1900. évi XII. törvénycikk

a nagykikinda-nagybecskereki és szeged-karlovai helyi érdekü vasutak engedélyokiratainak egyesitése tárgyában * 

1. § A nagykikinda-nagybecskereki vasut-részvénytársaság és a szeged-karlovai helyi érdekü vasut-részvénytársaság vonalaira vonatkozó engedélyokiratok egyesitése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § Jelen törvény az „Országos Törvénytár”-ban való megjelenése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A jelen törvény 1. §-ában emlitett engedélyokirat szövege következő:

A szeged-nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü gőzmozdonyu vasutra vonatkozó egyesitett engedélyokirat

A nagykikinda-nagybecskereki vasut-részvénytársaság és a szeged-karlovai helyi érdekü vasut-részvénytársaság a részükre engedélyezett vonalak egyesitését és társasági különállásuk megszüntetésével „Szeged-nagykikinda-nagybecskereki egyesült helyi érdekü vasut-részvénytársaság” elnevezés alatt uj társasággá való átalakulást az 1875. évi XXXVII. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően elhatározván; azon kérelmüket terjesztették elő, hogy a részükre kiadott engedélyokiratoknak egyidejü hatályon kivül helyezése mellett, a nagykikinda-nagybecskereki és a szeged-karlovai helyi érdekü vasut épitésére és üzletére, valamint az ezen vonalak egyesitésével kapcsolatos jogviszonyok rendezésére vonatkozólag a fentemlitett két külön társaság helyébe lépő „Szeged-nagykikinda-nagybecskereki egyesült helyi érdekü vasut részvénytársaság” részére egységes engedélyokirat adassék ki.

Ez a kérelem teljesitendőnek találtatván, a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü vasutnak az 1881. évi LXXIII. törvénycikkbe iktatott és az 1895. évi XXX. törvénycikkel módositott engedélyokmánya, valamint a szeged-karlovai helyi érdekü vasutra vonatkozólag az 1896. évi XXVII. törvénycikk alapján ugyanazon évi november hó 14-én 70. 716. szám alatt kiadott engedélyokirat (Rendeletek Tára 1896. évi folyam II. kötet 289. szám) ezennel hatályon kivül helyeztetik, és a „Szeged-nagykikinda-nagybecskereki egyesült helyi érdekü vasut-részvénytársaság” részére a következő engedélyokirat adatik ki:

1. § Ezen engedélyokirat erejénél fogva a „Szeged-nagykikinda-nagybecskereki egyesült helyi érdekü vasut-részvénytársaság”, mint az utóbbi 19. § értelmében egyesülésre kötelezett nagykikinda-nagybecskereki és szeged-karlovai helyi érdekü vasut-részvénytársaságok jogutódja, engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra: hogy a magyar királyi államvasutak Szeged állomásától, mint forgalmi végpontból a magyar királyi államvasutak szeged-szőreghi vonalának együttes használata mellett Karlováig és innen egyfelől a magyar királyi államvasutak Nagykikinda állomásáig, másfelől Nagybecskerek állomásig megépült helyi érdekü gőzmozdonyu vasutvonalakat, mint egységes szeged-nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat az alábbi feltételek mellett jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.

2. § Az engedélyes társaság részére a jelen engedélyokirat értelmében biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekü vasutakra nézve megszabnak; világosan megjegyeztetvén, hogy az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ában érintett bélyeg- és illetékmentesség a jelen engedélyokirat 19. §-ában megállapitott alaptőke kibocsátására is kiterjed.

Viszont engedélyes társaság a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá, mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:

a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;

b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi julius hó 8-án 4973. szám alatt az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. törvénycikk értelmében hatályában fentartott 1851. évi november hó 16-án kelt vasuti üzletrendtartáshoz annyiban; a mennyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a helyi érdekü vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, - a közmunka és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;

c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1889. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvénycikkel beiktatott egyezmény és az 1892. évi deczember hó 10-én 83. 249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzat határozmányaihoz;

d) minden egyéb, már érvényben álló, vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez és végre;

e) a nagykikinda-nagybecskereki és szeged-karlovai helyi érdekü vasutak egyesitési tárgyalásáról 1899. évi november hó 2-án és 8-án felvett s a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező jegyzőkönyvben foglalt megállapodásokhoz.

