1. § Az Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya; továbbá Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya, a német birodalom nevében; Ő Felsége a Belgák királya; Ő Felsége Spanyolország királya és az ő nevében a királyság kormányzó királynéja; a Franczia köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irland egyesitett királyság királynője; India császárnője; Ő Felsége a Görögök királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege; Ő Fensége Montenegró fejedelme; Ő Felsége az Ottománok császárja; Ő Felsége Németalföld királynője és az ő nevében a királyság kormányzó királynéja; Ő Felsége a Persa sah; Ő Felsége Portugalia és Algarbia királya; Ő Felsége Románia királya; Ő Felsége a minden oroszok császárja; Ő Felsége Szerbia királya és a svájczi szövetségtanács között, a pestis elleni védekezés tárgyában Velenczében 1897. évi márczius 19-én kötött nemzetközi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya a német birodalom nevében; Ő Felsége a Belgák királya; Ő Felsége Spanyolország királya és az ő nevében a királyság kormányzó királynéja; a Franczia köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irland egyesített, királyság királynője, India császárnője; Ő Felsége a Görögök királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyherczege; Ő Fensége Montenegró fejedelme; Ő Felsége az Ottománok császárja; Ő Felsége Németalföld királynője és az ő nevében a királyság kormányzó királynéja; Ő Felsége a Persa sah; Ő Felsége Portugália és Algarbia királya; Ő Felsége Románia királya; Ő Felsége a minden oroszok császárja; Ő Felsége Szerbia királya; a svájczi szövetségi tanács,
Elhatározva azt, hogy meg fognak állapodni azon rendszabályokra nézve, melyek a pestis behurczolásának és terjedésének megakadályozása és az e végből a Verestengeren és a persa öbölben létesítendő egészségügyi felügyelet szempontjából szükségesek, teljhatalmazottjaikul kinevezték és pedig:
[Következik a meghatalmazottak megnevezése]
Kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után, a pestistől fertőzött vidékeket illetőleg, valamint az onnan származó szállitmányokra nézve következő határozatokban állapodtak meg:
I. Elfogadtattak a pestis behurczolásának és terjedésének megakadályozásáról szóló és a jelen egyezményhez csatolt „Általános Egészségügyi Szabályzat”-ban előadott és körülirt rendszabályok, a mely szabályzat ugyanoly érvényességgel bir, mintha magában az egyezmény szövegében foglaltatnék.
II. Marokkó illetékes hatóságainak figyelmébe fog ajánltatni, hogy ezen ország kikötőiben oly rendszabályokat alkalmazzanak, melyek a fentemlitett szabályzatban megállapitottakkal összhangban vannak.
III. Azon államok, melyek az értekezleten nem vettek részt, vagy a melyek részéről az egyezmény alá nem iratott, e részbeni óhajuk kifejezése esetén ahhoz hozzájárulhatnak.
Az ily hozzájárulás diplomatiai uton az olasz királyi kormánynak, általa pedig a többi, a jelen egyezményt aláiró kormányoknak tudomására fog hozatni.
IV. A jelen egyezmény hatálya a megerősítési okmányok kicserélésétől számitandó öt évre terjed.
Öt évről öt évre hallgatólag megujitottnak tekintendő, kivéve ha a magas szerződő felek egyike hat hónappal a mondott öt évi időtartam letelte előtt tudatja, hogy annak hatályát megszüntetni szándékozik.
Oly esetben, midőn a hatalmak egyike felmondja az egyezményt, a felmondás csupán reá nézve bir érvénynyel.
V. A magas szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy ez egyezményre és mellékletére nézve, általuk szükségesnek tartott módositásokat diplomatiai uton kezdeményezhessenek.
Jelen egyezmény meg fog erősittetni; a megerősitési okmányok le fognak tétetni Rómában lehetőleg mielőbb, legkésőbb pedig az aláirás napjától számitandó egy év alatt.
Minek hiteléül az illető teljhatalmazottak azt aláirták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Velenczében, tizennyolcz példányban, ezernyolczszázkilenczvenhét évi márczius hó tizenkilenczedikén.
[Aláirások]
A jelen egyezményhez hozzájáruló kormányok kötelezik magukat, hogy minden, a területükön előforduló pestis-esetet a II. fejezet „Európában alkalmazandó rendszabályok” I. czimének megfelelőleg a különböző kormányokkal táviratilag fogják közölni.
Ugyanazon fejezet II., III., IV. czimei szintén alkalmazandók lesznek.
Kivánatos, hogy a pestis járvány kitörése esetén az egyezményt aláiró kormányokat kötelező rendszabályok, nemkülönben a pestis elterjedésének és vészmentes államokba való behurczolásának megakadályozására szolgáló azon eszközök, melyek Európára szólanak, a többi államban is egyaránt alkalmazást nyerjenek.
Közönséges hajóknál és zarándokszállitó hajóknál egyaránt alkalmazandó rendszabályok:
1. Minden hajóra szálló személynek kötelező egyéni, nappal a szárazföldön és a szükséges idő alatt közhatósági orvos részéről foganatositandó orvosi megvizsgálása hajóra szállás alkalmával.
A consuli hatóság, mely alá a hajó tartozik, e megvizsgálásnál jelen lehet.
2. Minden fertőzött vagy gyanus tárgynak közhatósági orvos felügyelete alatt, a szárazföldön eszközlendő kötelező és szigoru fertőtlenitése, a jelen egyezmény melléklete III. fejezete 5. czikkében foglalt feltételeknek megfelelőleg.
3. Minden oly személynek eltiltása a hajóraszállástól, a kin pestis tünetek észleltetnek.
1. Ha a kikötőben pestis-esetek fordulnak elő, a zarándokszállitó hajókra szállás csakis azután történhetik, hogy ha az illető személyek csoportonként megfigyelésnek vettettek alá, a mely bizonyosságot nyujt arról, hogy közülök egy sem esett pestisbe.
Magától értetik, hogy ezen rendszabály foganatositásában a helyi viszonyokat és eshetőségeket mindegyik kormány számba veheti.
2. A zarándokok igazolni tartoznak, hogy annyi pénzzel rendelkeznek, a mennyi a zarándokolásra menet és visszajövet és a szent helyeken való időzésre, ha azt a helyi viszonyok engedik, feltétlenül szükséges.
I. Czim. Általános határozványok
1. CZIKK
A következő szabályok azon zarándokszállitó hajókra alkalmazandók, a melyek muzulmán zarándokokat Hedsazba vagy a Perzsaöbölbe szállitanak, vagy onnan visszahoznak.
2. CZIKK
Az oly hajó, melyre a közönséges utasokon kivül, kik közé a felsőbb osztályokhoz tartozó zarándokok is számithatók, alsóbb osztálybeli zarándokok kisebb arányban vétetnek fel, mint száz tonna brutto-sulyméretre egy zarándokot számitva, zarándokszállitó hajónak nem tekintendő.
3. CZIKK
A Veres-tengeri és a Perzsa-öböl bejáratánál minden zarándokszállitó hajónak a hedsazi zarádokolásra alkalmazandó különleges szabályzatban foglaltakhoz kell alkalmazkodnia, a mely a konstantinápolyi egészségügyi tanács által a jelen egyezményben megállapitott elveknek megfelelőleg fog kiadatni.
4. CZIKK
Zarándokok hosszu utra való szállitására csupán gőzhajók használhatók.
Más hajóknak az ily szállitás tiltva van.
Parthajózást folytató zarándokszállitó hajók, melyek rövid tartamu szállitásokra, ugynevezett parthajózási utazásokra rendeltetvék, a 3. czikkben emlitett különleges szabályzatban foglalt szabályoknak vannak alávetve.
II. Czim. Elindulás előtt követendő rendszabályok
5. CZIKK
Minden zarándokszállitó hajó kapitánya, vagy kapitány nem létében tulajdonosa vagy ügynöke, azon szándékáról, hogy a hajóra zarándokokat vesz föl, három nappal az elindulás előtt a kikötő illetékes hatóságát értesiteni tartozik.
Ezen nyilatkozatban az indulás tervbe vett napja és a hajó rendeltetési helye bejelentendő.
6. CZIKK
E nyilatkozat folytán az illetékes hatóság a kapitány költségére a hajó megszemlélését és méretezését eszközölteti. Azon consuli hatóság, a mely alá a hajó tartozik, e megszemlélésnél jelen lehet.
Csupán a megszemlélést teljesitik azon esetben, ha a kapitány már a saját országabeli illetékes hatóság által kiállitott méretezési bizonyitványnyal el van látva, kivéve, hogy ha gyanu forogna fenn, hogy az okmány a hajó tényleges állapotának többé meg nem felel.
7. CZIKK
Az illetékes hatóság a zarándokszállitó hajónak elindulását csak azután engedi meg, hogy ha előbb meggyőződött arról:
a) hogy a hajó teljesen megtisztittatott és szükség esetén fertőtlenittetett;
b) hogy a hajó oly állapotban van, hogy az utat veszély nélkül megkezdheti, jól van felszerelve, berendezve, jól szellőztetve, elegendő számu csolnakkal ellátva, hogy a hajón semmi sincs olyan, a mi az utasok egészségére vagy biztonságára káros lehetne, a hajófedél és a fedélköz fából vagy burkolt vasból van;
c) hogy a hajón a hajószemélyzet ellátására szükséges készleten felül valamennyi zarándok számára és az egész utazás bejelentett tartamára az élelmiszer, mint tüzelőanyag, még pedig mind jó minőségben és elegendő mennyiségben raktáron van;
d) hogy a hajóra szállitott ivóviz jó minőségü és minden vésztől mentes helyről való és elegendő mennyiségü; hogy továbbá a hajón az ivóviztartályok minden mocsoktól óva s akként vannak zárva, hogy a viz kiosztása csakis csapokkal vagy szivattyukkal történhessék:
e) hogy a hajón lepároló keszülék van, mely minden hajóra szállott személy számára, a hajószemélyzetet is beleértve, fejenként és naponként legalább öt liter mennyiségü vizet képes szolgáltatni;
f) hogy a hajón fertőtlenitő készülék van, melyre nézve megállapittatott, hogy biztonságot nyujt és hatályos müködésü;
g) hogy a hajószemélyzet tagjai között egy okleveles orvos van megbizva akár azon állam kormánya által, a melyhez a hajó tartozik, akár pedig az azon kikötő szerint illetékes kormány által, a hol a hajó zarándokokat vesz fel és hogy a hajó gyógyszerekkel el van látva, megfelelőleg annak, a mint a 11. és 23. czikk tartalmaz;
h) hogy a hajófedélzet minden árutól és akadékul szolgálható tárgytól szabadon legyen;
i) hogy a hajó viszonyai olyanok, hogy a III. czikkben előirt rendszabályok foganatosithatók.
8. CZIKK
A hajóskapitány köteles a hajón feltünő és az érdekeltekre nézve hozzáférhető helyen, a hajóra veendő zarándokok által lakott országok főbb nyelvein szerkesztett hirdető táblákat kitenni, melyek feltüntetik:
1. a hajó rendeltetési helyét;
2. a minden zarándoknak járó viz és élelmi napi adagot;
3. a napi kiosztásban nem foglalt és külön fizetendő élelmiczikkek árjegyzékét.
9. CZIKK
A hajóskapitány csakis akkor indulhat el, ha kezénél van:
1. egy az illetékes hatóság által láttamozott és a zarándokoknak, kiket hajóra szállitani jogositva van, nevét, nemét és összes számát feltüntető lajstrom;
2. egy egészségügyi levél, mely magában foglalja a hajó nevét, nemzetiségi hovátartozását és tonnaméretét, a kapitány és az orvos nevét, a hajóra szállott személyek, a hajószemélyzet, zarándokok és más utasok pontos számát, a rakomány természetét, az elindulási helyet.
Az illetékes hatóság ezen levélen felemliti azt, vajjon a zarándokok szabályszerü száma be van-e töltve vagy sem; s a mennyiben betöltve nem lenne, megjelöli azt a számot, melynek erejéig a további állomásokon még zarándokok felvehetők.
10. CZIKK
Köteles az illetékes hatóság a kikötőkben szükséges elővigyázat tekintetében alkotott szabályok figyelembe vételével hathatós intézkedéseket tenni arra nézve, hogy minden gyanus személynek vagy tárgynak hajóra szállása, illetve felvétele megakadályoztassék.
III. Czim. Utazás közben követendő óvórendszabályok
11. CZIKK
Zarándokokat felvevő minden hajón egy szabályszerü oklevéllel ellátott orvosnak kell lenni, megbizva azon kormány által, a mely alá a hajó tartozik, vagy pedig az azon kikötő szerint illetékes kormány által, a hol a hajó zarándokokat vesz fel.
Mihelyt a hajó által szállitott zarándokok száma az 1000-et meghaladja, egy második orvos veendő fel a hajóra.
