, hogy a bankra az illető kölcsönügyletből semmi kiadás ne háromoljék;
f) hogy magát a jelzálog-hitelosztály alapszabályainak, mint reá nézve kötelező szabályzatnak aláveti;
g) hogy a jelzálog birtokállományának semmi néven nevezendő változását, ugymint: feldarabolását (Parcellirung), részleges cserét, elkülönitést stb. a bank előleges beleegyezése nélkül nem fogja eszközölni és hogy a tulajdont illető minden változást a kötelezvényben megjelölt határidő alatt be fog jelenteni és igazolni.
27. § A kölcsön-érték csak akkor szolgáltatik ki, ha a kölcsönvevő minden feltételnek eleget tett, és különösen hivatalos telekkönyvi kivonatokkal igazolja, hogy a kölcsön a követelt rangfokozatban kellően bekebeleztetett. De ha ez meg is történt, a kölcsön-érték kiszolgáltatása mégis megtagadható:
a) ha a kölcsön engedélyezése óta a jelzálog értéke, habár csak véletlen által is, annyira csökkent volna, hogy a bank saját itélete szerint a bank az engedélyezett kölcsönre nézve teljesen biztositva többé nem lenne (13. §);
b) ha a kölcsönkérő a kölcsön-érték kiszolgáltatásának elrendeléséről vett értesitéstől számitandó 30 nap alatt a kölcsön-értéket fel nem veszi;
c) ha vagyona csőd alá jutott;
d) ha a jelzálogul szolgáló fekvőség birói árverése folyamatban van.
29. § Ha az összes okiratok rendben találtattak, az a bankintézet, melynél a kölcsönvevő a kölcsön-értéket felvenni kivánja, utasittatik, hogy a kölcsönvevőnek vagy hitelesitett meghatalmazással igazolt meghatalmazottjának a kölcsönösszeget szolgáltassa ki.
A kölcsönösszeg kifizetésénél oly kölcsönöknél, a melyeknél a kamat előre fizetendő, csak a kifizetés napjától a legközelebbi esedékig járó kamatok szedetnek be.
35. § Ha az, a kinek a 34. §-ban emlitett esetben a követelés felmondatott, a felmondást meg akarja támadni: tartozik kifogásait, ha a jelzálog a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közül Alsó-Ausztriában fekszik, 14 nap alatt, ha pedig ezenkivül, vagy a magyar korona országai területén fekszik, 30 nap alatt, a birói felmondás vételének napjától számitva, a határozó birósághoz beadni, ellenkező esetben a felmondás érvényre emelkedik.
A kellő időben beadott kifogások szóbeli vagy jegyzőkönyvi tárgyalására lehetőleg rövid határidő tüzendő ki és az eljárás befejezése után itéletben mondandó ki, vajjon a felmondás jogérvényes-e vagy sem. A kifogások elleniratnak tekintendők.
37. § A végrehajtás nem csupán a banknak elzálogositott ingatlanokra, hanem a személyes adós egyéb ingatlan vagyonára is és a 11. § e) pontjában emlitetteken kivül annak más ingó vagyonára is intézhető, a mennyiben a fentemlitett többrendbeli vagyonalkatrészre egyidejüleg vezetett végrehajtás a bank kielégitésére kétségtelenül nem felesleges.
A határozó biróság mindezen esetekben az előterjesztett okiratok alapján a végrehajtást engedélyezi s azt vagy maga fogja foganatositani, vagy, a mennyiben nem lenne egyszersmind a végrehajtást foganatositó biróság is, ez utóbbit a végrehajtásra megkeresni. A megkeresett biróság köteles a foganatositást 3 nap alatt elrendelni s azt a 11. §-ban foglalt határozmányok szerint eszközölni.
38. § Ha a végrehajtás a személyes adós ingó javaira vezettetik, a mennyiben ezt a törvény megengedi, a zálogolással egyszersmind a becslés is megejtendő. Ha a törvény ezt meg nem engedi, vagy ha a zálogolásnál alkalmas becslők jelen nincsenek, akkor a becslés az árverésnél ejtendő meg. Ha már az első árverés alkalmával senki sem igér annyit, a mennyit a becsérték tesz, az eladás, a mennyiben ezt a törvény megengedi, a becsáron alul is eszközölhető.
