1900. évi XXIX. törvénycikk

a dohánytermelők és a dohánykertészetek közötti jogviszonyok szabályozásáról * 

I. FEJEZET

1. § A dohánykertészeknek munkásigazolványnyal (kertészkönyv) kell birniok (1898:II. tc. 1. §).

Az igazolvány (kertészkönyv) kiadására nézve az 1898:II. tc. I. fejezetében foglaltak irányadók.

2. § A termelő és a dohánykertész közti szerződés feltételeinek megállapitása a felek szabad egyezkedésének tárgya; a törvénynyel vagy a dohányjövedéki szabályokkal ellenkező megállapodások azonban érvénytelenek.

A dohánykertész által a vele egy háztartásban élő családtagjai nevében vállalt kötelezettségekről az vélelmeztetik, hogy e kötelezés a családtagok hozzájárulásával történt.

3. § A szerződést legalább egy termelési évre kell megkötni. Ha a szerződést a termelési év, illetőleg több évre kötött szerződésnél, az utolsó termelési év deczember 25-31-ike között egyik vagy másik fél fel nem mondja: a szerződés ugyanazokkal a feltételekkel egy termelési évre meghosszabbitottnak tekintetik.

4. § Minden szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kötelezettek nevét, a dohánykertész termelési területének négyszögölekben való meghatározását;

b) a dohánykertész összes járandóságának (rész) és annak megállapitását, hogy a dohánykertésznek készpénzben és terményben mily időszakokban mily összegü előleg kiszolgáltatására van igénye;

c) a termelési eszközökre, az elszállásolásra, a tüzelő anyagra, a vizhordásra, a biztositási dijakra és összegekre, a dohánynak a pajtába és a beváltási helyre való szállitására, továbbá a költözködésre vonatkozó megállapodásokat.

5. § A szerződésben a dohánykertész a dohánytermelésen felül csak olyan munka teljesitésére vállalhat kötelezettséget, mely a dohánytermelés hátránya nélkül teljesithető.

Ha a szerződésben a dohánykertész ilyen munka teljesitésére is kötelezettséget vállalt s a szerződésben az ilyen munka után járó bér előzetesen meg nem határoztatott: a dohánykertésznek olyan bér kiszolgáltatására van igénye, mint a milyen bért azon községben hasonló munkáért abban az időben rendszerint fizetnek.

6. § A szerződés a dohánykertészt csak akkor tilthatja el más munkaadónál a dohánytermelés hátránya nélkül teljesithető munka elvállalásától, ha a szerződésben a termelő kötelezettséget vállal arra, hogy a dohánykertészt ilyen munkára saját gazdaságában alkalmazza.

7. § A dohánykertészt arra kötelezni, hogy a szerződés szerint a termelő által szolgáltatott termelési eszközök, épületek használatáért dijat fizessen - tilos.

8. § A szerződést a községi előljáróság előtt irásban kell megkötni. Egy okiratban több dohánykertészszel is megköthető a szerződés.

A szerződést aláirás előtt köteles a községi jegyző az előljáróság egy tagja jelenlétében a felek előtt felolvasni, azok jogait és kötelességeit megmagyarázni s őket a szerződésszegés törvényes következményeire figyelmeztetni.

A szerződő felek által a szerződési okirat mindkét példánya a jegyző és előljáró társa jelenlétében aláirandó. Az irni nem tudó fél kézjegyét használja, s a nevét a jegyző mint néviró jegyzi fel.

A szerződés aláirása után köteles a jegyző, előljáró társával együtt a szerződési okirat mindkét példányára rávezetendő záradékban a felolvasás és megmagyarázás megtörténtét bizonyitani, az aláirásokat hitelesiteni s a dohánykertész igazolványába a termelő nevének, a megszabott területnek és a szerződési időnek kitüntetése mellett bejegyezni, hogy azon igazolvány tulajdonosa előttük szerződést kötött.

A záradékolt szerződési okirat egyik példánya a termelőnek, másik példánya a dohánykertésznek, illetőleg ha több dohánykertész szerződése foglaltatott egy okiratba, azok megbizottjának adandó át; a szerződés másolata pedig az illetékes dohánybeváltó hivatalnak küldendő meg.

9. § A szerződési okirat megmagyarázásáért, felolvasásáért, hitelesitéseért és másolatáért a jegyző összesen két korona dijat szedhet.