12. CZIKK
Az orvos megvizsgálja a zarándokokat, gyógykezeli a betegeket és őrködik a felett, hogy a hajó az egészségtan szabályai megtartassanak.
Köteles jelesül:
1. meggyőződést szerezni arról, hogy a zarándokoknak kiosztott élelmiczikkek jó minőségüek, mennyiségők az elvállalt kötelezettségeknek megfelel és hogy kellőképen el vannak készitve;
2. meggyőződést szerezni arról, hogy a viz kiosztásáról szóló 20. czikkben foglalt szabály megtartatik-e;
3. ha az ivóviz minőségéről kétség támad, a kapitányt a 21. czikkben előirottakra irásban figyelmeztetni;
4. meggyőződést szerezni arról, hogy a hajó folyvást tiszta állapotban tartatik-e és különösen, hogy az árnyékszékek a 18. czikkben előirottaknak megfelelőleg tisztittatnak-e;
5. meggyőződést szerezni arról, hogy a zarándokok hajószállás helyei egészségesek-e és hogy ragadós betegség esetében a fertőtlenités akként eszközöltetik-e, mint azt a 19. czikk rendeli;
6. az utazás folyamán előforduló minden egészségügyi mozzanatról egy naplót vezetni és azt a megérkezési kikötő illetékes hatóságának bemutatni.
13. CZIKK
A hajónak olyannak kell lennie, hogy a zarándokok a fedélközben elszállásolhatók legyenek.
A hajószemélyzeten kivül a hajón minden egyén számára, bármily koru legyen, 1. 50 négyzetméter, vagyis 16 angol négyzetláb felületnek kell jutni, mintegy egy méter nyolczvan czentiméter fedélközi magassággal.
Parthajózási járatban lévő hajókon minden zarándoknak a hajópárkány hosszában legalább két méter széles térrel kell rendelkeznie.
14. CZIKK
A hajófedélzetnek az utazás alatt akadékul szolgálható tárgyaktól szabadon kell maradnia, éjjel-nappal a hajóra szállott személyek számára tartandó fenn és ingyen bocsátandó rendelkezésökre.
15. CZIKK
A zarándokok nagy málhái jegyzékbe vétetnek; megszámoztatnak és a hajó aljába helyeztetnek el.
A zarándokok csakis a szorosan véve szükséges tárgyakat tarthatják maguknál.
Ezek természetét, mennyiségét és térfogatát, a minden egyes kormány által saját hajóira nézve kiadott szabályzatok határozandják meg.
16. CZIKK
A fedélköz minden nap gondosan tisztitandó és száraz fövénynyel feldörzsölendő, melybe fertőtlenítő szerek vegyittetnek; a zarándokok ez alatt a hajó fedélzetén vannak.
17. CZIKK
A hajó mindkét oldalán a fedélzeten egy szem elől elvont helyet kell fentartani, kézi szivattyuval ellátva akként, hogy a zarándokok szükségleteire tengerviz szivattyuzható legyen.
Egy ily hely kizárólag a nők számára rendezendő be.
18. CZIKK
A hajón a hajószemélyzet használatára rendelt árnyékszékeken kivül vizzel öblithető árnyékszékeknek kell lenni és pedig minden hajóra szállott száz személyre eső legalább egynek. A nők számára külön árnyékszékek tartandók fenn.
A fedélközben és a hajóaljban semmiféle árnyékszéknek nem szabad lenni.
Ugy az utasok, mint a hajószemélyzet számára rendelt árnyékszékek tisztán tartandók, és napjában háromszor tisztitandók és fertőtlenitendők.
19. CZIKK
A hajó fertőtlenitésének a jelen egyezmény melléklete III. fejezete 5. és 6. pontjának megfelelőleg kell történni.
20. CZIKK
A naponta minden zarándok részére ingyen adott viz mennyisége legalább öt liter legyen.
21. CZIKK
Ha az ivóviz minősége vagy annak lehetősége felett, hogy akár a származás helyén, akár az uton fertőzésnek volt kitéve, kétely támad; akkor a viz felforralandó, vagy másképen sterilizálandó és a kapitány köteles azt a legelső megállás kikötőben, a hol jobbat beszerezni lehetséges, a tengerbe öntetni.
22. CZIKK
A hajónak a zarándokok személyes használatára való konyhának berendezett két helyiséggel kell ellátva lenni. Másutt, s különösen a fedélzeten tüzet rakni tilos.
23. CZIKK
Minden hajón gyógyszereknek és a betegek ápolásához szükséges tárgyaknak kell lenni. A gyógyszerek minőségét az ily hajókra nézve az egyes kormányok áltat kiadott szabályzatok határozandják meg.
A zarándokok ápolása és gyógyszerekkel való ellátása ingyenes.
24. CZIKK
A betegek elhelyezésére egy szabályszerüleg berendezett és a biztonsági és egészségi követelményeknek megfelelő kórház tartandó fenn.
Ennek olyannak kell lenni, hogy a hajóra szállott minden 100 zarándok közül legalább ötöt befogadhasson, fejenként 3 négyzetmétert számitva.
25. CZIKK
A hajónak a pestisbe esett személyek elszigetelésére megkivántató eszközökkel ellátva kell lenni.
A pestis betegekhez csakis az ápolásukkal megbizott személyeknek szabad bemenni, a kik a hajón levő többi személyekkel semmiféle érintkezésben nem tehetnek.
Azon ágynemüek, szőnyegek, ruhák, melyek a betegekkel érintkezésben voltak, azonnal fertőtlenitendők. E szabály megtartása különösen ajánltatik azon személyek ruházatára nézve is, kik a betegeket megközelitették és a kik bemocskoltathattak.
A fennebbi tárgyakból azokat, melyek értéktelenek, vagy a tengerbe kell dobni, hogy ha a hajó nem kikötőben vagy csatornában van, vagy pedig elégetni. A többi tárgyak sublimát-oldattal telitett zsákokban a fertőtlenitő készülékbe viendők.
A betegek ürülékeit fertőtlenitő oldatot tartalmazó edényekbe kell összegyüjteni.
Ez edények az árnyékszékekbe ürittetnek ki, melyek az anyagok minden kiöntése után gondosan fertőtlenitendők.
A betegek által elfoglalt helyiségeket gondosan fertőtleniteni kell.
A fertőtlenitési müveleteknek a jelen egyezmény III. fejezet 5. pontjának megfelelőleg kell végbevitetniök.
26. CZIKK
Az utazás közben előforduló elhalálozás esetében, a kapitány az elhalálozást az elindulási kikötő hatósága által láttamozott lajstromon az illető neve mellett megemliteni tartozik és ezenkivül köteles az elhunyt nevét, korát, származását, a halálnak az orvos bizonyitványa szerint vélt okát és az elhalálozás napját hajó-könyvébe beirni.
Ragadós betegségben történt elhalálozás esetében a hulla, sublimat-oldattal telitett lepelbe burkoltan, a tengerbe sülyesztendő.
27. CZIKK
Az elindulási kikötőben kiadott egészségi levél az utazás folyamán folyamán nem cserélhető ki.
Ezen levél minden megállási kikötő egészségügyi hatósága által láttamozandó, a mely abba beirja:
1. a kikötőben kiszállott, vagy beszállott utasok számát;
2. a tengeren a beszállott személyek egészségét, vagy életét illetőleg előfordult mozzanatokat;
3. a megállási kikötő egészségügyi viszonyait.
28. CZIKK
A kapitány minden megállási kikötőben az illetékes hatóság által a 9. czikk értelmében szerkesztett lajstromot láttamoztatni köteles.
Ha egy zarándok az utazás folyama alatt kiszáll, a kapitány ezen lajstromban a kiszállást a zarándok neve mellett megemliteni tartozik.
Beszállás esetén a beszállott személyek ezen lajstromban felemlitendők a 9. czikknek megfelelőleg, még mielőtt az illetékes hatóság az újabb láttamozást reá vezetné.
29. CZIKK
A hajóskapitánynak őrködnie kell a felett, hogy minden az utazás folyamán véghezvitt óvintézkedési (prophylaktikus) mivelet a hajókönyvbe bejegyeztessék. Ezen könyv általa a megérkezési kikötő illetékes hatóságának bemutatandó.
30. CZIKK
A hajóskapitány az összes egészségügyi dijakat fizetni köteles, melyek a jegy árába betudandók.
IV. Czim. Büntető határozatok
31. CZIKK
Minden hajóskapitány, kire rábizonyult, hogy a viz és az élelmi czikkek, vagy a tüzelő-anyag kiosztásánál nem tartotta magát az általa elvállalt kötelettségekhez, két török font birságnak lesz alávetve. E birság azon zarándok javára szedetik be, a ki a mulasztás miatt szenvedett és bizonyitja, hogy az elvállalt kötelezettség teljesitése végett hasztalanul szólalt fel.
32. CZIKK
A 8. czikk minden megszegése 30 török font birsággal büntettetik.
33. CZIKK
Minden hajóskapitány, ki a 9. czikkben előirt zarándok-lajstromot vagy egészségügyi levelet illetőleg bármely csalást követ el, vagy tudva elkövetni enged, 50 török font birsággal sujtandó.
34. CZIKK
Minden hajóskapitány, ki az elindulási kikötő egészségügyi levele vagy a megállási kikötőkben láttamozások nélkül érkezik meg, vagy nincs ellátva a szabályzati és a 9., 27. és 28. czikkek szerint szabályszerüen vezetett lajstrommal, minden egyes esetben 12 török font birság alá esik.
35. CZIKK
Minden hajóskapitány, kire rábizonyul, hogy a hajón 100-nál több zarándokot szállit, vagy szállitott megbizott orvos ottléte nélkül, a 11. czikkben előirottaknak megfelelőleg, 300 török font birság alá esik.
36. CZIKK
Minden hajóskapitány, kire rábizonyul, hogy a hajón nagyobb számu zarándokot szállit, vagy szállitott, mint a milyent a 9. czikk határozmányainak megfelelőleg hajóra szállitani jogositva van, minden zarándok után, ki e számon felül van, 5 török font birsággal sujtandó.
A rendes számon felül levő zarándokok kiszállitása a legelső állomáson, hol illetékes hatóság létezik, eszközlendő és a kapitányt köteles a kiszállitott zarándokokat utazásuknak a rendeltetési helyig való folytatásra szükséges pénzzel ellátni.
37. CZIKK
Minden hajóskapitány, kire rábizonyul, hogy zarándokokat máshol, mint rendeltetési helyükön szállitott ki, kivéve beleegyezésök, vagy az elkerülhetlen kényszer (vis-major) esetét, minden jogtalanul kiszállitott zarándok után 20 török lira birsággal sujtatik.
38. CZIKK
A jelen szabályzat határozmányainak minden más megszegése 10-től 100 török fontig terjedhető birsággal büntettetik.
39. CZIKK
Az utazás folyamán történt minden áthágás az egészségügyi levélen, mint szintén a zarándokok lajstromán feljegyzendő. Az illetékes hatóság arról jegyzőkönyvet vesz fel, hogy annak, a kit illet, átadja.
40. CZIKK
Az ottomán kikötőkben a jelen egyezmény V. fejezetének megfelelőleg az áthágás az illetékes hatóság által állapittatik meg és a biróság általa szabatik ki.
41. CZIKK
Az ezen szabályzat foganatositásában közremüködni hivatott összes közegek az annak alkalmazásában általuk elkövetett hibák esetén a saját országaik törvényei szerinti büntetésekkel sujtandók.
42. CZIKK
Jelen szabályzat minden zarándokokat szállitó hajón, a hajó nemzetiségi nyelvén és a hajóra szállitandó zarándokok-lakta országok főbb nyelvein, szembeötlő és hozzáférhető helyen kifüggesztendő.
1. Szárazföldi ut
A pestistől fertőzött vidékekről szárazföldön érkezőkre, vagy onnan jövő szállitmányokra nézve alkalmazandó rendszabályoknak a jelen egyezmény által megállapitott egészségügyi elvekkel megegyezőknek kell lenniök.
A szárazföldi vesztegzár helyett a mostani elveknek megfelelő fertőtlenitési eljárás lesz alkalmazandó.
E végből az utasok által betartott utvonalak jól kiválasztott pontjain fertőtlenitő készülékek és egyéb fertőtlenitési szerek helyezendők el. Ugyan ily eszközök lesznek alkalmazandók a már meglévő vagy létesitendő vasutvonalakon is. Az áruk a jelen egyezmény által elfogadott elvek szerint fognak fertőtlenittetni.
Minden kormánynak szabadságában áll határait az utasok és az áruk elől elzárni.
2. Tengeri ut
A) A Verestengeren alkalmazandó rendszabályok
1. CZIKK
Vésztől ment hajók.
a) Az orvosi vizsgálat során vészmenteseknek elismert hajóknak közvetlen szabad járat engedtetik, bármily legyen is egészségügyi levelök jellege.
