1. § Országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona megjelölésétől, vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy díjazással jár.
Kivétetnek az általános szabály alól:
1. a magyar királyi ministerek;
2. mindegyik m. kir. ministeri tárczának egy-egy államtitkára;
3. a budapesti országos intézetek igazgatói;
4. a fővárosi közmunkatanács elnöke vagy alelnöke és kinevezett tagjai;
5. az országos közoktatási, képzőművészeti, magyar nemzeti muzeumi tanács, a muzeumok és könyvtárak országos tanácsa és főfelügyelősége, az országos műemlékek bizottsága, országos gazda-, országos vizügyi műszaki tanács, országos állategészégügyi tanács, közegészségügyi és igazságügyi orvosi tanács, valamint az országos ipar- és kereskedelmi szakoktatási tanács, és az országos ipartanács tagjai;
6. a budapesti kir. egyetem és műegyetem tanára.
2. § Országgyűlési képviselő nem lehet a külföldi államok diplomatiai vagy consuli testületének tagja.
3. § Országgyűlési képviselő nem lehet egyszersmind:
1. a főrendiház tagja;
2. a közös hadseregnek és haditengerészetnek, úgy a honvédségnek tényleges szolgálatban álló tagja.
Kivétetnek e szabály alól a véderő kötelékéhez tartozó azon tartalékosok és póttartalékosok, kik fegyvergyakorlatra, vagy mozgósitás esetén tényleges szolgálattételre behivattak.
3. A kir. közjegyző és
4. A korona kegydijasa.
4. § Az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő állást foglalnak el:
1. a törvényhatósági és községi tisztviselők, a törvényhatósági és községi közép- és polgári iskolák és az elemi és a felsőbb népiskolák tanárai és tanítói;
2. a szerzetesrendek tagjai, a premontreiek, ciszterciták, bencések és kegyesrendiek kivételével.
5. § Országgyülési képviselő nem lehet:
1. a kormánynak vállalkozója vagy szállítója.
Nem szállító az, a ki saját meglévő, eladásra kész gazdasági terményeit (ide értve saját állatait is), vagy saját iparának meglévő, eladásra kész ipari termékeit előleges megrendelés vagy a vételre vonatkozó előleges igéret nélkül eladja.
Nem terjed ki a fennebbi tilalom arra:
a) a ki a magyar kormány engedélye mellett a maga által termesztett dohányt a kincstár részére szállítja;
b) a ki a kormány részére szállít, ha a szállítás csak egy évre köttetett és az összes, a kormánynyal szemben vállalt szállítás vagy szállítások ára 10. 000 koronát meg nem halad;
c) a vállalkozóra, a kinek szerződése egy évnél hosszabb időre nem szól és az összes vállalkozásaiért járó egész fizetés a 10. 000 koronát meg nem haladja;
2. a kormány és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizományosa;
3. az állami vagy a kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek vagy haszonhajtó jogok vevője.
E szabály nem terjed ki azon adás-vevésekre, melyek nyilvános árverés útján létesülnek és melyeknél a vételár a 10. 000 koronát meg nem haladja;
4. az állami, vagy a kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek és haszonhajtó jogok bérlője és haszonbérlője.
E szabály nem terjed:
a) azokra a bérlőkre, a kik évi 3. 000 koronát meg nem haladó bért fizetnek;
b) azokra a haszonbérlőkre, a kik évi 3. 000 koronát meg nem haladó haszonbért fizetne, ha nyilvános verseny útján szerezték meg a haszonbérletet;
5. a kormánynyal oly szerződési viszonyban álló fél, a melyben a kormány a szállító vagy bérbevevő.
E szabály nem terjed ki oly bérletre vagy haszonbérletre, a melynél az évi bérösszeg 10. 000 koronánál, vagy szállításra, melynél az évi szállítás ára 10. 000 koronánál nem nagyobb.
E § 4-ik és 5-ik pontjában foglalt tilalom nem terjed ki iparvágányokra, valamint állomások és vasutak együttes használatára (peage) vonatkozó szerződésekre.
6. a kormány által engedélyezett közhasználatú vasut, közhasználatú csatorna, bármely közhasználatú közlekedési vállalat engedélyese.