A szerződés láttamozásáért dij nem jár.

A szerződéskötés költségét a munkaadó fizeti.

A szerződés bélyeg- és illetékmentes.

10. § Ha a jegyző arról szerez meggyőződést, hogy a szerződés a törvénybe vagy a jövedéki szabályokba ütközik, a szerződéskötésnél közreműködnie tilos.

Tilos továbbá közreműködnie különösen akkor is, ha a szerződéskötés czéljából megjelent dohánykertész igazolványnyal nem bir, vagy ha tudomása szerint már más termelővel szerződést kötött, vagy végül, ha a dohánykertész az illetékes jövedéki hatóság által a dohánytermelésnél való alkalmaztatástól eltiltatott.

11. § A közigazgatási bizottságnak a törvényhatóság területén működő mezőgazdasági bizottság vagy gazdasági egyesület meghallgatásával tett előterjesztésére a földmivelésügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg egyes törvényhatóságokra, járásokra, községekre kivételkép megengedheti, hogy a dohánykertészekkel kötött szerződéseknek az előljáróság előtt való megkötése mellőztessék s a két példányba foglalandó szerződés aláirás után az előljáróságnak csak láttamozás végett mutattassék be.

Ilyen esetben a termelő köteles a szerződés létrejöttét a dohánykertész igazolványába bejegyezni s a szerződési okirat egyik példányát a dohánykertésznek, illetőleg ha több dohánykertészszel köttetett meg a szerződés, azok megbizottjának átadni, - a másolatát pedig a reá nézve illetékes dohánybeváltó hivatalnak megküldeni.

12. § Ha a felek a szerződés érvényességének ideje alatt a szerződés feltételeit egyetértőleg módositani kivánják, minden tekintetben azon eljárást kell követni, melyet e törvény az eredeti szerződés megkötésére nézve megszab.

13. § Ha a szerződés a teljesités megkezdésének időpontját nem határozta meg, köteles a termelő a dohánykertészt szó- vagy irásbeli felszólitással legalább három nappal a teljesités tervbe vett megkezdése előtt a megjelenésre és a szerződés teljesitésére felhivni. Köteles a termelő a termelésre előkészitett területet idejében kijelölni; intézkedésre jogosult megbizottjának nevét közölni; a dohánykertész járandóságait a szerződés megállapodásai szerint kiszolgáltatni.

Ha a szerződést vagy a törvény rendelkezéseit a termelő vagy megbizottja megszegi, az okozott teljes kár és eljárási költségek megfizetésére mindenkor a termelő kötelezendő. A termelő visszkereseti joga megbizottja ellen érintetlen marad.

Ha az igazolvány a termelő (megbizott) kezén elvész, az igazolvány megszerzésének költségét a termelő viseli; ha pedig a szerződéses viszony megszüntekor az igazolványt, vagy annak másodlatát a dohánykertésznek bármely okból három nap alatt át nem adja, mindaddig, mig azt annak rendelkezésére nem bocsátja, - a késedelem minden napjára abban az időben fizetett napszámbért köteles annak naponként megfizetni.

14. § A dohánykertész köteles a szerződésben vagy a termelőnek a 13. § szerint közölt felhivásában megjelölt időben, még pedig, ha a szerződés erre kötelezi, munkaeszközeivel és segédmunkásaival a munkahelyen megjelenni, a termelési munkálatokat a termelőnek (megbizottjának) utasitása szerint végezni, s általában törvényes és szerződésszerinti kötelességeit teljesiteni. (32. §)

A dohánykertész és háznépe köteles a gazdaság rendjét megtartani és a termelőnek (megbizottjának) abból kifolyó utasitásait teljesiteni.

15. § A termelő köteles a kertész tartozásairól és követeléseiről két egyenlő jegyzéket vezetni, melyekbe a bejegyzések egyidejüleg eszközlendők. A jegyzék egyik példányal a kertésznek adandó át.

