1. § Az Adriai tenger keleti részén teljesítendő parthajózási szolgálat ellátása iránt a kereskedelemügyi m. kir. minister által a „magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság”-gal 1901. évi január hó 27-én kötött szerződés a törvényhozás által jóváhagyatván; ezen törvény mellékleteként beczikkelyeztetik azon megjegyzéssel, hogy az alábbi szerződés 24. §-a utolsó bekezdésében idézett 1893:XXII. törvénycikk 13. §-ában emlitett kedvezmények az ezen szakaszban jelzett 1890:XIII. törvénycikket hatályon kivül helyező 1899. évi XLIX. törvénycikk 2. §-ában foglaltatnak.
2. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi m. kir. minister bizatik meg.
A szerződés szövege a következő:
melyet, a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett, a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal az Adriai tenger keleti részén teljesitendő parthajózási szolgálat ellátása iránt az alábbiak szerint kötött:
1. § A magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság arra kötelezi magát, hogy jelen szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyását igénylő és a társaság által előzetesen kihirdetendő menetrendek alapján ugy a személy-, mint az áruforgalom közvetitésére rendszerint saját hajóival a következő hajójáratokat fogja fentartani és teljesiteni, és pedig:
1. hetenként két gyorsjáratot Fiuméból Cattaróba és onnan vissza Fiuméba;
2. hetenként egy árujáratot Fiuméból Cattaróba és onnan vissza Fiuméba;
3. hetenként egy második árujáratot Fiuméból Cattaroba és onnan vissza Fiuméba, megjegyeztetvén; hogy ezen járatok minden második héten Obottiig kiterjesztendők, illetve a visszautazásnál Obottiból inditandók;
4. hetenként két gyorsjáratot Fiuméból Gravosába és onnan vissza Fiuméba;
5. hetenként egy járatot Fiuméból Metkovichba és onnan vissza Fiuméba;
6. hetenként egy járatot Fiuméból Brazza sziget kikötőibe és azokból vissza Fiuméba;
7. hetenként egy járatot Fiuméból Zenggen át Zárába és onnan vissza Fiuméba;
8. hetenként egy járatot Fiuméból Lussin-Grandén át Zárába és onnan vissza Fiuméba;
9. hetenként két járatot Fiuméból Pagoba és onnan vissza Fiuméba;
10. naponként egy járatot Fiuméból Zenggbe és onnan vissza Fiuméba;
11. Naponként egy járatot Fiuméból Noviba és onnan vissza Fiuméba;
12. A nyári idény tartama alatt, vagyis minden év ápril hó 1-étől szeptember hó 30-ig naponként egy gyorsított járatot Fiuméból Cirquenizzébe és onnan vissza Fiuméba;
13. minden év márczius hó 1-től október hó 31-ig naponként két, az év fenmaradó hónapjaiban, vagyis januárban, februárban, novemberben és deczemberben naponként egy járatot Fiuméból Buccariba és onnan vissza Fiuméba;
14. hetenként három járatot Fiuméból Vegliába és onnan vissza Fiuméba;
15. naponként két járatot Fiuméból Lovranába és onnan vissza Fiuméba;
16. hetenként egy gyorsitott járatot Fiuméból Lussin-Piccolóba és onnan vissza Fiuméba;
17. hetenként egy árujáratot Fiuméból Lussin-Piccolóba és onnan vissza Fiuméba;
18. hetenként egy gyorsitott járatot Fiuméból Polába és onnan vissza Fiuméba;
19. hetenként két árujáratot Fiuméból Polába és onnan vissza Fiuméba;
20. hetenként két járatot Fiuméból Triestbe és onnan vissza Fiuméba.
Az ezen járatokon közbeesőleg érintendő kikötők a kereskedelemügyi m. kir. minister által a menetrendek jóváhagyása alkalmából fognak kijelöltetni.
A társaság köteles a menetrendek tervezetét a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság utján a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyás végett idejekorán bemutatni.
A jóváhagyott menetrendeken a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetesen kieszközölt engedélye nélkül módositást nem eszközölhet; azon módositások pedig, melyeknek végrehajtását a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánni fogja, a társaság által feltétlenül életbe léptetendők.
A menetrendek összeállitásánál a vasutakkal való csatlakozások biztositására különös figyelem forditandó.
Ha a társaság által jóváhagyásra bemutatott menetrendek ellen a bemutatás napjától számitva 15 napon belül bármely okból észrevétel nem tétetnék a kért jóváhagyás megadottnak tekinthető.
2. § A mennyiben idővel a forgalmi viszonyok és a kereskedelmi érdekek alakulása következtében az 1. §-ban elősorolt járatok és teljesitmények egyikének vagy másikának módositása, vagy elhagyása szükségesnek mutatkoznék; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában álland a járatrendben változtatásokat eszközölni olyképen, hogy az esetleg felhagyandó vagy módositandó járatok, más, - a társaság hozzájárulásával meghatározandó járatokkal pótoltassanak.
