1. § A kereskedelemügyi minister által az „Adria” m. kir. tengerhajózási részvénytársasággal 1900. évi deczember hó 11-én kötött szerződés a törvényhozás által a jelen törvény 2. §-ában felsorolt módosításokkal jóváhagyatik, és az így módosított szerződés ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik; és ekként ezen új szerződés az 1901. évi január hó 1-ével a kereskedelemügyi minister által a nevezett társasággal 1891. évi márczius hó 28-án kötött és az 1891. évi XXX. törvénycikkel beczikkelyezett szerződés helyébe lép.
2. § A szerződés 26. §-ában megállapított határidő helyett a jelen szerződés érvényének határideje 1911. évi deczember hó 31-ig terjedő időre állapíttatik meg.
A szerződés 7. §-ának a) pontjában foglalt intézkedések megváltoztatásával megállapíttatik: hogy a társaság köteles jelenlegi 25 hajóból álló hajóraját 1902. év végéig 8 (nyolcz), összesen 33-38. 000 tonna hordképességű és legalább 10-11 millió koronányi értéket képviselő gőzössel szaporítani.
A 7. § b) pontja az 1911. évi deczember hó 31-ig terjedő időre hatályon kívül helyeztetik.
A törvényhozásnak jogában áll, a mennyiben 1910. évi deczember hó 31-ig ez iránt intézkedik, a szerződést további 10 évre, azaz 1921. évi deczember hó 31-ig változatlanul meghosszabbítani.
A társaságra nézve ez kötelezővé válik, ha 1910. évi deczember hó 31-ig erről a kormány által értesíttetik.
Ezen esetben a társaság kötelessége 1912. év végéig még két hajót, egyenkint legalább 3500-3500 tonna hordképességgel beszerezni és ezen felül felélednek a szerződés 7. §-ának b) pontjában foglalt hajóbeszerzési kötelezettségek is.
3. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
A szerződés szövege a következő:
melyet a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett, a kereskedelemügyi magyar királyi minister az „Adria” magyar királyi tengerhajózási részvénytársasággal az alábbiak szerint kötött.
1. § Az „Adria” magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság a jelen szerződés erejénél fogva és annak tartamára arra kötelezi magát, hogy rendszerint saját hajóival a következő rendes járatokat fogja fentartani és teljesíteni:
1. Évenként 12 járatot Fiuméból-Glasgowba.
2. „ 12 „ Fiuméból-Leithba vagy Nyugat-Európa egy más kikötőjébe.
3. „ 12 „ Fiuméból-Londonba.
4. „ 24 „ Fiuméból-Liverpoolba.
5. „ 12 „ Fiuméból-Hull- vagy New-Castleba.
6. „ 12 „ Fiuméból-Rouenba vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjébe.
7. „ 12 „ Fiuméból-Bordeauxba.
8. „ 52 „ Fiuméból-Barcellonába és Valenciába, mely járatok a 9. pont alatt felvett járatoknak az előbb említett kikötőkig való meghosszabbítása által is teljesíthetők.
9. „ 72 „ Fiuméból Olaszország és Sicilia fontosabb kikötőinek, valamint Maltának érintésével Marseillebe.
10. „ 6 „ Fiuméból-Hamburgba vagy Koppenhágába Antwerpen, vagy Rotterdam, vagy Amsterdam érintésével.
11. Évenként 6 járatot Fiuméból-Braziliába, melyek közül két járat a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára a La Plata államokig meghosszabbítandó.
12. „ 12 „ Fiuméból-Antwerpenbe vagy Rotterdamba vagy Amsterdamba.
13. „ 12 „ Fiuméból-Portugália egy kikötőjébe, mely járatok más szerződésszerű járatokkal is egyesíthetők.
14. „ 12 „ Glasgowból-Fiuméba.
15. „ 12 „ Leithból vagy Nyugat-Európa egy más kikötőjéből Fiuméba.
16. „ 12 „ Londonból-Fiuméba.
17. „ 24 „ Liverpoolból-Fiuméba.
18. „ 12 „ Hull vagy New-Castleból-Fiuméba.
19. „ 12 „ Rouen vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjéből Fiuméba.
20. „ 12 „ Bordeauxból-Fiuméba.
21. „ 72 „ Marseilleből Olaszország és Sicilia fontosabb kikötőinek, valamint Maltának érintésével Fiuméba.
22. „ 6 „ Koppenhágából vagy Hamburgból vagy Amsterdamból vagy Rotterdamból vagy Antwerpenből Fiuméba.
23. „ 6 „ Braziliából-Fiuméba, melyek közül két járat a kereskedelemügyi m. kir. minister kívánságára a La Plata államok megjelölendő kikötőiből indítandó.
A 10. szám alatt megjelölt járatokon a társaság jogosítva van - a mennyiben Hamburgba vagy Koppenhágába legalább 100 súlytonnányi rakomány be nem jelenletett - az ezen járatokon említett közbeeső kikötők bármelyikét, mint végkikötőt érinteni. A 22. szám alatt megnevezett járatokat a társaság köteles mindannyiszor Hamburgból indítani, valahányszor onnan Fiuméba legalább 100 súlytonnányi rakomány be lett jelentve.
A 13. szám alatt említett portugáliai járatok közül egyes járatok teljesítése az esetben elhagyható; ha az illető járat számára Fiuméból Portugáliába legalább 100 súlytonnányi rakomány bejelentve nem lett. Az ekként elhagyható járatok száma azonban évenként hatnál több nem lehet.
Ezeken kívül kötelezettséget vállal az „Adria”, hogy Fiuméból, Tunis, Algir és Tanger kikötőit nyugati járatai egyikén egyszerre vagy külön-külön havonként érinteni fogja és a felsorolt járatokon felül még további húsz járatot vagy legalább 60. 000 tengeri mérföldet fog a fent részletezett viszonylatokban a forgalmi viszonyokhoz mért választása szerint teljesíteni.