16. § A dohánykertész járandóságát szeszes italokkal, vagy áruczikkekkel egészben vagy részben megváltani, utalványnyal, bárczával, jegygyel fizetni; abból a termelőnek saját követelésein, továbbá a dohány kertész állami, törvényhatósági, községi, egyházi és iskolai adótartozásain kivül birósági vagy hatósági letiltás esetét kivéve, a dohánykertész beleegyezése nélkül bárki követelésének fedezésére bármit levonni; a dohánykertészt arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati czikkeit, eszközeit a termelőnél vagy általa kijelölt egyénnél vásárolja; az adott előleg, kölcsön után kamatot szedni, vagy ezek értékéről váltót venni - tilos. (31. §)

17. § A dohánykertésznek eladott, kölcsönadott, előlegezett, vagy a dohánykertész beleegyezésével az ő járandósága terhére beszerzett terménynek, élelmi, élvezeti, ruházati czikknek, eszköznek árát a termelő az elszámolásnál nem számithatja föl nagyobb összegben, mint a mennyi annak piaczi ára az átadás idején a gazdasághoz legközelebb eső piaczon volt. (31. §)

18. § A termelő összes dohánytermése beváltási árának folyósitása után legkésőbb 15 nap alatt, ha pedig a szerződés időközben megszünt volna, a szerződés megszünésekor köteles a dohánykertészszel elszámolni; az elszámolást a dohánykertésznek irásban átadni s azt, a mi az elszámolás szerint a dohánykertésznek jár, megfizetni; ha pedig a dohánykertész ezt bármely okból át nem vehetné, vagy el nem fogadná, az ezen törvény szerint illetékes elsőfokú hatóságnál (35. §) készpénzben letétbe helyezni. (31. §)

Az a körülmény, hogy a termelő a dohány beváltási árát bármely okból fel nem vette: az elszámolás s a dohánykertész járandósága kifizetésének elhalasztására nem ad jogot.

19. § A szerződés megszünését a termelő a dohánykertésznek igazolványába bejegyezni köteles. Köteles továbbá bejegyezni azt is, hogy a dohánykertész hány négyszögölet művelt, e területről osztályok szerint mennyi dohányt szállitott be s mennyi volt ennek beváltási ára. (31. §)

A termelőnek az utóbbi adatokra vonatkozó helyes bejegyzését, az illetékes dohánybeváltó-hivatal bármelyik fél kérelmére dijtalanul hitelesiti.

20. § A szerződés megszüntekor a dohánykertész a rábizottakról elszámolni tartozik; hátralevő járandóságára csak az elszámolás megejtése után van igénye.

21. § Ha a szerződésben ellenkező megállapodás nincsen, a dohánykertésznek a termelőhöz való költözéséhez szükséges igaerőt a termelő köteles szolgáltatni.

A szerződés bármely okból való megszünése esetében, ha a dohánykertész más termelővel szerződést nem kötött, az elköltözéséhez szükséges igaerőt - ha a dohánykertész ilyennel a felmondás idejében nem rendelkezik - a legközelebbi községig, vagy kivánatra ezzel egyenlő távolságig a termelő köteles szolgáltatni.

22. § A termelő a dohánykertész által okozott kárának értéke erejéig a dohánykertész járandóságát és biztositékát visszatarthatja, köteles azonban kárkövetelésének megállapitása végett az eljárást az illetékes hatóság előtt, a leszámolás után három napon belül meginditani.

Más jogczimen fennálló követelésének fedezésére a munkaadót a dohánykertészszel szemben visszatartási jog nem illeti meg.

23. § A dohánykertész járandóságának lefoglalhatására nézve az 1881. évi LX. tc. 61. §-ának rendelkezései irányadók.

A dohánykertész munkaeszközei, továbbá a termeléshez szükséges igavonó jószágai, s az ezen állatok részére egy hónapra szükséges takarmány végrehajtás alá nem vonható.

24. § Az ingatlannak bármily okból zárgondnoki kezelése esetében a termelőt a jelen törvény szerint megillető jogok és kötelességek a zárgondnokra mennek át, a ki az ingatlanra vonatkozó munkaszerződéseket változatlanul teljesiteni köteles.

Az ingatlannak végrehajtási árverése esetében az 1881:LX. tc. 189. §-ának a) pontjában felsorolt előnyös tételekkel egyenlő rangsorban elégitendők ki a dohánykertésznek az ingatlanra vonatkozóan kötött szerződésből eredő összes követelései.

