Magyarország, Ausztria, Bosznia-Heczegovina, Németország és a német védnökség alatt levő területek, a Közép-amerikai Nagy Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, Argentina köztársaság, Belgium, Bolivia, Brazilia, Bulgária, Chili, China császárság, Columbia köztársaság, Congo független állam, Corea királyság, Costa-Rica köztársaság, Dánia és a dán gyarmatok, Domingo köztársaság, Egyptom, Ecuador, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Francziaország és a franczia gyarmatok, Nagy-Britannia és különböző brit gyarmatok, Brit-India, az ausztráliai brit gyarmatok, Canada, a délafrikai brit gyarmatok, Görögország, Guatemala, Haiti köztársaság, Havai köztársaság, Olaszország, Japán, Liberia köztársaság, Luxemburg, Mexico, Montenegro, Norvégia, Orange szabadállam, Paraguay, Németalföld és a németalföldi gyarmatok, Peru, Perzsia, Portugal és a portugal gyarmatok, Románia, Oroszország, Szerbia, Siam királyság, a délafrikai köztársaság, Svédország, Svájcz, Tunis kormányzóság, Törökország, Uruguay és a venezuelai Egyesült-Államok között az 1878:XX. tc. III. czikke szerint kötött és Washingtonban 1897. évi junius hó 15-én aláirt egyetemes postaszerződés és annak zárjegyzőkönyve - miután az az országgyülés által elfogadtatott, - ezennel az ország törvényei közé iktattatik, a mint következik:
Azon országok, melyek a jelen szerződést megkötötték, valamint azok, melyek ahhoz később csatlakozni fognak, a levelezéseknek postahivatalaik közt való kölcsönös kicserélésére nézve egyetemes postaegyesület elnevezés alatt egységes postaterületet képeznek.
A jelen szerződés határozatai kiterjednek az egyesület egyik országából a másikba intézett levelekre, egyszerü és fizetett válaszszal ellátott levelezőlapokra, mindennemü nyomtatványokra, üzleti papirokra és árumintákra. Ezen határozatok érvényesek továbbá az egyetemes postaegyesület országai és az egyesülethez nem csatlakozott országok közt váltott fenten emlitett küldeményekre is, ha azok legalább két szerződő ország szolgálatát veszik igénybe.
1. Az egymással határos országok postaigazgatásai, valamint azok, melyek küldeményeiket, harmadik igazgatás közvetitése nélkül egymás közt közvetlenül cserélik ki: kölcsönös rovatolmányaik szállitásának feltételeit határaikon át vagy egyik határtól a másikig, közös egyetértéssel állapitják meg.
2. Az oly tengeri szállitás, melyet két ország közt ezek egyikének posta- vagy más hajói közvetitenek, más egyezség hiányában, közvetitő szolgálatnak tekintetik; ezen szállitást, valamint azt is, melyet ugyanazon ország két postahivatala közt tengeren vagy szárazföldön más ország közvetit, a következő czikk határozatai szabályozzák.
1. A szabad átszállitás az egyesület egész területén biztosittatik.
2. Ennek folytán az egyesület postaigazgatásai, egy vagy több egyesületi igazgatás közvetitésével, egymás közt szabadon válthatnak levélpostai küldeményeket, ugy zárt levélcsomagokban, mint zárlaton kivül, a mint azt a forgalom és a postaszolgálat igényei kivánják.
3. Az egyesület két postaigazgatása közt zárlaton kivül vagy zárlatban egy vagy több egyesületi igazgatás közvetitésével váltott levélpostai küldeményekért minden egyes országnak, melynek területén az átszállitás történt, vagy a melynek szolgálata a szállitásra igénybe vétetett, a következő átmeneti dijak járnak:
1-ször, szárazföldi szállitás fejében: levelekért és levelező-lapokért kilogrammonként 2 frank, a többi tárgyakért kilogrammonként 25 centime;
2-szor, tengeri szállitás fejében:
a) ugyanannyi, mint a szárazföldi szállitásért, feltéve, hogy az út 300 tengeri mértföldet meg nem halad. Mindazonáltal a tengeren való átszállitás 300 tengeri mértföldön alul dijmentes, ha az érdekelt igazgatás a levélzárlatokban vagy zárlaton kivül átszállitott levélpostai küldeményekért szárazföldi szállitási dijban már részesül;
b) levelekért és levelező-lapokért kilogrammonként 5 frank és egyéb tárgyakért kilogrammonként 50 centime, ha a szállitás 300 tengeri mértföldet meghalad és ha a szállitás európai országok közt, Európa és a Közép-, illetve a Fekete-tenger partjain levő afrikai vagy ázsiai kikötők közt, vagy ezen utóbbi kikötők, vagy végre Európa és Észak-Amerika közt történik. Ugyanezen dijak alkalmazandók az egyesületi összes viszonylatokban berendezett szállitásokra, melyek ugyanazon állam két kikötője vagy két államnak ugyanazon postahajózási vonalon levő kikötői közt eszközöltetnek, ha a tengeri út 1500 tengeri mértföldet meg nem halad.
c) Levelekért és levelező-lapokért kilogrammonként 15 frank és egyéb tárgyakért kilogrammonként 1 frank mindazon szállitásokért, melyek a fentebbi a) és b) pontok alá nem tartoznak. A mennyiben a tengeri szállitást két vagy több igazgatás teljesiti, az egész tengeri útra eső dijak levelekért és levelező-lapokért kilogrammonként 15 frankot, a többi tárgyakért kilogrammonként az 1 frankot meg nem haladhatják; ezen dijak az illető igazgatások közt - feltéve, hogy ezek egymással másként nem állapodtak meg - a szállitás távolságának aránya szerint osztatnak fel.