A hajónak azonban a legutóbbi fertőzött kikötőből való elindulása pillanatától számitva tiz teljes napot kellett vagy kell még eltöltenie.
Az egyedüli eljárási módot, melyet az ily hajóra nézve a kikötő hatósága elrendelhet, a gyanus hajókra alkalmazandó rendszabályok képezik (orvosi vizsgálat, a szennyes fehérnemü fertőtlenitése, a fenékviz eltávolitása és a hajón raktárolt ivóviz helyett jó ivóviznek beszállitása).
b) A vészmentes közönséges hajóknak meg lesz engedve a vesztegzár közben a Szuez-csatornán átmenni. A Földközi-tengerbe jutván, folytatják a tiznapi megfigyelési idő eltöltését. Az oly hajók, melyeken orvos és fertőtlenitő készülék van, vesztegzár közben való átmenetel előtt fertőtlenitésnek nem vettetnek alá.
2. CZIKK
Gyanus hajók.
Gyanus hajók azok, melyeken az elinduláskor, vagy az utazás alatt voltak ugyan pestis esetek, de 1 nap óta egy új eset sem fordult elő.
E hajókra nézve különböző eljárás alkalmaztatik, ahhoz képest, hogy van-e vagy nincs a hajón orvos és fertőtlenitő készülék.
a) Az oly hajóknak, melyeken orvos és fertőtlenitő készülék van, ha különben a megkivántató feltételeknek megfelelnek, a Szuez-csatornán való átmenetel vesztegzár közben is az átjárási szabályzatba megállapitott feltételek mellett megengedtetik.
b) A többi gyanus hajók, melyeken sem orvos, sem fertőtlenitő készülék nincsen, mielőtt nekik a vesztegzár alatti átmenetel megengedtetnék, arra az időre, mely a szennyes fehérnemü, a tiszta fehérnemű és a fertőzésnek kitett egyéb tárgyak fertőtlenitésének eszközlésére, valamint arra szükséges, hogy a hajó egészségügyi állapotáról meggyőződni lehessen, a Mózes-forrásoknál visszatartatnak.
Ha postahajóról, vagy különösen személyszállitásra berendezett gőzösről van szó, melyen fertőtlenitő készülék nincsen, de orvos van, ha a helyi hatóság hivatalos szemle alapján meggyőződött, hogy az egészségi állapotok javitására és a fertőtlenitésre szükséges rendszabályok akár az elinduláskor, akár az utazás alatt kellő módon foganatba vétettek, a vesztegzár alatt való átmenettel megengedtetik.
Ha postahajókról vagy különösen személyszállitásra berendezett gőzösökről van szó, melyeken fertőtlenitő-készülék nincsen, de orvos van, ha a legtöbbi pestis eset óta 14 napnál több telt el és ha a hajón az egészségi állapot kielégitő, akkor Szuezben, hogy ha a fertőtlenitő müveletek befejeztettek, a szabad hajójárási engedély megadható.
Ha a hajó 14 napnál kevesebb ideig volt utban, az Egyptomba utazó utasok a Mózes forrásoknál partra tétetnek és a 10 nap betöltésére szükséges időn át elszigeteltetnek, szennyes fehérneműik és használt holmijok fertőtlenittetnek; a mi ha megtörtént szabadon elmehetnek. Azon hajók, a melyek vészmentesen 14 napnál kevesebb ideig voltak utban és Egyptomba szabad átbocsátást óhajtanak kinyerni, a Mózes-forrásoknál a 10 nap letelésére szükséges időn át visszatartatnak és a szabályszerü fertőtlenitésnek alávetendők.
3. CZIKK
A fertőzött hajók, vagyis olyanok, a melyeken pestis van, vagy 12 nap óta pestis esetek fordultak elő, orvos és fertőtlenitő készülék nélkül való hajókra és orvossal és fertőtlenitő készülékkel rendelkező hajókra oszlanak.
a) Az orvos és fertőtlenitő készülék nélküli hajók a Mózes-forrásoknál feltartóztattatnak és a pestisbe esett személyek partra szállittatnak, s ott egy kórházban elszigeteltetnek. A fertőtlenitést alapos módon kell végrehajtani. A többi utasok partra szállittatnak s lehetőleg kis csoportokban elszigeteltetnek oly módon, hogy ha a pestis terjedne, az egyes kisebb csoportok az utasok összességét ne veszélyeztessék.
A hajószemélyzet és az utasok használt holmiját és ruháit, valamint a hajót is fertőtleniteni kell.
Megjegyzendő, hogy az áruk kirakodásáról nincs szó és az eljárás csak a hajó fertőzött részének fertőtlenitésére szoritkozik.
Az utasok 10 napig a Mózes-forrásoknál levő intézetben tartoznak maradni; ha az utolsó pestis eset óta több nap mult el, az elszigetelés megröviditendő.
Az elszigetelés tartama az utolsó eset időpontja szerint különböző.
Ugyanis ha az utolsó eset 9, 10, 11 vagy 12 nap előtt merült fel, a megfigyelésnek 24 óráig; ha 8 nap előtt merült fel, 2 napig; ha 7 nap előtt merült fel, 3 napig kell tartania és igy tovább, mint a hogy az alábbi következő táblázatban ki van mutatva.
b) Orvossal és fertőtlenitő készülékkel rendelkező hajók. Az orvossal és fertőtlenitő készülékkel rendelkező hajókat a Mózes-forrásoknál szintén fel kell tartóztatni.
A hajó orvos eskü alatt tartozik a hajón pestisben szenvedő személyeket megnevezni. Ezen betegek partra szállitandók és elkülönitendők.
Partra szállitásuk után a többi utas és a hajószemélyzet szennyes fehérnemüit a hajón fertőtlenitésnek kell alávetni.
Abban az esetben, ha a pestis csak a hajószemélyzet között lépett föl, a fertőtlenitést csupán a hajószemélyzet szennyes fehérnemüire és a hajószemélyzet fekvő helyeihez tartozó fehérnemükre kell kiterjeszteni.
A hajóorvos szintén eskü alatt tartozik a hajónak azt a részét vagy osztályát és a kórházhelynek azon osztályát megjelölni, a melybe a beteget vagy a betegeket vitték.
Hasonlóképen eskü alatt tartozik bejelenteni, mely személyek közlekedtek a betegség első fellépte óta pestises betegekkel, akár közvetlen érintkezés, akár pedig oly tárgyak által, a melyek a ragály átvitelére alkalmasak. Csakis ezen személyek tekintendők gyanusaknak.
A hajónak azt a részét vagy osztályát, melybe a beteget vagy a betegeket vitték, teljesen fertőtleniteni kell.
A „hajó része” alatt a beteg fülkéje értendő, tovább a szomszédos fülkék, az ezen fülkékhez vezető folyosó, a fedélzet és a fedélzetnek azon részei, a melyeken a beteg vagy a betegek tartózkodtak.
Ha a hajónak ezt a részét, vagy azt az osztályát, a melyben pestisbe esett egyének tartózkodtak, a gyanusoknak kijelentett egyének partraszállitása nélkül fertőtleniteni nem lehetséges; akkor ezen személyeket vagy egy másik különösen e czélra szánt hajón helyezik el, vagy partra szállitják és az egészségügyi intézetben elszállásolják; kizárva minden érintkezést azon betegekkel, kik a kórházban vannak elhelyezve.
A fertőtlenités czéljából a hajón (az utóbb emlitett hajón) vagy a szárazföldön való tartózkodás ideje lehetőleg rövidre legyen szabva és huszonnégy órán túl ne terjedjen.
A gyanus személyeket akár saját hajójukon, akár az e czélra szánt hajón megfigyelés alá kell venni; ezen megfigyelés tartama az alábbi: táblázat szerint különböző lesz:
| Ha az utolsó pestis-eset a Szuezbe való megérkezés előtti tizenkettedik, tizenegyedik, tizedik vagy kilenczedik nap folyamán történt | a megfigyelés 24 óráig fog tartani. | |
| Ha a Szuezbe érkezés előtti nyolczadik nap folyamán történt | a megfigyelés 2 napig fog tartani. | |
| Ha a Szuezbe érkezés előtti hetedik nap folyamán történt | a megfigyelés 3 napig fog tartani. | |
| Ha a Szuezbe érkezés előtti hatodik nap folyamán történt | a megfigyelés 4 napig fog tartani. | |
| Ha a Szuezbe érkezés előtti ötödik vagy negyedik nap folyamán történt | a megfigyelés 5 és 6 napig fog tartani. | |
| Ha a Szuezbe érkezés előtti harmadik vagy második nap folyamán történt | a megfigyelés 7 és 8 napig fog tartani. | |
| Ha a Szuezbe érkezés előtt egy nappal történt | a megfigyelés 9 napig fog tartani. |
A vesztegzár alatt való átjárás a fenti táblázatban kitüntetett határidők letelte előtt megengedhető, ha ezt az egészségügyi hatóság lehetőnek itéli; mindenesetre engedélyezendő azonban, mihelyt a fertőtlenités végre van hajtva, ha a hajó, a betegeken kivül az összes fenti „gyanus”-nak jelölt személyeket hátra hagyja.
A fertőtlenitő eljárás gyorsabb végrehajtása czéljából egy dereglyén (ponton) elhelyezett fertőtlenitő készülék a hajóhoz állitható.
Azon fertőzött hajók, melyek Egyptomba való szabad bebocsátást akarnak nyerni, a hajón felmerült utolsó esettől számitandó tiz napon át a Mózes-forrásoknál visszatartandók és a szabályszerü fertőtlenitésnek alávettetnek.
A fertőtlenitési miveletek által igényelt idő a megfigyelési idő tartamába beszámittatik.
A Szuezben és a Mózes-forrásoknál való felügyelet és fertőtlenités szervezete
1. A szabályzatban megszabott orvosi vizsgálatot minden Szuezbe érkező hajón az állomási orvosok egyike foganatositja. A pestistől fertőzött kikötőkből származó szállitmányokra nézve e megvizsgálásnak nappal kell történnie.
2. Az orvosok száma hét, egy főorvos, négy orvos és két helyettes-orvos. Ha az orvosi szolgálat még elégtelen lenne, akkor a különböző államok tengerészeti orvosai veendők igénybe, a kik az egészségügyi állomási főorvos vezetése alá helyeztetnek.
3. Ezen orvosoknak rendes orvosi oklevéllel kell birniok s elsőbbségük van azoknak, a kik a járványtanban és a bakteriologiában gyakorlati külön tanulmányokat tettek.
4. Az egyptomi tengeri egészségügyi és vesztegzári tanács javaslatára a belügyminister nevezi ki őket.
5. Mindezen orvosoknak fizetése van.
Jelesül a helyettes-orvosoknak fizetése hat ezer frank lesz. Ezen fizetés az előbb emlitett négy orvosnál az eredetileg megállapitott nyolczezer franktól fokozatosan tizenkétezer frankra, a főorvosnál tizenkétezer franktól tizenötezer frankig emelkedhetik.
6. A Mózes-forrásoknál levő fertőtlenitő és elkülönitő állomás a szuezi főorvos vezetése alá van rendelve.
7. Ha ezen állomáson betegeket szállitanak partra, az orvosok közül kettő oda rendeltetik, jelesül egyik a pestisbetegek gondozása, a másik a pestisbe nem esett személyek kezelése végett.
8. Az egészségügyi őrök száma huszra fog szaporittatni.
Ezek közül egy különösen a Mózes-forrásoknál elhelyezett fertőtlenitő készülékek kezelésével bizatik meg.
9. A Mózes-forrásoknál levő fertőtlenitő és elkülönitő állomás állani fog:
1. legalább is három fertőtlenitő készülékből, a melyek egyike dereglyén (ponton) állittatik fel;
2. egy tizenkét ágygyal fölszerelt uj elszigetelő kórházból, a betegek és gyanusak számára. Ezen kórház akként rendezendő be, hogy a betegek, gyanusak, férfiak és nők egymástól el legyenek különitve;
3. Jarakk-tanyákból (baraquements), sátorkórházból és közönséges sátorokból a partra szállitott személyek számára;
4. fürdőkádakból és zuhany-készülékekből elegendő mennyiségben;
5. a szükséges épitményekből, a szolgaszemélyzet, az orvosi személyzet, az őrök stb. számára: egy raktárból és egy mosókonyhából;
6. egy viztartóból.
Átjárás a Szuez-csatornán vesztegzár idején
1. A vesztegzár idején való átjárást a szuezi egészségügyi hatóság engedélyezi s a tanácsot erről azonnal értesíti. Kétes esetekben a tanács határoz.
2. Az egyes hatalmak által kijelölt hatósághoz azonnal távirat küldendő. A távirat elküldése a hajó költségére történik.
3. Minden egyes hatalom büntetőhatározványokat állapit meg azon hajók ellen, melyek a hajóskapitány által bejelentett utirányt elhagyva, az illető hatalom területén levő kikötők egyikében szabályellenes módon kikötnek. Kivételt képeznek az elkerülhetlen kényszer (vis-major) esetei és a kényszerü megállások.