Kötelezettséget vállal továbbá a társaság, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister bármikori felhivására és addig, míg az tőle megkivántatni fog, Fiuméból kiinduló nyugati járatain Korfu és Patras kikötőket havonként kétszer, Santa Maura, Kephalonia, Zante és Katakolo kikötőket havonként egyszer feltétlenül, egyszer pedig feltételesen, azaz, ha ezen kikötőkbe elszállítandó rakomány bejelentetik, végül Fiuméba a nyugati kikötőkből visszatérő járatokon Patras és Korfu kikötőket havonként kétszer feltétlenül érinteni fogja.
Az „Adria” m. kir. tengerhajózási társaság által fentartandó és teljesítendő ezen összes járatoknál mindenkor Fiume fogja képezni a kiindulási, illetve a végpontot.
2. § A mennyiben idővel a forgalmi viszonyok és a kereskedelmi érdekek alakulása következtében az 1. §-ban elősorolt járatok és teljesítmények egyikének vagy másikának módosítása vagy elhagyása szükségesnek mutatkoznék; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában állandó a járatrendben változtatásokat eszközölni olyképen, hogy az esetleg felhagyandó vagy módosítandó járatok, más, a társaság hozzájárulásával meghatározandó járatokkal pótoltassanak.
3. § Az 1. §-ban megállapított rendes járatokon és teljesítményeken felül a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek kivánságára és feltéve hogy az adriai tengeren létező rendes hajózási vonalak első osztályú gőzösein azon időben szedett fuvardíjak mellett háromnegyed hajórakomány biztosítva van; minden külön államsegély nélkül, az 1. §-ban jelzett viszonylatokban, további járatokat is köteles teljesíteni, illetve indítani; még pedig legkésőbb 21 nap alatt a vett felhivás kézbesítés napjától számítva.
A társaságnak különben kötelességében álland az ország tengeri kereskedelmének czélszerű kiszolgálása érdekében, a mennyiben ezt a viszonyok megengedik, külön utasítás nélkül is a szükséghez mért külön járatokat indítani.
4. § Az 1. §-ban megállapított járatok és teljesítmények a forgalom igényeihez mért időben végzendők; mindazonáltal oly kikötéssel, hogy az ott meghatározott összes kötelezettségek a naptári év folyamán tényleg és teljes mértékben teljesíttessenek.
Hogy pedig a forgalom a kivánt rendszerességgel lebonyolíttassék, megállapíttatik, hogy az 1. §-ban meghatározott útirányokban a járatok beosztása mindenesetre a következő módon történjék:
Fiuméból-Glasgowba (1. sz.), Fiuméból-Liverpoolba (4. sz.) és Liverpoolból-Fiuméba (17. sz.), Fiuméból-Rouenba vagy Észak-Francziaország egy más kikötőjébe (6. sz.) havonkint legalább egy-egy járat indítandó.
A 2., 3., 5., 7., 10., 12., 14., 15., 16., 18., 19. és 20. számú járatoknál két havonkint legalább egy-egy, a 13. és 22. sz. járatoknál pedig 3 havonkint legalább egy járat indítandó.
A Fiuméból-Marseillebe (9. sz.), valamint Marseilleből-Fiuméba (21. sz.) indítandó járatok hetenkint, illetve a november 15 - márczius 13-ig terjedő időszakban hetenkint kétszer, a Fiuméból-Barcellonába és Valenciába induló (8. sz.) járatok hetenkint és a Fiuméból-Braziliába (11. sz.) és viszont Braziliából-Fiuméba (23. sz.) fentartandó járatok pedig legalább is minden második hónapban, és előre meghatározott, pontosan betartandó menetrend szerint teljesítendők; és kötelezi magát a társaság, hogy a menetrendeket a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása és a társaság által teljesítendő kihirdetés előtt sem életbeléptetni, sem módosítani nem fogja.
A braziliai járatok menetrendjére nézve fentartatik a társaságnak azon jog, hogy erőhatalom beálltának esetén a társaság mellé kirendelt ministeri biztos előzetes engedélyével a hajó indulási napját a mulhatatlanul szükséges időtartamra, de ismét csak egy meghatározott napra elhalaszthassa.
A visszautazásnál Braziliából a társaságnak szabadságában áll az indulást a menetrendszerű időn túl legfeljebb 10 nappal elhalasztani és ezen visszautazásnál a társaság a menetrendbe felvett többi kikötők érintésére Triest kivételével nincs kötelezve.
5. § A társaság köteles havonkint legalább 22 rendes járatot teljesíteni. Változások a menetrendben csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével eszközölhetők. Ha ezt a változást vis major vagy elháríthatlan körülmény idézte elő, mely miatt az előzetes ministeri engedély sem volt kikérhető, a társaság a változást utólag feljelenteni és igazolni kötetes. Ugyancsak a minister előzetes engedélye szükséges a járatok egyesítéséhez is.
Az 1. §-ban 2., 5., 6., 15., 18., 19. és 22. szám alatt jelzett járatoknál járatonkint legalább egy-egy ott megjelölt külföldi kikötő érintése kötelező; a társaságnak szabadságában áll azonban az illető járat részére vagylagosan kijelölt kikötők közül többet is érinteni.
A társaság jogosítva van továbbá a Fiuméból kiinduló vagy a Fiuméba menő járatain a közbeeső kikötőket, ideértve az észak-adriai kikötőket is, érinteni; feltéve, hogy ez által az utazás tartama indokolatlan és a fiumei forgalom érdekeit veszélyeztető késedelmet nem szenved.
Különösen meg van engedve, hogy a társaság hajói a nyugat-európai járatoknál visszamenet Fiuméba Cardiffot vagy más ugyanoly természetű angol kikötőt érinthessék.
A társaság kötelezve van, hogy Fiuméban, illetőleg Fiume számára mindenkor az illető hajó térfogatának kétharmadát fentartja.
Ha azonban a társaságnál a fennálló fuvardíjak mellett teljes gőzhajórakomány jelentetnék be; a hajó teljes térfogatát kell Fiume számára készen tartani, vagy legkésőbb 21 nap alatt a társaságnak Fiuméból vagy Fiuméba külön gőzöst kell indítania.