4. A jelen czikkben részletezett átszállitási dijak nem érvényesek sem az egyesülethez nem tartozó igazgatásoktól függő, sem pedig az oly különleges szállitási szolgálatok igénybevételénél, melyeket valamely igazgatás az egyesület területén egy vagy több igazgatás érdekében vagy kivánságára rendezett be vagy tart fenn. A szállitás ezen utóbbi nemének feltételeit az érdekelt igazgatások egymás közt szabadon határozzák meg.
Azonkivül mindenütt, a hol a szárazföldi, valamint a tengeri átszállitás ez idő szerint dijmentes vagy kedvezőbb feltételek szerint történik, ezen rendszer érvényben marad.
5. Megjegyzendő még:
1-ször, hogy a szárazföldi szállitási dijak leszállittatnak, még pedig:
a jelen szerződés hatályának két első évében 5%-kal;
a következő 2 évben 10%-kal;
a négy első év letelte után pedig 15%-kal;
2-szor, hogy azon országok, melyeknek a szárazföldi átszállitásból származó bevételei és kiadásai évenként és együttvéve az 5000 frankot nem haladják meg és a melyeknek az átszállitásból származó kiadásai a bevételeket meghaladják, ezen a czimen minden fizetés alól mentesek;
3-szor, hogy a levelekért és levelező-lapokért az előző 3. czikk c) pontja szerint 15 frankban megállapitott tengeri átszállitási dij leszállittatik, még pedig:
a jelen szerződés hatályának első két évében 14 frankra;
a következő két évben 12 frankra;
ezen négy év után pedig 10 frankra.
6. Az átszállitási dijakat a feladó ország igazgatása fizeti.
7. Ezen dijak általános leszámolása az alábbi 20. czikkben emlitett foganatositási szabályzatban meghatározott feltételek szerint történik.
8. Ugy a szárazföldi, mint a tengeri átszállitás dijai alól teljesen mentesek: az alábbi 11. czikk 2. szakaszában emlitett hivatalos levelezések, a válaszos levelező-lapoknak a feladó országba visszaküldött válaszlapjai, a visszaküldött vagy tévesen irányitott küldemények, a térti küldemények, a térti vevények, a postautalványok és minden más, a postaszolgálatra vonatkozó okmányok.
1. A postai küldemények szállitási dijai az egyesület egész területén - ott a hol a kézbesitési szolgálat már be van vagy be lesz rendezve, a házhoz való kézbesitést is bele értve - a következőleg állapittatnak meg:
1-ször, levelekért: bérmentesités esetében 25 centime, ellenkező esetben ezen dijnak kétszerese jár, még pedig minden levélért, illetve a levél minden 15 gramm sulyáért vagy a 15 gramm minden töredékeért;
2-szor, levelező-lapokért: az egyszerü levelező-lapokért és a fizetett válaszlappal ellátott levelező-lapok mindegyik részeért bérmentesités esetében 10 centime, ellenkező esetben ezen dijnak kétszerese jár;
3-szor, mindennemü nyomtatványokért, üzleti papirokért és árumintákért: minden egyes külön czimzett ily küldeményért vagy csomagért és illetve ezeknek minden 50 grammjáért vagy az 50 gramm minden töredékeért 5 centime jár, feltéve, hogy az ily küldemény vagy csomaglevelet vagy tényleges és személyes levelezés jellegével biró irott közleményt nem tartalmaz és könnyen megvizsgálható.
Az üzleti papirok dija küldeményenként 25 centime-nál, az áruminták dija szintén küldeményenként 10 centime-nál kisebb nem lehet.
2. Az előző szakaszban megállapitott dijakon felül még szedhető:
1-ször, egységesen megállapitott pótdij mindazon küldeményekért, melyeknél a tengeri szállitási dij levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 15 frankot, más küldeményekért pedig kilogrammonként 1 frankot tesz ki, és mindazon viszonylatokban, melyekben e szállitási dijak alkalmaztatnak; ezen egységes pótdij, dijtételenként, levelekért 25 centime-nál, levelezőlapokért 5 centime-nál és a többi küldeményekért 50 grammonként vagy ennek töredékeért 5 centime-nál magasabb nem lehet;
2-szor, mindazon küldeményekért, melyek szállitása az egyesülethez nem tartozó igazgatásoktól függő járatok vagy az egyesület területén berendezett, különleges szállitási dijjal összekötött rendkivüli járatok igénybevételével történik: eme költséggel arányos pótdij.
Ha az egyszerü levelezőlapért a bérmentesitési dijon felül az előbbi két pont szerint megengedett egyik vagy másik pótdij is szedetik, ez a fizetett válaszlappal ellátott levelezőlapoknál mindenik lapra alkalmazandó.
