1. § Az 1900:XVI. tc. 3. §-a olyképen módosittatik, hogy a rendes tagok első és második csoportjában a felvételi díj egyszeri lefizetése mellett, mindenki több, de legfeljebb tiz tagsági könyvet is válthat s ilyen módon magának, illetőleg családjának a segélyeket többszörösen is biztosithatja.
Ötnél több tagsági könyvet azonban csak a központi igazgatóság előzetes engedélyével szabad egy tag részére kiállitani.
Egy-egy tagsági könyv kiállitási díja: egy korona.
Annak az első vagy második csoportbeli rendes tagnak, a ki nem a belépéskor, hanem később vált több tagsági könyvet, az utóbb szerzett tagsági könyvek alapján segélyre csak akkor van joga, ha ezen tagsági könyvekre a tagsági díjakat már legalább öt évig fizette.
A rendkivüli tag, minden korlátozás nélkül, akárhány tagsági igazolványt is válthat s ilyen módon magának, illetőleg családjának a segélyeket többszörösen is biztosithatja. A rendkivüli tagsági igazolvány kiállitásáért semmit se kell fizetni.
A tag, akárhány tagsági könyve van is, a segélyre való jogosultság kivételével, csak egy rendes tag jogait gyakorolhatja.
2. § Azok az első vagy második csoportbeli rendes tagok, a kik a tagsági dijat huszonöt éven át megfizették, azontul tagsági díjat fizetni nem kötelesek, de azért tagsági jogaik teljes élvezetében megmaradnak.
3. § Ha valamely első vagy második csoportbeli rendes tag, mielőtt a rokkantság esetére való segélyre joga lehetne (1900:XVI. tc. 18. §, 42. §) nem baleset következtében, hanem más ok miatt, mindenkorra munkaképtelenné válik s a tagsági dijakat nem akarja addig fizetni, a mig a segélyre való joga megnyilnél: a pénztár a befizetett tagsági dijakat, az előzően netalán kifizetett segélyösszegeket betudásával, a tagnak kamat nélkül visszafizeti.
4. § Ha valamely első vagy második csoportbeli rendes tag, nem baleset következtében, meghal, mielőtt családjának a halál esetére való segélyre joga lehetne (1900:XVI. tc. 20., 42. §): a pénztár a befizetett tagsági dijakat az előzően netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, a hátramaradt családnak kamat nélkül visszafizeti.
5. § Az 1990:XVI. tc. 43. §-a ugy módosittatik, hogy bárkit, a ki a tagsági dijakat utólagos 5%-os kamatokkal együtt több évre egyszerre befizeti, a pénztár orvosa által teljesitett előzetes orvosi vizsgálat alapján úgy is fel lehet venni a tagok közé, hogy annyi év, a hány évre a tagsági dijat ilyen módon utólag egyszerre megfizette, az ő tagsági idejébe már a belépéskor beszámittassék. Ilyen esetben a tag azonban a törvény által a tagsági évek bizonyos számához kötött kedvezményekben csak akkor részesülhet, ha belépése után még legalább három éven át fizette a tagsági dijat.
Az orvosi vizsgálat diját a fél fizeti.
6. § A pénztár központi igazgatósága különösen méltánylást érdemlő esetekben a segélyösszegek felemelésére rendelt külön tartalékalap jövedelméből (1900. évi XVI. tc. 36. §) háromszáz koronáig terjedhető rendkivüli segélyt adhat annak az első vagy második csoportbeli rendes tagnak, a kit tartós betegsége képtelenné tett arra, hogy valamely szabályszerű szerződéssel elvállalt munkáját teljesitse s e miatt magát és családját nem tudja eltartani.
7. § A pénztár rendes tagjainak első és második csoportján (1900:XVI: tc. 2. §) felül a rendes tagoknak még két csoportja van.
Harmadik csoportbeli rendes tagok azok, a kik haláluk esetére családjuk javára segélyt biztositanak. (8-12. §) 1900. XVI. tc. 10. §)
Negyedik csoportbeli rendes tagok azok, kik maguknak vagy másnak bizonyos életkor elérése idejére segélyt biztositanak. (13-19. §)
A harmadik és negyedik csoportbeli rendes tagok korukra való tekintet nélkül két korona felvételi dijat fizetnek.