25. § A termelő jogosult a szerződést azon dohánykertészszel szemben felbontani:

a) a ki a szerződés megkötése utáni időben a termelőt, családtagját, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbizottját tettleg bántalmazza, vagy testi épsége, élete vagy vagyona ellen büntetendő cselekményt követ el, vagy ilyet megkisérel;

b) a ki a termelőnek, családtagjának, intézkedésre vagy felügyeletre jogosult megbizottjának tulajdonában szándékosan kárt okozott;

c) a kinek elbocsátására az 1887:XLIV. tc. 16. §-a alapján felhivatott;

d) a ki maga vagy a kinek háznépe a gazdaság rendjét figyelmeztetés daczára ismételten megszegi, vagy a termelőnek (megbizottjának) a termelésre vonatkozó vagy a gazdaság rendjéből kifolyó jogos meghagyását nem teljesiti.

26. § A dohánykertész abban az esetben jogosult a szerződés felbontására:

a) ha a szerződés megkötése után a termelő, családtagja vagy tisztje, őt vagy hozzátartozóját tettleg bántalmazza, vagy élete, testi épsége, vagyona ellen irányuló büntetendő cselekményt követ el vagy ilyet megkisérel;

b) ha a termelő őt vagy hozzátartozóját tiltott cselekményre hivja fel, vagy őt, általa el nem vállalt szolgáltatás teljesitésére szoritja;

c) ha a termelő szerződéssel kötelezett járandóságát jogtalanul visszatartja.

27. § Ugy a termelő, mint a dohánykertész a 25. § c) pontjában emlitett eset kivételével a 25., 26. §-okban felsorolt bármely eset miatt csak akkor bonthatja fel a szerződést, ha ebbeli elhatározását - a felbontás okául felhozott eset tudomására való jutása után - 48 óra alatt a dohánykertészszel, illetőleg a termelővel vagy illetékes megbizottjával szóval, vagy ezen időn belül feladott ajánlott levélben közli.

E közlés elmulasztása esetében a szerződés ugyanebből az okból többé fel nem bontható.

28. § Ha az ingatlan tulajdonosának vagy birtokosának (birlalójának) személyében a szerződés megkötése után, de a szerződés teljesitésének megkezdését megelőzőleg bármely okból változás áll be; a jogutód a jogelődje által kötött szerződést a községi előljáróság utján a szerződés teljesitésének megkezdését egy hónappal megelőzőleg kártéritési kötelezettség nélkül felbonthatja; ez esetben is azonban tartozik a munka felvállalása következtében felmerült költségeket és kiadásokat a dohánykertésznek megtériteni.

Hasonlóképen a dohánykertész is jogosult a termelő személyében történt változás okából a szerződést, de ugyancsak legföllebb a munka teljesitésére megszabott időpontot egy hónappal megelőzőleg kártéritési igény nélkül felbontani.

Ha a jogutód vagy a dohánykertész a felbontás e jogával nem él, a jogelőd által megkötött munkaszerződés a feleket egész terjedelmében kötelezi.

Árverés, esetében a vevő, ha a szerződést ezen szakasz első bekezdése alapján felbontja, tartozik a dohánykertésznek a munka felvállalása következtében felmerült költségeket és kiadásokat megfizetni; jogositva van azonban az ily czimen kifizetett összeget a vételárba beszámitani, vagy azt mint előnyös tételt érvényesiteni.

Ha pedig a jogutódlás oly időben következik be, midőn a szerződés a jelen § rendelkezései szerint már fel nem bontható, a jogutód a jogelőd által a szerződésben elvállalt, bár a jogutódlás beálltának időpontjában már lejárt kötelezettségekért - a jogelőd elleni visszkereseti jogának fenmaradásával - a dohánykertésznek a jelen törvény rendelkezései szerint mint egyenes adós felelős.

Örökösödés eseteiben ezen szakasz nem alkalmazható.

29. § Az a szerződő fél, a kinek hibája miatt a szerződés felbontatott, vagy a ki a szerződést jogtalanul szüntette meg, a másik szerződő félnek teljes kártéritéssel tartozik.

II. FEJEZET

30. § A mennyiben ez a törvény ellenkező rendelkezéseket nem tartalmaz, az 1879:XL. tc. általános határozatai a jelen törvény által megállapitott kihágási ügyekben is alkalmazandók. Az 1898:II tc. 64., 65., 66. §-ai dohánykertészekre és termelőkre is kiterjednek.

