1. § A birtokos (bérlő) és a cséplőgépvállalkozó közötti szerződésre, s az ebből a szerződésből eredő kártéritési igényekre - a mennyiben a jelen törvény ellenkező intézkedéseket nem tartalmaz, - az általános magánjogi szabályok alkalmazandók.
2. § A szerződési feltételeket a felek szabad egyezkedéssel állapitják meg.
Ha a felek a cséplés megkezdésének idejére vagy sorrendjére nézve meg nem állapodtak: a vállalkozó a szerződés teljesitését a birtokos (bérlő) által megjelölt s negyvennyolcz órával előbb tudomására adott időpontban köteles megkezdeni, - ha pedig a felek a szerződésben a munkások alkalmazása tekintetében meg nem állapodtak, a csépléshez szükséges összes munkások alkalmazása a vállalkozó kötelessége.
A cséplőgépet, ellenkező megállapodás hiányában, a birtokos (bérlő) köteles a munkahelyre szállittatni.
Ha a szerződésben a felek nem határozták meg azt, hogy a vállalkozó mennyi termés elcsépeltetésére szerződik: a birtokos (bérlő) összes termését köteles és jogosult a vállalkozó elcsépeltetni.
3. § Ha a birtokos (bérlő) köteles a vállalkozó gépét a munkahelyre szállitani, de ő saját hibájából a vállalkozó jelentkezésétől számitott negyvennyolcz órán belül az elszállitásról nem gondoskodik: a cséplővállalkozó kártérités iránti igényének fentartásával, a szerződéstől visszaléphet. Visszaléphet a vállalkozó akkor is, ha a munka a birtokos (bérlő) egyéb hibájából a munka megkezdésére való jelentkezés időpontjától számitott negyvennyolcz óra letelte után meg nem kezdhető, vagy, ha a megkezdett munka ugyancsak a birtokos (bérlő) hibájából negyvennyolcz órán át nem folytatható.
Ha a cséplésre szánt termény elemi csapás következtében egészben vagy részben bármikor megsemmisül, a vállalkozónak kártéritési igénye nincsen.
A termény egy részének megsemmisülése, a mennyiben a szerződésben erre nézve más megállapodás nincs, egyik félnek sem ad jogot a szerződés felbontására.
4. § Ha a cséplőgépvállalkozó a megállapitott időben, illetőleg sorrendben a szerződés teljesitését saját hibájából meg nem kezdi, vagy, ha a munka a cséplőgépvállalkozó hibájából negyvennyolcz órán át nem folytatható, a birtokos (bérlő) kártérités iránti igényének fentartásával, a szerződéstől visszaléphet, valamint visszaléphet akkor is, hogy ha a vállalkozó olyan gépet használ, mely a cséplésnek megfelelő módon és időben való elvégzésére nem alkalmas.
5. § A cséplőgépvállalkozó szerződéses jogait és kötelezettségeit csak a birtokos (bérlő) beleegyezésével ruházhatja át másra.
6. § A földmivelésügyi m. kir. minister a közigazgatási bizottság előterjesztésére, egyes törvényhatóságok területére kiterjedő hatálylyal, elrendelheti, hogy a birtokos (bérlő) és a cséplőgépvállalkozó között a szerződés a községi előljáróság előtt irásban kötendő meg. Ily esetben a más módon kötött szerződés közigazgatási hatósági intézkedés alapjául nem szolgálhat.
7. § A cséplőgépvállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között a szerződést szóval vagy irásban két tanu előtt kell megkötni.
A földmivelésügyi minister a közigazgatási bizottság előterjesztésére egyes törvényhatóságok területére kiterjedő hatálylyal elrendelheti, hogy a cséplőgépvállalkozó és a munkások közötti szerződés a községi előljáróság előtt kötendő meg.
Az a cséplőgépvállalkozó, a ki jelen § első vagy második bekezdésében meghatározott alakszerüségek mellőzésével alkalmaz gazdasági munkásokat, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
8. § Ha a felek a szerződésben a munkabért a csépelt termények bizonyos hányadrészében állapitják meg, vagylagosan meg kell állapitani azt is, hogy ennek a hányadrésznek fejében a cséplőgépvállalkozó a gazdasági munkásoknak mily legkisebb terménymennyiség biztosit. (1898:II. tc. 35. §)
Ha a felek a szerződésben e legkisebb mennyiség tekintetében meg nem állapodtak: a munkások a termény hányadrészében megállapitott munkabér helyett, annak esedékességekor, a szerződési időtartamra oly napibért követelhetnek, a milyet azon a vidéken és abban az időben hasonló munkáért rendszerint fizetnek.