Mihelyt a közhasználatú vasút vagy csatorna építése befejeztetett és az a forgalomnak teljesen átadatott s az építésből és felülvizsgálatból folyó összes kérdések végleg elintéztettek: a tilalom hatálya megszűnik;
7. a kormány által engedélyezett bármely haszonhajtó jog engedélyese, a mennyiben ez utóbbi az engedélyezésből kifolyólag a kormánynyal leszámolási vagy üzleti viszonyban áll;
8. a kormánynyal üzleti viszonyban álló egyéni czég, bank vagy pénzváltóüzlet tulajdonosa vagy alkalmazottja; kizárólag mezőgazdasággal és iparral foglalkozó egyéni czégekre nézve a 10-ik pontnak a mezőgazdasági és iparvállalatokra vonatkozó határozmányai irányadók;
9. a kormánynyal üzleti viszonyban álló pénzintézet igazgatósági, felügyelőbizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje) vagy más alkalmazottja és felszámolója.
E szabály nem terjed ki a magyar földhitelintézetre és a kisbirtokosok országos földhitelintézetére, továbbá az 1898. évi XXIII. t. -c. alapján alakult országos központi hitelszövetkezet igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjaira, a mennyiben nem esnek ezen törvény 1. §-ának első bekezdése alá.
Nem esik a 9-ik pont rendelkezése alá:
a) állami kötvények birtoklása;
b) az az üzleti viszony, mely valamely pénzintézet és a kormány között az 1876. évi XXXVI., az 1889. évi XXX., vagy az 1897. évi XXXII. törvénycikk rendelkezései alá eső közczélú kölcsön tárgyában létesül;
c) az, ha a kormány, vagy a kormány kezelése alatt álló alap, alapítvány, üzem, vállalat, fölös pénzeket, alapszabályszerűen betéti üzlettel foglalkozó pénzintézeteknél rövid felmondás, szokásos kamatláb s egyébként minden pénzintézetre nézve egyenlő feltételek mellett, ideiglenesen elhelyez.
A c) pontban jelzett eset megszűnik kivételt képezni attól az időponttól kezdve, a melyben az állami pénzkészletek kezelése tekintetében az 1899. évi XXXVII. törvénycikk kiegészítő részét képező bankalapszabály 55. czikkében kilátásba vett szerves intézkedés tényleg életbe lett léptetve.
10. A kormánynyal az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. pontokban foglalt ügyletekre nézve üzleti viszonyban álló mezőgazdasági és iparvállalatok, továbbá a kormánynyal bármely más üzleti viszonyban álló más részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvédje, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszámolója, úgyszintén a kormánynyal üzleti viszonyban álló közkereseti, betéti vagy nyereségre alakult alkalmi egyesülés tagja vagy alkalmazottja.
Az állammal szemben nem tekintetik üzleti viszonynak az a viszony, midőn a kormány vagy az állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapitványok vagy intézetek szövetkezetekbe tagokul belépnek és ebből folyólag a tagok alapszabályszerű jogait gyakorolják és kötelességeiket teljesítik.
11. Az állam által segélyezett vagy kamatbiztosítással ellátott kereskedelmi társaság, pénzintézet, nyereségre alakult alkalmi egyesülés, gazdasági, ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalat tulajdonosa, illetőleg igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagja vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa (ügyvédje, ügyésze) vagy más alkalmazottja és felszámolója.
Nem esnek ezen szabály alá azok a szövetkezetek, melyeknél az évi segély 10. 000 koronát meg nem halad és melyeknél a fent elősorolt állások valamelyikét elfogadó képviselő javadalmazásban nem részesül.
Az államsegélynek 10. 000 koronára történt fentebbi korlátozása nem terjed ki s nem állapít meg tilalmat azon szövetkezetekre nézve; melyekbe a kormány vagy az állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok vagy intézetek tagokul belépnek.
Az 1899. évi XLIX. tc. -ben megállapított kedvezmények igénybevétele összeférhetetlenséget nem von maga után; azonban az összeférhetetlenség beáll, ha az egyszer megállapított kedvezmény a vállalat előnyére módosíttatik.
A 11. pont rendelkezései alá esnek azok a vasutak is, a melyeknek üzemét a magyar államvasút kezeli.
Kivételt képeznek azok a vasutak, melyekre nézve a tulajdonos vasut bevételi részesedése, az üzletkezelés költségei és a forgalom megosztása szerződésben egyszersmindenkorra, a felmondás kizárásával, megállapíttatik; mindaddig, míg e megállapodás változás alá nem esik. Minden ily változást a kormány a törvényhozásnak bejelenteni tartozik.
Helyi érdekű vasutaknál az állam részéről történt törzsrészvények jegyzése és a postaszállitás fejében fizetett járulék, állami segélyezésnek nem tekintik.
