Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége a német császár, Poroszország királya közt az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény, miután az országgyűlés elfogadta és utóbb a szerződő felek szokott módon megerősitették, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ö Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, egyfelől
és
Ő Felsége a német császár, Poroszország királya, a Németbirodalom nevében, másfelől
attól az óhajtól indittatva, hogy az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogokat mindkét fél államterületein hathatós módon biztositsák, e végett külön egyezmény kötését határozták el és ehhez képest meghatalmazottjaikká kinevezték:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya
magyar-szögyéni és szolgaegyházi Szögyény-Marich László urat, aranykulcsosát és val. belső titkos tanácsosát stb. stb., rendkivüli és teljhatalmu nagykövetét Ő Felsége a német császár, Poroszország királya udvaránál
és
Ő Felsége a német császár, Poroszország királya
gróf Bülow Bernát urat, államministerét és a birodalmi külügyi hivatal államtitkárját stb. stb.,
kik, miután egymással meghatalmazásaikat közölték és azokat jó és kellő rendben találták, a következő czikkekben állapodtak meg:
Minden irodalmi, művészeti és fényképészeti mű, mely a szerződő felek egyikének államterületein hazai mű, a másik fél államterületein, hacsak nem tekintendő ott is hazainak, az ott ily nemü művek számára a belföldi törvényhozás által mindenkor biztosított védelmet fogja a jelen egyezmény alapján élvezni.
A szerződésszerü védelemnek azonban nincs helye, ha a mű ott, a hol az hazai mű, egyáltalában nem élvez törvényes védelmet. E védelem továbbá nem áll fenn hosszabb ideig, mint a meddig a törvényes védelem ott tart, a hol a mű hazai mű.
Hazainak kell tekinteni valamely művet, ha arra megjelenésének helyénél, vagy szerzőjének honosságánál vagy lakóhelyénél fogva az illető belföldi törvényhozás nyer alkalmazást.
A Németbirodalom és az ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közti viszonyt illetőleg a szerződésszerü védelem csak azoknak a feltételeknek és alakszerűségeknek betöltésétől függ, melyeket annak a félnek törvényhozása határoz meg, a melynek területén az illető mű hazai mű.
Ellenben a magyar korona országai és a Németbirodalom közti viszonyt illetőleg a szerződésszerű védelem attól függ, hogy a föltételek és alakszerüségek tekintetében ne csak azon szerződő fél törvényei és szabályai tartassanak meg, a melynek területén a mű hazai mű, hanem azon másik fél törvényei és szabálya is, a melynek területén a szerződésszerü védelem nyujtandó lesz.
A jelen czikk értelmében föltételeknek és alakszerüségeknek kell tekinteni különösen a forditási jog fentartását és a forditásnak megkezdését meghatározott határidőn belül; ugyanez áll a zeneművek nyilvános előadási jogának fentartásáról.
A kizárólagos forditási jog azokra a nyelvekre, a melyeken jogszerü és teljes forditás nem jelent meg; semmi esetre sem tart tovább, mint a mű megjelenését követő három évig.
Azokra a nyelvekre, a melyeken ily forditás kellő időben megjelent, a forditási jog csak e megjelenést követő öt év mulva ér véget.
A határidők számításánál a mű vagy a forditás megjelenésének naptári éve be nem számitandó.
A jelen egyezménynyel biztosított jogok nemcsak a szerzőket, hanem jogutódaikat is, a kiadókat szintén ideértve, egyaránt megilletik; akár a szerzői jog, mint olyan, akár annak csupán gyakorlata szállott át a jogutódra.
Hogy a szerzők az ellenkező bizonyitásáig ilyenekül tekintessenek s ehhez képest a szerződő felek biróságai előtt jogaik érvényesítése végett fölléphessenek: elég, ha nevük a művön a szokásos módon ki van téve.
Névtelenül vagy álnév alatt megjelent művekre nézve a szerkesztő, és ha ilyen nincs megnevezve, vagy nem valódi nevével szerepel, a kiadó van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesitésére.