3. § Az 1. §-ban emlitett vonalaknak jelenlegi építési és berendezési állapota minimalisnak tekintendő; kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott építkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható.

Engedélyes társaság köteles továbbá a nagykikinda-nagybecskereki vonalat a létrejött megállapodásokhoz képest a kereskedelemügyi magyar királyi minister által rendeletileg megállapitandó záros határidőn belül a 6. §-ban emlitett tartalékalap terhére s a kereskedelemügyi magyar királyi minister által jóváhagyandó tervek alapján olyként átépiteni és berendezni, hogy az emlitett vonal felépítménye 6.000 kilogramm keréknyomásnak feleljen meg s a vonalon a vonatok 40 kilométer óránkénti legnagyobb menetsebességgel akadálytalanul közlekedhessenek.

Engedélyes társaság minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által az üzletbiztonság tekintetéből, valamint a fennálló törvények rendelkezései alapján szükségesnek talált módosításokat és kiegészitéseket foganatositani.

Ellenben az engedélyes társaság az általa a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek és szabványoknak bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik.

4. § A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak építése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvénycikk szerinti kisajátitási jog továbbra is engedélyeztetik.

5. § Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedeleműgyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve csatlakozási állomások, vagy vonalrészek közös, vagy együttes (peage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosittatott.

A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.

6. § Az 1. §-ban felsorolt egyesitett vonalak tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 8,270.000, azaz: nyolczmilliókétszázhetvenezer koronában állapíttatik meg, mely tőkéből a forgalmi eszközökre 824. 870 korona esik.

A társaság tartalékalapja az alábbi 19. § értelmében tartalékba helyezett 588.800 korona névértékü elsőbbségi részvényből és az egyesült társaságoknak az egyesités tényleges keresztülvitele időpontjában tartalékalap czimén tulajdonukban levő készpénzösszegekből áll.

Ez a tartalékalap a már engedélyezett beruházások költségeinek kiegyenlitésére, valamint jelen engedélyokirat 3-ik §-ában meghatározott átépités költségeinek fedezésére, azontul pedig további beruházásokra szolgál s csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.

A felhasználandó elsőbbségi részvények értékesitésének mindenkori árfolyamát a kereskedelemügyi minister a pénzügy ministerrel egyetértőleg esetről-esetre állapítja meg; megjegyeztetvén, hogy a tartalékalap állagát képező elsőbbségi részvények után 78%-nál alacsonyabb árfolyam engedélyeztetni nem fog, illetőleg engedélyes társaság ezen czimleteknek legalább is ezen árfolyamon való értékesítéseért szavatol, a mennyiben pedig a szóban levő czimletek magasabb árfolyamon értékesittetnének, az értékesitésből befolyó többlet szintén a tartalékalapot illeti meg.

A tartalékalapban levő elsőbbségi részvények felhasználásukig osztalékban nem részesülnek.

7. § Engedélyes társaság köteles a pálya fentartásánál, átalakitásánál, vagy üzleténél használandó építési, felszerelési és üzleti anyagokat és eszközöket, - beleértve a forgalmi eszközöket is - a belföldön beszerezni; mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

8. § A szeged-karlovai helyi érdekü vasutnak a bevezetésben idézett engedélyokirat értelmében annak idején 200.000 koronában megszabott engedélyezési biztositékából ez idő szerint még letétben levő 50.000 korona a vasut építési ügyleteinek lebonyolitásáig visszatartatik.

9. § A jelen engedélyokirat 1. §-ában megjelölt vonalak mint egységes hálózat üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján az engedélyes társaság a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásának fentartásával az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át; az e részben megkötendő egységes szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezi s e részben kiállitandó szerződési okirat az 1888. évi IV. törvénycikk 5. §-a értelmében bélyeg- és illetékmentes.

10. § A menet- és szállitási dijak az 1. §-ban megjelölt vasut számára a következőleg szabatnak meg:

a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.

A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban levő II-od osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.

A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér dijtétel szedhető be.

b) Utipodgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm- és kilométerenként 0.80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad suly nem követelhető.