3. Mindennemü elégtelenül bérmentesitett levélpostai küldeményért a czimzett rovására a hiányzó dijrész kétszeres összege jár, de e dij magasabb nem lehet, mint az a dij, melyet a rendeltetési ország a hasonnemű, sulyu és eredetü nem bérmentesitett küldeményért szed.
4. Minden küldemény, mely nem levél vagy nem levelezőlap, legalább részben bérmentesitendő.
5. Az árumintaküldemények kereskedelmi értékkel biró tárgyakat nem tartalmazhatnak; sulyuk 350 grammot, kiterjedésük hosszuságban 30 cmt, szélességben 20 cmt és magasságban 10 cmt, vagy ha tekercsalakuak, hosszuságban 30 centimétert s átméretben 15 centimétert tul nem haladhatnak.
6. Üzleti papirt és nyomtatványt tartalmazó csomagok 2 kilogrammnál sulyosabbak nem lehetnek s kiterjedésük bármely irányban 45 centimétert meg nem haladhat. Oly tekercsalaku csomagok azonban, melyek átméretben 10 centimétert és hosszban 75 centimétert meg nem haladnak, a postán való szállitásra elfogadhatók.
1. Az 5. czikkben felsorolt tárgyak ajánlva is küldhetők.
2. Ajánlott küldeményekért fizet a feladó:
1-ször, a küldemény nemének megfelelő rendes bérmentesitési dijat;
2-szor, az ajánlási dijat, mely a feladó vevény dijával együtt 25 centime-nál több nem lehet.
3. Az ajánlott küldemény feladója előre lefizetett 25 centime maximális dijért térti vevényt is kaphat. Ugyanezen dij alkalmazható az ajánlott küldemény sorsa iránt a feladás után kibocsátott tudakozványokért, ha a feladó a térti vevényért járó dijat már le nem fizette.
1. Az ajánlott küldemények utánvétellel terhelve is küldhetők azon országok forgalmában, melyek igazgatásai e szolgálat berendezésére nézve megegyeznek.
Az utánvételes küldemények az ajánlott küldemények kellékeinek és dijainak vannak alávetve.
Az utánvételi összeg maximuma küldeményenként 1000 frankban, illetve a rendeltetési ország pénzneme szerint ezen összegnek megfelelő egyenértékben van megállapitva. Mindazonáltal mindenik postaigazgatás leszállithatja ezen összeget 500 frankra, illetve a saját pénzneme szerint ezen öszszegnek megfelelő egyenértékre.
2. A mennyiben az érdekelt postaigazgatások másképen nem állapodtak meg, a czimzettől beszedett összeg, levonatván abból a közönséges utalvány dija és 10 centime beszedési illeték, a feladónak postautalványnyal küldendő meg.
Ha az utánvételi utalvány nem kézbesithető, ennek összegéről azon postaigazgatás rendelkezik, a melynél az utánvétellel terhelt küldemény feladatott.
3. Az utánvétellel terhelt ajánlott küldemény elveszése esetében a posta szavatolása az utánvétellel nem terhelt ajánlott küldeményekre vonatkozó és az alábbi 8. czikkben megállapitott határozatok alapján döntendő el. A küldemény kézbesitése után a rendeltetési ország postaigazgatása felelős az utánvételi összegért és felszólamlás esetében a beszedett összegről, levonván abból az előző 2. pontban emlitett dijakat és illetéket, a feladóval szemben számolnia kell.
1. Ajánlott küldemény elveszése esetén - a vis major esetét kivéve - a feladónak, vagy a feladó kivánságára a czimzettnek 50 frank kárpótlásra van igénye.
2. Azon országok, melyek a vis major eseteiben is hajlandók a koczkázat elvállalására, e czimen a feladótól minden ajánlott küldeményért 25 centime-t meg nem haladó pótdijat szedhetnek.
3. A kárpótlást a felvevő hivatal igazgatása köteles kifizetni. Ezen igazgatásnak visszkereseti joga van a felelős igazgatás, vagyis azon igazgatás ellen, a melynek területén vagy szolgálatában a küldemény elveszett.
Ha oly ország területén vagy szolgálatában, mely az előző szakaszban emlitett felelősséget magára vállalta, vis major következtében vész el valamely más országból származó ajánlott küldemény, az az ország, a hol az elveszés történt, szavatol a feladási országnak, ha utóbbi a vis majorból származó koczkázatot a feladóval szemben a maga részéről szintén elvállalja.
4. A szavatosság az ellenkezőnek bebizonyitásáig azon igazgatást terheli, mely a küldeményt kifogás nélkül átvette, de annak a czimzettnek való kézbesitését, esetleg a következő igazgatásnak való szabályszerű átadását kimutatni nem képes- Poste restante czimmel ellátott küldeménynél megszünik a szavatosság, ha az oly személynek kézbesitett, ki a rendeltetési országban fennálló szabályok szerint beigazolta azt, hogy neve és állása a czimmel megegyezik.