A szemle alkalmával köteles lesz a hajóskapitány nyilatkozni, hogy van-e hajóján belföldi fütőszemélyzet, vagy bérszolgaszemélyzet, a mely a hajószemélyzet kimutatásába vagy az erre nézve vezetett, lajstromba nincsen betartva. Minden délről jövő, Szuezbe érkező hajó kapitányához a következő kérdések intézendők, melyekre eskü alatt kell felelnie.
„Vannak-e kisegitői: fütők vagy szolgák, kik a hajószemélyzet kimutatásában vagy a külön lajstromban nincsenek bejegyezve?”
„Mily nemzetiségüek? Hol vette fel őket a hajóra?”
Az egészségügyi orvosok kötelesek az ily kisegitők jelenlétéről meggyőződést szerezni és ha arról győződnek meg, hogy egyik-másik közülök hiányzik, a távollét okát gondosan kutatni.
4. Egy egészségügyi tiszt és két egészségügyi őr a hajóra megy. Ezeknek a hajóit egészen Port-Szaidig el kell kisérniök feladatuk abban áll, hogy a közlekedést kifelé meggátolják és hogy a megállapitott rendszabályok végrehajtását a csatornán való áthajózás közben ellenőrizzék.
5. Az utasok Port-Szaidban vesztegzár idején hajóra szállhatnak; de a csatornán való átmenet alatt azoknak és az áruknak minden hajóra vagy partra szállitása és (más hajóra) átszállitása Szueztől Port-Szaidig tiltva van.
6. A vesztegzár alatt átmenő hajók kötelesek az utat Szueztől Port-Szaidig kikötés nélkül megtenni.
Zátonyra jutás vagy elkerülhetlen kikötés esetében a szükséges miveleteket a Szuez-csatorna-társaság személyzetével való minden érintkezés elkerülése mellett a hajószemélyzet teljesiti.
Vesztegzár idején csapatszállitmányok a csatornán csak nappal haladhatnak át.
Ha az éjt a csatornán kénytelenek eltölteni, a Timsza-tóban kötelesek horgonyt vetni.
7. Vesztegzárkor átmenő hajóknak Port-Szaid kikötőjében kikötni tilos, kivéve az 5. és a 8. szakaszban emlitett esetben.
Az élelmezésnek a hajón készletben levő szerekből kell történnie.
Azon málházókat vagy más személyeket, a kik a hajóra jöttek, vesztegzári dereglyén (ponton quarentenaire) kell elkülöniteni.
Ruháik ugyanott szabályszerü fertőtlenités alá kerülnek.
8. Ha vesztegzárkor átmenő hajóknak okvetlen szükséges lenne Port-Szaidban szenet felvenni, akkor ezt egy az egészségügyi elszigetelés és felügyelet tekintetében biztosságot nyujtó helyen tartoznak végezni, a mely az egészségügyi tanács által fog kijelöltetni.
Azon hajóknál, a melyeken ezen mivelet szigoru ellenőrzése lehetséges és a hol a hajón levőkkel minden érintkezés elkerülhető, a szénnel való ellátásnak kikötőbeli munkások által leendő foganatositása megengedtetik.
Éjjel a mivelet helye villamos fénynyel megvilágitandó lesz.
9. A hajókalauzok, elektro-technikusok és a társulat ügynökei, valamint az egészségügyi őrök Port-Szaidban a kikötőn kivül, a kikötői gátak között a hajóról kiszállnak, onnan egyenesen a vesztegzári dereglyére (ponton de quarantaine) vitetnek s ott ruháik alapos fertőtlenités alá kerülnek.
Rendszabályok a Földközi tengeren valamely pestistől fertőzött kikötőből Egyiptomba jövő hajókra nézve
1. A valamely pestistől fertőzött európai vagy földközi tengeri kikötőből jövő s a Szuez-csatornán leendő átmenetre jelentkező közönséges vészmentes hajóknak vesztegzárkor az átmenetel megengedtetik. Utjokat 10 napi megfigyelés mellett folytathatják.
2. A közönséges vészmentes hajók, melyek Egyptomban kikötni akarnak, Alexandriában vagy Port-Szaidban megállhatnak, a hol az utasok a megfigyelési időt a helyi egészségügyi hatóság határozatához képest akár a Gabariban levő kórházban, akár a hajón kitölteni tartoznak.
3. A rendszabályokat, melyeknek az Európának vagy a Földközi tenger partjainak valamely pestistől fertőzött kikötőjéből jövő s Egyptom valamelyik kikötőjében kikötni vagy a Szuez-csatornán áthaladni akaró fertőzött vagy gyanus hajók alá lesznek vetve, a jelen egyezmény által elfogadott szabálynak megfelelőleg az egészségügyi tanács fogja meghatározni.
Ezen rendszabályoknak, hogy végrehajthatók legyenek, a tanácsban képviselt különböző hatalmak által elfogadva kell lenniök.
Ezek fogják szabályozni az eljárást, melynek a hajók, az utasok és az áruk alávettetnek.
A tanács ugyancsak ekként egy a kolerát illetőleg ugyanezen kérdések elintézését czélzó szabályzatot fog a hatalmak elé terjeszteni.
E két szabályzat a lehető legrövidebb idő alatt bemutatandó lesz.
A zarándokjáratok felett gyakorlandó egészségüggi felügyelet a Verestengeren. - Egészségügyi szabályzat azon zarándokszállitó hajókra nézve, a melyek a camarani (ujraszervezett) egészségügyi állomáshoz valamely fertőzött kikötőből érkeznek
A délről jövő és Hedsazba menő zarándok-szállitó hajóknak előbb a camarani egészségügyi állomáson ki kell kötniök és magukat a következő eljárásnak alávetniök:
A „vészmentes”-nek elismert hajóknak orvosi vizsgálat után szabad menetel engedtetik, hogyha a következő intézkedések megtörténtek:
a zarándokok kiszállittatnak; zuhanyt, vagy tengeri fürdőt vesznek; szennyes fehérnemüjök, mint szintén használatban levő ruháik és málhájok azon része, a mely az egészségügyi hatóság megitélése szerint gyanus lehet, fertőtlenittetik. Ezen intézkedések - beszámitva a kiszállást és beszállást is - 72 órán tul nem terjedhetnek.
Ha ezen intézkedések alatt pestis-eset nem constatáltatott, akkor a zarándokok azonnal ujra hajóra szállittatnak és a hajó Hedsaz felé indul.
„Gyanus” hajók, vagyis olyanok, a melyeken az elinduláskor pestis-esetek voltak, de a melyeken 1 nap óta ujabb eset nem fordult elő, következő módon kezelendők: a zarándokok kiszállittatnak; zuhanyt, vagy tengeri fürdőt vesznek; szennyes fehérnemüjök, mint szintén használatban lévő ruháik és málháik azon része, mely az egészségügyi hatóság megitélése szerint gyanus lehet, fertőtlenittetik; a hajóaljban lévő viz (fenékviz) megujittatik.
A hajónak a betegek által lakott részei fertőtlenitendők.
E miveletek, a kiszállást és beszállást is beszámitva, 72 órán tul nem terjedhetnek. Ha e miveletek alatt pestis-eset nem constatáltatott, akkor a zarándokok azonnal hajóra szállittatnak és a hajó Dseddah felé indul, a hol azonban egy második orvosi vizsgálat tartatik. Ha ennek eredménye kedvező a hajó orvosai által irt és eskü alatt erősitett azon nyilatkozatra, hogy az áthajózás alatt pestis-eset nem volt, a zarándokok azonnal partra szálhatnak.
Ha ellenben utazás alatt vagy megérkezéskor egy vagy több pestis-eset constatáltatott, akkor a hajó visszaküldetik Camaranba, a hol a fertőzött hajókra nézve követett eljárásnak lesz alávetve.
„Fertőzött hajók”, vagyis olyanok, melyeken pestis-esetek vannak, vagy 12 nap óta előfordultak, következő eljárásnak lesznek alávetve:
a pestisbe esett személyek kiszállitandók és a kórházban elkülönitendők. A fertőtlenités lehető legteljesebb módon foganatositandó. A többi utasok partra szállanak, lehetőleg kis csoportokba elkülönittetnek és elszigeteltetnek oly módon, hogy ha a pestis terjedne, az egyes kisebb csoportok az utasok összeségét ne veszélyeztessék.
A hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérnemüit, használatban lévő holmiját és ruháit, valamint a hajót is fertőtleniteni kell.
A helyi egészségügyi hatóság dönti el, vajjon partra szállitandók-e a nagy málha és az áruk, hogy fertőtlenitendő-e az egész hajó, vagy pedig annak csupán egy része veendő-e fertőtlenités alá.
Az utasok 12 napig a camarani intézetben maradnak; ha az utolsó pestis-eset óta több nap mult el, az elszigetelés megrövidithető. Az elszigetelés tartama az utolsó eset időpontja szerint és az egészségügyi hatóság határozatához képest különböző.
A hajó azután Dseddahba indittatik, a hol a hajón egyénenkénti és szigoru orvosi vizsgálat tartatik. Ha ennek eredménye kedvező, a zarándokok partra szállittatnak. Ha ellenben a hajón az utazás alatt vagy a megérkezéskor pestis mutatkozott, akkor az visszaküldetik Camaranba, a hol ujból a fertőzött hajókra nézve követendő eljárásnak lesz alávetve.
A camarani állomáson eszközlendő javitások
A) A camarani sziget lakosainak teljes kitelepitése.
B) A camarani sziget tengeröblében a hajózási forgalom biztonságára és megkönnyebbitésére szolgáló eszközök:
1. elegendő számu uszányok és horgonyjelzők elhelyezése;
2. egy fő révpart vagy kőpart épitése az utasok és a málha kiszállitására;
3. egy külön hidalás (appontement) a zarándokoknak minden egyes tanyahelyről elkülönitetten való hajóra szállására;
4. elegendő számu dereglye, egy vontató gőzössel a zarándokok partraszállitásának és hajóraszállitásának biztositására.
A zarándokoknak fertőzött hajókról való partraszállitása az ily hajók saját kiszállitó eszközein történik.
C) Az egészségügyi állomás felszerelése. Ehhez tartozni fognak:
1. egy, a kiszálló helyeket az igazgatósági és a fertőtlenitési helyiségekkel, valamint a különböző szolgálati helyiségekkel és a tanyahelyekkel összekötő vasuthálózat;
2. az igazgatóság és az egészségügyi és egyéb szolgálati személyzet számára szolgáló helyiségek;
3. a hozott ruhák és egyéb tárgyak fertőtlenitésére és mosására szolgáló épületek;
4. a zarándokok számára való épületek, a hol az alatt, mig használatban volt ruháik fertőtlenittetnek, zuhanyfürdőt vagy tengeri fürdőt kell venniök;
5. mind a két nembeliek számára külön-külön és teljesen elszigetelten álló kórházak:
a) a gyanusak megfigyelésére,
b) a pestis-betegek,
c) más ragályos bajba esett betegek,
d) közönséges betegek részére.
6. A tanyahelyek egymástól hatályos módon elkülönitendők lesznek és a távolságnak közöttük a lehető legnagyobbnak kell lenni; a zarándokok számára rendelt szállások az egészségre nézve legkedvezőbb feltételek szem előtt tartása mellett épitendők és egyenként azokba legfeljebb huszonöt személy helyezendő el.
7. Egy jó fekvésü és minden lakott helytől távol eső temető, mely talajvizterülettel nincs érintkezésben és a sirok fenekének szinvonala alatt 0 m. 50 centiméternyire alagcsövezve van.
D) Egészségügyi eszközök:
1. elegendő számu és a biztonság, hatályosság és gyors müködés minden kivánalmának megfelelő gőzfertőtlenitő készülékek (étuve);
2. porlasztó készülékek, továbbá a chemiai fertőtlenitéshez szükséges berendezések és eszközök és pedig azokhoz hasonlóan, melyek jelen egyezmény mellékletének III. fejezetében vannak felsorolva;
3. vizlepároló gépek; a viznek melegség által való sterilizálására szolgáló készülékek, jégkészitő gépek.
Az ivóviz szolgáltatására vizvezetékek és zárt viztartók, rekesztők, melyek csakis csapok vagy szivattyuk által ürithetők ki;
4. bakteriologiai laboratoriumok a szükséges személyzettel;
5. mozgó csöbrök állitandók be az előzetesen fertőtlenitett ürülék-anyagok összegyüjtésére. Ezen anyagok elteritendők a szigetnek a tanyahelyektől legtávolabb eső részei valamelyikén, figyelemmel mindazon feltételekre, melyek megkivántatók ahhoz, hogy ezen területek egészségügyi szempontból kifogás alá ne essenek;
6. a piszkos viz a tanyahelyekről eltávolitandó, hogy poshadásnak ne indulhasson és emberek ellátasára ne szolgáljon.