Gyorsáruként szállitandó élő állatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáru-osztályban 1.80 fillér, a II. mérsékelt darabáru-osztályban 1. 20 fillér és a terjedelmes áruk után 2.40 fillér.

A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1.00 fillér dijtétel mellett szállitandó.

Ugyanezen 100 kilogramm- és kilométerenkénti dijtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.

A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.

Az áruk osztályozása s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, ugyszintén a külön vonatok szállitására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.

Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 6. §-ban megállapitott tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a dijszabásokat megfelelőleg leszállitani.

Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasutra is érvényes leend.

Engedélyes társaság a vasut üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes társaság:

1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek:

2. hogy külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;

3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;

4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállitásának jogát engedélyes társaság a magyar királyi államvasutakra ruházza át; és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyes társaságnak csakis bizonyos pályahasználati dijra lesz igénye, mely pályahasználati dij engedélyes társaság meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalulag megállapittatni;

5. hogy a mennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges dijmérsékléseket, rendelne el; a minister kivánatára engedélyes társaság saját illető összdijlételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, mint a mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;

6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen dijtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyennek felállitásához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;

7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára csatlakozni fog.

11. § Ez előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes társaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasut egyik vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.

Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.

Minden szállitási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesítendő.

12. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.

13. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyi minister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1892. évi november 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.

A katonaszállitás iránti létrejött, vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.

A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.

Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.

Köteles továbbá az engedélyes társaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak.

Háboru és mozgósítás esetén köteles az engedélyes társaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig, a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.

A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.

Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XI. törvénycikk 38. §-ában és az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák.

14. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásáról vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.

15. § Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasuti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kivánatára a magyar királyi postát szállitani köteles.

A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti uton állapitja meg; világosan megjegyezvén, hogy a postaszállitás iránt az engedélyes társaság jogelődeivel szerződési illetve rendeleti uton már létrejött megállapodások, a mennyiben kölcsönös megegyezéssel meg nem változtatnak, érvényességük tartamára továbbra is fenmaradnak.

A vasut igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.

16. § Engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasutvonal mentén szükséges üzleti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezéseket a vasut területén felállithassa, jelen engedélyokirat hatályának tartam alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasut területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő.

Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző-berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvénycikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23. 445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátható rendeletekhez.

Engedélyes társaság a vasutvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot; oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélye van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések készitésére kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.

Uj épitkezések és meglévő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesíti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonat több posta- és távirdaigazatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő.

Az engedélyes társaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az uj építés, vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.

Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos berendezések épitésével egyidejüleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel; engedélyes társaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.

A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések az 1888. évi XXXI. törvénycikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által, - állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.

A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távirdaigazgatóság gyakorolja. - Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogukban áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.

17. § Mihelyt a polgári, vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalu megitélése szerint kivánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozand; az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.

A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekébe az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.

Az engedélyes társaság köteles továbbá a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy-bevétel kilométerenként 28.000 koronát osztrák értékben meghalad.

Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyestől csak 1957. évi deczember hó 31-éig követelhető.

18. § Az engedélyes társaság köteles az engedélyezett vasut üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő junius hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni.

Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü, - a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni.

19. § A szeged-nagykikinda-nagybecskereki egyesült helyi érdekü vasut részvénytársaság a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pénzügyministerrel egyetértőleg előzetesen jóváhagyandó alapszabályok értelmében alakul meg s czégét az alább nevezett minister által meghatározandó záros határidőn belül törvényszerüleg bejegyezteti. - Az egyesült társaság alaptőkéje 9,534.400 koronában állapittatik meg névleges értékben. - Ezen alaptőke áll: 6,588.800 korona névértékü, legfeljebb 5% osztalékra jogositó elsőbbségi részvényekből; 1,545.600 korona névértékü, legfeljebb 6% osztalékra jogosító A) sorozatu törzsrészvényekből és 1,400.000 korona névértékü, legfeljebb 5% osztalékra jogosító B) sorozatu törzsrészvényekből.

A számjelzett összes czimletek névre, vagy előmutatóra állittatnak ki.