6. § A társaságnak jogában áll a jelen szerződésben megállapított rendes és rendkívüli járatokon felül szabad hajózást űzni.
Ebbeli működésénél azonban a társaság azon korlátozáshoz van kötve, hogy az állammal szerződéses viszonyban álló más tengerhajózási vállalatoknak szerződésszerűen segélyezett rendes vonalain sem tulajdon, sem bérelt gőzösökkel időszaki járatokat nem tarthat fenn; s egyes járatokat sem indíthat azon czélzattal, hogy az említett vállalatok szerződésszerűen segélyezett valamely vonalának versenyt támaszszon.
7. § A társaság hajóinak szaporítása tekintetében a következő kötelezettségeket vállalja magára és pedig:
a) a társaság köteles jelenlegi 25 hajóból álló hajóraját 1902. év végeig 10, összesen 40-45. 000 tonna hordképességű és legalább 10-12 millió koronányi értéket képviselő gőzössel szaporítani.
b) A jelen szerződés utolsó tíz évében a társaság köteles hajóraját a nélkül, hogy a társaság a jelen szerződésben megállapított segélyen túl az államtól ezen beszerzésért és teljesítményért bármely további hozzájárulást igényelhetne; még további öt, egyenként legalább 1500 bruttó register tonna tartalmú gőzössel szaporítani olyképen, hogy minden második évben egy-egy gőzös lesz beszerzendő.
A társaság által beszerzendő gőzhajóknak a próbajáraton óránkint legalább tíz tengeri mértföld menetsebességet kell kifejteniök.
A beszerzendő gőzhajók tervrajzai és azok részletes leirásai a kereskedelemügyi m. kir. ministernek előzetes jóváhagyásra bemutatandók s a hajók tényleges beszerzési ára egyenként hitelesen kimutatandó.
8. § A társaság az osztrák-magyar „Veritas” vagy az angol „Lloyd” szabványai szerint classificált, kizárólag első osztályú gőzösöket fog beszerezni és járatni.
A mennyiben a társaság egyik vagy másik hajója a társaság hajórajából bármely okból kivétetnék, ennek pótlására mindenkor legkésőbb egy év leforgása alatt egy a társasági hajójegyzékből törölttel legalább is egyenértékű és egyenlő nagyságú más hajó szerzendő be; a nélkül, hogy az államtól bármily további segély igényeltethetnék.
A társaság kötelezettséget vállal, hogy a fiumei hajógyár megfelelő átalakításában annak idején 200. 000 korona erejéig részt fog venni, valamint hogy ezen átalakítás után megrendelendő hajóit egyenlő feltételek mellett ezen hajógyárban fogja építtetni.
A Fiuméban végezhető javítási munkákat a társaság szintén egyenlő feltételek mellett és a mennyiben az üzemi és forgalmi viszonyok azt megengedik, hazai vállalatnál tartozik végeztetni.
A hajózási üzemhez szükséges anyagok és egyéb iparczikkek beszerzésénél a hazai termékeknek elsőbbség adandó.
A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának, hogy a társaság új gőzöseinek megrendelése, illetve átvétele alkalmával a terv szerinti építés ellenőrzése, illetve kész hajó beszerzésénél a hajók megvizsgálása czéljából saját szakközegeit a társaság költségére kiküldhesse; mihez képest a társaságnak szóban forgó intézkedéseiről mindig előzetesen lesz a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentés teendő.
9. § A társaság az 1901. év végeig még az eddigi állapot szerint teljesített járatokat tartozik változatlanul fentartani. A jelen szerződés 1. §-ában előirt járatokat a spanyol járatok kivételével a társaság 1902. évi január 1-től, a spanyol járatokat pedig legkésőbb 1903. január 1-től kezdve tartozik eszközölni. A spanyol heti járat berendezéséig az eddigi havi spanyol járat változatlanul fentartandó.
Az 1902. évi január 1-től kezdve a társaság szerződéses járatait rendszerint saját hajóival köteles végezni.
Ha az üzleti viszonyok arra kényszerítenék a társaságot, hogy egyes szerződéses járatokat bérelt vagy szerződéses hajókkal végeztessen; ehhez esetenként a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyása kikérendő. Ezen jóváhagyás sürgönyi úton is kérhető és ha ily kérelemre 24 óra alatt elutasító válasz nem érkezik, a kért engedély megadottnak tekinthető.
A Fiume-Liverpool és Liverpool-Fiume (1. § 4. és 17. sz.) és Fiume-Hull vagy Newcastle és Newcastle vagy Hull-Fiume (1. § 5. és 18. sz.) közötti járatokat a társaság ezentúl is bérelt vagy szerződéses gőzösökkel végeztetheti.
Határozottan kiköttetik, hogy a társaság járatain a fennebbiek szerint alkalmazott bérelt vagy szerződéses hajóknak is oly minőségűeknek kell lenniök, és oly teljesítés-képességgel kell birniok, mint az a társaság saját hajóit illetőleg a jelen szerződésben meg van állapítva.
10. § Az „Adria” m. kir. tengerhajózási társaság üzletvitelében és díjszabási intézkedéseiben a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekeket támogatni kötelességének fogja ismerni és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek felszólítására a kiviteli vagy behozatali forgalom érdekében megkivánt intézkedéseket meg fogja tenni.
Kötelezi magát a társaság, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister felhivására magyar ipari termékekből mintaküldeményeket, melyek össz-súlya hajónként 10 tonnát vagy térfogata összesen 10 köbmétert meg nem halad, minden hajóján díjmentesen- és iparczikkeket, melyek súlya összesen hajónként 50 tonnát vagy térfogata összesen 50 köbmétert meg nem halad, a rendes viteldíjak 50%-áért fogja szállítani.
A személyszállítási díjak csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyása után léptethetők életbe és emelhetők fel. A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának a jogot, hogy a személy-díjszabás módosítását szükség esetén követelhesse, minek a társaság haladék nélkül megfelelni tartozik.