A kórházakból származó szennyes viz a jelen egyezmény mellékletének III. fejezetében foglalt utasitások szerint mésztejjel fertőtlenitendő.
E) Az egészségügyi hatóság ügyel arra, hogy minden tanyahelyen egy helyiség az élelmi czikkek, egy pedig a tüzelőanyag számára rendeztessék be.
Az illető hatóság által megállapított árjegyzék a zarándokok-lakta országok főbb nyelvein a tanya több helyén kifüggesztendő.
Az élelmiszerek minőségét és az ellátás elégséges voltát a tanya orvosa minden nap ellenőrzi.
A viz ingyen adatik.
Az abu-szaádi, a vasztai és az abu-ali-i egészségügyi állomásokon eszközlendő javitások
1. Kórházak létesitése pestis-betegek számára, férfiaknak és nőknek külön-külön, Abu-Aliban;
2. egy kórház létesitése közönséges betegek számára;
3. Abu-Szaádban és Vasztában kőből való szállásházak épitése, melyek egyenként 50 személyt befogadni képesek;
4. három fertőtlenitő készülék mosókonyhákkal és a hozzátartozókkal, Abu-Szaádban, Vasztában és Abu-Aliban;
5. zuhany-mosási telep Abu-Szaádban és Vasztában;
6. az abu-szaádi és vasztai szigetek mindegyikén naponta 15 tonna vizet szolgáltatni képes lepároló gépek;
7. a temető, az ürülékanyag és a szennyvizes viz tekintetében az eljárás a Camaranra nézve megállapotott elvek szerint fog történni. A szigetek egyikén egy temető létesitendő.
Az élelmiczikkeket és a vizet illetőleg a Camaranra nézve az E) betü alatt elfogadott szabályok az abu-szaádi, a vasztai és az abu-ali tanyákra is alkalmazandók.
Kivánatos, hogy az abu-szaádi, a vasztai és az abu-ali berendezések a lehető legrövidebb idő alatt létesittessenek.
A dsebel-tori egészségügyi állomás ujjászervezése
Az értekezlet helyesli a már kifejezett ajánlatokat s óhajtásokat, az egészségügyi tanácsra hagyva ezen javitások megvalósitásának gondját és azt véli ezen kivül, hogy:
1. szükséges az, hogy a zarándokok számára akár a helyszinén található, akár pedig lepárolás által nyert jó ivóviz szolgáltatható legyen;
2. fontos, hogy minden a zarándokok által Dseddahból és Yambóból hozott élelmiszer, mikor Hedsazban pestis van, mint gyanus tárgy fertőtlenitessék, vagy ha már megromlott, teljesen megsemmisittessék;
3. rendszabályok alkalmazandók arra nézve, hogy a zarándokok megakadályoztassanak abban, hogy elinduláskor Dsebel-Torból tömlőket vigyenek magukkal; ezek helyett terracotta-edények és fémkulcsok használandók;
4. minden osztály egy orvossal legyen ellátva;
5. El-Torban egy kikötő-kapitány lesz kinevezendő, a ki a hajóra szállitásokat és partraszállásokat intézi és felügyel arra, hogy a szabályzatok a hajók és a szembuksdik kapitányai által megtartassanak;
6. zarándokjáratok idején a zarándokok csupán Dsebel-Torban veendők megfigyelés alá;
7. Kurum falu kiüritendő;
8. a dsebel-tori szállástanya és a szuezi egészségügyi állomás között táviróösszeköttetés létesitendő.
A Verestenger arábiai kikötőiben zarándokjárat idején alkalmazandó szabályzat. - Az éjszakról jövő zarándokhajóknál alkalmazandó egészségügyi eljárás
I. Odautazás
Ha sem az elindulási kikötőben, sem környékén pestis nem constatáltatott, ha az átkelés alatt pestis eset nem fordult elő, akkor a hajónak azonnal szabad elmenetel engedtetik.
Ha az elindulási kikötőben vagy környékén pestis constatáltatott, vagy ha az átkelés alatt pestis-eset fordult elő, akkor a hajó azon eljárási szabályoknak lesz alávetve, melyek a délről jövő és Cameranban megálló hajókra nézve megállapitvák.
II. Visszautazás
1. CZIKK
Minden hajó, mely Hedsaz valamely kikötőjéből vagy a Verestenger arábiai partjának pestistől fertőzött bármely más kikötöből jön, s a melyen Szuezbe, vagy a Földközi tenger kikötőibe utazó zarándokok, vagy ezekhez hasonló csoportok vannak, köteles El-Torba menni, hogy ott az alább előadott szabályszerü megfigyelésnek alávettessék.
Ott az utasokat, a podgyászt és azon árukat, melyek fertőzés átvitelére alkalmasak, partra szállitják és a használatban levő holmival, valamint a hajóval együtt fertőtlenitik.
2. CZIKK
Azon hajók, a melyek a zarándokokat visszahozzák, a csatornán csak vesztegzárban haladhatnak át.
Az egyiptomi zarándokokat, miután El-Tort elhagyták, Rasz-Mallapban vagy az egészségügyi tanács által kijelölendő bármely más helyen partra kell állitani, hogy ott, mielőtt szabadon tovább mehetnének, 3 napi megfigyelésnek és orvosi vizsgálatnak vetessenek alá.
Abban az esetben, ha az El-Torból Szuezbe való utazás alkalmával ily hajókon gyanus eset fordul elő, visszaküldetnek El-Torba.
3. CZIKK
A hajózási társulatok ügynökei és a hajóskapitányok részére kijelentetik, hogy egyedül és kizárólag az egyptomi zarándokoknak szabad a hajót, miután El-Torban és Rasz-Mallapban vesztegzáridejöket kitöltötték, végleg elhagyniok, hogy onnan hazájukba visszatérjenek. Egyptominak, vagy Egyptomban lakónak csak azok a zarándokok tekintetnek, a kik valamely egyptomi hatóságtól a megállapitott minta szerint kiállitott tartózkodási igazolványnyal birnak. Ezen igazolványok néhány példánya a dseddahi és yambói consuli és egészségügy hivatalokban letéve leend, a hol azokat a hajóügynökök és hajóskapitányok megtekinthetik.
A nem egyiptomi zarándokokat, tudniillik a törököket, az oroszokat, a perzsákat, a tunisziakat, az algiriakat, a marokkóiakat stb. El-Torból való távozásuk után egyptomi kikötőben partra szállitani nem szabad.
Figyelmeztetnek ennélfogva a hajóügynökök és a hajóskapitányok, hogy az idegen zarándokoknak akár El-Torban, akár Szuezben, Port-Szaidban vagy Alexandriában más hajóra való átszállása tilos.
Azon hajók, a melyeken az előbbi szakaszban megnevezett nemzetek valamelyikéhez tartozó zarándokok lennének, ugyanazon elbánás alá esnek, mint az ott emlitett nemzetbeli zarándokok, ennélfogva ezen hajók a Földközi-tenger egy egyiptomi kikötőjébe sem bocsáttatnak be.
4. CZIKK
Ha a pestis fellépése sem Hedsazban, sem a zarándokjárat folyamán nem állapittatott meg, a hajók Dsebel-Torban a Camaranra nézve a vészmentes hajókra megállapitott szabályoknak lesznek alávetve.
A zarándokok partra szállittatnak; zuhanyt vagy tengeri fürdőt vesznek; szennyes fehérnemüjök, használatban levő holmijok és podgyászuk azon része, mely az egészségüyi hatóság véleménye szerint gyanus lehet, fertőtlenittetik. Ezen intézkedések időtartama a partraszállitást és a hajóra szállitást is beszámitva, hetvenkét órán tul nem terjedhet.
Ha a pestis fellépése Hedsazban vagy a zarándokjárás folyamán megállapittatott, a hajók Dsebel-Torban a Camaranra nézve a fertőzött hajókra megállapitott szabályoknak lesznek alávetve.
A pestisbe esett személyek partra szállittatnak és a kórházban elkülönittetnek. A fertőtlenités alapos módon eszközlendő. A többi utasok partra szállanak, lehetőleg kis csoportokba elkülönittetnek és elszigeteltetnek oly módon, hogy ha a pestis terjedne, az egyes kisebb csoportok az utasok összességét ne veszélyeztessék.
A hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérnemüit, használatban levő holmiját és ruháit, valamint a hajót is fertőtleniteni kell.
A helyi egészségügyi hatóság dönti el, vajjon partra szállitandók-e a nagy málha és az árúk, fertőltenitendő-e az egész hajó, vagy pedig annak csupán egy része veendő-e fertőtlenités alá.
A zarándokok valamennyien azon naptól kezdve, a melyen a fertőtlenitési miveletek befejeztettek, teljes 12 napig tartó megfigyelésnek vettetnek alá. Ha valamely osztályban pestis-eset fordul elő, az ily osztályra nézve a 12 napi időtartam csak azon naptól fogva veszi kezdetét, a melyen az utolsó eset constatáltatott.
5. CZIKK
Hedsaznak a pestistől fertőzött valamely kikötőjéből, vagy a Vöröstenger arábiai partjának bármely kikötőjéből jövő hajók, ha ott zarándokokat, vagy azokhoz hasonló csapatokat nem vettek fel és ha rajtuk az átkelés folyamán gyanus eset nem fordult elő; a közönséges gyanus hajók osztályába sorolandók, és az ezen hajókra nézve megállapitott elővigyázati rendszabályoknak és elbánásnak lesznek alávetve.
Ha utazási czéljuk Egyptom, akkor a Mózes-forrásoknál az elindulástól számitandó 10 nap leteltéig megfigyelés alatt tartatnak; ezenfelül a gyanus hajókra nézve előirt minden rendszabálynak (fertőtlenitésnek stb.) alávetvék, és csupán az orvosi vizsgálat kedvező eredménye esetén engedtetik részökre szabad elmenetel.
Magától értetik, hogy ha ezen hajókon az átkelés alatt gyanus esetek voltak, a Mózes-forrásoknál megfigyelés alá vétetnek, a mely 12 napig fog tartani.
6. CZIKK
Egyptomi zarándokokból álló karavánok, mielőtt Egyptomba mennének, El-Torban 12 napi szigoru vesztegzárnak vetendők alá, ezután Rasz-Mallapba kell őket küldeni, hogy ott 5 napi megfigyelő vesztegzárnak vessék alá magukat; ha pedig ez megtörtént, és az orvosi vizsgálatnak is megnyugtató eredménye volt, a hajón talált tárgyak pedig fertőtlenitve vannak, ismét szabadon tovább mehetnek.
Idegen zarándokokból álló azon karavánok, a melyek szárazföldön akarnak hazájokba vonulni, ugyanazon rendszabályok alá esnek, mint az egyptomi karavánok és a sivatag határáig egészségügyi őrök által fognak elkisértetni.
A Hedsazból Akabán vagy Moilán át jövő karavánokat a csatornához való megérkezésök alkalmával orvosi vizsgálatnak, szennyes fehérnemüiket pedig és holmijokat fertőtlenitésnek kell alávetni.
7. CZIKK
1. A zarándokoknak egyik hajóról a másikra való átszállitása az összes egyptomi kikötőkben szigoruan tiltva van.
2. Hedsazból vagy a Verestenger arábiai partjának valamely kikötőjéből jövő, tiszta egészségi levéllel (patente-nette-tel) ellátott hajók, a melyeken zarándokok, vagy azokhoz hasonló csoportok nincsenek, és a melyeken az utazás alatt gyanus eset nem fordult elő, az orvosi vizsgálat kedvező eredménye alapján Szuezbe szabadon bebocsáttatnak.
8. CZIKK
Hedsazból jövő tiszta egészségi levéllel (patente-nette-tel) ellátott hajók, a melyeken a Verestenger afrikai partjának valamely kikötőjébe menő zarándokok vannak, feljogositvák, hogy Szuakimba mehessenek és magukat ott vethetik alá - az utasoknak a vesztegzári tanyán való egyidejü partra-szállitása mellett - három napi megfigyelésnek.
9. CZIKK
A szárazföldön jövő karavánokat és zarándokokat a Mózes-forrásoknál orvosi vizsgálatnak és fertőtlenitésnek kell alávetni.
A délnek utazó zarándokoknak Hedsaz kikötőiből való elindulásakor alkalmazandó egészségügyi rendszabályok
A hajóraszállási kikötőkben lehető teljes egészségügyi intézmények lesznek a végre, hogy ama zarándokokra, kik hazájokba visszatérnek, azokat a rendszabályokat alkalmazni lehessen, melyek e zarándokokra nézve a bab-elmandebi szoroson tul fekvő kikötőkből való elindulás esetén kötelezők.
E rendszabályok alkalmazása facultativ lesz, a mennyiben tudniillik azok csak az esetben fognak alkalmaztatni, hogyha azon ország consuli hatósága, a melyhez a zarándok tartozik, vagy azon hajó orvosa, a melyre a zarándok szállani akar, azokat szükségesnek tartja.
