1. § Közigazgatási ügyekben a harmadfoku határozat (intézkedés) ellen felebbvitelnek helye nincs.
2. § Az elsőfokuval érdemben egybehangzó másodfoku határozat (intézkedés) ellen felebbezésnek rendszerint nincs helye.
E korlátozás nem terjed ki:
a) a vármegyei és városi törvényhatóságok bizottságainak azon másodfoku határozataira, melyek a községek és rendezett tanácsu városok, illetőleg a törvényhatósági városok javadalmait, vagyonát és gazdászatát, valamint az ezek kezelése alatt álló alapokat érdeklik;
b) A közigazgatási bizottságnak vizjogi engedélyezési ügyekben hozott másodfoku határozataira;
c) az ipari, kereskedelmi és mustraoltalmi ügyekben hozott másodfoku határozatokra.
3. § Az elsőfokúval érdemben egybehangzó másodfoku határozat (intézkedés) ellen - a mennyiben a felebbezés a 2. § szerint ki van zárva - felülvizsgálati kérelem intézhető az illető ministerhez azon az alapon, hogy az alsófoku hatóság nem volt illetékes, vagy határozat, vagy ennek alapjául szolgáló eljárása törvényt vagy törvényes kormányrendeletet, vagy törvényes szabályrendeletet sért.
A minister az ily határozatokat megsemmisitheti és uj eljárást rendelhet el.
4. § Ugy felebbezésnek, mint felülvizsgálati kérelemnek csak véghatározat ellen és csak érdekeltek részéről van helye.
A véghatározatot megelőző eljárás során szenvedett sérelmek orvoslása a véghatározat ellen irányuló felebbezésben vagy felülvizsgálati kérelemben kérhető.
5. § Ugy a felebbezést, mint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokon eljárt hatóságnál kell előterjeszteni, mely a meg nem engedett vagy elkésett (6. §) felebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet végzésileg hivatalból visszautasítja.
A visszautasító végzés ellen felfolyamodásnak van helye, mely felett a másodfoku hatóság végérvényesen dönt.
6. § A fölebbvitel (felebbezés, felülvizsgálati kérelem és felfolyamodás) előterjesztésének határideje bármely közigazgatási ügyben, bármely foku határozat (intézkedés, végzés) ellen a kihirdetést vagy a kézbesitést követő naptól számított 15 nap.
A határidő, ha utolsó napja vasárnapra vagy Gergely-naptár szerint avagy nemzeti ünnepre esik, a legközelebbi köznapon jár le.
Posta utján való benyujtás esetében a feladás időpontja határoz.
7. § A felebbvitelt szóban vagy irásban lehet előterjeszteni.
A szóbeli felebbvitelt a hatóság jegyzőkönyvbe foglalja.
8. § A felülvizsgálati kérelem és felfolyamodás a határozat végrehajtását rendszerint nem akadályozza.
Ha a végrehajtás foganatositása helyrehozhatatlan kárt okozna, vagy egyéb méltánylást érdemlő esetekben azonban akár az elsőfoku, akár a felebbviteli hatóság - indokolt kérelemre - a végrehajtást felfüggesztheti.
A felebbezhető határozat jogerőre emelkedés előtt csak az esetben hajtható végre:
a) ha ezt törvény, ministeri rendelet vagy szabályrendelet kifejezetten megengedi;
b) ha fontos közérdekből vagy közveszély avagy helyrehozhatatlan kár elhárítása czéljából a határozatnak haladéktalan foganatositása szükséges.
A b) pont eseteiben a végrehajthatóságot a határozat záradékában, vagy - ha a végrehajthatóság szüksége később merült fel - külön határozatban világosan és indokoltan kell kimondani.
9. § Az, a ki a felebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet elháríthatatlan akadály miatt kellő időben (6. §) elő nem terjeszthette, vagy a hatóság idézésére meg nem jelenhetett, igazolási kérelemmel élhet.
Az igazolási kérelmet a felebbviteli határidő leteltétől számitott 15 napon belül az elsőfokon eljárt hatóságnál szóval vagy irásban (7. §) kell előterjeszteni. Az igazolást elutasító végzés ellen ugyancsak 15 napon belül felfolyamodásnak van helye.