A társaság köteles személyszállításra berendezett vonalain a m. kir. államvasutakkal, mindazon viszonylatokban, melyekben ez utóbbi kivánni fogja, közvetlen menetjegyek kiadásához és az utasok podgyászának közvetlen szállításához hozzájárulni.
Az „Adria” Fiuméból vagy Fiuméba soha sem fog magasabb fuvardíjakat szedhetni, mint a milyenek a többi északadriai kikötőkre, nevezetesen Triest és Velenczére nézve ugyanazon viszonylatokban és időben, rendes járatú vonalak elsőrendű gőzösein általában alkalmaztatnak.
A társaság köteles azon forgalmakban, melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister által e czélból meg fognak jelöltetni, a m. kir. államvasutakkal közvetlen díjszabásokat felállítani.
Ezen díjszabások legalább egy havi időtartamra lesznek olykép érvényesítendők, hogy ezen idő lefolyása előtt a díjtételek felemelhetők ne legyenek.
A társaság a magyar vasuti állomásokról a felek kivánságára egy összegben kifejezett díjtételeket fog a szállítók rendelkezésére bocsátani.
11. § A társaság köteles az árúknak az üzletszabályzat határozatainak megfelelő rendes szállítására gondot fordítani.
Ezen üzletszabályzat módosításához a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása szükséges.
12. § A társaság igazgatósága a minden hónapban elindítandó járatokat legkésőbb az előző hó 25-ig közzétenni tartozik olyképen, hogy a járatjegyzékben az illető hónapra eső összes fiumei indulások, illetve érkezések ki legyenek tüntetve.
Azon járatok indítására, melyek nem tartandók fenn, jóváhagyott menetrend szerint a társaságnak 10 napi időköz áll rendelkezésére; a jegyzékben azonban minden egyes esetben világosan kiteendő azon 10 nap, melyen belül a hajó Fiuméból, illetve Fiume felé a kiindulási kikötőből útra kel.
Ha közbejött bármily akadály következtében egy vagy több már kihirdetett járat indulási időpontjában változás állana be; ez a társaság igazgatósága által azonnal, mihelyt az tudomására jut, szintén kihirdetendő.
Ha a hajó indulása nem felel meg a kihirdetett időnek, vagy ha az eredetileg kihirdetett indulási idő utólag módosíttatott, a m. kir. tengerészeti hatóság mindkét esetben a megváltoztatás, illetve késedelem okát megvizsgálja és ha a késést vagy az indulási idő utólagos megváltoztatását indokoltnak nem találja, a társaságot minden egyes esetben 100 koronától 1000 koronáig terjedhető és a társaság biztosítékából levonható birság alá vetheti.
Ha a társaság a járat teljesítésére szánt hajó kellő megérkezését jogosan várhatta, ez azonban erőhatalom miatt kellő időben meg nem érkezik és ennek folytán újbóli elindulásában is késedelem áll be, ezen késedelem igazoltnak fog tekintetni.
13. § Az „Adria” igazgatósága minden hó második felében ülést tart, melyben tekintettel a 10. és 11. §-ban foglalt határozmányokra, megállapítja a jövő hóban szedhető fuvardíjak maximumát és a jövő hóban indítandó járatok jegyzékét.
A társaság hirdetményei egy budapesti magyar lapban és a m. kir. tengerészeti hatóság hivatalos közlönyében teendők közzé.
14. § A társaság igazgatósága az elért összes árú- és személyforgalomról havi, félévi és egész évi statisztikai kimutatásokat tartozik elkészíteni; és azokat, nemkülönben a társaság hajóinak menetrendjét és havi járatjegyzékeit valamint a havi maximalis fuvardíjak jegyzékét a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a m. kir. tengerészeti hatóságnak és a társaság mellé kirendelt ministeri biztosnak mindenkor bemutatni tartozik.
15. § A társaság kötelezi magát, hogy a közös hadügyminister felszólítására mozgósítás vagy háború esetén valamennyi rendelkezésre álló hajóját a szükséghez képest és megfelelő díj mellett a hadi tengerészet szolgálatába, illetőleg a hadigazgatás czéljaira, vagy a bevonulók szállítására s egyéb katonai szállítmányok vitelére is átengedi.
Szükség esetén azon hajók is e czélokra rendelkezésre bocsátandók, melyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak; valamint azok is, melyeket ideje korán vissza lehet vezényelni.
Ha a hadi tengerészetnek a mozgósítás vagy háború esetén átadott hajókon a társasági közegek hibájából tengeri baleset vagy tűzvész által sérülés vagy kár okoztatik, az a társulatot terheli. A cs. és kir. hadi tengerészet csak azon károkat és veszteségeket téríti meg, melyeket az ellenség működése vagy a hadi lőszer felrobbanása okozott.
Azon esetek, melyekben a hajókon történt sérülésekből eredő költségek a társaságot terhelik, a cs. és kir. közös hadügyminister és az „Adria” m. kir. tengerhajózási részvénytársaság között a hajóknak a hadi szolgálatba bocsátása iránt kötendő új egyezményben fognak részletesen meghatároztatni.
Hogy a társaság a közös hadügyminister követelményeinek teljesen megfelelhessen; a kereskedelemügyi m. kir. minister, ha szükséges, meg fogja engedni, hogy a mozgósítás vagy háború esetén egyes vagy az összes szerződéses külföldi járatok megszüntettessenek.
A közös hadügyminister, hacsak lehet, a társaságot már a mozgósítás megkezdése előtt értesitendi a szükséges hajók mennyiségéről a végből, hogy ez azokat a hadi czélokra visszatartsa.
A társaság kötelezi magát, hogy azon kőszén-mennyiségből, mely háború vagy mozgósitás esetére a hadsereg részére szükséges társasági gőzösök üzemben tartására megkivántatik, fiumei raktáraiban 400-500-tonnányi állandó kőszénkészletet fog tartani, teljes értékű angol darab vagy briquette kőszénből. A nagyobb számnak megfelelő mennyiség akkor lesz készletben tartandó, ha az 1901. évi szükséglet alapján az első 8 mozgósitási nap alatt szükséges gőzösök száma a jövő években 25 százalékkal növekednék.