39. § A végrehajtás az elzálogositott ingatlanra, vagy a végrehajtási kezelés, illetve a haszonélvezet zár alá vétele vagy a zárlat avagy pedig az ingatlan elárverezése által teljesittetik.
A bank elhatározásától függ, az egyik vagy másik végrehajtási módot, avagy, a mennyiben e végrehajtási módoknak egyike a bank összes követelésének kielégitésére még nem elegendő, a végrehajtás mindkét módját választani (11. c) pont).
40. § Ha az elzálogositott ingatlanra végrehajtási kezelés, illetőleg a haszonélvezet zár alá vétele, avagy zárlat által vezettetik végrehajtás, a bank ezt az összes jövedelmekre kiterjesztheti, vagy ezeknek bizonyos nemeire szorithatja, valamint meghatározhatja azt is, vajjon a jövedelmek a zárgondnokok által közvetlenül bevételeztessenek vagy bérbe adassanak-e?
41. § A magyar korona országaiban az ingatlanok haszonélvezetére vezetett végrehajtások, illetve zárlatok tekintetében a bank által kijelölt zárgondnokot, a bank veszélyére és felelőssége mellett, a végrehajtó biróság nevezi ki. Ha a biróságnak a kijelölt zárgondnok személye ellen alapos aggodalmai lennének: a bankot más zárgondnok kijelölésére fogja felhivni, a kijelöltet azonban addig is ki fogja rendelni.
43. § A veszély és felelősség, melyet a bank a zárgondnok kijelölése által (41. §) vállalt, elenyészik, mihelyt a 42. §-ban kitüzött határidő lejárt, a nélkül, hogy a zár alá vett ingatlan birtokosa a zárgondnok személye ellen kifogást tett volna, vagy azon időtől, midőn mindkét fél a zárgondnok személye iránt megállapodott, vagy végre, midőn a zárgondnok a biróság által hivatalból kineveztetett.
A 41., 42. és 43. §-ok határozmányai csakis a magyar korona országaiban érvényesek.
45. § A zárgondnok tartozik a számadásokat évenkint, és pedig legfeljebb a naptári év lejárta után 30 nap alatt, vagy ha a haszonélvezet zár alá vétele, illetőleg a zárlat egy évig nem tartott, annak megszünte után 14 nap alatt a kellő okiratokkal ellátva, a végrehajtó birósághoz beadni, mely a számadásokat a törvény rendelkezései szerint haladéktalanul megbirálja.
47. § Ha a bank a neki elzálogositott ingatlannak elárvereztetését szükségesnek találja (39. §), akkor a 16. és 17. §-ok szerint a kölcsönnyujtás alkalmával alapszabályszerüleg megállapitott és a végrehajtás iránti kérvényben feltüntetett érték becsértékül és kikiáltási árul fogadandó el. Ennélfogva sem a végrehajtási becslésre, sem a legközelebb mult évbeli állami adóról kiállitott bizonyitványra, sem az egyes alkatrészek kimutatására és az elzálogositott ingatlan leirására szükség nincs.
48. § A bank kivánatára, akár a neki elzálogositott ingatlan saját, akár más hitelező kérelmére adatnék el, az árverési feltételekbe felveendő, hogy:
a) a bank a megállapitott bánatpénz letevése alól fel van mentve (11. §. f);
b) követelése a vételárból az előnyös tételek és a netaláni előző zálogkövetelések fedezésére szükséges összeg levonása után, a birói vételárfelosztást be nem várva, a vevő részéről közvetlenül a banknál, az utóbbi által meghatározandó határidőn belül kiegyenlitendő.
Ha az ingatlan a bank, vagy a bank után következő valamelyik jelzáloghitelező kérelmére adandó el, a bank kérelmére az árverési feltételek közé felveendő továbbá az is, hogy az ingatlan sem az árverésnél, sem esetleges ujabb árverésnél a bank által megállapitott legkisebb áron alul nem fog eladatni.
Ezen legkisebb ár akkép állapitandó meg, hogy az által a bank jelzálogos követelésének s az ezzel egyenlő elsőbbséggel biró mellékjárulékoknak kielégitése biztositva legyen. Az esetben, ha az ingatlan a bankot megelőző hitelező kérelmére adandó el, a bank fentemlitett kivánságot csak ugy érvényesitheti, ha a megelőző hitelező teljes kielégitésére késznek nyilatkozik.