31. § Kihágást követ el s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a termelő (megbizott), a ki ennek a törvénynek 13., 16., 17., 18., 19. §-aiban foglalt rendelkezéseit vagy tilalmait megszegi.

Kihágást követ el s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a termelő (megbizott), a ki a dohánykertésznek a dohánytermelésre szánt területen kivül haszonbérbe, részes mivelésre, használatra stb. átengedett ingatlanért az azon vidéken szokásos ellenszolgáltatásnál aránytalanul nagyobbat köt ki, vagy a ki a dohánykertésztől a nélkül, hogy az 1883:XXV. tc. 1. §-ának ismérvei fenforognának, oly terhes szolgáltatásokat követel, melyek ennek anyagi romlását idézhetik elő.

32. § Kihágást követ el s 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a dohánykertész, a ki

a) munkásigazolvány (kertészkönyv) nélkül vagy ugyanazon időtartamra dohánykertészi minőségben több termelővel szerződik (1. §),

b) a jelen törvény 14. §-ának rendelkezéseit megszegi.

33. § A kihágási eljárás a 31. §-ban, valamint a 32. § b) pontjában megjelölt esetekben csak a sértett fél inditványára tehető folyamatba.

A dohánykertész ellen kiszabott szabadságvesztési büntetés megkezdésére a termelő kivánatára halasztás adható, úgy azonban, hogy a büntetés a termelési év lejárta előtt teljesen végrehajtható legyen.

Ha az elitélt a kiszabott pénzbüntetést 48 óra alatt le nem fizeti, az erre az esetre az itéletben megállapitott szabadságvesztés-büntetés, az előző bekezdés esetét kivéve, azonnal végrehajtható.

A jelen törvény alapján kirótt és beszedett pénzbüntetések az 1898. évi II. tc. 71. §-ában meghatározott czélra forditandók.

34. § Attól a termelőtől, a ki a 31. § első bekezdése alapján a 16. §-ban megszabott tilalmak megszegése miatt vagy a 31. § második bekezdésében megállapitott kihágásért jogerősen elitéltetett; a dohánytermelési engedély az erre illetékes pénzügyi hatóság áltat elvonható, ismétlés esetében pedig elvonandó.

III. FEJEZET

35. § Mindazokra az ügyekre nézve, melyek a jelen törvény szerint hatósági intézkedést igényelnek, s az ebben a törvényben megállapitott kihágások megtorlására, nemkülönben az egyénenként 100 koronát meg nem haladó kárkövetelések elbirálására az 1898:II. törvénycikkben megjelölt hatóságok illetékesek.

Két érdemben egybehangzó határozat ellen felebbzésnek helye nincsen.

A sértett fél akkor sem felebbezhet, ha a másodfoku hatóság az elsőfoku hatóság által kiszabott büntetést sulyosbitotta; valamint a vádlott sem felebbezhet, ha a másodfoku hatóság az ő büntetését enyhitette.

Rendkivüli felülvizsgálatnak csak abban az esetben van helye, ha vagy az eljárt hatóság nem volt illetékes, vagy nem a jelen törvény szerint elbirálandó ügyben határozott, vagy pedig, ha a felülvizsgálat a közérdek megóvása czéljából indokolt.

Az ezen törvény szerint a közigazgatási hatóság elé tartozó ügyek minden fokozaton, mindenkor soron kivül tárgyalandók s intézendők el.

Az eljárási szabályokat a földmivelésügyi minister a belügyi és az igazságügyi ministerrel egyetértőleg rendeletileg állapitja meg.

A 100 koronát meghaladó kártérités iránti ügyek, továbbá az ezen törvényben előirt alakszerüségek megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdések elbirálására a rendes biróságok illetékesek.

Az 1898:II. tc. 75., 76. §-aiban foglalt intézkedések a jelen törvény hatálya alá eső ügyekre is kiterjednek.

36. § A dohánytermelésre szerződtetett gazdasági cselédekre s a dohánytermeléshez esetenként felfogadott gazdasági munkásokra, napszámosokra a jelen törvény hatálya, nem terjed ki s ezekre az 1876:XIII. tc., illetőleg az 1898:II. tc. szabályai alkalmazandók.

37. § Jelen törvény életbeléptének napját a m. kir. földmivelésügyi minister a pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg.

A szükséges átmeneti intézkedések megállapitásával s a jelen törvény végrehajtásával a m. kir. földmivelésügyi és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére