1. § Az 1886:XXIX. törvénycikk eddigi 9. §-ának helyébe a következő uj 9. § lép:
„Ha a vizrendező társulat az árfejlesztést valamely községre nézve a betétek szerkesztéséig jogerejüleg és oly módon befejezte, hogy az ártér pontosan kimutatható: a társulat kötelékébe bevont ártéri részletek ártérminőségét a betétek A. lapjának 3. rovatában, azt a vonalat pedig, mely az ártért a fensiktól elválasztja (hullámvonal), a telekkönyvi térképen ki kell tüntetni.
Ha a telekkönyvi birtokrészletnek csak egy része esik az ártérbe, akkor a betét A. lapjának 3. rovatában ki kell tüntetni, hogy a birtokrészletekből mekkora térmértékü rész esik az ártérbe és hogy ennek mennyi a kataszteri tiszta jövedelme.”
2. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 10. § első bekezdésének első mondatában „és 9. §” helyébe „§”, - a második bekezdése végén pedig a „(7., 9. §)” helyébe „(7. §)” kitétel lép.
3. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 26. §-ának eddigi második bekezdése helyébe új második s harmadik bekezdésként a következő rendelkezések lépnek:
„Ha a birtokrészletek ártérminőségét a telekkönyvbe ki kell tüntetni (9. §), a telekkönyvi hatóság a vizrendező társulatot megkeresi, hogy az ártérminőség telekkönyvi kitüntetéséhez szükséges munkálatot a pénzügyi hatósággal idejekorán közölje. A pénzügyi hatóság azokra a birtokrészletekre nézve, melyek csak részben esnek az ártérbe, az ártéri részek kataszteri tiszta jövedelmét a munkálatban külön-külön kitünteti s az igy kiegészitett munkálatot a telekkönyvi hatóságnak megküldi.
A mennyiben a közérdekből sürgős betétszerkesztésnek befejezését máskülönben el kellene halasztani; az igazságügyminister elrendelheti, hogy az ártéri adatok (9. §) telekkönyvi kitüntetése egészben, vagy kijelölendő részében a betétek közzététele után történjék meg.”
4. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 54. §-ának első mondatában „és 9. §” helyébe a „§” kitétel lép.
Az igy megváltozott §-hoz második bekezdésül a következő rendelkezés járul:
„Ha az ártért a fensiktól elválasztó vonal a kataszteri térképnek azon a másodlatán, mely a 25. § értelmében hiteles telekkönyvi térképül fog szolgálni, kitüntetve nincsen; a szerkesztő bizottság a felmérési felügyelőséget megkeresi, hogy e vonalat az illető térképmásodlaton utólag tüntesse ki.”
5. § Az 1886:XXIX. törvénycikk 76. §-a 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. hogy a vizrendezési társulatoknak kérelmére és költségére, a törvény 9. §-ában foglalt előfeltételek esetében és a törvény vonatkozó intézkedéseinek megfelelő alkalmazása mellett, az ártérbirtokok a telekkönyvi betétek szerkesztése előtt a telekjegyzőkönyvekben, a telekkönyvi betétek szerkesztése után pedig a betétekben kitüntethetők legyenek; és hogy a vizrendezési társulatok kölcsönei - elsőbbségük sértetlen fentartása mellett - a társulatok kérelmére az ártérbe eső ingatlanokra jelzálogilag bekebelezhetők legyenek.”
6. § Az 1889:XXXVIII. törvénycikk 28. §-a első bekezdésének harmadik mondatában „vagy 9. ”szavak kimaradnak.
7. § Az 1889:XXXVIII. törvénycikk eddigi 32. és 33. §-ai helyébe a következő új 8., 9., 10. és 11. §-ok lépnek:
8. § Mihelyt az ingatlanok ártérminősége a telekkönyvben szabályszerűen ki van tüntetve: a vizrendező társulatok évi költségjárulékai, valamint felvett kölcsöneik kamatjai és törlesztési járulékai csupán az ártérbe eső ingatlant terhelik. Ha tehát ártéri s fensiki ingatlan együttesen kerül végrehajtási árrés alá: az együttes árverési vételárat az ártér és fensik között a kataszteri tiszta jövedelem arányában kell megosztani s a vizrendező társulatnak az 1881:LX. törvénycikk 189. §. c) pontja szerint az előnyös tételek közé sorozandó követeléseit a vételárnak csupán az ártérre eső részéből kielégiteni.
9. § A vizrendező társulatok követeléseinek behajtása végett ingatlanokra intézett végrehajtás esetén az 1881:LX. törvénycikk 155. §-ának szabályától eltérően rendszerint csupán az a birtokrészlet bocsátható árverés alá, a mely telekkönyvileg egészben vagy részben ártérként van kitüntetve.