Az igazolás kérdésében a másodfoku hatóság végérvényesen dönt.
A felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolásra a 8. § második bekezdését kell alkalmazni. A felebbezési határidő elmulasztása miatt törvényes határidőben előterjesztett igazolás jogerős elintézése előtt - a 8. § a) és b) pontjainak esetein kivül - a végrehajtás el nem rendelhető, a már elrendelt végrehajtás pedig tovább nem folytatható.
10. § Közigazgatási vitás ügyekben, ideértve a fegyelmi ügyeket is, ujrafelvételnek van helye.
Ujrafelvétel akkor kérhető, ha a fél a főügy jogérvényes eldöntése után a kérdés érdemére döntő oly bizonyiték birtokába jut, melyet a főeljárás folyamán önhibáján kivül nem használhatott.
Az ujrafelvételi kérelmet a főeljárás folyamán hozott jogerős véghatározat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számitott egy éven belül irásban annál a hatóságnál kell előterjeszteni, mely a főügyben a jogerős véghatározatot hozta. Az ujrafelvétel megengedhetősége kérdésében rendszerint ugyanez a hatóság dönt.
Ha azonban a főügyben hozott jogerős véghatározat alapjául, valamely felsőbb hatóság határozata (intézkedése) szolgált: az előbbi bekezdésben említett hatóság, az újrafelvételi kérelmet döntés végett ehhez a felsőbb hatósághoz köteles felterjeszteni.
Az ujrafelvétel megengedése esetén az érdemleges eljárás annál a hatóságnál kezdődik, a mely a főügyben az elsőfoku határozatot hozta.
Egyebekben a főeljárásra vonatkozó szabályok irányadók.
Az ujrafelvételi eljárás megindítása a főeljárás folyamán hozott jogerős határozat végrehajtását nem akadályozza.
Ujrafelvételi kérelemnek ugyanazon ügyben csak egyszer van helye.
11. § A főispánoknak (a székesfőváros főpolgármeseterének), a közigazgatási ágak főnökeinek és képviselőinek, valamint a tiszti ügyésznek a fennálló szabályokon alapuló felebbviteli és felterjesztési jogát ez a törvény nem érinti. Ilyen felebbviteli és felterjesztési jog jövőre csak törvényben adható.
A tiszti ügyész a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének másodfoku véghatározatait minden esetben felebbezheti.
A kormánynak az 1886:XXI. tc. 10. § első bekezdésén alapuló felülvizsgálati joga jövőre is változatlanul marad.
12. § E törvény 1., 2., 3. és 11. §-ai nem terjednek ki azokra az ügyekre melyeknek végérvényes eldöntése a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. Ily ügyek felebbvitele tekintetében a jelenleg fennálló szabályok érintetlenül maradnak.
A 4-10. §-ok rendelkezéseit a közigazgatási folyamatban ezekben az ügyekben is megfelelően alkalmazni kell.
Az ezen törvény értelmében ujra felvett ügynek a közigazgatási biróság által eldöntése esetén, az ujrafelvételnek az 1896:XXVI. tc. 139. §-án alapuló joga érintetlenül marad.
13. § A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben a rendőri büntető biráskodást - addig, mig ez irányban külön törvény véglegesen nem rendelkezik - a következő hatóságok gyakorolják:
I. Elsőfokon:
1. kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, illetőleg a szolgabiró;
2. rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ezek akadályoztatása esetén a tanács által e részben megbizott tisztviselő.
II. Másodfokon:
1. kis- és nagyközségekben és rendezett tanácsu városokban az alispán;
2. törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács.
III. Harmadfokon:
az illető minister (belügyi, földmivelésügyi, honvédelmi, kereskedelemügyi minister).
14. § Mezőrendőri és erdei kihágási ügyekben, ha a kár vagy az 1894:XII. tc. 110. §-ában jelzett kárdíj 40 korona értéket meg nem halad, a feljelentés a községi birónál is megtehető.
Cselédügyi kihágások esetén is megtehető a feljelentés oly község birájánál, melynek elöljáróságát vagy biráját a vármegyei törvényhatóság a belügyminiszter jóváhagyása mellett a cselédügyekben elsőfoku hatósági hatáskörrel ruházta fel.