5. A feladó hely igazgatása köteles a kárpótlási összeget lehető gyorsan, de legkésőbb a felszólamlás napjától számitva egy év alatt megfizetni. A felelős igazgatás köteles a feladó hely igazgatásának az ez által fizetett kárpótlási összeget haladék nélkül megtériteni.
A feladási igazgatás jogositva van a feladónak a közbeeső vagy a rendeltetési postaigazgatás számlájára kárpótlást adni, ha ezen igazgatás szabályszerü felszolitásra az ügyet egy év lefolyása alatt nem rendezte. Ezenkivül azon esetben, ha valamely igazgatás, melynek felelőssége jogszerüen megállapittatott, a kárpótlási összeg kifizetését első felszolitásra megtagadta: a kárpótlási összegen kivül felelős azon mellékköltségekért is, a melyek a fizetés indokolatlan késedelméből származnak-
6. A felszólamlási határidő az ajánlott küldemény feladása napjától számitandó egy év. Ezen határidő lejárta után a felszólamlónak kárpótlásra többé nincsen igénye.
7. Ha a küldemény szállitás közben veszett el és nem állapitható meg, hogy az elveszés mely ország területén vagy szolgálatában történt: az illető igazgatások a kárt egyenlő részben viselik.
8. Az igazgatások szavatolása az ajánlott küldeményekre nézve megszünik, mihelyt az átvételre jogositott egyén azt nyugtázta és átvette.
1. A feladó visszavonhatja levélpostai küldeményét vagy megváltoztathatja a czimét mindaddig, mig az a czimzettnek nem kézbesittetett.
2. Az erre vonatkozó megkeresés postával vagy táviratilag továbbitható s a feladó ezért a következő dijakat fizeti:
1-ször, postával továbbitandó megkeresésért, egy egyszerü ajánlott levél diját;
2-szor, távirati uton továbbitandó megkeresésért a távirat diját, a rendes tarifa szerint.
3. A jelen czikk határozatai nem kötelezők azon országokra nézve, melyek törvényei nem engedik meg, hogy a feladó a szállitás alatt levő küldemények felett rendelkezhessék.
Az egyesülethez tartozó azon országok, melyekben nem a frank képezi a pénzegységet, a jelen szerződés különböző czikkeiben megállapitott dijakat saját pénzértéküknek megfelelő egyenértékben szabják meg. Ezen országok a törtrészeket a jelen szerződés 20. czikkében emlitett foganatositó szabályzatban foglalt táblázatnak megfelelőleg kikerekithetik.
1. A küldemények bérmentesitésére csak oly frankojegyeket lehet használni, melyek a feladó országban a magánlevelezések bérmentesitésére nézve érvényesek. Azon frankojegyek, a melyeket valamely ország különleges és sajátlagos czélból bocsát ki, mint a milyenek például a muló érvénynyel biró emlék-postajegyek, a nemzetközi forgalomban nem használhatók.
A kibocsátó ország frankojegyeivel ellátott levelezőlapok válaszlapjai és a frankojegyekkel el nem látott hirlapok vagy hirlapcsomagok, melyekre „Abonnement-poste” (postai előfizetés) felirás van alkalmazva és a melyek a jelen szerződés 19. czikke alapján a hirlapelőfizetésre vonatkozó egyezmény szerint szállittatnak, érvényesen bérmentesitetteknek tekintendők.
2. A postaigazgatások közt, továbbá a postaigazgatások és a nemzetközi postairoda közt, végre az egyesülethez tartozó országok postahivatali közt postaszolgálati ügyben váltott hivatalos levelezéseket nem kell franko-jegyekkel bérmentesiteni; csakis ezek szállittatnak portomentesen.
3. A nyilt tengeren levő postahajók szekrényébe dobott vagy a hajó parancsnokának kezeihez szolgáltatott levelezések azon ország frankojegyeivel és tarifája szerint bérmentesithetők, melynek az emlitett postahajo tulajdonát képezi, vagy a mely felette rendelkezik. Ha a hajón való feladás a járat valamelyik végpontján való tartózkodás alatt vagy egy közbeneső kikötőben történik, a bérmentesitést csak azon ország frankojegyeivel és tarifája szerint lehet érvényesen eszközölni, melynek vizeiben a postahajó tartózkodik.
1. A postaigazgatások az előző 5., 6., 7., 10. és 11. czikk alapján beszedett dijakat, kivéve a 7. czikk 2. szakaszában emlitett utalványok után járó megtéritést, osztatlanul megtartják.
2. Ennélfogva az egyesülethez tartozó igazgatások közt e dijakra nézve, kivéve a jelen czikk 1. szakaszában emlitett megtéritést, nincsen leszámolás.
3. A levelek és más levélpostai küldemények egyéb portóval vagy postadijjal, mint a melyek az előbb idézett czikkekben meg vannak állapitva, nem terhelhetők meg sem a feladási, sem a rendeltetési országban, még pedig sem a feladók, sem a czimzettek rovására.
1. A levélpostai küldemények a feladó kivánságára a megérkezés után azonnal külön küldönczczel kézbesittetnek a czimzettnek, de csak azon egyesületi államokban, melyek kölcsönös forgalmukban az ily szolgálat berendezésére nézve megegyeztek.
