1. § A magyar korona országainak területén általános népszámlálás rendeltetik el. Ezen népszámlálás az 1900. évi deczember hó 31-ike és 1901. évi január hó 1-je közti éjfél időpontjában létező népességi állapot szerint 1901. évi január hó 1-je és 10-ike közt országszerte meginditandó és szakadatlanul folytattatván, ez idő alatt be is fejezendő.
A népszámlálással egyidejüleg a köz- és magánépületek és a lakások összeirása, továbbá a kisipar körébe tartozó iparüzemek felszereléseinek és termelési viszonyainak számbavétele is eszközlendő.
2. § A népszámlálás a törvényhatóság (vármegye, város) első tisztviselőjének, Horvát-Szlavonországokban az első- és másodfoku közigazgatási hatóságok felügyelete alatt a községi előljáróságok, illetve városi közegek és e czélra alkalmazandó számláló biztosok közremüködésével hajtandó végre.
Az eljárás részleteit a kereskedelemügyi minister, a magyar királyi központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. tc. szem előtt tartásával, rendeleti uton állapitja meg.
3. § A kereskedelemügyi minister a népszámláláshoz szükséges nyomtatványokat ingyen szolgáltatja.
Ezen nyomtatványokon a kérdőpontok kitöltéséről, tehát a számláló biztosok dijazásáról és a felmerülő fuvar- és egyéb költségekről is a községek tartoznak gondoskodni.
A mennyiben valamely község a számláló biztosok részére az 1897. évi XXXV. tc. 8. §-a értelmében a kereskedelemügyi minister által - Horvát-Szlavonországokban a bán által, - meghatározandó legkisebb dijazásnál a helyi körülményekre tekintettel magasabb dijakat állapit meg, a községi képviselő-testületnek a magasabb dijazást megállapitó határozatához, a törvényhatóság véleményének meghallgatása után a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg a belügyminister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a bán jóváhagyása szükséges.
4. § A népszámlálás foganatositásából eredő azon költségek fedezésére, melyek az államot terhelik, a kereskedelemügyi minister részére 740. 000 korona rendkivüli hitel nyittatik. Ezen összeg a pénztári készletekből fedezendő s a kereskedelemügyi tárcza illető évi átmeneti kiadásainál számolandó el.
5. § A magyar királyi központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. törvénycikknek a statisztikai hivatal munkálatairól az országgyülés elé terjesztendő munkatervre vonatkozó rendelkezése (1897. évi XXXV. tc. 3. §-a), nemkülönben az ezen törvénycikknek az adatgyüjtések akadálytalan végrehajtását czélzó és az adatszolgáltatásra kötelezetteknek, valamint az adatgyüjtést teljesitő vagy az adatgyüjtésben és az adatok feldolgozásában közremüködő közegeknek felelősségét megállapitó §-ai (1897. évi XXV. tc. 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16. és 17. §-ai) a jelen törvény értelmében végrehajtandó népszámlálási munkálatra is kiterjesztetnek.
6. § Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg. - A kereskedelemügyi minister e végből a honvédelmi ministerrel, továbbá Magyarországban a belügyministerrel, Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyetértőleg intézkedik.