Ily esetekben nagyközségekben a biró az elöljáróság egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével, kisközségekben a biró az elöljáróság két tagjával itél.
A községi biróság előtti eljárást az ezen törvény 22. §-a szerint kiadandó eljárási szabályzat állapítja meg.
Ha a felek valamelyike a községi biróság itéletében meg nem nyugszik, a főszolgabiró (szolgabiró) előtt az eljárás ujra kezdésének van helye.
Az erre vonatkozó kérelmet, a községi biróság itéletének kihirdetését vagy kézbesítését követő naptól számított 15 napon belül a községi birónál kell előterjeszteni.
Ily ügyekben az alispán végérvényesen dönt.
15. § Budapest székesfővárosban a következő hatóságok gyakorolják a rendőri büntető biráskodást:
Azokban a kihágási ügyekben, melyeknek elsőfoku elbirálása a fennálló törvények, rendeletek és szabályrendeletek szerint jelenleg a székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik; elsőfokon az illetékes kerületi kapitányság vezetője, ennek akadályoztatása esetén a belügyminiszter által megbizott rendőrségi tisztviselő, másodfokon a főkapitány vagy helyettese.
A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes többi kihágási ügyekben: elsőfokon a kerületi elöljáróság, másodfokon a tanács.
Harmadfoku hatóság az illető minister.
16. § Ujpest és Rákospalota községekben a következő hatóságok gyakorolják a rendőri büntető biráskodást:
Azokban a kihágási ügyekben, melyeknek elsőfoku elbirálása a fennálló törvények, rendeletek és szabályrendeletek szerint jelenleg a székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik; elsőfokon az illetékes kerületi kapitányság vezetője, ennek akadályoztatása esetén a belügyminister által megbizott rendőrségi tisztviselő, másodfokon a főkapitány vagy helyettese.
A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes többi kihágási ügyekben: elsőfokon a főszolgabiró, illetőleg a szolgabiró, másodfokon az alispán.
Harmadfoku hatóság az illető minister.
17. § Az elsőfoku rendőri büntető biró a terhelt letartóztatásával nem járó oly kihágási esetekben, midőn:
a) a feljelentést hatóság (községi elöljáróság), közhivatalnok, vagy hatósági közeg hivatali hatáskörében, közvetlen tapasztalata alapján teszi és valósága ellen nem merül fel aggodalom, vagy
b) a feljelentés magánegyéntől ered, de ez a kihágás elkövetését köz- vagy magánokirattal vagy más bizonyitékkal valószinüvé teszi és a rendőri büntető biró meg van győződve a vád alaposságáról, -
a mennyiben a feljelentett kihágás miatt csak pénzbüntetés kiszabásának van helye és a mennyiben a pénzbüntetés 30 koronát meg nem haladó összegben mutatkozik kiszabandónak, a terhelt ellen előzetes tárgyalás megtartása nélkül büntető parancsot bocsáthat ki.
18. § A büntető parancs kellékeit és kibocsátásának módozatait - a bünvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. tc. 533. §-a rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása mellett - az ezen törvény 22. §-a szerint kiadandó eljárási szabályzat állapitja meg.
A büntető parancsot az ezen törvény 26. §-ában megjelölt kézbesitő hivatalok vagy közegek kézbesitik. A kézbesitő köteles a büntető parancsot a terheltnek saját kezéhez adni, előtte felolvasni, megmagyarázni, különösen őt ama jogára figyelmeztetni, hogy tárgyalás megtartását kérheti (19. §) vagy felebbezéssel élhet (20. §) és mindezeknek megtörténtét a kézbesitési iven bizonyitani.
19. § Ha a terhelt a büntető parancs kézbesitése alkalmával, vagy az ezt következő naptól számitott 15 nap alatt az ügy tárgyalását szóval vagy irásban nem kérelmezi, vagy a 20. § értelmében felebbezéssel nem él: a büntető parancs végrehajtandó. Ha azonban a fél a büntető parancs mellőzését és a tárgyalás megtartását kéri, a tárgyalást szabályszerűen kell megtartani.
Az itélet rendelkezése eltérhet a büntető parancs tartalmától.