B) A Perzsa öbölben alkalmazandó rendszabályok
I. A tengeri szállitmányokra nézve a Perzsa öbölben alkalmazandó egészségügyi eljárás
Fertőzöttnek tekintendő azon hajó, melyen pestis van, vagy a melyen 12 nap óta egy vagy több pestis-eset fordult elő.
Gyanusnak tekintendő azon hajó, melyen az elinduláskor, vagy utközben pestis-esetek merültek fel, de ujabb megbetegedési eset 12 nap óta nem fordult elő.
Járványmentesnek tekintendő azon hajó, - ha fertőzött kikötőből jön is - melyben sem az elinduláskor, sem utközben, sem pedig a megérkezéskor pestis-eset vagy halálozás nem fordult elő.
A fertőzött hajók a következő eljárásnak vannak alávetve.
1. a betegek azonnal kiszállitandók és elszigetelendők;
2. a többi személyek szintén kiszállitandók - ha lehetséges - és megfigyelésnek vetendők alá, melynek tartama a hajó egészségügyi állapotához és a legutoljára előfordult esethez képest változhatik, 10 napnál azonban hosszabb nem lehet;
3. a hajószemélyzet és az utasok szennyes fehér nemüje, használati holmija s egyéb tárgyai, melyek a kikötő egészségügyi hatóságának véleménye szerint fertőzöttnek tekintendők, fertőtlenitésnek fognak alávettetni, a hajóval vagy annak csupán fertőzött részével együtt.
A helyi egészségügyi hatóság kiterjedtebb mérvü fertőtlenitést rendelhet el.
A gyanus hajók a következő rendszabályoknak vannak alávetve:
1. orvosi vizsgálatnak;
2. fertőtlenitésnek;
a hajószemélyzet és az utasok szennyes fehérneműje, használati holmija és egyéb tárgyai, melyek a helyi egészségügyi hatóság véleménye szerint fertőzötteknek tekintendők, fertőtlenités alá vétetnek;
3. a hajó minden oly része, a hol betegek vagy gyanusak szállásoltak, fertőtlenitendő. A helyi egészségügyi hatóság által kiterjedtebb mérvü fertőtlenités rendelhető el;
4. a fenék-viznek eltávolitása fertőtlenités és a hajón raktározott ivóviznek más jó ivóvizzel kicserélése után;
5. a hajószemélyzet és az utasok 10 napi megfigyelésnek vettetnek alá, azon időponttól számitva, a melytől fogva a hajón a pestis-eset többé elő nem fordult.
A vészmentes hajóknak a szabad forgalom azonnal megengedtetik, bármily természetü legyen is kisérőlevelök.
Megkivántatik azonban, hogy az ily hajók a legutóbbi fertőzött kikötőből való elindulásuktól számitva 10 napot már kitöltöttek légyen, vagy kitöltsenek.
Az egyedüli eljárás, melyet azokra nézve a megérkezési kikötő hatósága előszabhat, csupán a gyanus hajókra nézve alkalmazható rendszabályok érvényesitéséből állhat (orvosi vizsgálat, fertőtlenités, a fenékviz eltávolitása és a hajón raktározott viznek jó ivóvizzel való kicserélése).
Magától értetik, hogy a megérkezési kikötő illetéke hatósága az orvostól, vagy ennek nem létében, a kapitánytól mindenkor követelhet eskü alatt adandó oly bizonyitványt, hogy elindulás óta a hajón pestis eset nem volt.
A kikötő illetékes hatósága ezen rendszabályok alkalmazásánál tekintettel lesz azon körülményre, hogy az emlitett három osztályzatbeli hajókon okleveles orvos és fertőtlenitőkészülék van-e.
Különleges rendszabályok állapithatók meg azokra a hajókra, melyek egészségügyi állapota rossznak mutatkozik.
A tengeren érkező árúk nem eshetnek más elbánás alá, mint a szárazföldön szállitott árúk, mind a fertőtlenités, mind a beviteli tilalom, az átvitel és a vesztegzár tekintetében.
Minden hajónak, mely magát a kikötő hatósága által előszabott kötelezettségeknek alávetni nem akarja, szabadságában áll a nyilt tengerre visszatérni.
Az ily hajó áruinak partraszállitása megengedhető, a szükséges elővigyázati intézkedések megtétele után, melyek:
1. a hajó, a hajószemélyzet és az utasok elszigetelése;
2. a fenékviz eltávolitása, fertőtlenités után;
3. a hajón raktározott viznek jó ivóvizzel való kicserélése.
Hasonlóképen megengedhető azon utasok kiszállitása, kik azt kérik, azon feltétel alatt azonban, hogy a helyi hatóság által előirt rendszabályoknak magukat alávetik.
II. Egészségügyi intézetek a Perzsa öbölben
A Perzsa-öbölben két egészségügyi intézet lesz felállitandó: egyik az ormützi tengerszorosnál (Ormütz szigetén, Kishm szigetén, vagy pedig egy szomszédságukban kijelölendő helyen), a másik egy Basszorah környékén kijelölendő helyen.
Az Ormütz-tengerszorosi egészségügyi intézet legalább két orvossal, egészségügyi ügynökökkel, egészségügyi őrökkel és fertőtlenitési teljes eszközkészlettel ellátandó. Ugyanott egy kis kórház fog épittetni.
A Basszorah környékén szervezendő állomáson egy nagy kórház fog épittetni és az árúk fertőtlenitésére szolgáló felszereléssel elláttatni, az orvosi szolgálatra több orvos fog rendelkezésre állani.
A hajók, mielőtt a Perzsa-öbölbe bebocsáttatnának, az Ormütz-tengerszorosi egészségügyi intézetnél megvizsgáltatnak, és ott az egészségügyi szabályzat által előirt eljárásnak vettetnek alá.
Ha a hajón pestisbe esett betegek volnának, azok partra szállitandók.
Mindazáltal az oly hajóknak, melyeknek a Schat-El-Arabon kell felhaladniok, megengedtetik, hogy ha a megfigyelési időtartam még nem telt volna le, utjokat folytathassák, oly feltétellel, hogy a Perzsa-öblön és a Schat-El-Arabon vesztegzár alatt fognak hajózni. A hajóra egy Ormützből jövő őrfőnök és két egészségügyi őr fog felügyelni egészen Basszorahig, a hol egy második orvosi vizsgálat tartatik és a hol a szükséges fertőtlenités eszközlendő lesz.
Azon hajók, melyeknek a perzsa kikötőket kell érinteniök, hogy ott utasokat vagy árúkat tegyenek partra, ezen műveleteket Bender-Busirban vihetik végbe, ha majd ott kellő egészségügyi berendezés létesittetett, addig e müveletek Ormützben vagy Basszorahban viendők végbe.
Magától értetik, hogy azon hajó, a mely 10 nap letelte után is - számitva ezen időtartamot azon naptól, a melyen a hajó az utolsó pestistől fertőzött kikötőt elhagyta - vészmentes marad, ha vészmentessége a megérkezéskor is megállapittatik: a perzsa-öböl kikötőiben szabadon járhat-kelhet.
Az ormützi és a basszorahi egészségügyi intézet a konstantinápolyi legfelsőbb egészségügyi tanács hatósága alá lesz helyezve. Az ormützi állomásra nézve az ottomán kormány és perzsa kormány között megegyezés fog létrejönni.
Addig is, mig az ottomán és a perzsa kormányok között ezen megegyezés létrejön, az ormützi tengerszoros egyik szigetén haladéktalanul egy egészségügyi őrállomás fog szerveztetni, a hová az egészségügyi tanács gondoskodása folytán orvosok és egészségügyi őrök rendeltetnek. Ez utóbbiak a vesztegzár tartása mellett menő hajókat egészen a Schat-El-Arabba a Baszszorah környékén elhelyezett egészségügyi intézetig elkisérik.
A konstantinápolyi egészségügyi tanács ezenkivül hanni-kimi és a kizildizéi egészségügyi intézeteket Bajazid mellett a török-perzsa és a török-orosz határon haladék nélkül szervezni fogja.
A járványos ország kormánya a többi országok kormányával minden pestis-eset felmerülését közölni tartozik. Ezen rendszabály lényeges.
Valódi értéke azonban ennek csak akkor lesz, ha az illető kormány a területén felmerülő pestis- és gyanus esetekről maga is értesitve van. Nem lehet tehát eléggé a különböző kormányoknak különös figyelmébe ajánlani, hogy az orvosok a pestis-esetek bejelentésére köteleztessenek.
A közlés tárgyát képezni fogja: a pestis-esetek fellépése, a hely, a hol azok felmerültek, felmerülésök ideje, a megállapitott betegedési esetek és a halálesetek száma.
A közlés a fertőzött ország fővárosában székelő diplomatiai vagy consulátusi hivatalokhoz intézendő. Azon országokra nézve melyek ott képviselve nincsenek, a közlés az illető külföldi kormányhoz közvetlenül távirati uton intézendő.
Ezen első bejelentést további szabályos alakban tartott folytatólagos közlések követik, akként, hogy a kormányok a járvány fejlődéséről folyton tájékozva legyenek. Ezen közlések legalább is hetenként egyszer eszközlendők.
A betegség fellépése és haladására vonatkozó tudósitások lehető teljesek legyenek. Különösen kiemelendők azokban a járvány elterjedésének megakadályozására alkalmazott rendszabályok. Világosan megjelölendők továbbá azon elfogadott óvrendszabályok, melyek az egészségügyi felügyeletre és orvosi látogatásra, az elkülönitésre, a fertőtlenitésre vonatkoznak, és magukban kell foglalniok a hajók elindulása és a gyanus tárgyak kivitelére nézve megállapitott rendszabályokat.
Magától értetik, hogy a szomszédos országok fentartják maguknak a jogot: külön megállapodni arra nézve, hogy a határszéli közigazgatási hivatalok főnökei között közvetlen hiradási szolgálat szerveztessék.
Minden állam kormánya köteles azon rendszabályokat azonnal közzétenni, melyeket a fertőzött ország vagy kerület területéről eredő szállitmányokra nézve megszabni szükségesnek tart.
Ezen közzétételt a kormány a fertőzött ország fővárosában székelő diplomatiai, vagy consulátusi, hivatallal azonnal közölni fogja. A mennyiben a fővárosban diplomatiai vagy consulátusi hivatal nem volna, a közlés az érdekelt ország kormányának közvetlenül fog megküldetni. Ugyszintén köteles a kormány ezen rendszabályok visszavonását vagy módositását a jelzett módon az érdekeltek tudomására hozni.
Fertőzöttnek tekintendő minden oly területrész, a melyen pestis-eset előfordulása hivatalosan megállapittatott.
Nem tekintendő többé fertőzöttnek azon területrész, melyen pestis volt; de a hol a hivatalos megállapitás szerint tiz nap óta (a legutóbb pestisbe esett személy felgyógyulása vagy elhunytától számitva) sem halálozás, sem ujabb eset nem fordult elő, feltéve, hogy a szükséges fertőtlenitési rendszabályok foganatosittattak.
A megelőző rendszabályok fertőzött területen azon pillanattól kezdve alkalmaztatnak, melyben a járvány fellépése hivatalosan megállapittatott.
Ezen rendszabályok alkalmazása megszünik, mihelyt hivatalosan megállapittatik, hogy a területrész ismét egészséges. Nem tekintetik szükségesnek e rendszabályok alkalmazása akkor, ha valamely területrészen csak egyes behurczolt betegedési esetek fordultak elő, a nélkül, hogy a betegség átszármazásának esetei mutatkoznának.
Hogy a rendszabályok csak a tényleg megtámadott vidékekre korlátoltassanak, a kormányok azokat csak a fertőzött kerületekből származó szállitmányokra fogják alkalmazni.
A rendszabályoknak a fertőzött kerületre való szoritása azonban csak azon határozott feltétel mellett van helyén, ha a fertőzött ország kormánya a szükséges intézkedéseket megteszi arra nézve, hogy a gyanus tárgyaknak a fertőzött kerületekről való kivitele megakadályoztassék.
Midőn valamely kerület fertőzötté válik, semmi megszoritó intézkedés nem fog alkalmaztatni az ezen kerületről származó szállitmányokra nézve, ha azok azt a kerületet legalább is öt nappal a járvány fellépte előtt hagyták el.
A fertőzés veszélyének kitett árúk vagy tárgyak, melyeknek behozatala betiltható, a következők:
1. a fehérnemüek és viselt ruhafélék (használatra szánt tárgyak) és használt ágynemüek.
Midőn ezen tárgyak, mint uti podgyász vagy lakhelyváltozás miatt szállitatnak (berendezési tárgyak) azok külön rendszabályok alá esnek.