3. § A társaság kötelezi magát, hogy az 1. §-ban 1. és 4. számok alatt emlitett gyorsjáratokat óránként legalább tizenkét és fél tengeri mértföldnyi rendes menetsebességgel, az 5., 12., 16. és 18. számok alatt emlitett járatokat óránként legalább tiz tengeri mértföldnyi állandó menetsebességgel, a 3. szám alatt emlitett járatokat óránként legalább nyolcz, és végül az összes többi járatokat óránként legalább kilencz tengeri mértföldnyi rendes menetsebességgel fogja fentartani.
4. § Az 1. §-ban felsorolt járatok teljesitése czéljaira a társaság kötelezi magát, hogy a 22 hajóból álló ezidőszerinti hajóraját az alábbiak értelmében kiegésziteni fogja.
a) A cattarói, és gravosai gyorsjáratok teljesitésére jelen szerződésnek a társaság által történt aláirása napjától számitva legkésőbb egy év alatt egy, a társaság tulajdonát képező „Pannonia” gőzössel ugy térfogata és méretei, mint szerkezete, minősége, osztályzata, berendezése és minden egyéb tulajdonságai és felszerelése tekintetében legalább is egyenlő és a négy órán át tartandó próbajárat alkalmával óránként legalább tizenhárom és fél tengeri mértföldnyi átlagos menetsebesség kifejtésére képes uj gőzös szerzendő be.
b) a többi dalmát, illetve a rövidebb parti járatok akadálytalan teljesitésének biztositására legkésőbb az 1902. év első felében további két gőzös állitandó forgalomba; melyek közül az egyiknek a társaság tulajdonában levő „Duna” gőzössel és a másiknak a „Bakár” nevü társasági gőzössel minden tekintetben legalább is egyenlönek kell lennie.
5. § A társaság valamennyi gőzösét Fiuméban lajstromoztatni, azokat állandóan jó karban tartani és egyuttal arról is gondoskodni tartozik, hogy az egyes gőzösökön szükséges tatarozások és javitások miatt a megállapitott járatok teljesitésében fennakadás vagy késedelem elő ne forduljon.
6. § Külön megállapittatik, hogy a társaság tulajdonában levő „Pannonia” nevü gőzös és az ennek mintájára beszerzendő uj gőzös más szolgálatra, mint az 1. §-ban 1. és 4. számok alatt megjelölt gyorsjáratok teljesitésére csakis a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság előzetesen kieszközölt engedélyével használhatók, és hogy a nevezett gőzöseiknek a szóban levő gyorsjáratok fentartásánál leendő helyettesitésére a társaság kivételesen is csupán oly gőzösöket alkalmazhat, a melyekkel a járatok óránként legalább 12 tengeri mértföldnyi állandó sebességgel fognak fentartatni.
7. § Ha a jelen szerződés tartama alatt a társaságnak a 4. § szerint kiegészitendő hajóállományába tartozó gőzösök bármelyike a szerződéses járatok teljesitésére bármely okból többé alkalmazható nem volna; a társaság az illető gőzös pótlásaként a viszonyok szerint lehetőleg már előzetesen, minden esetre azonban legkésőbb nyolcz hó (a gyorsgőzösöknél 10 hó) alatt egy, a személy- és áruszállitás igényeinek, továbbá a menetsebesség, térfogat és berendezés tekintetében az illető gőzös által teljesitendő járatokra előirt feltételeknek minden tekintetben megfelelő I. osztályzatu uj gőzöst tartozik beszerezni, és a szolgálatba állitani a nélkül, hogy ezért bármily külön segélyt igényelhetne.
A mennyiben a tapasztalatok azt igazolnák, hogy a társaságnak az egyes járatok teljesitésére rendelt gőzösei az illető viszonylatban a személy- vagy az áruforgalom rendes közvetitésére, valamint a menetrendek pontos betartására nem képesek; a társaság köteles ezen gőzösök pótlására a fenforgó érdekeknek minden tekintetben megfelelő nagyobb térfogatu és nagyobb menetsebességet kifejteni képes uj gőzösöket beszerezni és azokat az illető járatokra alkalmazni a nélkül, hogy ezért bármily külön segélyre vagy kárpótlásra igény támasztható lenne.
8. § A társaságnak megengedtetik, hogy a jelen szerződés 4. §-ának a) pontja szerint beszerzendő uj gyorsgőzöst, tekintettel az ezen beszerzésre kikötött idő rövidségére, tetszése szerint kiválasztott hajógyárban rendelhesse meg.
A 4. § b) pontja szerint, valamint az előző § értelmében beszerzendő gőzösök tekintetében a társaság kötelezettséget vállal, hogy azokat egyenlő feltételek mellett a Fiumei, vagy más, a magyar-horvát tengerparton létező hajógyárban fogja épittetni.