20. § Ha a fél a cselekmény elkövetését, mely a büntető parancs kibocsátására okul szolgált, nem tagadja, hanem csupán a büntetést vagy ennek nagyságát kifogásolja: a büntető parancs ellen felebbezéssel élhet. A büntető parancs ellen az esetben elsőfoku kihágási itélet jellegével bir.
21. § A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes kihágási ügyekben felebbviteli határidő a kihirdetést vagy kézbesitést követő naptól számitott 15 nap.
22. § A rendőri büntető eljárás egyéb részleteit, különös figyelemmel a felebbvitel korlátozására, az 1897:XXXIV. tc. 28. §-ában nyert felhatalmazás alapján a bel- és igazságügyministerek által kiadandó és - tekintet nélkül az egyes törvényekben szabályozott eljárási módokra, - a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes kihágási ügyekre kiterjedő egységes eljárási szabályzat állapitja meg; melynek keresetén belül a tiszti ügyész közremüködése a közérdek szempontjából igénybe vehető.
A kibocsátott rendeletek, valamint azoknak esetleges későbbi változtatását tárgyazó pótrendeletek a törvényhozásnak bejelentendők.
23. § A közigazgatási hatóságok (13-16. §) által hozott kihágási itéletek alapján befolyó összes büntetéspénzeknek, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesitéséből befolyó összegeknek felerésze a községet illeti, másik felerésze pedig a pénzügyminister kezelése alá tartozik.
A véderő-kihágási büntetéspénzek felerésze az illetőségi községet, a többi kihágási büntetéspénzek, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesitéséből befolyó összegek felerésze pedig azt a községet illeti, melynek területén a kihágás elkövettetett, vagy a gazdátlan jószág találtatott.
A községeket illető összegek a községek szegényügyi czéljaira forditandók.
A pénzügyminister kezelése alá tartozó összegek az állami költségvetésben a rendes bevételek között irányoztatnak elő és az utolsó 3 év (1899-1901) átlagának megfelelő arány szerint az igazságügyi, földmivelésügyi és kereskedelemügyi ministeri tárcza javára forditandók.
24. § A közigazgatási hatóságok által kiszabott kihágási büntetéspénzek kezelését, nyilvántartását, és elszámolását a belügyminister a pénzügyministerrel egyetértőleg kiadandó rendeletben egységesen szabályozza.
25. § A közigazgatási hatóságok által magánfelekhez intézett hivatalos iratok kézbesitése rendszerint postai uton történik.
A hatóságokat megillető portomentesség a helyi forgalomra is kiterjed.
26. § A törvények és rendeletek szerint megmagyarázást igénylő, valamint a kényszer-kézbesitéseket:
a) Budapest székesfővárosban, továbbá azokban a városokban, a hol az 1879:XXVIII. tc. 23. §-a szerint bejelentési intézmény van szervezve, a bejelentési hivatal mint egyuttal központi kézbesitő hivatal teljesiti;
b) más városokban és községekben pedig a hatósági közegek (e czélból külön megbizott városi vagy községi közegek, községi és körjegyzők) teljesitik.
A feladó hatóság a kézbesitő hivatalt és közegeket közvetlenül keresik meg.
A helybeli kézbesitéseket a hatóságok külön közegei is teljesithetik.
27. § A katonai vagy katonailag megszállott épületekben nem postai uton történő kézbesitések csak az épület parancsnokának értesitése után, s az általa kirendelt katonai személy jelenlétében foganatosíthatók.
28. § Magánfelek részére, térti vevény nélkül postára adott hivatalos iratok a feladást követő 8-ik napon szabályszerűen kézbesitettnek tekintetnek, a mennyiben ez időn belül mint kézbesithetetlenek a feladó hatósághoz vissza nem érkeztek, vagy e hatóság a kézbesités akadályáról értesitést nem kap, vagy a czimzett fél nem igazolja, hogy a kézbesités más napon történt.
29. § A kézbesitési eljárás részleteit, valamint a községek hozzájárulását a faluzó levélhordói intézmény általánositásával járó költségekhez, a ministerium rendeleti uton szabályozza.
A községi hozzájárulások nem haladhatják meg azt az összeget, melyet a községek 1901. évben postaküldönczök tartására forditottak.