Az 1. § utolsó bekezdésének rendelkezése ezen tagokra is kiterjed.
A pénztár minden tagja, külön-külön tagsági könyv alapján, a rendes tagok több csoportjának is lehet tagja.
8. § A rendes tagok harmadik csoportjába, nemre való tekintet nélkül, azokat lehet felvenni, a kik tizennegyedik életévüket már betöltötték, de ötven évesnél még nem idősebbek.
9. § A harmadik csoportbeli rendes tagok tagsági dija, melyet a belépéstől kezdve a tag haláláig kell fizetni: évenként két korona hatvan fillér.
A tagsági dijat, mely félévenként esedékes, hetenkint ötfilléres részletekben is lehet törleszteni.
10. § Minden harmadik csoportbeli tag két tagsági könyvet is válthat s ilyképpen a segély kétszeresét is biztosithatja családjának. (1900:XVI. tc. 10. §)
11. § Az olyan, harmadik csoportbeli rendes tag családjának, a ki a pénztár orvosa által teljesitett előzetes orvosi vizsgálat alapján vétetett fel a tagok közé: a pénztár a segélyt akkor is köteles kifizetni, ha a tag már a felvételi dij s a tagsági dij első esedékes részének megfizetése után meghal. Az olyan tag családjának azonban, a ki előzetes orvosi vizsgálat nélkül vétette fel magát a tagok közé, a pénztár a segélyt csak akkor köteles kifizetni, ha az elhalt tag már legalább két éven át fizette volt a tagsági dijakat. Ha az ilyen tag a belépéstől számitott két éven belül meghal: a pénztár kamat nélkül csak a befizetett dijakat fizeti ki.
Az orvosi vizsgálat diját a fél fizeti.
12. § A harmadik csoportbeli rendes tag családja részére biztositott segély nagysága attól függ, hogy hány esztendős volt a tag akkor, a mikor a tagok közé felvétetett. E szerint
annak a családja, a ki 14-20 éves korában vétetett fel, 200 korona,
annak a családja, a ki 20-25 éves korában vétetett fel, 170 korona,
annak a családja, a ki 26-30 éves korában vétetett fel, 150 korona,
annak a családja, a ki 31-35 éves korában vétetett fel, 125 korona,
annak a családja, a ki 36-40 éves korában vétetett fel, 100 korona,
annak a családja, a ki 41-45 éves korában vétetett fel, 80 korona,
annak a családja, a ki 46-50 éves korában vétetett fel, 60 korona
segélyt kap akkor, a mikor a tag meghal.
13. § Negyedik csoportbeli rendes tagnak nemre és életkorra való tekintet nélkül bárkit fel lehet venni.
Minden tag, akárhány tagsági könyvet is válthat s ilyképen önmagának vagy másnak, többszörös segélyt is biztosithat.
14. § A negyedik csoportbeli rendes tagok tagsági dija: évenként öt korona húsz fillér.
A tagsági dijat, mely félévenként esedékes, hetenként tiz filléres részletekben is lehet törleszteni.
A tagsági dijat addig kell fizetni, mig a biztositott egyén betölti azt az életkort, melynek elérése idejére a segély biztosittatott.
15. § A negyedik csoportban a segély nagysága attól függ, hogy a biztositott egyén a belépéstől számitva hány esztendő mulva tölti be a kitüzött életkort. E szerint az, a ki a belépéstől számitva:
10 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 65. - korona.
11 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 75. - korona.
12 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 80. - korona.
13 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 90. - korona.
14 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 100. - korona.
15 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 110. - korona.
16 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 120. - korona.
17 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 130. - korona.
18 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 140,- korona.
19 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 150. - korona.
20 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 160. - korona.
21 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 175. - korona.
22 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 190. - korona.
23 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 200. - korona.
24 év elteltével tölti be a kitüzött életkort, 215. - korona.
segélyt kap a kitüzött életkor betöltése után legfeljebb három hónap mulva.