A bíróság azonban azt a telekkönyvi jószágtestet, illetőleg ennek azt a birtokrészletcsoportját, melyhez az első bekezdésben érintett birtokrészlet tartozik, együttesen bocsáthatja árverés alá, ha az együttes árverést a végrehajtást szenvedő vagy valamelyik telekkönyvi érdekelt abból az okból kéri, mert a jószágtest, illetőleg a birtokrészlet-csoport alkatrészei értékcsökkenés nélkül gazdaságilag egymástól el nem különithetők. A biróság e kérelem felett csak az érdekeltek meghallgatása után határozhat.
10. § Ha az a birtokrészlet, melyre a vizrendező társulat követelésének behajtása végett végrehajtást vezet, csak részben esik az ártérbe, a biróság a telekkönyvi tulajdonos kérelmére az árverést csupán az ártérbe eső részre rendeli el. Ha azonban más telekkönyvi érdekeltek is vannak, a biróság a kérelem felett csak a tudva levő lakhelylyel biró telekkönyvi érdekeltek meghallgatása után határoz.
Az elárverezett árterület telekkönyvi bejegyzése iránt a biróság az árverési vevő tulajdonjogának bekebelezésével együttesen és hivatalból intézkedik.
11. § A 9. és 10. §-ok eseteiben az 1881:LX. törvénycikk 144., 145., 155. és 157. §-ainak szabályai megfelelően alkalmazandók.
12. § Az 1892. évi XXIX. törvénycikk 11-14. §-ai helyett a következő 13. és 14. §-ok rendelkezései lépnek hatályba.
13. § Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak képezte tárgyát és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga az 1886:XXIX., 1889:XXXVIII., 1891:XVI., vagy az 1892:XXIX. törvénycikkben megállapitott eljárás folyamán jegyeztetik be: azon közbeeső jogügyletek után, a melyek a jelen törvény hatályba lépte előtt köttettek, de illetékszabás végett ezen időig be nem jelenttettek, vagy ha bejelenttettek is, de az illetékről szóló fizetési meghagyás a jelen törvény hatályba léptét követő egy éven belül nem kézbesittetik, - bélyeg és illeték nem fizetendő.
Az utolsó vagyonátruházás után - ideértve az örökösödés utján történt átszállást is - a szabályszerü illeték jár.
Ha a megelőző birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján illetékmérséklésnek van helye (1887:XLV. törvénycikk 1. §-a), az utolsó vagyonátruházás utáni illeték kiszabásánál csak az olyan megelőző átruházás jöhet figyelembe, a mely után az illeték kiszabatott.
A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy öröklés az illeték-kiszabás végett kellő időben be nem jelentetett, felemelt illeték vagy birság az utolsó vagyon-átruházás után, közbeeső vagyon-átruházás hiányában pedig a közvetlen vagyon-átruházás után nem szabandó ki akkor, ha a jogügylet a jelen törvény hatályba lépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatályba lépte előtt nyilt meg.
14. § Az 1886:XXIX., 1889:XXXVIII., 1891:XVI. és az 1892:XXIX. törvénycikk alapján felvett jegyzőkönyvek, ugyszintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek, kivéve a felek által az 1886:XXIX. törvénycikk 59. és az 1891:XVI. törvénycikk 17. §-a alapján benyujtott kérvényeket, továbbá az 1886:XXIX. törvénycikk 58., az 1889:XXXVIII. törvénycikk 27. és az 1892:XXIX. törvénycikk 8. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket, az ezek tárgyalására vonatkozó iratokat és az ugyanezek alapján hozott birói határozatokat.
Bélyegmentesek továbbá a betétszerkesztési eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzőkönyvekhez csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyitványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesitők, lelkészi bizonyitványok és birói határozatok, úgyszintén a bemutatott vagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatok és pótnyilatkozatok.
Bélyegmentesek az 1889:XXXVIII. törvénycikk 5. és 6. szakaszában megkivánt lelkészi bizonyitványok mellett, vagy azok helyett az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. törvénycikk következtében szükséges állami anyakönyvvezetői bizonyitványok is.
Az állami anyakönyvvezetők a jelen § szerint bélyegmentes anyakönyvi kivonatokat, családi értesitőket és bizonyitványokat dijtalanul állitják ki.
Nyilvánkönyvi jogok törlése esetében a nyugta és a telekkönyvileg bejegyzett bárminő jog megszüntére vonatkozó okirat csak akkor bélyegmentes, ha a töröltetni kért jog az 1899. év végéig szünt meg.
15. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba és végrehajtásával az igazságügyi, pénzügyi, belügyi és földmivelésügyi ministerek bizatnak meg.