A közös hadügyministerium jogositva van ezen kőszénkészletek ellenőrzését az egyezményben ez iránt megállapitandó részletes határozmányok szerint gyakorolni.
A mozgósitás, vagy hadi czélokra visszatartott hajóknak várakozási idejére a társaságnak járó kártalanitás a jelen § 4-ik bekezdésében emlitett, ujonnan kötendő egyezményben fog meghatároztatni.
A katonai szállítmányokra nézve általában a közös hadügyminister és az Osztrák Lloyd, valamint nehány kisebb hajózási vállalat között már fennálló egyezmény határozatai mérvadók.
Az „Adria” társaság a katonai szállitmányok után, valamint az egyes utazó katonai személyeknek ugyanazon kedvezményeket fogja nyujtani, a melyek az előző bekezdésben emlitett egyezményben megállapitvák.
Az esetre, ha a társaság hajói mozgósitás vagy háború alkalmával a haditengerészet vagy a hadigazgatás czéljaira átvétetnek; a társaság köteles lesz a cs. és kir. közös hadügyminister részéről, a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapitott szolgálati szabályoknak megfelelni.
A jelen § 4-ik bekezdésében emlitett egyezmény azon változtatások fentartásával, melyek később egyetértőleg netalán eszközöltetnének, a jelen szerződés tartamára érvénynyel fog birni.
Azon esetre, ha az előző bekezdésben emlitett egyezménynek a katonai szállitmányok számára nyujtott kedvezményekről szóló része, bármely okból hatályon kivül helyeztetnék; minden körülmények között fenn fog maradni a hajózási társaság azon kötelezettsége, hogy a katonai szállitmányokat és egyes utazó katonai egyéneket, nemkülönben mindennemű katonai tárgyakat a polgári szállitmányokra fennálló dijtételek feléért szállitsa.
16. § A társaság azon külföldi kikötőkben, melyeket hajói érintenek, a cs. és kir. consuli hatóságok vagy a cs. és kir. követségek irásbeli felszólitására, a hazaküldendő tengerészeket vagy más tengerészeti útlevéllel (tengerészeti könyvvel) ellátott egyéneket köteles felvenni és Fiuméba vagy menetközben érintendő más magyar vagy osztrák kikötőbe szállitani; ezen szolgálatáért semminemű díjt, tehát az élelmezési költségek megtéritését sem követelhetvén, kivéve azon eseteket, midőn a hazaszállitási költségek, melyek netán a törvény szerint a hajótulajdonost vagy a hajóról megmentett tárgyak eladásából befolyt összeget terhelnék, az illető hatóságok utján behajtatnak.
Az ily módon díj nélkül szállitott egyének a III. osztályú utasokkal egyenlő elhelyezésben és élelmezésben részesülnek, szabadságában állván a hajó parancsnokának, hogy őket esetleg útközben a hajó szolgálatában alkalmazhassa; a társaság ügynökei és kapitányai azonban rendszerint nem kötelezhetők arra, hogy akaratuk ellenére egy hajóra egyidejüleg négy egyénnél többet vegyenek fel.
Egyéb a cs. és kir. consuli hivatalok, vagy cs. és kir. követségek irásbeli felszólitására hazaszállitandó vagyontalan magyar vagy osztrák honpolgárokért mindig a harmadik osztályú menetdíj s azon felül élelmezés fejében minden napra egy korona díj fizetendő. Ezen díjak megtéritése iránt a teljesitett szállitás igazolása után a m. kir. tengerészeti hatóság fog intézkedni. Ha ezen vagyontalan honpolgárok hadkötelesek, szállitásuk ingyen történik.
Ugyanezen módon fognak a díjak a társaságnak azon a jelen czikk első bekezdésében kivételképen emlitett esetekben is utólagosan folyóvá tétetni, midőn a tengerészek hazaszállitásának költségei behajthatók. Az osztrák-magyar monarchiából hazájukba visszaküldendő vagyontalan külföldieknek az osztrák-magyar monarchia valamelyik hatóságának megkeresésére történő szállitásánál ugyanazon feltételek lépnek érvénybe, melyek a vagyontalan magyar vagy osztrák honpolgárok szállitására nézve fennállanak.
17. § A társaság hajói azon kedvezményben részesülnek, hogy ha azon helyre való tekintetből, hová a hajó indul, vagy a honnan érkezik, egyáltalán szüksége forog fenn a révhivatali, tengeri egészségügyi, valamint rendőri közegek közbejöttének; azok induláskor az útra bocsátó engedélynek (speditio), érkezéskor pedig a szabad közlekedést megengedő okmánynak kiszolgáltatása végett, éjjel ép ugy, mint nappal, a hajóra tartoznak menni. Ily esetben a társaság köteles a szükséges járműveket ezen közegek rendelkezésére bocsátani.
18. § Oly időben, midőn vesztegzár, vagy megfigyelés lett elrendelve, megengedtetik a társaságnak, hogy mindazon meneteknél, melyeknél a fennálló rendszabályok értelmében a vesztegzár tartama megrövidittetik; ha a tengeri egészségügyi rendszabályoknak megfelelő teendőket a hajón levő hites egészségügyi őrök utazás közben végzik, az egészségügyi őröket már elinduláskor vehesse fel a hajóra, azok kirendelésére az illető révhivatalt kérvén fel.
19. § Az „Adria” társaság gőzhajói a szerződés tartama alatt ép úgy mentesek a consuli hajóilletékek fizetésétől, az összes cs. és kir. consuli hivataloknál, mint a hadi tengerészet hajói.
A ki- és berakodás eszközlésére rendes viszonyok között megkivántató idő tartamára az „Adria” társaság gőzhajói számára Fiuméban öt meghatározott hely jelöltetik ki a rakparton.
A társaság számára a fiumei kikötői tárházakban az általa lebonyolitott árúforgalomnak megfelelő raktárhelyiségek fognak a lehetőség szerint bérbe adatni.