A fenn megjelölt elsőbbségi részvénytőkéből 6,000.000 korona névérték a nagykikinda-nagybecskereki és szeged-karlovai helyi érdekü vasutak forgalomban lévő elsőbbségi részvényeinek kicserélésére, illetve a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü vasut elsőbbségi részvényeseinek a conversiónyereségből leendő kielégitésére forditandó, a tovább 588.800 korona névérték pedig a fenti 6. § értelmében kezelendő tartalékalapba helyezendő; megjegyeztetvén, hogy ezen összegben a szeged-karlovai helyi érdekü vasutnak 50.000 korona készpénzértéknek megfelelő tartaléka, ugyszintén a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü vasutnak elsőbbségi részvényekké átalakitott törzsrészvény-tartaléka 64.000 korona, illetve 225.600 korona névértékkel van beszámitva.

Egyebekben az átalakitás és uj kibocsátás közelebbi módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg állapitja meg.

A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.

Az elsőbbségi részvények törlesztési és osztalék-hányadának kielégitése után mutatkozó tiszta jövedelem a törzsrészvényeseket illeti meg olykép, hogy ezen tiszta jövedelemből első sorban és a mennyiben ezen részvények törlesztése már kezdetét vette - a mindkét sorozatu törzsrészvények törlesztési hányada, azután pedig - azonban legfeljebb 2% erejéig az A) sorozatu törzsrészvények osztaléka fedezendő, mig a jövedelem többi része a mindkét sorozatu törzsrészvények javára megállapított maximális osztalék erejéig az A) és B) sorozatu törzsrészvények között egyenlő arányban osztandó fel.

A kétnemü részvények tulajdonosai egyébként minden más társasági jogokban, és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.

Az egész alaptőkére egységes alapon szerkesztendő uj törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.

A részvénytársasági alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi miniszterhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók.

Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimalis százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 6. §-a szerint az épitési tőkéből kihasitott tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.

A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.

20. § A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasut-engedélyezési szabály 9. § a) pontja alapján kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-a, illetve az 1888 évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával 1977. évi deczember hó 31-én jár le.

Ezen idő leteltével a vasut és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság, vagy jogutódai ezen vasutat teljes jó karban ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.

A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvénycikkek határozatai irányadók.

Az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának a) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdő pontjául a társaság összes vonalaira nézve 1917. évi deczember hó 31-ike állapittatik meg.

Ugy a háramlás, mint a megváltás esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és mümunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó-házakkal, távirda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal, valamint a jelen engedély-okirat 6. §-ában megjelölt tartalékalappal egyetemben; ellenben az engedélyes társaság, vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből ezentul netán alkotandó tartalékalapot és a künn levő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére, vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

21. § A szeged-karlovai helyi érdekü vasatvonalra biztosittatik a bélyeg- és illetékmentesség a vonal épitési ügyleteire nézve az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának d) pontja és az 1888. évi IV. törvénycikk 5. §-a értelmében.

Biztosittatik továbbá az 1. §-ban emlitett vonalakból álló egész hálózatra nézve együttesen:

a) az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1916. évi deczember hó 31-ig;

b) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. törvénycikk 6. §-a) a szeged-karlovai vonal számára folytatólag 1901. évi deczember 31-ig; - a társaság nagykikinda-nagybecskereki vonalai számára pedig 1900. évi julius 1-étől 1901. évi deczember 31-éig terjedő másfél év tartamára.

22. § A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

Különösen fenntartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes társaságot a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporitására kötelezhesse.

A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben résztvenni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig fölfüggeszteni.

23. § A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyes társaságot a jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 koronától 20,000 koronáig terjedhető rendbüntetés, vagy birság kivetése által szorithassa.

A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából, vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton fog behajtatni.

Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság az engedélyezési biztositékból vonatnék le: engedélyes társaság ezen biztositékot a jelen engedély-okirat kiadásakor letétben levő összegre, a levonás napjától számitandó 14 nap alatt ismét kiegésziteni tartozik.

Ha az engedélyokiraton, vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne; a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.

Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén a pálya épitésének folytatása s illetőleg ugy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemü költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot terhelendi.

24. § Ezen engedély, valamint az annak kiegészitő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak két koronára szabott bélyegdij alá esnek.


  Vissza az oldal tetejére