Azon szerződésekről, a melyek a kormány és valamely pénzintézet között jelen § 9. pontjának utolsó bekezdése értelmében köttetni fognak, valamint a 10-ik pont utolsó és 11-ik pont harmadik bekezdése értelmében valamely szövetkezetbe történt belépéséről, - a kormány a szerződés megkötésétől és illetőleg a belépés napjától számított 30 nap alatt a képviselőháznak jelentést tenni tartozik.
6. § Az összeférhetetlenség a szállítóra akkor is fenforog, ha a szerződés nem közte és a kormány között, hanem bizományos közbenjöttével létesül vagy ha a szállítás oly harmadik közbenjöttével történik, kivel a termelő tudva, és az összes körülményekből kiderülő azzal a czélzattal lép viszonyba, hogy termékei a kormánynak szállíttassanak.
Ezen szabály a vállalkozási szerződésre és más, az összeférhetetlenséget megállapító üzleti viszonyra is megfelelően alkalmazandó.
7. § Összeférhetetlenség esete forog fenn akkor is, midőn a képviselő másnak olyan ügyletében, mely a törvény szerint képviselőre nézve összeférhetetlenséget állapít meg; akár közvetlenül, akár közvetve részes, vagy midőn az ily ügyletből ekként részes kereskedelmi társaságnál, intézetnél vagy alkalmi egyesülésnél az 5. § 9. és 10. pontjai alá eső minőségében érdekelve van.
Összeférhetetlen helyzetbe jut továbbra a képviselő, ha az intézet vagy kereskedelmi társaság, melynél az 5. § 9. és 10. pontja alá eső minőségében érdekelve van, a kormánynyal az 5. § 9., 10. és 11. pontjaiban meghatározott viszonyban álló részvénytársaság részvényeinek vagy szövetkezet üzletrészeinek legalább egyharmad részét bírja; ugyszintén összeférhetetlen helyzetbe jut a képviselő akkor is, ha akár ő, akár az az intézet, kereskedelmi társaság vagy alkalmi egyesülés, a melynél az 5. § 9. és 10. pontja alá eső minőségében érdekelve van; közvetlenül vagy közvetve kereskedelmi társaság alapításában azzal a czélzattal vesz részt, hogy az a kormánynyal a jelen törvény szerint összeférhetetlenséget megállapító viszonyba lépjen.
8. § Országgyűlési képviselő képviselői megbizatásának tartama alatt:
a) nem nyerhet sem előmunkálati, sem végleges engedélyt közhasználatú vasútra, közhasználatú csatornára és közhasználatú közlekedési vállalatra;
b) nem nyerhet engedélyt állami engedélyezés alá eső hasznot hajtó jogra; továbbá nem nyerhet új dohánytermelési engedélyt, dohánytermelési terület szaporítását, vagy dohánytermelési rendkivüli előleget; úgyszintén új mezőgazdasági szeszfőzdéje részére vagy ipari szeszfőzdéjének mezőgazdaságivá történt átalakítása esetében ennek részére (1900. évi IX. tc. 2. §-a) kontingentált régi mezőgazdasági vagy ipari szeszfőzdéjére nézve a szeszkontingens állandó vagy ideiglenes felemelésében (törzskontingens felemelésében, illetőleg pótkontingensben).
Az 1900. évi IX. tc. 3. és 4. §-ában említett esetek nem esnek az előbbi bekezdésben foglalt tilalom alá.
Nem tekintik új termelőnek, a ki olyan ingatlanra tulajdont, vagy haszonélvezeti jogot szerez, melylyel dohánytermelési engedély van összekötve, vagy a melyen mezőgazdasági szeszfőzde van.
Ezen szakasz b) pontjának rendelkezései ellenére és az ezen pontban felsorolt esetekben kiadott engedély érvénytelen.
9. § Ha a kormány képviselőtől ingatlant vagy haszonhajtó jogot vesz, avagy elcserél, - tartozik a jogügyletet a közérdekűségnek igazolása mellett a szerződés megkötésétől számított 30 nap alatt a képviselőháznak bejelenteni.
A bejelentés elmulasztása esetében a képviselőre összeférhetetlenség áll elő. Ki van zárva ennek keletkezése, ha a jogügyletet a jelzett 30 nap alatt maga a képviselő bejelentette.
10. § Megállapodások és más jogcselekmények, melyek az összeférhetetlenséget megszabó törvények kijátszására szolgálnak, az összeférhetetlenséget nem zárják ki.