Az elhunyt katonák és matrózok után maradt és hazájukba visszaküldendő csomagok olybá veendők, mint az előző pontban emlitett tárgyak;
2. rongyok és papirkészitésre szánt ócska rongyok (drilles) a hydraulikus erő által összesajtolt azon rongyokat sem véve ki, melyek mint árúk nagy csomagokban szállittatnak;
3. ócska zsákok, szőnyegek, már használt himzések;
4. nyers bőrök, cserzetlen bőrök, friss bőrök;
5. friss állati részek, körmök, paták, sörény, szőr, nyers selyem és gyapjú;
6. hajak.
Árúk és fertőzés veszélyének kitett tárgyak átvitele, melyek oly módon vannak csomagolva, hogy azokat utközben kezelni nem lehet, nem tiltandó meg.
Ugyszintén, midőn az áruk és tárgyak akként szállittatnak, hogy utközben szennyezett tárgyakkal érintkezésbe nem jöhetnek, azoknak fertőzött területen való átszállitása nem képezhet akadályt a rendeltetési helyre való bebocsátás tekintetében.
Az áruk és fertőzés veszélyének kitett tárgyak behozatali tilalom alkalmazása alá nem esnek, ha a rendeltetési ország hatósága előtt beigazoltatik, hogy azok legalább 5 nappal az első pestis-eset felmerülése előtt indittattak el.
Nem engedhető meg, hogy az áruczikkek a szárazföldi határokon vesztegzár alá vétessenek.
Kitiltás vagy fertőtlenités az egyedüli rendszabályok, melyek alkalmazhatók.
Uti podgyász. A fertőtlenités kötelező uti podgyász vagy butorzat (berendezési tárgyak) részét képező szennyes fehérnemüekre, ruhanemüekre és tárgyakra nézve, melyek fertőzöttnek nyilvánitott területből származnak, s melyeket a helyi egészségügyi hatóság fertőzötteknek minősiti.
Áruk. A fertőtlenités csak oly áruknál és tárgyaknál fog alkalmaztatni, melyeket a helyi egészségügyi hatóság fertőzötteknek minősit, vagy olyanoknál, melyek behozatala eltiltható.
A rendeltetési hely hatóságának hatáskörébe tartozik a fertőtlenités módozatát és helyét megállapitani.
A fertőtlenitésnek akként kell történnie, hogy a tárgyak mentől kevésbbé rongáltassanak meg.
Minden állam részére fentartatik a jog, hogy a fertőtlenités által okozott károk folytán esetleg fizetendő kártéritések kérdését szabályozhassák.
Levelek és levelező lapok, nyomtatványok, könyvek, hirlapok, üzleti irományok stb. (a postacsomagokat bele nem értve) semminemü megszoritásnak vagy fertőtlenitésnek nem lesznek alávetve.
Az utasok, a posta és a podgyász szállitására rendelt kocsik a határon nem tartóztathatók vissza.
Ha azonban megesik az, hogy ezen kocsik valamelyike beszennyeztetik, ezen kocsi a vonattól, fertőtlenités czéljából a határon, vagy a legközelebbi állomás helyén, ha ez lehetséges, lekapcsoltatik.
Hasonló eljárás fog követtetni a teherkocsikra nézve is.
Szárazföldi vesztegzár többé nem állittatik fel. Egyedül azon egyének, kiknél pestis tünetek mutatkoznak, tarthatók vissza.
Ezen elv nem zárja ki minden egyes államnak azon jogát, hogy szükség esetén határainak egy részét elzárhassa.
Kiváló fontossággal bir, hogy az utasok egészségi állapotát illetőleg a vasuti személyzet felügyeletet gyakoroljon.
Az orvosi beavatkozás az utasok megszemlélésére és a betegek gondosára fog szoritkozni.
Ha orvosi vizsgálat tartatik, az a mennyire csak lehetséges, a vámvizsgálattal egyszerre eszközlendő oly módon hogy az utasok a lehető legrövidebb ideig tartassanak vissza.
Mihelyt oly utasok, kik fertőzött helyről jönnek, rendeltetési helyökre érkeznek, felette hasznos volna azokat az elindulás napjától számitandó tiz napon át felügyelet alatt tartani.
A határokon való áthaladásnál a vasuti és posta személyzettel szemben követendő eljárás megállapitása az érdekelt közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Azonban ennek akként kell történnie, hogy a rendes szolgálat akadályozva ne legyen.
A kormányok fenntartják maguknak azon jogot, hogy bizonyos egyénekre nézve külön intézkedéseket léptessenek életbe; különösen;
a) a czigányokat és csavargókat illetőleg és
b) a kivándorlókat és oly egyéneket illetőleg, ki csoportosan utaznak, vagy lépik át a határt.
A határszéli kereskedelmi forgalmat és az ezen kereskedelemmel egybefüggő kérdéseket illető szabályzat, valamint e részben kivételes felügyeleti rendszabályok a szomszédos államok közt kötendő külön egyezmények utján fognak megállapittatni.
A folyóvizi utakra nézve követendő egészségügyi eljárás szabályozása a parti államok kormányai között kötendő külön egyezményeknek tartandó fenn.
Fertőzöttnek tekintendő azon hajó, melyen pestis van, vagy a melyen tizenkét nap óta egy vagy több pestis-eset merült fel.
Gyanusnak tekintendő azon hajó, melyen az elinduláskor, vagy utközben pestis esetek merültek fel, de tizenkét nap óta ujabb megbetegedési eset nem fordult elő.
Járványmentesnek tekintendő azon hajó, ha fertőzött kikötőből jön is, melyen sem az elinduláskor, sem utközben, sem pedig a megérkezéskor pestis vagy halálozás nem merült fel.
A fertőzött hajók a következő eljárásnak vannak alávetve:
1. a betegek azonnal kiszállitandók és elszigetelendők;
2. a többi személyek szintén kiszállitandók - ha lehetséges - és megfigyelésnek vagy felügyeletnek vetendők alá, melynek tartama a hajó egészségi állapotához és a legutoljára előfordult esethez képest változhatik, tiz napnál hosszabb azonban nem lehet;
3. a hajószemélyzet és az utasok piszkos fehérnemüje, használati czikkei és egyéb tárgyai, melyek a kikötő egészségügyi hatóságának véleménye szerint fertőzöttnek tekintendők, fertőtlenitésnek fognak alávettetni;
4. a fenékviz fertőtlenités s a hajón beraktározott ivóviznek más jó ivóvizzel kicserélése után eltávolitandó;
5. a hajó mindazon részei, a hol a pestis-betegek szállásoltak, fertőtlenitendők. A helyi egészségügyi hatóság által kiterjedtebb mérvü fertőtlenités rendelhető el.
A gyanus hajók a következő eljárásnak vannak alávetve:
1. orvosi vizsgálatnak;
2. fertőtlenitésnek, a hajólegénység és az utasok szennyes fehérnemüi, használati czikkei és egyéb tárgyai, melyek a helyi egészségügyi hatóság véleménye szerint fertőzötteknek tekintendők, fertőtlenités tárgyát képezik;
3. a fenékviz, fertőtlenités és a hajón beraktározott ivóviznek más jó ivóvizzel történt kicserélése után, eltávolitandó;
4. a hajó mindazon részei, a hol pestis-betegek szállásoltak, fertőtlenitendők. A helyi egészségügyi hatóság által kiterjedtebb mérvü fertőtlenités rendelhető el.
Ajánlatos a hajószemélyzetet és az utasokat - egészségi állapotuk tekintetében - a hajó megérkezésétől számitandó tiz napi felügyeletnek alávetni.
Hasonlóképen ajánlatos a hajószemélyzet kiszállásának megakadályozása, kivéve, ha az a szolgálat érdekében szükséges.
A ragálymentes hajóknak a szabad elmenetel azonnal megengedtetik, bármily természetü legyen is a kisérő-levelök (patente).
Az egyedüli eljárás, melyet azokra nézve a megérkezési kikötő hatósága előszabhat, csak a gyanus hajókra nézve alkalmazható rendszabályok érvényesitéséből állhat (orvosi vizsgálat, fertőtlenités, a fenékviz kiüritése és a hajón raktározott ivóviznek jó ivóvizzel való kicserélése), kivéve azonban azt, a mi a hajó fertőtlenitését illeti.
Ajánlatos az utasokat és a hajószemélyzetet egészségi állapotuk tekintetében azon időponttól számitott tiz napi felügyeletnek alávetni, a mely időpontokban a hajó a fertőzött kikötőből elindult.
Hasonlóképen ajánlatos a hajószemélyzet kiszállásának megakadályozása, kivéve ha az a szolgálat érdekében szükséges.
Magától értetik, hogy a megérkezési kikötő illetékes hatósága mindenkor követelhet a hajó orvosa, vagy ennek nem létében a hajóskapitány által eskü alatt adandó oly bizonyitványt, mely igazolja, hogy az elindulás óta a hajón pestis-eset nem fordult elő.
A kikötő illetékes hatósága ezen rendszabályok alkalmazásánál tekintettel lesz azon körülményre, hogy az emlitett három osztályzatbeli hajón orvos és fertőtlenitő készülék van-e, vagy nincs.
Különleges rendszabályok állapithatók meg a tulzsufolt hajókra, különösen a kivándorlókat szállitó hajókra, valamint minden más hajóra nézve, melynek egészségügyi állapota rossznak mutatkozik.
A tengeren érkező áruk nem eshetnek más elbirálás alá, mint a szárazföldön szállitott áruk, ugy a fertőtlenités, mint a beviteli tilalom, az átvitel és a vesztegzár tekintetében.
Minden hajónak, mely magát a kikötő hatósága által előszabott kötelezettségeknek alávetni nem akarja, szabadságában áll a nyilt tengerre visszatérni.
Az ily hajónak árui kirakása megengedhető a szükséges elővigyázati intézkedések megtétele után, melyek:
1. a hajó, hajószemélyzet és az utasok elszigetelése;
2. a hajófenékviz eltávolitása, fertőtlenités után;
3. a hajón raktározott ivóviznek jó ivóvizzel való helyettesitése.
Azon utasok kiszállitása, kik azt kérik, szintén megengedhető, azzal a feltétellel azonban, hogy a helyi hatóság által előirt rendszabályoknak magukat alávetik.
Minden ország minden egyes tengerpartjának legalább is egy kikötőjét ellátni tartozik oly szervezettel és elégséges eszközökkel, hogy bármily egészségügyi viszonyok közt levő hajót befogadhasson.
A parti hajózást teljesitő hajók az érdekelt országok között megállapitandó különleges eljárási rendnek lesznek alávetve.
Addig is, mig Szulina város jó ivóvizzel ellátva nem lesz, a folyam felfelé haladó hajók egészségügyi szempontból szigoru ellenőrzésnek alávetendők.
Az utasokkal való tulzsufolás szigoruan eltiltandó.
A Dunán Romániába jövő hajók az orvosi vizsgálatig, valamint a fertőtlenitési miveletek teljes bevégeztéig visszatartandók.
A Szulinába érkező hajók, mielőtt a folyamon felfelé tovább mehetnének, nappal teljesitendő egy vagy több orvosi vizsgálatnak vetendők alá. Minden reggel meghatározott órában az orvos a hajón levő összes személyzetnek egészségi állapotáról meggyőződést szerez és a bejövetelt csak azon esetben engedi meg, ha constatálta, hogy az egészségi állapot kielégitő. A kapitánynak vagy hajókormányosnak dijtalanul egészségi utlevelet, kisérő levelet (patente) vagy bizonyitványt állit ki, mely a későbbi kikötéseknél felmutatandó.
Mindennap teljesitendő egy vizsgálat. A nem fertőzött hajók Szulinában való feltartóztatása hat napot nem haladhat meg.
A fertőzött fehérnemüek fertőtlenitése a megérkezéskor foganatositandó.
A hajón levő esetleg kétes minőségű ivóviz jó minőségü ivóvizzel fog pótoltatni.
A hajófenékviz fertőtlenitendő.
Az itt fenntebb kijelölt rendszabályok csak azon hajóknál alkalmazandók, melyek pestistől fertőzött kikötőből jönnek.
Magától értetik, hogy nem fertőzött kikötőből érkező hajó, ha nem akarja magát az imént megjelölt megszoritásoknak alávetni, fertőzött kikötőből jövő utasokat visszautasithat.
A gyanus és fertőzött hajókra nézve ugyanazon eljárás fog követtetni, mint más európai kikötőkben.
1. Ócska holmik és ócska rongyok, fertőzött kötőszer, papir és más értéktelen tárgyak elégetendők.
2. A fertőzött vagy gyanus fehérnemüek, ágynemüek, ruhák, derékaljak, szőnyegek stb. közönséges vagy 1 1/2-2 légköri nyomásu áramló vagy egyszerü gőzzel müködő készülékekben fertőtlenitendők.
Ezek a készülékek hathatós fertőtlenitő eszközöknek csak ugy tekinthetők, ha jelző hőmérővel történt kipróbáltatásuk alkalmával a hőmérséklet egy derékalj belsejében legalább is 100°-ra emelkedett.