20. § A társaság közegeinek alkalmazásánál a fiumei m. kir. tengerészeti akadémiával kapcsolatos internatusból kikerült tengerészeket, hajóhadnagyokat és kapitányokat, valamint hadi tengerész-tiszteket és hadapródokat egyenlő feltételek mellett másokkal szemben előnyben tartozik részesiteni. Ily irányú kérvények visszautasitása esetén a kereskedelemügyi m. kir. minister elé indokolt jelentés terjesztendő.
A közös hadseregben, a hadi tengerészetben és a honvédségben szolgált altisztek alkalmazása tekintetében a társaság aláveti magát a segélyezett vasuti és hajózási vállalatokra nézve fennálló törvényes határozatoknak.
Ezen felül kötelezi magát a társaság, hogy a fiumei magyar kir. tengerészeti akadémiával kapcsolatos internatusból kikerülő hajóapródok közül minden hajóján egyet hajóapródi minőségben alkalmazni fog.
21. § A társaság kötelezi magát, hogy a tengerészeti szolgálatban alkalmazott állami tisztviselőket, valamint a közös külügyminister kivánságára utazó közegeket díjmentesen fogja szállitani.
Az állami tisztviselőket és azok családtagjait a társaság személyszállitási díjainak 50%-áért köteles szállitani.
A társaság továbbá a m. kir. tengerészeti hatóság felszólitására a tengerészeti tanodák növendékeit a nyári szünidők alatt, az élelmezési költségek megtéritése mellett, saját gőzösein egy-egy útra el fogja vinni; ugyanazon járaton azonban a társaság egynél több növendék felvételére nem kötelezhető.
22. § Az „Adria”, a mennyiben azt a kereskedelemügyi magyar kir. minister a postai forgalom közvetitésére felhasználja; a postaüzemhez tartozó közegnek tekintetik és mint ilyen a postatörvényeknek és szabályoknak alá van vetve.
A kereskedelemügyi magyar kir. minister az „Adria” minden gőzhajóját, tehát nemcsak a szerződéses, hanem valamennyi járataiban alkalmazott hajóit mindennemű levélpostai küldemények, valamint pénzes zárlatok, értékes és nem értékes csomagok szállitására felhasználhatja; tekintet nélkül arra, hogy ezek a postai küldemények honnan erednek vagy hova szólnak. A kereskedelemügyi magyar kir. ministernek az a joga, hogy az „Adria” összes hajóit postaszállitásra felhasználhatja, kiterjed az idegen posták által az „Adriá”-nak viszont átadott postai küldeményekre (zárlatokra) is.
A postai szállitásra felhasznált hajók a hajózási okmányokban postahajóknak neveztetnek.
Az „Adria” a levélpostai küldemények, illetve zárlatok, nemkülönben a hivatalos kocsipostai érték és nem értékes küldemények szállitását és közvetitését ingyen teljesiti.
A hivatalos csomagokra és pénzes (érték) levelekre nézve azonban az „Adria” igényelheti, hogy azok netáni tengeri biztositásáért a kereskedelemügyi magyar kir. ministerrel egyetértőleg megállapitott tarifa szerint járó biztositási díj megfizettessék.
A magánjellegű csomagok és pénzes (érték) levelek szállitása és közvetitése a viteldijnak, biztositott küldeményeknél ezenfelül még a tengeri biztositási díjnak megfizetése mellett történik és pedig vagy a közönség számára általában, vagy külön megállapitandó mérsékelt tarifa szerint.
Az egy és ugyanazon postai rovatlapba felvett magánjellegű csomagok és pénzes (érték) levelek az „Adria” illetékek megtéritése tekintetében egy küldemény gyanánt tekintetnek.
Az „Adria” oly helyeken, hol postahivatal nincs, köteles magánfelektől és bárhova szóló csomagokat átvenni és a postának tovább adni, melyeknek közvetitését a feladó magyar posta utján kivánja.
Ily küldemények szállitásáért a feladóhelytől azon kikötőig, hol azokat a postának átadja, az „Adria” a közönség számára általában érvényes vagy külön megállapitandó mérsékelt tarifájában előirt díjakat kapja.
Az „Adria” díjtételeit, a mennyiben postai csomagokra vonatkoznak, csak a kereskedelemügyi m. kir. minister beleegyezésével változtathatja meg.
Az „Adria” összes hajóival és egész vagyonával kezeskedik a neki átadott levél- és kocsi-postai küldemények, postai zacskókban foglalt értékek és csomagokért a mindenkori belföldi postai szabályok, illetőleg a magyar postára kötelező nemzetközi postaszerződések határozmányainak mérve szerint; tengeri szerencsétlenség vagy erőhatalom esetében azonban csak akkor, ha a küldemény külön biztositva volt.
Az „Adria” tartózkodni fog levélpostai küldeményeknek saját számlájára való közvetitésétől ugy a magyar és osztrák területen, valamint a külföldön is, és gondoskodik arról, hogy alkalmazottjai is betartsák e tilalmat.
A mennyiben az „Adria” a postaszállitási szolgálat iránt ezentúl valamely külföldi postaigazgatással kivánna szerződéses viszonyba lépni; ily szolgálatot csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetesen kieszközölt engedélye alapján teljesithet.
A magyar posta kivánatára az „Adria” gyüjtőszekrényeket állit fel hajóin a levél-postai küldemények gyüjtésére.
A postai küldemények elhelyezésére minden hajón egy külön megfelelő nagyságú és kellő biztonságú helyiség bocsátandó rendelkezésre, mely zárva tartatik és a posta kezelésével megbizott hajótiszt külön felügyelete alatt áll.
Az „Adria” a portómentességet élvezi a társaságnak az ügynökökkel és ezeknek egymás között váltott azon szolgálati levelezésére nézve, melyet az „Adria” hajói szállitanak.
E leveleken a küldő és czimzett nevének, valamint e megjegyzésnek kell felirva lennie: „Az Adria” m. kir. tengerhajózási részvénytársaság szolgálati levelezése”.
