(V. ö. 1897:XXV. és 1900:V. tc.) A kir. József-műegyetem az 1879. évi XLVII. törvénycikk alapján a régi állatgyógyintézet Múzeum-köruti telkén létesített jelenlegi épületeit 1882-ben foglalta el. A műegyetem ezen új épülete azonban csak korlátolt számú hallgatóság (600) befogadására készült, mivel a törvényhozás az építkezés költségeire csak az addig használt helyiségekért fizetett bérek tőkésített összegének megfelelő hitelt engedélyezett. Ez a megszorítás eleve kizárttá tette, hogy az építésnél az oktatás legégetőbb szükségletein kívül a várható fejlődés kivánalmai is figyelembe vétessenek. E túlságos takarékosságnak csakhamar meglett a sajnálatos következménye, a mennyiben már az épület elfoglalása után nyolcz évvel sürűn hangzottak fel panaszok a helyszüke miatt s az elkövetett mulasztás hátrányai a hallgatóságnak távolról sem remélt nagy arányú szaporodásával évről-évre súlyosabban váltak érezhetőkké. Ezzel együtt az épület kibővítés szükségének gondolata mindjobban előtérbe lép. Miután pedig a legmostohább elhelyezése az építészeti szakosztálynak volt, ezen kellett először új pavillon létesítésével segíteni. Azonban az összes előadások és gyakorlatok megtarthatására úgy az épületekben eszközölt bővítések, mint ezen pótépítkezés nem bizonyult elegendőnek oly annyira, hogy a műegyetemi oktatásnak csak tűrhető lebonyolítása végett is, a műegyetem épületén kívül még öt helyen kellett mintegy 95.000 korona évi bér fizetése mellett helyiségeket bérelni, a melyek költséges átalakítások és berendezések után s párhuzamosan előadások tartása mellett is a tanítás czéljaira alig alkalmasak.
Ezenfelül, hogy egyes igen nagy számú hallgatósággal biró előadások egyáltalában megtarthatók legyenek, az 1897. évi XXV. törvénycikkel rendelkezésemre bocsátott hitelből a műegyetem udvarán egy nagy előadási terem építéséről is kellett gondoskodni. A műszaki képzés sikerét gátló, a helyiségek elégtelenségéből és alkalmatlanságából eredő félszeg állapotok súlyát a műegyetem tanári kara régóta élénken érezte, s ezért előterjesztéseien folytonosan szorgalmazta is azok megszüntetését. Kérésük nem kerülte el hivatali elődeim figyelmét, s előterjesztéseik, valamint a pótépítkezések elégtelensége miatt felmerült panaszok mindjobban megérlelték bennük a meggyőződést, hogy a műegyetem elhelyezésének bajain csak új, állandó jellegű, s az eddiginél sokkal nagyobb kiterjedésű épület emelésével lehet gyökeresen segíteni. Ezért már Csáky Albin gróf volt vallás- és közoktatásügyi minister megbizta Czigler Győző tanárt, hogy a műegyetemnek az egyetemi füvészkert melletti területén leendő felépítéséhez terveket készítsen s majd utóbb Eötvös Loránd báró ministersége alatt az elhelyezési terv oda módosult, hogy a füvészkert és a szomszédos telkek felhasználásával mindkét egyetem részére együttesen létesíttessék új otthon.
E tervre nézve is elkészültek a műszaki munkálatok, mielőtt azonban kivitelük iránt az érdemleges tárgyalások megkezdettek volna, a kiszemelt terület egy része a II. számú női klinika, valamint új magánházak czéljaira lefoglaltatván, kivihetőségük feltételei megszüntek s így történt, hogy midőn tárczám vezetését elvállaltam, hivatali elődeim tervét, hogy az új műegyetem a füvészkerten állíttassék fel, el kellett ejtenem, s a főváros területén más alkalmas telek választásáról kellett gondoskodnom. E telek-választást jelentékenyen megnehezítette az a körülmény, hogy folyton szem előtt kellett tartanom egyrészt azt, hogy a mai kor igényeinek megfelelő műegyetem létesítéséhez lehetőleg nagy kiterjedésű területre van szükség, hogy az intézetnek bármely arányú fejlődése esetén se ismétlődhessenek a mai állapotok, s másrészt meg törekednem kellett arra is, hogy a telkek megszerzése a fővárosi magas telekárak daczára se okozzon a kincstárnak túlnagy költségeket. Az előbbi követelménynek mindenben megfelelő telket sikerült találnom a Duna jobb partján, a Ferencz-József-hid budai hidfőjétől délre fekvő 32. 728 négyszögöl nagyságú területben.