A hazai gyárakban végezhető javitási munkákat a társaság szintén egyenlő feltételek mellett és a mennyiben a forgalmi viszonyok azt megengedik, hazai vállalatnál tartozik végeztetni. - A hajózási üzemhez szükséges anyagok és egyéb iparczikkek beszerzésénél a hazai termékeknek elsőbbség adandó.
9. § A társaság által beszerzendő összes uj gőzösök részletes tervrajzai és leirásai a kereskedelemügyi m. kir. ministernek előzetes jóváhagyásra bemutatandók és köteles a társaság gondoskodni arról, hogy a kereskedelemügyi minister által ezen tervrajzokhoz és leirásokhoz kivánt módositások pontosan végrehajtassanak.
Az elkészült uj gőzösök szerződéses szolgálatra mindaddig nem alkalmazhatók, a mig ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister az illető gőzösön szakközegei által megejtett vizsgálat és az azok jelenlétében megtartott próbajárat eredménye alapján felhatalmazást nem adott.
A kereskedelemügyi ministernek a próbajáratokon résztvevő közegei kiküldetéséből eredő költségek a társaság által megtéritendők.
10. § A társaság üzletvitelében és dijszabási intézkedéseiben a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekeket támogatni kötelességének fogja ismerni és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek felszólitására a parthajózási forgalom érdekében megkivánt intézkedéseket meg fogja tenni és egyáltalában a magyar forgalom emelésére minden lehetőt el fog követni.
Különös gondjává tétetik a társaságnak, hogy az utasok gőzösein kellő biztonságban, kényelemben és pontos kiszolgálásban részesüljenek.
A szállitandó áruk késedelem nélkül juttatandók rendeltetésük helyére és kötelezi magát a társaság, hogy a mennyiben egyes viszonylatokban a szerződésszerüen teljesitendő járatokon egy izben szállitható árumennyiségen felül még annyi rakomány marad vissza, mely az illető viszonylatban közlekedő gőzös összrakterülete kétharmadát igénybe venné; a rendes fuvardíjak alkalmazása mellett ezen több-rakomány elszállitására az illető viszonylatban külön járatokat is fog fentartani a nélkül, hogy ezért bárminemü segélyt követelhetne.
11. § A személyszállítási díjakra nézve a következő határozatok állapíttatnak meg:
A szerződéses járatokon beszedendő személyszállitási díjak csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyása után léptethetők életbe és emelhetők fel.
A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának a jogot, hogy a személydíjszabás módosítását szükség esetén követelhesse; minek a társaság haladék nélkül eleget tenni tartozik.
A társaság köteles a m. kir. államvasutakkal mindazon viszonylatokban, melyekben ez utóbbi kivánni fogja, közvetlen menetjegyek kiadásához és ezzel kapcsolatban az utasok podgyászának közvetlen szállitásához hozzájárulni.
A társaság gőzösein utasonkint 50 kilogramm podgyász-szabadsúlyt tartozik engedélyezni.
A díjszabási határozmányok tekintetében, ideértve a podgyászdíjszabást is, valamint a menetjegyek kiállítása és kezelése, a feladott podgyásznak a vasuti állomás és a hajók közötti szállítása, a kölcsönös leszámolás és ellenőrzés tekintetében a m. kir. államvasutak és a szerződő társaság között - a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyásának fentartása mellett - külön megállapodás létesitendő, mely jelen szerződés kiegészítő részét képezi.
12. § A szerződéses vonalakon beszedendő árúszállítási díjak szintén csak a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása után léptethetők életbe és emelhetők fel. A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának a jogot, hogy szükség esetén az egész árúdíjszabásnak, vagy egyes tételeinek módosítását követelje; minek a társaság haladéktalanul eleget tenni tartozik.
A társaság kötelezi magát, hogy a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság felhivására magyar ipari termékekből mintaküldeményeket, minden szerződéses járatán díjmentesen fog szállítani. Ezen díjmentesen szállítandó mintaküldemények súlya hajónként rendszerint egy métermázsánál nagyobb nem lehet; oly mintaküldemények azonban, melyeknél az egyes tárgyak súlya az egy métermázsát meghaladja, a díjmentes szállításból ki nem zárhatók.
A társaság köteles azon forgalmakban, melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister által e czélból meg fognak jelöltetni, a m. kir. államvasutakkal közvetlen díjszabásokat felállítani.
13. § A társaság kötelezettséget vállal, hogy a viteldíjak megállapítása és a forgalom ellátása tekintetében egyéb tengeri hajózási vállalatokkal a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetesen kieszközölt engedélye nélkül szerződéses viszonyba lépni nem fog.
Az e tekintetben létesíteni kivánt megállapodásokhoz a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság útján kérendő; mely jóváhagyás az esetben, ha a bemutatott megállapodások ellen 15 napon belül bármely okból észrevétel nem tétetnék, megadottnak tekinthető.