Hogy ezen eljárás hatályosságáról bizonyosságot lehessen szerezni, a hőmérséklet 10-15 perczig tényleg fentartandó.
3. Fertőtlenitő oldatok:
a) Sublimat-oldat (1:1000) 10 gramm konyhasó hozzáadásával.
Ezen oldatot anilin kékkel vagy indigó kékkel kell megfesteni és fémből készült tartókban nem szabad tartani.
b) 5%-os tiszta kristályos karbolsav-oldat, vagy nyers, tisztátalan kereskedelmi karbolsav, meleg fekete szappan-oldatban 5%-os arányban feloldva;
c) frissen készitett mésztej.
4. Különös utasitások, melyek a fertőtlenitő oldatok használatánál figyelembe veendők.
A betegek ürülékeivel bemocskolt fehérnemüeket, ruhákat és egyéb tárgyakat sublimat-oldatban kell mártani.
A tiszta karbolsav-oldat és a szappanos karbolsav-oldat ugyanazon használatra teljesen alkalmas. A tárgyak legalább 6 órán át hagyandók az oldatban.
Az oly tárgyak, melyeket a fertőtlenitő készülék hőmérsékletének (100°) kár nélkül ki nem lehet tenni, ugymint bőrből készült tárgyak, enyvelt fa, nemez, bársony, selyem stb. sublimát-oldattal, pénzdarabok pedig szappanos carbolsav-oldattal fertőtlenithetők.
A betegek ápolásával megbizott személyek arczukat és kezüket sublimat-oldattal vagy valamely karbolsav-oldattal tartoznak megmosni.
A karbolsav-oldatok főleg oly tárgyak fertőtlenitésére szolgálnak, melyek sem 100ř hőmérsékletet, sem sublimáttal való érintkezést nem állanak ki, minők a fémek, müszerek stb.
A mésztej használata különösen az ürülék és a kihányt anyag fertőtlenitésére ajánlatos. A köpetet és genyes anyagokat tűz által kell elpusztitani.
5. Pestisbe esett betegek által használt hajók fertőtlenitése.
A hajónak betegek vagy gyanusnak mutatkozó személyek által használt összes fülkéit és egyéb részeit ki kell üriteni és az összes tárgyak a fennebbi szabályok szerint kezelendők.
A falakat - 10% alkoholt tartalmazó - sublima-oldattal kell fertőtleniteni.
A fecskendezést (pulverisation) a fal felső részén kell kezdeni és vizszintes irányban haladni; ily módon kell aztán lefelé folytatni addig, mig csak a fal egész felülete finom csöppecskék rétegével nincs bevonva.
A padlókat ugyanezzel az oldattal fel kell mosni.
Két órával ezután a falak és a padló surolandók és vizzel teljesen felmosandók.
6. A fertőzött hajó fenékürjének fertőtlenitése.
A fenékürbe, hogy fertőtlenitve legyen, először is a kén-hydrogén semlegesitése végett elegendő mennyiségű kénsavas vasat kell önteni, azután a fenékürben levő vizet el kell távolitani, a fenékürt tengervizzel kimosni és végre bizonyos mennyiségű sublimat-oldatot kell beleönteni.
Kikötőben a fenékvizet kiüriteni nem szabad.
Jegyzet. A pestis-fertőzés valószinüleg a betegek ürülékei (köpete, székelése), kóros termékei (elgenyedt mirigyei és kelevényei stb.) által történik, következésképen tehát az ezekkel bemocskolt fehérnemüek, ruhák és piszkos kezek által is.
1. A hajóskapitány tartozik arra ügyelni, hogy oly személyek, kik azon gyanu alatt állanak, hogy pestisbe estek, a hajóra ne szálljanak. Fehérnemüeknek, rongyoknak, ágynemüeknek és általában minden piszkos vagy gyanus tárgynak a hajóra való felvételét utasitsa vissza.
Oly ágynemüek, ruházati tárgyak, rongyok stb., a melyek pestisbe esett személyé voltak, a hajóra fel nem vehetők.
2. A hajóra szállás előtt a hajót a leggondosabban ki kell tisztitani és ha szükséges, fertőtleniteni.
3. Okvetlenül szükséges, hogy a hajóra felvett ivóviz oly forrásból származzék, melynél a fertőzés lehetősége ki van zárva.
A viz teljesen veszélytelen, mihelyt le van párolva vagy fel van forralva.
1. Kivánatos, hogy minden hajón a ragályos betegségben szenvedő egyének elszigetelésére külön hely legyen fentartva.
2. Ha ilyen nem lenne, akkor azon fülke vagy bármely más hely, a hol egy személy pestisben megbetegedett, a közlekedéstől elzárandó.
Csak a betegek ápolásával megbizott személyeknek szabad oda menniök.
Ezek is a más személyekkel való minden érintkezéstől elzárandók.
3. A betegekkel érintkezésben állott ágynemüeket, fehérnemüeket, ruhákat azonnal és pedig még a beteg szobájában fertőtlenitő oldatba kell mártani.
Ugyanez történik az ápolásra használt személyek netán bemocskolt ruházatával is.
Az emlitett tárgyak közül az értékteleneket el kell égetni, vagy ha a hajó nem kikötőben vagy nem csatornában van, a tengerbe kell dobni. A többi tárgyakat áthatlan, sublimát-oldattal mosott zsákokban a fertőtlenitő készülékbe kell vinni oly módon, hogy a körülfekvő tárgyakkal minden érintkezés kikerültessék.
Ha a hajón fertőtlenitő készülék nincsen, akkor ezen tárgyakat hat órán át fertőtlenitő oldatban kell hagyni.
4. A beteg ürülékeit (köpet és székelési anyagok, vizelet) oly edénybe kell tenni, a melybe előbb a fennebb leirt fertőtlenitő oldatok valamelyikéből egy pohárra való beleöntetett.
Ezen ürülékeket azonnal az árnyékszékekbe kell önteni, melyek minden egyes beleöntés után gondosan fertőtlenitendők.
5. A betegek által elfoglalt helyiségeket a fennebb előadott szabályok szerint gondosan fertőtleniteni kell.
6. A holttestek sublimát-oldattal telitett lepelbe burkoltan a tengerbe sülyesztetnek.
7. Az átkelés alatt foganatositott minden óvintézkedési műveletet a hajónaplóba be kell jegyezni és az valamely kikötőbe érkezéskor az egészségügyi hatóságnak bemutatandó.
8. A fennebbiekben előirottak mindarra is alkalmazandók, a mi a beteggel érintkezésben állott, tekintet nélkül a megbetegedés sulyos voltára és kimenetelére.
1. Ha a hajó fertőzött, a megbetegedett személyek partra szállittatnak és egy külön helyiségben elszigeteltetnek.
Oly egyének, a kik a betegekkel érintkezésben voltak, kéteseknek tekintendők.
2. Az összes fertőzött tárgyak és az oly tárgyak, mint a ruhák, az ágynemü, a derékaljak, szőnyegek és más tárgyak, melyek a beteggel érintkezésbe jutottak, azon személyek ruhái, a kik ápolták, a beteg fülkéjében és a fülkékben levő tárgyak, mint szintén a fedélzet vagy a fedélzet azon részei, a melyeken a beteg tartózkodott, fertőtlenitendők.
A konstantinápolyi legfelsőbb egészségügyi tanács hatásköre (Verestenger, Perzsa-öböl, Török-Perzsa és Török-Orosz határ).
1. A jelen egyezmény által a pestis behurczolása ellen megállapitott rendszabályok foganatositása és ellenőrzése a konstantinápolyi legfelsőbb egészségügyi tanács illetékességének egész terjedelmében, az 1894 április 3-iki párizsi egyezmény IV. mellékletének 1. czikk által létesitett bizottságára van bizva; azon értelmező rendelkezéssel, hogy ezen bizottság tagjai kizárólag a konstantinápolyi legfelsőbb egészségügyi tanács tagjai közül jelölendők ki és képviselni fogják azon hatalmakat, melyek a velenczei 1892., a drezdai 1893., a párizsi 1894. és a velenczei 1897-iki egészségügyi egyezményhez hozzájárultak vagy járulni fognak.
2. Az okleveles és illetékes orvosok, a jól begyakorolt fertőtlenitők és mechanicusok, katonai szolgálatban tiszti vagy altiszti minőségben volt egyének közül felvett egészségügyi őrök testülete, melyről ugyanazon egyezmény IV. mellékletének 2. czikkében történik intézkedés; van hivatva a felsorolt és a jelen szabályzat által létesitett különböző egészségügyi intézetek jó mükődését biztositani.
3. A jelen egyezményben létesitendőnek kimondott végleges és ideiglenes egészségügyi őrállomások felállitásának költségei, a mi az épületek épitését illeti, az ottomán kormány terhére esnek.
A konstantinápolyi legfelsőbb egészségügyi tanács fel van hatalmazva szükség esetén, a sürgősségre való tekintettel, a szükséges összegeket a tartalékalapból előlegeztetni; ezek neki kérelmére az „egészségügyi dijszabás (tarif) átnézésével megbizott vegyes bizottság” által fognak rendelkezésre bocsáttatni.
Ez esetben köteles a telepek (établissements) épitése felett őrködni.
4. Tartozik ezen kivül a konstantinápolyi legfelsőbb egészségügyi tanács a mostantól fogva rendelkezésre bocsátott pénzalapokból a hannikimi és Bajazid mellett egészségügyi intézeteket a török-perzsa és a török-orosz határon szervezni.
5. Az 1894-iki párisi egyezmény IV. mellékletének 4., 5. és 6. czikkei jelen szabályzat határozványaira alkalmazandók.
6. Az egyezményben foglalt szabályzatok által megállapitott intézkedések folytán előálló költségek, az értekezlet által ugy a Mózes-forrásoknál leendő uj berendezésekre, mint az egészségügyi tanácstól függő személyzet szaporitására nézve ez értekezlet által ajánlott következő pénzforrásokból lesznek fedezhetők:
a) Elhalasztása a khedivei 1896. deczember 28-iki rendelet hatályának (mely a világitó toronyi leszállitott díjszabás hatályba léptetését 1897 jul. 1-re állapitja meg) a hatalmak beleegyezésével, egészen azon időpontig, a midőn a jelenlegi dijszabás jövedelme és a leszállitott dijszabás közötti különbözet 4000 egypt. L. összeget ér el. Az ekként nyert összeg a rendkivüli kiadásokra fog fordittatni (uj berendezések a Mózes-forrásoknál);
b) a rendes kiadások fedezésére (a személyzet szaporitása) az egyptomi kormány az egészségügyi tanácsnak évenként 4000 egypt. L. összeget fog utalványozni, mely összeg az ezen kormány rendelkezésére maradó (a világitó-tornyok után szedett) dijak többletéből nyerhet fedezetet. Ez összegből azonban egy minden zarándok után 10 d. p. (dijszabási piaszter) erejéig El-Torban szedendő vesztegzári pótdijból összegyülő összeg le fog vonatni.
Abban az esetben, hogy ha az egyiptomi kormány a kiadások ezen részének viselése kérdésében nehézségeket támasztana: az egészségügyi tanácsban képviselt hatalmak a khedivei kormánynyal értekezni fognak arra nézve, hogy ez utóbbinak a viselendő költségekben való részvétele biztosittassék.
2. § Ugyancsak az ország törvényei közé iktattatik az 1. §-ban foglalt nemzetközi egyezmény módositásáról szóló, és az érdekelt hatalmak között Rómában 1900 évi január hó 24-én létrejött nyilatkozat is, melynek szövege a következő:
Az 1897. évi márczius hó 19-én Velenczében kötött nemzetközi egészségügyi egyezményt aláiró államok fölismervén szükségét annak, hogy a jelzett egyezményhez tartozó általános szabályzat I. fejezetébe foglalt „Zarándokszállitó hajókon követendő rendszabályok” czimü külön szabályzat 35. czikke módosittassék; hogy e czikk összhangba hozassék ugyanazon szabályzat 11. §-ával, alulirottak kormányaik által e részben kellő felhatalmazással ellátva, kijelentik a következőket:
Az előlemlitett külön szabályzat 35. czikke ekkép módosittatik:
„Minden hajóskapitány, kire rábizonyul, hogy zarándokokat szállit vagy szállitott a nélkül, hogy hajóján egy és esetleg két megbizott orvos lett volna, megegyezőleg a 11. czikk rendelkezéseivel, 300 m török font birság alá esik.”
E kijelentés a törvényhozó testületek jóváhagyása alá fog bocsáttatni azokban az államokban, a hol e jóváhagyás megkivántatik, életbe lép, mihelyt az erre vonatkozó ratificatiók kicseréltettek Rómában oly módon, mint ez történt azon egyezmény jóváhagyási okmányaival, melyre jelen nyilatkozat vonatkozik.
[Aláirások]
3. § Ezen törvény kihirdetése után azonnal lép és végrehajtásával a kormány bizatik meg.