11. § Tilos az országgyülési képviselőnek pénzért vagy bármi anyagi előnyökért vagy ellenszolgáltatásért bárkinek érdekében, bármely ügyben - ide értve czímek, kitüntetések, rendjelek adományozását is, - a kormánynál közbenjárni.
12. § Képviselői megbizatása megszünik azon képviselőnek:
1. a ki gyilkosság, rablás, gyujtogatás, lopás, orgazdaság, okirathamisítás, csalás, csalárd bukás, hamis tanuzás, vagy hamis eskü miatt jogérvényesen elitéltetett;
2. a ki politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogérvényesen elitéltetett és végre
3. a ki ellen jogérvényesen csőd nyittatott vagy a ki gondnokság alá jutott.
A biróságok és hatóságok kötelesek azokat a jogérvényes határozatokat, melyek ezen szakasz 1-3. pontjában felsorolt esetekre vonatkoznak; a képviselőház elnökének azonnal megküldeni.
13. § Az országgyülési képviselő a kormánynál közben nem járhat oly ügyekben, melyek:
a) czímek, kitüntetések és rendjelek adományozására,
b) vasutak, csatornák és közlekedési vállalatok engedélyezésére,
c) állami vagy egyéb középítkezések megszerzésére,
d) jövedelmező jogok adományozására vagy átruházására,
e) kincstári vagy alapítványi birtokok eladására és bérletére,
f) ingó vagy ingatlan javaknak az állam által való megvételére vagy bérbevételére,
g) italmérési engedélyek kieszközlésére,
h) állami jövedékeknek hasznosítására,
i) állami megrendelésekre és szállításokra,
k) tarifakedvezményekre, végül
l) állami segélyezést igénybevevő ipari, kereskedelmi vagy közlekedési vállalatokra vonatkoznak.
Azonban a fentebb felsorolt ügyekben is a képviselő választókerületének törvényhatósága, vagy választókerületéhez tartozó városok, községek, nem nyereségre alakult szövetkezetek, kereskedelmi és iparkamarák, kereskedelmi és ipartestületek, úgy gazdasági egyesületek érdekében ezek felhivására, - vagy választókerületétől is eltekintve, egyházi, iskolai, vagy egyéb kulturális testületek érdekében, - díjtalanul eljárhat.
Kinevezések vagy előléptetésekre vonatkozó közbenjárást a ministerek senkitől sem fogadhatnak el. E tilalom azonban őket nem gátolja, hogy tájékozás végett ily ügyekben képviselőhöz vagy máshoz fordulhassanak.
14. § Biróságok előtti eljárás ezen törvény értelmében közbenjárásnak nem tekinthető.
Országgyűlési képviselő, ha egyszersmind ügyvéd, jogosítva van oly ügyekben, melyek sem az 5. sem a 13. §-ok rendelkezései alá nem esnek, ügyfeleit a kormánynál is az ügyvédi rendtartás értelmében képviselni.
A ministereknél való közbenjárás azonban csak beadványoknak ügyvédi ellenjegyzésére szorítkozhatik.
15. § A kormány alatt értendők úgy a magyar, mint a közös ministerek, valamint minden szerződések kötésére jogosított állami hatóság vagy hivatal állami üzem, állami kezelés alatt álló alap, alapítvány, intézet vezetősége.
16. § Összeférhetetlenségi ügyekben a biráskodást a képviselőházból alakított bizottságok gyakorolják.
A biróságok szervezetét és az eljárást a házszabályok állapítják meg.
17. § A kormány és közegei, a biróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek a képviselőház eljáró bizottságának hatáskörében tett megkeresését teljesíteni, az általa kihallgattatni kivánt tanukat vagy szakértőket elébe rendelni, a kijelölt közokmányokat vele közölni és általában neki hatósága köréhez képest segédkezet nyujtani.
18. § Az eljáró bizottságok költségben marasztaló határozata végrehajtható közokiratot képez.
19. § A tanu, a ki alapos ok nélkül meg nem jelen vagy a tanuságtételt, ideértve az eskütételt is, ugyszintén a szakértő, a ki közreműködését megtagadja, arra a büntető perrendtartás értelmében szorítható. A pénzbüntetést, illetőleg az elzárást, a mely azonban hat hétnél tovább nem tarthat, az eljáró bizottság megkeresésére az illetékes járásbiróság szabja ki.
20. § Az összeférhetetlenségi ügyben a képviselőház bizottsága vagy a biróság előtt tett hamis tanuzás az 1878. évi V. tc. II. rész XII. fejezetének alkalmazása szempontjából olyannak tekintendő, mintha polgári ügyben követtetett volna el; az ily hamis tanuzásra azon határozatok alkalmaztatnak, a melyek a 200 korona értéken felüli polgári ügyben elkövetett hamis tanuzásra vannak megállapítva.