A díjszabási tekintetekben a közönség által netalán emelt panaszok és vitás esetekben a társaság aláveti magát a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság, illetve a kereskedelemügyi m. kir. minister döntésének.
14. § A társaság köteles az általa közvetített összes személy- és árúforgalomról részletes statisztikai adatokat gyűjteni és azokat a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság által kivánt módon összeállitott havi kimutatásokba foglalva ezen hatóságnak, valamint a társaság mellé rendelt ministeri biztosnak legkésőbb a következő hó 15-ig bemutatni.
15. § A társaság kötelezi magát, hogy a közös hadügyminister felszólítására mozgósítás, vagy háború esetén valamennyi rendelkezésre álló hajóját a szükséghez képest és megfelelő díj mellett a haditengerészet szolgálatába, illetőleg a hadigazgatás czéljaira, vagy a bevonulók szállitására s egyéb katonai szállítmányok vitelére is átengedi. Szükség esetén azon hajók is e czélra rendelkezésre bocsátandók, melyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak, valamint azok is, melyeket idejekorán vissza lehet vezényelni.
Ha a haditengerészetnek a mozgósítás vagy háború esetén átadott hajókon a társasági közegek hibájából, tengeri baleset, vagy tűzvész által sérülés vagy kár okoztatik, az a társaságot terheli.
Azon esetek, melyekben a hadsereg által kibérelt vagy a haditengerészetnek átadott hajók elveszéséből, avagy az azokon történt sérülésekből eredő költségek a társaságot terhelik; a cs. és kir. közös hadügyminister és a magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság között a hajóknak hadi czélokra való szolgálatba bocsátása iránt ujonnan kötendő szerződésben fognak részletesen meghatároztatni.
Hogy a társaság a közös hadügyminister követelményeinek teljesen megfelelhessen; a kereskedelemügyi m. kir. minister, ha szükséges, meg fogja engedni, hogy mozgósítás vagy háború esetén egyes vagy az összes szerződéses járatok megszüntettessenek.
A közös hadügyminister, ha csak lehet, a társaságot már a mozgósítás megkezdése előtt értesítendi a szükséges hajók mennyiségéről a végből, hogy azok a hadi czélokra visszatartassanak. - A mozgósítás, vagy hadi czélokra visszatartott hajóknak várakozási idejére a társaságnak járó kártalanítás a jelen §. 3-ik bekezdésében említett, ujonnan kötendő egyezményben fog meghatároztatni.
A katonai szállítmányokra nézve általában a közös hadügyminister és az Osztrák Lloyd, valamint néhány kisebb hajózási vállalat között fennálló egyezmény határozatai mérvadók.
A társaság a katonai szállítmányokat és az egyes utazó katonai személyeket ugyanazon kedvezményekben fogja részesíteni, mint a melyek az előző bekezdésben említett egyezményekben megállapítvák.
Az esetre, ha a társaság hajói mozgósítás vagy háború alkalmával a haditengerészet vagy a hadigazgatás szolgálatába állíttatnak; a társaság köteles lesz a cs. és kir. közös hadügyminister részéről a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapított szolgálati szabályoknak megfelelni.
E tekintetben különösen mérvadó a katonai szállítmányoknak vízen való szállítása tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg kiadott és a nevezett minister hozzájárulásával netalán módosítandó szabályzatról szóló E-11. számú szolgálati könyv, melynek határozatai béke idején is betartandók.
A jelen § 3-ik bekezdésében említett egyezmény azon változtatásokkal, melyek később egyetértőleg netalán eszközöltetnének, a jelen szerződés tartamára érvénynyel fog bírni.
Azon esetre, ha az előbb említett egyezménynek a katonai szállítmányok számára nyujtott kedvezményekről szóló része bármely okból hatályon kívül helyeztetnék; minden körülmények között fenn fog maradni a társaság azon kötelezettsége, hogy a katonai szállítmányokat és egyes utazó katonai egyéneket, nemkülönben mindennemű katonai tárgyakat a polgári szállítmányokra fennálló díjtételek feléért szállítsa.
16. § A társaság kötelezi magát, hogy azon kőszénmennyiséből, mely a háború vagy mozgósítás esetén hadi czélokra igényelt hajóinak üzembentartásához szükséges; Fiuméban egy erre alkalmas raktárban 800 tonna angol kő- vagy briquette-szenet, avagy e helyett más - lehetőleg hazai származású - szénből, az angol szén kikötött mennyiségével egyenlő értékű menynyiséget állandóan készletben fog tartani.
A cs. és kir. közös hadügyminister jogosítva van ezen kőszénkészletek álladékát az egyezményben eziránt megállapítandó részlétes határozatok alapján ellenőriztetni.
Ezen felül a haditengerészet által igénybe vett gőzösök mozgósítás vagy háború esetén teljesen megtöltött széntartályokkal bocsátandók rendelkezésre.
