E 91.8 km hosszú h. é. vasut tényleges építési és üzletberendezési költsége 7.400,000 K, vagyis pályakilométerenkint 80,610 korona állapíttatott meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 460,000 K fordítandó, tartalékalap képzésére pedig 120,000 K hasítandó ki, a tiszta építési költségek tehát 6.820,000 K-ra, vagyis pályakilométerenkint kereken 74,300 K-ra tehetők. A 7.400,000 K-nyi tényleges építési és üzletberendezési tőke 35%-a vagyis 2.590,000 K erejéig törzsrészvények, 65%-a vagyis 4.810,000 K erejéig pedig 5%-os maximális osztalékra jogosító elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. A 2.590,000 K-nyi törzsrészvénytőke fedezésére, Komárom vármegye részéről 160,000 K. Veszprém vármegye részéről 350,000 K, Pápa város részéről 200,000 K, községek részéről 262,000 K, magán birtokosok által 346,000 K, az érdekelt s az 1880:XXXI. tc. 7. §-a értelmében hozzájárulásra kötelezett állami és alapítványi uradalmak, nevezetesen a kisbéri állami ménesbirtok és a puszta-pátkai vallásalapítványi uradalom részéről pedig 40,000, illetve 10,000 K-nyi, mindösszesen tehát 1.368,000 K-nyi hozzájárulás biztosíttatott, 96,000 K névértékű törzsrészvényt pedig engedélyt kérő (Mandl Gyula, Hoffmann Sándor és Quittner Vilmos, mint Melczer Géza előmunkálati engedélyes jogutódai) maga jegyzett. A helyi érdekű vasut kiépültének biztosítása és a törzsrészvénytőkénél mutatkozó hiány megszüntetése czéljából az 1888:IV. tc. 4. és 7. §-ai alapján a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba, megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében: a) postaszállítási átalányképen a postaszállítás tényleges megkezdésétől, illetve a vasut megnyitásától számított 50 éven át fizetendő 23,000 K, 460,000 K tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományokból az építés megkezdésétől számított 50 éven át fizetendő évi 33,300 K-nyi járadék 666,000 K tőkeértékben oly kikötéssel, hogy e hozzájárulás a költségvetési adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben rövidebb idő alatt vagy egyszerre egy összegben is kifizetendő lesz. Ezen állami hozzájárulások a tényleges tőke 6.22, illetve 9%-át teszik, s így az 1888:IV. tc.-ben megállapított maximális 10-10%-nyi segélyezés mérvén jóval alul maradnak, a mennyiben együttvéve (15.22%) is alig haladják meg a mindkét czímen nyújtandó állami segélynek, a 20%-nak háromnegyedét.