2. Az ily „express”-nek nevezett küldemények házhoz való kézbesitéseért külön dij jár; e dij 30 centime-ban van megszabva, melyet a feladónak a rendes viteldijon felül teljesen s előre le kell fizetnie. E kézbesitési dij a feladási ország igazgatását illeti.
3. Ha a küldemény oly helyre szól, hol postahivatal nincs, a rendeltetési ország postaigazgatása pótdijat szedhet, mely azonban a belforgalomra nézve megállapitott küldönczdijat meg nem haladhatja és a melyből a feladó által fizetett dij, illetve ennek a pótdijat beszedő ország pénzértéke szerint megfelelő egyenértéke levonandó.
4. Az oly expressküldemények, melyek az előre lefizetendő összes illetékek erejéig teljesen bérmentesitve nincsenek, közönséges módon kézbesittetnek.
1. A postaküldemények utánküldéseért, az egyesület területén belül, nem szedhető semmiféle pótdij.
2. A közbeneső igazgatások a tértiként visszaküldött küldemények előző szállitásáért nekik járó dijakat nem téritik vissza.
3. Után- vagy visszaküldés következtében a feladási országba visszakerülő bérmentetlen levelek, bérmentetlen levelező-lapok s elégtelenül bérmentesitett bármely nemü levélpostai küldemények, a czimzettek, illetve a feladók terhére époly dij alá esnek mintha ezen küldemények az első rendeltetési országból közvetlenül a feladási országba szólnának.
1. A szerződő államok postahivatalai egyrészt és ugyanazon állam idegen helyen állomásozó hajórajainak, vagy egyes hadi hajóinak parancsnokai másrészt, a többi államoknak szárazföldi vagy tengeri közvetitésével egymás közt levélzárlatokat válthatnak.
2. Az ezen levélzárlatokban foglalt bárminemü levélpostai küldemények csakis azon hadihajók tisztjeihez vagy legénységéhez szólhatnak, illetve csak azoktól eredhetnek, melyekhez a levélzárlatok czimezve vannak, illetve melyek a zárlatokat küldik; ezen küldemények szállitási dijait és feltételeit azon állam postaigazgatása határozza meg, még pedig belföldi szabályzatai alapján, melyhez a hajó tartozik.
3. A mennyiben az érdekelt igazgatások másként nem egyeztek volna meg, a kiindulási vagy a rendeltetési postaigazgatás a közvetitő igazgatásoknak a kérdésben forgó levélzárlatokért a 4. czikk határozatai értelmében kiszámitandó átszállitási dijat fizeti.
1. Az oly üzleti papirok, áruminták és nyomtatványok, melyek az ezen szerződés 5. czikke és ugyanezen szerződés 20. czikkében emlitett, a foganatositási szabályzat által ezen küldeménynemekre nézve követelt feltételeknek nem felelnek meg, nem szállittatnak.
2. Az ily küldemények - előforduló esetben - visszaküldendők a bélyegző lenyomattal jelzett feladó helyre és a feladónak, ha az lehetséges, visszakézbesitendők.
3. Tilos:
1-ször, levélpostával küldeni:
a) oly áruminta- és egyéb küldeményeket, melyek természetüknél fogva a postai közegekre veszélyesek lehetnek, a levelezéseket bepiszkolhatják vagy megrongálhatják;
b) robbanó, gyulékony és egyébként veszélyes anyagokat; nemkülönben a szabályzatban kikötött kivételek fentartásával: élő vagy nem élő állatokat vagy rovarokat.
2-szor, a postára adott közönséges vagy ajánlott küldeményekben elhelyezni:
a) forgalomban levő pénzdarabokat;
b) vámdij alá eső tárgyakat;
c) arany- vagy ezüsttárgyakat, drágaköveket vagy ékszereket s egyéb drágaságokat, de csak azon esetben, ha az ily tárgyak csatolását vagy szállitását az érdekelt országok törvényei tiltják.
4. Az előző 3. szakasz tilalmai alá eső, de tévedésből szállitásra bocsátott küldeményeket vissza kell küldeni a betüző lenyomattal jelzett feladási helyre, kivéve ha a rendeltetési ország igazgatása a belföldi törvények és szabályzatok értelmében másképen is rendelkezhetik.
Mindazonáltal a robbanó, gyulékony vagy egyébként veszélyes anyagok nem küldetnek vissza a feladó helyre, hanem azon igazgatás, mely ily anyagokra akad, azokat a helyszinén megsemmisiti.
5. Az egyesülethez tartozó országok kormányai egyébként területükön megtagadhatják a szállitást vagy a kézbesitést ugy a mérsékelt dijért szállitható azon tárgyaktól, melyek a közlésükre és terjesztésükre vonatkozó ottani törvényeknek, szabályoknak és rendeleteknek meg nem felelnek, valamint minden oly levélpostai küldeménytől is, melyen a törvények vagy szabályzatok által tiltott megjegyzések, rajzok stb. látható módon vannak alkalmazva.
1. Az egyesület azon igazgatásai, melyek az egyesület területén kivül fekvő országokkal postai összeköttetést tartanak fenn, tartoznak megengedni azt, hogy az egyesület többi igazgatásai ezen összeköttetéseket az emlitett országokba szóló vagy onnan eredő levélpostai küldeményeknek zárlaton kivül való közvetitésére felhasználhassák.