17. § A társaság szerződéses járatait teljesítő gőzösök kikötési helyének kijelölésénél Fiuméban és a magyar-horvát tengerpart kikötőiben a társaság kivánságai lehetőség szerint figyelembe fognak vétetni.
18. § A társaságnak jogában áll a jelen szerződésben megállapított járatokon kívül, a mennyiben az a kikötött kötelezettségek minden hátránya nélkül történhetik, tulajdon vagy más bérelt gőzösökkel szabadhajózást űzni; ebbeli működésénél azonban azon korlátozáshoz van kötve, hogy az állammal szerződéses viszonyban álló más tengerhajózási vállalat által berendezett rendes gőzhajózási járatoknak versenyt nem okozhat.
E tekintetben köteles lesz a társaság azon határozatokhoz alkalmazkodni, a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a szükséghez képest esetről-esetre megállapíttatni fognak.
19. § A társaság összes alkalmazottainak, ideértve a gépészeket is, lehetőség szerint magyar állampolgároknak kell lenniök.
A fiumei m. kir. tengerészeti akadémiával kapcsolatos internatusból kikerült tengerészeket, hajóhadnagyokat és kapitányokat, valamint haditengerésztiszteket és hadapródokat a társaság egyenlő feltételek mellett másokkal szemben előnyben tartozik részesíteni. Ily irányú kérvények visszautasítása esetén a kereskedelemügyi m. kir. minister elé a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság útján indokolt jelentés terjesztendő.
A közös hadseregben, a haditengerészetben és a honvédségben szolgált altisztek alkalmazása tekintetében a társaság aláveti magát a segélyezett vasuti- és hajózási vállalatokra nézve fennálló törvényes határozatoknak.
20. § A társaság kötelezi magát, hogy a tengerészeti szolgálat érdekében hivatalból, valamint a közös külügyminister kivánságára egyéb czélból is utazó közegeket díjmentesen fogja szállítani.
A társaság kötelezi magát továbbá, hogy a m. kir. tengerészeti hatóságnál alkalmazott közegek részére az ezen hatóság által megjelölt mérvben állandó szabadjegyeket fog rendelkezésre bocsátani.
A több állami tisztviselők, valamint az összes állami tisztviselők családtagjai a társaság gőzösein az esetben, ha a Quarnerói öböl határán túl terjedő utat tesznek; az illető viszonylatban a tényleg igénybe vehető osztálynál egygyel alacsonyabb osztály után megállapított viteldíjat fizetik.
21. § A társaság az osztrák-magyar monarchia határain kívül fekvő kikötőkből indított szerződéses járatain az illető cs. és kir. ügynökségek részéről hazaküldött tengerészeket és hadköteleseket díjmentesen, egyéb hazaszállítandó magyar vagy osztrák honpolgárokat pedig a III. osztályú menetdíj- és azonfelül élelmezés fejében minden napra 1 korona díj mellett fogja szállítani.
22. § A társaság, midőn azt a kereskedelemügyi m. kir. minister a postai forgalom közvetítésével szerződésileg megbízza, a postaüzem szolgálatában álló közegnek tekintetik és mint ilyen a postatörvényeknek és szabályoknak alá van vetve.
A társaság köteles jelen szerződésének tartamára az 1. § 16. és 18. tételei alatt említett járatok kivételével összes szerződésszerű járatain Fiume és magyar-horvát tengerparti kikötők között, nemkülönben ezen kikötők és a hajójáratai által érintett isztriai, dalmát és albán kikötők között az összes postát, vagyis bárhonnan eredő vagy bárhová szóló levélzárlatokat, pénzes zsákokat és záron kívüli csomagokat, melyek a társaság hajóinak valamely magyar postahivatal részéről továbbszállítás végett átadatnak, avagy a társaság hajóiról valamely magyar postahivatalnak leadandók, minden külön díjazás nélkül pontosan szállítani; és azt, a mennyiben a postaküldeményeknek a hajón való kisérésével és kezelésével postai alkalmazott nem bizatik meg, saját hajóközegei által kezeltetni és közvetíttetni, azon feltétel mellett azonban hogy az egyes kikötőkben a postai zárlatok és csomagok postai alkalmazottak által a hajón fognak átadatni és viszont átvétetni.
Külön is megjegyeztetik, hogy a postának nem magyar kikötőkből nem magyar kikötőbe való szállítására a társaság jelen szerződése értelmében nem köteles.
A társaság köteles hajóin saját költségén beszerzendő levélszekrényt alkalmazni és ennek rendes kiüríttetéséről gondoskodni. A posta kezelésével megbizott társasági hajósközeg tartozik a közönségnek való elárúsításra a fiumei m. kir. postahivataltól készpénzen beszerzendő magyar postai értékjegyekből megfelelő készletet tartani; az értékjegyek után neki a szabályszerű elárúsítási jutalék jár. - A hajón feladott levelezésre alkalmazott frankójegyek felülbélyegzéséhez szükséges bélyegzőt a magyar posta adja.