30. § A 26. § a) pontjában emlitett helyeken a bejelentési hivatal az igazságügyi hatóságok határozatainak kézbesitésénél is igénybe veendő.
31. § Utasittatik a ministerium, hogy mindazokat az általános és állandó jellegű rendeleteket (szabályzatokat), melyek az általános közigazgatási hatóságok (vármegyei, városi és községi közegek) közreműködését teszik szükségessé, a közigazgatási eljárás egyszerüsitése szempontjából átvizsgálja, megfelelően módositsa és a fenmaradó, valamint a módositott rendeleteket szakonként gyüjteménybe foglalva kiadja.
Hasonló rendeletek a jövőre a belügyministerium hozzájárulásával bocsáthatók ki.
32. § Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy - a törvényes hatáskörök épségben tartása mellett - a vármegyei központi és járási, továbbá a községi (kör-)jegyzői, valamint a közigazgatási bizottsági és a gyámügyi ügyvitelt, az eljárásban a szóbeliség és közvetlenség lehető érvényesitésével, a távbeszélő-hálózatnak minél kiterjedtebb mértékben való igénybevételével, az időszaki jelentések, kimutatások, nyilvántartások kevesbitésével és egyszerüsitésével, megfelelő iromány- (nyomtatvány-) minták megállapitásával rendeleti uton egységesen szabályozza.
33. § Az ügyviteli szabályzatban megállapitandó módon minden vármegyében vármegyei hivatalos lap létesíttetik.
A vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok a vármegyei hivatalos lap utján közlendők, s az illető lappéldány megjelenését követő 8-ik napon kihirdetettnek tekintendők.
Rendszerint a vármegyei hivatalos lapban tétetnek közzé a középfokú hatóságok általános jellegű rendelkezései és közleményei is.
34. § Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok, valamint a községek ügyvitelére vonatkozó, lehetőleg egységes alapelveket rendeleti uton megállapithassa.
35. § A vármegyék, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok, valamint a községek szabályrendeleteiket a közigazgatási eljárás egyszerűsitése szempontjából átvizsgálni és megfelelően átalakitani kötelesek.
36. § Közigazgatási hatóságok a közpénzeket rendszerint postatakarékpénztári uton, a cheque- és clearing-forgalom igénybevételével továbbitják.
37. § A vármegyei központi és járási pénzkezelést és számvitelt a belügyminister a pénzügyministerrel egyetértőleg - e törvény 36. §-ára is tekintettel - rendeleti uton egységesen ujból szabályozza.
Az 1886:XXI. tc. 68. § b) pontjának az a rendelkezése, mely szerint a pénz- és értékküldeményeket az alispán veszi át, valamint ugyanezen szakasznak a vármegyei pénztárak havi megvizsgálásáról szóló g) pontja hatályon kivül helyeztetik.
38. § Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsi városok, valamint a községek pénzkezelésére és számvitelére vonatkozó, lehetőleg egységes alapelveket rendeleti uton megállapithassa.
Az 1886:XXI. tc. 73. § c) pontjának az a rendelkezése, mely szerint a pénz és értékküldeményeket a polgármester veszi át, hatályon kivül helyeztetik.
39. § A vármegyei, a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városi, valamint a községi gyámpénztári pénzkezelést és számvitelt - beleértve az árvaszék által kiszabott birságpénzek kezelését is - a belügyminister e törvény 36. §-ára is tekintettel, rendeleti uton egységesen szabályozza.
40. § Felhatalmaztatik a ministerium, hogy e törvényt Fiume városában és kerületében az ottani viszonyok figyelembevételével rendeleti uton külön léptesse életbe.
41. § Felhatalmaztatik a belügyminister, illetőleg a ministerium, hogy az e törvény alapján kibocsátott rendeleteket a szükséghez képest módosithassa.
42. § A törvényeknek, rendeleteknek és szabályrendeleteknek ezzel a törvénynyel ellenkező rendelkezései a törvény életbelépésével hatályukat vesztik.
43. § E törvény rendelkezései az adó- és illetékügyekre nem terjednek ki.
44. § E törvény életbelépési időpontjának meghatározásával és végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