16. § A segély abban az esetben, ha az a tag önmagának biztositotta, neki magának fizettetik ki; minden más esetben pedig annak adatik ki, a kinek a javára a tag azt a belépéskor biztositotta.
17. § Ha az olyan tag, a ki a segélyt magának biztositotta, a segély esedékességének időpontja előtt meghal: a pénztár a befizetett tagsági dijakat és ezen felül a befizetett dijak összegének 15%-át a tag jogutódainak visszafizeti.
Ha azonban a tag a felvételtől számitott három éven belül hal meg: a pénztár csak a tényleg befizetett tagsági dijakat fizeti vissza.
18. § Ha az olyan tag, a ki a segélyt nem magának, hanem másnak biztositotta, a segély esedékességének időpontja előtt meghal, a befizetett az elhalt tag helyett bárki továbbra is teljesitheti.
Ha a befizetés tovább nem teljesittetik, a tagsági dijakat a 17. §-ban megjelölt módon a pénztár annak fizeti ki, a kinek javára a tag a segélyt biztositotta volt.
19. § Ha a segély esedékességének időpontja előtt az hal meg, a kinek javára a tag a segélyt biztositotta, a pénztár a 17. §-ban megjelölt módon a tagsági dijakat visszafizeti.
20. § Ha a munkaadó a pénztár központi igazgatóságához beterjesztett nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy az 1900:XVI. tc. 8. §-a szerint fizetendő évi 120 filléres hozzájáruláson felül cselédje után addig, a mig az az ő szolgálatában áll, a rendes tagok bármelyik csoportjában, a bérbe való betudás nélkül, évenkint előre, maga fizeti a tagsági dijakat; a munkaadó által befizetett összegeket a pénztár külön kezeli s azokat csak akkor számitja a cseléd javára, ha a cseléd az illető munkaadó szolgálatában a tizedik évet betöltötte, vagy ha a cseléd a szolgálat ideje alatt rokkanttá lett vagy meghalt. (1900:XVI. tc. 16., 17., 18., 19., 20. §)
Ha a cseléd a tizedik szolgálati év betöltése előtt kilép a szolgálatból, a munkaadó által befizetett összegek csak akkor számittatnak a cseléd javára, ha a munkaadónak, a kilépéstől számitott nyolcz napon belül, kamat nélkül, megfizeti:
a) két évnél kevesebb ideig való szolgálat után a helyette befizetett összes dijakat;
b) legalább, két évi, de négy évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett dijak hatvan százalékát;
c) legalább négy évi, de hat évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett harmincz százalékát;
d) legalább hat évi, de tiz évnél kevesebb ideig való szolgálat után befizetett dijak tizenöt százalékát.
A törvény ezen rendelkezésétől eltérő megállapodás csak akkor érvényes, ha az a cselédre nézve kedvezőbb.
21. § Ha a szolgálatból kilépő cseléd, a helyette tényleg befizetett tagsági dijakat a 20. § értelmében a munkaadónak meg nem tériti s igy nem szerzi meg a jogot arra, hogy a befizetések az ő javára számittassanak: a munkaadónak joga van a kilépéstől számitott egy éven belül a kilépett helyébe egy másik cselédjét felvétetni a tagok közé s a kilépett cseléd után már befizetett dijakat kamat nélkül, az előzően netalán kifizetett segélyek beszámitásával, az ujonnan fölvett cseléd tagsági dijai fedezésére beszámittatni. Az ujonnan fölvett cseléd tagsági ideje azonban csak az ő felvételétől kezdve számittatik.
Ha a munkaadó a kilépett csaléd helyébe egy éven belül egy másik cselédjét nem véteti fel a tagok közé: a befizetett dijakat elveszti; kivévén azt az esetet, ha a munkaadó a gazdálkodással felhagyott, a mikor is a befizetett dijakat, az előzően netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, kamat nélkül, visszakapja.