Az ezen területet alkotó telkek az 1897. évi XXV. tc. 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján megszereztettek.
Ezzel az új műegyetemi telek helyének kérdése végleg eldőlt s így az emelendő épületek tervezésével és az építkezés műszaki vezetésével a gróf Csáky Albin volt vallás- és közoktatásügyi minister által is felhivott Czigler Győző műegyetemi tanárt megbizhattam, ki a szükséges terveket és tervvázlatokat elkészítvén, lesz szerencsém azokat a tisztelt képviselőház pénzügyi bizottságában bemutatni és a képviselőház minden tagjának alkalmat adok annak betekintésére. Egyidejüleg tiszteletteljesen megjegyzem, hogy első izben az új műegyetem építése az egyes szakosztályok külön elhelyezésére inkább alkalmas pavillonrendszerben terveztetett, s csak utóbb költségkimélés czéljából határoztatott el, hogy a pavillon-rendszer mellőztessék s csakis a vegytan és a physika s elektrotechnika számára emeltessék egy külön pavillon, az oktatás többi ágai pedig mind egy főépületben nyerjenek együttes elhelyezést.
A műegyetemi telepet e tervvázlatok szerint a következő épületek fogják alkotni: 1. a főépület; 2. a kémiai pavillon; 3. a physikai és elektrotechnikai pavillon és végül 4. egy melléképület gépműhelynek. Az építkezés foganatosításához és a létesítendő épületek első felszereléséhez szükséges költségek összege a tanítás érdekeinek és a takarékosság elvének lehető szem előtt tartása mellett 10,000.000 koronában állapíttatik meg m3-ként 24 K építési összköltséggel. A főépület 14.243.97 m2 területen, 274.220.37 m3 köbtartalom mellett az administrativ helyiségeken kívül a mathematicai, mechanicai, építészeti, mérnöki, gépészmérnöki, természetrajzi és geodesiai cursusoknak ad helyet, és magában foglalja ezeken kívül a rajztermeket, mechanicai laboratóriumokat és könyvtárat. A kémiai pavillon az általános kémia, kémiai technologia és esetleg gazdasági kémia részére 2.636.05 m2 alapterületen 54.782 köbméternyi helyet biztosít.
A harmadik épület 2950 m2 alapterületen 60.000 köbméter belső területtel a phisicai és electrotechnicai tanfolyamokat fogja befogadni. Végül a gépműhelynek nevezett épület következik 1.822.23 m2 alapterületen, 25.774.65 m3 ürtartalommal, a melyhez 520 m2 területen a gépház csatlakozik. A főiskola hallgatóinak száma kétezerötszáz lehet.
Végül a műegyetem jelenlegi helyiségeinek az új műegyetem elkészülte után leendő hovafordítását illetőleg megjegyzem, hogy az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t. -czikk 35. §-ában foglalt rendelkezések értelmében azon állami épületek, a melyeknek különös rendeltetése megszünt, a pénzügyi tárcza kezelésébe bocsátandók. Ezen rendelkezés a műegyetem jelenlegi épületeire is alkalmazandó. Ez azonban éppen nem zárja ki azt, hogy ezen épületek annak idején a pénzügyminister úrral folytatandó tárgyalások alapján az államkincstárnak esetleges új építkezések költségeitől való megkimélése czéljából egészben vagy részben más tanügyi szükségletek kielégítésére legyenek igénybe vehetők.