A társaság a hajóin átvett, saját közegei által kezelt és közvetített levél-, pénzes- és csomagküldeményekért - a tengeri szerencsétlenség, vagy az erőhatalom esetét kivéve - a szállítás egész tartama alatt vagyonával kezeskedik; a mindenkori belföldi postaszabályok, illetőleg a magyar postára kötelező nemzetközi postaszerződések határozmányainak mérve szerint.
A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának a jogot, hogy a tengeri szerencsétlenség, vagy az erőhatalom eseteire is, a szavatosságot, külön megegyezés tárgyát képező díjazás mellett, a társaságra nézve kötelezővé tegye.
A társaság tartózkodni fog levélpostai küldeményeknek saját számlájára való közvetítésétől úgy magyar, mint osztrák területen, valamint külföldön is, és gondoskodik arról, hogy e tilalmat alkalmazottjai szintén szigorúan betartsák.
A társaság köteles az iránt intézkedni, hogy a postaközvetítéssel megbízott közegei a postai zárlatokkal és csomagokkal kiméletesen bánjanak és hogy a postaküldemények a hajón lehetőleg elkülönitve, a biztonság követelményeinek megfelelően helyeztessenek el.
Ha a kereskedelemügyi m. kir. minister jónak látná a postát az egyes hajójáratokon postai közegek által kisértetni; ez esetre postatisztviselő részére elsőosztályú, postaaltiszt vagy szolga részére másodosztályú hely, és azon felül a postaküldemények elhelyezésére külön elzárható fülke, esetleg megfelelő nagyságú záros tartály engedendő át díjmentesen.
A postaközvetités ellenőrzésére esetről-esetre kiküldött postatisztviselőt a társaság elsőosztályú helyen ingyen szállítani és a hajón való ellátásnál úgy ezen felügyelő; mint a posta kísérésére nézve kirendelt postaközegeket a szokásos árkedvezményben részesíteni köteles.
Ha a hajó bármely okból az előirt menetrendet be nem tartaná, s jelentékenyebb késéssel közlekednék, vagy továbbmenetét elhalasztani, illetőleg megszakítani volna kénytelen; a hajó parancsnoka köteles ezen körülményről az összes hátralevő magyar, vagy osztrák postahivatalokat táviratilag értesíteni. Ezen táviratok díjmentesek.
Ha a hajót útközben baj éri, a hajóparancsnok köteles, még pedig, ha a hajón szolgálatot tevő posta-alkalmazott van, ennek meghallgatása után intézkedni, hogy a postai küldemények mielőbb biztonságba jussanak és továbbíttassanak. Az ebből netalán felmerülő költségeket a társaság viseli.
A társaság portómentességet élvez a hajó ügynökségeivel és ezeknek egymás között váltott azon szolgálati levelezésére nézve, melyet a társaság hajói szállítanak. E leveleken a küldő és a czímzett nevének, valamint e megjegyzésnek kell felírva lennie: „a magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság szolgálati levelezése.”
A postaszolgálat lebonyolításának részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletileg állapítja meg.
23. § A mennyiben a társaság a postaszállítási szolgálat iránt a m. kir. posta- és távirdán kívül más postaigazgatással is szerződéses viszonyba kivánna lépni; ily szolgálatot csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélye alapján vállalhat el.
Abból azonban, hogy a részvénytársaság előzetes ministeri engedély alapján más postaigazgatással is szerződéses viszonyba lép; a magyar állam és a társaság között fennálló szerződés határozmányaira nézve, különösen a járatokon érintendő közbeeső kikötők felvétele, illetve elhagyása, továbbá a menetrendek megállapítása, valamint a szerződésszerű járatok módositása, illetve pótlása tekintetében semmiféle korlátozás nem következhetik be.
Külön megállapíttatik, hogy a jelen szerződés 1. §-ának 16. és 18. tételei alatt említett járatok idegen posta szállítására sem köthetők le.
24. § Jelen szerződés 15 évre és pedig 1902. évi január hó 1-től 1916. évi deczember hó 31-i terjedő időszakra köttetik.
A szerződés ezen tartama alatt a társaság az általa a jelen szerződésben elvállalt összes kötelezettségek fejében, ideértve a postának szállítását is, évi 430. 000, azaz: négyszázharminczezer korona állami segélyben részesül.
Ezen államsegély az 1. §-ban kikötött járatok rendes és pontos betartásának igazolása alapján egyenlő utólagos havi részletekben a fiumei m. kir. adóhivatalnál fog a társaságnak szabályszerűen bélyegzett nyugta ellenében kifizettetni.
Mindazon állami kedvezmények, a melyek a társaságot az 1893. évi XXII. törvénycikk 13. §-a értelmében jelenleg megilletik, a társaság részére jelen szerződés egész tartamára biztosíttatnak.