23. § Ha a kereskedelemügyi m. kir. minister jónak látná a postát saját közegeivel kisértetni, a postatisztviselő részére egy első osztályú hely és ezenfelül a postai kezelésre alkalmas cabin, postaaltisztek vagy szolgák részére pedig másodosztályú hely és a postaküldemények elhelyezésére külön elzárt tér engedtetik át.
A posta-közvetitési szolgálat ellenőrzésére esetről-esetre kiküldött postatisztviselőnek szintén díjmentesen egy első osztályú hely jár.
Mindezen kötelezettségek az „Adriá”-t csak annyiban terhelik, a mennyiben az illető hajó az emlitett helyiségekkel el van látva.
A mennyiben ily helyek rendelkezésre nem állanának, a postaközegek a meglevő helyekkel tartoznak megelégedni.
Az illető postaközegek az ellátásért, ha e részben külön megállapodás nem létezik, a napi három korona mérsékelt díjat fizetik.
24. § Ha a hajót útközben baj éri, annak kapitánya köteles intézkedni, még pedig, ha a hajón szolgálatot tevő posta-alkalmazott van, ennek meghallgatása után, hogy a postaküldemények mielőbb és minél biztosabban továbbittassanak. Az ez által felmerülő költségeket az „Adria” fizeti.
25. § A postai szolgálat lebonyolitásának részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti úton fogja megállapitani.
A mennyiben a kereskedelemügyi magyar kir. minister követelni fogja, az „Adria” a magyar királyi posta tekintetében elvállalt kötelezettségeket, valamint a szolgálattevő postaközegek számára nyujtandó kedvezményeket az osztrák cs. kir. postaintézettel szemben is teljesiteni, illetve megadni köteles.
26. § A jelen szerződés 1901. évi január hó 1-től 1921. évi deczember hó 31-ig terjedő időszakra köttetik.
Ezen szerződés időtartama alatt a magyar kir. kormány a szerződő társaságnak az általa a jelen szerződés értelmében elvállalt kötelezettségek fejében évenkinti 1,140. 000, azaz: egymillióegyszáznegyvenezer korona segélyt fog fizetni.
Ezen állami segélyt a kereskedelemügyi m. kir. minister 95. 000 koronát tevő utólagos havi részletekben fogja a társaságnak nyugta ellenében kifizetni.
27. § Az „Adria” m. kir. tengerhajózási részvénytársaság részére ezen szerződés tartamára biztosittatik:
a) a teljes bélyeg és illetékmentesség, úgy ezen szerződés, mint az ebből folyólag az államkincstárral, vagy a m. kir. államvasutakkal kötendő szerződések, egyezmények, továbbá az ezen viszonyból folyó mindennemű beadványok, okiratok stb., valamint az államsegély, a jelen szerződés tartama alatt kiadandó részvények, elsőbbségi kötvények és czímletek kibocsátása után;
b) mentesség a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alól, továbbá a már forgalomban levő, valamint a jelen szerződés tartama alatt kibocsátandó elsőbbségi kötvények szelvényei után járó tőkekamat-adó alul, úgyszintén az előbb emlitett adónemek alapján kivetendő általános jövedelmi pótadó és országos betegápolási pótadó alól.
Végül felmentetik a társaság a jelen szerződés 7-ik és 8-ik §-ai alapján beszerzett új hajói után járó lajstromozási illetékek fizetése alól.
28. § A társaság által letett és a budapesti IX. ker. m. kir. állampénztárnál őrzött 200. 000, azaz kettőszázezer korona értékű értékpapirokból álló biztosíték a szerződés lejártáig letétben marad.
Ha a 200. 000 korona biztositék a kereskedelemügyi m. kir. minister vagy tengerészeti hatóság által akár a 12. és 30. §-ban emlitett esetekben, akár a jelen szerződés valamely határozmányának meg nem tartása miatt esetleg kirótt birságok által részben vagy egészben igénybe vétetnék; a társaság köteles a biztositékot a hozzá e végből intézett felszólitás vételétől számitott 15 nap alatt a teljes 200. 000 korona összegre kiegésziteni. Ha ezt a társaság tenni elmulasztaná, a kereskedelemügyi m. kir. minister jogositva van arra, hogy a hiányzó összeget az államsegély legközelebb fizetendő részleteiből kiegészithesse.
29. § Ha a háború veszélye, kikötők elzárása, tengeri veszteglés, vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalakon járatok nem lennének eszközölhetők, a társaság ezen vonalakon gőzhajói járatását ideiglenesen felfüggesztheti ugyan, de az ilyen elmaradt járatok után az állam részéről segélyezésre nem tarthat igényt. A társaság hibáján kivül ilyként elmaradt minden egyes járatért 4. 000 korona fog az állami segélyből visszatartatni, feltéve, hogy a társaság az igy elmaradt járatokat ugyanazon naptári év folyamán más járatokkal nem pótolja. Megállapittatik azonban, hogy a fenti esetek beállta esetén az állami segély összegéből egy éven belül 400. 000 koronánál több levonatni nem fog.
30. § Ha a társaság az ezen szerződésben megállapitott járatok bármelyikét nem teljesiti, a nélkül, hogy az előző 29. §-ban előrelátott felmentő okok egyikét jogosan érvényesithetné; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában álland nemcsak az illető járatra esedékes államsegély-összeget visszatartani, hanem a társaságot minden egyes esetben még 2. 000 koronáig terjedhető és a társaság biztositékából levonható pénzbirság alá is vetheti, és a mennyiben a társaság az illető járatot zárós határidőn belül nem pótolná, jogában álland az ilyen járatot más vállalat által, a társaság költségére és veszélyére, a társaság biztositékának birói közbenjárás nélkül való igénybevétele mellett is eszközölni.
31. § A m. kir. kormány kötelezi magát, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalakon ezen szerződés tartama alatt más hajózási vállalatnak állami segélyt nyujtani nem fog.
Ha a m. kir. kormány az 1. §-ban felsoroltakon kivül nyugat felé más járatok rendszeresitését tervezné, e részben mindenekelőtt az „Adria” m. kir. tengerhajózási részvénytársasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett más vállalkozó felett elönynyel birand.