2. A szóban levő levélpostai küldeményekre vonatkozólag az átszállitási dijak tekintetében, legyenek a küldemények bárminő nemüek, nemkülönben az ajánlott tárgyakra vonatkozó felelősség tekintetében:
az egyesület terén való szállitásnál a jelen szerződés határozatai;
az egyesület területén kivül eső szállitásnál pedig a közvetitést teljesitő egyesületi ország által közölt feltételek alkalmazandók.
Mindazonáltal az egyesület területén vagy azon kivül eszközölt tengeri szállitás dija levelekért és levelező-lapokért kilogrammonkint 20 franknál, egyéb tárgyakért kilogrammonként 1 franknál több nem lehet; ezen dijak esetleg megosztatnak, még pedig a távolságok arányában azon országok közt, melyek a tengeri szállitást eszközölték.
A jelen czikkben tárgyalt küldeményeknek az egyesület területén belül vagy azon kivül való szárazföldi vagy tengeri szállitásért járó követelések ugyanoly módon állapittatnak meg, mint azok, melyek az egyesülethez tartozó országok közt váltott levélpostai küldeményekért járnak.
3. A postaegyesületen kivüli országokba szóló levélpostai küldemények szállitási diját a feladó ország igazgatása fizeti, mely egyszersmind megállapitja a szóban levő levélpostai küldeményekért az ő szolgálatában szedendő bérmentesitési dijakat, melyek azonban az egyesületi normális tarifa dijtételeinél alacsonyabbak nem lehetnek.
4. Az egyesületen kivüli országokból eredő levelezések szállitási költségei nem terhelik a rendeltetési ország igazgatását. Ezen igazgatás azon küldeményeket, melyek mint teljesen bérmentettek érkeznek, portó nélkül kézbesitteti; a bérmentetlen küldeményeket azon dijnak kétszeresével terheli meg, melyet az eredő országba mint rendeltetési helyre szóló bérmentesitett küldeménynél alkalmaz, az elégtelenül bérmentesitettekért pedig a hiányzó dij kétszeres összegét szedi; ezen utóbbi dij azonban hasonló természetü, sulyu és eredetü, teljesen bérmentesitetlen küldeményért szedhető dijakat meg nem haladhatja.
5. Azon küldemények, melyek valamely egyesületi országból valamely egyesületen kivüli országba vagy forditott irányban valamely egyesületi igazgatás közvetitésével szállittatnak, zárt csomagokban is küldhetők, feltéve, hogy a feladási és rendeltetési igazgatások erre nézve a közvetitést eszközlő igazgatás hozzájárulásával megegyeztek.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy utánzott avagy már használt frankojegyeknek a küldemények bérmentesitésére való csalárd használatának megtorlására a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozásuknál javaslatba hozzák. Kötelezőleg megteszik továbbá a szükséges intézkedéseket oly irányban is, illetve erre vonatkozólag törvényhozásuknál javaslatot tesznek, hogy a valamely szerződő állam postai jelzőivel és frankojegyeivel összetéveszthető, hamis vagy utánzott postai jelzőknek és frankojegyeknek csalárd gyártása, eladása, vételre kinálása, vagy szétosztása megtiltassék és megszüntettessék.
Az értéknyilvánitással ellátott levelekre és dobozokra, a postai utalványokra, a nemzetközi postai csomagokra, a postai megbizásokra, az azonossági könyvecskékre, a hirlapelőfizetésekre stb. vonatkozó szolgálati ágak berendezése az egyesület különböző államai vagy államcsoportjai közt külön egyezmény tárgyát képezi.
1. Az egyesületet alkotó különböző országok postaigazgatásai közös egyetértéssel foganatositói szabályzatban állapithatják meg a szükséges általános és különös rendszabályokat.
2. Az egyes igazgatások, továbbá az oly kérdésekre nézve, melyek nem érintik az egyesület összességét, egymás közt külön egyezményeket köthetnek, föltéve, hogy ezen egyezmények a jelen szerződéssel ellentétben nincsenek.
3. Az érdekelt igazgatások egyébiránt kölcsönösen megegyezhetnek arra nézve is, hogy 30 kilométernyi övön belül leszállitott dijakat alkalmazzanak.
1. A jelen szerződés az egyes országok törvényhozási jogát azon kérdésekben, a melyekről a jelen szerződésben foglalt határozatok nem intézkednek, egyáltalán nem érinti.
2. Nem korlátozza a szerződő felek jogát, hogy külön szerződéseket tartsanak fenn és kössenek, valamint hogy a dijak leszállitása vagy általában a postaforgalom javitása érdekében szűkebb körü egyesületeket tartsanak fenn avagy ujakat alakitsanak.
1. „Egyetemes postaegyesületi nemzetközi iroda” elnevezés alatt a svájci postaigazgatás felsőbb felügyelete alatt továbbra is fentartatik egy központi hivatal, a melynek költségeit az egyesület valamennyi igazgatása viseli.