22. § Ha a szolgálatból kilépő cseléd a 20. § értelmében jogot szerzett arra, hogy a munkaadó által teljesitett befizetések az ő javára beszámittassanak, de a tagsági dij befizetését sem ő maga, sem helyette más, tovább nem folytatja: a pénztár a cselédet illető összeget, annak kivánságára, beszámitja egy másik csoportbeli tagság dijainak fedezésére, vagy pedig tőkésiti s akkor, a mikor a cseléd meghal, családjának kifizeti.
23. § Ha a munkaadó a 20. § értelmében önként vállalt kötelessége ellenére cselédje helyett a tagsági dijakat pontosan nem fizeti, a pénztár az esedékes tagsági dijakat tőle közigazgatási végrehajtás utján, a közadókra nézve megállapitott szabályok szerint, hajtja be.
A befizetések elmulasztásából vagy késedelméből eredő károkért a munkaadó a cselédnek, illetőleg jogutódjának felelős.
24. § Az a munkaadó, a ki az 1900:XVI. tc. 8. §-ában foglalt kötelezettsége daczára gazdasági (külső) cselédje után az évi 120 fillér hozzájárulást nem fizeti, az ezen mulasztásból eredő teljes kárért cselédjének, illetőleg a cseléd jogutódainak felelősséggel tartozik.
25. § Felhatalmaztatik az igazgatóság arra, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások baleset esetére való biztositására nézve a munkaadókkal és géptulajdonosokkal külön biztositási szerződéseket köthessen.
26. § Ha a munkások a 25. § szerint nincsenek biztositva, a gép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fütőt, a gépen álló kéveadagolókat, ugyszintén a szecskavágógépnél alkalmazott etetőt köteles a pénztár rendkivüli tagjául felvétetni s a tagsági dijat (egy korona) helyette megfizetni; kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint rendes vagy rendkivüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset esetére különben is biztositva van már.
Ha a gép tulajdonosa az ezen szakaszban reá rótt kötelességének nem tesz eleget: e mulasztásból eredő teljes kárért az etetőnek, fütőnek, kéveadogatónak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság se terheli.
27. § A földmivelésügyi minister esetről-esetre felhatalmazhatja a pénztár központi igazgatóságát arra, hogy az általa a m. kir. belügyministerrel egyetértően megállapitott feltételek mellett külön segélyezési csoportot alakithasson az olyan kiházasitási, temetkezési vagy egyéb hasonló segélyző egyesület tagjaiból, a mely egyesület a belügyminister által jóváhagyólag tudomásul vett határozattal feloszlását kimondotta és a feltételeket elfogadva, elhatározta azt, hogy a megejtett leszámolás után vagyonát a pénztár kezelésébe adja át.
A vagyon csak a kötelezettségek kiegyenlitése után vehető át és a későbbi befizetésekkel együtt a pénztár egyéb vagyonától elkülönitve kezelendő.
Azt, hogy a külön segélyezési csoport tagjai a valóságban átvett cselekvő vagyon s a tagok befizetéseihez mérten milyen anyagi szolgáltatásokban részesithetők, a pénztár az átvételkor megejtett számitások alapján állapitja meg.
A pénztár a feloszlott egyesület hitelezőinek csak a külön segélyezési csoport részére kezelt vagyon erejéig felelős.
A vagyon kezeléséért, a tagok nyilvántartásáért, járulékaiknak behajtásáért és az esedékes segélyek, illetőleg jutalékok (dijak, biztositott összegek stb.) folyósitásáért a pénztár költségét a vagyon terhére felszámithatja.
A vagyon kezelésére s a külön segélyezési csoport ügyeinek igazgatására az 1900:XVI. tc. IV. fejezetében foglalt szabályok, megfelelő alkalmazás végett, kiterjesztetnek.
28. § Az 1900:XVI. tc. 9. §-a olykép módosittatik, hogy az állam évi hozzájárulása százötvenezer korona.
29. § Ezen törvény életbe lépésének napját a m. kir. földmivelésügyi minister rendelettel állapitja meg s végrehajtásával, valamint a szükséges átmeneti intézkedések megtételével a m. kir. földmivelésügyi minister bizatik meg.