Ugyanaz áll a szerződés tartamának lejártával, ha a m. kir. kormány az „Adria” m. kir. tengerhajózási részvénytársaság hajói által bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerűen biztositani óhajtja. Az „Adria” társaság viszont kötelezi magát, hogy az északamerikai viszonylatban a kereskedelemügyi magyar királyi minister bármikor nyilvánitható kivánságára az államsegélynek évi 300. 000 koronával való felemelése ellenében évenként hat járatot fog fentartani azon módozatok szerint, melyek annak idején a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a társasággal egyetértőleg meg fognak állapittatni.
Ezen járatok teljesitése a szerződés utolsó öt évében a társaságtól nem követelhető.
32. § A társaság czége: „Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság”, székhelye Budapest.
A társaság az üzlet vezetésére Fiuméban üzleti igazgatóságot tart fenn.
33. § A társaság igazgatósági tagjainak legalább kétharmada magyar állampolgár legyen.
Az elnök és alelnökök magyar állampolgárok legyenek és megválasztatásuk a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősitését igényli.
A szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két, a pénzügyi m. kir. ministernek egy tagot áll jogában a társasági igazgatóságba kinevezni.
A társaság jelen szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi magyar kir. ministernek felügyelete alatt áll, ki felügyeleti jogát az e czélra kinevezendő ministeri biztos és a m. kir. tengerészeti hatóság által gyakorolja.
A társaság a ministeri biztos díjazására ezen felügyelet czímén évi 8. 000 koronát fog a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölendő valamely állami pénztárba befizetni.
34. § A ministeri biztos a társaság működését minden irányban ellenőrzi és e czélból a társaság közegei részéről neki minden felvilágositás megadandó.
A ministeri biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit megtekintheti és a társaság közegeitől az ellenőrzési jog gyakorlására megkivánható felvilágositásokat követelheti.
A ministeri biztosnak, vagy a kereskedelemügyi m. kir. minister által e czélra külön megjelelt közegnek joga van a társaság hajóit időnkint megvizsgálni, s a mennyiben a hajók biztonsága szempontjából kifogásai lennének, a társaság a ministeri biztos idevágó utasitásainak megfelelni tartozik; jogában állván azonban ezen utasítások ellen a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felfolyamodni, ki is ezen kérdésekben végérvényesen határoz.
A társaság ügymenetére vonatkozólag a ministeri biztosnak joga van javaslatokat tenni, melyeket a társaság igazgatósága legközelebbi ülésében tárgyalni és ezekben határozatot hozni tartozik.
A ministeri biztos a közgyűléseken és az igazgatósági ülésekben részt vesz és a fennálló törvények vagy az állam érdekeivel ellenkező határozatok ellen óvást emel.
Ezen óvás által az illető határozat végrehajtása 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.
Ha a viteldíjak megállapításánál a ministeri biztos óvást tesz, 48 óra alatt választott bizottság bizottság határoz, mely az egész évre előre alakittatik. Ezen választott bizottságba a kereskedelemügyi m. kir. minister két tagot nevez ki, a társaság pedig szintén két tagot választ be. A bizottság elnökét a m. kir. ministertanács nevezi ki.
A társaság ügykörében előforduló minden fontosabb mozzanatról a társaság a ministeri biztost azonnal értesiteni tartozik.
35. § A társaság által szerződésileg elvállalt szállitási kötelezettségek pontos teljesitését a m. kir. tengerészeti hatóság a helyszinén ellenőrzi, az ez irányban felmerülő panaszokat megvizsgálja és megfelelően intézkedik.
A társaság illető közegei kötelesek e czélra minden szükséges felvilágositásokat megadni.
A m. kir. tengerészeti hatóság ellenőrzi továbbá a társaság által teljesitendő rendes járatok szerződésszerű betartását, a járatoknál előforduló késések, mulasztások stb. tekintetében vizsgálatot eszközöl, melynek eredménye alapján a jelen szerződés határozatai értelmében jár el.
A tengerészeti hatóság intézkedései ellen a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felfolyamodással élhet, ki végérvényesen határoz.
36. § A társaság ügykezelése, nyelve a magyar, a társaság úgy belföldi, mint külföldi alkalmazottai a lehetőségig magyar állampolgárok legyenek.
37. § Mindaddig, a mig az „Adria” az állammal szerződési viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállitására, az alapszabályok módositására és a társaság feloszlatására vonatkozó közgyülési határozatok a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a pénzügyministerrel egyetértő jóváhagyását igénylik, miért is azok foganatositása előtt a kereskedelemügyi m. kir. minister elé terjesztendők.
A társaság jelen szerződést csak a ministerium előző engedélyével ruházhatja át másra.
38. § Per esetére a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetékessége köttetik ki.
Ha a társaság netán csődbe jutna, a magyar királyi kormánynak a szerződésben a társaság irányában elvállalt összes kötelezettségei minden birói beavatkozás nélkül megszünnek.
39. § Jelen szerződés, mely az 1901. évi január hó 1-én az „Adria” m. kir. tengerhajózási részvénytársasággal 1891. évi márczius hó 28-án kötött és az 1891. évi XXX. tc. -ben foglalt szerződés, valamint az ezen szerződésben megállapitott hajózási szolgálatnak a megváltozott forgalmi igényeknek megfelelő módositása iránt 1898. évi február hó 7-én kötött egyezmény helyébe lép, a társaságra nézve a szerződés jogérvényes aláirási napjától kezdve azonnal, az államra nézve pedig azon időponttól válik jogérvényessé; mihelyt azt a magyar törvényhozás jóváhagyta, illetve az erre vonatkozó törvény szentesitve és kihirdetve lett.
Kiállíttatott egy, a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumban őrzendő eredeti példányban.
Kelt Budapesten, 1900. évi deczember hó 11-én. Hegedüs s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. (P. H.) Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársaság: Burchardt s. k. Lederer s. k. Előttünk mint tanuk előtt: Csörgeö Gyula s. k. Szápáry László s. k.