Ha oly végrehajtásnál, mely a magyar korona országaiban vezettetik, valamely a banknak elzálogositott ingatlan haszonélvezetének zár alá vétele, illetve zárlat utján való bérbeadása vagy végrehajtási árverése más hitelező által kérelmeztetnék, mindez esetben a végrehajtási kérvény végérvényes elintézése előtt a végrehajtató fél által javaslatba hozott árverési feltételek a bankkal másolatban oly felhivással közlendők, hogy a viszonyokhoz mért határidő alatt, mely tizennégy napnál rövidebb, harmincznál pedig hosszabb nem lehet, saját részéről az árverési feltételekhez módositásokat hozzon javaslatba, vagy önálló árverési feltételeket inditványozzon, melyek felett az illetékes biróság csupán a netaláni előző hitelezőket meghallgatni és az érvényesitett jogigények kellő figyelembe vétele mellett, határozatát meghozni fogja.
Ha valamely a banknak elzálogositott, végrehajtásilag elárverezett ingatlan vételára birói letétbe helyeztetnék, ez esetben a biróság a bank követelését az ez által beterjesztett könyvkivonat alapján megállapitani, azután az előnyös tételek és esetleges előző zálogkövetelések fedezésére szükséges összeget a vételárból levonni és a bankkövetelés és járulékai törlesztésére szükséges összeget az osztrák-magyar banknak azonnal és különösen a hitelezők előzetes meghallgatása nélkül, kiutalványozni fogja.
Ha a végrehajtási eljárás további folyama alatt kitünnék, hogy a bank többet kapott, mint a mennyi őt megillette, akkor a bank köteles az átvett többletet négy százalékos kamatokkal együtt a végrehajtási tömegnek megtériteni.
A végrehajtó biróság a visszatérités kötelezettsége iránt a bank meghallgatása után, minden peres eljárás mellőzésével, végzésileg határoz.
54. § Az összes végrehajtási költségeket a bank előlegezni tartozik ugyan, de a végrehajtást szenvedő fél azokat a biróság által megállapitott összegben megtériteni tartozik. A végrehajtás ennélfogva ezen költségekre is kiterjesztendő és ezek a végrehajtás befejeztével kiegyenlitendők.
55. § Ha valaki, a ki ellen végrehajtás vezettetik, azt hiszi, hogy a követelés vagy épen nem, vagy nem a bank által feltüntetett összegben áll fenn, ebbeli kifogásait kereset utján a határozó biróságnál köteles érvényesiteni. A keresettel kapcsolatban a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása is kérelmezhető.
A kereset benyujtása után ily irányu kérelemre a végrehajtás elhalasztása elrendelhető, ha a kötelezett az igény ellen emelt kifogásait közokiratokkal avagy bizonyitó erővel biró egyéb okiratokkal igazolni képes.
A végrehajtás elhalasztásának engedélyezésére a határozó biróság, ha azonban a kérelem a végrehajtás foganatositásának megkezdése után intéztetik, a végrehajtó biróság van hivatva.
A kérelem feletti határozat hozatala előtt a felekkel szóbeli vagy jegyzőkönyvi tárgyalás tartandó.
A végrehajtás elhalasztásáról a bank, és ha a kamatok és törlesztési részletek közigazgatási uton hajtatnak be, a közigazgatási hatóság értesitendő.
57. § A banknak jogában áll zálogleveleket 300 millió korona összeg erejéig kibocsátani, de a forgalomban levő záloglevelek összege az időnkint fennálló jelzálogkövetelések összegét soha tul nem haladhatja.
Ha a jelzálog-kölcsönök a meghatározott lejárati idő előtt, még pedig készpénzben, visszafizettetnek, a bank tartozik a visszafizetett tőkének megfelelő záloglevélösszeget visszavásárlás vagy kisorsolás utján beváltani.
A kikötött tőketörlesztési részletek fejében befolyt összeg azonban mindig a záloglevelek rendes kisorsolására forditandó.
60. § A záloglevelek előmutatóra szólnak, félévi kamatszelvényekkel vannak ellátva, s a bank főtanácsa által meghatározott értékfokozatok szerint, de 10 koronánál nem csekélyebb névértékü czimletekben bocsáttatnak ki.
63. § Oly záloglevél-szelvények, melyek esedékessége óta egy évnél hosszabb idő még nem telt el, a bank minden fő- és fiókintézeténél kifizettetnek.