9. § A cséplőgépvállalkozó és a birtokos (bérlő) közötti jogviszonynak a felek elhatározásából eredő bármilyen módosulása a cséplőgépvállalkozónak a munkásokkal szemben fennálló kötelezettségeit nem érinti.
10. § A cséplőgépvállalkozó által felfogadott gazdasági munkások, esedékes munkabér iránti követelésük erejéig, az ő közremüködésükkel megkeresett terményekre, továbbá a vállalkozó birtokában levő gépre, minden más törvényes vagy szerződéses zálogjogot megelőző törvényes zálogjoggal birnak. E czimen azonban a gép üzemét gátolni tilos.
11. § Az, a ki mint vállalkozó másnak gazdaságában teljesitendő gazdasági munkára munkásokat kiván szerződtetni, a munkásokkal a szerződést a községi előljáróság előtt köteles megkötni.
Az a munkásvállalkozó, a ki ilyen szerződés nélkül alkalmaz munkásokat, kihágást követ el s 15 napig terjedhető elzárással s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
12. § A szerződésben a munkások ugy készpénzbeli, mint terménybeli bérét, meghatározott összegben, illetőleg meghatározott mennyiségü s minőségü terményben kell megállapitani. A szerződésben továbbá a munkásoknak adott előleg vagy kölcsön beszámitására vonatkozó megállapodásokat ki kell tüntetni.
Ellenkező megállapodás hiányában a munkások utazásának, ugyszintén a munkabér fejében kiadott termények szállitásának költségei a vállalkozót terhelik.
13. § A munkásvállalkozó és a birtokos (bérlő) közötti jogviszonynak a felek elhatározásából eredő bármilyen módosulása a munkásvállalkozónak a munkásokkal szemben fennálló kötelezettségeit nem érinti.
14. § A munkások esedékes munkabér iránti követelésük erejéig a munkásvállalkozónak az ő közremüködésükkel megkeresett készpénz vagy terménybeli járandóságaira, továbbá annak munkaeszközeire és óvadékára minden más törvényes vagy szerződéses zálogjogot megelőző törvényes zálogjoggal birnak.
15. § A gazdasági munkás és az általa felfogadott segédmunkás (1898:I. tc. 34. §) között a szerződés szóval is megköthető.
16. § Ha a munkaadó és a munkás közötti szerződés az 1898:II. tc. 22. §-ának e) vagy a 25. § a)-d) pontja alapján jogosan felbontatott, a munkás a segédmunkással szemben a szerződést kártéritési kötelezettség nélkül felbonthatja.
A munkaadó és a munkás közötti jogviszonynak a felek elhatározásából eredő más egyéb módosulása a munkásnak a segédmunkással szemben fennálló kötelezettségeit nem érinti.
17. § A segédmunkás esedékes munkabér iránti követelése erejéig a munkásnak az ő közremüködésével megkeresett készpénz vagy terménybeli járandóságára s óvadékára minden más törvényes vagy szerződéses zálogjogot megelőző törvényes zálogjoggal bir.
18. § A mennyiben a jelen törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a hatálya alá tartozó ügyekben az 1898:II. tc. rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
A cséplőgépvállalkozó és a birtokos (bérlő) közötti, ugyszintén a jelen törvény II. és III. fejezetében meghatározott alakszerüségek mellőzésével létrejött szerződésekből eredő összes vitás magánjogi kérdések, továbbá az egyénenként 100 koronát meghaladó kárkövetelések elbirálására a kir. biróságok - a jelen törvény I., II. és III. fejezete szerint közigazgatási hatósági intézkedést igénylő ügyekre pedig, nemkülönben a vállalkozók és a munkások közt felmerülő, egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbirálására az 1898:II. tc. 72. §-ában megjelölt hatóságok illetékesek.
A jelen törvény IV. fejezete szerint hatósági intézkedést igénylő ügyekre nézve, továbbá a munkások és segédmunkások között felmerülő, egyénenkint 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbirálására illetékes:
elsőfoku hatóság: a községi biráskodásra illetékes hatóság;
másodfoku hatóság: a községekben a főszolgabiró, r. t. városokban az alispán, városi törvényhatóságokban, Budapesten, Fiuméban a polgármester;
harmadfoku hatóság: a közigazgatási bizottságnak az 1898:II. tc. 72. §-ában megjelölt albizottsága.
19. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a jelen törvény életbeléptének napját s az átmeneti intézkedéseket rendeleti uton állapitsa meg.
20. § Jelen törvény végrehajtásával, ugyszintén a szükséges eljárási szabályok megállapitásával a földmivelésügyi és igazságügyi ministerek bizatnak meg.