A szerkesztőt és a kiadót ezekben az esetekben minden további bizonyitás nélkül a névtelen vagy álnevü szerző jogutódja gyanánt kell tekinteni.
A jelen egyezmény rendelkezései semmi tekintetben sem csorbítják a két szerződő fél mindenikének azt a jogát hogy törvényhozási vagy beligazgatási intézkedésekkel bármely mű vagy termék terjesztését, előadását, kiállítását vagy elárusitását felügyelet alá helyezhessék vagy megtilthassák.
Hasonlóképen fentartatik a két szerződő fél mindenike részére az a jog; hogy saját területükön megtilthassák oly műveknek behozatalát, melyek belföldi törvényeik szerint vagy más hatalmasságokkal létrejött megállapodásaik értelmében meg nem engedett többszörösítéseknek vannak nyilvánitva vagy fognak nyilvánittatni.
A jelen egyezmény rendelkezéseit a hatályának kezdete előtt létezett művekre is alkalmazni kell. Azok a megkezdett többszörösitések és utánképzések azonban, melyeknek előállitása eddig tiltva nem volt; befejezhetők és épen ugy, mint a megengedett módon már előállitottak, terjeszthetők.
Hasonlóképen a többszörösitésre vagy utánképzésre szolgáló készülékek (lenyomatok, tömöntvények, lapok, kövek és formák), melyeknek előállítása eddig tiltva nem volt; a jelen egyezmény hatályának kezdetétől számítva, még négy éven át használhatók az emlitett czélra.
Az ilyen többszörösitéseknek vagy utánképzéseknek terjesztése és a jelzett készülékeknek további használata azonban csak akkor van megengedve; ha ezek a tárgyak az érdekelt félnek a jelen egyezmény hatályának kezdetét követő három hónapon belül előterjesztett kérelme folytán leltárba fölvétettek és különös bélyeggel elláttattak. A részletes határozatokat e tárgyban a közigazgatási hatóságok állapítják meg.
A jelen egyezmény hatályának kezdete előtt jogosan előadott szinművek, zeneművek és zenés szinművek ezentul is szabadon előadhatók.
A jelen egyezmény tiz évig marad hatályban attól a naptól számítva, a melyen életbe lép.
Abban az esetben, ha tizenkét hónappal a tiz évi időtartam lejárta előtt a szerződő felek egyike sem mondja fel a jelen egyezményt; az hatályban marad egy évig attól a naptól számitva, a melyen a szerződő felek egyike a felmondási nyilatkozatot megteszi.
A jelen egyezmény meg fog erősittetni és a megerősitési okiratok, mihelyt lehetséges, Berlinben ki fognak cseréltetni; az egyezmény életbe lép a tizenötödik nap kezdetén azon nap után, a melyen a megerősitési okiratok kicserélése történt.
Ennek hiteléül mindkét fél meghatalmazottjai az egyezményt aláirták és czimerükkel megpecsételték.
Kelt két példányban Berlinben, ezernyolcszázkilencvenkilenczedik évi deczember hó 30-ik napján.
[Aláirások]
Mielőtt a mai kelet alatt kötött egyezmény aláirásához fogtak volna, az alulirott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:
az I. és II. czikkekhez:
Egyfelől az ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, másfelől pedig a Németbirodalom közti viszonyt illetőleg egyetértés áll fenn arra nézve:
1. hogy belföldi szerzőknek az egyik területen megjelent művei nem tekinthetők a másik területén hazai műveknek és ezért csak szerződésszerü védelemben részesülnek;
2. hogy valamely művet, a mennyiben azt az egyik fél törvényhozása csak megjelenésénél fogva védi, szerződésszerü védelem csak akkor illet, ha a mű a másik félnek belföldi törvényhozása szerint is az előbb emlitett fél területén megjelentnek tekintendő.
A jelen jegyzőkönyv mely külön megerősítés nélkül is, a vonatkozó egyezmény-megerősitő okiratok kicserélésének puszta ténye által, a szerződő felek részéről elfogadottnak és jóváhagyottnak fog tekintetni, 1899. évi deczember hó 30-ik napján Berlinben két példányban iratott alá.
[Aláirások]
