1. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a 2. §-ban felsorolt állami adósságok kötvénybirtokosainak a kötvényeikben kifejezett tőkét az állam nevében és helyette, figyelemmel a 3. § rendelkezéseire, felmondhassa és ha bevonandó kötvények birtokosai a 6. § szerint kibocsátandó mérsékeltebb kamatozású kötvényeket elfogadni hajlandók nem lennének, a bevont kötvények névszerinti tőkeértékét készpénzben kifizethesse.
2. § Az 1. § szerint bevonandók lesznek:
1. az 1888. évi XXXVI. törvénycikk alapján az italmérési jogokért adott kártalanitás czéljaira kibocsátott kölcsönhöz;
2. az 1888. évi XXXII. törvénycikk alapján kibocsátott 4 1/2%-os államvasuti aranykölcsönhöz;
3. az 1888. évi XXXII. törvénycikk alapján kibocsátott 4 1/2%-os államvasuti ezüstkölcsönhöz;
4. az 1876. évi L. törvénycikk alapján a keleti vasut megváltása folytán a részvények beváltására felvett 5%-os kölcsönhöz; végül
5. az 1888. évi XVII. törvénycikk alapján a magyar északkeleti, a cs. és kir. szab. kassa-oderbergi és az első magyar-gácsországi vasut nevében a magyar királyi pénzügyministérium által a nevezett vasutak beruházásainak czéljaira felvett 4 1/2%-os kölcsönhöz tartozó mindazok a czimletek, a melyek 1902. évi július hó 1-től kezdve válnak esedékessé.
3. § A kölcsönök felmondása csak valamely hónap első napjára történhetik és nem szólhat három hónapnál rövidebb időre. Az a nap, a melyre a felmondás szól, legalább három hóval korábban közzéteendő. -A felmondás a bel- és külföld mindazon helyein és lehetőleg ugyanazon a módon teendő közzé, a mely helyeken és módon az illető kölcsönök kisorsolt czimletei eddig szoktak köztudomásra hozatni.
Azon határidőn tul, a melyre a felmondás történt, a felmondott kötvények után kamat nem jár.
A felmondási határidő végéig le nem járt és hiányzó szelvények értéke a kifizetendő tőkéből levonandó.
4. § A felmondott czimletek teljes névértékök szerint és ugyanabban a pénzértékben fizetendők vissza, mint a melyben az illető adósságnem kisorsolt czimletei eddig is beváltattak.
5. § Mihelyt lejár az a határidő, a melyre a felmondás történt, a felmondott kölcsöntőke biztosítására bekebelezett zálogjog azokról a pályatestekről, melyekre az 1868. évi I. és az 1881. évi LXI. törvénycikkek értelmében alakitott összpontositott telekkönyvbe bekebelezve van, hivatalból törlendő.
6. § A 2. §-ban felsorolt kölcsönöknek a 7. §-ban megállapitott korlátozással teljesitendő bevonása végett koronaértékre szóló, 4%-os adómentes oly járadékkötvények bocsátandók ki, mint a milyenek az 1892. évi XXI. törvénycikk alapján kibocsáttattak.
7. § Az 1888. évi XXXVI: törvénycikk alapján az italmérési jogokért adott kártalanítás czéljaira kibocsátott kötvények közül azok, a melyek 1902. év márczius hó 15-én magyarországi városok és községek (ideértve az urbéreseket is) nevére kötményezve voltak, szintén bevonandók; de ezek helyett a 6. §-ban körülirt járadékkötvények nem bocsáthatók ki.
E szakasz első bekezdésében jelzett kötményezett kötvények helyett a pénzügyminister a jogosult város vagy község nevére szóló oly, sorsolás alá nem eső kötvényeket fog kiállitani, a melyek ugyanoly névértékre fognak szólni, mint a minőre az italmérési jogért adott kártalanitás fejében nyert kötvények szóltak; és a mely uj kötvények alapján a jogosult ugyanazt a kamatösszeget veheti fel az állampénztárból, mint a melyet az italmérési jogért adott kártalanítás fejében nyert kötvények után eddig élvezett.
A városoknak és községeknek járó kamatok minden adótól mentesek.
A városok és községek részére kiállitandó kötvények az illető város vagy község törvényesen hozott, kormányhatósági jóváhagyást nyert határozata és a pénzügyminister engedélye alapján a kötvényekben kifejezett teljes tőkeértékkel az állampénztár által beváltandók.
8. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az előző 7. § szerint az állampénztár által beváltott kötvényekben kifejezett tőkeérték fedezésére, a törvényhozás másnemü intézkedéséig, szintén koronaértékre szóló 4%-os adómentes oly járadékkötvényeket bocsásson ki, mint a milyenek az 1892. XXI. törvénycikk alapján kibocsáttattak.
9. § Ha a holt kéz javadalmasai, alapitványok és közalapok kezelői, hitbizományi birtokosok bejelentik, hogy az illető javadalom, alapitvány, közalap vagy hitbizomány részére kiállitott és a 2. § alapján bevonás alá kerülő kötményezett kötvényeiket a 6. §-ban meghatározott és szintén kötményezendő járadék-kötvényekre a közzéteendő általános feltételek mellet kicserélni kivánják; e bejelentés a kicserélésre vonatkozólag a felsőbb felügyelő közigazgatási vagy birói hatóság jóváhagyása nélkül is érvényes.
10. § Felhatalmaztatik végül a pénzügyminister, hogy az 1897. évi XXX. törvénycikkel elrendelt államvasuti beruházások czéljaira:
a) az 1900. évi XXXIV. törvénycikk 1. §-ának k) pontja alapján engedélyezett 6,250.000 korona hitel végleges fedezése;
b) az 1901. évi állami költségvetésben engedélyezett 25,346.000 korona; végül
c) az 1902. évi állami költségvetésben előirányzott 28,200.000 korona, összesen tehát 59,796.000 korona beszerzése végett szintén 4%-os koronajáradék-kötvényeket bocsáthasson ki.
11. § A jelen törvény alapján foganatositott műveletről az országgyülésnek jelentés teendő.
12. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba. - Végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