2. Az irodának feladata a nemzetközi postaszolgálatot érdeklő mindennemü közleményeket gyüjteni, összeállitani, közzétenni és szétosztani, vitás kérdésekről az érdekelt felek kivánságára véleményt adni, a congressus okmányainak megváltoztatására vonatkozó javaslatok tárgyalását előkésziteni az elfogadott változásokat közölni és egyáltalán mindazon tanulmányokkal és munkákkal foglalkozni, melyek a postaegyesület érdekében reá bizatnak.
1. A mennyiben az egyesület két vagy több tagja közt a jelen szerződés magyarázása körül, vagy ajánlott küldemény elveszése esetén valamely igazgatás szavatossága tekintetében véleményeltérés merülne fel, a vitás kérdést választott biróság dönti el. Ebbe minden érdekelt igazgatás a vitás ügyben közvetlenül nem érdekelt egy-egy egyesületi tagot választ.
2. A választott biróság általános szavazattöbbséggel határoz.
3. A szavazatok megoszlása esetén a választott biróság a vita eldöntésére egy más, a vitás ügyben szintén nem érdekelt igazgatást választ.
4. A jelen czikk határozatai a megelőző 19. czikk alapján kötött egyezményekre is alkalmaztatnak.
1. Azon országok, melyek a jelen szerződéshez nem járultak, kivánságukra ahhoz csatlakozhatnak.
2. E csatlakozást diplomatiai uton a svájczi szövetség kormányánál kell bejelenteni, mely azt valamennyi egyesületi országgal közli.
3. A csatlakozás jogi következménye: a jelen szerződésben foglalt határozatok elfogadása és az abban megállapitott előnyökben való részesülés.
4. Azon részösszeget, melylyel az érdekelt ország igazgatása a nemzetközi iroda költségeihez járul és esetleg az ezen igazgatás által az előző 10. czikk értelmében szedendö dijakat, az érdekelt országgal egyetértve a svájczi szövetségi kormány állapitja meg.
1. A szerződő államok meghatalmazottjai a megoldandó kérdések fontossághoz képest congressusra gyülnek össze, vagy egyszerü igazgatási értekezletet tartanak, valahányszor a kormányoknak, illetve igazgatásoknak legalább kétharmada azt inditványozza vagy az ily inditványt elfogadja.
2. Congressust azonban legalább is minden öt évben kell tartani.
3. Minden ország képviseltetheti magát, akár egy vagy több képviselő, akár valamely más ország képviselői által. Egy-egy ország képviselője vagy képviselői azonban csak két ország képviseletével lehetnek megbizva, beleértve azon országot is, mely őt, illetve, őket küldötte.
4. A tanácskozásnál minden országnak csak egy szavazata van.
5. Minden congressus meghatározza a jövő congressus összejöveteli helyét.
6. Az értekezletek összejövetelének helyét, a nemzetközi iroda javaslatára, az igazgatások határozzák meg.
1. Az összejövetelek közé eső időszakban az egyesülethez tartozó minden egyes ország postaigazgatásának joga van a többi résztvevő igazgatásokhoz, az egyesület ügykörére vonatkozólag, a nemzetközi iroda közvetitésével javaslatokat intézni.
Hogy valamely javaslat tanácskozás tárgyává tétessék, kell, hogy azt a javaslatot tevő igazgatást nem számitva, még legalább 2 igazgatás támogassa. Ha a nemzetközi iroda a javaslatokkal egyidejüleg nem kapja meg a támogatási nyilatkozatokat a kellő számban, a javaslat félreteendő.
2. Minden javaslat a következő eljárás alá esik:
Az egyesületi igazgatásoknak hat havi határidő van hagyva arra, hogy a javaslatokat elbiráják és esetleges észrevételeiket a nemzetközi irodával közöljék. Módositványok nem fogadtatnak el. A nemzetközi iroda a válaszokat összefoglalja és elfogadás- vagy elutasitásra való nyilatkozat végett a többi igazgatással közli. Azon igazgatások, melyek a nemzetközi irodának ezen második, a beküldött észrevételeket tartalmazó körözvényére, ennek keltétől számitott hat havi határidő alatt szavazatukat be nem küldik, nemszavazóknak tekintetnek.
3. Hogy a javaslatok határozatokká váljanak, szükséges:
1-ször, a szavazatok összessége, ha uj intézkedések elfogádásáról vagy a jelen és a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 15., 18., 27., 28. és 29. czikk határozatainak módositásáról van szó;
2-szor, a szavazatok kétharmada, ha a szerződésnek más, mint a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 15., 18., 26., 27., 28. és 29. czikkeiben foglalt határozatoknak módositásáról van szó;
3-szor, az egyszerü szótöbbség, ha a szerződés határozatainak értelmezéséről van szó, kivéve az előző 23. czikkben tárgyalt vitás eseteket.
4. Az elfogadott határozatok az első két esetben a svájczi szövetség kormánya által kiállitott és valamennyi szerződő ország kormányához intézett diplomatiai nyilatkozattal, a harmadik esetben pedig a nemzetközi iroda által valamennyi egyesületi igazgatáshoz intézett egyszerü közléssel válnak érvényesekké.