25. § A társaság által letett és a fiumei m. kir. adóhivatalnál őrzött 60. 000 korona biztosíték a szerződés lejártáig letétben marad.
26. § Ha a megállapitott járatok egyike vagy másika egészben, vagy részben elemi akadályok (erőhatalom) következtében nem teljesittetik; akkor az esetben, ha az elemi akadály megszünése után még elegendő idő marad a legközelebbi járatig, az elmulasztott járat, vagy esetleg annak része pótlandó, s az esetben, ha az erőhatalom kellőleg igazoltatott, az államsegélyből levonás nem eszközöltetik. Ha azonban egy ily elmulasztott járat vagy járatrész nem pótoltatott, az engedélyezett államsegélyből az elmulasztott járat, vagy járatrész hosszának minden tengeri mértföldje után 97 fillér levonásba jön.
Ha háború veszélye, vagy kikötők elzárása miatt a járatok egészben, vagy részben nem eszközölhetők, a társaság kötelezettsége ezen járatok betartását illetőleg megszűnik; de az ekkép elmulasztott járatok, vagy esetleg járatrészek hosszának minden tengeri mértföldje után 97 fillér az államsegélyből ki nem utalványoztatik.
Vesztegzárak alkalmával a menetrendeknek esetleg szükséges módosítása, a járatok korlátozása és vesztegzári pótdíjak beszedhetése iránt a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.
A járatoknak vesztegzárak következtében való részbeni vagy teljes beszüntetése esetében az állami segély összegéből az elmaradt járatok hosszának minden tengeri mértföldje után szintén 97 fillér vonandó le; mindazonáltal biztosíttatik a társaság, hogy ha azon időszak alatt illető hajói máskép megfelelőn foglalkoztathatók nem volnának, a jelen szerződésben megállapított állami segélyből 40%-nál több levonatni nem fog.
27. § Azon esetben, ha valamely megállapított járat megkezdetett ugyan, de az a gőzös testében vagy gépezetében beállott valamely hiány miatt befejezhető nem volt és az illető járat más gőzös beállítása útján sem volt pótolható; az engedélyezett segély az elmaradt járatrész után aránylag szintén levonásba jő.
28. § Ha a megállapított rendes járatok valamelyike nem az említett indokok folytán, hanem más körülményeknél fogva mulasztatnék el; nemcsak az államsegély fog az elmulasztott járatok útán eső részlet levonásával leszállíttatni; hanem a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll egyszersmind a társaságot esetenként 800 koronáig terjedhető birság alá vetni, mely a társaság biztosítékából vagy az állami segélyből is levonásba hozható.
Továbbá jogában áll a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a társaságot esetről-esetre 800 korona birság alá vetni, ha az a jelen szerződésben elvállalt bármely más kötelezettségét - ideértve a postaszállítás tekintetében, valamint a m. kir. államvasutak irányában elvállaltakat is - pontosan meg nem tartaná.
29. § Ha a társaság 60. 000 korona biztosítéka a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről az előző §-ban említett esetekben kirótt birságak által részben vagy egészben igénybe vétetnék; a társaság köteles a biztosítékot, a hozzá e végből intézett felszólítás vételétől számított 15 nap alatt a teljes 60. 000 korona összegre kiegészíteni. Ha ezt a társaság tenni elmulasztaná, a kereskedelemügyi m. kir. minister jogosítva van arra, hogy a hiányzó öszszeget az államsegély legközelebb fizetendő részleteiből kiegészíthesse.
30. § A magyar királyi kormány kötelezi magát, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalakon ezen szerződés tartama alatt más hajózási vállalatnak állami segélyt nyujtani nem fog.
A mennyiben a társaság gőzhajózási szolgálat berendezése iránt mással, mint a kereskedelemügyi m. kir. ministerrel, illetve a m. kir. kormánynyal is kivánna szerződéses viszonyba lépni; ily szolgálatot csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével és az ezen ministeri engedélyben megállapított feltételek alatt vállalhat el.
Ha a szerződés tartamának lejártával a m. kir. kormány a társaság hajói által bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerűen biztosítani óhajtja; a társaság ezen szolgálat folytatólagos ellátása tekintetében egyenlő feltételek mellett más vállalattal szemben előnynyel birand.
31. § A társaság czége: „magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság”; székhelye: Fiume.
32. § A társaság igazgatósági tagjainak legalább kétharmada magyar állampolgár legyen.
Az elnöknek magyar állampolgárnak kell lennie és megválasztatása a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősítését igényli.
A szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a társaság igazgatóságába két tagot kinevezni.
A társaság jelen szerződés tartama alatt a kereskedelemügyi m. kir. ministernek felügyelete alatt áll; ki felügyeleti jogát az e czélra kinevezendő ministeri biztos és a m. kir. tengerészeti hatóság által gyakorolja.
