1. § Ezen törvény kiegészitő részét képező és hozzá melléklet „Általános consuli illetéktarifa” az abban felsorolt hivatalos consuli cselekvények tekintetében a cs. és kir. consuli hivataloknál alkalmazandó.
2. § A consuli illetékeket mindenkor az a consuli hivatal szabja ki, a mely az illeték-köteles cselekvényt foganatositja.
Azoknál a consuli hivataloknál, melyek élén valóságos tisztviselő áll, a közös külügyministerium tárczája, minden más consulátusnál ellenben az illető hivatali főnök javára szedetnek a consuli illetékek; hacsak az utóbbi esetben az államkincstár érdeke tekintetéből eltérő rendelkezés nem történnék.
A hagyaték értékéhez képest kiszabandó consuli illetékek és a birságok azonban kizárólag a közös külügyministerium tárczáját illetik.
3. § A tarifa II. részének 4. tétele szerint járó illetékekért a leltározott vagy megbecsült tárgy - a II. rész 5. tétel szerint járó illetékért az árverés utján befolyt összeg, - a II. rész 9. tételének b) pontja szerint járó illetékért a letétbe helyezett tárgy, - végre a II. rész 10. tétele szerint járó illetékért a hagyatéki vagyon szavatol; oly hatálylyal, hogy az illeték minden magán jogczimből eredő követelést megelőz.
4. § A bélyeg- és közvetlen illetékeknek biztosítása, beszedése és csődtömegekkel szemben való érvényesitése tekintetében a magyar korona országaiban érvényes törvények és szabályok a consuli illetékekre nézve is megfelelő alkalmazást nyernek, ugyszintén azon törvények és szabályok is, a melyek az illetékezés alóli elvonás hátrányos következményeként beszedendő birságokra vonatkoznak.
A consuli illetékek és az emlitett pénzbirságok öt év alatt évülnek el. - Az elévülést megszakitja minden oly hivatalos cselekmény, mely az illeték kirovása vagy behajtása czéljából foganatosittatott és a fél tudomására hozatott.
5. § A consuli illeték vagy birság kiszabása, továbbá az illetékmérséklés vagy mentesség megtagadása ellen felmerülő panaszok a közös külügyministeriumhoz intézendők, mely a panasz felett másodfokon és végérvényesen határoz és pedig ha a panaszt emelő fél magyar állampolgár, a m. kir. pénzügyi, igazságügyi és kereskedelemügyi ministerekkel egyetértőleg, - ellenben ha a panaszt emelő fél sem magyar, sem osztrák honpolgár, önállóan.
Ezek a panaszok a mennyiben a félnek a consuli hivatal előtt megtett felszólalása figyelmen kivül hagyatott, annál a consuli hivatalnál nyujtandók be, a melynek intézkedése ellen a panasz irányul.
A panaszok az illeték kiszabásáról szóló értesitést követő 30 napi záros határidőn belül adandók be, mely határidő kiszámitásánál a postai járat napjai számba nem veendők. A panasz az illeték beszedésére felfüggesztő hatálylyal nem bir.
6. § Ha valaki az illeték alóli mentességet, vagy az illetéknek a szabályszerünél csekélyebb mérvben való kiszabását csalárd módon eszközölte ki, az illeték kétszeres összegben szedendő be.
Csalárd módon való kieszközlés az is, ha azokban az adatokban, a melyek a consuli illeték kiszabásának alapjául szolgálnak, az a tárgy, a melynek értéke után kell az illetéket kiszabni, avagy e tárgynak valamely része eltitkoltatik vagy helytelenül mondatik be.
7. § A m. kir. ministerium felhatalmaztatik, hogy rendeleti uton állapitsa meg a consuli illetékek kiszabhatása czéljából az érték kinyomozása körül követendő eljárást, a mennyiben az illetéktarifa ebben az irányban kifejezetten nem rendelkezik; továbbá a fizetési kötelezettségre, valamint az arra vonatkozó szabályokat, hogy a consuli illetékeket mily pénzértékben kell kiszabni és befizetni.
A kibocsátott rendeleteket a m. - kir. pénzügyi-, kereskedelemügyi-, belügyi- és az igazságügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a pénzügyi és kereskedelemügyi minister a bánnal egyetértőleg, a consulátusoknál pedig a közös külügyminister fogja kihirdetni.
8. § Felhatalmaztatik továbbá a m. kir. ministerium, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával a jelen törvény végrehajtása tekintetéből szükséges rendeletek iránt egyezményt köthessen.
A m. kir, ministerium által kibocsátott rendeletek tudomás végett, az országgyülésnek bejelentendők.
9. § A jelen törvény a consuli biráskodásról szóló 1891. évi XXXI. tc. hatályának tartamáig érvényes és hatályba lép, ha a monarchia másik államában is oly törvényes intézkedés létesittetik, a mely a consuli illetékeket a jelen törvénnyel egyezőleg szabályozza.
Ebben az esetben, a jelen törvény hatálybaléptének napját a m. kir. ministerium rendeletileg állapitja meg.
10. § Attól a naptól kezdve, melyen a jelen törvény hatályba lép, a consuli illetékek tekintetében eddig érvényben volt szabályzat, és az evvel kapcsolatos tarifa, hatályon kivül helyeztetik.
E szabályzatok határozmányai azonban az első bekezdésben jelzett határidőn tul is alkalmazandók:
1. hivatalos cselekvényeknél, melyek az uj consuli tarifa hatályba lépése előtt benyujtott beadványok alapján foganatosittatnak, -
2. a polgári birósági határozatok tekintetében, ha a per becsomózása az uj consuli tarifa hatályba lépése előtt történt.
Letétek kiszolgáltatásánál, melyek az uj consuli tarifa hatályba lépése előtt vétettek őrizet alá; a korábbi szabályzat szerint járó illeték abban az esetben szedendő, ha ez a félre nézve az uj tarifa II. részének 9. tételében megállapitott illetéknél kedvezőbb és ha a kiszolgáltatás nem történik későbben, mint az életbelépést követő első esztendőben.
Ezen az időn tul mindenkor az uj tarifa szerint kell az illetéket kiszabni.
A tarifa II. részének 10. tételében meghatározott százalékos illetékek nem nyernek alkalmazást oly hagyatékok tekintetében, melyek az uj tarifa hatályba lépte előtt nyiltak meg.
11. § Ezen törvény végrehajtásával a m. kir. ministerium bizatik meg.
Jegyzet a II. és III. részhez. A Nyugat-, Dél- és Kelet-Afrikában, Arábiában, Perzsiában, Elő- és Hátsó-Indiában, a hátsó-indiai szigeteken, Kelt-Ázsiában, az összes ausztráliai gyarmatokban, Oceániában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában és Nyugat-Indiában levő consuli hivatalok a tarifa II. része alá eső hivatalos cselekmények után járó állandó illetékekhez, a mennyiben maga a tarifa az emlitett országokra vonatkozó különleges intézkedéseket nem tartalmaz (a chinai és japáni nyelvből és chinai és japáni nyelvre való forditások), - 50%-nyi pótlékot tartoznak beszedni.
Ugyancsak a most emlitett országokban levő consuli hivatalnokok és consuli alkalmazottak a felek ügyeiben eszközölt szolgálati utazásoknál a tarifában emlitett napidíjakon felül 50%-nyi pótlék felszámitására jogositvák.
A százalékos illetékek ily pótlék alá nem esnek.