5. Az elfogadott módositások vagy határozatok csak közlésüktől számitott három hó mulva léphetnek életbe.
A fentebbi 22., 25. és 26. czikk alkalmazásánál külön országnak vagy külön igazgatásnak tekintetnek:
1-ször, az összes német gyarmatok;
2-szor, a brit-indiai császárság;
3-szor, Canada Dominion;
4-szer, az összes ausztráliai brit gyarmatok;
5-ször, a többi összes brit gyarmatok;
6-szor, az összes dán gyarmatok;
7-szer, az összes spanyol gyarmatok;
8-szor, az összes indo-chinai franczia gyarmatok és védnökségek;
9-szer, a többi összes franczia gyarmatok;
10-szer, az összes németalföldi gyarmatok;
11-szer, az összes portugal gyarmatok.
A jelen szerződés 1899. évi január hó 1-én lép hatályba és bizonytalan időig marad érvényben; de a szerződő felek egy évi felmondással, melyet kormányuk a svájczi szövetség kormányához intéz, az egyesületből kiléphetnek.
1. A fentebbi 21. czikkben fentartott jogok épségben hagyásával a jelen szerződés hatályba lépésének napjával a szerződő országok vagy igazgatások közt korábban kötött szerződések, egyezmények, megállapodások vagy egyéb egyezségek összes határozatai; a mennyiben azok a jelen szerződés intézkedéseivel össze nem egyeztethetők, érvénytelenekké válnak.
2. A jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt megerősittetik. A megerősitési okmányok Washingtonban cseréltetnek ki.
3. Ennek hiteléül a fent elősorolt országok meghatalmazottjai a jelen szerződést Washingtonban ezernyolczszázkilenczvenhetedik évi junius hó tizenötödikén aláirták.
[Aláírások]
Az alulirott meghatalmazottak közvetlenül a washingtoni egyetemes postacongressus által megállapitott szerződések aláirása előtt a következőkben állapodtak meg:
A brit képviselőségnek kormánya nevében tett azon nyilatkozata, hogy „a többi összes brit gyarmatok”-at a szerződés 27. czikkének 5. pontja értelmében megillető szavazati jog a „délafrikai brit gyarmatok és védnökségek”-re ruháztatott, tudomásul vétetik.
Eltérőleg a szerződés 6. czikkének határozatától, mely szerint az ajánlási dij legfeljebb 25 centime lehet, az Európán kivüli államok felhatalmaztatnak, hogy e maximumot, beleértve a feladónak kiszolgáltatandó vevényt is, 50 centime-ban fentarthassák.
A szerződés 8. czikkétől eltérőleg, átmeneti intézkedésként, abban történt megállapodás, hogy azon Európán kivüli országok igazgatásai, melyeknek törvényei a szavatosság elvével jelenleg ellenkeznek, ezen elv alkalmazását elhalaszthatják addig, mig annak foganatositására a törvényhozástól felhatalmazást nem nyernek. Mindaddig az egyesület többi igazgatásai sem kötelesek a nevezett országokba szóló vagy onnan eredő s kezelésük alatt elveszett ajánlott küldeményekért kárpótlást fizetni.
Minthogy Domingo köztársaság, mely az egyesületnek tagja, nem képviseltette magát a congressuson, a jegyzőkönyv számára nyitva marad, hogy a létrejött szerződésekhez vagy csupán azok egyikéhez vagy másikához hozzájárulhasson.
Nyitva marad a jegyzőkönyv China császárság részére is, melynek a congressusi képviselői kijelentették, hogy ezen ország később meghatározandó időponttól kezdve az egyetemes postaegyesületbe belépni szándékozik.
Nyitva marad továbbá a jegyzőkönyv Oranje szabadállam részére is, melynek képviselője kijelentette, hogy ezen ország szándékozik belépni az egyetemes postaegyesületbe.
A jegyzőkönyv nyitva tartatik azon országok részére, melyek képviselői mai napon csak a főszerződést, vagy csak a congressuson létrejött szerződések némelyikét irták alá, hogy az ezen napon aláirt többi szerződéshez vagy ezek bármelyikéhez utólag hozzájárulhassanak.
A fentebbi IV. czikkben emlitett hozzájárulások az illető kormányok által az amerikai Egyesült-Államok kormányával diplomatiai uton közlendők. E közlésre a határidő 1898. évi október hó 1-én jár le.
Azon esetben, ha a szerződő felek valamelyike, vagy ezek közül többen a mai napon Washingtonban aláirt szerződések egyikét vagy másikát nem erősitenék meg, az illető szerződés az azt megerősitő államokra nézve mindazonáltal mégis kötelező.
Ennek hiteléül alulirott meghatalmazottak felvették a jelen zárójegyzőkönyvet, melynek ugyanazon ereje és érvénye lesz, mintha a benne foglalt határozatok magában azon szerződésekben foglaltatnának, a melyekre vonatkoznak és a jegyzőkönyvet egy példányban irták alá, mely az amerikai Egyesült-Államok kormányának levéltárában helyeztetik el, és a melyről minden fél másolatot kap.
Kelt Washingtonban, egyezernyolczszázkilenczvenhetedik évi junius hó tizenötödikén.
[Aláírások]