21. § A megválasztott képviselő, a ki az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. §-ok bármelyikének hatálya alá esik; köteles azt megbizólevele bemutatásakor a Ház elnökének irásban bejelenteni és végleges igazolásától számított 30 nap alatt az összeférhetetlenségi helyzetet megszüntetni s egyszersmind a Ház elnökét erről értesíteni.
Az a képviselő, a ki ezt a bejelentést tette, mindaddig, míg az összeférhetetlenségi helyzetet meg nem szüntette; a Ház, valamint a bizottságok tárgyalásaiban részt nem vehet és szavazattal nem bir.
A legközelebbi általános választások alkalmával megválasztott országgyülési képviselőnek az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetésére, a jövő országgyülés megnyitásakor, a fennebbi rendelkezéstől eltérőleg 90 napi határidő engedtetik.
22. § Ha a már igazolt képviselő időközben olyan helyzetbe jut, mely a képviselői megbizással össze nem fér, tartozik a képviselőségről a Ház elnökéhez intézett nyilatkozatban 48 óra alatt lemondani.
A mennyiben össze nem férő helyzetbe örökösödés útján jutott volna a képviselő, köteles ezt a ház elnökének 8 nap alatt irásban bejelenteni és a bejelentéstől számított 6 hónap alatt vagy ezen helyzetet megszüntetni, vagy a képviselői megbizásról lemondani. Az ilyen képviselő mindaddig, míg az összeférhetetlenségi helyzetet meg nem szüntette, a ház, valamint a bizottságok tárgyalásaiban részt nem vehet és szavazattal nem bir.
23. § Azon képviselő, a ki időközben kinevezéstől függő olyan állami szolgálatba lép, mely a képviselőséggel összefér, magát új választásnak tartozik alávetni.
E végből a kinevezési okmány kézbesítésétől, vagy a mennyiben a kézbesítést a kinevezés hivatalos közzététele előzte meg, a közzétételtől számított 48 óra alatt a képviselőségről lemondani tartozik.
E szabály kiterjed azon képviselőkre is, kik a képviselőséggel összeférő egyik állásról időközben másik nagyobb javadalmazású állásra neveztetnek ki.
24. § Ha a képviselő a 21., 22. és 23. §-okban megszabott kötelességének eleget nem tesz; ez esetben a szabályszerű eljárásnak előrebocsátása és az összeférhetetlenségi esetnek megállapítása után, a képviselő a mennyiben e mulasztása miatt nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli, - az eljáró biróság által felhivandó, hogy az itélet bejelentését követő 8 nap alatt vagy az összeférhetetlenségi helyzetet magára nézve megszüntesse, vagy a képviselői megbizásról mondjon le.
A mennyiben pedig a fent hivatkozott §-okban megszabott kötelességét a képviselő nyilvánvaló rosszhiszeműséggel mulasztotta el, a biróság az illető képviselőnek megbizását itéletileg megszüntnek nyilvánítja.
Ha pedig a fent jelzett 8 napi határidő alatt a felhivásnak eleget nem tett; a biróság megállapítja, hogy a képviselői megbizás a törvény értelmében megszünt.
Mindkét esetben a Háznak jelentést tesz.
25. § Ha a képviselőre nézve a 11. vagy 12. §-nek esete forog fenn, az itéletben a képviselői megbizatás megszünése mondandó ki.
A 11. § esetében egyúttal az is kimondandó, hogy az illető azon országgyülési időszakban képviselővé meg nem választható.
26. § Képviselők, a kik az állam szolgálatában állanak és mint olyanok lakbért húznak vagy lakással láttatnak el, képviselői lakbérilletményben nem részesülhetnek.
27. § Azon viszony, melyben a horvát-szlavon képviselők saját országgyülésükhöz és saját kormányukhoz állanak, a jelen törvény által nem érintetik.
28. § Az összeférhetetlenségi ügyekben a bejelentés, a névaláirásoknak hitelesítése és minden más irat bélyeg- és illetékmentes.
29. § A főrendiház tagjaira nézve az összeférhetetlenség külön törvénynyel szabályozandó.
Az erre vonatkozó törvényjavaslat az 1902. évi vége előtt előterjesztendő.
30. § Jelen törvény a jövő országgyűlés megnyitása napján lép életbe s egyidejűleg az 1875. évi I. t-. cz. hatályát veszti.