A társaság a ministeri biztos díjazására ezen felügyelet czímén évi 2. 400 koronát fog a kereskedelemügyi m. kir. minister által kijelölendő valamely állami pénztárba befizetni.
33. § A ministeri biztos a társaság működését minden irányban ellenőrzi és e czélból a társaság közegei részéről neki minden felvilágosítás megadandó.
A ministeri biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit megtekintheti és a társaság közegeitől az ellenőrzési jog gyakorlására megkivánható felvilágosításokat követelheti.
A ministeri biztosnak, úgyszintén vagy a kereskedelemügyi m. kir. minister vagy a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság által e czélra külön megjelölt közegnek joga van a társaság hajóit időnkint megvizsgálni; s a mennyiben a hajók biztonsága szempontjából kifogásai lennének, a társaság a ministeri biztos idevágó utasításainak megfelelni tartozik; jogában állván azonban ezen utasítások ellen a tengerészeti hatósághoz és II-od fokúlag a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felfolyamodni, ki is ezen kérdésekben végérvényesen határoz.
A társaság ügymenetére vonatkozólag a ministeri biztosnak joga van javaslatokat tenni, melyeket a társaság igazgatósága legközelebbi ülésében tárgyalni és ezekben határozatot hozni tartozik.
A ministeri biztos a közgyüléseken és az igazgatósági ülésekben részt vesz és a fennálló törvények vagy az állam érdekeivel ellenkező, nemkülönben a jelen szerződés határozatainak meg nem felelő határozatok ellen óvást emel.
Ezen óvás felett a fiumei m. kir. tengerészeti hatóság I. fokúlag, a kereskedelemügyi m. kir. minister pedig II. fokúlag és végérvényesen határoz.
A társaság ügykörében előforduló minden fontosabb mozzanatról a társaság a ministeri biztost azonnal értesíteni tartozik.
34. § A társaság által szerződésileg elvállalt szállítási kötelezettségek pontos teljesítését a m. kir. tengerészeti hatóság a helyszinén ellenőrzi, az ez irányban felmerülő panaszokat megvizsgálja és megfelelően intézkedik.
A m. kir. tengerészeti hatóság ellenőrzi továbbá a társaság által teljesítendő rendes járatok szerződésszerű betartását; a járatoknál előforduló késések, mulasztások stb. tekintetében vizsgálatot eszközöl, melynek eredménye alapján a jelen szerződés határozatai értelmében jár el.
A tengerészeti hatóság a társaság működését egyébként is minden irányban ellenőrzi, az észlelt hiányokat orvosoltatja és a forgalom érdekében álló intézkedések megtételére a társaság igazgatóságát felhívja.
A társaság illető közegei kötelesek a m. kir. tengerészeti hatóság által a társaság szolgálatára vonatkozólag tőlük kivánt minden felvilágosítást haladéktalanul megadni.
A tengerészeti hatóság intézkedései ellen a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felfolyamodással élhet, ki végérvényesen határoz.
35. § A társaság köteles Budapesten főügynökséget fentartani, és azon kívül a szerződéses vonalakon érintett főbb kikötőkben megbízható képviseletekről gondoskodni.
A társaság hirdetményei egy budapesti magyar lapban és a m. kir. tengerészeti hatóság hivatalos közlönyében teendők közzé.
36. § Mindaddig, a mig a társaság az állammal szerződési viszonyban áll; a társaság tőkéjének felemelésére és leszállitásra, az alapszabályok módositására és a társaság feloszlatására vonatkozó közgyülési határozatok a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyását igénylik, miért is azok foganatositása előtt a kereskedelemügyi m. kir. minister elé terjesztendők.
A társaság jelen szerződést csak a ministerium előző engedélyével ruházhatja át másra.
37. § Per esetén a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék illetékessége köttetik ki.
Ha a társaság netán csődbe jutna, a m. kir. kormánynak a szerződésben a társaság irányában elvállalt összes kötelezettségei minden birói beavatkozás nélkül megszünnek.
38. § A jelen szerződésből folyó bélyeg- és illetékköltségeket a szerződő társaság tartozik viselni.
39. § Jelen szerződés, mely 1902. évi január hó 1-én a kereskedelemügyi m. kir. minister és a magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság között hajójáratok berendezése tárgyában kötött összes korábbi szerződések vagy egyezmények helyébe lép, a társaságra nézve a szerződés jogérvényes aláirása napjától kezdve azonnal, az államra nézve pedig csak azon időponttól válik jogérvényessé, mihelyt azt a magyar törvényhozás jóváhagyta, illetve az erre vonatkozó törvény szentesitve és kihirdetve lett.
Kelt egy, a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumban őrzendő eredeti példányban.
Budapesten, 1901. január hó 27-én. Magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság: S. Copaitich s. k., Mat. Pollich s. k. (P. H.) Hegedüs s. k. Előttünk, mint tanuk előtt: Csörgeő Gyula s. k., Szápáry László s. k.
